Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-22 / 274. szám

£1 ilÜ£r^!f®5E!a SzcflUcssEerivezoScSc kongres5zusainok krőnikájoi (fül.) A felszabadulás után a Ma­gyar Sza .szervezetek első sza­bad közgyűlését 1915. decem­ber 2-án tartották. A felsza­badulás óta elért nagyjelentő­ségű eredményeket tekintet­ték ót: a teljes szervezkedési szabadságot, a kollektív szer­ződéses rendszerét, a szak­minden válfaja ellen. Fontos rácia szélesítését. A kongresz­feladat a munkásosztályt a nemzetközi proletár szolidari­tás szellemében nevelni, meg­szilárdítani a szakszervezeti világmozgalom egységét. A XVIII. kongresszus (1953. február 27. — március 1.) ha­tározatában utal arra, hogy a szervezeti munkaközvetítést, szakszervezetek irányítsák a a társada'ombiztosítós teljes tömegek termelési aktivitá­sát,, kiküszöbölve a munka­verseny bürokratikus kinö­véseit. A szakszervezetek for­dítsanak nagyobb gondot a termelésbe bekerülő új dol­gozók nevelésére, törekedje­nek az ártalmas káderhul* lámzás lesszék. tovább — a szocialista ipar tagozódásához igazodva — az iparági rendszerét. A XIX. kongresszuson (1958. február 28. — március 2.) napirendre került a szak- szervezetek szocialista jelle­gének erősítése, tömegkapcso­latainak javítása, a funkciók gyakorlásában, az egyoldalú­szus a szocialista munkaver- seny szervezésének alapjául a rendszeres nevelő-felvilá- gosító munkát, az egyéni kez­deményezést tette. Itt már szorgalmazták az egységes társadalombiztosítási rend­szer megteremtését is. A szakszervezetek a fejlett önkormányzatát és a szak- szervezetek felügyelete alá helyezését. a női és a férfi- munka egyenjogúsítását, a tanoncok 28 napos fizetéses szabadságot, összegezték a követeléseket is: a mozgó bérskála bevezetését, az üzemi ellátás rendszerének gyors kiépítését, a Vásárlóképes pénz megteremtését, új adó­rend ~zer bevezetését, az ál­lami kiadások csökkentését, a szén- és bauxitbányák, a vil- lamos-eröte’epek, mezőgaz­dasági gépgyárak, az ezernél több munkást fo-’la’koztató üzemek. a bankok államosítá­sát. a malmok községeí.ftését, a munkaközvetítés kiterjesztő- *3? megszüntetése. szocialista társadalom építéséért set az értelmiségiekre, a rok­kant és öregségi járadékot, a tápp-mzsegélvek rendezését, a művelődés fokozására nép­főiskolái és műszaki akadémia felá'lftását, a teljes szakszer­vezeti a’kotmánv haladékta­lan életbe léptetését. A szocializmus gazdasági alapjainak megteremtéséért A XXI. kongresszus (1967. május 3—6.) már abban az megszüntetésére, fej- időszakban ült ö-ssze. amikora szocializmus alapjainak le­rakása befejeződött. A szak­szervezkedés szervezeti feladatok közül ki­emelte a kongresszus a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeinek javítását, az érdekvé­delmi tevékenység fejleszté­sét, a szakszervezetek meg­növekedett szerepét és fele­lősségét a munkáshatalom vé­delmében és erősítésében, a Alapvető népgazdaság fejlesztésében. A az kongresszus kimondotta, hogy a szakszervezeti mozgalom egységes irányítása mellett feladatként jelölték meg üzemi demokrácia fejlesztését, a műszaki fejlesztéssel és a minőségjavítással a termeié- szükséges az iparági szakszer- kenvság növelését, az anvagi vezetek önállóságának növelé- ösztönzés helves alkalmazását, se. a vállalati, üzemi munka A kongresszus felhívta a szak- színvonalának további javi­szervezeteket, hogy a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­tása. A XXII. kongresszus (1971. A XVII. kongresszus (1948. október 17—20.) határozatá­ban kiemeli: a szakszerveze­tek fontos gazdaságpolitikai és politikai feladata elősegíte­ni a szocializmus gazdasági alapjainak megteremtését, a termelés felé fordítani a szak- szervezeteket, a munkásosz­tály érdekeit védeni összhang­ban az állami érdekkel, to­vábbá nak- ki részletes tervet. Fo­kozzák a politikai, ideológiai tevékenységet a burzsoá né­zetek. a revízión i zmus, a so­vinizmus és a dogmatizmus elleni harcban. Járuljanak nyelnek iavítására dolgozza- május 4—8.) alapgondolata. fő célja az volt. hogy tovább erősödjék a szakszervezetek szocialista jellege, munká­juk hatékonysága, hogy mind jobban megfeleljenek a társa­dalom és a szakszervezeti tag- hozzá az értelmiség nagyobb ság növekvő igényének. Az társadalmi megbecsüléséhez., itt hozott határozatok ered- A XX. kongresszus (1963. menyeit összegezi a Magyar május 9—12.) a legfontosabb Szakszervezetek 1975. decem- feladatok között említi a dől- bér 8-án összeülő XXIII kong- gozók mozgósítását a kiemelt resszusa. Itt egyben az* elem­iparágak és a mezőgazdasági zik, hogy melvek a szakszer­vezetek fő feladatai a fejlett szocialista társadalom építésé­nek időszakában. termelés föllendítésére, az anyagi ösztönzés további harcolni a reakció fejlesztését, az üzemi demok­ÍSúér egy percre? / Érdekességek, számok az épülő rendelőintézetről Sokan járnak el nap mint nap mellette. Figyelik miként halad az építkezés, magasod­nak a falak. Alakul a salgó­tarjáni . megyei rendelőinté­el a feladatokat. A kórházi történt. Amint a műszaki át- orvosok is segítenék szükség adás megtörténik januártól az esetén, vagy fordítva. Egyéb­ként az asszisztencia és a ki­szolgáló személyzet létszáma zet. Mivel rövidesen megkez- százötven, az orvosoké har­dődik a műszaki átadás, Mayer László műszaki osz­tályvezető főmérnök válaszolt kérdéseinkre. — Mennyivel lesz korsze­rűbb a réginél az új intézet? — A járóbetegek ellátását kényelmes, jó körülmények közt oldjuk meg. Az új intéz.et 36 munkahelyes, amely a Je­lenleginél kilenccel töbD. — Költségek? — Az építkezés harminc­millió forintba kerül. Mivel gyógyító intézményről van szó. rendkívül sok műszerre, gép­re. a betegellátást kiszolgáló és gyógyító berendezésre van szükség. A hozzájuk tartózó bútorok, vizsgálóasztalok, vá­rópadok. műszerek újabb ti­zenkétmillió forintot igényel­nek. — Mit „fogyaszt” az új lé­tesítmény? — Tizenhatezer beépített légköbméterrel számolunk. Villamosenergia-igénye öt- szaznegyven kilowatt, eny- nyit „visznek el” a beépített gépek, a világítás. Naponta hatvan köbméter vizet hasz­nálnak fel. — Az épület? — Ötszintes. Tágas kezelő­helyiségekkel. központi fűtés­sel. korszerű felvonóval és szellőzőberendezéssel látják el. A várófolyosók kényelme­sek, virágok, szép berendezé­sek járulnak a betegek köz­érzetének javításához. — Újdonság? — A reumatikus betegségek gyógyítást szolgáló súlyfür­dő és hidroterápiás meden­ce. Ez az országban minde­nütt megállná a helyét, örü­lünk, h.ogy végre nálunk is megvalósul. — Hány orvos dolgozik a rendelőintézetben? — A kórház és a rendel", intézet orvosai közösen lát jói,. mine—harmincöt lesz. — Átadás? — A műszaki átadás az idén befejeződik. Zárójelben nem árt megjegyezni, hogv az eredeti átadási határidő még 1974. novembere volt. Azóta többszöri határidő-módosítás Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat, valamint a Kórház- és Röntgentechnikai Vállalat szakemberei veszik át a „te­repet”. A gyógyászati eszkö­zök szerelése mintegy há­rom hónapot igényel. Még egy hónapot a költözködés. A késedelem után. tavasszal ün­nepélyesen avatják a salgó­tarjáni új rendelőintézetet. — cse — Géppel a különb életért Tánclépésekben, ujjait üte­mesen pattogtatva megy vé­gig a műhelyen. Talán még énekel is, együtt a rádióval. Amikor kilép az ajtón és a bejáratnál meglát minket, szé- gj’enlős fintor ül az arcára; — Nem tudtam, hogy idege­nek is vannak! — mentege­tőzik. — Mindig ilyen* jókedvűen dolgozik? — Nem panaszkodhatom. Vidám természet vagyok. A délutános műszakban így szó­rakoztatjuk magunkat. Halla­ná csak vacsora után! Dalra kap az asszonysereg, hogy el ne álmosodjunk. Túlénekeljük még a varrógépeket is. E rövid párbeszéd után Bó- di Mihályné visszaül a masi­na mögé. Hajtja a gépet. Te- kerednek a cérnaszálak, s az anyagból pillanatok alatt formálódik a kapucni. — Amikor • tanítottak, har­mincat varrtam egy műszak alatt. A mester biztatott: — Megy ez. magának Bódiné, meglátja eljön az idő, amikor ötvenet is megcsinál! Csak a kor a szülői értekezleten álljon meg a menet, a határ- fejem csóváltam: — Én azt mondta a tanár: — Fel kelle- ba megteszi a melegítő is. meg nem érem. .. ne küldeni Pestre, postafor- Szórakozni nem járunk. Tar­Igaza lett a mesternek. Az galmi iskolába. A lányom a tunk néhány állatot a ház ügyes asszonykéz alatt napjá- fejét rázta: — ö nem hagyja körül. Sok velük a vesződség. ban hatvan—hetven kapucni is el a szüleit, a falut. Inkább Ha van egy kis szabad időnk, elkészül. Az előírt tíz perc he- eljár mezőgazdasági szakkö- lyett három perc alatt kerül zépiskolába. le a gépről egy-egy darab. — Jól jön a pénz, a fizetés a kislányom miatt. Csak ne­ki élünk, csak rá dolgozunk a 'ériemmel esvíitt. Szeretnénk ha lenne belő'e valaki. Kü­lönb életet sz.ánunk neki, mint amilyen a miénk. Megállás né'kül Csak ritkán pillant fel. — Egy keresetből nehéz volt. A férjem kalauz a Vo- lán-nál, nem túl sok a fizeté­se. Ezért örültem, amikor meghallottam, hogy Bujákra települ a Fővárosi Kézműipa­ri Vállalat részlege. Helyben van, nem kell naponta utaz­gatni. Megszerettem, megszok­tam a munkát. A fizetés is elég. Bódiék családi háza 1963- ban készült* el. Két szoba, konyha, kamra. Tetszetős mo­dern bútorok’, hűtőszekrény, mosógép, és ami még a kor­szerű háztartáshoz szükséges. — A 13 éves kislánynak van-e már bútora? — Valóban az a divat fa­lun, hogy a gyerek éppencsak világra jött, máris vásárolják neki a bútort, kelengyét. Mi nem követjük a divatot. Azért nem, mert a sok bútort nem is tudnánk hová tenni. De a legfőbb ok: ki tudja mikor megy férjhez a lány. Addig a divat még nagyot változhat, s biztos, hogy már nem tetsze­ne neki az évekkel ezelőtt vá­sárolt holmi. Számunkra eg*' a fontos: tanuljon a gyerek De tanul is, jó esze van. Ki­tűnő a bizonyítványa. A múlt­— Mire költik a fizetést? Járnak-e szórakozni? — Mi sokat adunk a ruház­kodásra. A családom nagyon szeret öltözködni. Igénylik a szépet, az újat. Képzelje csak, a lányom a múltkor jersey­dolgozik. nadrágba akart öltözni a ré­pavágáshoz. Mondtam neki, hímezzük a színes bujáki ru­hát, gyönyörködünk a tarka mintákban. Hajtja a gépet. Tekerednek a cérnasz.álak, formálódik az anyag. Mint ahogy Bódiné fe­jében formálódik a gondolat arról, hogy a kislányának már más élete lesz, s mindez ke­ze munkájának is köszönhető. — vkm — Nyelvemlékek mentése Az egész megyére kiterjedő eredeti helyneveket, utak, ut« földrajzi névgyűjtés kezdő- cák, határrészek, dűlők, csa- dött Bács-Kiskunban, a Ma- pások, vizek neveit. Erre gyár Tudományos Akadémia alighanem az. utolsó pillanat- Nyelvtudományi Intézetének ban kerül sor az ország leg- szakmai felügyeletével, a me- nagyobb határú megyéjében, gyei tanács anyagi támogatá- ahol a nagyarányú munkák sával. Megyeszerte mintegy hovatovább teljesen „elmos- háromszázan kapcsolódtak be sák” az ősi földrajzi neveket, az egységes tudományos A gyűjtőmunka fő célja, szempontok szerinti kutatá- akárcsak az ország más terü- sokba. A megye egész terüle- létéin, hogy a földrajzi ne­tán felkutatják, összeírják, vekben élő nyelvemlékeket feltérképezik, 'feldolgozzák az megmentsék. Kisterenye jó éve Kisterenye lakóinak és a utat újítottak fel, hoztak nagyközségi tanácsnak hosz- rendbe Az utakra hárommil- szú évek óta rendkívül sok lió-háromszázezer forintot gondot okozott az utak, ut­cák elhanyagolt állapota. Az költöttek a lakók nagy o Idei esztendő gyökeres for- mére. Az útfelújítás jövőre dulatot jelentett, mert nem is folytatódik, hasonló módon, kevesebb, mint tizenhárom mint az idén. Az iskola folyosójának falá­ra akasztották fel azt a fény­képes tablót, amely a község harmincéves fejlődését bizo­nyítja. Az úttörők készítették, díszítették, és ha a fotók nem Is művészi színvonalúak, a gyerekek azon szép törekvé­se sugárzik róluk, hogy bemu­tassák: szülőtöldjük, Mohora az elmúlt három évtizedben, milyen nagyot lépett előre. Mielőtt felfedeztem ezt a szá­momra alkotásnak számító fényképes történelmi beszá­molót, hosszabban beszélget­tünk Jeli Ferencnével, a köz­ségi pártalapszervezet titká­rával. Tanítónő az általános iskolában. Arcának redői ta­núi munkában zajló életének. Az iskola • maroknyi kis szo­bácskájábán az apróbbakat neveli. Kint az életben a fel­nőttek útját igazgatja. Mind­kettő nagy felelősséggel jár. Mindenben egyetértünk, leg- nkább abban, hogy a falon evő képes tábla színigazság, gy összegezte, mert nem bő­beszédű a párttitkár asszony. — Sokat változott az élet... Sietett tovább, délután a ’árosba várták. Jómaga is anul még. Milyen tömör igaz­ságot hagyott vissza szavai­val. csupán az, ő életét ha át- •mndolia az ember. Egy vasúti dolgozó családból indult, fia­talon a legapróbb palóc fal­sakat is végigjárta mint tani •ftónő. a szántén nellett. Aztán a Nem varázslat földi valóság a végleges letelepedés Moho- legjobbnak, kiröppennek a lyel. A mohorai emberek a rán. OU építettek családi há- faluból a városba. Mikhel döntést nehezen viselték el. zat a maguk erejéből, két ke- Kátmanné főiskolás unokája Történelmi múltjukra hivat- zükkel. Azt mondták a falu- is a fővárost választotta, ott kozva a maguk községét gon- ban, amjkor róla esett szó, él. A faluban is maradnak dolták alkalmasabbnak a kör- hogy igazi dolgos asszony, aki fiatalok, azok pedig ott alkot- zet központjául. Indokolta a gyerekeket tanítani, de mai- nak. Az iskola folyosójának gondolatukat, hogy gépállo- tert keverni is tud. Szőttest falára felfüggesztett tablóról másuk volt. Ott volt a nö- is készíteni a téli esték jó- ezek a változások mind leol- vényvédő központ, a szövetke- kedvű vigaszságában, együtt a vashatók. Még azok is, hogy zet irodái és más gazdasági falu asszonyaival, de a szín- megépültek az új házak, az jelentőségű egységek. pad dalos estéiben is részt venni kész) És most az embe­rek egyetértésével néhány éve a pártszervezet élére válasz­tották Jeli Ferencnét. Micsoda lüktető változás, csupán az ő életében. Azt mondhatják erre, nem jellemző? Akkor nézzük a másik végletet. Mikhel Kál­mánná már nehezen vonszol­ja magát. Marasztalja testét az öregség. Amikor mégis ki­mozdul otthonról, törpelábú, haragos kutyája kíséri, és sen­kit nem enged közelébe. Jósá­gos a tekintete, szelíd a hang­ja. va fejtett ki néhány helybeli vezető ellenállást, megzavarva az embereket is Mohora meg­ítélésében. Az a legnagyszerűbb, hogy amit tudatosan, vagy tudatla­nul felszítottak egyesek, azt a község mai vezetői szépen a helyére tették. Nagyon reáli­san számoltak a változó idő­vel. Mit mond erre a párttit­kár asszony? — Megváltozott a kulturális igény is Aki a színházat sze­reti, kocsiba ül és felutazik megtekinteni. A fiataljaink jó része a városban dolgozik. Ott alakult ki baráti körük. Nem gond beutazniuk akár egy estére is a munka után, a közlekedés kifogástalan. Akik pedig maradtunk, szép orvosi rendelő, a vízvezeték, a Ennél azonban lényegesen Vörösipuszta felé vezető út, nagyobb jelentőségű volt ak a hogy sokaknak helyben a tudat, ami megkövesedett né- munkalehetőség. Leolvasható, hány emberben, mármint az, hogy az élet kiegyensúlyozott hogy Mohora történelmi múlt- a községben, mert ezt az em- ja, kultúrája követeli a meg­berek így akarják, és ebben feleló megítélését, a község- dalos’estékkel töltjük el sza" a törekvésükben maguk mö- nek. Lokálpatriotizmus volt ez bad időnket gött tudják az alapszervezetü- a javából, de nem helyes, ha­ket. A párttitkár asszony nem a megkülönböztetést szí- mondta, hogy félreérthetetlen legyen e változás megítélése. — Ez nem varázslat, ez fo­lyamat. .. Valamikor, esztendőkkel ez­előtt, amikor Mohorán válto- z.ásra fordult az élet, borús volt az emberek gondolata. Ez a gondolat forgott közszá­let­tó érzésből eredő. Túlzott kö­vetkeztetéseket vontak le csu­pán abból is, hogy a műve­lődési otthonukban valaha pezsgő volt az élet. Jelik Fe- rencné, a párttitkár asszony maga is résztvevője volt e kulturális életnek. Ügy fogal­mazta meg ezt a korszakot. — Összeütöttünk tá­— Igaz, aranyoskám, igaz, nagyon sokat változott az jón: „Ágrólszakadtak élet. tünk. ..” Emlékezzünk csak nyért, jött a nép. . . Szeme könnybe lábad, de ezekre a napokra! Jó szándékú, Senki sem akarja csorbíta­nem a keserűségtől, hanem az ésszerűségből fakadó hatá- ni az akkori idők cselekede­mert szeretet van szívében, rozat után eldőlt: egységes telt, de szó nélkül sem hagy­amikor övéiről szól. Arról, körzetté alakították ki a kör- ható, hogy pont erre hivatkn?­tanító férje hogy felnőnek a gyerekek, nvező községek államigazga- ___ c salád, a még az unokák is, és há éle- fását, gazdaságát, kereskedel Sok tudatosság volt abban, hogy felélesztették a daloló estéket. Vendégként meghív­ták a szomszéd falubelieket, és utána maguk is elmentek a pávakörrel, hogy bemutas­sák saját tudásukat. így lett a több községből kialakított nagy körzetben uralkodó gon­dolat az együvé tartozás. Az eltelt évek már mutatják az egyesítés gyümölcsét.. Ott, az iskola falán elhelyezett tabló­ból kiolvasható ez, ha való­ban ki is akarjuk olvasni. Bobál Gyula , ennekek iskolázlatáju. majd tűk alakítását úgy találják met. Magyarnándor székhely- 1 NGGRAD - 1975. november 22., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents