Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)
1975-11-25 / 276. szám
Nemzedékek példaképe A TERMÉSZETNEK megmásíthatatlan tövénye. hogy az ember születik, megöregszik, elmúlik. Ezzel az objektivitással sem szembeszegülni. sem ellene hadakozni nem sok értelme van. Okosabb tehát fizikai erőnket, szellemi képességünket arra fordítani, hogy születésünktől elmúlásunkig becsületesen, tiszta szándékkal, az élet megpróbáltatásaival szemben kemény helytállással, embertársaink iránti szeretettel, munkánk becsületes ellátásával töltsük el életünket. Az új társadalmi rendben az embernek minden érdeke azt diktálja: tisztán, becsületesen, őszintén dolgozzék, hazánkért, amely ma megmásítha- tatlanul a dolgozó emberé. Belefáradhat-e az új rendszert építő ember a reá nehezedő nagy kötelességek teljesítésébe? Természetesen elfárad a teste, de hite sohasem, ha igazán magáénak vallotta az új rendszert Ismertem egy idős, sok-sok megpróbáltatáson átesett, kommunistát — nyugodjon békében —, haló ágyán is utolsó szava volt: erősítsétek hazánkat! Nagy tisztelettel kísértük utolsó útjára. Egy másik, egész életét a szocialista rendszernek szentelő, a munkába belerokkanó kommunista nem szűnik arra inteni szeretteit: az életben becsülettel álljanak helyt! Az ilyen talDig emberek soha nem múlnak el. Megkooik testük, de szellemük él. hatással van az őket követő nemzedékre, befolyásolja cselekvésüket. Az idősebb nemzedéknek — a harcban, munkában való helytállásukért kijáró különösen nagy tisztelet mellet —, ebben van nagy-nagy érdemük. Fiatalabb, a férfikorba most forduló emberekkel találkoztam a közelmúltban. Kérdezték — és ez nem elítélendő —, van-e értelme napról napra küzdeni? Kijár-e ezért a megbecsülés, ha belerokkannak a munkába? Milyen végső személyes célt tűzhetnek maguk elé? Napjaink ifjúságának jelentős részét foglalkoztató kérdések ezek, amire mi mást mondhat az ember, mint azt. amit érez: a becsületes munkáért a társadalom tisztelettel adózik, mindenkit a munkában kifejtett érdemei szerint ítél meg. És akkor példának állítja az ember az idős, a hazáért, a rendszerért mindenüket feláldozó nemzedéket, akiknek a haza életük alkonyára a békés életet, a tisztességet, a megbecsülést biztosítja. 4Z EMBER ilyenkor döbben rá, hogy azok az emberek, akik egy életen keresztül már mindenüket odaadták az új rendszerért, még most is milyen nagy jelentőséggel bírnak Rájuk, mint példaképre hivatkozhatunk. Olyanokra, akik párttagként, vagy pártonkívüliként, de évtizedek előtt már dolgoztak az új világért és hirdették a szocialista rendszer minden szépségét, emberi humanitását. Ezek az emberek ilyen fényben ragyognak az őket követő nemzedékek tudatában. Ma, szabadságunk harmadik évtizedében pedig még nagyobbra nő tekintélyük, mert amit hirdettek pártjuk nevében., valóra vált. Igaz lett. amikor a -háború közvetlen nyomában kérték: induljanak a gyárak, nyíljanak meg a bányák. életre kel Magyarország! Igaz lett amit hirdettek: szövetkezzék a parasztság, kitörhet évszázados igájából. Igaz lett, amikor hangoztatták: tanuljon a munkás, magának kell irányítani ez új hazát. Igen, amit pártjuk, rendszerűik nevében tiiszta szívvel hirdettek ezek az emberek — és tegyük gyorsan hozzá — dolgoztak is érte, azok ma valósággá váltak. A társadalom tudatában tehát ők úgy ragyognak mint a jónak, a szépnek hirdetői és valóra váltói. Amikor az ember mindezen a valóságon elgondolkodik, szinte megretten, micsoda felelősség hárul még ma is ezekre az emberekre. Számukra nincs visszalépés. Nem lehetséges letagadni amit mondtak, mert valóság lett. Ők a történelembe úgy vonultak be, hogy maguk formálták; és ezzel nevüket fényes betűvel jegyezték be a könyvébe. Itt váltak ők földi örökkévalósággá. Természetes, rendszerünk emberi humanitásából, a dolgozó embernek kijáró jogokból fakad, a legidősebb nemzedék mélységes tisztelete. Pártunk, államunk magas kitüntetésekben részesíti őket; hogy társadalmi megmozdulások nincsenek nélkülük; hogy esztendőnként a nyomdokaikon, járók találkoznak velük, megtárgyalni hazánk sorsának alakulását; hogy utódjaik tisztelettel adóznak azoknak, akik örök nyugovóra tértek. És elmondhatjuk, az erkölcsi megbecsülés mellett a létfenntartás anyagi feltételeit is biztosítja számukra a társadalom. MINDEZEK ellenére még mindig ők — akik egész életüket ezért az új rendszerért áldozták — többet nyújtottak, mint kapnak. Sem tisztelettel, sem anyagiakkal nem lehet kifejezni azt a nagy értéket, amit jelenjének ők, amikor az ifjú nemzedék e’é példaképet állíthatjuk magatartásukat, áldozatkészségüket. De egészen bizonyos, számukra is megfizethetetlen, az a tisztelet, ami övezi őket. Értékben kifejezhetetlen, amikor nemzedékek ilyen egységbe kovácsolva folytatják a munkát, amit elődök kezdtek. Anyagiakkal nem lehet kifejezni. Milyen nagy tisztesség, amikor fiatalok feltekintenek az idősebbekre, várják tanácsaikat, kérik bölcsességüket az élet heves sodrásának tereléséhez. Nem is régen, az acélgyárban egy beszélgetéskor történt, amikor az ..öreg szaki” óvatosságra intette a heveskedőket. Meggondolatlanul figyelmen kívül hagyták a bölcs tanácsot és elrontották a munkát. Tisztességgel megkövették őt. Köztudomású, hogy vannak az idősebbek között, akik visszaélnek a történelem számukra adta előnyökkel. Elenyésző kisebbségben vannak, de olykor magasra csap a hangjuk, eltúlzott jogaikért, érdemeikért. Hamisan cseng ez a hang. Gyorsan felismerhető, mint ahogyan fel ís ismerik. De akiknek szól, elengedik fülük mellett. És akkor a sértődöttség hangján folytatják! De olyan csekély a számuk, még ennél is kisebb hatásuk, hogy képtelen elhalványítani azt a dicsőséget, amit öregjeink kivívtak maguknak az életben. Mindenesetre azért, mert a társadalomban a párt alapítóira. az új ország első építőire oly tisztelettel tekint a társadalom. ha kicsi íps a számuk azoknak, akik helyzetükkel visszaélnek, nem szabad lebecsülni • kártevésüket, hanem rá kell ébreszteni őket cselekedetük súlyára. NAGY öregjeink példaképként állnak a mögöttük sorakozó nemzedék előtt. És ha a természet törvénye testüket meg is koptatja, szellemük itt él, hatást gyakorol utódaikra. Ennek a tudatában éljenek, cselekedjenek öregjeink, késztessék további tettekre hazánk érdekében, dolgozó népünk javára, a náluk fiatalabb nemzedéket. Bobál Gyula T u I o r a k Az utóbbi időben egyre több túlórautalványt állítanak ki az üzemeknél. Az elmúlt háromnegyed évben megyénk iparában 1 millió 133 ezer túlórát használtak fel. Egy munkásra átlagosan 36 túlóra jut, hárommal több mint tavaly. Ez az átlag sántít, mert van aki kevesebbet, vagy egyáltalán nem túlórázott, és van aki ennél sokkal többet. Nem ritka az olyan sem, aki huzamosabb időn át állandóan túlórázni kényszerül. Kétségtelen vannak dolgok, amelyek megkövetelik a túlórát. Előfordulhat váratlan üzemzavar, amit el kell hárítani. Vannak olyan munkák, amelyeket csak termelésmentes időben lehet elvégezni. Szabad szombaton, vasárnap javítanak, hogy hét közben ne zavarják a termelést. Ezek jogosságát senki sem vitatja a munkások közül. Van azonban, amit egyre többen és jogosan tesznek szóvá. Nagyon sok túlóra elkerülhető lenne a termelés feltételeinek folyamatos, egyenletes biztosításával. A rendes munkaidő is elegendő lenne a tervek valóra váltásához. Legtöbb esetben a túlórák mögött a korábbi szervezetlenség, anyaghiány, a munkaidő nem kellő kihasználása rejlik. Az elmaradás, adósság gyorsan növekszik, amit pótolni kell. Munkaerőhiányra, a sok különböző címeken kieső műszakra hivatkozva rendelnek el túlórákat, holott más megoldás is lenne. A salgótarjáni síküveggyárban a tavalyi 15 ezerről, 45 ezerre nőtt az idén a túlórák száma! A Lampart ZIM salgótarjáni gyárában 43 ezerről 82 ezer órára. A Nógrádi Szénbányáknál háromnegyed év alatt 15 639 túlműszakkal többet használtak fel a tervezettnél. Hasonló példákat lehetne sorolni arrói. hogy ami elmaradt a rendes munkaidőben, azt pótolni ilyenformán igyekeznek. aminek egyébként nagy ára van. A műszakgazdálkodástól függ a bérgazdálkodás is. A túlóráztatás nem olcsó mulatság. Növeli a költségeket. Ráadásul. az így végzett munka ritkán van arányban a ráfordítással. A vállalati gazdálkodásra is kedvezőtlenül hat a túlóráztatás. Zavart okozhat a bér- gazdálkodásban. Egyébként más kihatása is van ennek. Nem egyszer hallani olyan véleményt, hogy a túlórázás okozta fáradalmakat a rendes munkaidőben kell kipihenni, mert az emberi szervezet megköveteli. Igazság van ebben. Abban is, hogy a táppénzes állomány növekedését kapcsolatba hozzák a túlmunkával. Van más megoldás is a tervék maradéktalan teljesítésére. Elsősorban az irányító, szervező munka jobbá tétele. Biztosítani minden feltételt a munkaidő teljes kihasználásához, mert a sokszor tapasztalható ráérős hangulattal csak így lehet szakítani. Szemléletváltozásra van szükség, és elsősorban a vezetők körében. Ők tehetik a legtöbbet a túlórák csökkentése érdekében. Először azzal kellene számolniuk; megtettek-e mondént a rendes munkaidő kihasználhatósága érdekében. Csak valóban indokolt esetekben lehet a túlóráztatáshoz folyamodni. Ezért az üzemi szakszervezeti szervek, mint érdekvédelmi szervek sokat tehetnek, észrevételeikkel, az indokoltság alaposabb elemzésével. Tegyék szóvá többször a hibákat, hiányosságokat ! Közeleg az év vége, még bőven van tennivaló a tervek maradéktalan teljesítése érdekében. Nem szabad, hogy ennek feltételét egyedül és elsősorban a túlórák számának növelésében lássák. Nógrádi Szénbányák Felmérés a munkaidőről A Nógrádi Szénbányáknál a négy aknaüzemben a közelmúltban szakemberek bevonásával munkanapfelvételeket készítettek és műveletelemzéseket végeztek. A cél a munkásoktól függő és független veszteségidő tanulmányozása volt. A felmérések befejeződtek, a tapasztalatok értékelése folyik, és ezzel párhuzamosan próbaelszámolásokat is készítenek. A tapasztalatokat már a közeljövőben, a jövő évi bérfejlesztési intézkedésekkel együtt kívánják hasznosítani. Egyes területeken ugyanis szükségesnek látszik a normák kiigazítása, karbantartása. Bizalmivetélkedők A szakszervezeti bizalmiak felkészítését, jogaik, kötelességeik részletesebb ismerését szolgálják a közeljövőben sorra kerülő bizalmivetéike- dők. A Nógrádi Szénbányáknál a vállalati szakszel vezeti bizottság melleit működő operatív bizottság alakult, azzal a feladattal, hogy irányítsa a felkészülési munkát. A bizalmiak ugyanis előadás- sorozatot hallgatnak meg, konzultációkon vesznek részt. A tanfolyam témaköre felöleli a XI. pártkongresszus anyagát, valamint a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete XXI. kongresszusának beszámolóit, határozatát. Ezenkívül a tematikában szerepelnek még a bizalmiak feladatai, jogköre és kötelességei. A tapasztalatok igazolják, hogy igen kedvelt forma a vállalatoknál a játékos vetélkedő, amely mindig a hasznos tudnivalókkal van összeköttetésben. Az üzemi vetélkedők után vállalati döntőt rendeznek, és az itt legjobb helyezést elért bizalmi kerül majd az országos iparági döntőre. Audiovizuális oklalú* Korábban hírt adtunk arról, hogy a Nógrádi Szénbányák öt olyan berendezést kapott, amelyekkel a munkavédelmi, baleset-elhárítási oktatást színvonalasabbá tehetik. A berendezésekhez diavetítő, sztereó-magnó és hangszórók tartoznak. Az első foglalkozáson is bebizonyosodott, hogy sok előnyük van a korábbi filmvetítésekkel szemben, hiszen az előadások bármikor megszakíthatok, szükségszerűen, részletesebben magyarázhatók az események, és ezáltal jobban megmaradnak a tanulságok a dolgozók emlékezetében. A Magyar Szénbánya Tröszt az audiovizuális oktatás megszervezésével a Nógrádi Szénbányák biztonság- technikai osztályát bízta meg. Több témakör feldolgozására is készülnek. A közeljövőben a nógrádiak készítik vel az oktató anyagot a bányai önmentőkészülékek használatának,. alkalmazásának módszereiről. Szakszervezeti népművelők tanácskozása A Szakszervezetek Nósrád megyei Tanácsa kulturális, agitációs és nropagantla-nuinkabizoUsá^a november 28-án Salgótarjánban értekezletet tart a szakszervezetek függetlenített népművelőinek részvételével. A tanácskozáson müvelődésiház-igazgatók és a könyvtárvezetők tájékoztatást adnak az idén végzett közművelődési cs gazdasági tevékenységükről, valamint röviden ismertetik az 1976-os évre vonatkozó elképzeléseiket* terveiket. Villanások a kohászatból A Salgótarjáni Kohászati Üzemek termékei nem csak a hazai, hanem a külföldi piacokon is keresettek. Az edzett szalag* acélból készült rugói'éie a gekel számtalan felhasználóhos szállítják. Jelentős mennyiségű redőnyrugót visznek libanoni piacra, amelynek készitestben a Szalvai Mihály Szocialista Brigád tagjai serénykednek. Rács Mátyás — képünkön — az exportrugót gyártó gép irányítását végzi. A hengereltáruk a Salgótarjáni Kohászati Üzemek korszerű üzemcsarnokaiban, a hideghengerműben készülnek. A hidegen hengerelt .szalagacélok iránt növekszik a kereslet, s ezt csak nagy termelékenységű gépek alkalmazásával tudják Kielégítem. Sz’cialista brigádok összefogása szükséges, hogy eredményeik tartósak maradjanak. Tóth Pál 7. » búszhengeres gcyet irányítja a vezérlőpult mellől. Nagyon sok múlik azon, hogy egy gyáron belül mennyire gyois és megbízható az anyagmozgatás. A kohászati üzemek hideghengermű vében Bellák János azok közé tartozik, akik nem csak szeretik munkájukat, hanem kimondottan a tai gór cavczetést tekintik hivatásuknak. A fiatalember megbízhatóan es pontosan végzi a fontos munkát. Pádár András és Kulcsár József beszámolója NÓGRAD - 1975. november 25., kedd íj P 1
