Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-24 / 250. szám

Közelebb a művészetekhez

a Börzsöny alján

DIŐSJENŐ KULTURÁLIS szempontból sokáig nem hallatott magáról. Függetlenített művelődési ház igazgatója utoljára csak a múlt év közepe táján volt. Idén júniusra változott meg a helyzet: ötödik hónapja ismét betöltött az állás.

Girasek Károly, az ország másik íelóből. az Alföldről érkezett. Ötéves népművelői gyakorlattal rendelkezik. Masas, vékony, hosszú hajú fiatalember. v A közseggel Hamar megbarátkozott. gyorsan

megismerte lakóinak életéh A munkájukat a megszállottságig; szerető emberek szenvedélyével beszél.

— Több művelődési ház Igazgatói állására adtam be palyá-zatot — idézi vissza a közelmúlt „sorsfordító" eseményét —. mielőtt ide kerültem. Diósjenőről érkézéit vissza elsőként a válasz. Ügy ereztem ebből, hogy itt komoly szükség léhet rám. Lakást is kaptam. Ezek miatt döntöttem a község mellett, no meg azért, mert előzőleg láttam is a házat, megtetszett. Ügy éreztem, hogy itt. ha akar és tud az ember dolgozni, akkor lehet közművelődési munkát végezni. Űj művelődési ház. Salgótarjánban is mondták, hogy a községi házak közül ez az egyik legjobb adottságokkal rendelkező. Valóban. Ahol én eddig jártam, ott nem voltak ilyen jók. szépek a kultúrhá- zak. mind jobbára csak toJ- dott-foldott, ezerszer átalakítgatott épület volt.

Szentgyörgyi Istvánról, a falu híres színész-szülöttéről elnevezett művelődési ház gyönyörű környezetben áll. A szálkás levelű fenyők között a parkban Mikus Sándor. Könyvet tartó nő című szobra, s a kőszobor az értelmes életet megtalált ember derűs nyugalmával tekint a házra. Odabent rend és tisztaság.

— A mostaninál még otthonosabbá szeretném tenni a művelődési házat. Az emberek érezzék a termek hangulatát, azt, hogy érdemes ide bejönni. Olyan rendszeres, csodálatos életet szeretnénk itt kialakítani, ahová a gyerekek ki-bejárnak, és ahová a felnőttek is odaszoknak. Ehhez persze mi kell? Leginkább az. hogy ne éljünk visz- sza a látogatók bizalmával, programjaink jól előkés-zítet- tek és megszervezőitek legyenek.

A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN ma már pezsgő elet» folyik. Jellemző erre a következő mondat: „Sakkozunk az idővel, hogy a klubhelyiségeinkben mindenki helyet kapjon.” Az aktív közösségi művelődés formáinak, a kiscsoportoknak a száma jelentős. Működik itt, a házon belül úttörő-, ifivezető és ifjúsági klub, magnóskor, ifjúsági énekkar, fotószakkör, a felnőtteknek honismereti és kézimunka szakkör. '

— A munka alapja a jó kapcsolat. A népművelő egyedül nem boldogul, szükségszerűen, a tevékenységéből következően másokkal egyetértésben. közösen kell dolgoznia. Ezért alakítok ki erős kapcsolatot a helyi üzemekkel, a termelőszövetkezettel. A tanács is megteszi a tőle telhetőt. Az óvodával és az iskolával tökéletes a kapcsolatom. A nagyszünetekben rendszeresen ott vagyok náluk, szinte már várják, mikor érkezem. Nagyon sokat segítenek a pedagógusok. A kiscsoportokat túlnyomó részt ők vezetik.

— Az ifjúsági klubunk még csak kéthónapos, most formálódik az élete — vet fel egy problémát a meglevők közül Girasek Károly. — Nem igazi közösség még. Legalábbis nekem sokkal nagyobb az elvárásom vele szemben. A nevelési céljainknak tartalmilag jobban megfelelő prog, ramokat kell kialakítanunk, s közoen azért ügyelni arra. hogy az eltérő, különböző programok között egység legyen.

A nagytermi rendezvények iránt érdeklődünk ezután. Megtudjuk, hogy a községben sem a Déryné Színház, sem az Állami Bábszínház nem szerepel.

— Éppen akkor költöztem, amikor a Déryné Színházszervezője itt járt. Csak három előadást tudott ajánlani. az időpont is nagyon korlátozott volt. Nem ismertem még a községet, s így, no meg kész helyzet elé állítva, nem akartam lekötni az előadásokat. Jövőre már válogathatok, a közönséget is megismerem... A bábszínházzal pedig az a helyzet, hogy eddig, mivel nálunk nem játszottak, nem is számítottak ránk. A játékrendjükbe nem tudtak felvenni.

A bábszínházát jó nevű megyei amatőr együttesek, például a salgótarjáni Főnix, fellépésével pótolják. A nagyteremben nótaesteket, köny- nyűzenei koncerteket rendeznek.

— Csak garantált, központi műsort veszek, haknit nem. Rizikós, sok kedvezőtlen tapasztalatot szereztem vele kapcsolatban. Az ŐRI ezzel szemben, megbízható. Megtervezett, zsűrizett műsort ad — állami „cég”. A művészek nem utcai ruhában, amiben előzőleg a kocsiban üllek, állnak a színpadra. Színvonalas műsorokat akarok, mert ezek támasztanak magasabb igé- nveket, nevelnek. Mondjuk, néha erre ráfizetek. de az egyik műsor általában kiegyenlíti a másikat.

— KÖVETKEZETES AKAROK lenni a munkámban, és gerinces. Aki az elvei mellett nem tud kitartani, olykor még a feletteseivel szemben is, az ne menjen népművelőinek. Adódhatnak tehát apró ösz* szezörrenések, de szemhu- n,vassal, meggyőződésem, nem fibg előrehaladni semmi, a kultúra, a közművelődés sem.

... És igaza van.

Sulyok László

ÚJ KÖNYVEK

Á Kossuth Könyvkiadó újdonságai között megjelent Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának könyve, amely „Az internacionalizmus zászlaja alatt” címmel válogatott beszédeit es cikkeit tartalmazza. Magyar íróknak munkásokról szóló írásait tartalmazza az „Órák, napok. évek’’ című antológia; gazdag anyagát Er- ki Edit válogatta, a kötetet Szabó Mária szerkesztette. A Külügyminisztérium összeállításában látott napvilágot a „Magyar kü’politikai évkönyv”, amely a Magyar Népköztársaság külpolitikái kapcsolatait és külpolitikai tevékenységét ismerteti dokumen- tumszerüen. Az Univerzum Könyvtár egyik legnépszerűbb kötete, a „Testünk titkai” ez alkalommal harmadik átdolgozott kiadásában kerül az olvas&k kezébe, az angol Anthony Smith tollából.

A Gondolat Könyvkiadó megjelentette a népszerű Világjárók sorozat 99. köteteként Balázs Dénes útleírását. A „Tájfun Manila felett” egy távoli világ embereiről, gondjairól és örömeiről ad hiteles tájékoztatást. Ugyancsak a kiadó gondozásában látott napvilágot Nyilasi János népszerű tudományos-ismertető műve, a „Szervetlen kémia.”

Az Akadémiai Kiadó új könyvei közt találjuk Bogárdi János: ..Környezetvédelem—

vízgazdálkodás” című művét, amely a Korunk tudománya sorozatban jelent meg. A jc lentésmozgás egysége tudományos problémáit vizsgálja Zsilka János könyve, ..A jelentés szerkezete.” Az Üj magvar népköltési gyűjtemény 17. kötete a Szeged környéki Tombácz János meséit tar- ta'mazza. A pomoás meséket Bálint Sándor gyűjtötte és dolgo/ta fel. A történelemmel.

lom kérdéseivel foglalkozóknak, s az ilyen problémák iránt érdeklődőknek esemény Jemnitz János most megjelent tanulmánykötete, „A nemzetközi munkásmozgalom az első világháború éveiben”, a kötet az 1914—1917 közötti esztendők munkásmozgalmi eseményeit vizsgálja marxista szemmel. A Műszaki Értelmező Szótár 36. kötetében a filmgyártás és a filmtechnika témakörének szavait, kifejezéseit magyarázza meg Pozsonyi Gábor; a tárgyszavakat a kötet angol, francia, német és orosz nyelven is közli.

A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál látott napvilágot Molnár Gyula ifjúsági regénye, a „Fiúk a gáton”, Szönyi Gyula illusztrációival. Mai svéd gyermekversek antológiája az „Ami a szívedet nyomja” című kötet, melynek anyagát Tótfalusi István válogatta és fordította; az ízléses kötetet Szecskó Tamás illusztrációi díszítik. A Delfin könyvek sorozatában jelent meg Edward Eager ifjúsági regénye, a „FélvarázsUgyancsak ifjúsági regény az ungvári Kárpáti Kiadóval közös gondozásban megjelentetett „Nagymama ikonja”, Albert Lihanov tollából. Benedek Elek bűbájos meséi, a „Több- sincs királyfi és más mesék” kötete ez alkalommal hetedik kiadásban Hatott napvilágot.

A Mezőgazdasági Könyvkiadó és Élelmiszeripari szakmunkáskönyvtárban megjelentene — Bodrogi R"zső. Bognár Gyula és Kovács Olga közös munkájaként — a „Konzerv- és hűtőipari á’ta- lános műveletek” című fontos szakkönyvet. Negyedik, javított kiadásban látott napvilágot a „Szőlő a házikertben”. Horváth Sándor jnunkája. A Biológiai környezetünk védelme sorozat új kötete, a „Mezőgazdasági hulladékok” hasznosítása.

Mai tévéajánlatunk

21.10: Művészeti Magazin.

A népszerű képzőművészeti témájú magazin ezúttal az Iparművészeti Múzeumból sugárzott nportműsorral jelentkezik. Rapcsónyi László , riporter kérdéseire azok a művészek válaszolnak, aki)< az idei múzeumi hónap alkalmából kiállítottak.

A Nemzeti Múzeum nagy • sikerű „Perui aranykincsek” című kiállításáról és a Szép- művészeti Múzeum egyiptomi kiállításáról is hírt adnak a kamerák. Ez utóbbi tárlat anvaga a berlini Pergamon- gyűjtemény legszebb darabjait tartalmazza.

Végül az Ernst Múzeumban kiállító Josef Szajna egyéni hangvételű tárlatát mutatja be a műsor.

Évit elsőben és másodikban tanítottam. Édesanyja érdeklődő, munkámat ügyesen segítő szülő volt. Minden szülői értekezleten részt vett. Más környékre költöztek, több mint 10 évig nem találkoztunk. s most két éve összefutottunk. Örömmel üdvözöltük egymást. Ö éppen akkortájt került nyugdíjba, kicsit színtelenül mesélt az életéről, özvegyen maradt, egyedül lakik. Éva fodrásznő, férjhez ment, babát vár Elmondta a sok újságot. de fáradtan. kissé unottan, az olyan ember hangján, mint ahogyan az beszél. akit kirekesztettek már az élet kedvet adó örömeiből. „M nden rendben —. de én nagyon magamra maradtam.”

A találkozás mély benyomást tett rám és sokszor töprengtem azon, hogy az én aktív, jó .mozgású mamámból milyen fáradt — talán nem túlzás ha azt mondom — életunt öregasszony lett 55 éves korára.

A minap a vároldali sétám közben megnyertem egy játszótéri pádon. Fürge. kissé meggömbölyödött asszonyka futott ide-oda az éppen járni kezdő kisbaba után. óvó karját háta mögött széttárva,

a nemzetközi munkasmozga4 NOGRAD - 1975. október 24,, péntek

„Valami újat szeretnénk..."

Nem tudni, bogy a tavalyi szabadtéri kiállítással kezdödött-e a dolog, vagy csak egyszerűen többüknek jutott eszébe ugyanaz az ötlet: valahogyan módot kellene találni arra. hogy közelebb

kerüljenek a művészethez,.átlépjék a kívülállás, és a műalkotás élvezése, értékelése közötti szakadékot. Ök. a megyei OTP műszaki brigádjának tagjai mindennapos munkájuk során találkoznak

ugyan esztétikai problémákkal is. de az valahogy más.

— A lakásépítési és értékesítés műszaki és pénzügyi feladataival foglalkozunk, elsősorban társasházakkal. Ezek a legigényesebb lakások — amennyire az anyagi lehetőségek. a beruházási keretek engedik, az esztétikusságra is gondolunk. Persze, ezt csak a praktikussággal összekötve tesszük — magyarázza Kiss Lajos brigádvezető.

A kollektíva négy évvel ezelőtt alakult. A szocialista brigádcím után megkapták a zöld-, majd a bronzkoszorús- kitüntetést. Az értékelésnél érezték, leginkább a kulturális vállalásokkal van probléma. Az nem megoldás,' ha beírják; elmegyünk ennyi alkalommal moziba, ennyiszer színházba, — hiszen egyénileg eddig is mindenki megtette. . ,

— Olyan lehetőségen gondolkodtunk, ami újat ad. de egyúttal többünk érdeklődésével is egyezik, amit igazán csak így, kollektiven tudunk csinálni Ekkor vetődött fel az ötlet: keressünk kapcsolatot képzőművészekkel, kérjünk „randevút” néhányuktól. Így hasznosabb lesz a közös és egyéni tárlatlátogatás egyaránt. Ha parázs vita kerekedik utána — mint a salgótarjáni szabadtéri szoborkiállításon látottakról — talán könnyebben találunk érveket. Mert van. aki konzervatív ízlésű, számára csak az a szép. amit első (pillantásra megért, amiről rögtön látja, mit ábrázol. Mások azt mondják: nem az a lényeg, /mit ábrázol, hanem az. mit akar kifejezni — persze. ehhezmár egy kis műértés kiéli.

Elsőként Iványi Ödön festőművésszel sikerült a találkozás, bár nem volt könnyű összehozni. Makóról jnemrégiMarcus Aurelius bronzszobra. A flunaszekcsöä régészeti lelet — Marcus Aurelius római császár bronzból öntött portréja — egyenrangú párja a világ múzeumaiban őrzött legértékesebb római szobroknak

li en érkezett. De végül a /er- vt;zett egyórás beszélgetésből ki't .és fél óra lett. sót ■ futárt jöt t még a műteremlá'^ogatás. A. brigádnapló őrzi a •’művész so&út: „Köszönöm ^ látogatást. Igen örülök, h agy az ér- dekMdés nem forn.tális érdeklődés volt, haner.t valódi, ha- misi’U Man. igaz. Ez a találkozás Váj sikerült, mindkét fél hasznaira volt., A kérdések átfogó jellege _ érdekessége, sok esetbe n kö:/éndeket súroló volta tá; {ra nyitotta a kapukat, sok szó r lérinbve azokat a

mélysf geke/,, melyek a festőt is fogl t'lkfjztatják. Részemről is tanú is/.gos volt a találkozó'’

— írta 'iványi Ödön.

— So! sat megtudtunk az alkotás folyamatáról — ecy-egy mű ; jondolatait a művész vázlat tikon rögzíti, és gyakran e Jőfordul, hogy a kész mű valar ai egészen más. Nem tért kj az olyan kérdések elöl sem. hogy például miben feje íődiik ki a művész pártosság' i. elkötelezettsége — me* sélt n a beszélgetésről Tóth Ve fteel.-— A műteremben leg jobbam két figurája tetszett. I Mindkettő talicskát tolt — de *z egyiken érezni lehetett a vkubikusmunka mennyire kiszívta már az erejét, míg a másiknak, a hagymaszedönek könnyebb volt a terhe. Sorsok közötti különbséget is •mennyire ki lehet fejezni!...

— Milyen képek vannak a lakásokkal foglalkozó művészetet szerető műszakiak ltr L’kásában ?

A válaszok őszinték, Egy- egy értékesebb mű' vagy klasszikus festmény repru- dukciója — a többi szülőktől, :rokönöktől kapott és örökölt giccs. De ha befejeződik a lakásépítés, az új otthonba csak ízléses, nívós alkotásokat ’visznek — mondja egyikük.

— A képcsarnokban nézegettem az alföldi festők ké- ;peit. Onnan származom, szinte kívánkozik az új lakásba egy-egy kép. És nógrádi művészektől szeretnék vásárolni még — tervezget a brigád vezetője.

Programjukat, a megyében élő művészek megismerését szeretnék tovább folytatni, másokkal is találkozni. Az igazi értéke ennek az akciónak abban van ami a mindennapi életet gazdaggá teszi, az embert pedig igényesebbé. ,.

Valami újat szerettek volna 1— ez, úgy látszik sikerült.

1 Ennek ellenére nem mondjuk, hogy csak ez az út veiet közelebb a művészetekhez — ezernyi más formát találhatnak a brigádok erre. Ami követendő ebben a kezdeményezésben: az újításra tett kísérlet a művelődés egy közösségi formájának keresése. hogv olyan legyen a kulturális vállalás, aminek teljesítésében. megvalósításában maga a közösség segít.

G. K, M.

iaaa»iiaaiamaaiaaaaaaaiaaaaaaraaiaiaaNaaaiaaaaaOTaaa«iaaaaataaaa»iiiaakiaaiaiafaiaaataaaaaa«aaaa«iiataaaiiaaaaai*ai«ai’

HEGFIATALODOTT

nagymamák

hogy az esetleges elesésnél elkaphassa. Alig akartam hinni a szememnek! A divatos, világos ruhába öltözött, jó 40- esnek látszó nagymama nem volt más. mint az én Évim édesanyja.

Megörültünk egymásnak. A kis Kati hamar bekerült a kocsijába A nagymama leült mellém és csak úgy áradt belőle a szó. Vidám volt. kisimult arcú. tervekkel teli, s beszélt az ő fontos szerepéről. Évi ugyanis mindenképpen el akart menni dolgozni. „3 év a'.att elveszti teljesen a megszokott vendégeit — mondta — a keze is kijön a gyakorlatból.

— És nagymamának nem fárasztó ez? — kérdeztem.

— Ö. dehogy! — tiltakozott. — Elmesélte, hogv a fiatalok nagvon jók hozzá. igaz. ő sem szól bele semmibe, úgy csinálja, ahogyan a „gyerekek” kívánják. Továbbra is külön laknak. A fiatalok nem engedik Ót dolgozni, ők takarítaniuk, mosnak és bevásárolnak. Csak a kis unoka ételét főzi meg és a vele kapcsolatos teendőiket látja el.

Ez a második találkozás még sokkal jobban hatolt ram. mint a két év előtti. Hát eny- nyire megváltozhat egy ember hangulata, beszéde, arcjátéka, bőrszíne, szeme csillogása csupán attól, hogy valami célt lát maga előtt, ami erőt és kedvet ad az élethez?

Évi édesanyja okos asszony.

Okos nagymama. És ez így helyes. Az elet, a körülmények nagyot változtak, az idősebbnek kell az „okos enged” szerepét látszania és tudomásul venni, hogy ma mással etetik a gyermekeket, mint annak idején az övét, másképpen pelenkázzák, más gyógyszereket és védőoltásokat kap a baba. Bíráló megjegyzések nélkül kell teljesíteniük a szülök kívánságát és meg sem szabad kísérelni ..csak azért is” valamit a hagyományos, régi módon csinálni, akár a gyermek világnézetének a megalapozásáról, akár a testi ellátásáról. . vagy bármely más nevelési eljárásról. szoktatásról i6 legyen szó.

Jó, ha a gyermek nevelésébe besegítő nagymamák jelen vannak1 az orvos, illetve a védőnő látogatásainál és maguk is hallják a tanácsokat. utasításokat.

Amióta Évi édesanyjával, mint megfiatalodott nagymamával találkoztam, kissé jobban figyeltem a gyermekkocsit tologató, tipegő babákat vezetgető asszonyokat. Bizony egyre több nagymamát látok közöttük Nem hinném, hogy mindnek fodrásznő lenne a menye, vagy leánya kit a gyermek nevelésében kisegít. Lehet hogy orvos, aki éppen a szakvizsgájára készül, gépen dolgozó munkásnő. akinek szintén nagy visszaesést jelentene, ha 3 évre kiesne a gyakorlatból.

Előkerülnek a „rejlett tartalékok”, a jó nagymamák, közvetve bekapcsolódnak a termelésbe. írásaink nekik is szólnak, hadd lássák el fel» adatukat minél jobban.

G. K.-né

!