Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-31 / 256. szám

Ä rnmhányi példa Gazdaságos termékszerkezet O Ötszörös termelés, ennél is több nyereség KOLLÁR JÓZSEF igazga­tótól kérdeztem, hogy mi len­ne ma a FIM Romhányi Épí­tési Kerámiagyárral, ha 1971- től folyamatosan nem térnek át új termékre, ha még ma is a hagyományos kályha­csempét gyártanák. Az igaz­gató habozás nélkül vála­szolta. hogy be kellett volna csukni a gyárat- Kinek tud­lak volna átadni az . épüle­tet? Erre nem könnyű felel­ni. A gépeknek aligha vet­ték volna hasznát. Mi tör­tént volna 600 emberrel? Hol, és milyen munkát találtak volna? Szerencsére minderre rém került sor, mert idejé­ben és helyesen értékelték a piaci es a termelési jelzése­ket, és olyan termék svár- tására tértek át, amelyre hosz- szabb ideig piacot találnak, és úgy gépesítették, úgy szer­vezték a termelést, hogy gaz­daságos. öt évvel ezelőtt Romhánv- ban még 9020 tonna kályha- csempét gyártottak. Két év­vel később már csak 3279 tonnát, és ahogvan teriedt a korszerű építkezési mód. an­nál kevesebb kályhacsempét tudtak eladni. Nemcsak a termelés, hanem a nvereség is rohamosan csökkent. Ha nem keresnek úi terméket, a bérekre se futotta volna, és valóban be kellett volna csukni az ötven éve működő gyárat. Az országos lakásépítési programból kitűnt, hogy nem kályhacsempére. hanem fal­burkoló, padlóburkoló csem­pére van szükség. Megfelelő hazai alapanyaggal rendelke­zünk, miért hoznánk drága pénzért külföldről csempét, ha kellő felkészülés után Romhányban is tudnak gyár­tani. \ Természetesen az úi hely­zet felismerése és a döntés sem volt olyan egyszerű, mint ahogyan egy-két mondatban leírtuk. Hát még az emberek megnyerése, a szemlélet meg­változtatása! Sok évig, sőt évtizedekig gyártottak 'kály­hacsempét. Nemzedékek vál­tották egymást, de a termék és a gyártási mód maradt- Megszokták és túlzottan ra­gaszkodtak hozzá. A hetve­nes évek elején próbálkoztak mással is, de a helyes meg­oldást nem találták meg. bi­zonytalanok és kedvtelenek lettek az emberek. A MUNKÁSOK és a mű­szakiak közül sokan kételked­tek. amikor 1971 eleién el­kezdődött az e ső nagvberuhá- .zás. Üi csarnokot építettek, új gépeket hoztak és ide­genből szakembereket is. A beruházást 1971. január ele­jén kezdték és 1972. december végén befejezték. Amikor a vezetők nemcsak magyaráz­ták, hanem a valóságban is megmutatták. hogy ezentúl müven csempéket gyártanak, méghozzá modern gépekkel, sokkal nagyobb termelékeny­séggel. és sokkal jobb mun­kakörülmények körött. ak­kor bizakodni kezdtek a ko­rábbi hitetlenkedők- Persze, az új termékhez és a kor­szerű technikához hozzáértő szakemberekre volt szükség. Fiatalok és idősebbek koráb­ban soha nem tapasztalt mér­tékben jelentkeztek szak­munkásképző iskolába. illet­ve továbbképző tanfolyamra. Az elmúlt öt év alatt 113-an vettek részt állami oktatás­ban és 128-an tanfolyamokon szerezték meg a szükséges ismereteket. A mázaségetés. a padló­burkoló lap gyártása úiabb feladatokat és további fei- lesztést jelentett. Korábban az új csarnokot csodálták a gyáriak és a látogatók, két év múlva a régi cserépkálv- hagyárra alig ismertek rá- Kívül is szép lett, szinte úi, belül pedig teljesen átalakí­lroda és valóság Négy szocialista brigád munkájáról Beszélgetésünk szüneté­ben a salgótarjáni síküveg­gyár irodájából, a Zagyva III. modern épületét figyel­tem, és önkéntelenül is ezt mondtam: Igen, ilyen egy korszerű gyárépület. Helyeslést, vagy választ nem, vártam, de valaki mé­gis folytatta a gondolatot. — Szép, szép, de a bent dolgozó négy szocialista bri­gád tagjai — akik az el­múlt évben jeléskedtek a brigádversenyben — idén alig vállaltak, és még azo- kat sem teljesítik. Hogy mi az oka? Nem tudom — mondta Varga Imre munka­ügyi csoportvezető. Az emberek fáradtan ül­nek a pihenőpadokon. Iz­zadt arcukra por tapadt. De alig telik el egv-két perc. és már a kemencék előtt tevé­kenykednek. — Ezelőtt a brigád mun­kahelye a Zagyva I. volt, — kezdte a beszélgetést Sztoj- kov Dimó az Előre Szocia­lista Brigád vezetője. — Az üi üzemben május 1. óta dolgozunk. A csoport létszá­ma a duplájára nőtt. de az újonnan jöttek nem brigád- tagok. Vállalásainkat az el­ső negyedévig még túltelje­sítettük, itt azonban nehe­zen ment az átállás. Az új gépek és módszerek szokat­lanok voltak. Nem tudtuk, és még most sem tudjuk teljes kapacitásukkal mű­ködtetni a kemencéket. Eh­hez idő kell még.. . Szakács József főüzemve­zető hogyan értékeli mun­kájukat? — Ezek brigádok vál­tott műszakban, feszített munkatempóban dolgoz­nak. A gépek előmelegítése és beindítása sok időt vett igénvbe. em'a't visszaesett a termelés. Elsődleges szem- po-it a lemaradás behozása volt. Csak dicséret i'leti a dolgozókat, mert mindent megtettek azért, hogy az éves tervben vállalt 2 millió négyzetméter húzott üveget legyárthassuk. Biz minden bizonnyal si­kerül majd, mert a besze­relt 9 gépből, igaz, hogy je­lenleg csak 6 üzemel, de a következő hónapban már begyújtják a többit is. — Nem tudom, ki mond­hatta rólunk, hogy alig vál­laltunk valamit, és azokat sem teljesítjük — méltat­lankodott Bakos József, a Gagarin Szocialista Brigád vezetője — de az biztos, itt fent még nem járt, és nem látta azt a nehéz mun­kát, amit végzünk. Az em­berek olyan fáradtak, hogy örülnek, ha hazaér­nek. Ennek ellenére válla­lásainkat teljesítjük. Az ed­digi ,,hórukk”-munka he­lyett most üzemen belüli feladatokat, rendezéseket és építéseket végzünk. Ugyanezt hallottuk az üzemben dolgozó másik két brigád — a Petőfi és a Kun Béla — vezetőitől is. — Mí erről a véleménve Hegedűs Ferenc gvárrészle- gi munkaverseny-felelős- nek? — A Zagyva III. szocia­lista brigádjai az első fél évben 3—5 százalékkal tel­jesítették túl tervüket. Az úi üzemben a kezdeti ne­hézségek m;att visszaesett a termelés, de a vállalásnak még ígv is megfelel. A tár­sadalmi munkákat úgy szervezték, hngv az a ké­sőbbiekben előnyös legyen srömuk'-a. A, politikai és szakmai oktatásokon aktí­van ré^zt vesznek. A tava- lvi arany- és bronzjelvényes brigád idén is joggal pá- lvézh-it erre a címre. — hallottuk a gvárrészlegi nv'nkswe-seny-fe'előstől. Érdekes: a valóság telít­sen ellttitnrnnd az irodai információknak. Hogy kinek van igaza...? Ez nem vitás. tották, új gépeket telepítet­tek. És mindezt, rövid idő alatt oldották meg, úgy, hogy a gyár másik részében folya­matosan termeltek. Ma már olyan jó és • szép csempét gyártanak az új üzemben, hogy az olaszok, csehek, né­metek is elismeréssel beszél­nek róla. És az úi üzemben nem kell többé szenet cipel­ni, sal a kozni. Olajjal tüzel­nek, jól fűtik a munkahe­lyeket és olyan öltözőiük, fürdőjük és klubjuk van, amelyet büszkén mutathat­nak meg bárkinek. Nemcsak a terméket és a munkakörülményeket változ­tatták meg. az utóbbi há­rom évben folyamatosan emelkedtek a bérek és a jö­vedelmek. Az idén prémium, jutalom és béremelés címén egyhónapi keresetnek meg­felelő összeget fizettek ki. Természetesen ebből nem mindenki egyformán részese­dett. Ki, hogvan dolgozik, úgy keres. A többség jónak, igazságosnak tartja. Miből telik ennyi beruhá­zásra és iövedelemnövelésre? Az egykori cserépkályhagvár- ban 500-a.ii dolgoztak, ma 550 az állományi létszánj. Ré­gebben évente alig 40 millió forint értéket termeltek és jó. ha 3 millió nyereséget ér­tek el. Most alig valamivel több létszámmal 210 millió forint értéket adnak az or­szágnak. és 50 millió forint körüli nyereséget várnak- A csempe termelői és fogyasztói ára alig emelkedett, de a ter­melést néhány év alatt több mint ötszörösére, a nyeresé­get pedig tizen hatszorosára növelték. Ez a fejlesztés és a bériuttatás forrása. AZ ÖRÖKLÖTT, a meg­szokott termékre nem volt piaci igény és a termelés csökkenésével egyre gazdaság- talanabb lett a gyártás. Rom­hányban olyan terméket vá­lasztottak, amelyre itthon és külföldön is na<rv szükség van. Nem halogatták a dön­tést. Megfontolt műszaki fej­lesztést terveztek, amit a munkások és a vezetők ösz- szefogásával gyorsan és fe­gyelmezetten megvalósítot­tak. Az új gépek beszerzésé­nél is nagyobb tett, hogv a műszakiak és a munkások, a gyár egész kollektívája al­kalmassá vált az új technika fogadására. , Az új üzemben korszerű terméket, gazdaságo­san gyártanak. F. T„ Szabó Béláné és leánya. Szabó Anna egy munkahelyen dolgoznak Balassagyarmaton, a Finomkerámiaipari Müvek Kőbányai Porcelángyárának telepén. Kondenzátorkészítést vé­geznek, munkakörülményeik korszerűek. Mindketten elégedettek keresetükkel is- A Sza­bó család is példa arra, hogy kialakulóban van az egyazon helyen dolgozó munkáscsalá­dok tradíciója — kulcsár — Fejlesztési program a perlit ipari hasznosításának kiter jesztésére A nagy víztartalmú vulkáni üveg, a periitkőzet magas hő­mérsékleten eredeti térfogatá­nak többszörösére duzzad, s így kiváló szigetelőanyagul szolgál az építőiparnak és más 'iparágaknak egyaránt. Hazánkban másfél évtizede kezdődött meg a perlit duz­zasztása, s az anyag felhasz­nálása. Az eddig elért ered­mények nemzetközi hírnevet, elismerést szereztek a ma­gyar perlitiparnak és perlit- kutatásoknak. Duzzasztóbe­rendezéseket exportáltunk több szocialista országba, va­lamint Svájcba, az NSZK-ba és más országokba. Magyar szakemberek irányításával kezdődött meg a perlitipar kiépítése Törökországban, ahol a jövő évre már 200 ezer köbméter duzzasztott perlit előállítását irányozták elő. Ug> ancsak magyar közremű­ködéssel, irányítással az idén Izlandon készítették elő a perlitgyártást, évi 3000—4000 köbméter duzzasztott perlit előállítását. Az export bővítését és a perlit hazai felhasználásának kiterjesztését segíti most az Építési és Városfejlesztési Minisztériumnak az a dönté­se, amely szerint az ágazat legfontosabb kutatási felada­tai közé sorolta a perlit ipari feldolgozásának és alkalma­zásának kóordinált, kpmplex fejlesztését, összefogják, ösz- szehangolják tehát azokat az erőfeszítéseket, amelyeket ed­dig külön-külön tettek a kü­lönböző vállalatok, gyárak, intézetek. Az intenzívebb fejlesztést indokolja, hogy a perlit szélesebb körű felhasz­nálásával a lakóházak, a középületek, a különböző ipa­ri és mezőgazdasági létesítmé­nyek szigetelését célszerű fejleszteni, s így jelentős energiát megtakarítani a fű­tési veszteségek csökkentésé­vel. A korábbinál nagyobb arányban kell kihasználni azt a lehetőséget is, amely a per­lit tűzállóságában rejlik. A könnyűszerkezetes építési módszer jól hasznosíthatja a perlitet tűzbiztos építőanyag­ként a fémszerkezetűk borítá­sára, továbbá homlokzati és válaszfalelemek előállítására! Ugyancsak kedvező lehetősé­get nyújt a perlit a szennye­zett víz szűrésére is. így fon­tos feladat, hogy a jelenleg meddőnek tekintett perlit- lisztből a megfelelő gyártás- technológia kidolgozásával ol­csó szűrőanyagot állítsanak elő. A kutatások összehangolá* sát, koordinálását, a tudomá­nyos eredmények alkalmazá­sának meggyorsítását szorgal­mazza az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is. Ezért az ÉVM műszaki fejlesztési főosztálya javaslatot készített elő, hogy a fejlesztési felada­tok összefogására, összehango­lására az ÉVM és az OMFB támogatásával országos cél- programbizottságot hozza­nak létre, amelvben képvise­letet kapnak a magyar perlit­ipar fejlesztésében érdekelt vállalatok, intézetek és kül-: kereskedelmi szervezetek is. A kötetlen tartású istállók mögött az ellető és növendék­istálló. illetőleg a hizlalda ta­lálható. Ezek előterében fog­lal helyet a fejőház, mely az istállókból folyosóval közelít­hető meg. Az istállókban na­gyon kevés alomszalmát hasz­nálnak. míg a külső kará­mokban nincs almozás. Az épülettömböt egy másik ta- karmányosszín zárja le. ahol a széna és szalma tárolását oldják meg. Az épülettömbön kívül beton silóteret építettek, mely tartózkodásunkkor már teljesen feltöltött állapotban volt. A sízilázs- és szenázsanya- gokat egy milliméter vastag kék színű fóliával takarják le, és elhasznált gumiabron­csokkal súlyozzák. Ezáltal a savanyított anyagok tartalmi értékének nagymértékű meg­őrzését érik el. Nagyon érde­kesnek tartottuk a termelő­szövetkezeti tagoktól átvett takarmány minősítését. Min­den tsz-tag kötelezve van ugyanis arra, hogy egyénileg megművelt földterületén az általa bevitt állatok arányá­ban takarmányt szolgáltasson be. A takarmányminta tartalmi értékei szerint keményítőér- téket; lcarotint és aminósava- kat tartanak nyilván, és ezt egv körösen kialakított ön­költségi árral Elismerik. Meg­ítélésünk szerint az ilyen jel­legű takarmánygazdálkodás 'célravezető. és nekünk is van a módszerből tanulniva- lónk. Az állattenyésztési telep megtekintése után egy, az ál­Bologua vendégei voltunk II. Találékonyságért nem megy a szomszédba tolatással oldja meg. Kérdé­sünkre elmondotta, hogy a fekete fólia, mint légtérbur­koló anyag, hideg, szeles, esős időben is 4—5 fokos többlei- hőt biztosit a fehér fóliához képest. Ezzel a módszerrel a primőrtermelésbe is beleszól, és így jelentős árbevételi többletet szerez. A leírtakból kitűnik,- hogv lattartási gondoktól már meg- tett: szilva-, körte-, cseresz- siabadult szövetkezeti-egyéni nyekultúrát és körülbelül ... gazdával is beszélgettünk, egynegyed hektáron fekete termelési értéket Közel 20 hektáros területen fóliás szamócát termel. - e!d’ IdeSen munkaerőt gazdálkodik. Ebből a saját A gabona és a cukorrépa r -alkalmaz, de az egész tulajdon csak két hektár. A területének közel kétharma- c^avad (testvérei is) a gazda­többit az egyháztól vette bér- dát foglalja el, és a takar- sa§óan dolgozik. Ezt a fekete be. Nagyon kedvesen fogadta mánynövényekkel együtt f°-‘ás termesztést sokfelé lát­delegációnkat. Olasz szokás hármas forgpban oldja meg a lukFirenze, Modéna és Milá­szerint mandulás sütemény- termesztésüket. no környékén, nyel és vörösborral. Ez a gaz- a gyümölcsfák telenítését Feltűnt továbbá a szölöter­?„j«„el7,ne'™Swíosvm.bírE g,r‘m".de7-é“ei TT&ssssjsriti időre kapta meg. Azéit har- és viharok elleni védelmet col többi kommunista és szo­található, felfut a gyümölcs­fákra. ahol keresztbe egy ía­rmumsta es szó- trztosít A ovümölos szedését , • cialista farmert legalább 50 60 évié meg- is állítható, traktorvontatá&ú hosszabbítsák a bérleti jo^ot. létrakocsival végzi. Az'esz- Meggyőződése, hogy lesz elég közt saját elképzelése alapján anyagi erejük a nagykiterje- készítette. Három 25 lóerős desű egyházi birtok magva- traktorral, 1 gabona- és 1 _ban, mely támberendezésként szol­gál. Egy-egy szilva-, körte­vagy almafáról az eredeti gyümölcsön kívül 30—50 kilo­sárlására, s azon szövetkezeti korrépakombálnnai” reiídelke £T-an]m szölőt. is szüretel. gazdálkodást folytatni. KoriepaKombajnnai rendeIke‘ Mmd a szamóca, mipd a sző­lőtermesztési technológia A megvételre ajánlott egy- Nagyon ésszerűen és prakti- megoldásaiból hasznos követ­házi és földesúri földeket át- kusan oldotta meg egynegyed keztetéseket tudtunk levonni, lagosan .ötmillió líráért ve- hektáros területén a fekete A nagyobb összefüggő sző­szik ' hektáronként. Ez a far- fóliás szamócatermesztést, lőterületeken a magas támbe- mer nemcsak a szarvasmarha- Egy méter széles fóLiaszalaton rendezést valósították meg, tenyésztési szövetkezetnek a négy sor szamóca van elhe- ahol a szóló 2—3 emeletes tagja, hanem a répa-, a gabo- Ivezve, középen egy rejtett termőfelülettel hasznosított. A na- és a gyümölcsértékesíté- fekete fóliás öntözőcsővel. 2—3 emeletről a szőlő szűré­si konzorciumnak is résztve- Egy fóliaházba négy sort te- lését létrakocsiról végzik, vője. Területének egy részén lepít. és a fóliaház burkold- (Fnlytnfiuk) takarmánynövényeket tér- sát fekete és fehér fóliás .vál- Dr. Bencze Barna mel. Érték alapján átadja a szövetkezetnek. Két hektár T . ' 7 ~ 1 területen gyümölcsöst telepi- 1 NOGRAD - 1975. október 31., péntek 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents