Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-28 / 253. szám

A hnznlmií után a kovácsahigyár J. Folytatódik a rekonstrukció a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben Két f e/leszlési program készült Eredmények, veszteségek, tanulságok A Salgótarjáni Kohászati üzentekben a negyedik ötéves terv alapvető célkitűzését a huzalmű rekonstrukciója je­lentette. Ez a feladat szorosan kapcsolódott a megye ipar- szerkezetének kedvezőbb ala­kítására irányuló gazdaságpo­litikai célokhoz, ami többek között a légi, hagyományos ipari üzemek korszerűsítését tartalmazza. Akik közelebbről ismerik a hagyományos ipari vállalatok helyzetét, korábbi állapotát, munkahelyi kör- nvezetet, azok nem csodál­kozhattak a rekonstrukciók szükségszerűségén, hiszen erős gondként vetődött fel ezek­ben az üzemekben a munka­erő megtartása, a termelés minőségi színvonalának ja­vítása, sokszor a termékek ér­tékesítése is. A kohászati re­konstrukció így szorosan ösz- szetartozik a tűzhelygyár, az üveggyárak, a bányagépgyár üzemeiben kialakult folya­mattal. Még nincs befelezve A negyedik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseit a ko­hászati üzemek lényegében 1974 végére teljesítette. Nem­csak új csarnokok, korszerű technológiai berendezések jöt­tek létre. hanem ezeknek megfelelően átrendeződött a munkaerő szakmai összetétele is. Lényegében eltűnt a segéd­munkás-kategória, jelentősen növekedett a betanított, a szakmunkásállomány és a felsőfokú végzettséggel ren­delkező szakemberék száma. A vállalat eszközállománya mintegy 25 százalékkal emel­kedett. Ugyanakkor a terme­lés értéke 30. a munka ter­melékenysége közel 40, a nye­reség pedig 70 százalékkal nö­vekedett. Ezekkel az eredményekkel azonban nincs befejezve a vállalati rekonstrukoió, sőt még a huzalmű korszerűsíté­se sem teljesen. Ezenkívül ott áll előttünk egy elavult technológiával dolgozó és kedvezőtlen gyártmányössze­tételű kovácsüzem, részben elavult és gazdaságtanul üze­melő öntödék, szétszórt éj alacsony termelékenységű szerszámgyártó részlegek, kifogásolható eredményes­séggel működő kiszolgáló részlegek. Alapvető felada­tunk volt az ötödik ötéves fej­lesztési program olyan élő- készítésié. ami a legkedve­zőtlenebb munkakörülmények felszámolása mellett a válla­lati hatékonyságot is kellően emeli, a népgazdasági igények kielégítését javítja. Behatá­rolta a választás lehetőségét a rendelkezésre áldó anyagi forrás. A feltételeket javította az a körülmény, hogy 1974 vé­gére előző feladatainkat be­fejeztük. Így 1975-ben már előlkészítettük az 1976-os ki­vitelezési munka kezdését. Gondos mérlegelés, a KGM fő­osztályaival és a Magyar Nem­zeti Bank központi és helyi szerveivel folytatott vizsgála­tok után két fejlesztési prog­ramot készítettük elő hitelké­relemre. Egy 5000 t/év telje­sítményű siillyesztékes ko- vácsüzem és egy 6000 t/'év ka­pacitású hegesztőhuzal-gyárió egység kiépítésére kaptuk meg a lehetőséget. Ennek a két objektumnak a fejlesztési körülményeiről a vállalat gazdasági helyzetére gyako­rolt hatásiáról szeretnék a kö­vetkezőkben számot adni. Saiát erőre támaszkodva A korábbi fejlesztéseket fővállalkozó! generálterve­ző bekapcsolásával bonyolí­tottuk. A nehézségek mellett ennek előnyös oldalait is él­veztük. A most induló beru­házásoknál fokozott mérték­ben kívánunk saját' erőnkre támaszkodni. A beruházás irányítását. koordinálását, saját f ej.Iesztűsza k em laerei nk irányítják, a tervezésihez sa­ját szerkesztési osztályunk, a kivitelezéshez a gyári üzem- fenntartó gyárrészleg járul hozzá erőteljesen. Ezek a szervek veszik át lényégében a fővállalkozó, generálterve­ző, generálkivitelező szerep­körét. Természetesen nem nélkülözhetjük a külső válla­latok építési, szerelési mun­káját sem. Szükséges volt sa­ját érintett részlegeinket meg­erősíteni, felkészíteni ehhez a feladathoz. A korábbi beruházási mun­ka során egyik legnagyobb problémánk pénzügyi téren jelentkezett, mivel a terve­zett hitelfelhasználási ütemet nem tudtuk a műszaki meg­valósulással jól összhangba hozni, és a tényleges előreha­ladásnak megfelelően több­ször kellett a szerződést mó­dosítani. Most ezt szeretnénk kiszűrni és a szállítókkal, ki­vitelezőkkel végzett jó elő­készítés alapján elérni, hogy a tervezett pénzügyi üteme­zésnek megfelelően haladjon a műszaki teljesítés. Mindkét létesítmény import- szállításokra alapozott. A gyártó és szállító vállalatokat bevonjuk a technológiai terve­zésbe és lényegében az alap­vető műszaki adatszolgálta­tást. ezen túl az energiacsat- lakozások, az anyagáramlás, az anyagmozgatás, a környe­zetvédelem és más fontos té­nyezők korszerű rendszerét is Igényeljük. Fokozott gonddal végezzük az import- és a h a­zai szállítású elemek egyezte­tését, összehangolását. Jellem­zője a két beruházásnak az is. hogy minimális építési hányad mellett — 10 százalék körül — oldjuk meg a kivite­lezést, mivel a meglévő csar­nokokban történik a telepítés. Ez a körülmény nemcsak a költségek csökkenésében je­lentkezik kedvezően, hanem meggyorsítja a kivitelezés idejét is. Mi marad el, mi szűnik meg ? A szóban forgó beruházások gazdasági jelentőségét növe­li. hogy egyidejűleg gazdaság­talan, kis termelékenységű, korszerűtlen gyártási techno­lógiákat szüntetünk meg, szűkítjük a termékskálát. A kovácsiüzem esetében az acélöntvén v-termelás ma.-ad el, a védőgázas hegasztőhuzal fejlesztése pedig az igen gyen­ge minőségű régi hegesztőhu- zalok helyett teszi lehetővé a világ élvonalához tartozó technológia alkalmazását. (Folytatjuk) Ürmössy László vezérigazgató-helyettes Új, modern üzemanyagtöltő A 21-es út bővítésének és felújításának programjába tartozik az új üzemanyagtöltő állomás építése Zagyvapái- falván. így a 23-as vagy a 21- es úton — ami kikerüli Sal­gótarján városát — közlekedő autósoknak, motorosoknak nem kell útjukat megszakíta­ni, hogy a városi ÁFOR-kút- nál tankoljanak. Az új . létesítmény építését •— hétmillió forint beruházás­sal — ez év márciusa helyett csak májusban kezdte el • a kivitelező AGROFIL Építő­ipari Szövetkezeti Vállalat. A föld alatti tartályokat, a magas talajvíz miatt, gondos mérő- és víztelenítőmunka után helyezték el a dolgozók. A csatlakozó vezetéke* beépí­tése és a felszíni betonozási feladatok is elkészültek már. Hurokszerű közlekedéssel valósítják majd meg a forgal­mat az új kútnál. A csatlako­zóknál gyorsító, illetve lassító sávval bővítik az utat. A fo­gadóállomást 15x9-es védő­tető borítja, melynek neon­lámpái az esti órákban is tö­kéletes világosságot biztosí­tanak. A szolgálati épület üvegfa­lat között kap helyet az autó- és motorápolási és fel- szerelési cikkeket árusító és kiállító pavilon is. Az üzem­anyagtöltő állomáson a ha­zánkban forgalmazott benzin és olaj minden fajtája — a háztartási tüzelőolaj is — megtalálható lesz. A létesítményt, amit már nagyon várnak az autósok, 1975. december 15-én adják át. HA SZÁZ KEZÜNK lenne, akkor is mindre jutna mun­ka. Ha sokkal több mezőgaz­dasági gépünk lenne, most akkor se lenne sok. Valóban, ezekben a hetekben, napok­ban sok munka torlódik me-, zőgazdasáigi üzemeinkben. Azonban bármennyire is sür­get a napi teendő, időt kell szakítani az eredmények és a veszteségek összevetésére. Jó, ha tanulságokat vonunk le, már most, a zárszámadá­sok előtt. Ilyen előzetes szám­vetés tanúi voltunk az elmúlt napokban Rétságon. a me­gyei tanács járási hivatalának mezőgazdasági osztályán. A rétsági járásra is érvé­nyes az, ami a megye mező­gazdaságára jellemző: a ne­gyedik ötéves terv ideje alatt a mezőgazdaság a tervezettnél gyorsabban, eredményesebben fejlődött. A gépesítés, a ter­mésátlagok, a jövedelmek, nö­vekedése azt igazolja, hogy jó úton járunk. De az ered­mények mellett különösen a veszteségekre kell ügyelni, mindenképpen hasznos, ha egy-'két tanulságot levonunk. Az elmúlt évben a rétsági járásban hektáronként 39,7 mázsa, az idén 28,4 mázsa volt az átlagbúzatermés. De az átlagon belül milyen elté­rések voltak községenként, üzemenként ? Vajon lehet-e. szabad-e csak természeti vi­szonyokkal, a talaj adottsá­gaival magyarázni az üzemek közötti, illetve a két év ter­mése közötti nagy különbsé­get? Nem. ennyire nem sza­bad leegyszerűsíteni a kér­dést.. Hiszen milliókról van szó. Megbízható számítások szerint a rétsági járásban 12 millióra tehető az a veszteség, am: a búza átlagtermésének csökkenése miatt következett Ibe. Ki mint vet, úgy arat Hosz- szú tapasztalat érlelte ezt a mondást. Ezt az igazságot legfeljebb úgy lehetne kiegé­szíteni, hogy ki mikor vet, úgy airat. Ügy tűnik, nem mindenütt és nem mindenki látta be. hogy tavaly elkés­tünk a vetéssel, ez az egyik legfőbb oka az idei veszte­ségnek. Az idén jobban ál­lunk? Lehetséges. De az is tény, hogy nem vetettünk és nem szántottunk annyit, amennyit lehetett és kellett volna. Ha az időjárást, a gé­pesítésit. az üzem- és a mun­kaiszervezés lehetőségeit job­ban kihasználtuk volna... Elgondolkodtató az is. hogy Nézsán és Tolmácson is csök­kent az egy holdon termelt .cukorrépatermés. Megértették, hogy az országnak több cu­korra van. szüksége, vállalták, hogy több cukorrépát vetnek és termelnek. Ez az iparkodás elismerést érdemel. De ki merné állítani, hogy csak az az időjárás okozta az egy holdra eső termés csökkené­sét? Vajon a talajelőkészités. a gyomirtás és a kapálás ide­jében és kifogástalanul meg­történt? Valóra válnak az ígéretek A Lampart ZIM salgótarjá­ni gyárában 84 szocialista arigád tett felajánlást a párt­kongresszus és hazánk fel­szabadulásának 30. évforduló­ja tiszteletére. Versenyük a második szakaszban is ered­ményes. Az elmúlt háromne­gyed évben eleget tettek idő­arányos gazdasági felajánlá­saiknak. Összességében a bri­gádok a 75-ös évre csaknem 6 millió 105 ezer forint gaz­dasági eredmény elérését és 45 ezer 366 társadalmi mun- ksó"ü vállaltak. A kilenchó- napqs eredmény meghaladja a 7 millió 24 ezer forintot és csaknem 29 ezer óra az elvég­zett társadalmi munka. A karbantartó és szolgálta­tó gyárrészleg szocialista bri­gádjai a kongresszusi pótfel­ajánlással együtt 953 ezer fo­rintot ígértek, de már eddig több mint 1 millió 110 ezer forint értéket teljesítettek, és a társadalmi munkából is töb­bet elvégeztek az időarányos- nál. A megtakarítást jelentő­sen segítette 13 elfogadott újításuk. Üj zománcozási e1- járást vezettek be, ezenkívül Verseny a Lampart ZIM salgótarjáni gyárában a kúpolóadagoló készítése, a szállítóutófutók javítása és az energiatakarékosság járul hoz­zá sikerükhöz. Az öntöde I. üzemrészben dolgozó brigádok elsősorban a minőség javítására, a selejt csökkentésére tettek felaján­lást. A Münnich Ferenc Szo­cialista Brigád a tavalyihoz viszonyítva 2 százalékkal, a Kun Béla Szocialista Brigád uavanennyivel csökken­tette az elmúlt évhez viszo­nyítva a selejtszázalékot. Ja­vult a selejt aránya a Dózsa György Szocialista Brigádnál is. Csaknem 450 ezer forint, gazdasági eredményt értek el selejtcsökkentésből. jóval töb­bet, mint amennyit vállaltak. Példásan teljesítették a tár­sadalmi munkára tett ígére­tet. A saitoló, megmunkáló, le­mezszabó szocialista brigádok az ígért 202 ezer forint gaz­dasági eredménnyel szemben már 332 és fél ezer forintnál többet értek el. A hagyományos gvárrészleg szocialista brigádjai különö­sen dicséretes munkát végez­tek. Éves felajánlásuk 325 ezer forint volt, és ezt eddig csaknem 865 ezer forintra tel­jesítették. Ugyancsak teljesí­tik a társadalmi munkára tett ígéretet. Megtakarításuk újí­tásból, selejícsökkentés’oöl, anyagtakarékosságból szárma­zik. A kuicsöntödei, a csiszoló, galvanizáló üzemi, az irodai szocialista brigádok eredmé­nyei hasonlóak. A brigádok összességében teljesítették fel­ajánlásukat. Egy-két brigád­nál azonban van még pótolni­való. A József Attila, vállalat kiváló brigádnál, a gázszerel­dei szocialista brigádoknál. Elsősorban a selejt csökkenté­séért, a minőség javításáért kell többet tenni. A Feoktyisztov nevét viselő műszaki brigád legutóbbi kez­deményezéséért is dicsérendő. Mozgalmat indítottak, hogy a műszaki és adminisztratív brigádok segítsék a' terme’3- munkát azzal, hogy személye­sen is részt vesznek abban. A tervlemaradás behozása és a A legtöbb helyen búzából és cukorrépából is kevesebb termett, mint az előző évben. De a termelés és a betakarí­tás költségei nem csökkentek, csak a gazdaságok bevétele lett kevesebb. Hol és meny­nyivel? Ez a terméstől és a gazdálkodás színvonalától függ. De az a járásban és a megyében is igaz. hogy a gazdaságok jövedelmezősége főként a' növénytermesztés eredményességétől függ. HOGYAN VÁLTOZIK a tagság jövedelme? Köztudott, hogy a talaj-előkészítés, a ve­tés és betakarítás munka­mennyisége és költsége nem egyenes arányban áll azzal, hogy mikor végzik a munkát és mennyi az átlagtermés. Bár jelentős terméskiesés van — ezt a jobb kukoricatermés sem pótolja — a járás mező­gazdasági lakosságának jöve­delme nem csökken. Hogyan lehetséges ez és a következ­ménye? Az átlagtermés csök­kenése miatt csökkent a be­vételek összege, de a tagság­nak és az alkalmazottaknak általában az előző évhez ha­sonló összegeket, vagy vala­melyest többet fizetnek ki, tehát felhalmozásra. fejlesz­tésre kevesebb marad. Valószí­nű, hogy egyik-másik helyen hozzá kell nyúlni a biztonsági alaphoz is. NÉHÁNY ÉVVEL ezelőtt tisztes eredménynek számított az idei búzatermés, a magán- gazdálkodás idejében ped’g meg sem közelítettük a mos­tani átlagot. Régen nélkülö­zött. koplalt a család, ha ke­vesebb termett. Most kevesebb jut fejlesztésre, vagy a biz­tonsági alaphoz nyúlunk. Olyan minőségi változás ez. amely a közös gazdálkodás fölényét bizonyítja. De jobban mennek a dolgok, eredménye­sebben gazdálkodhatunk, ha a korszerű technikát, a jó ta­pasztalatokat jobban haszno­sítjuk, és saját kárunkból is többet tanulunk. F. L. létszámhiány ellensúlyozása megkövetelte ezt. Valóra válnak az oktatásra, művelődésre tett felajánlá­sok is. A gyárnál a szak­munkások számára a szak- középiskola kihelyezett osz­tálya működik, és ennek kere­tében 57 dolgozó végzi közép­iskolai tanulmányait. Kevés­nek tartják ma még a szak­mai továbbképzés lehetőségét, Jobban csak a brigádok ál­tal vállalt étkezési idő alatt történik ez, ami nem elegen­dő a szakmai fejlődés igé­nyeinek kielégítéséhez. A gyári képzőművészeti kiállítások is jól szolgálták a művelődést. Kísérleti céllal 12 szocialista brigádnál egyéni kulturális vállalásokat tettek, ezek vég­rehajtását a patronálok segí­tik. A ZIM szocialista brigád­jai részt vesznek a Húszezer munkanapot Salgótarjánért mozgalomban is. és segítik a patronált iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, különböző sport- és kulturális intézményeket Eddig 1521 társadalmi mun­kaórát végeztek. Ifjú szakmunkástanulók ismerkednek jövendő mesterségük alapelemeivel a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységében. Ta- hu Sándor az esztergályos szakmáját sajátítja el Tóth Szöllös Istvántól, aki 1951-ben kapta meg szakmunkás­bizonyítványát, így már jó ideje gyakorlott mesterember Szota Ferenc a legügyesebb tanulók közé tartozik. így tartja ezt mestere Süveges Miklós is. aki már negyedszáza­dé ismeri az esztergályosszakmát. Tíz esztendeje foglalko­zik tanulókkal, s minden esztendőben 2—3 fiatal kikerül a keze alól. Szota Ferenc, aki utolsó évét tölti iskolájában, méltó tanítványa lesz mesterének — fotó: kulcsár — NÓGRÁD - 1975. október 28., kedd Ü

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents