Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)
1975-11-23 / 275. szám
Igazi etimcenra Nagyobb figyelmet a külvárosra Egy konfliktus margójára Ä » Egyik salgótarjáni nagyüzemben hallottam az alábbiakat: — Jött volna a múlt heten, akkor látta volna, hogyan dolgozunk. Nem volt itt a brigádvezető. Mindenki úgy dolgozott, mint a kisangyal. Mert amikor ő itt van, akkor bizony nem szaggatja senki a hámot. Miért? Mert nem szeretjük. Tudja, mit esinált nemrégiben is? Összeszedte tőlünk a pénzt, az egyik brigádtársunk névnapjára, aztán a pénzzel együtt elment szabadságra. Mi a véleménye? Hát szabad ilyet csinálni? Ha Pénzre van szüksége, mondja meg, kisegítjük. A történet nem általános, ám mindenképpen figyelmet érdemlő és elgondolkodtató. Egy munkahelyi kollektíva görbe tükre, amelyben személyes ellentétek, helytelen cselekedetek tükröződnek. Mert gondoljuk csak végig — és ez nem ártana egyszer a brigádban sem —, miről is van szó az adott esetben. Van egy brigádvezető, akit brigádja általában — az elmondottakból kitűnik joggal — nem kedvel. A brigád tagjai ügy próbálják ellenszenvüket kifejezni, hogy a vezető jelenlétekor nem a megszokott és kellő erőfeszítéssel dolgoznak. Vajon ezzel a magatartással tényleg a brigádvezetőnek, az ő tekintélyének ártanak, vagy másnak is? Nem bumerángként üt-e vissza ez a lezser munkavégzés? Mert kevesebb munkáért kevesebb bér jár. De a kevesebb termék a népgazdaság. a társadalom érdekei ellen is szól. Ily módon mindannyiunkról szó van, akik itt és most élünk. Mi hát a teendő? Mindenképpen az, hogy a brigád üljön össze és vezetőjével nyíltan beszélje meg a problémákat. Ha szükséges, válasszanak új brigádvezetőt. Az üzemi demokrácia erre lehetőséget nyújt. (ok) Első benyomásra kicsit furcsa volt a terem, ahol Salgótarján északi városrészének választópolgárait, hat választókörzet tanácstagjait fogadták. Az asztalokat fehér térítők borították. A terem egyik sarkában kis árubemutató. Ízléses, gusztusos. A városrész több mint ötezer lakója képviseletében gyűltek össze a tanácstagok, a népfront, a nőbizottság, a Vöröskereszt vezetői, hogy együttes fórumon vitessa;? meg a választópolgárokat foglalkoztató örömöket, gondokat. A tanácstagok kétéves munkájukat minősítették, amit a választópolgárok kiegészítettek. Üj fajta találkozás volt. Szabó Ferenc, a tanácstagi csoport vezetője, kezdte a sort. Azt fejtegette, hogy ebben a városkörzetben van egy régi település, ahol nincs közművesítés. s van több új lakótelep. amelyek szinte összkomfortosak. A Napsugártelep és a Micsurin út nem azonos gondokkal küzd. Bővíteni kellene a városkörzet egyetlen óvodáját. Szűk a Néphadsereg úti iskola. Nincs művelődési lehetőség. Nem megoldott a járdásítás. Az viszont örvendetes, hogy a lakosság sokat segít társadalmi munkával. Beszámolt tevékenységéről Molnár Sándor tanácstag, aki elsősorban a körzet közlekedésének megoldását, a Vöröshadsereg úton a gázvezeték bővítését sürgette. Kovács László tanácstag sok „kell” szót használt. Köz- művesítetlen a körzete. Kell a szennyvízcsatorna. Bitume- nezni kellene a Néphadsereg utat. Bágyik András a legészakibb városrész lakóinak a tanácstagja. Járda, játszótér, óvoda, bölcsőde, iskola kell, hiszen tovább épül a város. Ide tartozna a könyvtár, egy klub, hogy legyen hol szórakozni, művelődni a lakosságnak. Sándor Ferenc kedvezőbb dolgokról adhatott számot. A Kemerovo-telepiek járdát építettek, parkosítottak, eddig mintegy 300 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az idén aszfaltszőnyeget kapott a kis- és a nagykörűt, megépült a víztároló, nincs vízhiány. Tovább fejlődik választókörzete, a Kemerovo-lakótelep. A D/5-ÖS épület földszintjén jövőre megnyitják az ABC-áru- házat, a Tajga bisztrót, orvosi rendelőt és postahivatalt. Megépül az 50 személyes óvoda is. Persze gond itt is jelentkezik. A 350 iskolás korú gyermek a város legkülönbözőbb iskolájába jár. Nem megoldott a közlekedés. Nincs utcaseprő. Gond az állattartás. Néhányan ólakat építenek a nyulak számára. Simon Jánosné tanácstag arról beszélt. hogy jó lenne tudni: melyik területet, mikor szanálják, hogy ne idegeskedjenek az emberek. Körzetében öt családot érint a szanálás. Szünetet tartottak, hogy Fekete Nándor, a városi tanács elnöke felkészüljön a válaszadásra. Hiszen maga is hangsúlyozta: véleménycsere ez a javából. A sok kell ellenére sem volt panasznap, vagy igényáradat, a tanácstagok reálisan látják választókörzetük helyzetét. A kapott válasz pedig megnyugtató volt. Az a tény, hogy Salgótarjánban a negyedik ötéves terv idején minden negyedik család új otthonba költözött, önmagáért beszél. Biztosított az északi városrész további, dinamikus fejlődése. A Béke-telepen például mintegy 1300 lakás építhető meg. Az elnök szerint is szükséges a 16 tantermes iskola — 1978-ig meg is épül —, a 75 személyes óvoda, bölcsőde, avagy az orvosi rendelő. Szép és merész tervek biztosítják a, városrész fejlődését. Átadják az új sportcsarnokot, a Nógrád megyei Textilipari Vállalat kiköltözésével (esetleg emelet- ráépítéssel) új iskola feltételeit teremthetik meg. A tanács feladata, kötelessége a parkolás, a közlekedés megoldása. Erre 1976-ban kerül sor. A járda elkészítésének tanulmányterve készül. A következő ötéves tervben teljesen befejezik a Kemerovo- lakótelep építését. A már épülő lakások mellett még kétszáz lakas kerül a lakótelepre. A kemerovói postahivatal átadásával ebben a városrészben négyszáz új telefonállomás bővítésére is sor kerül, s ezzel megoldódik az északi városrész telefonellátásának gondja. Számos apró, mégis fontos problémára is válaszolt a városi tanács elnöke. Kötetlen beszélgetéssel folytatódott az eszmecsere. Számos javaslat hangzott még el. Dr. Bartha Róbert például a Vadaskerti rész elhanyagolt állapotát vetette fel. Szóvá tette azt is, hogy a Schönherz és a Micsurin út alig kivilágított. Az intézkedés nagyon sürgős lenne. Dr. Wollner József, a népfront elnöke a helyi közlekedés megoldására tett javaslatot. Kalocsai Miklósné pedagógus teljesen érthetően a Néphadsereg úti iskola tarthatatlan helyzetét ismertette. Feltették a kérdést: csökkentsük a lakásszámokat? Csak azért, hogy mások újabb előnyökhöz jussanak? Nehéz a választás. már azért is, mert régi és új településekről van szó. Helyesen fogalmazott Fekete Nándor, a várost tanács elnöke: ami ebben a városban történik, minden a dolgozókat szolgálja. Természetesen türelemre is szükség van. De Salgótarján északi városrészének lakói hamarosan érzik, hogy a városi tanács évről évre nagyobb figyelmet tordít a perifériákra. Som egy vari László — Szokott ön nyitott szemmel álmodozni? — Nem. Sohasem. — A huszonöt év alatt egyszer sem? — Munka közben soha. Nem lehet! Nem szabad! — Miért? — Figyelni kell, minden cselekvésre koncentrálni. És ez kizárja az ábrándozás lehetőségét... X' Az álmok az emberekkel születnek; neki dolgozni kellett, amíg látott. És az éjszaka? Kábult, bódult alvás, a korai kelés nyugtalan tudatával. X — Apám. gazdasági cseléd volt. tizenkét gyerekkel. Tudja. mit jelent ez? Van magának gyereke? — Igen. — De nem annyi... — Nem. Megközelítőleg sem. — Nekem is csak kettő van. Igaz. az egyik, a fiú, már elment tőlünk: megnősült. És mégis tudom mennyi gond, törődés kellett hozzájuk. Hát még a tizenkettőhöz ... — Élnek mindahányan? — Nem. Kilenc testvéremet temettük már el. — Nehéz gyerekkora lehetett. — Az volt. — Álmok nélkül? — Nem: renülő szerettem volna lenni. Tizenkét évesen, amikor már cseléd voltam, mert kellett, csak-csak eláb- rándozgattam. raopalonként. — És nem lett repülő?-r- Nem. Pedig volt rá lehetőség. Elmesélem.' Az ötvenes évek elején vonultam be katonának a légierőhöz kerültem. é° akkor láttam, mennyi minden kell ahhoz, hogy az ember hajózó pilóta legyen . .. Soknak éreztem, így. amikor gépjárművezetői tanfo'vamot szerveztek. oda íoipntkeztem. Emlékszem: i°51. december fi-án szereztem meg a iogo-eígyényt és 1X03. december 29-én már ................................... ( Ébrenlét IW WH Hilf HIIIIHHIIItlIHf IMIIM llltlHMIHMtlHtMII II le is szereltem. Persze, a repülésről való lemondás még a kezdet kezdetén volt; később már éreztem magamban az erőt, a kitartást, a tanulni vágyást hozzá. Jelentkeztem, iskolára alkalmasnak találtak, a vizsgálatokon is megfeleltem. — Mégsem repült egyszer sem. — Nem. Meghalt a feleségem, hazajöttem. — Hová? — Hollókő mellé, Zsuny- pusztára. — Azóta is ott lakik? — Igen. ott. Szelcsik László. a Volán autóbusz-vezetője emlékszik a deres hajú, megfontolt beszé- dű-cselekedetű ember, aki huszonöt éve ül már a gépkocsi volánja mögött. — Hány kilométert vezetett azóta ? — Valamivel több, mint egymilliót. — Sok. — Az. A múltkoriban jutott eszembe: huszonötször, ha nem többször, körbeautózhat- tam volna már a Földet, az Egyenlítő mentén. De ezt nem dicsekvésből mondom .. . — Nem szokott dicsekedni? — Nincs mivel. — Biztos? — Hát.. . — Mondja csak! — Szóval . .. egymillió kilométert vezettem, baleset nélkül. — Egv vállalatnál, itt, a Volánnál? — Igen. bár akkor AKÖV volt még a neve. 1954. január 11-től számolva jutottam el az egvmiFió k'lntnéteT’ig. Mondom. mindennemű szabály- sértés nélkül. Pedig ... — Pedig ...? — Emlékszik még a régi „fakarusz”-kocsikra ? Azon kezdtem, nem volt az a hű de nagy teljesítményű masina .., Hollókő—Kisterenye között jártam, bányászokat hordtam-hoztam egészen 1958. szeptember 28 -ig. — Minden évszámra ilyen pontosan emlékszik? — Nézze! Meséltem már, hogyan kezdődött az életem. S hogy nem maradtam az, mint aminek indultam, hát az nekem nagyon nagy dolog. Persze, minden belevésődik az agyamba... Az is, hogy amikor lekerültem a bánvászjá- ratról, Ikarusz—482-est kaptam, kis harminchat személyest. — És most? — Panoráma-buszt vezetek. X Huszonöt év, huszonötször a Föld körül — baleset nélkül ... Nagy szó. Mondom is Szelcsik Lászlónak, ő rábólint, s mondja is, mi kell ehhez. Nem szabad kapkodni, idegeskedni, ittasan vezetni. És ami a lényeg: a lelki egyensúly. — Soha nem álmodozom, ábrándozgatom vezetés közben. Az eszemnek ott kell lenni az emberekkel zsúfolt buszbelsőben: lábamnak, kezemnek a helyén, pillanatnyi cselekvésre készen. — Feszítő, ideget, energiát őrlő munka ... — Valóban. De nagyon szeretem. És csak így lehet... — Ha újra kezdené? — Megint csak ez lennék! — És lesz-e kétmillió kilométer? — Már nem hiszem. Betöltöttem a negyvenhatot, s ha közbe nem jönne semmi, a nyugdíjazásig sem tudnék ennyit vezetni. Pedig, ez a2 életem. — És aztán? — Aztán? Szabadon száguldók — képzeletben. Mindenkihez. mindenhová, minden úton Karácsony György A utoniatdk ellenőrzik a levegő tisztaságát A Szovjetunióban igen szigorúan szabták meg az emberi egészségre káros levegőszennyező anyagok tűrési határát. A levegőszeranyező- dés elleni harcban hatékony segítséget jelentenek azok a különleges mozgólaboratóri- ttmok, melyek segítségével a városok utcáin, és az üzemekben rendszeresen ellenőrzik a levegő tisztaságát. Ezt a módszert azonban csak a kisebb városok levegőtisztaságának ellenőrzésére lehet alkalmazni. Az egymilliós vagy ennél nagyobb városokban automatika segíti az embert. A közeljövőben Moszkvában, Leningrádban, Kijevben és néhány más nagyobb szovjet városban automatikus levegőtisztaság ellenőrző rendszert helyeznek működésbe, a város különböző pontjain automatikus adattovábbító mérőműszereket helyeznek el, melyeknek adatait, egy információ-feldolgozó központban értékelik. A műszerek segítségével azonnal megállapíthatják, a város melyik területén szeny- nveződik a levegő valamilyen anyaggal. KlSZ-kongresszusra készülnek A KlSZ-alapszervezetek- ben a legidőszerűbb téma mostanában a jövő májusban megrendezésre kerülő kongresszus előkészítése. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárának KlSZ-csúcsivezetősége rendszeresen foglalkozik az élőké* szítás; feladatokkal. Programot dolgoztak ki a választásokkal kapcsolatban. Javaslatokat, összegeznek,' akció- programjuk megvalósítását ellenőrzik. A KISZ-csúcsvezetöség alapvető kötél ességén elk tekinti felülvizsgálni a vezetőségi tagok vállalt munkáját, értékelni korábbi teljesítményüket. Előkészíti azoknak a fiataloknak a képzését, kiknek a munkájára a közeljövőben számítani kívánnak a vezetőségben. Gyurkovics István a tapasztalt vezetőségi tagok közé tartozik. Nyolcadik esztendeje dolgozik vasszerkezeti lakatosként, s az elmúlt esztendőtől az üzemi KISZ-esek sportolási lehetőségeit szervezi. Mészáros Attilával, a csúcstitkárra] gyakorta megbeszélik feladataikat. Balogh József alapszervezetében kulturális, és propagandista teendőkkel foglalkozik. Nemrégiben a salgóbányai KISZ-iskolán ismerkedett a vezetési módszerekkel, feladatokkal. Az üzemi propagandában is hasznosítani kívánja elképzeléseit. Sándor Ilona gazdasági teendőket lát el a vezetőségben. Mintegy 10 ezer forinttal gazdálkodik. Az alapszervezetek pénzügyeit ellenőrzi, s ezenkívül politikai képzésben is részt vesz. Marxista középiskolába jár, s — munkahelyi beosztása miatt — utókalkulációs tanfolyamot végez. A csúcsvezetőség továbbra is számit a munkájára. Kulcsár .József képbeszámolója. NŰGRAD - 1975. november 23., vasárnap ÍJ
