Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)
1975-11-23 / 275. szám
A vietnami nép vágya az újraegyesítés Kékesdi GyiMa. az MTI tu- dó.'i,ójn jelenti:' ..Függetlenség, é^vség, szocializmus!” ,.Csak a. szocializmus biztosíthatja az ország végleges függetlenségid”, -A vietnami nép vágyait ■teljesíti be a haza újraegyesítésé,!”. A hanoi lapok szombati szám a- | nak címoldalán az idézett ^piros betűs szalagcímek alatt adták tudtul a hírt. hogy Saigonban november 2I-én beJ feiezödtek az ország egyesítését előkészítő tárgyalások. A bizottságok vezetői, Truong Chinh és Ftian Hung aláírták az ország jövendőjét meghatározó záróközleményt, amely történelmi áttekintést ad a vietnami nép forradalmi küzdelmeiről, az imperializmus ellen vívott több évtizedes háborús harcokról is. A közlemény megállapítja, hogy az 1975 tavaszán megindított felszabadító harc sikerei, majd Saigon felszabadítása után elódíizhatatlanul szükségszerűvé vált az ország újraegyesítése, a nép sorsa, a haza jövője függ az egység gyors megteremtésétől. Mind a közlemény, mind pedig a Nhan Dán ez alkalomra írott vezércikke és más kommentárok is hangsúlyozzák: Vietnam a forradalmi harc új korszakába lépett. Az egész országban megvaló- vSult a szocialista forradalom éa szocialista társadalom épfsl. Dél felszabadítása után sok súlyos gond megoldása várt a vietnami népre. Most viszoKJt a fő teendő az al- lamhaáalom egyesítése, az általános választások kiírása, az egységes nemzetgyűlés megválasztása, az új kormány megatekitása, az ország új alkotmányának megteremtése. Mindezekre a teendőkre a jövő év első felében kerül sor, végrehajtásukról északon a VDK nemzetgyűlésének állandó bizottsága, délen a DIFK konzultációs tanácsa gondoskodik. Szombaton délelőtt visszaérkezett Hanoiba a Vietnami Dolgozók Pártjának és a VDK kormányának küldöttsége, amely Le Duan-nak, a VDP KB első titkárának vezetésével baráti látogatást tett az európai szocialista országokban. A delegációt az elnöki palota dísztermében Pham Van Dong miniszter- elnök, a VDK más párt- és állami vezetői, valamint a meglátogatott szocialista országok diplomáciai képviseleteinek vezetői, köztük Némely Béla, hazánk nagykövete fogadták. Carvalho megtartotta tisztségéit Vasco Lourenco százados, az Antunes-csoport tagja nem fogadta el a lisszaboni katonai körzet parancsnokává történt kinevezését — jelentet' te be a Copcon szóvivője, szombatra virradóra Lisszabonban. A lisszaboni köztársasági elnöki palotában Gomes elnök, Azevedo kormányfő, Carvalho és Pinto Soares tábornok ok, illetve Ro6a Cou- tinho tengernagy, s néhány további tiszt részvételével megtartott tanácskozáson úgy döntöttek, hogy Carvalho, a Copcon főnöke megőrzi lisszaboni katonai kormányzói fus&cióját is. A határozat azután született, ftogy a lisszaboni katonai körzet egységeinek „túlnyomó többsége” elutasította Lo- urenco százados kinevezését — írta a Diario de Noticias szombati számában. Louranco újságiróknak kijelentette: nem érdekli a katonai körzet parancsnoki tisztsége, s.\mindaddig nem hajlandó elvállalni a funkciót, amíg bizonyos- feltételeit nem teljesítik. A Portugál Szocialista Párt pénteken éjjel kiadott közleményében „pozitívnak” ne vezte Lourenco százados ki: nevezését, de a demokratikus néppárthoz hasonlóan élesen támadta Gomes elnököt, mert véleménye szerint „engedett a kisebbségnek”. A néppárt fe nyegető hangú nyilatkozata ban kijelentette: a nép kíméletlen bírája lesz az elnöknek. A PSP szerint Gomes ismét olyan álláspontra helyezkedett, amely távoláll a politikai-katonai válság megoldásától. Soares pártja a .•forradalom megvédéséért” országos tüntetésekre szólította fel híveit. Új vállalati jöved&lemsxabályozás LcmcSBerknő emléke 4 875. november 23-án született a ma- Igyar munkásmozgalom egyik legjelentősebb alakja, Landler Jenő, az „öreg”. Eredeti foglalkozása ügyvéd volt. Mint a századfordulat haladószemléletű radikális értelmiségének legjava, ő is megtalálta az utat a társadalmi progresszió aktuális kérdéseihez, sőt tovább is. Ezt bizonyitja, hogy 1904-ben elvállalta a vasutasok áprilisi sztrájkja miatt perbe fogott vezetőség, az úgynevezett 13-as bizottság egyik tagjának védelmét a törvényszéki tárgyaláson. A per folyamán végleg felismerte hovatartozását. Ettől fogva hosszú időn keresztül a vasutas- és villamosvasúti dolgozók mozgalmának egyik vezetője, újságjuk szerkesztője lett. Nagy része volt abban, hogy ez a jelentős állami alkalmazotti réteg minden tilalom és buktató ellenére végül csatlakozott a szociáldemokrata mozgalomhoz. 1906-ban már elnöke a fővárosi villamosvasutasok sztrájkbizottságának. Ahogy a Magyar Vasutas című lap írta: „dr. Landler önzetlenül, fáradságot és áldozatot nem kímélve vezette a villamosvasutasok sztrájkját. Szinte emberfölötti munka volt az, amit a sztrájk hat napja alatt, de azelőtt is végzett. Hat napon át nem volt egy percnyi pihenője, ott volt szüntelenül a sztrájkolok között, és az ezernyi munka és gond mind őrá nehezedett. A hat nap alatt nem feküdt ágyban, csak úgy aludt, ültében, ahol éppen elnyomta az álom...” A világháborúig terjedő időszakban szervez, véd, előadásokat tart, energiáját és tehetségét a munkásmozgalom szolgálatába állítja. A Szociáldemokrata Párt baloldali vezetői között egyre nagyobb lesz a szerepe. Ahogy közeledett a háború, úgy erősödött harcos antimiMtarizmusa, amely az imperialista világégés időszakában sem lankadt. Elsők között és melegen üdvözölte az orosz forradalmat. Az 1918-as általános politikai tömegsztrájknak is egyik szervezője volt. A parlament előtti gyújtóhangú beszédéért le is tartóztatták, bár hamarosan kénytelenek voltak szabadon bocsátani. Aktív szerepet játszott az őszirózsás forradalomban, amelynek győzelme után az egységes, osztályharcos vasutasszövetség vezetőjévé választották. A Tanácsköztársaság idején a forradalmi kormányzótanács tagja, a diktatúra következetes védelmezője. Ugyan nem volt katona, s különösebben katonás alkat sem, 130 kilójával (Lukács György: „Landler csak úgy tudott felülni a lóra, hogy odaállították a lovat, hoztak egy asztalt, hoztak egy széket, Landler először ráállt a székre, aztán az asztalra, és onnan ült fel a lóra...”) bátorsága, határozottsága révén hamar népszerű lett a Vörös Hadseregben, meg a régi, tisztikar is respektálta. Stromfeld Aurél lemondása után így nem volt meglepő, hogy ót nevezték ki a forradalmi proletársereg fő- parancsnokává. . A Tanácsköztársaság leverése után Bécsbs emigrált és a többi vezetővel, volt népbiztosokkal szinte azonnal hozzálátott a párt újjászervezéséhez, az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának megakadályozásához. A húszas évek elején a KMP-n belüli frakcióharcok idején a hazai mozgalmat előnyben részesítők vezetőjeként harcolt meggyőződéséért, tapasztalatainak a gyakorlatba történő átültetéséért. Alpári Gyulával közösen készítette elő a legális forradalmi munkáspártnak, az MSZMP-nek megalakulását, és a későbbiek folyamán is szervezte itthoni tevékenységét. A nagy lebukások idején (az ún. Rákosi-per) kivette részét a védelem koordinálásában. Egy egész kommunista nemzedék számára Bécsben lett „az öreg”, miközben tanított, publikált, nevelt, annak ellenére, hogy súlyos szervi szívbaja egyre inkább kínozta, aláásta egészségét. 1927 végén a KMP Központi Bizottsága a súlyosan beteg Landler Jenőt az orvosok tanácsára Cannes-ba küldte, a francia Riviérára, azonban már ez sem segíthetett. 1928. február 25-én meghalt. Hamvait a Kreml falába helyezték örök nyugalomra. A KMP Központi Bizottságának gyászje** lentése joggal állapította meg: „nemcsak a magyarországi munkásságnak, a KMP-nek felbecsülhetetlen vesztesége ez a halál, hanem az egész nemzetközi munkás kommunista mozgalomnak, amelynek Landler Jenő mindjárt a Kommunista Internacio- nálé alakítása után elöljáró harcosa lett. ( Ilyen harcosokat, ilyen vezéreket, mint amilyen Landler volt, csak a proletárforradalmak hőskora termelt ki. Áldozatot nem ismert a harcban, a harc neki gyönyörűség volt. A vezető munka, amelyet a proletariátus élén fejtett ki, a munkásosztálynak, az elnyomott és felszabadulásra törő harcos tömegeknek áldozatos és tisztelettel teljes szolgálata volt...” János Károly király A Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint megjelentek a vállalat] jövedelemszabályozás 1976. január 1 én életbe lépő változásaira vonatkozó jogszabályok. Az alapvető minisztertanácsi rendeletek és határozatok, a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter végrehajtási rendelkezései a Magyar Közlöny november 15-i és november 22-i számában találhatók. A rendeletek tartalmazzák a vállalati jövedelemszabályozás előírásait, a befizetendő adókat, a vállalati alapok képzését és felhasználását, az alkalmazandó bérszabályozási módszereket; a kedvezményeket és támogatásokat'. A Közlöny következő száma közli majd az ipari és építőipari vállalatok termelési adóit szabályozó rendelkezéseket. A szabályozó rendszer módosításával egyidejűleg kiadásra kerültek azok a rendeletek is, amelyek az ágazati sajátosságok figyelembevételével egyes ágazatokra az általánostól eltérő szabályok alkalmazását rendelik el. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a jövőben bruttó jövedelmük alapján adóznak. A szociális és kulturális alap képzését az állami vállalatokhoz hasonlóan végezhetik. Ä mezőgazdasági támogatásokat a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes rendeleté szabályozza. Üj rendelkezések lépnek életbe a termelő nagyberuházások finanszírozásával kapcsolatosan is. A megjelent jogszabályok és a tervezési útmutatók segítséget nyújtanak a vállalatok és a szövetkezetek ötéves és 1976. évi terveinek az elkészítéséhez. Az új rendeletek hatályba lépésével több mint száz korábbi jogszabály érvényét veszti. (MTI) A program szerint Kozmosz—781 A Szovjetunióból pénteken Föld körüli pályára állították a Kozmosz—781 jelzésű mesterséges holdat. A szputnyik tudományos berendezéseinek feladata a kozmikus térség kutatásának folytatása. A Kozmosz—781 berendezései megfelelően működnek. (MTI) Juan Carlos herceg szombaton a spanyol parlament- ülésén letette uralkodói esküjét és I. János Király néven trónra lépett. XIII. Alfonznak, János Károly nagyapjának lemondása után 44 évvel Spanyolország újból monarchia lett. Az uralkodó beiktatása után rövid beszédet mondott. Meleg szavakkal emlékezett meg szellemi atyjáról, a két nappal ezelőtt elhunyt Franco tábornokról. Franco 36 éves diktatúrája után békét, munkát és felvirágzást ígért az ország népének. Nemzeti egyetértésre szólította fel a spanyolokat. Azt mondta, hogy a mérséklő erő szerepét kívánja betölteni. A beiktatási ceremónián,’ egy európai ország képviselője vett réözt: Rainier monacói herceg Jelen volt Nelson Rockefeller amerikai al- elnök, Imelda Marcos, a Fü- löp-szigeti elnök felesége; Pinochet chilei államfő és Husszein jordániai uralkodó. (MTI) Az Elnöki Tanács elnökével Szomáliában és Dél-Jemenben MESÉS ARÁBIÁBAN (V.) Varrnak az emberiség történetének olyan ősforrásai, melyek minden népnél egyformán megtalálhatók. Nos, a mezopotámiai, egyiptomi, föníciai, görög, római kultúrákban egyformán utalást találunk a gazdag varázsosan kincses-boldog Arábiára, az arany, mirrha, a tömjén é6 a dús keleti kincseik hazájára, vagy mint olyanra, mely termeli ezeket, vagy olyanra, amelyen az ősi karavánutak keresztül vezetnek. Ez a mesésen gazdag ős-Arábia eltűnt a sivatagban, nem maradt belőle csak napfényben izzó kő, futóhomok, s az egykori gazdagság emléke. Losonczi Pál útjának második állomása a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság területe ma már 9 10-ed részben terméketlen sivatag, vízhiányban szenvedő - terület, olyan, ahol sokszor tíz-tizenöt évig nem esett eső, s ahol termőföldet varázsolni a legnagyobb erőfeszítéssel lehet csak. Ugyanakkor fővárosa, Aden. a.z egykori brit korona- gvarmat. a Vörös-tenger és az Arab-tenger találkozásánál birodalom stratégiai sarkpontja volt Az égbolt világoskék körpalást, a horizont fehér páracsík, a tenger sok-kékű ragyogás. Közben komor, fekete kopár kőhegyek, s vakító fény mindenütt. Október 31-e, délelőtt tíz óra. Negyvenfokos hőségben ereszkedik le az Elnöki Tanács elnökének külön- gépe az adeni repülőtérre, hogy szelem Ali Rubia elnök meghívására megkezdje hivatalos, baráti látogatását. a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban. Ez a fiatal, alig nyolc éve független arab ország Ázsia e térségének leghaladóbb országa. A régi angol kikö.ő-e:ődvárosból és a szultánok, sejkek, imámok, kalifák — 27 volt belőlük — or- szágocskáiból egységes népi köztársaságot teremtettek. Nem volt könnyű harc, fegyveres felkeljek után — 1967. november 30-án sikerült kivívni függetlenségüket. Beásták magukat a város fölötti hegyekbe, lerobbantották az oda vezető hidat, és a 2500 éves ciszternából nyertek vizet. amíg volt benne. A felkelés tárgyi emlékeit a mai vezetők egykori fegyvereit küldöttségünk is megtekintette a Katonai Múzeumban. S ma az .erődrendszer betonkör- gyűrűs ágyúállásait fel- töltötték földdel, virágok virulnak bennük, a paloták; iskolák, kollégiumok, vagy egyéb új közösségi szolgálatot ellátó szervezetek székhazai. A hazánknál háromszor nagyobb országnak 1 millió 600 ezer lakosa a fejlődésnek olyan útját választotta, amely a nemzeti demokratikus forradalom feladatainak megoldása után elvezethet a szocializmusig. Ezért ez az ország termi szetes szövetségeseinek tekint) a szocialista országokat. Együtt küzd velük a világ- politika frontján, az imperializmus és a világreakció erői ellen. A térség reakciós országai — Szaúd-Arábia, az Omán! Szultanátus, — nem is nézik jó sziemmel az ország céljait, fejlődését. Ezért gyakorta é i agresszió szomszédai részé: ől. Dholar hegyeiben az Omán; Felszabadítási Népi Front hazafias erői az ománi nemzeti függetlenségért küzdenek és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság támogatja az ománi nép harcát, a külföldi bavatkozás, az idegen csapatok jelenlétének megszüntetéséért. A Zöld-hegyekben — így radalml demokratikus szervek, amelyek a dél-jemeni forradalmat tekintik példaképüknek. Főleg iráni zsoldosok, de angol és amerikai repülők is harcolnak itt a hazafiak ellen, az ománi szultán seregében. Ha szeretnék is az ománi reakciósok a határ menti légi kalózkodást valamiféle módon kiterjeszteni. visszatartja ókét a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság politikai szilárdsága és katonai ereje, a haladó arab országok és a szocialista országok közös támogatása. Ezért, bár az agresszió fenyeget, nem ez az ország belső életének meghatározója. Nem hadra kelt országba látogattunk. A jemeniek miközben ébren figyelnek a határaikon meg-megújuló imperialista kísérletekre, elsősorban az ország építését, gazdasági erejének növelését, a társadalom átalakításának meggyorsítását tartják szem előtt. Következik: A tenger és a sivatag vonzásában. évszázadokon át a brit világ2 NÓGRAD - 1975. november 23., vasárnap