Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-26 / 252. szám

A hót on szerte a megyében meg­Sl /leicK, kezdődik a munka a to­megpropaganda tanfolyamokon. A propagan, disták. a hallgatók hozzálátnak a XX. kong­resszus határozatainak elmélyült, rendszeres, szervezett tanulmányozásához. A tanfolyamok indulását mindenütt gon* dós és alapos szervező munka előzte meg. A pártszervek, a korábbi oktatási év tapaszta­latai és a következő évek politikai szükség­letei alapján formálták, alakították ki az oktatás szerkezetét. Az alapvető cél, hogy a párloktatás még hatékonyabban szolgálja a párt eszmei, politikai és cselekvési egységé­jiek erősítését. A közvetlen és a távlati ten­nivalók közötti összefüggések felismertetésé­vel fogja szorosabbra az elmélet és a szo­cialista építőmunka kapcsolatát. Mozgósítson az országos és helyi feladatok, a Határoza­tok végrehajtására. A mindennapok gyakarlatát, az eddig végzett munka legfőbb tapasztalatait értéke­lik a tanfolyamok hallgatói már az első fog­lalkozásokon. Elemzik, megvitatják a Köz­ponti Bizottság 1974. decemberi, valamint a megyei pártbizottság 1975. júliusi határozata végrehajtásának eddigi tapasztalatait. A csaknem 900 tanfolyam fontos és felelősség­teljes hivatást tölt be azzal is, hogy a hall- gatókkal megismertetik a gazdasági-politi­kai kérdések elméleti alapjait, legfontosabb összefüggéseit. Az elméleti tisztánlátás she­lves cselekvési program kialakítását segíti. Erősíti a párt vezető szerepét, tömegkapcso­latát. Növeli azok számát, akik készek oda- adóan. meggyőződéssel dolgozni céljainkért. A következő esztendők, a sokasodó tenni­valók eredményes végrehajtása nem képzel­hető el csak sokoldalúan képzett, művelt emberekkel. Érthető ez az igény, hiszen a mai és a fejlett szocialista társadalom fo­lyamatai, a műveltség gyarapítása nélkül aligha bontakozhatnak ki teljességükben. Alapvető kérdések ezek. ma már egyértel­műbben látjuk mindezeket, és a téves, e tö­meghatározó társadalomtudományok ered­ményeinek gyors elsajá’ításában és haszno­sításában. Rövidítse le az elmélettől a gya­korlatig vezető utat. Ugyanakkor adjon se­gítséget a gyakorlati tapasztalatok elméleti általánosításához. A tanfolyamokon 16—17 ezer hallgató ta­nul, és sok száz propagandista végez felelős­ségteljes politikai munkát. Többségük elmé­letileg, politikailag jól felkészült, s igyek­szik becsülettel eleget tenni pármegbízatásá­nak. A propagandisták munkája akkor lehet igazán eredményes, ha az alapszervezetek számolnak velük, igényt tartanak vélemé­nyükre. Hasznosítják a hallgatókkal kialakí­tott élő kapcsolat tapasztalatait, segítik, tá­mogatják munkájukat. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy tovább erősödjék a kapcsolat a propagandisták és az irányító pártszervek, a pártoktatás és a pártélet egé­sze között. A pártoktatás hatalmas politikai fórum. Együtt tanul itt a fiatal, közéleti tevékenysé­get éppert, csak ..ízlelgető” pár,tag, a harcok­ban edzett, tapasztalt idősebb kommunistá­val, tisztségviselővel. Értő kézzel irányítva a tanfolyamokat nemcsak arra alkalmasak te­hát. hogy ismereteket közöljenek a hallga­tókkal. Arra is, hogy újabb ismeretek meg­szerzésére, tágabb horizont megismerésére ösztönözzenek. tudatosabb építőmunkára mozgósítsanak széles embertömegeket. E munka eredménye ugyan számokkal nem mérhető, de nap mint nap érzékelhető a munkaverseny, a kommunista szombatok eredményeiben, a városok, falvak szépítésé­ben. ^ Az oktatás tapasztalatainak rendszeres elemzése sokat segíthet a döntések politikai előkészítésében, megalapozásában is. Ha ugyanis a párttagok ott érzik, ott látják a döntésekben saját véleményüket, meggyőző­déssel vesznek részt a határozatok valóra váltásában. A tömegpropaganda és a part­éiét egésze közötti szorosabb kapcsolat mór rekvést lebecsülő nézetek mindinkább vissza- galmasabbá. tartalmasabbá teszi a pártszer- szorulnak. További feladat tehát, hogv a fel- vek életét is. Tapasztalatok igazolják, hogv keltett érdeklődést ébren tartsuk, a tanulás, egy-egv sikeres, jól előkészített taggyűlés a művelődés, az -emberek belső szükségleté- gyakran folytatódik a tanfolyamokon. Az vé váljon. Kapjanak ösztönzést, bátorítást és is gyakran megtörténik, hogv egy-egv tarlal- sogítséget azok. akik felismerték, hogy a ta- más felszólalást a taggyűlésen, vagy a ter- nulás, a művelődés saját személyiségük, ké- melési tanácskozáson megoldatlannak tűnő pességeik kibontakoztatásának is elenged- munka elvégzését éppen a tanfolyamon heteden feltétele, a tartalmas, szép emberi szerzett újabb ismeret, vita készített elő. élet alapja. Minél többet olvassuk a határozatokat, arr Fejlődésünk üteme gyorsult, nagyobb hang- nál inkább bebizonyosodik: a kongresszus súlyt kap a munkában a minőség, fegyelem, társadalmunk fejlődésének olyan távlatait a tudatos cselekvés, a szocialista életmód, tárta dolgozó népünk elé, amely harmonikus Életünk, munkánk összefüggései sokrétűk- egységbe foglalta a társadalom és az egyén bek és árnvaltabbak. újabb és úiabb kérdé- fejlődésének céljait, feladatait. . seket hoznak felszínre. E kérdésekre a párt­tagság, de az egész közvélemény gyorsabban A r1(\ hé fi fóö felelősségteljes fela­reagál. választ keres. Érdeklődés, kíváncsi- ^/ ^ * data, hogy mind ság fejeződik ki mindebben, amely mögött biztosabb alapokat építsen ehhez. Hiszen a ott a tenniakarás, egészséges türelmetlenség, valóság reális megismerése annak még tuda. a fejlődő, gyakorlati cselekvésre ötsztönző tosabb formálására ösztönöz. ■ szocialista tudat. A propagandamunka fela- Sólyom István data, hogy segítsen a szocialista építőmunka az MSZMP Nógráa megyei Bizottsága tapasztalatait általánosító, újabb feladatait politikai munkatársa Dejejezte munkáját a Nyomda-, Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének kongresszusa Szombaton reggel a beszá­molók és a határozati javas­lat vitájával folytatta mun­káját -a Nyomda-, a Papír­ipar és a Saitó Dolgozói Szak- szervezetének 40. kongresszu­sa. A tanácskozáson részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra is. A vita nagyszámú résztt evője közül többen ele­mezték a mozgalmi munka melleit a gazdasági vezetes gyakorlatát, így, példaai a be­ruházási politika, a tervezés, és az V. ötéves tervre törté­nő felkészülés problémáit. s járultak hozzá alkotó javasla­tokkal azok megoldásához. A nap folyamán került sor a vezető testületek és a tiszt­ségviselők megválasztására is. A kongresszus a kora dél­utáni órákban fejezte be munkáját. Idejébert végeznek Már javában folyik a kukorica betakarítása a Borsesberényi Állami Gazdaságban. Teg­nap délelőtt Kormospusztán Varga Imre kombájnos E 512-es kombájnjával vágta a ku­koricát, s elmondta, ha az időjárás nem lordul rosszra, idejében végeznek a betakarí­tással — Búbei László felv. — lüfra es marosért A megyeszékhely dolgozói évek óta bizonyítják, hogy társadalmi összefogással so­kat tesznek a város szépíté­séért. A négy évvel ezelőtt elindított Húszezer munkana­pot Salgótarjánért mozgalom eredményei kézzel fogható­ak, forintokban kifejezhető. A négy év alatt elvégzett munkák értéke több millió forintot jelent. Az óvodai helyek bővítés« mellett hosz- szú kilométerekben készültek el, elsősorban a város perem- kerületeiben a járdák, kor­szerűsödtek az utak. épültek a parkok, s azóta nőttek a fák — most. már lombjukat hullatják, amelyeket Salgó­tarján lakosai társadalmi munkában ültettek el. Egy- egy akció során tisztább' lett a város, amire nemcsak azért van szükség. hogy - szebb le­gyen környezetünk, hanem azért is, mert egyre több külföldi, az ország más ré­szében lakó túrista kiránduló érkezik a megyeszékhelyre. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulójá­nak tiszteletére a Húszezer munkanapot Salgótarjánért mozgalom szervező bizottsá­ga, a Hazafias Népfront és a városi tanács együttműkö­désével újabb akciót kezde­ményezett Salgótarjánban. Ezt a mozgalmat támogatják a párt-, állami és társadalmi szervezetek is. Célja, hogy a megyeszékhely lakói ismét fogjanak össze a városért, a város szépítéséért. Nem az a fontos, hogy építkezéseken, vagy más nagy munkákon dolgozzanak Salgótarján la­kói, a megyeszékhely üzeme­inek dolgozói, az iskolák ta­nulói, jnkább az, hogy elvé­gezzék az úgynevezett őszi nagytakarítást, teremtsenek rendet, tisztaságot a város­ban. Végső soron az. hogy összefogással tegyék szebbé, rendezettebbé Salgótarjánt. A mozgalom szervező bi­zottsága már eljuttatta felhí­vását a város valamennyi üzeméhez, intézményéhez, is­kolájához, a lakóterületi nép­frontbizottságokhoz, a tanács­tagokhoz. Ebben arra kérik, hogy a most induló újabb akcióhoz saját hatáskörük­ben önálló kezdeményezéssel és szervezéssel nyújtsanak le­hetőséget. minden lakos, min* den dolgozó számára, részt venni a munkában. Alakuljon a gazdasági és társadalmi szervek képviselőiből akció­bizottság. amely felméri a társadalmi munka lehetőségét és fontosságát, és megjelöli azokat a napokat, amikor a kollektívák együtt vehetnek részt a környezet szépíté­sében. \ I lyen indulatosnak nem láttam még Imre bátyá­mat. Fújtatott mérgé­ben, és ez nála a nagy hara­got jelenti. Kupakos pipájá­val próbálta csillapítani fel- zaklatött idegeit. Akkor érkez­tem Endrefalvára. amikor az erdőből tért haza. Felsőkabát­ja mázsányinaik tűnt a magá­ba szívott víztől, amikor lebe­ghettem róla, mert reggeltől egész álló nap esett az a kel­lemetlen hideg eső. Mit tehet­tünk, akit én kerestem. Csőri Berci, a főagronómus valahol a falun kívül volt, betértünk hát együtt egy korty melegí­tőre a kisvendéglőbe. Alko­nyodéit már, az eső miatt ko­rábban, mint volt, a napnyug­ta ideje. Még le sem ültünk, látom, összehúzott szemmel a pult mellett dülöngélő asz- szonyt nézi az öreg. Meghaj­lott a háta. ami nála a hirte­len lobbant mérget jelenti. A szájából kivette a pipát. Az asszony észrevette őt és som- polygott az ajtó felé. Onnan nézett az öregre. — Jaj, ne haragudjon.... — Azonnal hazafelé — az öreg hangja csattant. Az italba esett cigányasz- szony, akit már számtalan­szor 'kitiltottak a kocsmából, gyorsan távozott. Imre bátyám gondja vigyázni, hogy ne tér­jen vissza a kitiltott az ital­hoz. mert ő a társadalmi rend­őri szolgálat vezetője is. aki­AzzísI n nek ügyelnie kell a rendre, hogy a dolgozó embereket ne zaklassák, amikor pihenőjüket töltik. Deák Imre bátyám ben­ne van a korban, de az ereje valami csodálatos. Maga mö­gött hagyja a nálánál jóval fiatalabbakat, amikor az erdőt járja. Túl a nyugdíjhatáron a termelőszövetkezet erdészeti munkáját látja el. nem is akárhogyan, hanem hozzáér­téssel és szorgalommal. Arcán az egészsége, tekintete vág. Nagy időket megélt ember ő, aki hűséggel szolgálja a rend­szert. Nem csak a fizetésért, ha­nem azon túl, mint társadalmi munkás, aki magáénak érzi ez új világot. Éveken keresz­tül traktorosként első időben a gépállomáson, majd a tsz- ben kereste meg a kenyerét. Amikor leszállt a gépről, dol­gozott mint tűzoltó, mint ön­kéntes rendőr, és ki tudná még milyen más társadalmi munkás, aki mindig készen állt az emberek szolgálatára. Az ötvenes évek vége keserű csalódásokat hozott számára. Megbántották azzal, hogy le- csendesiítették. amikor számon kért néhány nagyhangút. Endirefalván az egyenes em­berek tisztelik, a görbe gon­dolkodásúak pedig tartanak lóle. kemény akaratéul... Oka van annak, ha haragra gerjed, mert a jókedv a ter­mészete. Az hozta ki a sod­rából most is, hogy egy fiatal suhanc a Nagyvölgyön villát ragadva neki ugrott a mező­őrnek, hogy leszúrja, amikor az a kötelességét végezte. Az asztalra vágott. — Ki hallott már ilyet... Amikor hazafelé jött az er­dőről, akkor találkozott a me­zőőrrel. Látta rajta, hogy va­lami nem stimmel nála. Imre bátyám két lóra fogott öreg bricsikával járja az erdőt, mert széles a gondjára bízott határ. Megállította a lovakat, és maga mellé invitálta a me­zőőrt. De az nem ült fel. csak topogott, behúzott nyakkal, hogy ne essen a kabát alá az eső. Az öreg nem állta ezt a bizonytalanságot. — Hát mi bajod, gyerek... — erélyes volt hangja. Vele csak őszintén lehet be­szélni, a mezőőr is tudta ezt, de azt is, hogy Imre bátyá­mat mindenről, ami szabály' lan értesíteni kell. A mezSőr valamikor, fiatalabban, rendőr volt. Kimondta hát mi bántja. — Villával nekem ugrott a suhanc,.. Az öreg arca elborult. A szeme kékes, de sárgába for­dult a haragtól. Tudta már miről van szó. Él ott a falu szélén egy juhász család, va­lahonnan messziről vándorol­tak ide. Nem szemrehányás akar lenni, de nagyon össze­szakadt nyájuk van. A jószá­gok feltűnően sűrűn hulianak. Az öreg azt mondta erre: szólt a vezetőknek, ezzel telje­sítette kötelességét, többet nem tehet. Ott a brigádvezető, az orvos, intézkedjenek. Most ne­ki pirult az arca. — Az viszont nem megy, hogy a rendcsinálót villával fenyegessék. Odakint esett az eső, még maradnunk kellett. Sorjában elmondta hát Imre bátyám a történetet, amivel enyhített az indulatán. A juhászék az elhullott ál­latokat értékesítik a legszigo­rúbb tilalom ellenére is. Most is az történt, hogy befogták a szamarat, szalmát dobtak a kocsiderékba, és mentek kife­lé az akolhoz. A mezőőrrel már odafelé menet találkoz­tak, de az nem szólt nekik, hiszen a juhokhoz ki kell jár­ni a juhászéknak. Az a baj, hogy keveset mennek. Amikor visszafelé jöttek és a szama- ras kocsi ugyanúgy szalmával volt megtöltve mint odafelé, akkor lett már gyanús a me­zőőrnek a kocsival való sür­gés-forgás. Megállította őket: — Álljatok meg — így rö­viden. Akkor sem gondolt semmi különösebbre, és gyanútlanul megközelítette a kocsit. A szalmát nézte és bele akart túrni. Ekkor kapta elő a vil­lát a suhanc es neki a mező­őrnek. Annak szerencsére si­került elkapnia a villanyelet és kisebb dulakodás után ki­csavarta a juhászgyerek kezé­ből. Deák Imrét az bosszan­totta fel, hogy jelentést tettek az esetről, jómaga külön is beszélt az elnökkel, de eddig semmi sem történt még. Űj- ból felharagította magát, mert nagyon mérgesen mondta. — Ez tovább így n.em me­het. .. I gaza van Imre bátyám­nak, nem megengedhe­tő hogy büntetlenül sza­bálytalankodjanak egyesek. Amikor elváltunk, még utána érdeklődtem a dolgoknak, mért izgatott. Akkor mond­ták, amit ő még nem tudott, megírták a feljelentést és számon kérik a bűnösöket. Azt mondták, Deák Imre úgv sem nyugodna, szereti a rendet, meg azt. hogy a falut senki se háborgassa. Bobál Gyula Á város szépítéséért indított munkaakció tegnap elkezdő­dött Salgótarjánban. • A VE- GYÉPSZER dolgozói már részt vettek abban a munká­ban. amely az üzem közvet­len közelében a rend, a tisz­taság megteremtését szolgál- ja. Holnaptól bontakozik ki a városban a nagy mozgalom. Üzemi, intézményi kollektí­vák, iskolák tanulói fognék ásót és lapátot, hogv csino­sítsák munkahelyük, lakó. területük környékét. A Húszezer munkanapot Salgótarjánért mozgalomban ebben az évben eddig több mint 2 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a megyeszékhely lakói, dolgo­zói, tanulói. Most a városért megindult mozgalomban a társadalmi munka értékének növelését várják a város la­kóitól. Azt, hogy közösen te­gyünk még többet a tiszta, a rendezettebb, a szebb Salgó­tarjánért. A Nagv Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulóba tiszteletére kezde­ményezett társadalmi össze­fogásnak is a jelmondata: to­vább szépül a város, ha együtt dolgozunk érte. — somogyvári — NÓGRAD - 1975. október 26., vasárnap Ü

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents