Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-28 / 253. szám

\ Képernyő elölt Szeminárium — új utakon NEM TUDOM, ki hogyan van vele, de nekem kedvenc műsorommá vált Szabó Sípos Tamás újabb rajzfilmsorozata is. a Magyarázom a magya­rázatainkat. A vállalkozás nem akármilyen töltetű, mert rendkívül szórakoztató for­mában olyan hasznos világné­zeti. természet- és társada­lomtudományos ismereteket ad a nézőknek. mely felér egy-egy jól szervezett szemi­náriummal a témakörben. A Magyarázom a magyaráza­tainkat az elmúlt héten há­rom ízben, szerdán, szombaton és vasárnap jelentkezett. a Mi lesz veled, emberke?, Az emberi és állati Gerzsonok közötti különbség, illetve a Gerzsonállat, Gerzsonember tém,ak örök kel. A vállalkozás legfőbb erénye, hogy a ko­moly tartalmat derűs oldott- sag mellett kézenfekvő egy­szerűséggel, természetes köz- érthetőséggel közvetíti. Egyébként az elmúlt műsor­hétre nem lehet panaszunk. A szerkesztés a több hete ész­lelhető hullám vö'gyperiódus- ból mintha emelkedőben vol­na. csak tartós is maradjon ez a tendencia. Kedden este érdeklődéssel követtük Karinthy Ferenc Szellemidézés című színművé­nek közvetítését a Madách Kamara Színházból. A törté­net a 30-as évek Magyaror­szágán játszódik. A polgári- értelmiségi réteg köreiben zajló cselekmény középpontjá­ban a tehetséges író áll, aki a mindennapi létért, és köz­vetlen környezetével. s a fa- sizálódó társadalommal szem­ben vívott örökös viaskodás- ban forgácsolja szét alkotó energiáját. A tervezett nagy mű csupán terv marad, ezen azok sem képesek változtat­ni, akik oldalára, sízövetsége- seiül szegődnek. A Szellem- idézés kétségkívül kuLc&drá­ma, melyben az író-fiú az apának, Karinthy Ferencnek állít emléket A darab főbb szerepeiben Gábor Miklós. Psola Irén, BaLázsovit« Lajos. Dégi István, Piros Iidákó, Bá­lint András. Csűrös Karola. Rákosi Mária, Káldy Nóra, Körmendi János, Timár Béla és Maróti Gábor nyújtott hi­teles alakítást. SOKAKAT érintő dolgokról: a társadalombiztosítás kiter­jesztésének különféle lehető­ségeiről, az új nyugdíjtörvény időszerű problémáiról volt szó szerdán a Rendhagyó jog­segélyszolgálat című műsor­ban melyben illetékes szak­emberek — többek között dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter — válaszoltak a műsor kapcsán beérkezett kérdésekre. Azt hiszem. az ilyen jellegű jogsegélyszolgá­latnak sokan várják folytatá­sát a televíziótól. Ugyancsak e napon láthattuk az ö, ő, ő című, lírai megépítésű NDK tV-filmet. A csütörtöki adásnapon az angol tv-filmeorozat. A Strauss család VI. részét, a Színházi album követte, mely jó keresztmetszetét adta Bá­nyai Gábor és dr. Váradi György műsorvezetésével a színházi évad kezdetének, be­pillantást engedett a műsor­tervekbe, színházaink legje­lentősebb kezdemény ezéseiibe. A bűnügyi történetek ked­velőit csalogatta képernyő elé pénteken este A dr. W. akta című NSZK film, mely egy halálos kimenetelű cserbenha- gyásos gázolás nyomozati szá­lait követi végig, az akta vé®- leges lezárásáig. A dr. W. ak­ta több szokványos krimi his­tóriánál, néhány elgondolkod­tató tanulsággal is szolgál. Ezen az estén jelentkezett a Művészeti magazin idei 10. ..száma” is. D. Fehér Zsuzsa felelős szerkesztésében. Rap­csányi László, a kitűnő ripor­ter ezúttal az Iparművészeti Múzeumba kalauzolt el ben­nünket. ismertetett meg ben­nünket nemcsak magával az épülettel, de a benne lévő ér­tékekkel is — többek között a pillanatnyilag hazánkban lévő perui aranyleletek né- hmy bámulatos darabjával. Három szép emberi történe­tet fog össze a szombat dél­után látott. Levelek című amerikai film. érdekes volt e n.atpon a Kezdőkör című soro­zat legújabb jelentkezése. A népszerű táncdalénekesnőt, Cserháti Zsuzsát ás a nádud­var: Balogh Csaba mezőgaz­dasági gépészmérnököt Lsmer- b.ettü'k meg emberközelből. Befejeződet a gyermekeknek készült, kedves kis ty-fü.mso­rozat, A svédcsavar históriá­ja. Az esti főműsorban a Hó • véri hajrá! ezúttal valóban hajrámunkának bizonyult, s alighanem a műsorban szerep­lő bábunak van igaza a látot- tak-hallottak értékelését ille­tően. A műsorhét utolsó napján, vasárnap délután Véres út címmel új olasz—NSZK tv- fümsorozat kezdte el pálya­futását a képernyőn. A maf­fiák földrészén pergő cselek­mények a kibontakozást ille­tően már az első nesz láttán aligha hagynak kétséget a né­zőben. No de ne ítéljünk lá­tatlanban, váriuk ki a végét. NAGYSZERŰ műélvezetet és szórakozást íelontett az es­ti műsorban Moliére: Tudós nők című színművének tv-já- tókváltozata, Vámos László kiváló rendezésében, Ráday Imre, Huítkai Éva, Szalai Edit, Egri Márta, Miklósy G vörgy. Békés Rita. Kalocsai Miklós, Tahi Tóth László, Garas Dezső, Kútvölgyi Er­zsébet és Gyenge Árpád jó­kedvű. vérbő komédiázásá- ban. (b. t.) tévéajánlatunk Mai 20.05: A PÁRDUC. Olasz film, I. rész. A Tamási di Lampedusa nagy sikerű regényéből ké­szített filmet 1962-ben Luchio Visconti rendezte. A Párduc cselekménye 1860 májusá­ban kezdődik, és 1910 máju­sában ér véget. A regény ily’ módon a legújabbkori olasz történelem talán legjelentő­sebb fél századához kapcso­lódik. 1860 májusában száll­tak partra Szicíliában Gari­baldi vörös inges önkéntesei, és győzelmes vállalkozásuk az egységes Olaszország meg­terem lésének legnagyobb ese­ményévé, az olasz forradal­márok harcának igazi fordu­lópontjává vált. 1910 pedig az az év, az első világháború előestéje, amikor már for­mát öltött az új Olaszország társadalma, az a polgári rend. amely lényegében a mai napig nem változott, To­masi di Lampedusa vállalko­zásának nagyságát bizonyít­ja, hogy ennek, az olasz tár­sadalom mai problémái szem­pontjából olyannyira jelen­tős korszaknak átfogó iro­dalmi ábrázolására még ed­dig nem vállalkozott olasz író. A film főszerepeiben Búrt Lancastert, Alain Delont és Claudia Cardinalet láthat­juk. Amikor meghallottam, hogy a felhívásra, amelyet a gyá­ri hangosbemondón keresztül is nyilvánosságra hoztak, mindössze két tinédzser korú leány jelentkezett Jánosak- nán, a Páva Női Fehérnemű- gyár telephelyéről a dolgozók általános iskolájába, beval­lom, nagyon meglepődtem. Tudtam ugyanis azt, hogy a több mint 800 dolgozót foglal­koztató gyárban 110 nem rendelkezik általános iskolai végbizonyítvánnyal. Jelent­kező tehát lehetne jócskán, még sincs. A gyárban a dolgozók álta­lános iskolájának megszei" vézésével már az elmúlt év­ben is foglalkoztak. Akkor ll-en jelentkeztek, hogy ta­nulni szeretnének, de ez a létszám is kevésnek bizonyult az, osztály beindításához. Az idén megismétlődött tehát a tavalyi eset. Próbáljuk meg kibogozni az okát, X — Hét osztályt végeztem — mondja Baranyi Péterné, a kedves mosolyú fiatalasszony. —t Olyan mostohám volt, aki­től nem tudtam tanulni, min­denbe belekötött. A gyárban szóltak ugyan, hogy most el­végezhetném a nyolcadikét, de minek. Meg tudok én csi­nálni így is mindent, amit akarok. Családot alapítottam, van három szép fiam... Tíz­éves a legidősebb. Gondolhat­ja, mennyi munka van ott­hon. . . Az idegeim sem bír­4 NÖGRAD - 1975. Tizenegyről ketiőre .. A mai tudás elég lesz holnap is? nák a tanulást. Nem mon­dom, később talán... Az asszonyok többsége — különösen az idősebbek, a 40 —50 év körüliek — így véle­kedik. Ügy érzik, hogy az üzemi munkához, az otthoni­ról nem is beszélve, elegendő az eddig elvégzett osztályok­nak a száma, nincs több tu­dásra szükségük. Teljesít­ményben dolgoznak, az ő munkájuk teljesítéséhez pe­dig csak ügyesség,. erő és egészség kívántatik meg. Mondom: így vélekednek — szűk prakticizmussal. Berki Ilona 18 éves betaní­tott munkás meséli: — Én vagyok a legidősebb a családban. Amikor meg kellett ismételnem az ötödik osztályt, a szüleim akaratára dolgozni mentem, le az Al­földre. Jól fizettek az ottani tsz-ek, kellett a munkáskéz... A gyárban két hónapja va­gyok. Barátnőim vannak itt. ök jártak innen iskolába, be Tarjánba- Az nekem messze van, inkább Homokterenyére mennék. Persz® azt sem tu­dom, hol, és kinél kellene je­lentkezni. .. Azt mondja, neki nem szólt erről senki és a hangosbe­mondón sem hallotta. októbei /8., kedd Sipos Elemérné technikus, a pártszervezet csúcstitkára elgondolkodik a mondottakon, s önkritikusan ismeri el: — Hát igen. Az agitációnkon és a propagandánkon a jövőben javítanunk kell. A kezdő lé­péseket megtettük. Úgy dön­töttünk, hogy a KISZ-eseket is bevonjuk az általános is­kola szervezésébe. — A KISZ-titkároknak el­juttattam a nyolc általánossal nem rendelkezők névjegyzé­két — mondja Salamon Aranka szemé1 vzeti előadó. — Igaz, nincs közöttük olyan sok KISZ-korosztályú, de a vezetőségek ennek ellenére segítséget nyújthatnak az idő­sebbek körében is, hiszen együtt dolgoznak a szalagok mellett. Ott nincs külön idős meg fiatal... A tanulási le­hetőségről egyébként értesít­jük a gyermekgondozási sza­badságon levőket is. Egyelőre azonban még a termelésben sem számíthatunk nagyon r-i'uk, mert a java részük már a második gyermekét várja, amint az nemrégiben eev kismama-találkozón kide­rült. A beszélgetésből ítélve, úgy tűnik, minden lehetséges kö­vet megmozgattak a dolgozók általános iskolájának meg­szervezése céljából. Mi lehet Színház utáni beszélgetés Hogy tetszett? — Rettenetes! A legt-osz- szabb helyen ültem, és sem­mit sem láttam. — Én még rosszabbul jár­tam Jó heiyen ültem, min­dent láttam és hallottam! UNYIVERSZAM Szociológiai felmérés sze­rint egy átlagos család éven­te körülbelül 600 órát tölt vásárlással. Az önkiszolgáló rendszer bevezetése felére csökkentette ezt az időt. E jól bevált eladási formát va­lósították meg a Szovjetunió nagy élelmiszerüzleteiben is. A mi ABC-áruházainkhoz ha­sonló „Unyiverszam” elvá­laszthatatlanul összefügg a modem város életével. Csu­pán Moszkvában 25 ilyen bevásárlóközpont működik. Egyik közülük a főváros sű­rűn lakott kerületében épült, és számos apró szaküzletet helyettesít. Itt a vásárlók minimális időráfordítással szerezhetik be a szükséges termékeket. A kenyeret, te­jet, tejterméket, zöldségfélé­ket árusító kisebb szaküz- leíekkel együtt az új típusú bevásárlóközpontok a mo­dem város kényelmes, szer­teágazó kereskedelmi háló­zatát teremtik meg a vásár, lók számára. akkor mégis az ismétlődött kudarc oka? Valóban ennyire érdeklődés nélküliek, a tu­dás, a tanulás iránt ennyire közömbösek lennének a lá­nyok, asszonyok? Bizonyára vannak közöttük ilyenek is, de a többség nem iiyen. Csak még nem sike­rült mindegyikükkel megér­tetni a többet tudás nagysze­rűségét. a tanulás és a mun­ka, a munkavégzés, a magán- és közélet — olykor nem is oiyan egvszerű — mindenna­pi teendői közti összefüggé­seket. Az agitációra, a propa­gandára tehát valóban na­gyobb szerep hárul majd a jövőben, amint azt a párttit- kárasszonv mondta. Nem segíti a tanulást az anyagi differenciáltság meg­oldatlansága sem, ami az ál­talános iskolát végzettek és nem végzettek viszonyában megmutatkozik. Ez is megol­dásra váró — de nem ki­mondottan helyi, hanem ága­zati — probléma: hogyan is­merjük el anyagiakban is a magasabb képzettséget? Az ú.iabb sikertelenség új utak keresésére ösztökélte a gyári vezetőket. — Nem akarjuk végleg kedvét szegni a két kislány­nak — mondja a személyze­tis. — Lehetővé tesszük szá­mukra a 80 órás magánvizs­gára fe’készítő tanfolyam el­végzését. De ugyanígy mások számára is. Vajon mennyivel lett volna hasznosabb ugyanezt meg­tenni egy évvel ezelőtt? Sulyok László Lehetne néhány helyi éggel töt b? Nemti beszélgetés — felújítás közben Egy épületbelső, egy folyo­só is lehet bizarr, groia6zk — az ember megütődve, fur- csállkodva nézi és elgondol­kodik rajta: vajon hogyan felel meg ez a minden ízében' túlméretezett építmény a cél­jainak? Legutóbb Neműben, a mű­velődési házban, illetve hiva­talos nevén, klubkönyvtár­ban találkoztam ilyen lát­vánnyal. Az ötvenes évek nagytermes koncepciója sze­rint épült, a színház- és mo­ziterembe régebben 360 néző is befért egyszerre. A ruha­tár ’ előtt hatalmas holt tér: meglepően magas mennye­zettel, oldalt oszlopos, huza­tos folyosóval. — Maga, a nagyterem in­dokolható: akkoriban ez volt a környék első és egyetlen kultúrháza, körzeti feladato­kat látott el. A bányászlakta községekből a színházi elő­adásokra buszok szállították az embereket. Sűrűbben is jött a Déryné Színház — igényelték. De azért kár, hogy nem épült több a kisebb he­lyiségekből — hiszen később már mindenütt lett művelő­dési ház, gyérült a bányából élők száma, más életmód, más igények vannak születőben. A szabad időt hasznosan ki­töltő csoportoknak, szakkö­röknek kisebb termek kelle­nének — fejtegeti Fekete Sán- dorné, a falu tiszteletdíjas könyvtárosa és népművelő­je. Randul az emelőcsiga kö­tele. az épület előtt magasba kúszÍK a malterral teli vö­dör. Dolgozna« a tetőn, kül­ső falat emelnek az eddig nyitott folyosóhoz — újabb helyiség! —, átalakítják az egybenyíló ifjúsági klubot és a volt könyvtárszobát, el­kezdték a nagyterem padló­zatának cseréjét — és sorol­hatnánk tovább, milyen vál­toztatásokra készülnek. Év vé­gére ígérik a befejezést. Ad­dig nem gondolhatnak na­gyobb rendezvényre, a há­rom és fél ezres könyvállo­mány tömött, dupla sorokban zsúfolódik össze a párthelyi­ségben elhelyezett üveges szekrényekben, szünetel a kölcsönzés. Azért tévedés len­ne azt hinni, minden leáll! A párt- és KlSZ-oktatásokhoz, a TIT-előadásokhoz átmeneti­leg kérnek termet majd az iskolában. Fekete Sándorné „főállás­ban” a zöldség- és gyümölcs­bolt eladója. A kis község la­kóit jól ismeri, munkája pe­dig csak segíti a szervezés­ben. — Az 1200-at nem éri el már a lakosság létszáma. Ke­vés a fiatal, kevés a gyerek! Sok fiatal nyugdíjasunk van — volt bányászok. Közülük és a legidősebbekből kerül ki az olvasók nagy része. De szin­te száz százalékban beirat­kozott, rendes olvasók a gye­rekek is, az iskolával jó a kapcsolatunk. — Az előadások, rendezvé­nyek látogatói a könyvtári ta­gok soraiból kerülnek ki? — Inkább valahogy for­dítva: akit idevonzott egy jó orvosi előadás például, be. néz a könyvtárba is, előbb- utóbb beiratkozik. A TIT- előadásoknak mindig meg­van a maga sajnos Köre: az egészségügyi témák elsősor­ban a nőket érdeklik, a poli­tika a férfiakat, a különböző hobbyk űzői is a saját terü­letükről szóló előadást láto­gatják. A mátramindszenti önálló TIT-csoporthoz tar­tozunk, Csomós Sándorék biz­tosítják az előadókat. Van egy pávakörünk — idén, saj­nos, nem sikerült reszt ven. nünk a palócnapon Karancs- lapujtőn. Aznap volt a hagyo­mányos vendégség a falu­ban, néhány tagunkat egy haláleset, a szólóénekest egy autóbaleset is megakadályoz­ta abban, hogy képviseljék a falut. — Az átépítés utáh hol kap helyet a könyvtár? — Még nem dőlt el végle­gesen. Én az udvarra néző helyiséget találnám jónak er­re a célra — jobban fűthető, ami komoly szempont, mivel nem minden napon van nyit­va, közben áthűlnek a falak. Váiom már, hogy újra köl­csönözhessek, hiszen annyi kedves olvasóm van! Eddig 307-en iratkoztak be, amivel az éves tervemet tulajdon­képpen az első fél évben tel­jesítettem. Persze, ez nem nehéz — sokan vannak, akik ki sem bírnák olvasás nél­kül, különösen a nyugdíjasok. Mindenki másképp lesz olva­só, igazi köyvbarát. Van, amikor a nyúltenyésztéshez, a barkácsoláshoz keres csak böngészgetésre, tanulmányo­zásra alkalmas könyvet, és maga sem veszi észre, ho­gyan kap rá a szépirodalom­ra. Másnak véletlenül a ke­zébe kerül egy Mikszáth-kö- tet, és jön, hogy hasonlót sze­retne, vagy valamilyen falusi tárgyút. A legmagasabb szin­tű, igényű kölcsönzők közé tartozott egy idős bácsi — Hemingway-t különösen sze­rette —, aki, sajnos, nem ol­vashat többet, nagyon el­romlott. a szeme. Feketéné elmondja, a ren­delésnél szinte személyek­hez kötődik egy-egy válasz­tás: ez biztos érdekli majd X nénit, ez a fiatalokat iz­gatja ... Nem kértem, hogy mondja el a három kívánságát, de a beszélgetésben többször el­hangzott három esemény, amire nagyon vár. Az egyik: az átalakítás sikere és miha­marabbi befejezése. A máso­dik: jöjjön már haza katona­fia, aki Dorogházán fog újra tanároskodni, és bevonulása előtt szívesen töltötte szabad idejét Nemti fiataljai között. És a harmadik, valószínűleg legtávolabbi: egy függetlení­tett népművelő ... A kölcsön­zést szívesen vállalja a ké­sőbbiekben is, de a község kulturális életének szervezé­se egyre inkább egész em­bert kíván. Helyismeretével, szervezéssel, persze, segíte­ne neki is ... \ Kiss G- Magdolna |

Next

/
Thumbnails
Contents