Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-14 / 216. szám

Világnézetűn!< alapjai

2

Egv ismerősöm a következő történetet mondta el. Negyedikes nagyfia — nem éppen közlékeny gyerek — egész vasárnap sündürgütt körülötte, míg végre megszólalt. ,,Apa. Mi az, hogy a lét az elsődleges? Meg, hogy a tudatról vannak, akik azt mond.iák. előbb. mi meg azt, hogy nem? Tudod, van nálunk ez a Világnézetünk aiap’ai tantárgy. Arabusul. A tanár is azt mondta: tegyük félre a könyvet. maid ő megpróbál valamit mondani nekünk. Mondott is. de semmit sem értünk belőle. Segítesz, apa?” '

Az érdeklődés biztató Volt, segíteni azonban nem is- oíyan könnyű. Az apa elkérte a könyvet, böngészte a „leckét”, azután megpróbálta lefordítani magyarra. S úgy este tíz óra körül a gyereknek felcsillant a szeme: „Hát erről van szó?”

Erről. Tételeket, először a felnőttek számára is idegenül hangzó fiziológiai meghatározásokat akarunk-e beleverni a fiatalok fejébe, vagy föltárni előttük a világ összefüggéseit? Nem ió a tankönyv! Rideg a hangvétel, elvont tété.élekéi találkoznak a fiatalok, olyanokkal. melyeknek látszólag semmi közük sincs saját éie" tűkhöz. Egy tizenhét éves fiatal számára szinte elidegenítő a könyv stílusa. Nincs benne semmi, ami vonza-n á

az ifjúságot —: jóllehet minden szava igaz —; ninqs, ami kedvet ébresztene, ami rá- kényszei'íleh’é őket. hogy, megállapításait vessék ősz- sze saját környezetükkel, hétköznapjaikkal,- eddig szerzett tudásukkal Ismereteikkel és a napi politikai élettel. Nem kelti föl az eligazodás a tenni akarás kényszerét sem. Idegen tőlük. S mennyire idegen akkor, ha nincs, aki értelemmel és érzelemmel. elkötelezettséggel vállalja a közvetítő szerepét?

Elgondolkoztató az is, hogy megvannak-© a Világnézetünk alapjai továbbításának személyi feltételei? Kimondtuk már, hogy a világnézeti nevelés nem azonos a Világnézetünk alapjai oktatásával- Eszerint az óvónőktől az általános iskolai tanítókig és

tanárokig,' a középiskolai nevelőkig kellene vizsgálnunk az adottság, a fe’fkészültség és az elkötelezet’iség „mutatóit”. Erre itt aligha van lehetőségünk. A leg-'fobb tanárnál is előfordul. 'A-ogv nincs „világnézeti érzéVjenv- sége”, azaz mondjuk tsioló- giát. vagy fizikát , tanít, s eszébe nem jut,1 hogy e?v- egv tudományos ismeret- közvetítésével a tudományos világnézet magvait'1 himtéíné el. Ennél js rosszabb, amikor a gyermeki lélek érzéketav rezdülésével fölfedezik a fiatalok, hogy a tanár nem mindig azt mondja, amit gondol, ami a meggyőződése, hanem azt', amit „kell”. Gyakran előfordul. ' ‘ ,

Egy bizonyos: bevezettünk a középiskolákban egy tantárgya^ — elsősorban nevelési szándékkal. Javarészt oktatás lett belőle. Ráadásul nincsenek szaktanárok. Hogyan? Hiszen minden tanár állam- vizsgázik az egyetemen, a főiskolán’ marxizmusból! Lehet, hogy oít is csupán „kötelező tantárgynak” tekintik? Az oktató-nevelő kiválasztása mindenesetre változó sikerrel járt. Volt, ahol megfelelő embert küldtek 'az előkészítő tanfolyamra, volt ahol azt, aki ráért. Van: aki bevált, van. aki nem, s díván is. akiről ez utóbbi 1 még nem derült ki. Ne legyünk türelmetlenek- Kétségtelen azonban, hogv a Világnézetünk alapjait meggyőződés nélkül, lé'ekte'e-nül oktatva nem lehet eljuttatni az ifjúi értelemhez és érzelemhez.

Említettem: ride*, szinte

elidegenítő a tankönyv. Hoz-- záteszem sokszor rideg az átadás, az elfogadtatás szándékától és készségtől, hangulatától is mentes az órák légköre. Van tanári és tanulói előadás, és vannak vitaórák. Ez utóbbiak állnak, legközelebb a diákokhoz. Az egyik vidéki iskolában — hadd mondjam el ezt a megragadó példát — az alapvető osztályokról, csoportokról. társadalmi rétegekről volt szó. A gyerek kérdése már önima- gában is kifejezte a légkört, a szenvedélyes tudni akarást. „A tanár úrnak mi Volt az édesapja?” „Parasztember volt, később tsz-tag”. „Akkor a tanár úr is deklasszálódott? Hiszen most már értelmiségi, nem tartósak egyik alapvető osztályhoz sem.” A kérdést meí kellett érteni, s érdemes volt egv órát szánni rá. Harmincöt gyereknek ebben a témában már nem lesznek kétségei.

Meggyőződtem róla: vannak tanárok, akik a szemléltetés bűvkörében élnek. Ha magnetofon és írásvetítő, táblázatok és a diavetítő műsora’ tölti ki az órák nagy részét, akkor mi marad a személyes varázsnak, az él ett a pás z tál a-t átadásábak a szuggeszív közlésnek. a véleménycserének? Ebben is meg kellene Haláléi a helyes arányokat. És gyakran miért az utolsó órákra marad a Világnézetünk alapjai? Azért, mert akkora már fáradt a gyerek?

Végül három — világnézetet oktató-nevelő tanár véleményét szeretném átadni. Náluk élvezetes, jó és meggyőző' viták Színtere az óra. tehát értik és tudják. hogy mi a szándékuk.

Egyikük azt mondta:' ,.Az anyag, a mozgás, a természet, a társadalom legtöbb összefüggéseit kell megérteni — népszerű nyelven, életből vett példákkal. Azonosulnom ltelí azzal, amit mondok. hiszen ezeken az órákon «■lepleződ- het l:e« legkönnyebben' a tanár- És hát szívvel, lendülettel és szenvedéllyel kell beszéljenek a gyerekekkel- Mit érek vele, ha nem tudom magammal ragadni őket?”

A másik így nyilatkozott: -Először fenntartással fogad-' ták a tárgyat, azt mondták: »•Miért kell elfogadnom a tanár világnézetét?« Nekik van igazuk, csakugyan nem keli elfogadniuk. Azt akarom- hogy érdekelje őket a téma s én segítsek nekik faggatni a világot”. S a harmadik véleménye: ..Csak irányitab kell őket és nem oktatni. Egyenlő vitapartnernek kell tekintenem őket. ügyis az én világnézetem fog tükröződni a gyerekek világnézetének alapjaiban-”'.

Azt fiiszem. eljutottunk a lényegig- A cselekvésmérő műszer. De ez a polifika vállalása is. Botladozunk még, keressük az utat. Nem szabad belefáradnunk.

Jávori Béla

Megértés és bizalom

„Az én gyerekem nem olyan, m nt a tö'o-b:—- és itt a többi a gyógypedagógiai is- kolá a járó tanulókat jelenti —. esik egy kicsit játékosabb {'gyeimet'.en?bo és a számtant n.m szereti”.

„A g erekemet nem adom cig.ánviskolába, ve e nincs semmi baj, csa^ tz általános iskolában nem szeretik, mert egy kicsit lusta a tanulásban.”

Mindez a salgótarjáni Gyógypedagógiái Állandó At- hél'v ezési Bizottság gyermek- felvételén hangzott el’.

— De vannak ellenkező esetek is. Amikor d szülő ragaszkodik ahhoz, hogy fiának intézeti elhelyez 'st biztosítsanak Sokszmr avarat’anu-l is megnehezítik a munkánkat az-'a1, hogy nem mondják el észrevételeiket, panaszaikat a gyerekek-rőí. Nincs mk t;sztá':an ?Z intézm'ny feladatával, és azzal a felelősséggel, amivel gvermeke- iknek tartoznak. A bizottság az értelmi fogyatékosság megáPa-'í-tása eél.iáuól átfogó1 pe dá gőg: a i - ns zi eh oiógia i szakorvos^ vizsgálatot végez, Enn«> célja a fogva*ékesség tényének. súlyossá"?; f'oká- n-k érte1 rr-zés». eg"éni rend-, el'e’-eseeg-k feHá-ás.e. és a hibák kijavítási módjának mvzbnf Vrsifea. Ay általános iskólák-ban sem tisztázódott

teljesen a mj munkánk. Sok gyereket' utalnak át hozzánk, akiknél értelmi sérülés nincs, csak esetleg beszédhí- básak — mondta Koezka Lajos g"ógyipedagógiai tanár.

A hangulatos kis szobában sok játék és tesztfe'adat között érdekes statisztikára bu-k- ka-t”nk. A-z f974—75-Ös tan- é -ben 147 gyermek került felvételre, és Csák egv fellebbezés volt a bizottság döntess ellen.

— A szám magas és országosan i,s egv re több a? értelmi áé-ülések száma Cicái: a nem meg^e’eH szociális kö- rrdm érívek, iskolai előkészítők Ivánba, öröklődés és a k-ra-s ü'é'ek tetorrtős száma. Nógrád mngvében nincs ne- v°I *s’ tená^-adás. ami elősegítené a szülők n°vo1ési problem 41’''ai’* m'-m'd isto. A* általános iskoCéböö a f„„i-y,tökös g—rmek"": értéke’ése ke- s»»ű<"é"1,gel ja» a #dVlők részére, és lYyéiv nyomokat hagy a tanulókban.

Ezt szeretnénk mi elke- rií’ni. id-öb-n gondoskodni az értelmi sérültek megf "le'ő nevő’ésé'-ri és e’bel--ezésérői. E’’hz.y bt-zaío-m-n és wk?"-setősre va-n szükségüwk az ál-tolá- pő^ iskolák és a szülők részéről.

Sokáig kell rá várni?

(b. zs.)

Ragaszkodásért- fődíj

Kétévenként rendezik meg 'ízeks/.árdón a Szüret elnevezésű fotókiállítást, melynek képeit amatőrök pilyázt- tánafc anyagából állítják ösz- -,r.e. A-z idén 15! alkotó 850 képe érkezett a pályázati felhívásra, melyből a zsűri S3 totós 136 pályamunkáját ítélte méltónak ki.á'lí'ásra. A nógrádi" fotókfub tagjai közút I.-pun Béla leüld.e be of képből álló kollekcióját. Ragaszkodás című' képével elnyerte az öt fődít é^víkéí, a szekszárdi Babits Mihály megyei Művelődési Központ kü- löndíját.

Lóránt János: ;KYSLA’’ (tus)

la mstú munkások

A salgótarjáni síküveggyárban a napokban négy különféle oktatási formában kezdődtek, illetve kezdődnek el a foglalkozások- A hét elején kezdte 34 tanuló a dolgozók gimnáziumának t osztályát. Elsőnek a megyében az üzemben; indáit szerdán éM-tő’anyasr-iparí szakk '-- zénisknia. fél?ráér résztvevő-' vei. A-z iskola elvégzése után a .-tanulók” érettségi/» hétnek, maid előkészítő révén technikusi végzettséghez juthatnak. Erre a tanfolyamra is fizikai nv«Tiltások kerültek- Szakmunkások szakközépiskolája is indul agyárban szeptember 16-én1. az általános iskolai 7—3- Osztály tanfolyama nedig 15-én tartja ! első1 fon'ab-ozását. Jelenleg i szo-vezés a Tart All még egv' á'.ta’ános iskolai tanulócso- , pert. melvben a 6—7. osytály elvégzésére nyíl i k lehetőség.

Ismét muzsikálnak Ba assagyarma'on

Megkezdődött a tanítás a

i

balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában, Ezen az őszön szokatlanul nagy volt az érdeklődés a zenetanuló1? iránt, különösen Balassagyarmaton és az érsekvadkerti fiókiskolában- Több volt a jelentkező- mint ahány diák zenei képességét meg tudják oldani a jelenlegi helyiség.- eífátással. tanerővel- anyagi lehetőségekkel- Egyébként ebben a tanévben már itt tanít a Balassagyarmati , városi Tanács két volt ösztöndíjasa: Deák Zsuzsanna- (zongora, szolfézs) és Ember Csab^ (szolfézs).

Mai ícvcaján’atunk

Jí.50: KORTÄRSAK — ívOR- TÁRSAKRÓLA népszerű sorozat új műsorában Molnár Antal professzor szólal meg. Az idős zenetudós az elmúlt évtizedek magyar zenetörténetének íegjeleniiősebb eseményeit

eleveníti fel. Személyes- emlékek- kapcsolatok- élmények alapján esik szó Bartókról, Kodályról- Dohnán-yíról és más jelentős személyiségekről.' De nemcsak a zene- a a beszélgetés tárgya. Kultúrtörténeti- történelmi dokumentumok- emlékezések adják a műsor érdekességét.........................................................iiiiiniiiimiiiiiiiii»,i,miiiiniii!iiiiiiiiinriiiriiiiminiii uhu mm MII Ilim IIUIIIFIIIII mi IIIIIIIII HMD rí minniinii MI-MI II mill II'niviuuimnMn»mniMim»iikiniiiiiitti<HiniMrniiuMiiiiiiiiMi mii-mii,MirvfiMimuiiminiHv .........................................................................................................................................................

— Majd délután kettőkor Tudja, hogy íeutfő! itt indent tárgyalunk a parancsokkal. látnak, mert a különleges •— Nem a parancsnok fele- lámpák fényében követni ségét tartjátok 'fogva, hanem tudják mozdulataikat. Azt is a- miénket. .Reggel nyolc. Ne tudja, hogy háromszor három feledjétek. Mi nem csinálunk bagölyhuhogás lesz a jel, ha á szánkból segget. Nem hú- az őrnagy utánuk küld válaszait leszünk ám, hanem leg- kit. Neki-kell visszakúsznia a alább, százán. Itt lesz minden patak felé húsz métert, férfi, akiben becsület van, — Golubics fél. Dermedt moz- kiáítoz Pető Lajos remegő dulafclansága jelzi. A tőr dö- szájjal, majdnem sírva, mert fésre áll a kezében. Maga is

a-szíve szakad meg az asz- érzi, hogy mozognia kellene,

szony után. Legszívesebben hogy egy kicsit higgadtabban megállna, Ő menne- vissza, kellene kivárnia. Számol ma- högy a fejszével forgáccsá gáb-an, a zajokat igyekszik verje szét a pince vastag megfejteni. Csodálja a nagy- gunikat. Gyújtsatok lámpát! faajtaját. A többiek bem en- darab Ángyást, aki hanyagul Ha lőni mertek, azonnal meg-* gedík, taszigálják magukkal kaparássza a körme alját és rohanunk benneteket, tovább. Ügy kell tenni min- sokszor félar?,sznyira kúszik

Libasorban indulnak vissza, dent, ahogyan az • őrnagy az ablak felé. Néha megszo- hogy az ablakhói felfedezhes-1 mondta. rítja a vállát, vagy a kezét,

sék ókét. Lámpát is gyújta-- Ez a látogatás a négy vál- bátorítja. Talán észrevette nak, hadd lássák, hogy nem lalkozónak tette a legjobb hosv félek? tréfa a puska, a bérd, a kapa- szolgálatot. Végre egy kicsit Éjfél is elmúlt már. Fáz- nyél, a bunkó. * mozgathatták eízsibba-dt tag- nak. A mesterlövészek há__ Várjanak, emberek. Tár-- Íailíat- hogy erőt. gyűjtsenek, rom irányból állnak készeng

yaljunk! — ordít ki az abla- í®'frissüljenek. Még csokolá- létben. Pokrócokat, íilcdarakon az e«yik __ Nekünk váíl is nyomott a markukba a bokát hoztak, meleg vattarue

„y megállapodásunk az őr Ptéosképű hentes. Tudja, hogy hát húztak már magukra. Ha naggy sJ6 Két felé nem lehet ^egéh-zhelnek ha nagyon so- mindenki mcggémh-ed'ic is,

osztozkodni Wrtg tart a dolog. i nekik nem szabad fázni ok. A

t, ' . . Suhajda káromkodik ma- kii’önleges lámpák rémekül

Lyertck ki, gyújtsatOA. gábafl. Tekergeti a nyakát, beváltak. Gyorsan lehozták meg a tüzet., tegyetek le a előtt vörös karikák ide a vezetékeket és felszereleyr.,:t' aktcor un ' táncolna-k. Már nem érez ték a technikusok, A fénykéorditott vissza Pető Lajos. i fáradtságot, még hem er- pészek elhozták a-z első fo— Nem jövünk ki, gyerteki nyedt el. Pattanásig feszülnek tékát. Megdöbbentő, hogy

az ablak elé. ( az izmai. Egyre dühödtebb ilyen körülmények között is,

— Nem megyünk, nem hi- lesz, eayre haragosabban viszonylag pontos portrékat

szftnk, nektek, mert fálőtte* gondol arra. hová, mekkorát késztettek a két, banditáról, lek a papunkra. Aki a vallást' csnn, majd. ha megjelenik — Megérkeztek az azonos'* sem tiszteli, az szaremberl , élőim t>% egvik bandita. t-bmk. — jelenM a-z őrnagy a

Gsi-k p falnák tá-maszko- félig szundikáló ezredesnek. , _ _, _ * | v‘ di-k. Fülét a kőhöz nyomja, — Mindkettő bűnöző. Az

4 NÖGRAD — 1975. szeptember 14., vasárnap | halija a hangfoszlányokat, egyik erőszakos nemi közösü72.

— Hé, gazemberek! Itt Pető Lajos beszél. Annak az asszonynak az ura vagyok, akit kínoztok. Itt van L5- rincz István is. Még húsz gazda van velem. Csak azt ' mondom nektek, ha reggel nyolcig nem lesznek szabadok az asszonyok, akkor felgyújtjuk a tetőt, meg ezt a máglyát. Még benzint is öntünk be az ' ablakon, hosv bizonyosan megégjetek. Ha kijöttök, onnan, hat vadászpuska vár rátok. Lelövöldözünk benneteket, akár a nyu- lakat. A parancsnok ür nekünk adott benneteket. Azt csinálunk veletek, amit akarunk. Gondol kod iátok, reggel nyolcig Van időtök! Emberek, gyerünk, mulbssuk meg rasPósztor Ferenc:

F!tk A LESHEGYIN

Regény

lés, szándékos emberölés kísérlete miatt volt büntetve, a másik, g szakáll nélküli, lopásért, garázdaságért kapott börtönbüntetést. Nem érdemeinek túl sok kíméletet. Azt még nem sikerült megállás. í- tani, honnan szerezték a fegyvereket.

— Ez is valami. A szülőkről tudnak valamit?

— Igen. A kisebbnek az anyja tanácsi funkcionárius. Az apja elvált tőlük. Az is vezető ember. Pontosan kéri, ezredes elvtárs? A szakállas szüleiről nem tudnak. Lehetséges, hogy fálníven élt. De n kisebbiknek idehozatom az édesanyját. Már íniézkeitem. Ha é.i.i"! nem jutunk dűlőre, reggelre itt lesz a7, asszony. Odaktíldjük, az ablak elé. Vajon mit mondanak neki?

— Jó, eredményes lépés, csak az n gyengéje hogy még egy nappal számolnunk kell. Bírják az asszonyok?

— Lemegyek a legényekhez, Ügy látom, Golubics nagyon fáradt. Attól tartok fél, tejlesen elmerevedik. Ilyenkor ájulés is bekövetkezhet. Rettentően nehéz koncentráció.

— Kockázatos- a leváltás. Menjen beszéljen Csik úrvezetővel. Vigyen nekik frissítőt. Csokoládét, egy termoszban kávét. Ha úgy látja, nem bírják a helyszínen kel! váltani. Nehogy a legkedvezőbb pillanatban mindent el- ‘ rontsunk.

Az őrnagy ismét egyedül

indul. Csak útközben csatlakozik hozz! Tóth Mihály főtörzsőrmester.

— Hogyan kerültél ide? Megörültél, Mászkálsz egy lőtér közepén?

— Balázs nagyon fontos dolgot kell m mtíani. Az emberek isz-nsk a szőlőben. Nagyon paprikás a hangulat. Pető félig tébolyodon már. Vele vannak a gyerekei is. Négy tizenéves lány, A másik, az Ilonka férj© meg csak ül az asztal mellett, kés van a kezében, az asztaliadba veri pHanatomként-. Attól tartok, komolyan veszi a reggel nyolc órát. nekirontanak a pincének és akkor nem tudtok meemepfenf az r.sszonro- kat. Árért futottam erre, hogy közelebbi úton érjek hozzád.

— Gyere velem.

Kúszva, félig sárosán, félig vizesen értek a pince mögé. Halkan, a megbeszélés szerint jelezték Csik úrvezetőn-'-. An Mt érti. felfogja, fi í-'ckTiozleti Suhajdát. Már belejöttek, hogv apró,' lassú és hangtalan mozdulatokkal tornáztassák taa.ia'kat. Egy érintéssel, r-ándítássai, fejmozdulattal közölni is tudják egymással gondolataikat.

Egószcn használható embernek bizonyul cz a nagyszájú S”hatop

— Mennem ke1! Itt van, az ő-nagv elv társ. Nagyon Vigyázz mindenre.

(Folytatjuk)

i