Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-16 / 217. szám

Mai kommentárunk Nem tudják átvállalni A SZÜLŐKET kell felelősségre vonni, ami­ért az általános iskolákban újratermelődik az alapképzést el nem végzők száma. Igaz, ennek mérséklése céljából az elmúlt évben 411 szülőt sújtottak pénzbírsággal, mert gyer­meke nem tett eleget az előírt tankötelezett­ségének. Amint a példák mutatják, mindez nagyon kevés ahhoz, hogy a helyzet alaposan megváltozzon­Jelenleg évenként az alapképzettséget az iskolakötelezettek 10 százaléka még nem szer- z. meg. Ezek a fiatalok aztán bezúdulnak az üzemekbe, gyárakba, s ott növelik az amúsv is nagyszámú, alapműveltséggel nem rendel­kezők számát. Ennek kapcsán nem árt hang­súlyozni, hogy a gyárak, üzemek, vállalatok nem tanintézmények, hanem termelő-, gaz­dálkodóegységek, ahol a legfontosabb fel­adat a gazdasági egység fejlődését, az ott dolgozók életszínvonalát biztosító termelő­munka jó megszervezése, magas szintű irá­nyítása. Különösen nagy szükség van most erre, mert számunkra igen kedvezőtlenül megváltoztak a tőkéspiaci viszonyok. Nagyon fontos, hogy a rendelkezésre álló társadal­mi munkaidő alatt jelentősen fokozódjék a munka termelékenysége. De gyáraink, üzemeink gazdasági, párt­ós tömegszervezeti vezetői nem feledkeznek el arról, hogy az előbb említett sokrétű, bo­nyolult, nehéz feladat mellett kötelességük és érdekük az alacsony képzettséggel ren­delkező dolgozók tudásának bővítése. Sokat áldoznak szert, hogy az alapképzettség nél­küli munkások közül minél többen, mielőbb elvégezzék a 8 általános iskolát. A korábbi évek átmeneti visszaesése után tavaly már 1411-en végezték el munka mel­lett az általános iskolát. Ez azonban kevés, mivel megyénkben az országos 51,4 száza­lékkal szemben a felnőttlakosságnak csak 45,2 százaléka szerezte meg az alapiskolai képzettséget. A 24 400 szakmunkás közül hét­ezer adós a 8 általános iskolával. Ennél sok­kal rosszabb a helyzet a betanított férfi-, női munkásoknál, illetve segédmunkásom nál. Elég ezzel is megbirkózni az üzemeknek, gyáraknak, nemhogy még átvállalják az új­ratermelődéssel járó gondokat is. Erre kép­telenek! Ezért az iskolák és tanácsok vezetői­nek kell elsősorban álljt kiáltani azokhoz a szülőkhöz, akik nem törődnek gyermekeik iskolai tanulmányaival, akik büntetlenül semmi be veszik a számukra előírt tankötele­zettségi törvény betartását. A tankötelezettségüket nem teljesítő gye­rekek egy részének szülője cigány. Ezekben a családokban igen sok helyen az átlagosnál több a gyermek, A szülök műveltsége is mekeik, s bizony keveset törődnek gyer­mekeik iskolába járásával. Az ilyenekkel szemben kétségtelen nehéz a törvény szigo­rát alkalmazni. Ezért társadalmi segítséggel próbálnak hatni az előbb említett szülőkre. AZ SZMT elnöksége úgy döntött, hogy az iskolák küldjék meg az üzemi, vállalati, gyá­ri szakszervezeti bizottságoknak a tanköte- le»ettség'"'ke’ elhanyagoló gyermekek szülei­nek nevét. Ennek alapján megpróbálnak hatni a muiasz o gyermekek szüleire. Ameny- pyihori ez n°rn vez^t eélra. sz^Vség le^rz a hatósági előírások határozottabb alkalma­zására, az ellenőrzés fokozására, illetve a fe­lelősségre vonásra. Mert a segítő sz.hoz bi­zony sokszor kell a szigor is. v. k. Tizenhat ország szakeinlierci a résztvevők közöli Dr. Simon Pál nehézipari miniszter nyitotta meg a XV. kőolaj- és földgázipari vándorgyűlést Balatonfüreden Vasárnap dr. Simon Pál nehézipari miniszter Balaton­füreden megnyitotta a XV. kőolaj- és földgázipari ván­dorgyűlést, amelyet az Or­szágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület rende­zett. A 450 résztvevő között a hazai szakemberek mellett 16 országból 180 külföldi ven­dég vesz részt az eszmecse- rón. Dr. Simon Pál nehézipari miniszter a plenáris ülésen a kőolaj- és földgázipar ener­giapolitikánkban. betöltött sze­repéről beszélt. Az ojszág energiafelhasz­nálása az elmúlt két és fél évtized alatt évente átlago­san 4—5 százalékkal növeke­dett, közben azonban a szén- hidrogének részaránya 11 százalékról 50 százalék fölé emelkedett — mondotta. Az 1974-es esztendőben elvégzett felmérés azt bizonyította, hogy az energiaszerkezet ilyen mértékű átalakulása követ­keztében a népgazdaság be­ruházási igénye évente 5—7 milliárd forinttal kevesebb volt. A szénhidrogének na­gyobb hatásfokú eltüzelésé­vel a felhasználók megtaka­rítása több milliárd forintra tehető. A timföldgyárakban, a cement-, az üveg- és kerá­miaiparban a fajlagos ener­giafelhasználás a szénhidrogé­nek alkalmazásával 25—40 szá­zalékkal csökkent. Kevés olyan európai ország van — mondotta továbbá —, amely, mint hazánk a teljes műtrágyagyártását fölctgáz- .alapon valósítja meg. Ugyan­akkor a vaskohászatban, az acéliparban is kihasználják a földgáz alkalmazásának minőségjavító, önköltséget csökkentő előnyeit. A ! gázfelhasználás előnye­it a lakosság közvetlenül is érezheti. Az ország háztartá­sainak jelenleg 65 százaléka vezetékes, vagy palackos gáz­ellátásban részesül. Terjed a lakások gázzal való fűtése is. A továbbiakban a nehéz­ipari miniszter a tőkésolajvál­ság magyarországi hatásai­ról. következményeiről be­szélt. Dr. Simon Pál elmondotta, hogy a Szovjetunió 1976 és 1980 között tovább növeli ha­zánkba nyersanyagexportját, még ebben az évben megér­kezik az import szovjet föld­gáz is. A szovjet szénhidro­géneknek döntő jelentőségük van a magyar iparban, ugyan­akkor nem tudunk lemondani a harmadik országból ke­mény valutáért vásárolt nyers­olajról sem. Éppen ezért alap­vető követelmény a jövőben az olajtermékekkel való taka­rékoskodás és a racionális energiagazdálkodási szemlé­let kialakítása. Az ötödik ötéves tervvel kapcsolatosan leszögezte a Nógrádiak országos vetélkedőn A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ négytagú munkavé­delmi versenyző brigádja, mely a szakszervezeti mun­kavédelmi felügyelet 25 éves jubileuma alkalmából ren­dezett munkavédelmi vetél­kedő megyei döntőjének első helyezettje, a napokban Budapesten vett részt az országos középdöntőn, me­lyen 33 csapat indult. A zsűri elnöke, Bükkösy István, a SZOT munkavé­delmi intézetének igazgató­ja köszöntötte a vetélkedő résztvevőit, s elmondotta, hogy az utóbbi hónapok­ban az elődöntőkön 600 ezer versenyző vett részt, s azok legjobbjaiból, az ország kü­lönböző tájairól került ki a legjobb 33 csapat, amely a középdöntőben versenyez a döntőbe jutásért. Az országos vetélkedő já­tékvezetője Vértessy Sán­dor volt. A háromfordulós, egész napos vetélkedőn a részt vevő 33 csapatból vé­gül hat jutott tovább a dön­tőbe. A döntőre, melyet a Magyar Televízió is közve­tít, november elején kerül sor. A salgótarjáni ÁFÉSZ csapata nem jutott ugyan az országos döntőbe, mégis a középdöntőben való rész­vételért a csapat tágjai em­léklapot és tárgyjutalmat kaptak. miniszter, hogy a Nehézipari Minisztérium mindent meg­tesz azért, hogy a hazai föld­ből több nyersolajat, föld­gázt termeljünk, hogy meg­épüljenek a szállítóvezetékek, elegendőek legyenek a finomí­tók kapacitásai, a termékek tárolása, elosztó-értékesítő híU lózata egyre kulturáltabb szén­hidrogén-felhasználást tegyen lehetővé. A négynapos vándorgyűlé­sen szekcióüléseken beszélik meg a műszaki fejlesztés és az ezzel kapcsblatos tudomá­nyos kutatások legújabb eredményeit. Napirendre ke­rülnek a nagy mélységű fú­rások technológiai problémái, a távvezetékek építésének korszerű módszerei, megbe­szélik, miiként lehet a kőola­jat és a földgázt kitermel­ni a lakott területeken és foglalkoznak a számítástech­nikai módszerek alkalmazá­sával a kőolaj- és földgázter­melésben. (MTI) AZ ÜZEM- és munkaszerve­zőt kerestem a salgótarjáni bányagépgyárban. Azt mond­ták ezzel a feladattal többen is foglalkoznak, de üzem- és munkaszervező nincs. Volt ko­rábban, de elment tanítani a szakközépiskolába. Forduljak Egyed Józsefhez, a műszaki fejlesztési osztály vezetőjéhez. A szervező is odatartozott. — Valóban itt dolgozott és hiányzik is egy olyan ember, aki ezen a területen mint gaz­da tevékenykedne. A mi fela­datunk sokrétű — mondja Egyed József, és sorolja: — A mindennapi termelés­hez szükséges szerszámok és készülékek terveit mi készít­jük. A rajztár is itt van. A termelésirányítási lapokhoz — amit a termelési osztály ki­ad — a dokumentációt, rajzo­kat mi szolgáltatjuk a gyártó részlegeknek. Fénymásolónk is van. A régebbi saját terve­zésű szállítóberendezések, görgők rajzai nálunk vannak. Mindinkább érzékelhető azon­ban a (profiltisztulás. A BSZ II.. BSZ III. és a legújabb BSZ IV. típusú bányai szállí­tóberendezésekből kell na­gyobb sorozat. A számok a korszerűsödést és teljesítőké­pesség növekedését fejezik ki. A bányáknál is tapasztalható a tipizálásra való törekvés. Esv típus tartalékalkatrész­ellátása egyszerűbb, köny- nyebb, mint amikor sokféle géppel dolgoznak. — Az osztályon belül is van szakosodásra törekvés. Ne mindenki foglalkozzon min­n jubileum jegyében Polgári védelmi verseny Jó felkészülés, nagy érdek­lődés mellett rendezték meg vasárnap Salgótarjánban a polgári védelem megalakulá­sának 25. évfordulója jegyé­ben azt á jubileumi versenyt, amelyet a megyei törzspa­rancsnokság szervezett a jne- gye legjobb városi és járási alegységeinek részvételével. Kedvezett az idő is. Jóval nyolc óra előtt már fegyelme­zett sorban álltak az alegysé­gek tagjai, várták az elöljáró­kat, a vendégeket, köztük Gé- czt Jánost, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első tit­kárát, Lesták István ezredest, a városi-járási pártbizottsá­gok képviselőit, a városi taná­csok, a járási hivatalok elnö-- keit, a fegyveres testületek vezetőit. Szoboszlai Béla őrnagy je­lentése után Illés Miklós, a megyei tanács általános el­nökhelyettese köszöntötte a felsorakozott alegységek tag­jait. Többek között hangsú­lyozta: a megyei jubileumi versenyen részt vevők már bizonyították, hogy békében is helytállnak, készek a nép vagyonának megóvására, em­bertársaik mentésére. A verseny résztvevői mun­kához láttak. Dolgoztak a mű­szakiak, a vegyvédelmiek, az egészségügyiek. Szinte min­den óraműpontossággal tör­tént. Az alegységek tagjai kifogástalan eredmény eléré­sére törekedtek, hiszen ezút­tal kellett kiharcolni az or­szágos döntőn való részvétel jogát. Vegyi-, sugárfelderítés vég­rehajtásával kezdődött a gya­korlat. Meghatározták a fel­derítés útvonalát, megjelöl­ték a szennyezett terület ha­tárát, a részleges mentesítés helyét. Megkezdődött a mű­szaki felderítés. Az ellenfél mindenütt a'z óra volt, hiszen a gyakorlatot időre kellett el­végezni. A tisztek pedig min­dem vizsgáltak. Értékelték az eszközök kiválasztását, az egyéni vegyvédelmi eszközök felvételét, a felderítő járőr tevékenységét a terepen. El­kezdődött a terepmentesítés, átjáró nyitása a kárhelyen. A romok részleges eltakarítása is fontos feladat. A műsza­ki mentőszakasz parancsno­ka közben elrendelte a sérül­tek kimentését a romok alól. Felzúgott a hatalmas komp­resszor, légkalapáccsal törték ót a falat. A romos épület fel­ső szintjéről megkezdődött a sérültek elszállítása. Munkához láttak az egész­ségügyiek is. A gyakorlat so­rán vizsgáztak az eszméletlen sérült ellátásából, szakított seb elsősegélynyújtásából, égési sérülések ellátásából, nyílt csonttörések, avagy izü­leti sérülések ellátásából. Sok volt az érdeklődő. Szak­emberek és a város lakosai. Mindenki elégedetten nyug­tázta a versenyt, amelyik el­érte célját, hiszen az orszá­gos döntő versenykövetelmé­nyeit megközelítő feltételek között a szakalegységek ma­gas szintű felkészültségét bi­zonyította. Jártuk a különböző helye­ket. Lestük István ezredes vé­leményét is kértük. Így érté­kelte a versenyt: — Megítélésünk az, hogy már az előkészítés is jó volt a megyében. Ezt bizonyítják a sikeres elődöntők. Nógrád megye az országosnál jobb átlagban tudott mozgósítani. Ebben a megyében több mint négyezer fő vett részt a ver­senyeken, a megyei döntőre mintegy hétszázan jutottak el, s valóban a legjobbak. Jó a verseny célkitűzése, ami összhangban áll a város, Sal­gótarján érdekével. Tetszett az a feladat, amit végrehaj­tottak. A versenyen végig érezni lehetett a jó együttmű­ködést a különböző alegysé­gek között. Kiválónak minősí­tem az alegységek fegyel­mét, komolyságát, a gyakor­lat, illetve a verseny szak- szerűségét. Meggyőződésem, hogy a verseny országosan is jó tapasztalatokkal szolgált, szinte mindenütt betartották, vagy túlteljesítették az egy. egy feladat végrehajtásához megadott normát. A polgári védelem országos parancs­noksága nevében köszönetét mondok az alegységek tag­jainak, a községi, járási, - üze­mi parancsnokoknak, mind­azoknak, akik a sikeres jubi. leumi versenyt segítették. Sok sikert kívánok az országos versenyhez, s- hiszem, hogy Nógrád megye ott lesz a do­bogósok között... Lefújták a gyakorlatot. A versenyben részt vett alegy­ségek tagjai ismét fegyelme­zett sorokban várták az ered­ményhirdetést. Vezényszavak hangzottak el, majd Illés Mik­lós értékelte a versenyt. A legjobbaknak Radnai Ervin őrnagy adta át a serlegeket. A jubileumi versenyen a műszakiak közül első lett az ötvözetgyár csapata. Második helyre került a szorospataki bánya, harmadik helyre a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek együttese. Az egészség- ügyiek közül első a salgótar­jáni városi (Baglyasalja) együttes. Második Kazár, har­madik Nagyoroszi csapata lett. A vegyvédelmisek ver­senyét Salgótarján város vá­rosgazdálkodási üzemének csapata nyerte. Második Szé- csény, harmadik Mohora együttese lett. Az első helyezettek az or­szágos versenyen képviselik Nógrád megye színeit. S. L. Volt, de nincs Kellene egy szervező dennel, hanem egyes hasonló munkának legyen meg a gaz­dája. — A célirányos gépek be­szerzésére, kialakítására is törekszünk. A kis hidraulikus sajtolok is ilyenek. Ezek a szilárdan illeszkedő alkatré­szek egymáshoz sajtolását se­gítik. Korábban kalapácso­lással végezték. A szerkezet egyébként több mindenre fel­használható. Már mindegyik lakatosbrigádnak van ilyen sajtolója. — Egy új teendő a görgő­agyak házi gyártásának ki­alakítása. A Salgótarjáni Wo- hászati Üzemek és más válla­latok készítik számunkra. A külső kooperációt szeretnénk csökkenteni, másrészt a gyár­táshoz fel tudjuk használni a 12 milliméter vastag lemez- hulladékot. Ilyen sok keletke­zik, és a jövőben csak a llOx 110 milliméternél kisebb da­rab kerülhet hulladékba. Az első 50 darab már elkészült, vizsgálat alatt van. A jövő héten egy ezerdarabos szériát gyártunk belőle. Nem titok, hogy alcsóbban kívánjuk elő­állítani a görgőagyakat és ha csak a hulladékhasznosítást veszem, már akkor is nyer­tünk — mondja. — A gyárban jelentős a re­konstrukció. Ügy tudom, to­vább folytatódik a jövőben. A műszaki fejlesztési osztályra ezzel kapcsolatban milyen fe­ladatok hárulnak? — A tervezéshez az alap­adatokat, helyszínrajzot mi adjuk. Most a villamosháló­zat, a hírközlő hálózat re­konstrukciós tervei készülnek. Egyébként a jövőben a görgő­gyártás is jelentősen fejlődik. Az igények már most nagyok és még inkább növekednek. Üj könnyűszerkezetes görgő­üzem tervei készülnek, ahol modern technológiai sor ala­kul ki. Központi téma ez és fontosságára való tekintettel egy külön osztályt hoztak létre. Eddig ugyanis a válla­lat központjához tartozott ez a fejlesztési téma. Mivel a gyártás itt folyik, hozzánk ke­rült a feladat, ami a gyárt­mányfejlesztést, kísérletezést és a sorozatgyártás megszer­vezését is magába foglalja. — Sokoldalú az osztály munkája. Biztosítottak-e a feltételek ehhez és rnilyek gondjaik vannak? —- Az elmondottak mellett még az újítások zöme is át­fut az osztályon kivitelezés előtt. örvendetes, hogy az utóbbi időben is egyre több van. Munkát jelent számunk­ra ez is. Az osztályhoz hat szerkesztő és két rajztáros tartozik. Ezek közül egy van aki öt évnél régebbi. Nagy a fluktuáció, mert többen el­mennek időközben más terü­letre. Lehet ennek anyagi háttere és az is, hogy nem tekintik végleges munkakör­nek a szerkesztést. Ide is több tapasztalat kellene. Hi­ányzik az üzem- és munka- szervező, amiről már szó volt. A műszaki fejlesztést vala­hogy neki kellene tovább vin­nie, illetve jó lenne, ha a munka e részét elvégezné va­laki Én tizenegy, éve vagyok a gyárnál. Előtte, az egyetem után, öt évet a technikum­ban tanítottam. Még ma is he. tenként két órát tanítok a le­velező tagozaton. Ha a főosz­tályvezető nincs út, helyette­sítem. A beruházásnál ugyan­csak helyettesítek. Az újítási bizottságnak tagja vagyok, a szakszervezeti bizottságnak és tanácsnak is. Ezenkívül a balesetek kivizsgálásánál, vál­lalati megbízott vagyok. Tagja a selejtező bizottságnak és még említhetném, hogy egy 15 tagú műszaki szocialista brigád vezetője is. — NEM SOK EGY KICSIT az elfoglaltságból? — Mit mondjak? Bizony kevés idő jut ma még a mű­szaki fejlesztési elképzelések­re. Nem panaszként mondom, mert a műszaki főosztállyal közösen megoldjuk a felada­tokat, Mivel a gondokról volt szó. hát ezek a gondjaim — mondta Egyed József. B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents