Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-28 / 279. szám

Ä dint és felelőssége

A volt tanulmányozni azoÄ lkai mám kat u tervjavaslatokat, ama*> oi»ei megyénk vállalatai a megyei tanácsnak küldtek az ötödik ötéves terv elkészítéséhez. A Nógrádi Szénbányák, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és több megyei székhelyű vállalat meglehetősen pontos adatokat közölt, de a Női Fehérneműgyár, a Váci Kötöttárugyár, illetve ezek megyénkben működő egységei nem rendelkeznek megfelelő tájékozottsággal, nincs előkészítve a döntés, hogy mit akarnak a következő evekben.

Vajon csak a középtávú tervezésnél figyelhető meg ütemkülönbség az önálló vállalatok és a több gyáregységből álló üzemek között? Nem, a gazdálkodás napi kérdéseiben .is gyakran vita kerekedik, hogy hol döntsenek, kik döntsenek. A gazdálkodás mai bonyolult körülményei között megfontolt mérlegelést kíván, hogy milyen kérdésben döntsön a vállalati központ és miben a gyáregység, telep szakemberei.

Tapasztaltunk olyan fonákságot is, hogy az egyik Nógrád megyei üzem dolgozóinak bérét Budapesten számfejtették, olyan szervezést valósítottak meg, hogy jóformán minden döntés a vállalati központra tartozott, a helyi vezetésre' csak a végrehajtást bízták. Ilyen körülmények között egy-egy bérreklamáció, anyagmegrendelés, a megrendelő igényváltozásának elintézése több napos vagy hetes késedelemmel járt, tehát a túlzott központosítás nem jó.

Sokan azt mondják, hogy a hazai, de különösen a világpiaci helyzet változását a vállalati, tröszti központ is nehezen tudja érzékelni. A mai körülmények között hogyan tudna helyesen dönteni a vidéki gyáregység, üzem?

Valóban, több tényező szól a központosítás mellett. Az sem vitatható, hogy az ötéves terv elkészítésében a fejlesztési eszközök elosztásában a vállalati központnak meghatározó jogköre és felelőssége Van. De ne feledjük, a mai körülmények rugalmas, gyors alkalmazkodást sürgetnek, életünk tempója nem tűri a késedelmeket. Amikor a döntés szükségessége felmerül, halogatás nélkül intézkedni kell a hiányzó anyag pótlásáról, a gyártási program módosításáról, a technológia megváltoztatásáról, munkások, alkalmazottak felvételéről, elbocsátásáról, bérekről és prémiumról.

« \

Mi történik, ha minden döntés előtt a

távoli központtal leveleznek, vagy a „főnök" látogatására várnak? Lehet-e levélben minden körülményt megírni, vagy a rövid látogatás során minden részletet felsorolni? Aligha. Es nagy a veszély, hogy a lényeg elsikkad, a legjobb szándék mellett is hiányos ismeretek alapján dönt a központ. Mindehhez számítsuk hozzá, hogy a túlzott központosítás, a felesleges adminisztráció mennyi időveszteséggel és mennyi kárral jár. Lehetséges, hogy a központban több a szakértelem, de kevesebb a helyi ismeret. Vagy* mit ér a jó döntés, ha elkésett, addigra megváltoztak a körülmények.

Ha az emberek azt tapasztalják, hogy helyettük és főleg megkérdezésük nélkül másutt és mások döntenek, akkor leszoknak arról, hogy kezdeményezznek. Nem szólnak akkor sem, ha rosszul mennek a dolgok, ha másként kellene csinálni. Akik csak döntéseket és utasításokat hajtanak végre,' belefáradnak, elfásulnak, leszoknak a gondolkodásról, mások döntéseiért és önmaguk cselekedeteiért egyre kevesebb felelősséget vállalnak.

Mi legyen a megoldás? Vállalni kell azért

is- a felelősséget, hogy ki, miben döntsön. Legyen kellő központosítás olyan kérdésekben, amelyekben indokolt, de körülményeink azt követelik, hogy az operatív munka rugalmasságát, gyorsaságát növeljük. Régi igazság és jól bevált gyakorlat, hogy a konkrét teendőkről ott döntsenek, ahol az embereket. a helyi viszonyokat, feltételeket és lehetőségeket legjobban ismerik, tehát ne a vállalati központban, hanem helyben. A következő években mit fejlesszenek, mit és mennyit gyártsanak, milyen beruházás szükséges és mire telik? Ilyen kérdésekben a központé az utolsó szó. De idejében kérdezzék meg a gyáregység, a telep dolgozóinak véleményét, ne nélkülük, hanem velük együtt döntsenek.

Nemcsak

a központ és a gyáregység. hanem minden vállalat irányításában hasznosítható az a jól bevált gyakorlat, hogy a termelés mindennapi ügyeiben ..lent” döntsenek, így „fent” kevesebb üggyel kell foglalkozni. De az évek- j re szóló döntést a munkások, a helyi dolgo- '' zók véleményével, tanácsaival alapozzák meg.

F. L.

I

Kitűnő üstét

A „pajzán” biblia

11 szalag mellett

Félszáz asszony és leány részére biztosít kényelmes, biztonságos munkalehetőséget a Fővárosi Kézműipari Vállalat részlege Bujákon. Varrógépeiken a polgári védelem részére készítenek gyakorlóruhát, egyesek betanított munkásként, mások szakmájuk birtokában végzik a ruhák szabását, ösz- szeállítását.

Szabó Istvánné korábban a háztartás teendőit végezte odahaza. Hogy gyermekei felnőttek, lehetőség nyílt az

J üzemi munkára is. Mögötte Molnár Józsefné ül. aki újságolja, hogy munkája mellett a háztáji teendőket is ellátja, így két sertés is hízik az ólban. Karácsonykor disznóvágásra készül a család..

K árfék on

pákátok

Derültséget és bosszaii- kodást egyaránt kiváltó \ plakátok kerülték ki nem- j régiben a pásztói járás egyik községében a mií- vclúdési ház elé. Kulturális rendezvényre. ismert nevű sportoló ankétjára invitáló. házi készítésű meghívók — meglepő helyesírási hibákkal (például a sportoló nevét ..magyarosította”, a felnőtt szóból az egyik „f” betűt ..el- spórolta” a szöveg írója...)

Furcsa kulturális propaganda . .

Mi következik mindebből? Először természetesen az: nem szégyen a helyes-> írási tanácsadó szótárhoz fordulni, a kézírás bakijai olvastán nem a nyomda kisördögére gondolnak az emberek... Így pedig nemcsak a járókelők helyesírási készsége romlik, nemcsak a rendezvény vonzereje csökkenhet, hanem a népművelő tekintélye is. Ma. amikor tartalmas együttműködésre. széles körű • kapcsolatokra van szüksége a népművelőnek az előtte álló feladatok megvalósításához, ez komoly hiba!

K. G. M.

Pályázat

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUMI TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJRA

Tanulmányiösztöndíj-pólyá- zatot hirdet a Honvédelmi Minisztérium: jelentkezésre

hívja fel azokat a férfiakat, «kik önként vállalják a fegyveres szolgálatot, a magyar néphadsereg hivatásos tisztjei kívánnak lenni, s meghatározott felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulnak, oda már felvételt nyertek, vagy felvételre jelentkeznek.

A jelentkezés feltételei: büntetlen- és fedhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, magyar állampolgárság, hivatásos szolgálatra való egészségi- és fizikai alkalmasság, felvétel az adott felsőoktatási intézetbe, nőtlen családi állapot. Az ösztöndíjra pályázók (a 11 hónapos sorkatonai szolgálatot teljesítők is) jelentkezési lapot és további felvilágosítást Budapesten, a fővárosi kiegészítő parancsnokságtól, vidéken a megyei hadkiegészítési- és területvédelmi parancsnokságtól kapnak. A jelentkezési laphoz mellékelni kell a sajátkezű- lég írt részletes önéletrajzot, valamint erkölcsi bizonyítványt

Az ösztöndíjra a felsőoktar tási intézményekben tanulók bármikor, az oda felvételre jelentkezők pedig 1976 március 31-ig pályázhatnak.

Jobbágyiban Jancsó Márton 1963-ban lett tagja a községi tanácsnak. Mindjárt akkor beválasztották a tanács végrehajtó bizottságába is. A testületnek azóta is tagja. S még valamit! 1964-ben jelentkezett, s felvették a pártba.

— Nagyon hosszú volt az út idáig. Itt születtem Jobbá- gviban. 1923-ban. Szüleim kis- parasztok voltak, a föld a tizenegy tanú családnak csak t mihdennapi betevő falatot biztosította. A kilenc gyerek közül én voltam a legkisebb Szinte gyermekiéit el kerültem el Borsodba summádnak, majd 13 éves koromban ide, a helyi malomba alkalmi munkásnak. Aztán jött a háború, két év hadifogsággal együtt mondja a beszélgetés során.

Nem az a cél, hogy önéletrajzot írjunk Jancsó Mártonról. annyit azonban még meg kell említeni. hogy a a felszabadulás u'án a MÄV- hon kerölf doü'-zpi. Vo1*- nvn* den. sartis. segédmunkás. krpm- pársoló és vá1 tóőr. Felfigyeltek- a dolgos és lelkiismeretes emberre. Munkatársai először a munkahelyi szakszervezeti biÉvszázadokon át a biblia

volt a legtöbbet olvasott könyv. Kinyomtatása éppen ezért Gutenbergtől kezdve napjainkig mindig kitűnő üzletet jelentett a kiadóknak: biztos polcot, biztos jövedelmet. Szerzői tiszteletdíjat nem kellett fizetni, a szöveggel sem akadt sok gond, az egyházak őrködtek afölött, hogy változatlan, hibátlan legyen, legfeljebb a fordításokat frissítették fel néha.

Sok helyen azonban — így Angliában is — csak külön kiváltságlevél birtokában

nyomhatták ki a szentírást. ha valaki enéikül próbálkozott megbüntették, kiadványát pedig elkobozták.

Brit földön 1577-ben a Barker család szerzett ilyen prizottságba választották, néhány év után pedig a hatvani pályafenntartási főnökség szakszervezeti titkára lett.

— A közösségért való tevékenységet talán itt szerettem meg. Tudtam örülni az , emberekkel, de osztozkodtam a gondokban is. Amikor tanácstagnak választottak, úgy éreztem, még többet kell tenni a közösségért. A tanácsban társadalmi alapon már a második. ciklusban az elnökhelyettesi funkciót látom el. Feladataim közé tartozik az elnök helyettesítése, a testületi ülések vezetése, a községi KISZ- szervezet és a sportkör munkájának támogatása és a községtől lesztési feladatok irányítása, szervezése.

Hozzá kell tenni, hogy nem eredménytelenül végzi ezt a munkát. Bizonyítják állításunkat az egyr.e színvonalavilégiumot. Egyik örököse ugyan, Robert, 1609-ben kölcsön fejében elzálogosította, de hamarosan újból visszaszerezte. A hitelező, Bonham Norton könyvkereskedő nem nyugodott bele ebbe. Mindent megtett annak érdekében, hogy övé maradjon a kiváltság: több ízben pert indított Barker ellen, egy ízben a sze- dővasaikat is ellopottá tőle. Mikor így1 sem ért célt, más eszközökkel próbálkozott: Barker egyik szedőjét megvesztegette, hogy a biblia 163l-es kiadásában szándékosan csináljon sajtóhibát. Ennek eredménye lett a pajzán biblia, amelyben a tízparancsolat egyik parancsából kimaradt a not

sabb tanácsi rendezvények, a munkák folyamatossága és mindenekelőtt, a község dinamikus fejlődése. E fejlődést — túl az ipari üzemek és a termelőszövetkezet gyarapodásán, termelésük és körülményeik javulásán — bizonyítják a település anyagi és társadalmi viszonyainak változásai. Jelentősek az elmúlt öt év eredményei, ezen belül is az 1974-es és az 1.975-ös esztendők teljesítései. Az elmúlt két évben a község új, hat tantermes iskolát kapott. Bővült az óvoda, otthont kaptak a politikai szervezetek, megoldották a lakosság moziba, színházba járását. Jelentős eredmény, hogy öt év alatt 7,5 km hosszúságú vízhálózat és 900 méter villany- hálózat épült. Az elmúlt két évben 11 utcát portalanítot- tak és 1975-ben 1560 méter

(nem) szócska, s ezért így

hangzott: „Thou shalt commit adultery!”, azaz szó szerint „Kövess el házasságtörést !’”, szabad fordításban „Paráználkodjál!”

A sajtóhiba a puritán és álszent Angliában szörnyű felháborodást okozott. Nem elégedtek meg a hibás ív újraszedésével, hanem az ösz- szes példányt elégették. Csak két-három példány kerülte el véletlenül ezt a sorsot. Robert Barker emiatt anyagilag teljesen tönkrement. Azonban Norton sem soká örülhetett vetélytársa szerencsétlenségének. Egy más ügyből kifolyólag rövid időn belül börtönbe zárták, és ott fejezte be életét.

járdát építettek. A munkákat a község lakossága, üzemei, intézményei közhasznú társadalmi munkával segítették. Anyaggal, fuvarral, készpénzzel támogatták a községfejlesztést. így következhetett be, hogy Jobbágyi lakossága tavaly 307 ezer forint, ebben az évben pedig 500 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Ez a község lakosságát alapul véve 203 forintos egy főre eső teljesítést jelent. A munkaakciók egyik lelkes szervezője és irányítója Jancsó Márton volt.

Sokat tesz az emberekért, a közösségért. Szinte hihetetlenül sokat. De bírja! Hajtja a le'kesedés, a határtalan ten- niakarás. Hogy még többét tehessen, elvégezte az általános iskola nyolcadik osztályát, az idén fejezte be a marxista —leninista középfokú iskolát. Kétszeres kiváló dolgozó, s a társadalmi munkáért kapott arany fokozat tulajdonosa.

— Nem is az- elismerésért dolgozom, hanem a községért, az emberekért — mondja.

A község dolgozói éppen ezért értik meg és segítik

Jancsó Martont, Tóth István 0

Varga Mihályné elégedett körülményeivel. A termelőszövetkezetben, korábbi munkahelyén is megtalálta számítását. A szalag melletti ülőmunka kényelmesebb.

Nem szakmám a varrás, de az egyszerűbb fazonokat, már így is el tudom készíteni a család részére. Ha lehetne, szakmát is tanulnék a munkám mellett — így vélekedett Gulyás Józsefné.

Pétre Mária, az egyik műszak szalagvezcí éjéként tevékenykedik. Pásztón tanulta a szakma fortélyait. Irányítja az asszonyok munkáját, ellenőrzi az elkészült termékek minőségét. Lengyel Erzsébettel szakmai észrevételeit beszéli meg. 'Kulcsár József kép beszámolója

*

Mai arcok — mai emberek

Tanácselnök-helyettes és vasúti munkás