Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-14 / 216. szám

lift fi tír János hessédeSneh új hdieie

A napokban került a könyvesboltokba Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának „Á fejlett szocialista t^r- sa-alnm építésinek útján” című kötete. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában naoyilá- got látó könyv a párt első titkárának 1074. szeptember

2-a. és 1975. július l2-e között elhangzott beszédeit és nyilatkozatait tartalmazza Ez a tíz hónap belpolitikai életünknek igen eleven és termékeny időszaka volt. Kiemelkedő eseményei: a párt

XI. kongresszusa, hazánk felszabadulásának és a fasizmus fölött aratott győzelemnek 30. évfordulója, az országgyűlési választások. A kötetben közölt első beszéd a politikai főiskola fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen hangzott el. Ott fogalmazódtak meg először az MSZMP XI. kongresszusa elé terjesztett legfo'ntosabb gondolatok a hatalomról, a pártról, az osztály- és tulajdonviszonyokról. a szövetségi politikáról, a

gazdasági építőmunkáról, az ideológiai, valamint a kulturális tevékenység feladatairól. A beszédek, nyilatkozatok jelentős részét — így például a Központi .Bizottság novemberi, a KISZ kb januári, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének áprilisi ülésén elhangzott felszólalások szövegét — először lehet olvasni nyomtatásban. A kötetben megjelenő beszédekből, nyilatkozatokból az olvasók nyomon követhetik, hogyan készült a párt a XI. kongresszusra. (MTI)

4 szövetkezeti demokráciáról

Azt mondják a szécsényi járásban, hogy visszaemlékezni is nehéz azokra az időkre, amikor egymás után maradtak el a szövetkezeti közgyűlések azért, mert nem jöttek össze a tsz-tagok. Egyetlen kivételt azért most is Említenek. Az egyesült — három község határában gazdálkodó -— varsányi Üj Kalász Termelőszövetkezetet. Ott ugyanis még ebben az esztendőben is előfordult, hogy nem tudták megtartani a tervezett részközgyűlést, mert nem jöttek ösz- sze az emberek. Ám amikor mindez szóba kerül, sietve hozzáteszik, hogy a szövetkezeti tagok ennek ellenére sem vádolhatok közömbösséggel. Az ilyen esetekben rendszerint kiderül, hogy a szövetkezet vezetői nem szervezték, nem mozgósították kellőképpen a tagokat a tanácskozásra. Az olyan vállalkozások meg, amelyeknek ne>m ismerik célját, nem látják értelmét az érdekeltek, eleve kudarcra vannak ítélve a járásban, de úgy gondolonp másütt is.

Jó pár esztendeje, hog£ elkezdődött, s ma már mindinkább megszokott gyakorlattá válik a járás szövetkezeteiben is, hogy a közös gazdaságot érintő minden lényeges döntést együtt készítenek elő a vezetők, a tagok. A tsz-tagok időben, tehát a közgyűlést megelőzően, megkapnak minden szükséges információt, hogy érdemben szólhassanak, határozzanak. Az év végi számadás, a tervek fontosabb adatainak, a gazdálkodás összefüggéseinek ismerete nemcsak a közgyűléseket teszi mozgalmasabbá. Elevenebb így a különböző bizottságok munkája, s eredményesebbek a brigád- összejövetelek is.

A megállapítást sokesztendős tapasztalatok .igazolják. Mert hogyan is zajlott le egy-egy közijs tanácskozás, amíg a vezetők csak a közgyűlésen találkoztak, egyeztették elgondolásaikat, terveiket a tagsággal? Az előzetes beszélgetés nagyon hiányzott. Ezért aztán az érdembeni vita helyett kérdések tömkelegé indult a széksorokból a vezetők felé. Tulajdonképpen még ez sem lett volna baj, hiszen a munkát zavaró, kétségekkel terhes gondolatokat, félreértéseket így, vagy úgy tisztázni kell. Csakhogy a legtöbben egyéni panaszaikra, sérelmeikre kerestek választ. Miért kevés a pénz, miért gyenge a háztáji föld minősége, hogyan kerül be a burgonya, a kukorica, ha már kíszenvedte a háztáji föld? Ilyen,, s ehhez hasonló kérdések izgatták a tagokat a szécsényi járás közös gazdasagaiban, a közös munkáról, a közös gondok megoldásáról bizony alig-alig esett szó.

A'különbség, a korábbi és a mostani közgyűlések, bizottsági ülések, ’brigádértekezletek között igen nagy. Egyrészt azért, mert nincs annyi hangos ember, szélsőséges vélemény, mint a megelőző években. Igaz, a termelőszövetkezetek gazdálkodása, a tagok jövedelme is kiegyensúlyozottabb lett. Ez azonban korántsem tette elégedetté a tagokat önelégültté a vezetőket. Most is sokan mondanak véleményt, különösen a tervtárgyaló közgyűléseken. De leken a tanácskozásokon a közös munka, a közös gazdálkodásról esik a legtöbb szó. Gyakran ötleteket, javaslatokat adnak a tagok, hogyan lehetne tovább javítani a gazdálkodás egy-egy ágát, jövedelmezőbbé tenni a közös tevékenységet. . ..

Nem jelent tehát .kárba veszett fáradozást a szövetkezeti vezetők és a tagok kapcsolatának erősítése. Élő példája ennek a karancssági közös gazdaság esete. Két-három esztendeje a itermelőszövetkezet gazdálkodása, a mélyponton vo.t, nagyarányú állami segítséggel tudott csak taipraállni. Azóta viszont egyre jobban erőre kap. A fordulatot azonban csak részben magyarázza a pénz. Mint mondják, ^ hihetetlenül sokat nyomott a latban, hogy a szövetkezet új vezetőinek — s ebben az elnöké a legfőbb érdem — sikerült jó kapcsolatot kialakítani a tagokkal. A tsz-tagság ismeri a közös gazdaság gondjait, lehetőségeit is. így aztán, amikor egy- egy fontosabb kérdésben döntésre kerül a sor, nemcsak mechanikusan emelkednek a magasba a kezek. A tagok többsége már akkor számol azzal is, mit kell tennie, hogy a határozatból eleven valóság legyen.

Mi sem bizonyítja tehát jobban a szövetkezeti demokrácia „jelenlétét”, fejlődését mint az, hogy milyen a szövetkezeti tagok viszonya egymáshoz, a vezetőséghez és menynyire tekintik valóban sajátjuknak a közös gazdaságot. A megállapítást a szécsényi járás párt-végrehajtóbizottsága tette, amikor legutóbbi ülését a szövetkezeti demokrácia helyzetét, továbbfejlődésének lehetőségeit vitatta, a témát megillető nagy körültekintéssel, felelősséggel. Nem elégedtek meg a tények, eredmények puszta sorolásával. Meghatározták, Szinte személyre szólóan a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztéséhez szükséges tennivalókat is.

A javaslatok között szerepel , a vezetőségek, a különböző bizottságok, mindenekelőtt az ellenőrző bizottságok munkájának további javítása. Ennek a lehetősége is adva van. jobban mint máskor. Az elmúlt években kezdődött erőteljes egyesülési folyamat, ma sem fejeződött be a járásban. A közös gazdaságok egyesülése azonban nemcsak a gazdálkodás tárgyi feltételeinek összehangolását jelenti. Elnök, mezőgazdász, főkönyvelő nem lehet mindenki. A felszabaduló szellemi kapacitást, az ellenőrző bizottság erősítésére lehet és kell is fordítani. Ez az első lépés ahhoz, hogy a bizottság folyamatosa^ dolgozzon. Tevékenysége ne merüljön ki az esztendő végén az elnöki beszámoló felolvasásában, amelvről mindenki tudja, hogy a főkönyvelő állította össze.

A szövetkezeti demokrácia erősítésében ielentős feladatot rótt a végrehajtó bizottság a járás pártalnnszervezeteire is. .Segítségükre — irányító, ellenőrző műnké lukra — igen naffv szükség volt eddig is. s ..jól jön” a szövetkezeteknek ezután is. Mert igaz ugvan. hogv a szécsénvi szövetkezet m°'lé — ahol különösen in hasvománvai vannak a dorT1ok. retizműsoak — mind több gazdaság sorakozik f°l. De a széesénvi tárásban van Fa.-h^zpseerge Hollókő is, pb-1 esősönként még gon,Sót okoz hogy a tage1"-* mn-tnó-íScnV p szövetkezeti közgyűlésekre. Vinczc Istvánnc

Szabászüzemben — Pásztón

munkák — fokozott követelményekkel

interjú dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárral

Szeptember van, megkezdődtek a mezőgazdaság legnagyobb feladatát jelentő őszi munkák. Most, az őszi tennivalók nyitányaként a felkészülésről és az elmúlt ősz tapasz, talatainak felhasználásáról kérdeztem dr. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkárt.- kj

— Milyen növények termését és mekkora területről kell pincébe, góréba, egyszóval különféle tárolókba vinni a most következő hetekben? Másfelől — ezzel egyidejűleg — a szántás-vetés milyen feladatokat ró az állami gazdaságokra és termelőszövetkezetekre?

— Mintegy 2,1 millió hektárról kapás és egyéb őszi érésű szántóföldi növények termését kell betakarítani — mondja az államtitkár. —• Ezenkívül le kell szüretelni közel 200 ezer hektár szőlőt és azt fel is kell dolgozni, valamint — legalább* 3 millió tonna zöldség és gyümölcs betakarítását kell megoldani. A szántóföldi növények közül a legtöbb munkát az egymilliónégyszázezer hektár kukorica, a 123 ezer hektár cukorrépa, a 101 ezer hektár burgonya, valamint a 130 ezer hektár napraforgó lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítása jelenti, de tetemes feladatot ró a gazdaságokra a közel 27 ezer hektár rizs, valamint a hozzávetőleg 16 ezer hektár dohány betakarítása is. Az őszi érésű zöldségek közül a vöröshagyma kiszedése, válogatása és tárolása, a paradicsom, a fűszerpaprika és a fejes káposzta biztonságba helyezése adja a legtöbb feladatot. A gyümölcsök közül a majdnem 690 ezer tonnát kitevő téli alma leszedése, válogatása, tárolása, valamint az export teljesítése követel nagy erőfeszítést.

— A betakarítással egyidő- ben kell elvégezni több mint

1,6 millió hektáron az őszi vetésű növények talaj-előkészítését és jó minőségű elvetését. A talaj-előkészítési és vetési munkákban a legnagyobb feladatot az egy- millió-négyszáztízezer hektár kenyérgabona — búza és rozs együttesen — időben és jó minőségben való elvetése jelenti. Ezen túlmenően több, mint 100 ezer hektáron el kell vetni az őszi árpát, továbbá a különféle keveréktakarmányokat is. A múlt évi ősz tapasztalatai arra intenek — sajnos erről egyes üzemek máris megfeledkeznek—, hogy a lehető legjobb minőségű

munkával, időben végzett vetéssel alapozzák meg a jövő évi jó termést. Részben a vetésekkel egyidöben, részben pedig azt követően kell gondoskodni mintegy 2,3 millió hektár őszi mélyszántás végrehajtásáról, amellyel a tavaszi vetésű növények termését kell megalapozni.

— A sok eső, a betakarítás gépesítésének viszonylag szerény színvonala, nem valami biztató elő. jel az őszi betakarításhoz, jóllehet néhány növényből — főleg kukoricából — ígéretesek a terméskilátások. Milyen erőfeszítéseket igényel mindez a gazdaságoktól?

— Az őszi érésű növények nagy többségéből a terméskilátások valóban kedvezőek — hangzik a válasz. — Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a termés akkor biztos, amikor magtárban van, s a betakarítást a szeptemberi és októberi időjárás még jelentősen befolyásolhatja. A növények érése szerencsére mintegy 10 nappal előbbre van az elmúlt évhez képest. Ugyanakkor biztató, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a kapásnövények betakarításának gépesítése. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a cukorrépa, a napraforgó, a rizs és a burgonya betakarítását már döntően gépekkel végzik. Az említett növények gépesítési foka a nagyüzemi gazdaságokban 90—100 százalék között váltakozik. A dohánytermelés gépesítettsége ugyanakkor — az utóbbi években elért jelentős fejlődés ellenére — csak 30 százalék körüli. .Sajnos, zömében kézi munkára vár a zöldséggyümölcs és a szőlő betakarítása is. E feladatok elvégzéséhez az állandó dolgozókon kívül a lehető legnagyobb mértékében be kell vonni a családtagokat és a nyugdíjasokat. A szállításokat is meg kell gyorsítani nyújtott műszakokkal.

— Vajon az idei őszön mekkora társadalmi segítség szükséges a mezőgazdaságnak?

— Kétségtelen, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok jelentős része az őszi mezőgazdasági munkákban — még kedvező, vagy átlagos időjárás esetén is — külső segítségre szorul. Éppen ezért a felkészüléskor a mezőgazdasági nagyüzemek, a inegyei szervek és a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egyaránt számoltak a társtárcák segítség- nyújtásával. A tennivalókat

— mindenekelőtt a betakarítást — csak az alábbi külső Segítséggel lehet időben és nem túl nagy veszteséggel elvégezni: a szabadságon levő

— főleg a falvakban lakó, de az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtásában részt venni kívánó —, más népgazdasági ágakban foglalkoztatott dolgozók bevonásával; az általános iskolák felső tagozatos diákjainak, a középiskolai tanulóknak, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatóknak a betakarítási mun. kában való kéthetes részvételével; meghatározott számú honvéd bevonásával. Ezenkívül a cukorrépa-szállításhoz megfelelő számú honvédségi terepjáró gépkocsinak cukorgyárakban és állami gazdaságokban való üzemeltetésével, s a cukorrépa lerakásához rendelkezésre bocsátott honvédek munkába állításával, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok — a MÁV és a VOLÁN Tröszt — hathatós támogatásával. Végül a közületi gépkocsiknak a megyei szállítási bizottságok útján történő, havi 5 napos igénybevételével, illetve a mezőgazdasági szállításokba való bevonásával. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ezen túlmenően — a szállítási feladatok meggyorsítása érdekében — engedélyezte az őszi betakarítási munkák végéig az úgynevezett lassú járművek főútvonalon való közlekedését is.

— Természetesen a mező- gazdasági üzemeknek elsősorban a saját és a faluban bevonható munkaerőre kell tá- maszkodniok. a külső segítség ezt csak kiegészítheti. Az emberekről való gondoskodás, a munkák nehézsége és az őszi időjárás miatt fokozott követelményeket támaszt az üzemi vezetőkkel szemben. Ügy vélem, hogy a tavaly őszi jó tapasztalatok e tekintetben is eredményesen gyümölcsöz- tethetők.

— Köszönöm a beszélgetést.

Keresztényi Nándor

...............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................iiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiium

m

iiiiiiiiiiuiimiuttmiiiuiiiiiuititu'

Tanuljuk az új KRESZ-t!

A gépjárművezetők, de a gyalogosok körében is egyre több szó esik manapság az 1976. január 1-én életbe lépő új KRESZ-ről. A Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács legutóbbi elnökségi ülésén is az új KRESZ- ről. annak oktatásáról esett a legtöbb szó. és több lényeges megállapodás született- Felkerestük Szerémi Sándor rendőr alezredest. megyet főkapitányt, az MKBT elnökét. és tájékoztatást kértünk arról, milyen feladatok várnak a MKBT-re. a közlekedési szakemberekre, hogy az új KRESZ-t. a megye minden járművezetője elsajátítsa, egységesen értelmezze.

— A megyei KBT ez évi elnökségi és az ezt követő kibővített ülésén is kiemelt feladatként határozta meg a megye lakosságának felkészítését. az új KRESZ oktatására, és elsajátítására — kezdte a beszélgetést Szerémi Sándor, az MKBT elnöke.

— Még augusztus első felében megkaptuk az OKBT titkársága által kiadott útmutatót. amely az új KRESZ egységes értelmezésében nyújt segítséget. Ezután került sor azoknak, az oktatásban már

Mindenkinek érdeke, hogy javuljon a közlekedési morál

nagy gyakorlattal rendelkező szaxembereknek a kiképzésére. akik az új KRESZ-t oktatják. Háromnapos tanfolyamon 33-an vizsgáztak sikerrel. és elmondhatom, hogy jól képzett oktatókkal kezdjük a tanfolyamokat.

— Nagy a készülődés a vállalatoknál. intézményeknél, de a magángépjármű-tulaj- donosok is érdeklődnek a tanfolyamok iránt- Mi indokolja, hogy az új KRESZ oktatása pillanatnyilag a legfontosabb teendője az MKBT- nek?

— Nógrádra is áll: a közúti közlekedés objektív feltételeinek javulása ellenére nem kielégítő a közlekedési fegyelem és morál. Szomorú statisztika. amely szerint emelkedett a halálos, és a súlyos sérüléssel járó balesetek száma. A kedvezőtlen helyzet annak ellenére bekövetkezett, hogy a rendőri szervek fontos feladatként foglalkoztak a megelőzéssel. Növekedett a büntetőeljárásban felelősségre vont személyek száma, és szomorú. hogy ittas vezetés továbbra is igen gyakori Nógrád útia- in- Az ittas gépjárművezetőkkel fezemben példás szigort alkalmazunk. E jogsértések

visszaszorítása érdekében a gépjárművezetői engedélyek és ellenőrző lapok bevonására intézkedések történtek- Ebben az esztendőben 175 vezetői engedélyt és 221 ellenőrző lapot vontunk be. A rendkívül durva szabályszegések. esetén emeltük a pénzbírság összegét, és a helyszíni bírságolást. Azt hiszem a fentiek döntően indokolják. hogy nagyon sok a tennivaló, és elsőrendű kérdés. mindenkinek érdeke, hogy javuljon a közlekedési morál.

— Mikor kezdődik az új KRESZ oktatása, hogyan történik a vizsgáztatás?

— A tanfolyamok - már megkezdődtek- Az új KRESZ oktatásán résztvevők három csoportba sorolhatók. Az MKBT 55 vállalattal és szövetkezettel kötött szerződést az ott foglalkoztatott hivatásos gépjárművezetők oktatására. és vizsgáztatására. a már említett, az MKBT által kiképzett oktatók 16 órában 'tartják a foglalkozásokat. Az MKBT-vel szerződéses viszonyban nem álló vállalatok,

és szövetkezetek hivatásos gepjármüvezetőinek oktatását — személyenként 80 forint befizetése ellenében, jelentkezés alapján — az Autóközlekedési Tanintézet

végzi. Gondoskodtunk .a magán-gépkocsivezetők oktatásáról és vizsgáztatásáról is. Az MKBT elnökségének felkérésére a TIT megyei szervezete készséggel vállalta, hogy megszervezi legszélesebb körben a magán-gépjárművezetők oktatását- Szeretnénk elérni, hogy a megye valamennyi járművezetője megismerje az új KRESZ-t.

— Szeretném hangsúlyozni, hogy valamennyi csoportban a tanfolyamokat csakis az OKBT. az MKBT. a KPM és az ATI által kiképzett és megbízott oktatók tarthatják- A vizsgáztatásra az OKBT által . rendelkezésünkre bocsátott tesztlapokon kerül sor, az MKBT megbízottjának vezetésével — fejezte be a tájékoztatást Szerémi Sándor rendőrfőkaoitány. a Nógrád megyei Közelkedésbiztonsá- gi Tanács elnöke.

(SZ. L.)

I NÓGRÁD — 1975. szeptember 14 vasárnap 3