Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)
1975-11-23 / 275. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek NOGRAD XXXI. ÉVF., 275. SZÁM ARA: 1 FORINT 1975. NOVEMBER 23., VASÁRNAP Erős társadalmi mozgások Nógrádban Kiemelkedő tudományos esemény színhelye volt tegnap Szécsény; a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a2 Irodalomtudományi Intézet — Baja és Pécs után — itt rendezte meg a Rákóczi-vitaülést, a Szécsányi nagyközségi Tanács védnöksége mellett. A tudományos ülésen részt vett dr. Boros Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára és dr. Gondos János, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint a megye politikai és állami testületéinek több más képviselője. A résztvevőket Földi László, a Szécsényi nagyközségi Tanács elnöke köszöntötte, majd Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár- helyettese tartotta meg bevezető előadását Rákóczi állama címmel. Tudományos életünk neves képviselője elöljáróban a vitaülés témájának időszerűségét és fontosságát hangsúlyozta. A kuruc állam a Rákóczi-szabadsáigharc legvitatottabb kérdése — mondotta többek között. S a jelen vitaülé&nek az a feladata, hogy tisztázza azokat a nézeteket, amelyek az évszázadok során különbözőképpen határozták meg a fejedelem államát. Előadása során összevetette a lengyel és a német- alföldi holland államalakulattal. s bizonyította ezektől való különbözőségét. Összegezve állapította meg: Rákóczi állama osztályjellegét tekintve feudális állam, típusa szerint a rendi decentralizáltság és a fejedelmi centralizáció közötti átmenetet képezi. A bevezető előadást követő vitában számos történész fejtette ki a kuruc állammal kapcsolatos nézeteit. A salgótarjáni származású Várkonyi Ágnes hozzászólásában az új • kutatásokra támaszkodva, több vitatott kérdésre irányította rá a figyelmet, sok — számunkra rendkívül érdekes — megyei vonatkozású, tényanyagot közölt. Előadásából megtudhattuk, hogy az idézett korban megyénk társadalmi élete erőteljes mozgásban volt, s jobbágyok, 1699-ben, a nádorhoz írott panaszlevelükbsn ugyanazoknak a problémáknak — nevezetesen a terhek egyenletes szétosztásának, a nemesek adóvállalásának — az orvoslását kérték, mint a hegyaljai felkelők. Rákóczi 1704. elején alakult udvari tanácsában nagyon sok nógrádi származású középnemest találunk. Részben az ő határozott fellépésüknek tulajdoníthatjuk, hogy a szécsényi országgyűlést, amelynek 270. évfordulóját néhány héttel ezelőtt ünnepeltük, itt tartották meg és nem más helységben. Az országgyűlés nagy jelentősége — sok más mellett — abban áll, hogy a magvar konföderáció kereteit kibővítette, kiszélesítve ezzel Rákóczi társadalmát. Helyi érdekességként említhetjük meg Somoskőújfalu erős kurucpártiságát, a kuruc katonák földosztását Pászrtón. A vitaülés résztvevői délután megtekintették a Forgách-kastélyt és kiállításait, a Rákócz -kapolnat. Sor kérült ■ az Országos Rákóczi Emlékbizottság tudományos albizottságának első ülésére is. A történészek Várkonyi Ágnes elnök vezetésével az 1976-os Rákóczi év — a fejedelem születésének 300. évfordulója tiszteletére — tudományos programját beszélték meg. Ezek sorában említjük meg azt a nemzetközi tudományos ülésszakot, melyet Sárospatakon rendeznek jövő év májusában, s amelyre hat ország — köztük a Szovjetunió — történészeit hívják meg. Négy nagy téma szerepel napirenden: Rákóczi és Európa,- Rákóczi állama és társadalma, a Rákóczi-szabadságharc diplomáciája, Rákóczi vallás- és művelődéspolitikája. A Rákóczi-évforduló tiszteletére számos kiadvány lát napvilágot. A Hazafias Népfront útmutatót jelentet' meg, amely részletes tájékoztatást ad a helytörténeti kutatásokról. Második, bővített, átdolgozott kiadásban jelenik meg Köpeczi Béla és Várkonyi Ágnes II. Rákóczi Ferenc című monográfiája. Ebben az évben indítják — Köpeczi Béla szerkesztésében és sajtó alá rendezésében — Rákóczi művei kritikai kiadásának sorozatát. Az első kötet a fejedelem emlékiratait tartalmazza. Az évforduló remélhetőleg jelentős mértékben járul hozzá a tudományos élet és á közművelődési tevékenység fellendüléséhez. Koszorúzás Landler Jenő születésének 100. évfordulója alkalmából Szombaton a munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, Landler Jenő születésének 100. évfordulója alkalmából koszorúzá&i ünnepséget tartottak Budapesten, a Kun Béla téri Landler-szobornál. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Szerényi Sándor, a Központi Ellenőrző Bizottság titkárságának tagja és Pot- hornik József, a Központi Bizottság tagja, aiz MSZMP budapesti Bizottsága nevében dr. Molnár Endre titkár és Bakó Ágnes, a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében dr. Molnár Béla titkár és Juhász Róbert osztályvezető, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nevében Borbély Gábor titkár és Dérfalvi István, a budapesti bizottság titkára, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium nevében pedig dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi államtitkár, Gábor Zoltán, a minisztérium párttitkára, valamint a Vasutasok Szakszervezetének és az MSZMP VIII, kerületi Bizottságának képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit. Lerótta kegyeletét Landler Jenő leánya, továbbá hozzátartozói, a Landler Jenő nevét viselő szocialista brigádok, KlSZ-szervezetek és iskolák képviselői is. Az emlékünnepség az In- ternacionálé hangjaival ért véget. (Életútjáról szóló cikkünk a 2. oldalon.) MA ZÁRUL az animációs művészeti szemle Vasárnap délelőttre az amatőr filmesek bemutatkozása, a Magyar Diafilmgyártó Vállalat műsora (mindkettő a József Attila Megyei Művelődési Központban) és egy záró, értékelő szakmai tanácskozás maradt a II. salgótarjáni bábjátékos bemutató színpad, animációs filmszemle és szakmai tanácskozás háromnapos rendezvénysorozatának programjából. Egy órakor, az ünnepélyes záráskor elbúcsúznak Salgótarjántól a meghívott szakemberek, népművelők és a szereplő bábos csoportok tagjai. A rendezvény legzsúfoltabb, leggazdagabb programja a tegnapi volt. Délelőtt a televízió mesefilmjeiből láthattak kétórás összeállítást a kicsinyek. A nemzetközi műsorból talán a csehszlovák és a szovjet rajzfilmek arattak legnagyobb tetszést. Délután négy bábprodukciót mutattak be a színházteremben. A sort az Állami Bábszínház nyitotta meg, Csalavári Csalavér című műsorával. A közel egyórás előadás a kicsinyeknek szóló, hagyományos bábjáték színvonalas darabja volt. A békéscsabai Napsugár Weöres— Kovács: Vásár című játékát hozta Salgótarjánba. A tarka képekből, kétfajta bábfigurából a versre és magyar népdalokra épített produkciót egy falusi vásár és cirkuszi előadás eseményei köré szerkesztették. A Somoskőújfalui Pepita nevű gyermekcsoport fakanál bábokkal, furulyakísérettel gyermekdalokból kötött csokrot mutatott be. A bábos bemutató utolsó részében a budapesti Astra együttest láthattuk, akik Balázs Béla: Hét királyfi című meséjére komponáltak bábjátékot. A jól megválasztott kísérőzene, a nagy alakú síkbábok ötletessége, szépsége és az általában jó narrátorszöveg mellett csak az itt-ott vontatott cselekmény csökkentette kissé sikerüket. A bemutatók után a szakmai tanácskozáson Hollós Ró- bertné pszichológus volt a vitavezető. Hat órakor a népművelők szekcióülésén a Népművelési Intézet osztályvezetője, Vészi János és a József Attila Megyei Művelődési Központ igazgatója, Kerekes László irányították a megbeszélést. A központi téma, melyről a bábos csoportvezetők és népművelők véleményt cseréltek: a babozás beépítése a fiatalok művészeti nevelésébe, a közművelődési folyamatba. Este fél kilenckor a felnőtt közönség számára a Pannónia Filmstúdió alkotásaiból vetítettek egy összeállítást. Ezen díjnyertes, külföldön is bemutatott rajz- és animációs filmek, valamint kezdő filmrendezők művei egyaránt szerepeltek. A nézők így képet kaphattak a múlt év filmterméséből, az új törekvésekről, egy-egy régebbi alkotás pedig a kezdeteket idézte. A II. salgótarjáni bábjátékos bemutató színpad, animációs filmszemle és szakmai tanácskozás tanulságaira, eredményeire később még visszatérünk — az már most megállapítható, hogy a tavalyinál szélesebb körű, gazdagabb rendezvénysorozat zajlott le. Az idén már másodízben tartottak kommunista szombatot Salgótarján üzemeiben, intézményeiben, melynek eredményeként a város óvodai, bölcsödéi, általános iskolai férőhelyeinek számát növelhetjük. A ZIM-ben mintegy 2500-an álltak a munkapadok mellé, fizikaiak, szellemi dolgozók egyaránt, s munkabérüket, 200 ezer forintnyi összeget ajánlottak fel a gyermekintézmények bővítésére. Negyedszáznyi gáztűzhely összeszerelésénél segédkeztek, nádi László művezető és Vass Gábor meós munkatársaival együtt T Régi gyakorlat, a BRG salgótarjáni gyárában is a szabad szombaton tartott társadalmi munkaakció, így a tegnapi megmozdulás, melyen a szocialista és munkabrigádok szinte teljes létszámmal képviseltették magukat. A szereidében és az alkatrészgyártó üzemben egyaránt jelesen serénykedtek a fiatalok, idősebbek. Ennek eredményeként közel 50 ezer forintnyi összeget fizethetlek a városi tanács folyószámlájára Az öblösüveggyárban 164 szocialista brigád 1400 dolgozója kezdeményezte a társadalmi munkát. Folyamatos üzem lévén csak a szabad munkapadok és gépek mellett kaphattak munkát a dolgozni szándékozók, míg mások éjszaka, illetve vasárnap teljesítik majd felajánlásaikat. Tótli Lajos számviteli osztályvezető, Kalocsai Jenő szakoktatási előadó és más pénzügyi, műszaki szakemberek is a gépek mellé ültek, segítették a termelést Kulcsár József képriportja
