Nógrád. 1975. november (31. évfolyam. 257-281. szám)

1975-11-02 / 258. szám

Bercsényi Miklós

(1665—1725)

A Rákóczi emlékünnep- ség-sorozatban emlé"

keztünk meg a közelmúltban a szécsényi országgyűlés 270. évfordulójáról. A Rákóczi-szabad- ságharc elválaszthatatlan nemcsak a vezérlő fejedelem, Rákóczi nevétől, hanem főgenerálisának, gróf Bercsényi Miklósnak nevétől is.

Bercsényi Miklós a sza- badfáaharc egvik fő szervezetője, irányítója, a fejedelem bizalmasa, tanácsadója volt. Utóbbi szerepére utalunk többek között a szécsényi ország- gyűlésről megjelent megemlékezésünkben is.

Bercsényi Miklós felvilágosodott nagybirtokos

család sarja, maga is felvilágosodott nagybirtokos. Egyetemi évei után korán kezdte katonai pályáját, hiszen 1685-ben már vég* sellvei kapitány, Buda ostrománál (1686-ban) kitüntette magát, ezredes, majd Szeged várának főkapitánya, 1687-ben aranysarkantyús vitéz, grófi rangot kap, 1691-től Ung vármegye főispánja, királyi tanácsos, bányavidéki vi- cegenerális, 1696-tól 1698ig Felső-Magyarország főhadbiztosa — olvashatjuk életútjának főbb adatait a Magyar Életrajzi Lexikonban.

Korán szembefordult I. Lipót abszolutizmusával. Politikai elképzeléseinek megnyerte a fiatal Rákóczi Ferencet is. Együtt kezdték egy nemesi összeesküvés szervezését azzal a távolabbi céllal, hogy francia segítséggel meg- dönthetik a Habsburgok magyarországi uralmát. Midőn Rákóczi Ferencet 1701-ben. a Habsburgok elfogják, vele menekül Lengyelországba, hol e1 óbb egyedül majd Rákóczival együtt a francia és a svéd királyt akarják megnyerni a magyarországi felkelés támogatására. Együtt bocsátják ki híres, a magyar nemzethez intézett kiáltványukat 1703.. május 12- éu Brean várából, melynek megjelenésétől számíthatjuk tulajdon kéopen a Rákóczi -szabadságharc kezdetét. Ettől fogva életútja szinte összefonódott a szabadságharccal, a fejedelem életútjával. Részt

vett a hadműveletekben, irányította azokat, s jelentős szerepe volt a szabadságharc diplomáciai tevékenységében. 1705" töl a szövetkezett rendek főgenerálisa, a senatus első tagja, az 1706-os, a császárral folytatott nagy- szombati bóketárgyaláso- kon a kuruc küldöttség vezetője, 1707-ben az 1. Péter cárral folytatott titkos szövetséget kötő delegáció feje. Ekkor és később is, a feedelemmel szem,ben az orosz cárral kötendő szövetség lelkes híve, 1710. végén orosz katonai segítségért utazik Lengyelországba. Az 1711-es szatmári békét nem fogadja el. Vállalja a fejedelem oldalán a száműzetést. így 1711-től 1716-ig Brezan

várában él. majd 1716-ban a szultán meghívására Törökországba megy az emigráns magyar csoport tagjaként, nem adván fel a

reményt, hogy még lesz lehetőség a szabadságharc fel lobban fására. Részt

vett a török—osztrák háború során a Habsburgok ellen felvonult török seregben, 1717-ben Orsóvá felől próbált betörni. Magyarországra. Kezdeményezésük sikertelen volt. 1718-ban Rodostóba ment az emigráns magyar csoport. Bercsényi is ott halt rpeg 1725. november 6-án. Hamvait, a fejedelmével együtt. 1906-ban hazahozták Magyarországra, és a kassai székesegyházban helyezték örök nyugalomra.

Ismeretes, hogy a kuruc hadseregben Bottyán János volt az egyetlen kis- nemési származású tábornok. a töMrek Bercsényi Miklós, Károly Sándor, Eszterházy Antal és Dániel, Forgách Simon részben még katonai előképzettséggel sem rendelkező, de kiváltságaik révén a legmagasabb tisztséget betöltő földesurak voltak, akik személyes érdekeiket, s osztá’vuk érdekeit e’őhb- re helvezték a szabadság- harc érdekeinél. Kényelmességük, megalkuvásuk,

a békeszerződés létrehozására irányuló törekvéseik nemegyszer szembe állították őket (Bercsényit is) a fejedelem, a jobbágy- katonák érdekeivel, ami elősegítette a császári csapatok győzelmét.

Bercsényi a Brezan várából kiadott kiáltványán túl többször is fordult nvílt rendeletéiben, pátenseiben az egész nemzethez, de közvetlenül Nógrád vármegye nemességéhez, a vármegye vezetőihez is. Sérelmezte, hogy túl sok a hadseregből elszéledtek száma, s a vármegye nemcsak nem büntetni a szökött katonákat, hanem a vármegyére kivetett ter- heknek, (gyalogság kiállítása, élelem, adó), sem tesz eleget.

Alábbiakban egy részletet közlünk Berzsenyinek Nógrád vármegyéhez intézett egyik pátenséből: „Gróf Székesi Bercsényi Miklós, Nemes Ungh Vármegyének Fő Ispánja, Ország és az egész Hadak Fő Generálissá, öszve szövetkezett Statusok első Senators,. .. adom tudtára mindeneknek: ...Minthogy régi dicsőséges szabadságunk helyre állításáért... bizonyos Gyalogosoknak Nerc"«; Vármegye által való előállítását determináltuv (meghatároztuk melyeknek collectatiojára (összesze- désére) minden Nemes Vármegyében bizonyos kapitányok determináltat- tak. ...Tessék azért a Tekintetes Nemes Vármegyének maga Szolgabíráinak parancsolni, kik maga processusában (előmenetelében) értesse meg mind a Nemes Vármegyében levő Vitézlő Renddel, nevezetessen pedig az Parasztsággal. tudhassák mihez tartani és alkalmaztatni magokat.”

Bercsényinek a vármegyéhez intézett len-elei k!- rést, meggyőzést, ha kellett büntetést, fenyegetést tartalmaztak, de minden sorából a szabadságharc ügyéért érzett felelőssége tükröződött. Évfordulóra emlékezve pedig a teljes emib^—t kell tudatunkba Idézni.

I.eb,''”cné Kelemen Mária

Mai

tévéajánial-unk

20.20: férfiak, akiket nem szeretnek. Tévéfilm.

Galgóczi Erzsébet tévéjátéka egy nyomozás és előzményeinek története. A szerző maga mondja darabjáról „tévéjátékom főszereplői vidéki értelmiségiek. De az erkölcsi probléma, amellyel szembekerülnek remélhetőleg nemcsak az ő érdeklődésükre tarthat számot.” A szegényparaszti sorból kiemelkedett megyei főosztályvezető, — Gyönk Mihály — szinte tudtán és akaratán kívül, keveredik sikkasztási ügybe. A film azokat a társadalmi és emberi jogokat kutatja, amelyek a tehetséges, ártatlan hőst az öngyilkosságba kergetik. S ott feszül a háttérben Gyönk feleségének konfliktusa i6, akit nem elégít ki a vidék egyhangúsága. Vádolja férjét, amiért nem tör karrierre. Szerelmében férje és annak barátja közt sem tud választani. A fősze* renekhen: Szabó Gyulát, Szegedi Erikát, Horesnyi Lászlót, Szilágyi Tibort láthatjuk. Képünkön: Szegedi Erika.

Különös rekordok

Fellini a Guiness Book of World Recordban lapozgatva találta meg Casanova című filmjének női főszereplőjét- A forgatókönyv szerint ugyanis a hölgynek 2 méternél magasabbnak kell lennie. A kiválasztott szereplő a 20 éves indianapolisi Sandy Allen, akinek magassága 220 cm.

A rekordok könyvének legutóbbi kiadásából idézünk néhány különleges rekordot:

A -iiág legkövérebb embere, a 485 kilós Robert Earl Hughes 1052-ban hunyt el Indiana államban uremia következtében.

A világ legkisebb termetű asszonya a holland Pauline Musters volt. A 10 éves korában tüdőgyulladás következtében meghalt asszony mindössze 59 cm magas volt.

A világ leghosszabb szakálla a norvég Hans Langhset állát díszítette. Az 1845 és 1925 között élt rekorder „díszének” hossza 5 méter 25 cm volt. A leghosszabb női szakáll (39 cm) tulajdonosa pedig a Kentucky állambeli Janice Deverce volt.

A csuklás világrekordját a kaliforniai Jack O’Leary állította fel. Egyetlen hétig tartó megszakítással egyfolytában csuklóit 1948. június 13- tói 1956. június l ig. A 160 millió csuklás során 33 kilót lefogyott.

A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gazdag terméséből említsük meg a Képes történelem sorozatban második kiadásban napvilágot látott színvonalas és gazdagon illusztrált kötetet a nagy francia forradalomról, Fekete Sándor tollából. Zelk Zoltán meséit, verseit tartalmazza —, Kass Jáno6 illusztrációival —, a Mese a kiscsikóról és sok más barátunkról Átdolgozott kiadásban kerül a ?verm.ek°k kezébe Varga Ka- tatalin meséinek, verseinek kötete, a Gőgös Gúnár Gedeon, K. Lukáts Kató illusztrációival. A Delfin könyvek

Új könyvek

sorozatban jelent meg Bodó Géza könyve, a Barlang a szigeten. Az ifjúságnak szánt kalandos regény íréi megformálásában Árkos Antal segített a szerzőnek. A Már tudok olvasni! sorozat új kötete Hans Fallada: Bice-feóca. hová lettél? című bűbájos könyve, amely tartalmazza a Mese a hűséges sünöcskéről című írást is. Kisiskolásoknak kötött csokorba verseket T.

Aszódi Éva, a Nefelejcs című antológiában, amely szép magyar versekből ad válogatást.

Az Európa Könyvkiadó újdonságai között találjuk La- dislav Fuks két regényét (egy kötetben), címük: Utazás az ígéret Földjére, és Hang a sötétből. Rendkívül érdekes és hiteles könyv a francia Jgcues de Lmjnav munkája, A fasizmus végnapjai Európában. Gáfur Gúlám regénye A gézengúz. A Bibliotheca clas- sica sorozat legújabb köte- é!e+e. Trannuil- lus Gaius Suetnoius méltán klasszikus műve.

Jelenet a VÉRES ÜT, magja, ul beszélő »lasz NSZK tévéfilmsoiozaf V nS/őböl.

Közélet esdi

Van-e nálunk. Magyarországon. 1975-he-, ^mDV^ia ?

y Van. Elégedettek lehetünk-e mi azzal a demokráciával, ami van? Nem.

A két kérdést és a két választ csak az találhatja kényesnek, aki összeférhetetlennek tartja az elégedettséget az állampolgári lojalitással. Aki szerint a jó állampolgár mindenkori jellemzője az, hogy elégedett. Aki úgy képzeli, hogy létezik egyáltalán tökéletes demokrácia, s mert a rrééok nem tökéletes, hát szégyellni, dugdosni, eltagadni kell foközvetitőrendszerei nem működnek sem automatikusan, se tökéletesen , — a demokráciát tehát nem várni kell csak valahonnan (mondjuk: „felülről”) hanem szüntelenül meg is kell verekedni érte.

Amiről én most Imi akarok — méghozzá az elégedetlenség hangján is —, az bizonyos közéleti fórumaink működése. Azoké a termelési tanácskozásoké, ankétoké, mozgalmi összejöveteleké, társadalmi-politikai rádióműsoroké és televíziós fórumoké, amelyeken közösségi életünk egy része zajlik, amelyeken közéletet élünk, s amelyeken gyakran közéletesdit játszunk.

Mostanában különösen sok ankétot, kerekasztalvitát; társadalmi-politikai rádióműsort hallgattam végig, s a következőkre jutottam:

Először is: ezeknek az anikétoknak, rádióvitáknák és televíziós belpolitikai fórumoknak jó a hangulatuk. A beszélgetéseket lompos természetesség jellemzi. Az úgynevezett ..emboli dolgok” bőséges jelenléte: a nevetéseké, az elérzékenyüléseké, a dadogó vallomásoké, a bokázásoké, a jóízű bemondásoké, az intimitásoké. A résztvevőknek és a hallgatóknak otthonos érzésük támad, s ebben a jó légkörben úgy érezhetik: nincs az a társadalmi kérdés, ami meg- tárgvalhatatlan volna.

Másodszor: minden ilyen ankét, vita és fórum ízelítőt ad abból, hogy Magyarországon demokrácia van. Vagy más szóval: készség a társadalmi önvizsgálatra, és készség arra, hogy az önvizsgálat eredményei rendszeresen nyilvánosság elé kerüljenek.

Harmadszor: a menyasszony mégsem ilyen szép, ezért hadd mondjam el a végső következtetést, amire jutottam. Ez pedig az, hogy egy régebbi időszak titkolózásai, szertartásos mellébeszélései és merevségei után valóban nyitottab- bak. szókimondóbbak, „emberibbek” lettünk. Ít«v is mondhatnám: a közéleti érettség lépcsőfokára már jó ideje elju- Av.ó‘3 room ódnak, csiszolódnak a demokrácia játékszabályai ám újabb lépcsőfokra nem lépünk. Állunk azon,' amit már elértünk. Ennek pedig olyan veszélye van, hogy a közélet, amit ezeken az ankétokon, ilyen-olyan vitákon és fórumokon élünk, közéletesdivé finomul. És minél finomabb lesz, annál súlytalanabb.

Rögtön megmagyarázom. Nyíltan beszélünk rengeteg n>-«3d,qlmi gondunkról, de mintha önmagunkat kezdenénk ámítani a sok beszéddel. Azt is mondhatnám: kifecsegjük magunkból a gondokat, elfüstölögi öljük energiáinkat a „felszólalásokban”; az az illúziónk támad, hogy már túl vagyunk a gondokon, pedig csak a gondok egy-egy nyíltabb, szókimondóbb, oldottabb-természetesebb „emberibb” ke- rekasztalvitáján vagyunk túl.

Ennek a nyíltabb, szókimondóbb tárgyalásmódnak is kialakul és megmerevedik a szertartásrendje. A gyárigazgató, a tanácselnök, az intézményvezető már tudja, hogy nem szólamokat kell mondania és nem dicsekednie kell: töprengenie kell inkább és férfiasán panaszkodnia. A vitavezető, a rádió- vagy tévériporter már tudja, hogyan kell az ilyen vitaszereplőnek, interjúalanynak aláadni a szót, hogyan kell finoman ellenkeznie vele, anélkül, hogy a teljes véleményütközésig jutna, hiszen miért bántanánk egymást, amikora vitapartner egyébként annyira nyílt, szókimondó és „emberi”. sőt gyakran: jópofa. j

Közéleti vitáinkban rengeteg „jópofa” szerepel: ő aztán kimondja kereken, nem fél ő senkitől, remek poénjai vannak, de halálos nor.tosan tudta a határt, amelye túl — vélt vagy valódi érdekei kedvéért — nem léphet. Közéleti vitáinkból nem hiányzik a problémafelvetés bátorsága, de gyakorta hiányzik a tét. Nem eev emb»’’ «-w

cselekvései szembesülnek a szocialista elvekkel és méretnek i‘0.i. n példák. Az elvont példáknak pedig

nincs valódi tétjük. A szertartásrendhez hozza.ai,■ j.. „ «, / sajátos magatartás: közös gondjainkról van szó ugyebár, ezért mindenki úgy vitatkozik, hogy a véleményütközések lehetőségét végül belefojtja egy elvont, egységesnek és munkamegosztás-nélkülinek felfogott közösség fogalomba. A közösségi magatartásból így közösségi lojalitás lesz.

közösségi lojalitás pedig a közösség ellen dolgozik.

Mert mindenkit egybemos. Mert elfedi az íróasztal túlsó felén ülők és innenső oldalán állók, a közvéleményt képviselők és a közvéleménynek beszámolni kötelesek köI-.” 1 H o ’■vc.á'Tza* m rx1 v'n c 1^- ppi'H-3?) ft

közösség jó egészsége érdekében — igenis a véleményütközésekig kellene eljutnia. Az ankétok. viták, közéleti rádió- és televízióműsorok esetében pedig semmi mást nem értek ezen az ütköztetésen, mint azt. hogv a vitavezető, illetve a riporter úgy lépjen föl. úgy kérdezzen, úav tartsa a mikrofont. mint aki a szükséges munkamegosztás következtébe«-' n1 dal ín ,u

a nézőpontja, a felelőssége, a dolga. Éppen azért, mert «■'gye-- csakugyan egy közösségbe tartozik azzal, aki az író%c-‘r’ ' 'V&ó felén ül.

És éppen azért, mert ennek a közösségnek az az érdeke, hogy közéletet éljen.. Nem pedig közéletesdit.

F. V.

Mihail Iszakovszkij:

Kilóit a mező zsenge zöldje

Kihajt a mező zsenge zöldje, érezni fényt és meleget 5 kitárt ablakok közt vonul be a faluba a kikelet.

Még al;g hallhatóan csobogva a patak dalba fog nekünk, s fehér ga’lyával int a meggyfa: v „Növünk, elvtársaim, növünk.”

Vas István fordítása----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—---------------------