Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-09 / 237. szám

Aládúcolt tejfeldolgozó Kellene mar az úf üzem Pásztóit Tapasztalatok a helyi határozatok végrehajtásáról Nem olyan embereknek isr mertem meg a Közép-magyar­országi Tejipari Vállalat pásztói üzemének dolgozóit, akiknek a nehézségek láttán rögtön panaszra nyílik az aj­kuk. Mindig tudomásul vették a realitásokat. Ha nem is örömmel, de megértették, hogy kívánságaikkal az orszá­gos listán hátrébb szorultak. Ha most mégis csak panasz­kodnak, annak nagyon is alapos. oka van. De hallgassuk meg őket! X Szabó Imre, az üzem bejá­rata mellett található virág­ágyaik mellé húzódik, amíg a te.j tankból a hűtőberendezé­sekbe kerül a környező köz­ségekben felvásárolt tej. — Kocsikísérő vagyok. Ne­gyedik éve dolgozom itt. Nem kenyerem a panaszkodás. Amit mondok, csak azért te­szem, hogy lássák: milyen nehé^ munkakörülmények kö­zött dolgozunk! Olyan kicsi a hely, hogy alig fér be egy-két kocsi a rakodó elé. Általában egy órát kell várnunk, mire helyet kapunk. Közben gyak­ran siettetjük egymást. Rá­adásul a rakodóhely maga­sabb, mint a tejet szállítóko­csijaink. E? nemcsak nehezíti a munkát, hanem lassítja a tempót is. Nem akarok nagy szavakat használni,. de úgy látom, üzemünk nem felel meg a minimális követelmé­nyeknek sem. Jártam Buda­pesten. a nemrég átadott új tejüzemben. Hozzánk képest aranyéletük van az ott dolgo­zóknak. Alig ismerik a nenéz fizikai munkát. Targoncával szállítják az árut. Nálunk egy gép üzemel, tartalék pedig egyáltalán nincs. Ezek után érthető, ha nagyon várjuk az új üzemet. A nehéz helyzet eilenéie igyekszünk úgy dol­gozni, hogy ne érje szó a ház elejét. Vezetőink a lehetősé­gekhez képest mindent elkö­vetnek, hogy enyhítsenek a gondokon, de a félintézkedé­sek alapvetően nem oldják meg gondjainkat. Találóan fejezte be gondo­latát: korszerű kocsikkal dolgozunk, korszerűtlen üzemben. Miklós Istvánné 1963 óta jár ide dolgozni. Azt mondja: — Eddig is nagyon szűkö­sen voltunk. Most, hogy alá­dúcolták a feldolgozót, mert megrepedt az épület, még jobban összeszorultunk. Ilyen körülmények között jóval ne­hezebb a munka is. Hogy en­nek ellenére miért nem men­tem el? Szeretem a munkát, és bízom abban, hogy nem kell sokáig várni az új üzem­re, nem dolgozunk ilyen mostoha körülmények között. Az új üzem birtokba vétele után jó lesz. nekünk is. Ügy hírlik, utóina megszűnik a va­sárnap délelőtti műszak. Ha ezt elérjük, bizonyára keve­sebben lesznek, akik az el­menetel gondolatával foglal­koznak. Horváth Ildikó tejipari tech­nikusként került az üzembe. Iskolai ideje alatt járt Szé­kesfehérvárott és Tatabányán. Ű így vélekedik: — Az előbb említett üzem­ben dolgozó szakemberek va­lóban hasznosítani tudják a tudást, amit az iskolában sze­reztek, mert megvannak hoz­zá a szükséges feltételek. Er­Egy hét múlva nyitja kapuit az őszi BNV Á budapesti nemzetközi vásárközpont területén egy hét múlva, október 15-én nyitja meg kapuit a fogyasz­tási cikkek nagy nemzetközi kínálatát bemutató második őszi szakosított Budapesti Nemzetközi Vásár. A nagy nemzetközi seregszemlén ha­zánkkal együtt 24 ország és Hongkong csaknem ezer ki­állítója tárja fel kínálatát, újdonságait. A kilenc napon át, október 15-től 23-ig nyitva tartó vá­sárt naponta délelőtt 10 órá­tól délután 7 óráig —, a ko­rábbinál egy órával tovább — tekinthetik meg a látoga­tók. A nemzetközi bemutató első felében, október 19-ig teljesen — egész napon át — r* nagyközönségé a vásár, a második „félidőben”, október 2(Vtól 23-ig kerül sor a szak­mai programra, a szakmai napokra. amikor délelőtt 10 órától délután 2 óráig csak szakmai jeggyel kereshető fel a vásár. A nagyközönség részére a belépőjegy ára változatlanul 15 forint. A HUNGEXPO ez­úttal is kibocsátott fémér­méket, amelyek belépőjegyül szolgálnak, ezeket a bejára­toknál felállított pénztárak­nál lehet megvásárolni és a kapuknál felszerelt automa­tákba kell bedobni. A szakmai programokra a vállalatok jelentős része már előre beszerezte a szakmai jegyet. A napi egyszeri be­lépésre érvényes szakmai jegy ára ezúttal is 60 forint. a napi egy látogatásra érvé­nyes szakmai bérlet 300, az állandó belépő pedig 1000 fo­rintba kerül. Az általános is­kolások, ipari tanulók és egyéb iskolák tanulói, to­vábbá a katonák belépőjegye csoportos látogatás esetén személyenként 5 forint. Az őszi BNV vidéki látoga­tói 33 százalékos menettérti utazási kedvezményt vehetnek igénybe. A MÁV bármelyik vidéki pénztáránál megvásá­rolhatják ' -a kedvezményes menettérti jegyet, de vissza­utazás előtt a BNV 3. sz. ka­pujánál levő MÁV-kirendelt­ség pavilonjában le kell bé­lyegeztetni, mert enélkül a menettérti jegy a visszauta­zásra nem érvényes. re Pásztón, nekem nincs mó­dom. A mi üzemünk nagyon elavult. Ennek ellenére som hagyom itt, mert úgy hallom, hogy megkezdődik az új épí­tése. Csömör Ferencné a túró­készítésnél dolgozik. Tizenhá­rom éve jóban-rosszban együtt volt a kollektívával. Ismeri az üzem fejlődését, mert tevékenyen részt vett benne. Azzal kezdi: — A mi üzemünk elég ré­gi, úgyis mondhatom, hogy elavult. Kijavítani, felújítani, már nem érdemes. Egy új kellene, de minél hamarabb. Az új üzem jobban vonzaná a fiatalokat is. — Dolgozótársai ís így vé­lekednek? — Igen. Horváth Ferenc, az üzem alapszervezetének titkára is bekapcsolódik a beszélgetés­be. Így summázza vélemé­nyét: —- A dolgozók szeretik az üzemet. Bármilyen kérdés­sel fordulunk hozzájuk, min­dig szívesen és készséggel se­gítenek. Megértik, ha valamit nem lehet megvalósítani, vagy ha valamire várni kell. Mos­tani panaszukat is meg lehet érteni, mert valóban nagyon nehéz körülmények között dolgoznak. Áldozatos munká­juknak köszönhető, hogy ed­dig még biztosítani tudtuk a folyamatos ellátást. Nemcsak a termelés feltételei rosszak, hanem alacsony színvonalú a szociális ellátás is. Ez utóbbi javítására a vállalati központ egymillió forintot adott. Ehhez még csak annyit tennék hozzá: a feldolgozó üzem épülete repedésnek in­dult. A 15—20 ezer liter tej feldolgozására létesített üzemben ma már naponta 40—42 ezer liter tej fogadását és feldolgozását oldják meg. Ilyen körülmények között egy­szer már elnyerték a Szocia­lista Munka Üzeme címet, a kongresszusi versenyben pe­dig a telephelyek között har­madikok lettek. Nem túlzunk, nem állítunk jogtalan követelést, ha azt mondjuk: a pásztói kojlektíva rászolgált arra, hogy mielőbb jobb körülmények között dol­gozzon ! Amikor az új üzem mellett szállnak síkra, akkor az a felelősség mondatja ki velük gondolataikat, amelyet Salgótarján és környékének tej- és tejtermékellátásáért éreznek. Jó lenne addig cse­lekedni, amíg nem késő. Csak •közben ne történjen nagyobb baj... (V. K.) Régi bevált gyakorlat párt- szervezeteinknél, hogy egyes határozatokat feladattervek- illetve intézkedési tervek formájában fogalmaznak meg. Ezek magukban foglal­ják a különböző szintű párt­szervek feladatait, megjelö­lik a végrehajtás határidejét, a felelős testületeket. Tartal­mazzák a folyamatos ellenőr­zés és beszámoltatás szer­vezeti. politikai követel­ményeit. Esetenként mód­szerbeli útmutatásokkal és ajánlásokkal segítik a végre­hajtó szerveket. A végrehajtó munka folya­matának nélkülözhetetlen eleme a segítőkész és sokol­dalú ellenőrzés. Az utóbbi időben az irányító pártszer­vek nagyobb figyelmet fordí­tanak a határozatok célki­tűzéseinek megvalósítására az alapszervezetekben. A végrehajtás segítése ma már a vezetői irányító munka szerves része, a felsőbb párt­szervek központi feladata- Az alapszervezetekben folya­matosan tájékozódnak, hogy a végrehajtás hol tart, mi­lyen nehézségek fékezik a munka elvégzését- A segítő, ellenőrző munka nem korlá­tozódik a testületekre. ha­nem a helyszínen vizsgálják a tennivalók végrehajtásá­nak eredményeit és problé­máit. A határozatok végre­hajtásának helyszíni ellen­őrzését segíti, hogy az irá­nyító pártszervek munkatár­sai a korábbinál több időt töltenek — és tartalmasabban — az alapszervezetekben. En­nek eredménye már meglát­szik! Az alapszervezetek sokol­dalú tennivalói között a ter­melőüzemekben és szövetke­zetekben előtérbe kerültek a gazdasági építőmunka kér­dései. s ez a fejlemény jól segíti a helyi gazdasági fel­adatok megoldását, mozgósít­ja a végrehajtásra a dolgo­zókat. Az alapszervezetek kez­deményezték és folyamatosan dolgoznak is az üzem- és munkaszervezésre vonatkozó határozat megvalósításáért is. Részt vesznek az üzemek, szövetkezetek éves és közép­távú terveinek kialakításá­ban. A tervek teljesítéséről, a határozatok végrehajtásá­ról. a dolgozók javaslatai­ra, észrevételeire tett intéz­kedésekről- rendszeresen beszámoltatják a gazdasági vezetőket. Részt vállalnak a termelési tanácskozások, a szocialista * brigádértekezle­tek, a kollektív szerződések, a termelőszövetkezeti köz­gyűlések politikai előkészí­tésében- Á Központi Bizott­ság 1974. decemberi határoza­tának végrehajtására (a ter­melés gazdaságosságára. a termelési struktúra átalakí­tására- az anyag és energia takarékosságára, az import csökkentésére és az export növelésére) helyi intézkedé­seket kezdeményeztek. Elmondhatjuk. hogy az alapszervezetek mindenütt egyre nagyobb figyelmet for. dítanak a napi termelési fel­adatokra. Igénylik a dolgo­zók véleményét. hasznosít­ják javaslataikat. Nem elég hatékony azonban a gazda­sági szervező és ellenőrző munka általában a kisüze­mekben és a szövetkezetek­ben. Az alapszervezeti ve­zetőségek egy részének még nincs elég tapasztalata, ezért sok esetben nem tudják meg­fogalmazni a helyi tenniva­lókat- Előfordul, hogy csak általánosságokban ismétlik az irányító szervek döntése­it­A határozatok végrehajtó- sának sikere. mint eddig, végső soron az alapszerveze­tekben dől el. De azon is mú­lik. hogy a pártélet minden területén, hogyan alakul a pártszervek és szervezetek irányító munkája. Fontos feladat, hogy a politika vég­rehajtását segítő munkastí­lus minden szinten úgy fej­lődjék. hogy a határozatok egységes értelmezésének még jobb feltételei alakulja­nak ki az alapszervezetekben. Jelenleg és hosszabb távon a pártmunka egyik kulcskér­dése, az irányító szervek egyik legfontosabb feladata- hogy a pártvezetőségek kap­janak még több segítséget a helyi döntések politikai elő­készítéséhez. megfogalmazá­sához, a felsőbb szervek ha­tározatainak alapszervezeti alkalmazásához. F. F. A IÍ\B)IÍ élelmiszeripara A KNDK élelmiszerüzle­teiben esész évben bőségesen találhatók különféle half éle­ségek és puhatestűek, barna moszat és a tenger más aján­dékai. A koreaiak ezekből ké­szítik legkedvesebb ételeiket. A tengeri halaikat koráb­ban nehezen tudták tartósíta­ni. A népi hatalom évei alatt épített halfeldolgozó és -fa­gyasztó kombinátok azon­ban gyorsan és veszteség nélkül dolgozzák fel a de­mokratikus Korea halász­flottájának egész zsákmá­nyát. Az üzemek több mint 250 féle konzervet készítenek — többek között — lepényhal­ból, puhatestűekből. bálnahús­ból, tengeri moszatokból stb. A munkát már legnagyobb részben gépesítették. Az élelmiszeripar egyéb ágazatai is sikeresen teljesí­tik a jelenlegi hatéves terv által kitűzött feladatokat. Az országban csaknem 70 baromfitenyésztő telep mű­ködik: a legnagyobb Phen- jan közeiében épült, s évente több mint 100 millió tojást termel. Itt a baromfi gondo­zás egész folyamatát auto­matizálták. Ez lehetővé- te­szi, hogy egy baromfigondo­zó 15 ezer tojót neveljen. A gépesítés emellett jelentős mértékben — csaknem egy- bama-dával csökkentette a hús önköltségét is. Új székházban A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat sze­gedi telepének — amely eddig a szegedi, kábelgyár területén működött — most új, mo­dern székháza épült Újszege­den. Külön épületszinten, kor­szerű, pormentes klimatizált helyiségeket foglalnak majd el a francia, szovjet lyukkár- ! tyás és egyéb automata adat- j feldolgozó berendezések, í elektronikus számítógépek, közöttük az úi R 20-as kom­puter. Szerelésüket rövidesen megkezdik az új épületben. A jelentősen korszerűsödő és bővülő „számológyár” a jövő évtől kezdve az eddiginél ha­tékonyabban segíti a terület textilipari, élelmiszeripari és egyéb üzemeink, vállalatainak tervezését, számvitelét é* más adatfeldolgozási munkáit. Speciális műtrágya Együttműködési megállapo­dást kötött a Peremartoni Vegyipari Vállalat és a Vesz­prémi Állami Gazdaság. A megállapodás értelmében a mezőgazdasági üzem a jövő­ben közvetlenül a gyárból számítja a műtrágyát, s le­hetőség lesz speciális ösz- szetételű mikroelemekkel dú­sított hármas műtrágvák rendelésére is. A mezőgazda- sági szakemberek a kedvez­ményekért cserébe rész1 eles információkat adnak a gvár termékeiről, azok hatásáról. Csábítóan kacsintgat kilátunk; csűrjük. UBORKASZÜRET — Nem könnyű? De nem 36 vagon uborkán felül még ám! Próbálják meg maguk plusz négy vagon többletünk is! is lesz. Felvásárlóink a MÉK, • v a Dunakeszi Konzervgyár és rana a zöldéRT _ mondja Vá- radi János, a tsz beosztott Co^ct V cLI * juk a szúrós termést. Már a»lont>muc’a- ezernyi apró tüske fúródott Vizsgálgatjuk a teli ládá- a tenyerünkbe... kát. Az uborkát hosszra, át­Letmondunk a szüretelés- mérőre szortírozzák. A lég­ről. — Hogyan bírják —kél-- kisebb a legdrágább, mert dezzük az asszonyoktól. — ebből készül az üveges ece- Megiszoktuk, megedződött tes uborka, az üzletekben hozzá a kezünk. Meg olyan oly’ keresett, közkedvelt sá­léit, m-int a bocskor talpa... vanyúság. nézzék meg! A mérlegnél Illyés József ­És a szüretelő asszonyok né szorgoskodik, pontosan mutatják a kezüket. Nem jegyzi a leszedett mennyisé- irigylésre méltó foglalatom- get. Urbancsek Istvánné ve- ság, az biztos. rejtékes arccal cipeli a tele­Az egyházasdengelegi ha- rakott ládát: — Naponta egy- tárban találtunk az uborkát két mázsát is leszedek, attól szüretelő brigádra, a mint- függ. hogy mennyire bírom egy 26 szorgos asszonyra, erővel. Mert, bizony, a sok Valószínű, hogy ez lesz az hajlongós kiszedi az ember­utolsó szedés — tájékoztat- bői az energiát, tak. Szeptember elejétől csak- — Vajon a szüretelő asz­nom 15-ször. másnaponként szonyok szeretik-e az ubor- szedték az uborkát. A palo- kát? tási Május 1. Termelő&zövet- — Ha a vasárnapi terített kezet mintegy harminc hek- asztalon találkozunk vele, tar területen termeszti a ka- akkor igen — mondják ne- pós csemegét. Ebből öt hol- vetve és máris folytatják a dat szántak a dengélegi bri- szedést, hogy még sötétedés gádnak. előtt elkészüljenek. — Elégedettek vagyunk az idei terméssel. A tervezett — vkm — „... attól függ, hogy mennyire bírom erővel, mert bizony a sok hajlongás kiszedi az emberből az energiát.” — így mondta Urbancsek Istvánné — Kulcsár József felv. — NÓGRÁD - 1975. október 9., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents