Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-09 / 237. szám

Nemzetiségi hűit ura — egy kitüntetett szemével Kasitzky Ilona tárlata Balassagyarmaton Nemzetiségi kultúra — ha ezt a jeizús szószerkezetet halljuk, olvassuk, először a hagyományőrzés jut eszünk­be — a folklór tarkasága; színes viteletek, népdalok, egy-egy régi szokás. Ezt erő­síti meg a nemzetiségi napok rendezvényeinek többsége: a pódiumokon, a felvonuláso­kon román, német; szlovák népviseletbe öltözött kórusok, táncegyüttesek, szemet gvö- nyörködtető, fényképezőgépe­ket előcsalogató láfványa ma­rad többnyire a legemlékeze­tesebb. Ezért, ha arról hallunk, hogy nemzetiségi kultúráért kapott valaki magas népmű­velői kitüntetést;» elsőkénfar- ra gondolunk: vajon páva­kört, táncosokat irányít, vagy dalokat gyűjt a kitüntetett? Vidovszky András Felsőpe- tényben, illetve Nőtincsen — lakóhelyén és munkahelyén — egyik területtel sem fog­lalkozik. Fetényben volt ugyan népi kórus, de külön­böző okok miatt már nem működik. A szlovák folklór­együttesek Nógrád megyei szereplésének előkészítése, a nemzetiségi nap szervezési feladatai csak egy kis részét jelentik annak a munkának, melyért a „Szocialista kultú­ráért” kitüntetést' átvehette Tatán, a nemzetiségi fesztivá­lon. — Ha sikerül az ifjúkori álmom, ma bizonyára több eredmény van mögöttem. így csak azt mondhatom: a szlo^ vak nemzetiségiek körében végzett, több mint kétévti- zedes köznapi munkám ju­talmának érzem. Mi volt ez az ifjúkori álom? 'A szlovák anyanyelvű fiatalember felvételizett a budapesti Szlovák Pedagógiai Főiskolára — sikerrel. De kút­ba esett a1 tanári pálya1 terve1 —• édesapja halála miatt nem lett főiskolás, nemzetiségi tat nár belőle. Jött a katonaság, a tanácsi munka. Ma a Nőt tincsi községi közös Tanács titkára. De a szlbvák nemzetiségiek mindennapjai, művelődése azóta is foglalkoztatja. Hosszú ideje választmányi tagja a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének, szerkesztőségi tag a LUDOVE NOVINY című nemzetiségi lapnál, a NÖGRÄD mellett, abban jelennek meg, a tudót sításai a magyarországi szlo­vákok. a körzetében lakók életéről. — A szövetségbe rendszere­sen meghívnak a művelődési­oktatási bizottság. üléseire. Szinte nincs- olyan összejőve-­tel. tanácskozás, ahol nem szólalok fel, ha- izgat a téma, — Véleménye szerint Nóg­rád megyében mennyire tud­ják kielégíteni a szlovák-kul­túra iránti igényeket? — Hazudnék, ha azt mon­Személyiségformálás az őrsvezetőképzésben Rá ez Tibor, a balatoni űt- törőváiros egyik laborvezetője élénken tiltakozott az ellen, hogy őt bárki is vendégnek tekintse Balassagyarmaton. — Nógrád1 megye az én volt pátriám — kezdte az ismerkedést. —» Különösen Balassagyarmaton érzem ott­hon magam, hiszen évekig tanítottam valamikor a taní­tóképzőben. Ma is itt élnek egykori tanítványaim. . — Például? — Hogy csak egy nevet említsek, dr. Gulya Fálné, a- városi úttörőház igazgatója is tanítványom volt. Már nem vagyok pedagógus, illetve az én pedagógiám az úttörőmoz­galmat szolgálja sajátos mó­don, valahogy úgy, ahogy ezt a mostani nógrádi kísérlet is mutatja. .. — Ennek a kísérlettnek köszönhetjük talán; hogy hosszú idők után ismét (Ba­lassagyarmaton láthatjuk-? Hallhatnánk erről- többet is? — Szívesen, bár még1 iga­zán kísérleti stádiumban van. Felmérést végzek, il­letve hiaHásfokvtesgá'latot'. Meghívtam ehhez Balassa­gyarmatra harminc úttörőt, olyanokat, akik már jártak nálunk Zánkán, és ©Ivánokat, akiket szeptemberben fo­gadtunk őrsvezetői tanfo­lyamra. — Nemcsak nyaraltak a gyerekek a balatoni úttörő­városban? — Lehet táborozni is, de őrsvezetői képzésben része­sültek legtöbben, a jutalom- üdülés mellett. Mivel örsi közösségek vezetői voltak, erre alaposan fel kellett ké­szülniük. A közéleti szerep­lés, a közösségi nevelés a főtantárgy nálunk-.. Jelen­leg az foglalkoztat, hogv a balatoni uttorovarosba kül­dött pajtások hogyan sajátí­tották el az úttörőélet törvé­nyeit. Az egyhónapos isko­lában hallottakat és- látotta­kat. hogyan sikerült haté- konnj'á- tenni bennük. 4 NÓGRÁD - 1975. — A helybeli tapasztalata­inkat is- hozzá tésszük — szól közbe Bagó László, a balassagyarmati járási út­törőelnökség elnöke. A nyá­ri nyírjesi táborban többször kint jártam, ahol az őrsveze- tőképzést tanulmányoztam magam is. — Nyolc tábora van a ba­latoni úttörővárosnak — ahány tábor, annyi nevelési szokás, annyi módszer. Az ötös táborban — aminek ve­zetője vagyok és ahol min­dig Nógrádiból van a leg­több gyerek — a közélet1: személy iságftwmálásr ól azt : tudom elmondani, hogy tan­testületemmel, i f-i veae t őkkel együtt az érzelmi töltésre nagy súlyt helyezünk. — Eredmény? — Hallgassa meg az imént elhangzott n yti a-tkoza tokát, vallomásokat és- véleménye­ket, amiket magnószalagra rögzítettünk, és olvassa el az írásos válaszaikat nyári tá­bori tapasztalataikról, arról a jó közérzetről, ami eltöltöt- te őket a táborunkban. Kü­lön öröm számomra, hogy emberi közelségbe kerülte« velünk, egyik-másik paj­tásnak például a rajvezetője volt az eszményképe. A riporteri magnó és a zánka-1 kérdőívek meg sok el­gondolkozni valót és kellemes meglepetést szereztek. Az őrsvezetőképzés ismereteit, az úttörőmozgalom ismere­teit valamennyien befogad­ták. A falusi gyerekek szé­pen. világosan, bátran for­galmazták meg véleményüket írásban, még inkább szóban. Rácz Tibor és Bagó1 László’ ennek- örült legjobban. Nem véletlenül, hiszen a közéleti1 szereplés feltétele — többek között — a kifejezési kész­ség. A közéleti személyiség- formálás ü nem lehet elég korán elkezdeni — azt hi­szem ez az egvik legnagyobb tanulsága ennek a nógrádi kísérletnek. E. É. október 9., csütörtök danám, hogy száz százalék­úim sikerül. Évente vetíte­nek öt-hat szlovák filmet, jön egy nemzetiségi kul úrcsoport, találkozunk a nemzetiségi na- pon... A könyvtárakban a legtöbb szlovák nyelvű köny­vet' az il'júsági irodalom pol­cain találjuk: meséskönyvek, képeskönyvek. Igaz, hogy ke­vesekben él az igény a szlo­vák szépirodalom mai alko­tásainak megismerésére, ke­vesen értik az7 irodalmi nyel­vet' tökéletesen: Sorolja, hány helyen taní­tanak megyénk általános is­koláiban szlovák .nyelvét'. Az- anyanyelvi1 oktatás ügye ősz­től' közös lett1 a nagylányával, aki a felsőpetényi alsósokat1 tanítja szlovákra. A továbbta­nulás szándéka őt nem a pe­dagógiai' főiskolára, a szlovák szakra ösztönzi: magyar—tör­ténelem szakon felvételizett, helyhiány miatt utasították el. Apa és- leánya hasonló ér­deklődésű e téren is — Vi- dóvszky András régóta dé­delgeti egy helytörténeti mun­ka1 tervét. Az adatok, dölkn mentumok egvre gyűlnek. Hagyományőrzés ez is, aho­gyan a lakásban megcsodált gyűjtemény, a felesége készí­tette térítők, népviseleti ba­ba, a sógornő régi' ajándéka,, az esküvői zsebkendő! a kis­lány szobájában a szép kor­sók, használat tárgyak. Egy. egv szokás, történet fiűzi őket szinte mindegyik darabhoz. Mégis, ez a beivlörtén0!!. Ran- ismerefr fél'áró m’mka fotón a legnagyobb értékű. N”m csupán a régmúlt és a kö­zelmúlt közön mutatja meg az összefüggéseket. hanem sokat, mondhat a mának is. Szocialista kultúránknak. V. Kiss Magdolna ilIáikérti hírek Az ősz színeiben pompázó Fővárosi Állatkertiben, be­fejeződtek a nyáron kezdett karbantartási munkák. Meg­épült a hollók, az ölyvök. a koronásgalambo-k és a fácá­nok háza, valamint a kör- röpde is. A- megfelelő környezetben szépen fejlődik, a vadmadár- keitőben nemrégiben nap­világot látott tíz nanducsi- be: a legnagyobbak súlya már eléri- a 3' kilogrammot. Nem szomorkodik már a törpe víziló-hím sem: új párt, kapott, „akit” az elefántház­ban láthat a közönség. A fi­atal antilop teheneknek egy- legy borjuk született, a kiGsik ,a teveházban láthatók. A párducok családja nemrégi­ben újabb kölykökkel sya- . rapodott, s ez az anyjával együtt egyelőre a közönség - által nem látható- helyen,, még félrevonultan él. A képzőművészeti világhét alkalmából, nyílt meg ai ba­lassagyarmati Horvátit Endre Galériában KasUzky Ilona grafikusművész kiállítása, amely a napokban zárja ka­puit. E ktállí'ás megrendezé­se a képzőművészeti világhét nógrádi eseményei közül meg­különböztetett jelentőséggel bírt. Kasitzky Ilona a proletár- művészet' kiemelkedő képvi­selője jelenkori hazai kép­zőművészetünkben. Szemé­lyében olyan művésszel is­merkedhetünk meg. aki a művészi alko: ótevékenységen túl- mindenkor figyelmet for­dított arra is, hogy a politi­kai munkában részt1 vegyen, s azt életének fontos és szer­ves részének tekintse. Ez- a politikai munka- a felszaba­dulás^ megelőző korszakban jelentős erőfeszítést igényelt' a művésztől, ugyanakkor sze­rencsés módon nyomta, rá bé­lyegét művészetére. Megemlítjük azt is, hogy Kasitzky Ilonának Balassa­gyarmattal szintén volt' kap­csolata. A felszabadulás idő­szakában itt is folytatott po­litikai munkát. Mielőtt alkotásainak mon­danivalójáról szólnánk, fel­hívjuk az érdeklődők figyel­mét Oelmacher Anna- művé­szettörténész miniatűr ta­nulmánynak- is beillő elő­szavára, a kiállításra- készült katalógusban, A neves mű­vészettörténész Kasitzky/ Ilo­na balassagyarmati. tárlata, kapcsán kifejti véleményét az. úgynevezett proíelkult mű­vészetről, s ebben Kasitzky Ilona hegéről is. Mint írja: ..Ennek a- meghatározásnak valóságos értelme: proletár, kultúra, proletármtlvészet, de rossz csengést ragasztott rá az elmúlt évtizedekben a nyafka esztétizálás. Az avant­gárd (élcsoport) és a prolet- kul't elválaszthatatlan kate­góriák kezdetben a fiatal Szovjetunióban. Onnan indült1 el és a század első évtizedei­ben a forradhlmasodó német munkásosztály ' szószólója lett... Van tartalmi és bizo­nyos formai egyezés is a kü­lönböző népek proletkultos művészetében, a munkanél­küliség, az állhatatlan mun­kásnyomor, vagyis az- azonos körülmények rokon kifejezést követelnek,” Amint, azt Oelmacher. An­na is megjegyzi, Némelor- szngoan K. Kolivvitz. és E. Barlach, magas színvonalra emelte e művek színvonalát. Az úgynevezett tendencmű- vészét folyamain hazánkban szinte folyamatosnak látszik. A szélesebb- közönség áltál is ismert Dérkovártra, vagy D'ési Huberre. valamint. a S -.ocialis'. a Képzőművészek Csoportjára hivatkozunk. Ka- sllzky Ilona művészetével, kapcsolatban. E művészi mozgalom em­lített két legrangosabb kép­viselője a művészetet nem is­kolákban „tanul1 a”.' autodi­dakta módon sajátította el. Ez érvényes Kasitzky Ilonára is. Élete során számos alka­lommal volt -része a legke­gyetlenebb üldöztetésben. s nyomorban, mind'1 külföldön, mind’ pedig a korabeli. Ma­gyarországon. Emberi és mű­vészi karakterére egyaránt jellemző’ azonban, hogy írré? a legvadabb üldöztetés idő­szakában sem mondott le a politikai' munka vérzéséről. s művészetét is ennek szolgá­latába állította. Az elmondottak, után talán félésleses is megjegyeznünk, hogy Kasitzky Ilona - pártos, elkötelezett művész. Szerepe a iiazai művészeLörtónetben éppen ezért rendkívül jelen­tős: A balassagyarmati ki- állíás szerencsés válogatás­ban mulatja be Kasitzky Ilo­na életművének legkarakte- risztikusabb vonásait: Csak örülhetünk annak, hogy Nóg- rádban találkozhatunk a mű­vész kiemelkedő sorozatainak emlékezetes darabjaival, A Szabad Nép- sorozatot, az Ár­víz sorozatot, a Vietnam é* az' íme az ember sorozatot említjük. Kasüzky Ilona művein az illegális munka. megannyi mozzanata tűnik. fel. Tiltako­zása, a hitleri fasizmus ellen megrendítő erejű. A művész szemléletére jellemző, hogy a felszabadulást követő idő­szakban is- mindenekelőtt a- harcos közéia'lségt a szocia­lista humanizmus, a proletár szolidaritás jegyében alkotott. Az Árvíz sorozatban például a képzőművészet eszlcözoi-vel szól arról az országon meg­mozdulásról, szakadatlan új­jáépítésről, melynek a hét­köznapokon valamennyién ta­núi lehet’ünk. Mozgósító ere­jű Kasitzky Po.m Vietnam sorozata, s az „íme az ember’*' sorozat. Ez utóbbi a- fasizmus ölteni tiltakozás legmaradán- djább képzőművészeti értékel közé tartozik hazai művészet­történetünkben. T. E. Fellőttek az Iskolában Az ELZETT Zár- és Lakat- gyár szécsényi gyáregységé­nek dolgozói közül az elmúlt oktatási évben 35-en vállal­koztak az általános iskola 5-—fi-—7-—8, osztályának elvég­zésére. Az 5. és 6. osztályba 13-an jártak. A II. Rákóczi Ferenc Általános. Iskolában ismerkedtek, az előírt tan­anyaggal. A 7—8. 'osztályosok pedig lakóhelyükön sajátí­tották. el az előírt tananyagot. A szakszervezeti bizottság szeretné, ha az idén a tava­lyihoz hasonló számban vál­lalkoznának az általános- is­kola elvégzésére. Azonban csak 8-an jelentkeztek, ezért továibib folytatják a szerve­zést. Érthető, mert a dolgo­zók közül még 194-nek nincs meg az alapképzettsége. A felnőtt iskolásokat tan­könyvvel segíti a váHlalat ve­zet ős égé, mun kai d ő- k e d v ez­ményt kapnak és jutalomsza- badságban részesülnek. Mai tévéajánlatunk 20.50: Családi kör. A szülőik, nevelők magazin­jának októberi műsorában új helyzet elé áll a Kovács csa­lád: a- szülők válni készül­nek. Ml történjék gyermekük­kel?' Hogyan- hozzák tudo­mására? Megmondják-e egy­általán. neki, beavassák-e gondjaikba? Bums versét, amely a társ­keresésről szól, Vitai Ildikó szólaltatja meg- saját megze­nésítésében, gitáron. Fciportöt láthatnak egy ká­bái kislányról, Karsai Esz­terről, akt a Nemzetközi Di­ákolimpián aranyérmet nyert orosz nyelvtudásával. Megszó­lal a filmben a kislány, szü­lei, pedagógusai is véleményt mondanak. Ismét jelentkezik Bánki Zsuzsa Kedvenc leme­zeim című számával. Elkán György gyermekorvos pedig a gyermekek balkezességéről beszél. Folytatódik a második fordu­lóval a Családi ABC rejtvény- sorozat is, amelynek máris nagy sikere van a szülők körében. Képünkön: Jelenet a STKAUSS-CSALÁD című magyarul beszélő angol tévé- filmsorozat IV. részéből. (Ok­tóber 9. — csütörtök — 20.00 h.) — IS —

Next

/
Thumbnails
Contents