Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-26 / 252. szám

A Pravda szombati számá­ban ..szemleíró” aláírással cikk jelent inog ,.A közel-ke­leti béke és haladás érdeké­ben'’ címmel az SZKP köz­ponti lapja többek. között ezeket írja: — Az egyiptomi sajtó ha­sábjain az utóbbi időben egy­re gyakrabban jelennek meg olyan kijelentések, amelyek árnyékot akarnak vetni a Szovjetunióra, közel-keleti, és főként Egyiptommal kap­csolatos politikájára. Egyesek egész addig mennek, hogy szinte a Szovjetuniót vádol­ják. amiért az egyiptomi ve­zetés más arab államoktól bírálatokat kap a nemrég megkötött külön egyiptomi— izaraeli megállapodás miatt Alaptalan fellépések — Az ilyen teljesen alapta­lan fellépéseket sajnálatos mó­don nem utasítják vissza Egyiptomban azok sem, akik az ország politikáját irányít­ják, és akik a dolgok valódi állásának ismeretében kötele­sek lennének ezt megtenni. — Ezért kell' emlékeztetni néhány alapvető, a szovjet— egyiptomi kapcsolatokat és a Szovjetunió egész közel-kele­ti politikáját érintő tényre. Mint a cikkíró leszögezi, a Szovjetunió Egyiptomhoz fű­ződő kapcsolatait mindig kül­politikájának elvi alapjaiból kiin ul\ a érintette. Ezeknek az alapoknak szerves része az imperializmussal és gyarma­tosítással szembeni Kibékíthe­tetlen elvi álláspont, továbbá a nemzeti felszabadító moz­galmak következetes támo­gatása. Rendkívül világos utalásokat találhatunk erre vonatkozólag a hivatalos do­kumentumokban és a szovjet vezetők beszédeiben is. Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a XXIV. párt­kongresszuson tartott beszá­molójában hangsúlyozta, hogy a szovjet külpolitika egyik alapvető célja „a nemzeti fel­szabadító mozgalom támoga­tása és sokoldalú kapcsola­tok létesítése a fiatal fejlődő államokkal”. Az 1952. júliusában lezaj­lott egyiptomi forradalom óta a szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz az arab or­szágokhoz fűződő baráti kapcsolatok és s°koldalú együttműködés fejlesztése ér­dekében. A cikkíró a továbbiakban áttekinti a két ország politi­kai együttműködésének ala­kulását 1952-től napjainkig. Emlékeztet arra, hogy a két ország vezetői rendszeresen csúcsszintű találkozót tar­tottak. Az új Egyiptom veze­tői számos alkalommal rámu­tattak. hogy aiz ország való­ban független fejlődésének egyik elengedhetetlen felté­tele a 6zovjet—egyiptomi Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének szovjet- unióbeli látogatása eredmé­nyes és sikeres volt, tovább erősítette a magyar és a szov­jet nép hagyományos, testvé­ri barátságát. Lázár Györgyöt fogadta Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára is: ba­ráti beszélgetésen tárgyaltak a két párt és a két ország együttműködésének tovább­fejlesztéséről, a szovjet és a magyar nép baráti kapcsola­tainak erősítéséről, tájékoztat­ták egymást arról, milyen eredményeket értek el orszá­guk dolgozói a népgazdasági tervek teljesítésében. az SZKP. illetve az MSZMP leg­utóbbi kongresszusai határo­zatainak végrehajtásában. A mostani látogatás sikere, meghitt, baráti hangulata is kifejezi, hogy a Szovjetunió­val kialakult kapcsolatunk tarlós, hosszú távú és meg­másíthatatlan politika, amely nemzeti érdekeink számbavé­telén. szocialista céljainkon alapul: ezért'nincs és nem is lehet kivétel semm'féle kon­junkturális ingadozásnak. Be­bizonyosodott: immár lehetsé- *m vászon# wtt kis <*'­99 fi PRHUDA SZEMLEVROJH: A közel-keleti béke és haladás azokra az erőfeszítésekre ísj amelyek a Palesztinái arab nép törvényes és elidegenít- hetetlen jogainak biztosítása' ra irányultak. érdekében” együttműködés. Gamal Nasz- szer elnök annak idején kije­lentette: „teljes mértékben tudatában vagyunk, hogy a Szovjetunió támogatása nél­kül Egyiptom egyetlen bonyo­lult feladatát sem lenne ké­pes megoldani, sem gazdasági, sem politikai téren.” A Pravda cikke sorra veszi az egyiptomi történelem fon­tos eseményeit: az 1956-os iz­raeli agresszió, az 1967-es kö­zel-keleti háború és az 1973- as háború napjait, amelyek ékes bizonyítékai hogy a két országnak a nemzetközi szín­téren való együttműködése fontos tényezővé vált a Kö­zel-Keleten a nemzetközi vi­szonyok alakulásában. Különös / feledékenység A kétoldalú politikai együtt­működés nemetközi jogi alapjairól szólva a cikk szer­zője • melékeztet ai'ra. hogy 1971. május 27‘én barátsági, együttműködési megállapodást írtak alá a két ország képvi­selői. „E megállapodásban vi­lágos kifejezést nyert az a szoros barátság feltétlen tá­mogatás, és kölcsönös megér­tés, amely a Szovjetunió és a haladó . arab államok kapcso­latait jellemzi” — írja a Pravda. Napjainkban Egyiptomban — folytatódik a cikk — egyes politikai személyiségek úgy igyekeznek beállítani a dol­got, mintha az 1971-es meg­állapodást a Szovjetunió mint­egy rákényszerítette volna Egyiptomra. A különös fele- dékenységben szenvedőkön kívül azonban mindenki jól emlékszik arra, hogy melyik állam vetette fel a szerződés megkötésének gondolatát. Ar­ra is emlékeznek, hogy mit mondott ebből az alkalomból Anvar Szadat elnök „Akar­tuk ezt a megállapodást — mondotta az egyiptomi nem­zetgyűlés előtt tartott beszé­dében — és aláírták azt, újabb biztosítékokat szerezve harcunk sikeres befejezésé­hez. Jövőnk és utódaink jö­vőjének nevében törekedtem a szerződés aláírására a Szov­jetunióval.” Nem kevésbé bizonyító erejű, ahogyan a két ország gazdasági kapcsolatai fejlőd­tek. A Szovjetunió egyebek közt 148 ipari létesítmény építésében nyújtott és nyújt segítséget az arab országnak. Ezek közül mintegy 100 már felépült, sikeresen működik, és jelentős hasznot hajt az Egyiptomi Arab Köztársaság népgazdaságának. Ki lehet-e törölni az egyip­tomi nép emlékezetéből az együttműködés történetének olyan dicső lapjait, mint az Asszuáni Vízierőmű, vagy a Heliáni Fémkohászati Mű kö­zös, felépítése — kérdezi a cikkíró, majd emlékeztet ar­ogy a volt gyarmatosító . ..nak annak idején egy­más után tagadták meg a részvételt e két nagyszabású létesítmény építésében. Nem így a Szovjetunió, amely el­vileg teljesen más álláspon­tot képviselt az egyiptomi nép számára létfontosságú beruházások ügyében. Az asszuáni létesítmény 1971. január 15‘i ünnepélyes meg­nyitása alkalmából aláírt közös szovjet—egyiptomi nyi­latkozat egyebek közt rámu­tatott: „Asszuán az országok közti egészséges egyenrangú kapcsolatok valódi példáiévá lett, és egyértelműen igazol­ja, hogy a fiatal fejlődő or­szágok nagy sikereket érhet­nek el politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítá­sa terén a szocializmus erői­vel való együttműködés se­gítségével”. Mit szólnak mindehhez azok, akik egyes egyiptomi lapok hasábjain igyekeznek befeketíteni a szovjet nép által Egyiptom és népe szá­mára végzett nagyszabású al­kotó munkát? Hiszen cikkei­ket o’van villanyáram fényé­nél írják, amelyet Asszuán aö Egyiptomnak, olyan kenyeret esznek, amely az asszuáni ön­tözőrendszer segítségével ter­melt gabonából készült. A cikk a továbbiakban ki­fejti: Forradalmi vívmányok... — A forradalomnak meg kell védenie vívmányait. Az egyiptomi vezetők számára ez a kérdés már a kezdet kezdetén rendkívül éles for máiban jelentkezett. Harcol" niok kellett az egykori gyar­matosítók imperialista törek­véseivel szemben, és ezt a harcot csak nehezítette az a rendkívüli bonyolult helyzet, amely a térségben levő or­szágok viszonya nyomán ki­alakult- Az arab államoknak szembe kellett találniok ma­gukat Israel expanzionista tö­rekvéseivel, amelyek a nem­zetközi imperializmus és cio­nizmus támogatását élveztek. Támaszkodhatott-e ebben a harcában Egyiptom azokra az erőkre, amelyeknek befolyása alól éppen hogy felszabadult? Különös dolog lett volna el­várni, hogy az imperialista államok gondoskodjanak Egyiptom katonai potenciál­jának megszilárdításáról. — Ennek megfelelően Naszr szer elnök . 1955'ben állam­férfiúi bölcsességről téve ta­núbizonyságot, történelmi döntést hozott és a Szovjet­unióhoz fordult a fiatal köz­társaság védelmi képességei­nek megszilárdítása céljából. Természetes volt az is. hogy a Szovjetunió mély megértés­sel fogadta a kérést, szakér­tőket küldött Egyiptomba az egyiptomi kormány kérésére. Ezek segítségével korszerű fegyverzetű, harcképes fegy­veres erőket hoztak létre. Nagy segítséget nyújtottak az egyiptomi fegyveres erők személyi állományának fel­készítésében is. — Az 1967-es izraeli ag­resszió után a Szovjetunió teljesen helyreállította Egyip­tom katonai potenciálját- A szovjet fegyverzet elsőrangú volta egyértelműen bebizo­nyosodott 1973. októberének napjaiban. Ezeknek a fegy­vereknek segítségével az egyiptomi hadsereg nemcsak sikeresen visszaverte az ag- resszor próbálkozásait, de ér­zékeny veszteséget is okozott az izraeli betolakodóknak. Az egész világ meggyőződött ar­ról, hogy ezekben a napok­ban Egyiptomban és Szíriá­ban — a tengeren és a leve­gőben is — zavartalanul mű­ködtek a szovjet fegyverek és harci eszközök. A teljes szégyentelenségig kell eljutni annak, aki—mint most Egyiptomban néhány an teszik — azt állítja, hogy Egyiptom akkoriban a Szov­jetuniótól. „néhány bőrönd­nyi alkatrészt” kapott. — Az 1973 októberi hábo­rú után a Szovjetunió követ­kezetesen fejleszti együtt­működését Egyiptommal ka­tonai téren a meglevő meg­állapodások értelmében. Ez azonban, mint ismeretes, két­oldalú dolog, együttműködést nem lehet fejleszteni, ha a felek közül az egyik az együttműködés megbontásá­nak politikáját folytatja. Átfogó rendezés■ segít A Pravda cikke ezt köve­tően a közel-keleti rendezés módozataival foglalkozik. Mint hangsúlyozza, a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág abból indult és indul ki, hogy az agresszió következmé­nyeit maradéktalanul fel kell számolni. Sikeres látogatás után szág — mint Magyarország — és egy óriási hatalom között, amelyre nem vet árnyékot a nagyságrendek különbözősége. Lehetséges ilyen viszony, ha ez a nagyhatalom a kommu­nizmust építő Szovjetunió. S a népek barátságát, az or­szágok együttműködését elő­segíti — mint a most befeje­ződött kormányfői látogatás, s az ott lezajlott magas szintű találkozók is tükrözték — az a felhőtlen, szoros kapcsolat, amely a két párt, a két Köz­ponti Bizottság közt kialakult. Pártjaink együttműködésének tartalmát így jellemezte Ká­dár János: „Pártunk megkü­lönböztetett jelentőséget tu­lajdonít a szovjet testvérpárt­hoz fűződő kapcsolatainak. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja halmozta fel a legnagyobb tapasztalatokat a szocializmus építésében, az osztályellenség- gel vívott harcban, a legtöb­bet teszi a ttemsetközi kom­munista mozgalom fejlődésé­ért, forradalmi elméletünk le­nini örökségének megvédésé­ért. Pártjaink kapcsolatai szi­lárdak. a marxizmus—leniniz- mus alapján fejlődnek, teljes közöttünk az egység és az egyetértés minden fontos elvi és politikai kérdésben”. A Minisztertanács elnöke olyan fontos időpontban járt a Szovjetunióban, amikor külö­nös súllyal vetődik fel, hogy mind teljesebben állítsuk a szocialista közösség államai nemzeti és nemzetközi érde­keinek szolgálatába azokat a lehetőségeket, amelyeket a szoros, önkéntes kooperáció nyit meg. Szocialista építő­munkánk jelentős állomásá­hoz, a negyedik ötéves terv végéhez értünk, s befejeződik az ötödik ötéves terv előkészí­tése, nem felejtjük: a létező szocializmus épp a két rend­szer történelmi versenyében elért eredményeivel, példájá­nak erejével, fejlődési ütemé­vel és országaink kapcsolat­rendszerével hat a nemzetközi fejlődésre. A szocialista országok ösz- szefogása . már eddig is meg­hat vány ózta erőforrásaikat. Azoknak a tartalékoknak még teljesebb kihasználása, ame­lyek ebben — s kiváltképp a Szovjetunióval való együttmű­ködésben — rejlenek, a kor parancsa, előrehaladásunk el­engedhetetlen biztosítéka. A Minisztertanács elnöké­nek sikeres útja is tükrözi: tovább gazdagodik érzelmileg és tartalmilag is a két nép. a két szocialista ország testvéri kapcsolata barátsága. Vala­mennyien mély megelégedés­sel vehetjük tudomásul: hely­zetértékelésünk, a fejlődés tendenciáinak megítélése és politikánk minden kérdésben azonos, összefogásunk is meg­alapozottá teszi optimizmusun­kat: hatalmas erők munkál­kodnak a béke, a biztonság, a társadalmi haladás, az igazság érdekében, és mi abba a szo­cialista közösségbe tartozunk, amely mindinkább meghatá­rozó szerepet tölt be a világ- formálásában. — Ennek az igazságos, ren­dezésnek létezik megfelelő nemzetközi mechanizmusa: a Közel-Kelettel foglalkozó genfj bókeórtekezlet — álla­pítja meg az SZKP központi lapja. — A Szovjetunió nem veti el ilyen vagy olyan rész­leges, közbülső intézkedés megvalósításának lehetőségét sem. Ezeknek a részleges in­tézkedéseknek azonban szer­vesen bele kell illeszikedniök egy mindent átfogó rendezés­be. ezeket a genfi konferen­cia keretében kell kidolgozni és foganatosítani. A Szovjet­unió ellenzi, hogy ezt a nem­zetközi mechanizmust csak a konferencia megkerülésével tett lépések jóváhagyásának eszközeként használják fel. Ebben rejlik az elvi különb­ség a Szovjetunió és mind­azok között, akik a „lépésről- lépésre” politikájának leple alatt a közel-keleti helyzet gyakorlati befagyasztására, az arab területek izraeli megszállásának állandósítá­sára törekednek. — Az a tény, hogy a szov­jet álláspont felel meg a leg­teljesebb mértékben az arab népek alapvető érdekeinek, újabb világos igazolást nyert abban, hogy más • arab or­szágok bírálták a Sínai'fel- szigeten levő izraeli csapa­tok részleges kivonásáról nemrég megkötött egyiptomi' —izraeli megállapodást. Ezek az arab országok ép­pen azt bírálják, hogy a meg­állapodás feltételei szerint Egyiptom az agresszor kezé­ből területének elenyészően csekély részét kapta vissza, ugyanakkor a megállapodás elvette az élét annak a prob­lémának, amelyet az izraeli megszállás alatt maradt terü­leteknek — a Sínai-félsziget csaknem 90 százalékának és más arab országok izraeli megszállás alatt levő terü­leteinek — felszabadítása ie*. lent. Ezzel csapást mért Veszélyes kövei kés meny ide — .Mi több, a megállapodás' azzal, hogy az egyiptomi—iz- raeli csapatok közötti zóná­ban amerikai személyzetet telepít, új, rendkívül messze- ható. veszélyes következmé­nyekkel járó elemet hoz a közel’keleti helyzetibe. Nem véletlen, hogy az Egyesült Ál­lamokon belül, így az ame­rikai kongresszusban is, ez a lépés nagy nyugtalanságot váltott ki. — Egy ilyen megállapodás aláírása elkerülhetetlenül csa­pást jelentett az arab népek egységére. Ugyanakkor e^ya* sek éppen a Szovjetunióhoz intézik azokat a vádakat,' amelyek az arab egység „alá* aknázásáról” szólnak. Világosi hogy ezek a vádak rossz cím­re szólnak- A Szovjetunió mindent megtesz ennek aa egységnek elősegítéséért. A Pravda cikkírója végűi hangsúlyozza: Miközben az egyiptomi—'• szovjet baráti kapcsolatok el­lenfelei szívósan igyekeznek gyengíteni és aláásni a két­oldalú együttműködést, orszá­gunk hű marad elvi külpoli­tikai irányvonalához. A Szov­jetunió politikája nemcsak azt a jót akarja megőrizni.- ame­lyet országaink közti viszony­ban mindeddig megteremtet­tünk, de ezeknek a kapcsola­toknak további elmélyítéséra és gazdagítására is törekszik! Abban az üdvözletben! amelyet Leonyid Brezsnyev; Nyikolaj Podgornij és Alek* szej Koszigin küldött Anvar Szadat elnöknek az egyipto­mi forradalom 25. évforduló­ja alkalmából, kifejezést ka­pott a Szovjetuniónál: az a, készsége, hogy tovább erősít­se „a Szovjetunió és az Egyip­tomi Arab Köztársaság szo­ros, baráti viszonyát és sok­oldalú gyümölcsöző egy út t- működósét az imperialista és agresszióé erők ellen a bé­kéért, h népek függetlenségé­ért és társadalmi haladásért vívott harcban megnyilvánu­ló közös' érdekek alapján. (MTI) Fizetik a KST-t! Kfizeiedik a karácsony. Segítünk választani Október 27-től november 15-ig. lemezjátszókból, magnetofonokból, asztali rádiókból, mikrofonokból. Egyes típusok sokkal olcsóbbak a Nógrád megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat MŰSZAKI SZAKÜZLETEIBEN. Balassagyarmaton, Nagybátonyban, Kisterenyén és a sal­gótarjáni Lakberendezési Áruházban

Next

/
Thumbnails
Contents