Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)
1975-10-31 / 256. szám
Színházi esték I L E SZÖGEZTÜK le mindjárt: nyolc év óta jár Salgótarjánba a debreceni Csokonai Színház operatársulata, de az emlékezet szerint még egyetlen előadásának sem volt annvi nézője, mint a mostaninak. Csaknem telt ház előtt folyt le az előadás, ami mindenképpen azt bizonyítja, hogy az évek kitartó, sokirányú és gondos zenei kultúrmunkája mostanság beérett, s egyre szélesedő közönségkörben talál értő meghallgatásra az opera. A látott mű szerzője Giuseppe Verdi, a XIX. századi operairodalom egyik legjelentősebb képviselője elmaradhatatlan „résztvevő” napjaink zenés színházainak — legyenek Európában vagv Amerikában — színpadán. Élete, munkássága a színházzal forrott ösz- sze. Hosszú élete folyamán írt ugyan dalt. hazafias indulót,' kamarazenét és egyházi jellegű muzsikát is, de művészi értékében és közönség- hatásában végérvényesen időt- állót tényelegesen az operában, a zenedrámában alkotott. Muzsikájában nincs semmi felesleges cicoma, tiszta természetességgel és egyszerűséggel szólalnak meg dallamai. Fellépése — történetesen a Rigo- letto — új korszakot nyitott az olasz opera egészének történetében. Műveivel egvenes- ági folytatója és továbbfejlesztője a nagy elődök, Rossini. Bellini. Donizetti kezdeményezéseinek. s egyben az új hang. az úi stílus megteremtője, melyet a realista ábrázolás, a körültekintő jellemfestés és a drámai igazságra törekvés jellemez. 1851. március 11-e a Ri- goletto premierjének dátuma. A velencei Fenice színpadának közönsége tomboló lelkesedéssel üdvözölte a művet és a férfi korába érett művészt. S másfél év múlva az ooera hozzánk is elérkezik. Verdit ünnepli egész Európa, Párizstól Pétervárig, ahová személyesen is eljutott. Verdi az olasz romantikus zene vezéregyénisége lett. Rigoletto című operájának alapanyaga a nagy romantikus francia író. Victor Hugo A király mulat című drámája, amely aktuális politikai, zsamokságellenes mondanivalójával szenvedélyes viták és támadások kereszttüzébe került. Verdi figyelmét a műre barátja és szövegírója. Piave hívta fel, aki észrevette a két művész alkotói törekvéseinek azonosságát. A RIGOLETTO története rendkívül egyszerű: a testében és lelkében is elnyomo- rodott udvari bohócon beteljesül az érzelmeiben megsértett, kigúnyolt apa átka. s legféltettebb kincsét, egyetlen leányát veszíti el bűnösségéért. Az egyszerű történet azonban nagyon is sok mindent rejt magában. Mindenekelőtt az élet tisztaságának igényét, az ember személyiségének és érzelmeinek tiszteletben tartását, a szabadság eszméjét. Ezekért a gondolatokért akarták „megkövezni" Victor Hugót, és ezekért lelkesedett az osztrák elnyomás alatt sínylődő észak-itáliai nép, amely kiérezte a műből a neki szánt üzenetet. Kertész Gyula, a debreceni előadás rendezője az opera örökérvényű igazságait igyekezett kifejteni a történetből, a környezet, a jelmezek stilizálásával közelebb hozni a mai közönséghez. ..Egy megtűrt. de mindenki által lenézett, félszeg ember belső tragédiája” érdekel — mondja, ezzel érzékeltetve Rigoletto végletes sorsát: a társadalmi kényszerűség és önnön leala- csonyodásának összefüggéseit. A bohóc kiszolgáltatott helyzetében elfogadja a léha társaság erkölcsét, sőt annyira beépíti saját szokásaiba, hogy a megalázottak kicsúfolásában túllő a többieken. S végső soron ez a tragikus vétség vezeti el egyenesen az átok, tragédiája beteljesedéséhez. A rendezői értelmezésben mintha ez a gondolat sikkadt volÚj könyv RAlgnaiovxzlilJ A fellett lizmus Váltóim".«1»'« , «* • JkrC-Mai tévéajánlatunk A világ nagy cirkuszai című műsor ezúttal az első len- gőszaltós produkcióra emlékeztet. Párizs környéki cirkuszban egy Leotard nevű artista csinálta az azóta világ,számmá lett mutatványt először. Ez a műsor 17.50-kor kezdődik. 18.20-kor jelentkezik a LÁTÓKÖR című sorozat — Gazdaság. társadalom, egyén témakörben. A vitaest Nógrád megyei vendégei a népgazdaság legaktuálisabb feladatairól és a most készülő ötéves tervről beszélgetnek. 20.05-kor MONDOM A MAGAMÉT... címmel Komlós János műsorának IV. része kínál kellemes szórakozást. 4 NöGRAD - 1975. október 31., péntek TT Minden lépés a jövőre irányul í tudomány, a technikai fe/tődés és a felsőoktatás a Szovietunióban na el a külső kényszerítő tényezők rovására és éppen ezért nem érezzük Rigoletto bukását mellbedöfően katar- ikusnak. A címszerepet éneklő Virágos Mihály is adósunk marad a bohóc jellemének ezen rétegeivel. A lánya meqbecstelepítéséért átkozódó Monterone gróffal való jelenetben nem erezzük eléggé marónak, vér-. lázítónak a gúnyt. ami az átok hitelességét gyengíti. A lányáért aggódó apát viszont rendkívül érzékletesen es őszintén jeleníti meg. ének- hangban és játékban egyaránt. Mindent egybevetve végül is úgy érezzük, hogy Salgótarjánban a művész az utóbbi idők egyik legjobb teljesítményét nyújtotta ebben a szerepben, s tehetsége újra régi fényében tündököl. Gilda szerepében Hegyes Gabit hallottuk. Kitűnő Gilda. Lírai szooránja csupa szín. csupa érzelem. Korcs- máros Péter ideális mantuai herceg: elegánsan mozog a színpadon, tenorja magával- ragad. Nem véletlenül kapták hárman a legtc/'jb nyílt színi tapsot. S jó teljesítményeket hallottunk a kisebb szerepek éneklőitől is. Gazsó János tiszteletet ébresztő Monterone. Tpth József (Sparafuciile), Tibav Krisztina (Maddalena), Wattay Judit és Farkas Tibor (Ceprano házaspár) szintén dicséretet érdemel, éppúgy, mint az együttes többi tagja. A ZENEKARRÓL szólunk még néhánv szót. A debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar nélkül elképzelhetetlen a debreceni opera. Évről évre ■nagyszerű, mondhatni kifogástalan zenei teljesítményt nyújtanak: mint ezúttal is Tarnay György karmesterrel az élen. Az idei színházi évad első openaberr.utatója a nagy sikert aratott Salgótarjániban,. Reméljük, nem csalatkozunk a másikban sem, amikor Borodin Igor herceg című operáját láthatjuk maid. Sulyok László Minden jelentősebb lépés a tudomány és technikai te. ruletén szükségszerűen változtatásokat kíván a felsőoktatásban. Ilyen — többek között — új fakultások létesítése, melyeken már diplomával rendelkezőket képeznek át a tudomány és műszaki haladás által megkövetelt új feladatokat vészei szakemberekké. Ennek megfelelően az új 1975— 76-os tanévben olyan szakokon kezdődött meg a képzés, mint „Automatizálás a kísérleti kutatások területen.” „A mágneses felvétel fizikája es technikája”, „A lézerösszeköt- tstés elmélete és technikája”! „Új anyagok előállítása es kémiai felépítése”, „A robotgépek kezelésének mechanikája és a manipulátorok”, „Gazdasági prognózis és a távlati tervezés (irányítás) módszerei.” A felsőoktatás minden lé- pése a jövőbe irányul. Ebben rejlik egész természete és tulajdonképpeni lényege: valaki: aki most iratkozik be például egy főiskolára, csak 5 év múlva szerez diplomát és csak negyven óv elmúltával megy nyugdíjba. Egész életé- A felsőoktatási intézőiének alkotótevékenysége nagyx nyékben végzett tudományos ban függ attól, hogyan készí- kísérletek színvonala kedvező tette fel az egyetem, vagy a főiskola az aktív alkotó munkára. Alkotás és önálló tevékenység — egy szakembernél ezek a tulajdonságok nem maguktól születnek. Az alapot a főiskola rakja le ehhez Figyelemre méltó az a tény, hogy manapság minden 2. szovjet diák (a 4,8 millióból) részt vesz valamilyen tudományos kutatásban, az oktatókkal együtt végez kísérleteket, tudományos szakkörökben tévé. kenykedik. vagy diák-tervezőirodában dolgozik. Sok kiváló hatást gyakorol a szakemberek felkészítésének szintjére, az oktatók, tanárok szakmai továbbképzésére. E munka lendületét bizonyítja például a következő tény: Az elmúlt négy év folyamán a főiskolákon elvégzett tudományos kísérletek nagysága, illetve értéke pénzben kifejezve: 2.8 milliárd rubel — 1 milliárd- dal több mint az előző öt év alatt. Egy sor tudományos felfedezés, számos alapvető kísérlet, úi gépek, berendezések. különböző készülék, technológiai folyamat fűződik a tudós életrajzában ez az első főiskolákon dolgozó tudósok állomás. Persze, nem minden neveh?z. Szemléletesen bizo- egves diákkutatóból lesz a nvitiak mindezt a szovjet tu- késöbbiekben tudományos domany es technika közismert munkatárs. de a főiskolán sikerei. _ melyhez sok-sok fel- megszerzett önálló kutatás- «ostatas, intézmény kollek- hoz való hajlam rendszerint Jiya]a hozzá. Az 1971egy egész életre megmarad. teriedo időszakban a főiskolákon végzett tudoma- Az előbbiekben említett té- nyos kutatómunka eredményekkel azonban még nem nvemek meghonosítása a nép- merül ki a tudománynak a gazdaságban mrntegy 5 milli. főiskola életében betöltött árd rubelt jelentett, szerepe. Arkagyij Gorsenyev Mesterségünk címere Ismerkedés emberekkel, gépekkel, szakmákkal Társasjáték mindenkinek — Megy a módszer vándorútra. A legutóbbi országos módszervásáron terjesztésre javasolták a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ dol- I gozójának, Ponyi Sándornak i az ötletét, melynek neve: I Társasjáték mindenkinek. Legutóbb csütörtökön a Pénzügyi és Számviteli Főiskola klubjában, Salgótarjánban mutatták be a játékot. A napokban hivatalosan lezárul a felkészülés ideje, de a sajat kazuieg készített mini- „szakszótárak” lapozgatására még csaknem két hétr.yi idejük marad a versenyzőknek. Annak a 470 hetedikes és nyolcadikos úttörőnek, aki Nógrád megyéből jelentkezett az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, a Magyar Rádió és a Pajtás újság által közösen meghirdeteít „Mesterségünk címere” ifjúsági pályaválasztási vetélkedőre. Megyénk tanulói fémipari szakmák titkait, szakmai szókincsét, helyét egy nagyüzem rendszerében ismerhették meg a felkészülés alatt, pontosabban a gépszerelő, szerszámkészítő (hegesztő és hengerlő) szakmákat. November harmadikán, hétfőn ül össze a zsűri, hogy eldöntse: mely őrsök felkészülése volt a legeredményesebb, kik vehetnek részt a november 13-i elővetélkedőn és a 14-i döntőn (az utóbbit a Magvar Rádió felvételről közvetíti). A döntés alapja: a pályázó őrsök által összeállított albumok gazdagsága, tartalmassága. Hogyan folyt a készülés? Kik adtak segítséget a szép számban jelentkező úttörőknek? Hasznos-e, miért és kinek az a sok munka, fáradozás, amiből a felnőttek is kivették a részüket az előkészületi szakaszban ? ISyitott szemel Az SKÜ műhelyei talán még sosem láttak ennyi figyelő tekintetű diákot egyszerre, mint idén októberben. ., Több volt a szokványos gyárlátogatásnál ez: nem kellett végigszaladni az üzemrészeken, jutott idő kérdésekre is. A kohászati üzemekben komolyan vették, hogy segítenek: az FMKT fiatal mérnökei vállalták az „idegen- vezetést”, a megszólított szakmunkások, brigádvezetők is készségesen beszélgettek el a gyerekekkel. Volt aki magnót hozott, mások irkalapokra jegyezték fel, amit egy-egy szakmáról megtudtak, a munkaszeretetről, a szakfogásokról hallottak. — Nem jött el mind a 47 őrs, de jártak itt a megye minden részéből. Meg is lepett bennünket ez, hiszen csak a vonzáskörzethez tartozó iskolákból számítottunk jelentkezőkre, és még Balassagyarmatról, Szécsénvbő! is jöttek. Nem volt alkalmam Országos érdeklődés a szovjet kultúra napjai iránt Országszerte nagy várakozás előzi meg a szovjet kultúra napjainak rendezvényeit — így összegezték a tapasztalatokat a rangos kulturális eseménysorozat magyar szervező bizottságának legutóbbi ülésén, amelyről ,a bizottság elnöke, dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár nyilatkozott. — A szovjet művészet nagy seregszemléjének különösen nagy jelentőséget ad a magyar—szovjet kormányközi kulturális bizottság november 3-i ülése. Erre az alkalomra Pjotr Gyemicsevnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a Szovjetunió kulturális miniszterének vezetésével küldöttség érkezik hazánkba. Az Aczél György, az MSZMP pb tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vezette magyar delegációval a kultúra, a művelődés. az oktatás és más — e területekkel összefüggő — időszerű kérdésekről tanácskoznak— Nemcsak mi készülünk azonban a szovjet kultúra spéles körű rendezvénysorozatára, hiszen a Szovjetunió sok nemzetiségének legkiválóbb énekesei, táncosai, színészei, előadóművészei és együttesei látogatnak hozzánk. A magyar közönség bizonyára örömmel fogadja a hírt, hogy itt üdvözölheti a világhírű zeneszerzőt, Aram Ha- csaturjánt. Jelena Obrazcova, Gidon Kremer, Jurij Mazurok, Marija Biesu és mások a nagv hagyományokkal rendelkező szovjet énekes és hangszeres előadóművészet jeles képviselői, az operaház színpadán sorra kerülő fellépéseiket a zeneértő közönség negv várakozása eiőzi meg, miként a leningrádii filharmonikusok, illetve a Kirov Operaház balettművészeinek szereplését, vagy például az észt fúvósötös koncertjeit. — A program széleskörűségét jelzi a helyi rendezvények egész sora, amelyek vidéken, a megyékben zajlanak majd művelődési otthonokban, iskolákban, könyvtárakban és más kulturális intézményekben. Szinte nincs olyan település, ahol ne kapna fórumot a szovjet kultúra egyik, vagy másik ága, műfaja, alkotása. Eliszo Vir- szaladze zongoraművész Budapesten kívül egvebek között Szekszárdon és Kaposvárott, Vlagyimir Szpivakov hegedűművész és Vlagyimir Krainyev zongoraművész például Pécsett, illetve Kecskeméten is koncertezik. — Szígetszentmiklós, Ta-1 ta, Győr, Mosonmagyaróvár, Veszprém, Szombathely, Békéscsaba, Makó, Szentes és Esztergom — hogy csak töredékét jelezzem azoknak a helyeknek, ahol a közönség több nemzetiség különböző művészeti ágaiból ízelítőt nyújtó, úgynevezett tematikus együtteseket köszönthet művelődési házak szinpadain. A magyar színházak három új szovjet mű bemutatására készülnek: a József Attila Színház a közelmúltban elhunyt író. színész és rendező, Va- szilij Suksin Tevékeny emberek című darabját, a Thá- lia Színház társulata a So- lohov novelláiból készült adaptációt, az Emberi sorsot, a budapesti Gyermekszínház pedig A varázslatos muzsika című darabot tűzi műsorára. A fővárosi és vidéki színházak ezenkívül kilenc-ki- lenc orosz és szovjet művel várják a nézőket. A iub’láló Déryné Színház Katajev: Bolond vasárnapját adja elő például Pásztón. Városlődön és számos más he1 yen. ösz- szegezve tapasztalatainkat úgy látom, hogy a szocialista kultúra e nagyszabású és sokszínű rendezvénysorozata a Szovjetunió nemzetiségei művészednek méltó és nasv sikerű demontsrációja lesz. mindegyik látogatás hatásá' ról, eredményeiről érdeklődni, de a kísérőktől, a tanároktól megtudtam egyet, s mást. A gyerekek többsége talpraesett, . aktív, lelkes vendége volt a gyárnak. A kovács- és a hegesztőszakmát szerettük voina inkább bekapcsolni — de az már szerepelt máshol, így is találkoztak a kohászat szinte minden területével, és lesznek kérdések hegesztésből, öntésből, hengerlésből és dróthúzásból is. ami kapcsolódik a két kijelölt szakmához. Szálai Sándor oktatási előadó az üzem vezetőinek nevében mondja: szívesen vállalták a felkészülés patroná- lását, az együttműködést a megyei pályaválasztási tanácsadó intézettel. Bíznak benne, hogy a vetélkedő gyerekek közül jó páran megkedvelik a vasasszakmákat, az itteni munkát. „Olyan, mint a 1 émépitö...” Az utolsó gyerekcsoport Etes-Amáüáról érkezett, három őrsbe tartoznak. Hogy legyen alkalmuk alaposan körülnézni, kettéosztották a harminc lös csapatot. Buszra- . szállás előtt „elcsíptük” őket a kijáratnál, hogy megkérdezzük, miről kérdezősködtek, mi tetszett legjobban? Félszegen, szűkszavúan vá- laszolgatnak — láthatóan még most is foglalkoztatja őket a gyárban látott sok újdonság. — Legjobb a riportkészítés volt. Földi József esztergályossal beszélgettünk. Megtudtuk, hogy a szakma kiváló dolgozója, és szakközépisko'át is elkezdett, hogy tovább fejlessze tudását. — Akit mi kérdezgettünk: Kiss József marós, szintén nagyon szereti a szakmáját. Elmondta, hogyan működik a gép, mire képes, milyen darabokat munkál meg. — Nekem a darus tetszett. . . — Nekem is'.... — Nekem is! Hall unt ás a válasz Amikor a pályaválasztási terveikről érdeklődöm, több helyen néma hallgatás a válasz. Talán már a megismert vasasszakmák valamelyike is szerepel a döntési lehetőségek között? Ki tudja? Mindenesetre most még közelebbi feladat az a'.bumkészítés. Ehhez átolvasgatiák, átböngészik a NÓGRÁD-ot: mit ír, milyen fotókat hoz az SKÜ- ről, az itt dolgozó emberekről és gépekről. Mindarról, amivel az elmúlt hónapban ismerkedtek. Ezért az „ismeretségért” mindenkinek megérte; nem csupán a döntősök nyerne^ munkájukkal! G. K. M.
