Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-25 / 276. szám

Baloldali megmozdulások Portugáliában NA I O-feavverek az angolai szakadároknak A TASZSZ lisszaboni tudó­sítója a portugáliai helyzet­ről beszámolva megállapít­ja. hogy az utóbbi napokban folytatódott a politikai erők polarizációja. A kommunista párt és más haladó erők a hatodig ideig­lenes kormány lemondását vagy legalábbis gyökeres át­alakítását követelik, mivel úgy vélik, hogy a kormánv „je'enlegi öszetételében való hatalmon maradása végül is a fasiszta rendszer restaurá­lásához vezet’’. A demokrati­kus néppárt és a szocialista párt vezetői, valamint egyes vezelő katonatisztek ezzel szemben a kormány hivatal­ban maradása mellett száll- nav síkra. A forradalmi tanácsnak, a lisszaboni katonai körzet élén történő változásra vonatkozó intézkedését a baloldali erők nyomására nem hajtották végre és ez a kérdés a ta­nács hétfő esti ülésén ismét megvitatásra kerül. Időközben országszerte folytatódnak a dolgozók bal­oldali erők által szervezett megmozdulásai, amelyeken követelik, hogy az ideiglenes kormányba és más államha­talmi szervekbe vonják be a valóban baloldali erők továb­bi képviselőit. Ugyanakkor a demokratikus néppárt vezetői Costa Gomes elnöktől enged­ményeket követelnek a jobb­oldali csoportosulások javá­ra. Hétfőn a reggeli órákban két bomba robbant a Portu­gália északi részében fekvő Chaves város közvetlen szom­szédságában. Az egyik bom­ba lerombolt eav rádió­reléállomást. a másik robba­nás súlyos károkat okozott egy , karámiaüzemben. A merényletek hátteréről egye­lőre semmi nem vált isme­retessé. X A Times Of Zambia című zambiai lap újabb adatokat közölt az Angolai Népi Köz­társaság elleni külföldi inter­venció kiszélesítéséről A lap Angolában járt tudósítója szerint az FNLA elnevezésű szakadár csoport zászlaja alatt csupán Ambris város körzetében több mint 2500 olvan katona harcol. akik részben a portugál hadsereg­ből dezertáltak, részben pe­dig Rhodesiában és a Dél­afrikai Köztársaságban létre­hozott zsoldosalakulatnk tagiéi. A külföldi ..tanács­adók’’ irányítása alatt har­coló esvségek jelentős fegy­verszállít mánvokat klónak NATO-országoktól. (MTI) Új szakasz a spanyol Vasárnap délben eltemet­ték Francisco Franco tábor­nokot, aki 36 éven át volt Spanyolország fasiszta dik­tátora. Franco holttestét az általa kijelölt helyen, Mad­ridtól északra, a „halottak völgyében” egy polgárhábo­rús emlékmű közelében, szik­lába vájt kriptába helyezték el. A szombaton trónra lé­pett I. János Károly király es az elhunyt családja állt a mahagóni koporsó mellett, a falangista párt mintegy száz­ezer tagja pedig zászlókkal, egyenruhában állt őrt Euró­pa utolsó fasiszta vezérének temetésén. ★ A Spanyol Általános Mun­kásszövetség Párizsban szom­baton közzétett nyilatkoza­tában visszautasította, hogy „bármilyen formában tör­vényesnek és a nép képvise­lőjének” ismerje el I. János Károlyt. A nyilatkozat élesen bírálja a király szombati be­szédét. ★ A Franco halálával előál­lott spanyolországi helyzetről a Pravda vasárnapi nemzet­közi szemléje megállapítja: „Európa utolsó fasiszta dik­tátorának halálával a spa­nyol nép demokratikus sza­badságjogokért vívott küzdel­mének új szakasza kezdő­dött. Nem kétséges, a spa­nyolországi reakciós oligar­chia mindent megtesz azért, hogy Franco nélkül is fenn­tartsa a francoizmust. Nyil­vánvaló azonban az is, hogy a munkásosztálynak, az or­szág dolgozóinak és összes nép előli demokratikus erőinek eltökélt szándéka a reakció mester­kedéseinek meghiúsítása, az új feltételek maradéktalan kihasználása az alapvető de­mokratikus változtatások végrehajtására, valamint arra, hogy ily módon új lapot nyis­sanak sokat szenvedett ha­zájuk történetében.” 'te Santiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista Párt főtit­kára az ellenzéki demokrati­kus tanács egyik vezéralak­ja Athénban teljesen elfogad­hatatlannak nevezte az új spanyol király, I. János Ká­roly trónralépése alkalmából szombaton mondott beszédét. A demokratikus tanács kül­döttsége vasárnap szolidaritá­si nagygyűléseken vett részt a görög fővárosban. Carrillo hangoztatta, hogy a király első politikai nyilat­kozata elfogadnatatlan a spa­nyol demokratikus erők szá­mára. A beszéd azt bizo­nyítja, hogy semmi sem vál­tozott az országban, ezért a demokratikus tanács tán- toríthatatlanul folytatja har­cát a demokrácia helyreállí­tásáért. Natalia Sartorius, akinek 37 éves újságíró férje hat évet töltött börtönben „ille­gális szervezethez való tar- tozás” vádjával, hétfőn a Reuter angol hírügynökség­hez eljuttatott nyilatkozatá­ban beszámolt arról, hogy a politikai foglyok feleségei amnesztiát követelnek I. Já­nos Károly királytól a Fran- co-rendszer ellenfelei számá­ra. Losonczi Pál Líbiában (Folytatás az 1. oldalról) Tripoliban az elnöki palo­tában hétfőn délután meg­kezdődtek a magyar—líbiai .tárgyalások. Magyar részről Losonczi Pál vezetésével a tárgyalá­son részt vett dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi mi­niszter, dr. Soós Gábor me­zőgazdasági • és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, Ga- rai Róbert külügyminiszter­helyettes, dr. Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes. Valamint Szüts Pál. a Ma­gyar Népköztársaság tripoli nagykövete. Líbiai részről Abdusszalam Dzsallud mi­niszterelnök vezetésével töb­bek között részt vett a tár­gyaláson Abu Bakr El-Serif gazdasági miniszter. Abu Zeid Durda külügyminiszter-he­lyettes- Szalem A1 Maánini közlekedési miniszterhelyet­tes és Khairi Ben Amer, az európai országokkal kötött gazdasági megállapodásokért felelős külügyminisztérium; titkárság vezetője. Abdusszalam Dzsallud este vacsorát adott Losonczi Pál I tiszteletére a Tripoli mellet-1 ti turistaváros éttermében. A j vacsorán részt vettek az El­nöki Tanács elnöke kíséreté­nek tagjai. Jelen voltak a lí­biai forradalmi parancsnoki tanács és a kormány tagjai, az ASZÚ képviselői és más líbiai vezető személyiségek. A szívélyes, baráti hangula­tú vacsorán Abdusszalam Dzsallud és Losonczi Pál po­hárköszöntőt mondott. (MTI) Liitlvik SioImhIu 80 évem Minden ember élete re­gény. Van, akié már életében legendássá változik. A ma 8r éves Ludvik Svobodáé ilyen. Hroznatinban, a Cseh-Mor- va-felföldön született. Agro- nómusnak tanult, csak a kö­rülmények hatására állt ka­tonának. Az első világhábo­rúban tisztként átvezette ala” kulátát az oroszokhoz: nem kívánt vérezni a Habsbuxg- monarchiáért. 1920-ban zász­lóaljparancsnokként tért vissza hazájába. Két évig gazdálkodott, majd belépett a csehszlovák hadseregbe. 1931-től professzor a hranicei katonai akadémián, 1934-től — alezredesi rangban — a kromerízi ezred parancsnoka. 1939. március 15-én, a német megszállás napján valameny- nyi tiszttársával együtt le­szerelték. De Ludvik Svoboda nem adta fel a harcot. Azon­nal hozzálátott egy földalatti hírszerzőhálózat felállításá­hoz. Tömegesen segítette kül­földre a menekülő fiatalokat. Aztán ő maga is átlépte a lengyel határt. Krakkóban a lengyel kor­mány tudtával meg­kezdte az első antifasiszta csehszlovák alakulat szerve­zését. A háborúban az alig néhány hetes alakulat Tar- nopolnál kei'ült szembe a né­met csapatokkal. Megállták helyüket, aztán az eredeti terv szerint Nyugat-Ukraj­nába vonultak. A Szovjet­unióban 1941 ben — a lon­doni csehszlovák emigráns kormány akadékoskodása el­lenére — megszervezte az 1. önálló csehszlovák zászló­aljat. Parancsnoksága alatt az alakulat a Harkov mellet­ti Szokolovónál esett át a tűzkeresztségen. 1945 májusá­ig dandárrá, majd hadtestté gyarapodott alakulata, a szovjet hadsereg oldalán egyetlen csatát sem vesztett el. Győztesen szabadítottak fel sok szovjet és lengyel vá­rost és Csehszlovákia jelen­tős részét. Különösen kitün­tették magukat 1943 őszén, a történelmi kijevi csatában, s 1944 novemberében a duklai hágónál lezajlott csatában. 1945 áprilisában, mint az 1. hadtest parancsnokát. ki­nevezték a prágai kormány honvédelmi miniszterévé. 1948-ban belépett Csehszlová­kia Kommunista Pártjába, amelynek központi bizottsági tagjává választották 1949-ben. 1950-től a testnevelési és sportbizottság elnöke; a sze­mélyi kultusz éveiben vissza­hívták állami funkcióiból. 1954-ig a termelőszövetkezeti mozgalom erősítésében vett részt, majd ismét katona: 1930-ig a Klement Gottwald Akadémia parancsnoka. 1965- ben megkapta a Szovjetunió Hőse és a C=ehs/lovóu 're ­alista Köztársaság Hőse ki­tüntetést, 1966-ban a 1 en - rendet. 1968 tavaszán, haé-il- mas többséggel, köztársari-ri elnökké választották. Az idén, megrendült egészségi állapota mia‘1. visszavonu't hivatalától. 1968 óta is«y t tagja a CCKP Központi F - zottsága Elnökségének. A’- lamfői tisztségében az 1968— 69_es kritikus időkben elv­szerű. szocialista, internacio­nalista állhatatossággal tar­tott ki a Sozv.ietunióhoz és a szocialista közösséghez fű­ződő barátsá» mellett, hozzá­járult országának marxista- leninista konszolidációjához. Híres könyvében. ..Az Uráltól Prágáig” csakúgy, mint magánbeszélgetések so­rán. mély elismeréssel tett említést azokról a magyar katonákról és hősiességükről, akik az 1. csehszlovák had­testhez csatlakozva antifa­sisztaként harcoltak. hogy bosszút álljanak közös ellen­ségünkön. Nyolcvanadik születésnap­ján tisztelettel és szeretettel köszöntjük a legendás har­cost, a népek barátáságának, megértésének kiemelkedő ka­tonáját. (t. e.) X Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke táviratban köszöntötte Ludvik Svoboda liadso egtábornokot, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság volt elnökét. 8(1. születés­napja alkalmából. Waldheim Közel-Keleten Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár hétfőn szíriai tárgya­lásait befejezte, Tel Avivba érkezett. Előzőleg a damasz­kuszi repülőtéren adott nyi­latkozatában „nagyon hasz­nosnak és gyümölcsözőnek” nevezte Asszad szíriai ál­lamfővel és Arafat palesztin vezetővel folytatott megbe­széléseit. Waldhéim csütörtökön kö­zel-keleti körútjáról vissza­térőben, Londonban megsza­kítja útját, hogy ■ találkozzék Husszein jordániai királlyal. A program szerint Waldheim pénteken terjeszti a Bizton­sági Tanács elé közel-keleti körútjáról szóló beszámoló­ját. (MTI) Hanoi lesz a főváros Hanoi lesz a fővárosa az újraegyesülő két vietnami országrésznek — jelentették hétfőn a hírügynökségek a hanoi rádió Bankokban le­hallgatott adása alapján. (MTI) Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár hétfőn Jeruzsálemben rövid megbeszélést folytatott Jigal Állón izraeli külügymi­niszterrel. A találkozó után Waidheim kijelentette: egye­lőre korai lenne megmondani, sikerül-e' megújítani a Golan- fennsíkon szolgálatot teljesítő ENSZ megfigyelő erők man­dátumát. A kéksisakosok megbízatása november 30-án jár le. Eatl L Butz Earl L. Butznak. az Ame­rikai Egyesült Államok ’ me­zőgazdasági miniszterének ve­zetésével vasárnap mezőgaz­dasági küldöttség érkezett hi­vatalos látogatásra hazánkba. Budapesten Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent dr. Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Ott volt Eugene V. Ncauhffe, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. (VI) Az Elnöki Tanác* elnökével Szomáliában és Dél-Jemenben A tenger és sivatag vonzásában Amikor kinézünk a heli­A hadramauti palota Szejunban, a magyar vendégeket üdvözlő felirattal. Az Aden komor, fekete sziklahegyek, völgyekben épült vái-os, egy-egy sziklaha­sadék, egy-egy kerület. A he­gyek tetején erődök, erődma­radványok, a brit kolonia- lizmus emlékei. Itt tankoltak üzemanyagot, rakodtak ki és be. javítottak hajót, s ez a forgalom meghatározta a vá­ros életét. A Szuezi-csatorna használ­hatatlanná válásával az egy­kor oly foi’galmas kikötő szinte megbénult. Most kezd újra élénkülni, de a csatorna jelenlegi forgalma, még csak 4 százaléka az egykorinak. Még sok Időnek kell eltelnie, míg az adeni kikötő újra a nemzetközi víziforgalom egyik központja lesz. Az Adentől mintegy 200 kilométerre északnyugatra kezdődő, a tengerparttal pár­huzamos. s az ország belsejé­ben húzócjó hatalmas völgyet, a hái'om vádi közül a legfontosabbat nevezik Had- ramautnak. Ez az elnevezés történelmileg egy népre, s annak kultúrájára vonatko­zik. ősi Arábia népére. A ma­gas kőhegyek övezte völgyben ben és még utána is pár száz évig fejlett csatorna- és ön­tözőrendszer működött, ame­lyen a kor legfejlettebb kertkultúrája, mezőgazdasági termelése alakult ki. Az egy­más jután érkező hódítási hullámok a vízrendszereket, csatornahálózatot tönkretették, már maradványai is csak itt­olt láthatók, a VII. század­ban kezdődött arab hódítás idején a terület már elsiva- tagosodott, lakói elmenekül­tek, vagy a kalifa csapatai­hoz csatlakoztak. A hajdan­volt ősi Arábia központja 13 évszázadon át aludta sivatagi álmát, s csak a XX. század­ban kezdődött újra, nagyobb lélegzetű mezőgazdasági ter­melés, vízkutatás, vízgazdál­kodás. öntözés. Ma a Jemeni Népi Demoki-atikus Köztársa­ság ötödik koi’mányzósága, nagy mezőgazdasági terület­tel, vagy olyannal. amelyet megpróbálnak mezőgazdasági­lag hasznosítani. Főbb ter­mékei a gyapot, cirok és a citrusfélék. kopter ablakán, ott ahol a völgy a fennsík szakadékához ér, fantasztikusan érdekes, s érthetetlen látvány tárul elénk. Mintha a New Yoi'k-i Manhattan-félsziget felhő­karcolóinak legsűrűbb cso­portját látnánk. Marokrafo- gott fehér, homokszínű, bar­na felhőkarcoló Hadramaut homokjában. — Mi ez? — kérdezzük. — Valami régi, kihalt váxos? Nevetnek. — Nem. Ez egy mai falu. Élő falu, amelyben fellahok, parasztok laknak. — Dehát ezek nyolc-tíz­emeletes épületek. — Ügy van. Van tizenkét- tizennégy emeletes is. Évez­redekkel ezelőtt itt építették az első felhőkarcolókat. S ez az építkezési forma ma is megmai’adt. — Dehát miből? — Homokból. Ezek a lakó­tornyok. felfelé arányosan keskenyedő falusi felhőkarco­lók homokvályogból épültek. Még csak nem is agyagból, mert itt nincs agyag. A látvány fantasztikus. S amikor Szejunban, ebben a régi városban leszállunk, kö­zelről láthatjuk a szultáni palotát, ezt a homokból épült, Gellérthegy nagyságú csip­keépületet. Bizonyára sokféle hatás érzékelhető rajta, hin­du, brit kolonialista, de az alapszerkezete ugyanaz, mint a falusi vályog felhőkar­colóké. Alapanyaga is az: a kispárna nagyságú és for­májú homokvályog tégla. Innen utunk a Hadramaut kormányzóság székhelyére, az ország fontos kikötővárosába, Mukallába vezet. Szép fekvé­sű, hegyekkel övezett város a tenger partján, körülbelül százezer lakossal. Itt éjszaká­zunk, s másnap térünk visz- sza Adenbe. ahol az eredmé­nyes tárgyalások után — az érintett kérdések zömében a két fél nézetei azonosak, vagy egymáshoz nagyon közel- állóak voltak — elfogadták a közös közleményt, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének látogatá­sáról. Ez a látogatás is meggyő­zően bizonyította, hogy az az út, amelyen hazánk halad, a szocializmushoz vezető út, milyen vonzerőt gyakorol a gyarmati sorból felszabadult új, független országokra, ame­lyek a társadalmi haladás útját választották. „Ha földi’ajzilag távol is vagyunk egymástól — mond­ta hazaérkezése után a re­pülőtéren adott interjújában Losonczi Pál, — történel­münkben sok a hasonlóság. A jelen időszakban pedig na­gyon sok szál fűz össze ben­nünket. Közös harcunk az imperializmus, az újragyarma­tosítás ellen, az országok megkülönböztetéstől menles gazdasági kapcsolatai . . . Táv­latilag ezek az országok ne­künk gazdasági partnereink lehetnek és lesznek is ... Je­lenleg a nemzeti demokrati­kus fori'adalom korszakátélik, és szocialista célokat tűznek maguk elé... Az ottani em­berek. ha egyelőre nem is bővelkednek anyagi javakban, bíznak a jövőjükben, abban, hogy amit célul tűztek ma­guk elé, megvalósul a közel­jövőben”. Szalontai Mihály — Vége — az időszámítás előtti evezred­2 NÓGRAQl- 1975. november 25., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents