Nógrád. 1975. október (31. évfolyam. 230-256. szám)

1975-10-24 / 250. szám

Ttorífőkbál ős állont kassza hői A szovjet család költségvetése Moszkvai telextudósítás. Moszkvában Riadták annak a statisztikai felmérésnek az eredményét, amely 62 ezer család körülményeinek vizs­gálatával, a szovjet háztartá­sok kiadásait foglalja össze. Még a szakemberek is meg­lepődtek a családi költségve­tésekben bekövetkezett vál­tozásokon. A múlt tíz eszten­dőben pl. egy család — átla­gosan négy főt számítva — 48 kilogrammal több halat, 200-zal több tojást fogyasz­tott 1974-ben, mint 1965-ben, Jóval több cukrot, gyümöl­csöt, zöldséget is vásároltak. Csökkent viszont a kenyér-, és burgonyafogyasztás. megváltozott ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK Az étkezési szokások meg­változásával, a fehériékben és vitaminokban gazdag élelmiszerek beszerzésével a szovjet családok pénzértékben számítva természetesen többet költöttek táplálkozásra, mint tíz esztendővel ezelőtt. Ebben csak nagyon kis szerepet ját­szottak ' a két időszak között bekövetkezett árváltozások, mert pl. a húsnak, tejnek, tejterméknek, tojásnak évek óta rögzített a fogyasztói ára. A munkáscsaládok összes kiadásaiknak mintegy 34 szá­zalékát költötték élelmisze­rekre; 1965-ben ez a mutató .38 százalék volt. Még szem­betűnőbb a változás a pa­rasztságnál: 45-ről 36 száza­lékra mérséklődött az élelmi­szerre fordított kiadások rész­aránya. A családi költségvetésben a következő nagyobb tételt a tartós fogyasztási cikkek te- szjk ki. Ruhák, szövetek, ci­pők. bútorok stb vásárlására a múlt esztendőben az évi bevételeik 22 százalékát köl­tötték a munkáscsaládok; Veszélyes szakaszok A MEGYEI rendőr-főkapj- tányság közlekedési osztályán van eey megyetérkép. me­lyen zöld. vörös és fekete kö­rök sorakoznak az utak men­téin. A könnyű, a súlyos, il­letve a halálos közlekedési balesetek színhelyét ieizik. igen sajnálatos, de a halálos balesetek száma ielentősen emelkedett az elmúlt évhez képest a megyében- Na­gyon sok balesetinél a helvte- len.úl megválasztott, az útvi­szonyoknak nem megfelelő sebesség volt az egyik ok. A térképre pillantva, kide­rül, hogv a halálos balesetek nagy számban egyik útsza­kaszhoz sem kötődnek. Nin­csenek megyénkben úgyneve­zett „halálzónák”. De. töob olyan szakasz van. ahol ket­tesével, hármasával, négye­sével állnak a piros karikák, jelezve egy-egy súlyosa oó balesetet. Vegyünk sorra egy­néhányat. Balassagyarmat külterüle­tén, Üjkóvámál van egv ka­nvar. mely előtt korábban ajánló tábla 50 km-es se­bességet javasolt. Sokan nem vették ezt figyelembe, köz­tük Krahulecz Lovász Gvma budapesti lakos, aki május­ban járt erre. Nem a megfe­lelő sebességgel hajtott, af sodródott a menetirány sze­rinti bal oldalra és egy sza­bályosan közlekedő személy- gépkocsinak ütközött, A bíró­ság másfél évi szabadságvesz­tésre ítélte, négv évre eltil­totta a vezetésből, ugvams gépkocsijának egyik utasa az ütközés következtében életet vesztette. Az ajánló táblát azóta korlátozóra cserélték. Szécsény belterületén keve­sebb a beleset. Valószínűleg az út kiskockakő burkolata játszik ebben közre, me Íven köztudottan könnyen .. meg­csúszik” a kocsi. Ezt tud iák a vezetők is, és óvatosan haj­tanak. Szécsényből két útvo­nalon is el lehet jutni Salgó­tarjánba. A karancsi völgyön keresztül Litkének kerülve, vagy Kishartvánon át. Mind­két útvonal kanyarokkal, lej­tőkkel bővelkedő. Megyénk egyik legbaleset-veszálvesebb területe ez. Kanyarokban a helytelenül megválasztott se­besség, körültekintés nélkül végzett előzés, a vezető túl­zott önbizalma, évente szedi áldozatait. Különösen veszé­lyes ez a szakasz a motor- kerékpárosokra nézve. Lássunk egy-egy példát: Salgótarján és Karancsalia között lelte halálát júliusban Orosz Jó­zsef. Erősen jobbra ívelő ut- kanyarban a megfelelőnél nagyobb sebességgel haladt átvágott a menetirány szerin­ti bal oldalra, s az útmenti töltés aljában fának ütközött. A helyszínen életét vesztette. A másik útvonalon, Salgótar­ján és Kishartyán között Reibl Ferenc » lejtős, ka­nyargós úton előzött és a szabályosait vele szemben közlekedő tehergépkocsinak ütközve a helyszínen meg­halt­Salgótarján belterületén az idén idáig 40 baleset történt, melyből 16 súlyos, egy halá­los volt. Legtöbb baleset a Salgó úton, Vörös Hadsereg úton, illetve a Rákóczi útnak a litkei elágazástól a benzm- kútig terjedő szakaszán tör­tént. A salgótarjáni balesetek többségét a gyalogosok figyel­metlensége okozta. Egyik leg­veszélyesebb környék az AFIT-szerviz melletti busz­megálló. Itt a gépkocsiveze­tők nagyon gyakran tapasz­talhatják. hogy gyalogosok körültekintés nélkül, jármű mögül lépnek, sőt, futnak ki az úttestre. Nagybátöny községet 7 pi­ros karika jelzi. A súlyos se­rülések nagy részé gyermek­baleset, a Népköztársaság ut­cában történt. Az iskolával szemben van az autóbusz- megálló. s a buszról leszálló gyerekek a reggeli órásban állandó balesetveszélyt jelen­tenek. összegezve: ha a vezetők betartják a közlekedési e.ö- írásokat, figyelemmel kísérik a jelző táblákat, 99 százaléK- ban rajtuk múlik, hogy oiz- tonságosan közlekedjenek. Igaz ugyan, hogy van ne­hány veszélyes kanvarokkód tűzdelt út Nógrádban. azon­ban e kanyarokat tábla jelzi a vezetőnek. Alapvető sza­bály: a sebességet úgy Kell megválasztani, hogy az út be­látható szakaszán be.ül tud­jon szükség esetén megállni a jármű. Vannak, akik túl­zottan bíznak vezetői ismere­teikben, gyakorlatukban. Vannak, akik nem ijednek meg akár a két keréken for­dulástól sem. Jő lenne, na tudomásul vennék, hogy a „rallye-zés” nem csak a saját életüket veszélyezteti, hanem a többi közlekedő biztonsá­gát' is, s mint ilyen, bünte­tendő. Lakott területen — mint azt az adatok mutatják — a gyalogosok is jelenthetnek ve­szélyt. Eopen ezért, ió lenne, ha a gépjárművezetők számí­tanának az esetlegesen elei ük lépő, eléjük ugró gyalogosra s még jobb lenne, ha a gya­logosok is körültekintően köz­lekednének, hiszen a gépiar- mű-balesetből a gyalogjáró mindenképpen vesztesként kerül ki. EZERSZER elhangzott, de nem elégszer hangsúlyozandó: óvatosabban, körültekintőb­ben, embertársaink bizton­ságára jobban ügyelve köz­lekedjünk! Hamarosan ködös idők, csúszós utak nehezítik maid a vezetők és gyalogosok dolgát. Jó lenne, ha ezek a nehézségek nem növelnék az amúgy is túl magas megye: baleseti statisztikát. G. I. 1965-ben csak a jövedelmük egyötödét adták ki ezekre a cikkekre. A parasztságnál még nagyobb az emelkedés: 18-ról 21 százalékra nőtt az arány. A művelődésre, kultú­rára fordított összeg a mun­kások költségvetésében egy- heted, a parasztoknál egyki- lenced részt tesz ki. TAKARÉKOSAN, ELŐRELÁTÓAN A családok bevételüknek nagy hányadát a takarék- pénztárakban helyezik el vá­sárlásokra, utazásokra, előre nem látható kiadásokra. Az elemzések 6zerint a munkás- családoknál átlagosan a be­vételek hat százalékát, a pa­rasztcsaládok pedig 13 szá­zalékát teszik féke. Nagy szerephez jutnak a Szovjetunióban az ún. borí­tékon kívüli juttatások. A mostani statisztikai viszgálat ' rámutat, hogy a munkáscsa­ládok jövedelmét az állami támogatások mintegy 22 szá­zalékkal, a parasztcsaládoket 20 százalékkal emelik. Mint ismeretes, a szovjet állam szinte teljesen magára vállal­ja az iskoláztatással, bölcső­dei és óvodai neveléssel kap­csolatos költségedet. A kimu­tatások szer.nt egy-egy tanuló iskoláztatása, amíg elvégzi a tíz osztályt, évente száz ru­beljébe kerül az államnak. A lakbérek, közlekedési díjsza­bások évtizedek óta nem .vál­toztak túlnyomó részt az ál­lami költségvetést terhelik. Az üdülési, szanatóriumi be­utalók tényleges költségének is csak kis részét fizetik meg a dolgozók, a nagyobb részt az állam vállalja magára. Egy sor fogyasztási cikk árá­ban is érvényre jut az állami támogatás. ELŐREJELZÉS 2000-ig Rövidesen hozzálátnak a szakemberek az ezredforduló­ig érvényes, hosszú távú csa­ládi költségvetési terv össze­állításához, hogy a várnató fogyasztói változásokat előre jelezhessék, s kielégítésükre a népgazdaság időben felkészül­hessen. Bizonyosra vehető, pl., hogy a lakosság minden rétegében tovább nő a keres­let a tartós fogyasztási cik­kek iránt, emelkednek a tu­rizmusra költött összegek, vi­szont a családi költségvetés­ben az élelmiszerekre a na­pi létfenntartásra fordított ki­adások részaránya előrelátha­tóan tovább mérséklődik. Faragó András Minden tekintetben lakosság érdekeit tartjuk szem előtt Nyilatkozott az egyesülést előkészítő bizottság elnöke Egyesülés előtt a rétsági járás* ÁFÉSZ ci A rétsági járás szövetkezeti tagsága nagy feladat előtt áll. Döntenie kell arról, hogy egyesitbe az ÁFÉSZ-eket. Ré­gi hagyományokat kell felszámolni, mert a rohamosan fej­lődő élet, a dolgozó emberek érdeket így kívánják. Sem a szövetkezeti tagságnak, sem a lakosságnak nem előnyös már az elaprózott, kis méretű kereskedelmi hálózat. Ezek­ben a napokban folynak a beszélgetések a tagsággal az egye­sítésről. Abból az alkalomból kereste fel lapunk munka­társa is Kuris Mihályt, a Börzsöny ée Vidéke Egyesült ÁFÉSZ igazgatóságának elnökét, az egyesülést előkészítő bizottság elnökét, hogy szóljon az egyesüléssel járó gon­dokról, feladatokról. — A kereskedelem koncent­rálása. miért vált szükségessé a járásban? — Az elmúlt négy év során megváltozott a rétsági járás gazdasági szerkezete, végre­hajtottuk az ipar egy részé­ben a rekonstrukciót, megin­dult az újonnan letelepült üzemek hatékony termelése. A járásban magasabb szintű igények jelentkeztek a keres­kedelemmel szemben, elsősor­ban a munkáslakta területe­ken, az idegenforgalmi helye­ken és a közös községi taná­csok székhelyein. Az igénye­ket az ÁFÉSZ-ek csak újabb szervezeti keretek között tud­ják megvalósítani. Járásunk­ban a nagyobb ÁFÉSZ-ek, így a Börzsöny és Vidéke Egye­sült ÁFÉSZ a forgalomhoz képest magasabb nyereséget tudott elérni az elmúlt évek­ben, mint a nálánál kisebb egységek- Ennek oka a ked­vezőbb költséggazdálkodás­ban és a fejlettebb üzem* es munkaszervezési lehetősége* jobb kihasználásában kere­sendő. A nagyobb szövetkezet gazdaságilag is egvenrangűbb partnere lehet a centralizái- tabb nagykereskedelemnek és ipari vállalatnak. A na­gyobb szövetkezetek káder­helyzete is jobban megfelel a követelményeknek, és a leg­lényegesebb: magasabb a nye­reség, magasabb a fejlesztési alap. Ennek következtében lényegesen javítani lehet el­maradott kereskedelmi háló­zatának fejlesztését, az áru­ellátást színvonalasabbá lenet tenni. A megfelelő mennyisé­gű és választékú ellátást csak koncentrált, nagyobb alapte­rületű szakboltokban és ABC- áruházakban tudják gazda­ságosan biztosítani. Figyelem­be véve mindezeket, tartjuk szükségesnek a járás ÁFÉSZ" einek egyesülését. Az eiKö- vetkezendő napokban iárá- sunkban szövetkezeti részköz­gyűlésekre kerül sor. ahol s szövetkezeti tagok szavaznak az egyesülésről, ha egyetér­tenek azzal. — A lakosságnak, a szö­vetkezeti tagságnak, milyen előnnyel jár az, ha egyesül­nek az ÁFÉSZ-ek? — Az egyesüléssel a szö­vetkezeti tagságnak és a la­kosságnak nagyobb mennyi­ségű, jobb választékú áruel­látást tudunk biztosítani, a többcsatornás árubeszerzésben rejlő lehetőségek maximá- lisabb kihasználásával. Gaz­daságosabban tudjuk meg­szervezni a tagság, a lakos­ság ipari és kereskedelmi szolgáltatási igényeinek kielé­gítését. Elsősorban arra gon­dolunk, hogy a Rétságon levő szakboltjainkból bútor", ipar­cikk-, vagy a TÜZÉP-te.e- peinkről a szövetkezeti tag­ságnak osaknem ingyenesen, a lakosságnak pedig megfelelő térítés ellenében házhoz szál­líthatjuk az ott vásárolt áiut, sőt a tartós fogyasztási cik­kek beszerzésében is jobban be tudunk segíteni. Igaz. ez a tevékenység ez évben mar helyenként elkezdődött. de még nem folyik rendszeresen és szervezetten. A rétsági szövetkezetnél a „pébégáz - ellátás teljesen megoldott. A íűtőolaf kiszállítása szervezet­ten folyik. Ezt az elkövetke­zendő tervciklusban tovább kívánjuk bővíteni. Nézsa es körzetében a ,.pébégáz”-ellá- tás régi vágya és kérése az ott élő lakosságnak. Ennek megoldását elsőrangú felada­tunknak tekintjük. Külön Ki­emelem a rétsági járás lehe­tőségeit a zöldség-gyümölcs, valamint a háztáji gazdasa­gokban rejlő terménvfélese* gek és apró állatok felvásár­lását illetően. Ezt a tevékeny­séget idáig is folytattuk, de megítélésem, hogv sokkal jobban és szervezettebben kell végezni. Az egyesülés folytán nagyobb mennviseset tudunk felvásárolni egy-egy termékféleségből, ezáltal ked­vezőbb, hosszabb távú szer­ződést köthetünk a feldolgo­zóiparral, a felvásárló keres* kedeimi vállalatokkal- Lehe­tőségünk lesz tehát a terme­lési kedv növelésére a szö­vetkezeti tagság körében. — A fejlesztésnek, milyen lehetősége tárul fel az egye­süléssel? — Az egyesülés következté­ben minden bizonnyal a háló­zatfejlesztésben eredménye­sebbek lehetünk. Arra gondo­lunk, hogy nem kell több évig pénzeszközöket tartalé­kolnunk egy-egy jelentősebb alapterületű ABC-áruhaz megépítéséhez. A megnöve­kedett saját erő mellett job­ban ki tudjuk használni a szövetkezeti és állami támo­gatásban ' rejlő lehetőségeket; A hálózatfejlesztés vonatko­zásában mindenféleképpen rangsorolnunk kell. Ehhez járási pártértekezletünk sow segítséget adott, amikor kije­lölte a helyes utat. Itt első­sorban a rétsági ABC"áruház mielőbbi befejezésére gondo­lok. amely pénzügyileg most már teljesen rendezett Az elkövetkező év idegenforgal­mi szezonnyitására előbbre kell lépnünk Bánk kereske­delmi és szociális létesítmé­nyeinek bővítésével. Meg kell oldanunk Nézsá.n egv hármas kategóriájú gázcsere telep lé­tesítését. Ezzel biztosítva lesz járásunk minden községénél és településének helybeni ,.pébégáz”-ellátása. Meggyor­sul a kis településeinken levő hagyományos vegyesboltjaink önkiszolgáló formára való át­alakítása. Javítjuk ezen ke­reskedelmi egységeink tecn- mkai felszereltségét- Elsősor­ban a hűtőlánc kiépítésére gondolunk. Egy járási szintű ÁFÉSZ-szel jobb lehetősei kínálkozik a szövetkezeti tag­ság, a lakosság áruellátási,' szolgáltatási és hálózatfejlesz­tési igényeinek dinamikusabb növelésére, melyre a három szövetkezetnél meglevő szel* lepni kapacitást jól kell al­kalmazni. A rétsági járásban levő szövetkezetek dolgozói eddig is mindent megtettek a tag­ság, a lakosság szolgálatáért; Az a cél, hogy a kiszolgálás kulturáltságában, a választé­kosabb áruellátásban, a fo­gyasztói érdekvédetem tekin­tetében, a járás lakosságának további szolgálatában még fegyelmezettebben végezzük a munkánkat. Ez az előnye származik a szövetkezeti tag­ságnak, a lakosságnak, ha egyesülnek a rétsági járás ÁFÉSZ-ei. B. G.v. . a míg nem valósult Almok... Az erőtlen . őszi napsugár még egyszer véglgsimogatta sugaraival a bárnai völgyet. A falu álmos csendjét csak az iskolából hazafelé szaladó gyerekek zsivaja verte fel, mert az emberek még dol­goztak: kik a mezőn, kik a gyárakban. A Petőfi út 28-as számú házhoz igyekszünk. Két öreg üldögélt békésen a nyárikonyha küszöbén. Ami­kor észrevették, hogy feléjük tartunk, az öregember — La­jos bácsi — felállt. Látszott rajta, hogy ritkán jön hozzá­juk vendég. Magányosan él­nek. Aztán elbeszélgettünk, hely- lyel is kínált és szinte kér­dés nélkül mondta. — Nekünk is jár újság, a Szabad Föld. Mióta létezik, mi csak ezt olvassuk. Tudja, ötven tői postás voltam öt­venháromig. Akkoriban bi­zony nagyon kevés helyre vit­tem lapot. Jól emlékszem, hogy Népszavából öt volt a táskámban, egyébből is csak igen kevés. Az öreg arcát figyelem. Bi­zony az a hetvenöt gyötrel- mes esztendő mély barázdá­kat szántott az arcára. Mert gyö'relmes esztendők voltak ezek. Szinte még gyermek fejjel élte át az első világhá­borút. Aztán jött a második... Harc a fronton, hadifogság, nélkülözések... És negyvenöt tavasza, a hazatérés. -Vissza­ment dolgozni a bányába, mert tizenhét éves kora óta ott dolgozott. — Nagyon lassan és na­gyon rosszul telnek a napok így, öregen, nem tudok mit csinálni — mondja. — Tudja, betegesek va­gyunk már — bólint rá An­nus néni, és szeméből könny­csepp csordul ki. — Varjuk a segítséget. Várják, s nem hiába: az úttörők el-el járogatnak hoz­zájuk. Fát vágnak, vizet visz­nek, rendet ralinak a ház kö­rűi. — Jöjjön, nézzen szét bent. A kis szoba-konyhás lakás ragyogóan tiszta volt. A kony­haszekrényen egy tucat szí­nes képeslap sorakozott. Néz­tem őket, majd az öregasz- szony észrevette, s már mond­ta is: — Távoli rokonok küld­ték. Nem szoktam elrakni, van úgy, hogy esténként gyö­nyörködöm bennük. — És az es'ék hogyan tel­nek? — kérdeztem. — Van egy rádiónk, azt hallgatjuk. Nagyon szeret­nénk egy televíziót is. de saj­nos, nincs rá pénzünk. Az a kis nyugdíj kevés. Pedig amikor 1921-ben összeháza­sodtunk, szép álmokat szö­vögettünk a jövőnkről. De ezek az álmok álmok is ma­radtak. így él Garamvölgyi La­jos és felesége a falu köze­pén, a kis házban magányo­san. .. Mert volt nekik négy gyerekük de közülük már egy sem él... És most, a késő őszbe haj­ló délutánon a két öreg mé­gis örült. Nagyon ritka ná­luk a vendég... / — Csak jöjjenek máskor is! — szólt utánunk az öregem­ber. Mosolyogtak, integettek. Akaratlanul is felvetődött bennem a gondolat: ennyi is elég a boldogsághoz...? Bábel László NÖGRAD - 1975. október 24., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents