Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-29 / 254. szám

TIT-titkárok és népművelők tanácskozása Alapvető feladat: a szocialista közgondolkodás feilesztése, erősítése A salgótarjáni járási TIT. elnökség rendezésében há­romnapos tanácskozás zajlott le a napokban Salgótarján­ban, a megyei TIT oktatási bázisán a közművelődésről, a TIT feladatairól, valamint a művelődési házak, az okta­tási intézmények és a TIT együttműködési lehetőségei" röl. Ezen a tanácskozáson részt vettek a körzeti, nagyközsé­gi és községi TIT-titkárok, művelődési házak igazgatói és a közművelődési, isme- r.etterjesztési munkában je­lentősebb szerepet betöltő oktatási intézmények ‘vezetői, valamint a salgótarjáni járá­si hivatál művelődést irá­nyító szakemberei. György István járási TIT- titkár megnyitója után Gye- nes Lászlóné járási művelő­désügyi osztályvezető tartott bevezető előadást. Többek kö­zött elmondta, hogy a . TIT a tudományfejlesztés és -nép­szerűsítés társadalmi szerve­zete. Járási vonatkozásban a jövőben elsődlegesen kell erősíteni itt is a mozgalmi, politikai jelleget, miután a szocialista közgondolkodás fejlesztésében a TIT-nek je­lentős szerepe van. A TIT községi szervezeteinek ki­építése a salgótarjáni járás­ban olyan tapasztalatokkal szolgál. amit a tanfolyamon meg kell ismerni, hogy a köz- művelődési, s ezen belül az ismeretterjesztési munkát já­rási vonatkozásban még ha­tékonyabban végezzék. Fekete László, a megyei TIT vezető munkatársa elő­adásában az MSZMP köz­művelődésről hozott pártha­tározatának méltatása kap­csán, a TIT feladatairól tar­tott előadást. Kiemelte, hogy a közművelődés, az ismeret- terjesztés ügye á párt száma­ra nem egyszerűen kulturális, hanem politikai ügy. A párt- határozat deklarálta, hogy a kulturális nevelő munka le­gyen a pártmunka szerves ré­sze. A Központi Biaott&ág határozatban rögzítette a TIT sajátos társulati tevékenysé­gét, s ebből eredően előírta, hogy az értelmiséget, a kü­lönféle szakterületen dolgo­zók széles táborát mozgósít­sa, szervezze a - közművelő­désről hozott párthatározat végrehajtására. El kell érni — hangsúlyoz­ta Fekete László —, hogy a szakszervezeteknek, a KISZ- nek és egyéb társadalmi szervezeteknek ne csupán re- saortfeladata legyen az is- meretterjesz'és, a közműve­lődés. A feladatok megoldá­sához az illetékes nagyköz­ségi, községi, üzemi és hiva­tali pártszervezetek megfe­lelő politikai segítséget nyúj­tanak a jövőben. A salgótarjáni járásban a legjobban működő, mátra- mindszenti TIT-szervezet tit­kára. Csomós Sándor mód­szertani kérdésekről tartott előadást. Elmondta, hogy a községi pártbizottsággal, a tanáccsal, a művelődési ház­zal, a Hazafias Népfront he­lyi szervezetével, a KISZ- szel milyen munkakapcsola­tot alakítottak ki. A hasznos együttműködés eredménye­ként Mátrámindszenten meg tudták szervezni a szülők akadémiáját, a termelőszö­vetkezetben dolgozók részére a szakmai továbbképzést, a bevonuló fiatalok részére elő­adássorozatot tartottak stb. Kiss László járási könyv­tárigazgató az ismeretterjesz­tés és a könyvtár kapcsolatá­ról, Hargitai Attila járási közművelődési felügyelő az egységes művelődési tervek összeállításáról tartott elő­adást. A háromnapos továbbkép­zés keretében került sor egy író-olvasó találkozóra is. Ta­kács Tibor szegedi születésű író, a TIT-titkároknak az író­olvasó találkozók tapaszta­latairól, regényeiről tartott tapasztalatcsere-jelleggel elő­adást, amit élénk vita köve­tett. A harmadik napon György István járási TIT-ti'kár szer­vezeti, gazdasági és admi­nisztratív kérdésekről adott részletes tájékoztatást, majd ezután került sor Bozó Sán­dornak, a salgótarjáni járási pártbizottság munkatársá­nak előadására. Bozó Sándor elmondta, hogy a TIT előadóit egyre jobban propagandistáknak kell tekinteni, s ez a TIT szervezeteitől azt kívánja, keresse és találja meg sokkal jobban, mint eddig, hogyan lehet együttműködni az ille­tékes pártbizottságokkal,-alapszervezetekkel. A jelent­kező felad a+okat a közműve­lődésben tevékenykedő szer­vezeteknek és intézmények­nek együttesen kel] megolda- niok, nem egymás eű^n. —s. —ó. Megyei filmbemutatók a mozihmi dik. de hősei nagvon is élő, valóságos emberek, olyanok, akik valamennyi hivatalban, gyárban megtalálhatók. Zsombolyai János, a film operatőrje, görbetükröt tart elénk, amelyben sok visz- szósságra ráismerhetünk. A Hivatal vezetőit két iól ösz- szeszokott, kívá'ó színez. Ma jós Tamás és Kállai Fe­renc játssza, mis a ..problé­más” beosztott, az úgvneve- zett „csiszolóién gvémánt" szerepében a fiatal Helvey Lászlót láthatja a közönség. Mellettük esy-egv ió! elta­lált típust formál meg Bán­sági Ildikó. Temessy Hédi, Öze Latos, S:nkó László, Ga-azs Dezső. Moor Mariann és Szilvási Annamária. Jelenet az Egy tiszt nem a filmbohózatból. Két vígjáték került a hé­ten műsorra megyénk premi­er filmszínházaiban. A né­zőknek jócskán lesz mulat­ságban részük. Erről gondos­kodik a két kitűnő rendező: az olasz Minő Guerrini és Bacsó Péter; meg sok ra­gyogó színész. Guerriiii filmje, az Egy tiszt nem adja meg magát, a hadseregben uralkodó fo­nákságokat karikírozza, te­szi nevetségessé. Ebiben az igyekezetében kiváló segí­tőtársakra talált a jól meg­választott színészek, Aldo Maccione, Jasques Dufilho, Michele Gammino, Christa Linder és Vincenzo Crocitti személyében. A magával ra­meg magát című olasz gadóan mulatságos filmibohó- zafcot Arturo Zavattini fény­képezte. Bacsó Péter filmrendező tizenegyedik filmje, az Ereszd el a szakállamat, filmkomé­dia. Bacsó egyik legterméke­nyebb filmalkotónk, akinek minden munkájából kitűnik a mai témák iránti különös érzéke. Egyforma otthonos­sággal mozog a drámai és a szatirikus témákban- Ez a munkája kiválóan alkalmas példa a szórakoztató és egyúttal elgondolkodtató filmre, amely sikerrel tesz kísérletet a magyar filmek közönségének visszahódítá- sára. A történet az Elhajlás- vizsgáló Hivatalban, kéóze- letbeli környezetben' iátszó­Balassagyarmaton októ­ber 29"én az Art Kinő kere­tiben mutatják be A kashi" mai paradicsom című fran­cia—japán dokumertum.fil- met, me’yet Yann Le Mas­son és Biere Deswarte írt és rendezett. Ya^n Le Mas­son a „cinem a-d'rect” mód­szer esvik legjobb művelőié. Nem elégszik meg pusztán a bemutatással: a jelensége­ket szembeáTítja egymásai, a tényeket elemzi, állást foglal. A kashimai paradi­csom azokat a téves elkép­zeléseket akarja szétosz­latni, amelyek az európai emberekben kialakultak a mai Japánról. A film képet nyújt egv anakronisztikus or­szágról, smelv naivon fej­lett technikai téren, de ugyanakkor korszerűtlen, az e.gyénii kapcsolatokban, fel­fogásokban, politikailag­Közösségferemf-ő élményekérl­ELKEZD SZÁMOLGATNI, aztán legyint. — Nem tudom én pontosan megmondani, hány évet töl­töttem ezzel. Nem azért, mint­ha olyan réges-rég dolgoznék — 1983. év végén szereltem le, — de valahogy az életem­ben sosem tudtam szétválasz­tani a foglalkozásaimat a népművelési munkától. Sze­rintem mindegyik értelmiségi pályánál így van az ember. Vagy csak így kellene len­nie?. .. Bár nem tudom, he- lves-e, hogy amit magamtól elvárok, azt másoktól is ter­mészetesnek veszem — rpert tudom, sok függ az egyéni érdeklődéstől is. Németh Árpád — mint ma­ga is mondja — nem könnyű riportalany. Pedig minden kérdésre van őszinte válasza, pedig, mint a rétsági járás közművelődési felügyelője, készségesen, örömmel tájé­koztat minden művelődési eseményről. kezdeményezés­ről. De hát akkor miért „ne­héz ember”? Mert nem köny- nyű visszadni bemutatásakor azt a szenvedélyességet, amellyel gondolatait egymás­sal ütközteti a hivatásáról szólva, ahogy perlekedik ön­magával is... — Diósjenón tanítottam 1963. végén, amikor felkértek, legyek a járási művelődési ház művészeti előadója. Ak­kor m^g Diósjenón volt a ház — és én. mint földrajz-rajz szakos, czenvedéíyes ismeret- terjesztő, szívesen vállaltam ezt az állást. Később két tan­évben még Nagyorosziban az általános iskola igazgató-he­lyettese is voltam. Ezután ke. rültem be Rútságra a műve­lődési központ igazgatójaként — jobban mondva abba a kis klubba, ami 1972. máiusáig helyettesítette. De én lehet­tem az Asztalos János Műve­lődési Központ első vezetője is Januárban lesz harmadik éve. hogy a tanácson dolgo­zom Ez volt' a pályafutásom — dmhéífcan. Gondolkodik, folvtacsn-e, majd önmagának szóló kis fintorral belekezd. — Azt hiszem, én nem va- gvok igazán jó felügyelőnek. Ennek az érzésnek nem az az oka. hogv npm volt könv- nyű heleszokni a tanácsi munkába az irányításba — bár ez is benne van. Csinálni kell, a kudarcok ellenére —. ezt mondom mindig, erre szeretném ösztökélni minden népművelő kartársamat. Ta­lán sokat követelek, de na­gyon tudok örülni az apró si­kereknek. minden látott, meg­érzem lelkesedésnek, kezdemé­nyezésnek. Lehet sorolni: mi hiányzik mondogatni; több pénz kellene, de a népművelő munkájában a döntő mégsem ez. Hogyan is fogalmazzam meg? Érezze az ember, ha végigmegy az utcán, a szem­bejövők fejében nem az for­dul meg először. — na va­jon, ez mit csinálhat, miért kapja a pénzét? — hanem közös élmény jusson eszébe legalább egy, amikor sikerült az érdeklődését kielégíteni, felkelteni, amikor adtam neki valamit. Még a pedagógus munkája is mérhetőbb, mint a miénk, az biztos. Nem min­dig tudjuk, mi sikerült és miért nem térült meg egv-egy nagyobb munka az érdeklő­dők számának növekedésében. Éppen ezért kell hinni abban, hogy a kudarccal végződő elképzelések is lehetnek sike­rek forrrásai, ezért kell na­gyon sokat próbálkozni, kí­sérletezni. Tenni 1... A nemzetiségi nap szerve­zési, irányítási munkái, a képzőművészeti ismeretter­jesztés területén elindított új­szerű kezdeményezések mel­lett valószínűleg éppen ez a hétköznapi tevés, a felügyelői munkakörön túl is vállalt feladatok tették érdemessé arra, hogy a Szocialista Kul­túráért kitüntetést megkapja. HISZEK ÁBRÁN, hogv a közművelődés igazán társa­dalmi ügy, mivel az emberek­nek az élethez, a politikához, a társadalom fej’ődéséhez és fejlesztéséhez fűződő viszo­nyát gazdagítja. .Legközelebb a képzőművészeti ismeretter­jesztés áll hozzám: de a TIT- előadásokon, munkásakadémiá­kon, képzőművészeti szakkör­ben, egyaránt tapasztalom, mennyire összefügg ez is ,az életmóddal életvitellel, az íz­lés. az igényesség alakításá­val. Fzúrt szeretek üzemekben művészetről beszélni, diavetí­téssel, zenével, irodalomma’, repr a J uk ’i ók bem utalásával e"yb~kötve. A kö’ös élmény közössé'’e* teremthet — eno°s a lehe’öségeit akarom tovább, ra is keresni. Kiss G. Magdolna Mai tévéajánlatunk 21.20: NYITOTT KÖNYV. Hazai könyvtermésücnk legérdekesebb, legizgalma­sabb — csak a tv műfaja által korlátozott — darabjai kerü’nek időről időre a né­ző elé. a Nyitott Könyv so­rozatban. Figvelemfei kelté­sül, hasznos tájékoztatásul. Ez alkalommal Hegedűs Gé­za: Európa közepén című műve elevenedik meg a kép­ernyőn, amely az fró élet­mű-sorozatának első kötete. A műben a népszerű író két testvér életét tárja elénk, felvillantva körülöttük a 30- as évék fasizálódó világát. E kötet ^egyetlen epizódját vi­szi filmre’ a Nyitott Könyv adása. Mádj Szabó Gábor, Békés Rita, Oszter Sándor. Nagy Gábor, Márkus László, Bencze Ilona közreműködésé­vel. „Ne csak szeressük a hazát, tegyünk is érte” Mit jelent a különböző kor­osztályú fiatalok tudatában a béke, a háború, a hazafiság, az internacionalizmus és a szolidaritás fogalma? — Eb­ben a politikai, pedagógiai és tömegmozgalmi szempontból egyaránt fontos témakörben széles körű, hasznosítható ta­pasztalatokat eredményezett felmérést végzett az Országos Béketanács tudományos bi­zottsága. A legfontosabb tapasztala­tok közé tartozik — amint az MTI munkatársának elmond­ták —, hogy már az óvodás korúaknál is megalapozott (természetesen: elsősorban ér­zelmileg) a béke, a háború fo­galma, szülőföldünk szeretete, a háborús szenvedések kö­zött és a nyomorban élő más népek gyermekeivel való együttérzés. Az általános iskolások — úttörő korosztályúak — tu­dattartalmának vizsgálata megerősítette, hogy a társada­lom minden kérdése iránt gyorsan bővülő érdeklődésű, tiszta szívű, romlatlan, igaz­ságszerető gyermekeink igen­is akarnak igaz hazafiak, szo­lidárisak, békeharcosok len­ni. Igaz — életkori sajátos­ságaikból adódóan, a szemé­lyes élményanyag, az értelmi meggyőződés hiányában — az alapvető fogalom, a „ha­za” definíciójában nem a nemzetfenntartó erő az alko­tó, a dolgozó nép a kiinduló­pont, sokkal inkább a föld­rajzilag meghatározott terü­let. Helyes szemléletük, meg­győződésük kialakítása érde­kében — mind a pedagógusok, mind a békemozgalmi mun­kások véleménye szerint — aktív cselekvésre, tettekre is rendszeresen alkalmat kell biztosítani számukra. Középfokon tanuló fiatalok — a budapesti Kaffka Margit Gimnázium 'tanulói, nyíregy­házi gimnazisták és pénzüeyi technikumi hallgatók, a fóti gyermekváros kollégiumában élő állami gondozottak, szak­munkástanulók — körében 30 százalékra tehető azoknak a tanulóknak az aránya. akik­nek a haza pusztán területet Jegyzetlapok Az „összkomfort szemüvegén" át... A városi ember vidéken jártában-keltében sok furcsa, szokatlan, olykor meghökken­tő dolgokkal találkozik. Mert a városlakó egy kicsit hajlamos arra, hogy az „összkomfort ] szemüvegén” át szemlélődjék és a falusi ember számára oly természetesének vélt körül­ményeken töprengjen, medi­táljon. 1. A városban élő szülőknek gond, hogy a gyerek melyik iskolába járjon, milyen tago- j zaton tanuljon, már általános ■ iskolás korban. Választék van I bőven, sőt mi több, ikonnak j úgynevezett divatos iskolák ’ is, ahová „sikk” járni. Egy- l szóval megadatik a lehetőség, i hogy az apró emberkék mű­velt, jól képzett emberfőkké cseperedjenek. Ezzel szemben mi a helyzet az apró falvak­ban? Egy-egy kis iskolában örülnek annak, ha van meg­felelő számú pedagógus, ha azt a néhány tantermet meg tud- iik tölteni qyerekkel. Alsótol- don ta’álko-.tnnk Császár Bélánkról, n kutasói iskola „mindenesével”. Szó szeri <t I mindenes: pedagógus, igazga- ' tó, alsó- és felső tagozatos ta­nár egyszemélyben. 16 első­nyolcadik osztályos gyerek okítója, tanára, vezetője. Pusz­tamonostorról került a me­gyébe. és a körülményekhez képest elégedett a munkájá­val. Az egytantermes iskola jól felszerelt, a tárgyi feltéte­lek is biztosítottak a korszerű oktatáshoz. Csak hát? Egy fecske nem csinál nyarat. Egy ember — ha mégoly lelkes is — nem pótolhatja, nem biz­tosíthatja ugyanazt a színvo­nalat, amely a városba,n, nagyközségben eleve adott. Így születnek a hátrányos helyzetű tanulók? Így is. Az objektív körülmények foly­tán. S ha ma még nem is, de később, a továbbtanulásnál, as életre való felkészülésnél érzik majd ezek a gyerekek a hátrányos helyzetet,'a lemara­dást. Amit csak kemény nlan­kával lehet pótolni. 2. Meghökkentünk. Mert meghökkentő volt, amikor I. K.-né Egyháznsdengclegen azt mondta; — Én nagyon szere­tek olvasni, rsay n" mo"d iák meg senkinek, me t ál­kor kicsúfolnak. A többi asz- szonyok. Így aztán I. K.-né titokban jár a könyvtárba, titokban, esténként szívja magába az írott szó varázsát. Mert a fa­luban egy régi, furcsa szemlé­let uralkodik. Milyen asz- szony már az, akinek van ideje az olvasásra, szórako­zásra? Csak a lustasággal magyarázható, hogy míg a többi falubéli kapál, a ház kö­rül dolgozik, az állatokkal baj­lódik, más a könyvet forgat- jal! A szokások, a tradíciók leg­többször az igényeknél is erő­sebben élnek faluhelyen. Es hiába szeretne valaki kitörni, másképp élni, ha a közösség kitagadja, megcsúfolja Mint ahogy l. K.-né is, inkább az éjszakáit áldozza az olvasásra. m:g a családja e’öU is titkol­va ezt a „haszontalan’ idő­töltést. A szemlélet átalakítására, az emberek tudatának fo-má’á á- ra hosszú idő szükséges, no meg cgy-két jó r"'rműre'~ felvilágosult em'-er. aki’- la’ják a „megváltó" szerepét. —vkin — jelent, a további 70 százalé­kánál pedig igán nagy a szó­ródás — a fogalom szegényes körülhatárolásától a tökéle­tes válaszig. E korosztálynál sincs a definícióban a „dolgo­zó nép közössége” fogalom, és ez — az oktatás fogyatékossá­gaira visszavezethetően — gá­tolja az internacionalista el­kötelezettségünk megértését, megértetését. Tartalmában maguknak is, másoknak szólóan is — határozott ál­lásfoglalása van azoknak, akik alapvető követelményként fo­galmazzák meg: „Csak annak van joga hazáról, annak sze- retetéről beszélni, aki tenni is kész érte." A szolidaritás készségének értékelésekor az „együttérzés” megfogalmazásnál igen ke­vés fiatal állt meg: a vála­szolók többsége világosan fo­galmazta meg. hogy a szolida­ritás az erkölcsi támogatás- vállaláson túl anyagi és más jellegű segítségadást is szük­ségessé tesz. A béke, a békeharc, a bé­kés egymás mellett élés, a békemozgalom — e már ko­molyabb ideológiai és politi­kai tájékozottságot igénylő kérdések — tartalom — fel­tárásakor a budapesti, a fóti és a nyíregyházi fiatalok nemcsak helyesen, teljes tar­talmában és szépen fejtették ki, hogy „mi a béke”, vagy „mit jelent nekem a béke”, hanem tisztában vannak az­zal — meg is fogalmazták —, hogy a béke jelenti az emberi­ség jövőjének biztonságát, és azt is meggyőződéssel ál’ít- ják: „... de a béke fenntartá- tásáért harcolni is kell!” Az OBT ifjúsági bizottságá­nak szakemberei a felmerés eredményeit értékel vérárrá a következtetésre jutottak, hogv fiataljainknak viszonylag ke­vés az élményanyaga — „tör­ténelmi” tapasztalata — ah­hoz, hogy valódi meggyőző­déssel, tiszta értelemmel és érzelmi átéléssel nyilatkozza­nak meg a haza, a hazafiság, a nemzetköziség kérdésében. Beleszülettek szocialista ha­zánkba, a napsütés természe­tességével elfogadott békébe. É’.ményszerűen adott „törté­nelmi lecke” a békemozga’mj, szolidaritási akciókban való részvétel személyes tapaszta­lata, élményanyaga segí’het abban, hogv — az iskolában tanulta! on túlmenőe n is — kifejeződjék bennük a szo­cialista házasság, az interna­cionalizmus érzése.

Next

/
Thumbnails
Contents