Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-24 / 250. szám

Közelebb a művészetekhez a Börzsöny alján DIŐSJENŐ KULTURÁLIS szempontból sokáig nem hal­latott magáról. Függetlenített művelődési ház igazgatója utoljára csak a múlt év kö­zepe táján volt. Idén június­ra változott meg a helyzet: ötödik hónapja ismét betöl­tött az állás. Girasek Károly, az ország másik íelóből. az Alföldről érkezett. Ötéves népművelői gyakorlattal rendelkezik. Ma­sas, vékony, hosszú hajú fia­talember. v A közseggel Hamar megbarátkozott. gyorsan megismerte lakóinak életéh A munkájukat a megszállottsá­gig; szerető emberek szenve­délyével beszél. — Több művelődési ház Igazgatói állására adtam be palyá-zatot — idézi vissza a közelmúlt „sorsfordító" ese­ményét —. mielőtt ide ke­rültem. Diósjenőről érkézéit vissza elsőként a válasz. Ügy ereztem ebből, hogy itt ko­moly szükség léhet rám. La­kást is kaptam. Ezek miatt döntöttem a község mellett, no meg azért, mert előzőleg láttam is a házat, megtet­szett. Ügy éreztem, hogy itt. ha akar és tud az ember dol­gozni, akkor lehet közműve­lődési munkát végezni. Űj művelődési ház. Salgótarján­ban is mondták, hogy a köz­ségi házak közül ez az egyik legjobb adottságokkal ren­delkező. Valóban. Ahol én eddig jártam, ott nem voltak ilyen jók. szépek a kultúrhá- zak. mind jobbára csak toJ- dott-foldott, ezerszer átalakít­gatott épület volt. Szentgyörgyi Istvánról, a falu híres színész-szülöttéről elnevezett művelődési ház gyönyörű környezetben áll. A szálkás levelű fenyők kö­zött a parkban Mikus Sán­dor. Könyvet tartó nő című szobra, s a kőszobor az ér­telmes életet megtalált em­ber derűs nyugalmával te­kint a házra. Odabent rend és tisztaság. — A mostaninál még ott­honosabbá szeretném tenni a művelődési házat. Az embe­rek érezzék a termek hangu­latát, azt, hogy érdemes ide bejönni. Olyan rendszeres, csodálatos életet szeretnénk itt kialakítani, ahová a gye­rekek ki-bejárnak, és ahová a felnőttek is odaszoknak. Eh­hez persze mi kell? Legin­kább az. hogy ne éljünk visz- sza a látogatók bizalmával, programjaink jól előkés-zítet- tek és megszervezőitek le­gyenek. A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN ma már pezsgő elet» folyik. Jellemző erre a következő mondat: „Sakkozunk az idő­vel, hogy a klubhelyiségeink­ben mindenki helyet kapjon.” Az aktív közösségi művelő­dés formáinak, a kiscsopor­toknak a száma jelentős. Mű­ködik itt, a házon belül úttö­rő-, ifivezető és ifjúsági klub, magnóskor, ifjúsági énekkar, fotószakkör, a felnőtteknek honismereti és kézimunka szakkör. ' — A munka alapja a jó kapcsolat. A népművelő egye­dül nem boldogul, szükség­szerűen, a tevékenységéből következően másokkal egyet­értésben. közösen kell dol­goznia. Ezért alakítok ki erős kapcsolatot a helyi üzemek­kel, a termelőszövetkezettel. A tanács is megteszi a tőle telhetőt. Az óvodával és az iskolával tökéletes a kapcso­latom. A nagyszünetekben rendszeresen ott vagyok ná­luk, szinte már várják, mi­kor érkezem. Nagyon sokat segítenek a pedagógusok. A kiscsoportokat túlnyomó részt ők vezetik. — Az ifjúsági klubunk még csak kéthónapos, most for­málódik az élete — vet fel egy problémát a meglevők közül Girasek Károly. — Nem igazi közösség még. Legalább­is nekem sokkal nagyobb az elvárásom vele szemben. A nevelési céljainknak tartalmi­lag jobban megfelelő prog, ramokat kell kialakítanunk, s közoen azért ügyelni arra. hogy az eltérő, különböző programok között egység le­gyen. A nagytermi rendezvények iránt érdeklődünk ezután. Megtudjuk, hogy a községben sem a Déryné Színház, sem az Állami Bábszínház nem szerepel. — Éppen akkor költöztem, amikor a Déryné Színházszer­vezője itt járt. Csak három előadást tudott ajánlani. az időpont is nagyon korlátozott volt. Nem ismertem még a községet, s így, no meg kész helyzet elé állítva, nem akar­tam lekötni az előadásokat. Jövőre már válogathatok, a közönséget is megismerem... A bábszínházzal pedig az a helyzet, hogy eddig, mivel ná­lunk nem játszottak, nem is számítottak ránk. A játék­rendjükbe nem tudtak fel­venni. A bábszínházát jó nevű me­gyei amatőr együttesek, pél­dául a salgótarjáni Főnix, fellépésével pótolják. A nagy­teremben nótaesteket, köny- nyűzenei koncerteket rendez­nek. — Csak garantált, közpon­ti műsort veszek, haknit nem. Rizikós, sok kedvezőtlen ta­pasztalatot szereztem vele kapcsolatban. Az ŐRI ezzel szemben, megbízható. Meg­tervezett, zsűrizett műsort ad — állami „cég”. A művészek nem utcai ruhában, amiben előzőleg a kocsiban üllek, áll­nak a színpadra. Színvonalas műsorokat akarok, mert ezek támasztanak magasabb igé- nveket, nevelnek. Mondjuk, néha erre ráfizetek. de az egyik műsor általában ki­egyenlíti a másikat. — KÖVETKEZETES AKA­ROK lenni a munkámban, és gerinces. Aki az elvei mellett nem tud kitartani, olykor még a feletteseivel szemben is, az ne menjen népművelőinek. Adódhatnak tehát apró ösz* szezörrenések, de szemhu- n,vassal, meggyőződésem, nem fibg előrehaladni semmi, a kultúra, a közművelődés sem. ... És igaza van. Sulyok László ÚJ KÖNYVEK Á Kossuth Könyvkiadó új­donságai között megjelent Erich Honecker, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának könyve, amely „Az interna­cionalizmus zászlaja alatt” címmel válogatott beszédeit es cikkeit tartalmazza. Ma­gyar íróknak munkásokról szóló írásait tartalmazza az „Órák, napok. évek’’ című antológia; gazdag anyagát Er- ki Edit válogatta, a kötetet Szabó Mária szerkesztette. A Külügyminisztérium összeál­lításában látott napvilágot a „Magyar kü’politikai évkönyv”, amely a Magyar Népköz­társaság külpolitikái kapcso­latait és külpolitikai tevé­kenységét ismerteti dokumen- tumszerüen. Az Univerzum Könyvtár egyik legnépsze­rűbb kötete, a „Testünk tit­kai” ez alkalommal harmadik átdolgozott kiadásában kerül az olvas&k kezébe, az angol Anthony Smith tollából. A Gondolat Könyvkiadó megjelentette a népszerű Vi­lágjárók sorozat 99. kötete­ként Balázs Dénes útleírását. A „Tájfun Manila felett” egy távoli világ embereiről, gond­jairól és örömeiről ad hiteles tájékoztatást. Ugyancsak a kiadó gondozásában látott napvilágot Nyilasi János nép­szerű tudományos-ismertető műve, a „Szervetlen kémia.” Az Akadémiai Kiadó új könyvei közt találjuk Bogárdi János: ..Környezetvédelem— vízgazdálkodás” című művét, amely a Korunk tudománya sorozatban jelent meg. A jc lentésmozgás egysége tudo­mányos problémáit vizsgálja Zsilka János könyve, ..A je­lentés szerkezete.” Az Üj ma­gvar népköltési gyűjtemény 17. kötete a Szeged környéki Tombácz János meséit tar- ta'mazza. A pomoás meséket Bálint Sándor gyűjtötte és dolgo/ta fel. A történelemmel. lom kérdéseivel foglalkozók­nak, s az ilyen problémák iránt érdeklődőknek esemény Jemnitz János most megje­lent tanulmánykötete, „A nem­zetközi munkásmozgalom az első világháború éveiben”, a kötet az 1914—1917 közötti esztendők munkásmozgalmi eseményeit vizsgálja marxista szemmel. A Műszaki Értel­mező Szótár 36. kötetében a filmgyártás és a filmtechnika témakörének szavait, kifeje­zéseit magyarázza meg Po­zsonyi Gábor; a tárgyszava­kat a kötet angol, francia, né­met és orosz nyelven is közli. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál látott napvi­lágot Molnár Gyula ifjúsági regénye, a „Fiúk a gáton”, Szönyi Gyula illusztrációival. Mai svéd gyermekversek an­tológiája az „Ami a szívedet nyomja” című kötet, melynek anyagát Tótfalusi István vá­logatta és fordította; az ízlé­ses kötetet Szecskó Tamás il­lusztrációi díszítik. A Delfin könyvek sorozatában jelent meg Edward Eager ifjúsági regénye, a „FélvarázsUgyan­csak ifjúsági regény az ung­vári Kárpáti Kiadóval közös gondozásban megjelentetett „Nagymama ikonja”, Albert Lihanov tollából. Benedek Elek bűbájos meséi, a „Több- sincs királyfi és más mesék” kötete ez alkalommal hetedik kiadásban Hatott napvilágot. A Mezőgazdasági Könyvki­adó és Élelmiszeripari szak­munkáskönyvtárban megje­lentene — Bodrogi R"zső. Bognár Gyula és Kovács Olga közös munkájaként — a „Konzerv- és hűtőipari á’ta- lános műveletek” című fon­tos szakkönyvet. Negyedik, ja­vított kiadásban látott napvi­lágot a „Szőlő a házikertben”. Horváth Sándor jnunkája. A Biológiai környezetünk vé­delme sorozat új kötete, a „Mezőgazdasági hulladékok” hasznosítása. Mai tévéajánlatunk 21.10: Művészeti Magazin. A népszerű képzőművészeti témájú magazin ezúttal az Iparművészeti Múzeumból su­gárzott nportműsorral jelent­kezik. Rapcsónyi László , ri­porter kérdéseire azok a mű­vészek válaszolnak, aki)< az idei múzeumi hónap alkal­mából kiállítottak. A Nemzeti Múzeum nagy • sikerű „Perui aranykincsek” című kiállításáról és a Szép- művészeti Múzeum egyiptomi kiállításáról is hírt adnak a kamerák. Ez utóbbi tárlat anvaga a berlini Pergamon- gyűjtemény legszebb darab­jait tartalmazza. Végül az Ernst Múzeumban kiállító Josef Szajna egyéni hangvételű tárlatát mutatja be a műsor. Évit elsőben és második­ban tanítottam. Édesanyja ér­deklődő, munkámat ügyesen segítő szülő volt. Minden szü­lői értekezleten részt vett. Más környékre költöztek, több mint 10 évig nem találkoz­tunk. s most két éve összefu­tottunk. Örömmel üdvözöltük egymást. Ö éppen akkortájt került nyugdíjba, kicsit szín­telenül mesélt az életéről, öz­vegyen maradt, egyedül lakik. Éva fodrásznő, férjhez ment, babát vár Elmondta a sok új­ságot. de fáradtan. kissé unottan, az olyan ember hangján, mint ahogyan az be­szél. akit kirekesztettek már az élet kedvet adó örömeiből. „M nden rendben —. de én nagyon magamra maradtam.” A találkozás mély benyo­mást tett rám és sokszor töp­rengtem azon, hogy az én ak­tív, jó .mozgású mamámból milyen fáradt — talán nem túlzás ha azt mondom — életunt öregasszony lett 55 éves korára. A minap a vároldali sétám közben megnyertem egy ját­szótéri pádon. Fürge. kissé meggömbölyödött asszonyka futott ide-oda az éppen járni kezdő kisbaba után. óvó kar­ját háta mögött széttárva, a nemzetközi munkasmozga­4 NOGRAD - 1975. október 24,, péntek „Valami újat szeretnénk..." Nem tudni, bogy a tava­lyi szabadtéri kiállítással kezdödött-e a dolog, vagy csak egyszerűen többüknek jutott eszébe ugyanaz az öt­let: valahogyan módot kellene találni arra. hogy közelebb kerüljenek a művészethez,.át­lépjék a kívülállás, és a mű­alkotás élvezése, értékelése közötti szakadékot. Ök. a me­gyei OTP műszaki brigádjá­nak tagjai mindennapos mun­kájuk során találkoznak ugyan esztétikai problémák­kal is. de az valahogy más. — A lakásépítési és értéke­sítés műszaki és pénzügyi fel­adataival foglalkozunk, el­sősorban társasházakkal. Ezek a legigényesebb lakások — amennyire az anyagi lehetősé­gek. a beruházási keretek en­gedik, az esztétikusságra is gondolunk. Persze, ezt csak a praktikussággal összekötve tesszük — magyarázza Kiss Lajos brigádvezető. A kollektíva négy évvel ez­előtt alakult. A szocialista brigádcím után megkapták a zöld-, majd a bronzkoszorús- kitüntetést. Az értékelésnél érezték, leginkább a kulturá­lis vállalásokkal van problé­ma. Az nem megoldás,' ha beírják; elmegyünk ennyi al­kalommal moziba, ennyiszer színházba, — hiszen egyéni­leg eddig is mindenki meg­tette. . , — Olyan lehetőségen gon­dolkodtunk, ami újat ad. de egyúttal többünk érdeklődé­sével is egyezik, amit igazán csak így, kollektiven tudunk csinálni Ekkor vetődött fel az ötlet: keressünk kapcsolatot képzőművészekkel, kérjünk „randevút” néhányuktól. Így hasznosabb lesz a közös és egyéni tárlatlátogatás egy­aránt. Ha parázs vita kereke­dik utána — mint a salgótar­jáni szabadtéri szoborkiállí­táson látottakról — talán könnyebben találunk érveket. Mert van. aki konzervatív ízlésű, számára csak az a szép. amit első (pillantásra megért, amiről rögtön látja, mit ábrázol. Mások azt mond­ják: nem az a lényeg, /mit ábrázol, hanem az. mit akar kifejezni — persze. ehhezmár egy kis műértés kiéli. Elsőként Iványi Ödön fes­tőművésszel sikerült a talál­kozás, bár nem volt könnyű összehozni. Makóról jnemrégi­Marcus Aurelius bronzszobra. A flunaszekcsöä régészeti le­let — Marcus Aurelius római császár bronzból öntött port­réja — egyenrangú párja a világ múzeumaiban őrzött legértékesebb római szobroknak li en érkezett. De végül a /er- vt;zett egyórás beszélgetésből ki't .és fél óra lett. sót ■ futárt jöt t még a műteremlá'^ogatás. A. brigádnapló őrzi a •’művész so&út: „Köszönöm ^ látoga­tást. Igen örülök, h agy az ér- dekMdés nem forn.tális érdek­lődés volt, haner.t valódi, ha- misi’U Man. igaz. Ez a találko­zás Váj sikerült, mindkét fél hasznaira volt., A kérdések át­fogó jellege _ érdekessége, sok esetbe n kö:/éndeket súroló vol­ta tá; {ra nyitotta a kapukat, sok szó r lérinbve azokat a mélysf geke/,, melyek a festőt is fogl t'lkfjztatják. Részemről is tanú is/.gos volt a találkozó'’ — írta 'iványi Ödön. — So! sat megtudtunk az al­kotás folyamatáról — ecy-egy mű ; jondolatait a művész vázlat tikon rögzíti, és gyak­ran e Jőfordul, hogy a kész mű valar ai egészen más. Nem tért kj az olyan kérdések elöl sem. hogy például miben feje íődiik ki a művész pártos­ság' i. elkötelezettsége — me* sélt n a beszélgetésről Tóth Ve fteel.-— A műteremben leg job­bam két figurája tetszett. I Mindkettő talicskát tolt — de *z egyiken érezni lehetett a vkubikusmunka mennyire ki­szívta már az erejét, míg a másiknak, a hagymaszedönek könnyebb volt a terhe. Sor­sok közötti különbséget is •mennyire ki lehet fejezni!... — Milyen képek vannak a lakásokkal foglalkozó művé­szetet szerető műszakiak ltr L’kásában ? A válaszok őszinték, Egy- egy értékesebb mű' vagy klasszikus festmény repru- dukciója — a többi szülőktől, :rokönöktől kapott és örökölt giccs. De ha befejeződik a lakásépítés, az új otthonba csak ízléses, nívós alkotásokat ’visznek — mondja egyikük. — A képcsarnokban néze­gettem az alföldi festők ké- ;peit. Onnan származom, szin­te kívánkozik az új lakásba egy-egy kép. És nógrádi művészektől szeretnék vásá­rolni még — tervezget a bri­gád vezetője. Programjukat, a megyében élő művészek megismerését szeretnék tovább folytatni, másokkal is találkozni. Az igazi értéke ennek az akció­nak abban van ami a min­dennapi életet gazdaggá te­szi, az embert pedig igénye­sebbé. ,. Valami újat szerettek volna 1— ez, úgy látszik sikerült. 1 Ennek ellenére nem mondjuk, hogy csak ez az út veiet kö­zelebb a művészetekhez — ezernyi más formát találhat­nak a brigádok erre. Ami kö­vetendő ebben a kezdeménye­zésben: az újításra tett kísérlet a művelődés egy közösségi formájának keresése. hogv olyan legyen a kulturális vállalás, aminek teljesítésé­ben. megvalósításában maga a közösség segít. G. K, M. iaaa»iiaaiamaaiaaaaaaaiaaaaaaraaiaiaaNaaaiaaaaaOTaaa«iaaaaataaaa»iiiaakiaaiaiafaiaaataaaaaa«aaaa«iiataaaiiaaaaai*ai«ai’ HEGFIATALODOTT nagymamák hogy az esetleges elesésnél el­kaphassa. Alig akartam hin­ni a szememnek! A divatos, világos ruhába öltözött, jó 40- esnek látszó nagymama nem volt más. mint az én Évim édesanyja. Megörültünk egymásnak. A kis Kati hamar bekerült a kocsijába A nagymama leült mellém és csak úgy áradt be­lőle a szó. Vidám volt. kisi­mult arcú. tervekkel teli, s beszélt az ő fontos szerepéről. Évi ugyanis mindenképpen el akart menni dolgozni. „3 év a'.att elveszti teljesen a meg­szokott vendégeit — mondta — a keze is kijön a gyakor­latból. — És nagymamának nem fárasztó ez? — kérdeztem. — Ö. dehogy! — tiltako­zott. — Elmesélte, hogv a fia­talok nagvon jók hozzá. igaz. ő sem szól bele semmibe, úgy csinálja, ahogyan a „gye­rekek” kívánják. Továbbra is külön laknak. A fiatalok nem engedik Ót dolgozni, ők taka­rítaniuk, mosnak és bevásá­rolnak. Csak a kis unoka éte­lét főzi meg és a vele kapcso­latos teendőiket látja el. Ez a második találkozás még sokkal jobban hatolt ram. mint a két év előtti. Hát eny- nyire megváltozhat egy em­ber hangulata, beszéde, arc­játéka, bőrszíne, szeme csillo­gása csupán attól, hogy valami célt lát maga előtt, ami erőt és kedvet ad az élethez? Évi édesanyja okos asszony. Okos nagymama. És ez így helyes. Az elet, a körülmé­nyek nagyot változtak, az idősebbnek kell az „okos en­ged” szerepét látszania és tu­domásul venni, hogy ma más­sal etetik a gyermekeket, mint annak idején az övét, más­képpen pelenkázzák, más gyógyszereket és védőoltáso­kat kap a baba. Bíráló meg­jegyzések nélkül kell teljesí­teniük a szülök kívánságát és meg sem szabad kísérelni ..csak azért is” valamit a hagyományos, régi módon csi­nálni, akár a gyermek világ­nézetének a megalapozásáról, akár a testi ellátásáról. . vagy bármely más nevelési eljá­rásról. szoktatásról i6 legyen szó. Jó, ha a gyermek nevelésé­be besegítő nagymamák je­len vannak1 az orvos, illetve a védőnő látogatásainál és maguk is hallják a tanácso­kat. utasításokat. Amióta Évi édesanyjával, mint megfiatalodott nagyma­mával találkoztam, kissé job­ban figyeltem a gyermekko­csit tologató, tipegő babákat vezetgető asszonyokat. Bi­zony egyre több nagymamát látok közöttük Nem hinném, hogy mindnek fodrásznő len­ne a menye, vagy leánya kit a gyermek nevelésében kise­gít. Lehet hogy orvos, aki ép­pen a szakvizsgájára készül, gépen dolgozó munkásnő. aki­nek szintén nagy visszaesést jelentene, ha 3 évre kiesne a gyakorlatból. Előkerülnek a „rejlett tar­talékok”, a jó nagymamák, közvetve bekapcsolódnak a termelésbe. írásaink nekik is szólnak, hadd lássák el fel» adatukat minél jobban. G. K.-né !

Next

/
Thumbnails
Contents