Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-09 / 237. szám

A. GROMIKO Kö II zos koz ii eny (Folytatás az 1. oldalról) A vietnami fél tájékoztatást adott a vietnami nép nagy győzelméről az amerikai ag- resszorok ellen vívott hon­védő harcban és az új forra­dalmi szakasz feladatairól. A vietnami nép — a többi indokínai országgal vállvet­ve, a testvéri Magyar Népköz­társaságnak, a többi szocialista országnak, a világ haladó an- tiimperialista erőinek nagy és értékes segítségét élvezve — a Vietnami Dolgozók Párt­ja vezetésével, hosszú, áldo­zatos harcot vívott az ameri­kai imperialista agresszorok ellen, dicsőséges győzelmet aratott, s valóra váltotta Ho Si Mirih elnök végakaratát. Most a vietnami nép, a kiví­vott győzelmet megszilárdít­va, a népgazdaság helyreállí­tásán és fejlesztésén, élet- színvonalának emelésén, a bé­kés, egységes független, de­mokratikus és szocialista Vi­etnam felépítésén munkálko­dik. A magyar tárgyaló fél hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nagyra értékeli a hős vietna­mi nép történelmi és nem­zetközi jelentőségű győze'mét, s a Vietnami Dolgozók Párt­jának politikáját, a vietnami nép nagy győzelmének meg­meghatározó tényezőjét. A vietnami nép győzelmét a szocializmust építő magyar nép sajátjának is tekinti. E győzelem a szocialista világ, az egész haladó emberiség diadala. A vietnami néo győ­zelme méltó hozzájárulás a világ népeinek küzdelméhez az imperializmus, a gyarma­tosítás és a neokolonializmus ellen, a békéért, a független­ségért, a demokráciáért és a szocializmusért. A magyar vezetők hangsú­lyozták, hogy a Magyar Nép- köztársaság, internacionalista politikájának megfelelően, a jövőben is megad minden tő­le telhető segítséget a vietna­mi népnek az imperialista agresszió által ütött sebek begyógyításához, a békés al­kotó munka kibontakoztatá­sához, a szocializmus építésé­hez. A vietnami küldöttség tol­mácsolta a Vietnámi Dolgo­zók Pártja Központi Bizottsá­ga, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya é^ az egész vietnami nép mély há­láját, őszinte köszönetét azért az értékes segítségért, amely- lyel a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság kormánya és az egész magyar nép támogatta az amerikai agresszorok el­len, a függetlenségért, a sza­badságért. a haza »egyesítésé­ért vívott honvédő harcát, valamint a szocializmus éní- tését. Nagyra értékelte a Ma­gvar Népköztársaság hasznos részvételét a vietnami nem­zetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban. A magyar ta­gozat, a Vietnamra vonatko­zó párizsi egyezmény szelle­méhez hűen, méltóképpen hozzájárult ahhoz, hogy a bi­zottság pontosan teljesítse az egvezményben meghatározott feladatát. Ez értékes hozzájá­rulást jelentett a vietnami néo igazságos harcához. A félek forrón üdvözlik a szocialista országoknak a szo­cializmus és a kommunizmus építésében elért nagyszerű eredményeit; a munkásmozga­lom, a dolgozó nép harcának szüntelen erősödését a tőkés­országokban a békéért és a demokráciáért, az el nem kö­telezett országok és a nemzeti felszabadító mozgalom ki­emelkedő sikereit az imperia­lizmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen, a nemzeti függetlenségért és társadalmi haladásért vívott küzdelemben. A világ három forradalmi erejének nagy győzelmei alapvetően kedve­ző változásokat hoztak létre a világ népei számára. A két fél megállapította, hogy az európai szocialista országok nagy eredményeket értek el a kontinens békéjé­nek és biztonságának meg­szilárdítása terén, aminek ta­núbizonysága az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet sikeres megtartása. A két fél úgy véli, hogy a szo­cialista országok erejének ál­landó növelése minden terü­leten az európai béke és biz­tonság garantálásának meg­határozó tényezője. Forrón üdvözlik a laoszi és a kambodzsai nép nagy győ­zelmét, amely a vietnami nép győzelmével együtt új távlatokat nyitott a délkelet­ázsiai térség népei számára a nemzeti függetlenségért, a bé­kéért és a társadalmi haladá­sért folytatott harcban. A két fél teljes mértékben támogatja Délkelet-Azsia né­peinek harcát a békéért, a függetlenségért, a pozitív sem­legességért; és azt a követelé­sét, hogy az Egyesült Államok maradéktalanul vonja ki csa- ■patait« és számolja fel katonai bázisait ebben a térségben. A két fél teljes mértékben támogatja a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ja­vaslatait Korea békés, de­mokratikus egyesítésére. A két tárgyaló fél síkra- szállt a közel-keleti válság oly módon történő átfogó po­litikai rendezése érdekében, hogy az biztosítsa valameny- nyi Izrael által megszállt arab terület kiürítését, a Pa­lesztinái nép nemzeti jogai­nak helyreállítását, a térség valamennyi országának biz­tonságát. /Szolidaritásáról biztosította a forradalmi vívmányainak védelméért, a demokrácia megőrzéséért küzdő portugál népet. A magyar és a vietnami nép követeli Luis Corvalán elvtárs, és minden bebörtön­zött chilei hazafi szabadon bocsátását. Támogatják a spanyol nép küzdelmét demokratikus jo­gaiért. További támogatásukról biztosítják a nemzetközi mun­kásosztály forradalmi oszta­gainak harcát a monopoltőke ellen, valamint Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek harcát az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolo­nializmus elldn. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Vietnami Dol­gozók Pártja a marxizmus— leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elvei alap­ján folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy tevé­kenyen hozzájáruljanak a szocialista országok, a nem­zetközi kommunista és mun. kásmozgalom egységének, va­lamennyi an.tiimperialista erő összefogásának megszilárdítá­sához a nemzetközi békéért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért folyta­tott harcban. Eltökélt szán/- dékuk: minden lehetőt meg­tesznek annak érdekében, hogy tovább növekedjenek a szocializmus erői és más an- tiimperialista erők, amelyek — meggyőződésük szerint — a nemzetközi helyzetben be. következett pozitív változások visszafordíthatatlanná tételé­nek legfontosabb biztosítékát jelentik. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Vietnami Dolgozók Párt­ja. a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság közötti testvéri barátság és harci szolidaritás mind jobban erősödik és fej­lődik. Magyarország és Vi­etnam között teljes bizalom, kölcsönös támogatás, szoros együttműködés, egymás irán­ti tisztelet és kölcsönös meg­értés van. A két fél elhatározta: an­nak érdekében, hogy még job­ban elősegítsék a két nép összefogását, erejének növe­lését, további közös erőfeszí­téseket tesznek az együttműkö­dés, a kapcsolatok erősítésé­re és fejlesztésére a politikai, a diplomáciai, a gazdaság és a kultúra területén. A látogatás során a felek a két ország gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködésének 1976—80. közötti fejlesztéséről és hosszú lejára­tú hitelről megállapodást, a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság V. ülés­szakának munkájáról jegy­zőkönyvet, továbbá új hosz- szú lejáratú kulturális és tu. dományos együttműködési , egyezményt írtak alá. A Vietnami Dolgozók Párt­ja és a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormánya küldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett hiva­talos, baráti látogatása, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa képviselőivel foly­tatott tárgyalásai, s azok eredményei nagymértékben hozzájárultak a két párt, a két ország és nép testvéri ba­rátságának és összefogásának további megszilárdításához, sokoldalú együttműködésük fejlesztéséhez; előmozdították a szocialista országok összefo­gásának, a nemzetközi kom­munista mozgalom egységének erősítését, a marxizmus—leni­nizmus és a proletár interna­cionalizmus alapján. A viet­nami párt- és kormánykül­döttség őszinte köszönetét fe­jezte ki azért a forró és ün­nepélyes fogadtatásért, amely­ben a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kor­mány és a magyar nén a küldöttséget magyarországi lá­togatása során részesítene. (MTI) A békeprogram végrehajtásának eredményeiről A KOMMUNYISZT, az az SZKP Központi Bizottságá­nak elméleti és politikai fo­lyóirata legfrissebb számában közreadta Ándrej Gromikó- n&k. az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szov­jetunió külügyminiszterének elemzését a 24. pártkongresz- szuson elfogadott békeprog­ram végrehajtásának eredmé­nyeiről. A terjedelmes tanul­mány keretében a külügymi­niszter a szovjet párt és kor­mány álláspontját is kifejti a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről. A kulcsfontosságú nemzet­közi problémákról szólva Gromiiko nagy teret szentel a közel-keleti konfliktusnak, amelynek megoldására a Szov­jetunió állhatatos erőfeszítése­ket tesz. A térségiben válto­zatlanul fennálló háborús ve­szélyt a szovjet külügyminisz­ter véleménye szerint az arab földek folytatódó meg­szállása Izrael által és Tel Aviv szűnni nem akaró pro­vokációs tevékenysége idézi elő. „Konjunkturális számí­tásból” eredő lépéseknek az arab országoknak, juttatott „alamizsnának” nevezi Gro­miko a „lépésről lépésre” való rendezésre irányuló pró­bálkozásokat, amelyek valójá­ban csak a figyelmet terelik el a közel-keleti probléma teljes komplexumának megol­dásáról. A Szovjetunió — ír­ja — nem illuzórikus, hanem valóságos és mindent átfogó rendezésre törekszik, amely biztosítaná az igazságos és tartós béke megteremtését ebben a térségben. Ennek fel­tétele az izraeli csapatok tel­jes kivonása, a Palesztinái nép törvényes jogainak tisztelet­ben tartása, eszköze pedig a nem csekély fáradsággal meg­teremtett genfi mechanizmus, a genfi közel-keleti békekon­ferencia amelyet Izrael és azok a körök, amelyek kívül­ről támogatják politikáját, makacsul megkerülni igyekez­nek. A szovjet—amerikai kapcso­latok helyzetéről szólva Gro- mikó megállapítja: „a felek kölcsönös erőfeszítéseinek eredményeként egészében véve változatlanul fennmaradt a szovjet—amerikai viszonyban kialakult elvi irányvonal. A feladat most-az, hogy ezt a viszonyt új fejlődési fokra emeljük — megvalósítsuk a gyakorlatban azokat a meg­állapodásokat. amelyek Leo­nyid Brezsnyev és Gerald Ford vlagyivosztoki találkozó­ja során jöttek létre.” A két ország viszonya ugyanakkor nem mentes a bonyolító té­nyezőktől — folytatja a szov­jet külügyminiszter és emlé­keztet arra. hogy a Szovjet­unió erélyesen elutasította az Egyesült Államok bizonyos köreinek kísérletét a gazda­sági és kereskedelmi kapcso­latok diszkriminációs alapon való folytatására. Bonyolítják a két ország vi­szonyát az Egyesült. Államok egyes külpolitikai cselekede­tei is. Gromiko ezzel össze­függésben kifejezi reményét, hogy az Egyesült Államok il­letékesei végül is a realizmus irányába mutató meggyőző érvként fogják értékelni az indokínai népek felszabadító mozgalmának sikerét és le­mondanak egyes múltbeli il­lúzióikról. „Pártunk és a szovjet kor­mány a jövőben is a szovjet —amerikai kapcsolatok meg­szilárdítására szándékszik tö­rekedni. Emellett a Szovjet­unió a korábbiakhoz hason­lóan csakis egyenlő partner­ként fog kapcsolatot tartani az Egyesült Államokkal, anélkül, hogy engedne szuve­renitásából és jogos érdekei­ből, szövetségeseinek és bará­tainak érdekeiből”. Gromiko méltatta Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford helsinki talál­kozójának jelentőségét. Kedvezően fejlődnek a Szovjetunió kapcsolatai gya­korlatilag valamennyi nyugat­európai országgal — állapítja meg' a továbbiakban a kül­ügyminiszter és első helyen említi a magas szintű szovjet —francia tárgyalások, köztük a francia elnök küszöbönálló látogatásának jelentőségét. A SZOVJET—NYUGAT­NÉMET kapcsolatok alakulása — írja — megfelel az 1970- ben létrejött szovjet—nyugat­német szerződésnek és a felek más megállapodásainak. Ugyanakkor a Szovjetunió afelett sem huny szemet, hogy az NSZK-ban változatlan be­folyással rendelkeznek azok az erők. amelyeknek körében még jelein vannak a revan- sista hangulatok, a szocializ­mussal és a Szovjetunióval szövetséges NDK-val szembe­ni ellenségesség érzelmei. Ez a körülmény érthető módon bonyolítja a szovjet—nyugat­német viszonyt, de az egészé­ben a pozitív fejlődés folya­matában van, és a Szovjet­unió mindent megtesz elmé­lyítése érdekében. Wilson brit miniszterelnök moszkvai látogatását követően — han­goztatja Gromiko — újabb lehetőségek nyílnak a politi­kai-gazdasági és egyéb kap­csolatok javítására Nagy- Britann iával is. Kedvezően alakulnak a kapcsolatok Gro­miko értékelése szerint Olasz­országgal, és Finnoi'zággal, valamint más nyugat-európai országokkal is. Rendőrök tüzeltek egymásra Tűzpárbaj folyt szerdán reggel Barcelonában egy jár­művön háladó ismeretlen sze­mélyek, valamint francoista rendőrök között, akik éppen a La Verneda-laktanyába akartak bekísérni egy őrizet­be vett férfit. A lövöldözésben, öt személy — köztük két rendőr — meg­halt, két további megsebesült. Ezzel az öt antifasiszta ki­végzése óta megölt rendőrök száma kilencre emelkedett. A madridi rendőrség szer­dán délben kiadott közlemé- nvéből kitűnik, hogy a szer­dán Barcelonában, a kora haj­nali órákban öt halálos áldo­zatot követelő lövöldözésben nem terroristák, hanem rend­őrök végeztek fejveszett rea­gálásukban két társukkal és három ártatlan személlyel. A barcelonai Verneda rendőr­őrsre egy elhaladó kocsi­ból géppuskatüzet nyitottak. Az utcára rohanó rendőrök gondolkodás nélkül lövöldöz­ni kezdtek egy másik éppen arra ha’adó autóra. A go­lyók kioltották egy 50 éves házaspár és 22 éves fiuk éle­tét, míg a kocsi negyedik uta­sa súlyosan megsebesült. A lövöldözésre egy, a szomszé­dos utcákban szolgálatot tel­jesítő rendőrjárőr rohant a helyszínre. A társaik segítsé­gére siető rendőrök közül ket­tőt halálos lövés ért, egy har­madik pedig súlyosan megse­besült. A rendőrőrs elleni támadás elkövetőinek hovatartozásáról egyelőre semmi sem ismere­tes. (MTI) Az NDK párt- és kormánykül döttsésc befejezte moszkvai tárgyalásai és szovjet vidéki körútra indult. Képünkön: Uconyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára búcsúzik a delegá­ció vezetőjétől Erich Honeckertől, az NSZEP KB első titkárától. Az európai biztonsági érte­kezlet eredményeit méltatva a szovjet külügyminiszter le­szögezi: „az értekezlet ered­ményei a résztvevő országok érdekeínak alaposan mérle­gelt egyensúlyából megalapo­zott kompromisszumokból adódnak. ezért a kompro­misszumok azonban nem tűn­tetik el áz ideológiák és a társadalmi rendszerek külön­bözőségét. Ezek az eredmé­nyek azt tartalmazzák, amit a jelenlegi feltételek mellett el lehetett érni’’. Gromiko szerint elengedhetetlen szük­ség van újabb nagy erőfeszí­tésekre a helsinki eredmények megerősítésére, továbbfejlesz­tésére. más' földrészeknek pe­dig le kell vonniuk a tanulsá­gokat belőlük. A Szovjetunió nagy figyel­met szentel a távol-keleti helyzetnek: „Kínához fűződő kapcsolatainkban — írja Gro­miko — nem történt semmi­féle pozitív változás: - a mao­ista vezetés továbbra is olyan politikát folytat, amely mély­ségesen ellenséges a Szovjet­unióval és más szocialista or­szágokkal szemben amelyek elvi marxista—leninista állás­pontot képviselnek. A Szov­jetunió amellett van, hogy a szovjet—kínai kapcsolatok normális mederbe terelődje­nek. Kínával éppen úgy, mint más országokkal kapcsolat­ban. a Szovjetunió szigorúan ragaszkodik az egyenjogúság, a szuverenitás tiszteletben tar­tása, a területi épség, az egy­más belügyeiben való be nem avatkozás, az erőszak alkal­mazásától való tartózkodás élveihez. Készek vagyunk a barátság és együttműködés helyreállítására a kínai nép­pel, amely iránt a szovjet em­berek mindig őszinte tisztele­tet éreztek és éreznek”. Az utóbbi időben szembetű-' nő — íi'ja a külügyminiszter —. hogy Peking megpróbál egyes országokat bevonni szavjetellen.es politikájába,' ami leginkább a kínai—japán viszonyban figyelhető meg. Gromiko kifejezi reményét.’ hogy a kínai vezetésnek nem engedik meg, hogy saját ter­veihez igazítsa más országok politikáját és hangsúlyozza: a Szovjetunió Japánhoz fűződő sokoldalú kapcsolatainak fej­lesztését kívánja, és kölcsönös erőfeszítések eredményeként sikerült is haladást elérnie ebben. Negatív mozzanat­ként említi a szovjet külügy­miniszter, hogy Japánban az utóbbi időben aktivizálódtak ennek a folyamatnak az el­lenzői. amelyek egyebek kö­zött alaptalan igényt jelente­nek be az úgynevezett „északi területekre”. „Világos, hogy az effajta követelések részünkről a jövőben- is megfelelő eluta­sításban részesülnek majd”. Részletesen foglalkozik Gro- j miko a leszerelés időszerű ! kérdéseivel is. A Kommuny'szthan megje­lent tanulmányában Gromiko I végezetül megállapítja, hogy : a szovjet külpolitika napról ' napra történő irányítását a párt lenini törzse — a Köz­ponti Bizottság és annak Le- ! onyid Brezsnyev vezette Poii- j tikai Bizottsága valósítja meg. ,(Ennek a törzsnek a tevé­kenységére jellemző a külpoli­tika pártirányítása lenini stílusának valamennyi vonása — a magas fokú osztályeivhu- ség, amely marxistái—leninis­ta elemzés és a nemzetközi helyzet alakulásának valóban tudományos prognózisa, az új gyorsan változó jelenségek lé­nyegébe való alkotói behato­lás. realista és rugalmas meg­közelítés a külpolitikai gya­korlatban. a nemzetközi kér­dések demokratikus megvita­tása a párt soraiban. MINDEZEK A VONÁSOK az utóbbi időszakban tovább fejlődtek. „Külön aláhúzza a külügyminiszter ' Leonyid Brez'snyevnek áz SZKP főtit­kárának sokoldalú külpoliti­kai tevékenységét. ame'v mély tiszteletet keltett a fő­titkár iránt- a Szovjetunióban és annak- határain túl is. (Bokor Pál)

Next

/
Thumbnails
Contents