Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-05 / 208. szám

méljíink róla Az elmúlt hetekben pártbizottsági ülésen, alapszervezeti taggyűléseken vitatták meg a Központi Bizottság határozatából adódó ten­nivalókat a megye pártalapszervezetei. A párttagok — a vezetők és a munkások kol­lektívája egyformán — nagy felelősséggel szóltak a gazdasági munka javításának to­vábbi lehetőségeiről. ArróJ, hogy a decem­beri határozatban jelölt feladatok valóra váltása nemcsak néhány hétre, hónapra ad munkát a gépeknek, embereknek. Hosszabb távú feladat ez, és ezért fontos, hogy a párt­tagok jól értsék és másokkal is megértes­sék lényegét. Azt, hogy a gyárban, a bri­gádban ma, holnap és holnapután kinek-ki- nek mit kell tennie a tervek, az exportter­vek teljesítéséért, a minőségi követelmények javításáért. Magam is tudott dolognak véltem, s olva­sás közben bizonyára másokban is felmerül majd: miért szükséges ezt immár ki tudja hányadszor elmondani? S most is, hogy hallgattam a felszólaló párttagokat a Salgó­tarjáni Ingatlankezelő Vállalat taggyűlésén, sokáig úgy tűnt, fölösleges itt már a szó, az agitáció. A párttagok jól látják a gazdálko­dás gondjait, s a decemberi határozatból adódóan a helyi tennivalókat is csokorba szedték. S éppen ez az, amiről beszélni kell. Ugyanis néhány helyen a Központi Bizott­ság állásfoglalását olyan döntésként értel­mezik, amely gyors helyi, mindenekelőtt műszaki-technikai intézkedéseket sürget. így viszonylag rövid idő alatt „rendbe teszi a vállalati gazdálkodást, helyrebillenti, a nép- gazdasági egyensúlyt”. Nem kétséges, van a gazdálkodásnak sok olyan területe, ahol a mostaninál határozot­tabb intézkedésekkel gyorsabban elhárítha­tó minden lényegesebb akadály a termelés, a termelékenység emelésének útjából. Am semmilyen körülmények között sem szabad megfeledkezni az emberről, a döntések em­beri vetületéről. összefüggéseiről. Arról, hogy mindenfajta döntést, intézkedést emberek hoznak és a dolgozó emberek hajtják végre azokat. így van ez a decemberi határozattal is. S a vártnál szerényebb lesz az ered­mény, ha a munkások — a párttagok és a pártonkívüliek — nem értik a lényegét, nem tesznek meg mindent a valóra váltásáért. Ismert tény, hogy az elmúlt Hónapokban a korábbinál sokkal több idő veszett el a termelésből betegség miatt a megye üzemei­ben. Az azóta elvégzett vizsgálódások nyil­vánvalóvá tették, hogy néhány helyen lehet­séges is, szükséges is adminisztratív intéz­kedésekkel útját állni a táppénzeslétszám indokolatlan emelkedésének. Azonban az igazi védekezést a fegyelmezetlen emberek, az álbetegek ellen mégsem csak a rendelet, a szabály szigora jelenti. Sokkal inkább az. ha a párttagok, a munkások olyan légkört teremtenek: a közvélemény előtt annak, van becsülete, aki a kifogások citálása, a táp­pénzespapír lobogtatása helyett pontosan te­szi a dolgát, amikor valóban teheti. Ilyen összefüggésben került szóba a sal­gótarjáni öblösüveggyár egyik alapszerveze­tének taggyűlésén a gazdasági munka és az agitáció kapcsolata. A vitában sokán mond­ták el véleményüket. Voltak, akik itt is amellett kardoskodtak: elegendő jó határo­zatokat hozni, és akkor az eredmények szin­te maguktól jönnek. Mások meg azzal ér­veltek, hogy a határozatoknál nálunk jó ideje nincs baj, elvszerű’ döntések születnek minden szinten. Miért van akkor, hogy a megvalósításuk mégsem egészen zavartalan? Így, a vitában találtak rá a megoldásra is. Arra, hogy a döntések, a tennivalók közötti összefüggések ismerete fél sikert jelent a munkában. A tudatosan, öntudatosan vég­zett munka alapján éppen az, hogy dolgozó emberek nemcsak érzik, de jól értik is mit miért kell tenniök. S ebben ma még sokat segíthet az agitáció. A kommunisták okos, meggyőző szava, példamutató munkája. Vincze Istvánné Kényelmünkért doboznak... Hányszor jutott már eszünkbe, mennyi embernek munkája kell ahhoz, hogy mindennapi útjainkat a mun kahelyre, üzletekbe, kirándu­lásokra, látogatásokra megte hessük? Kik biztosítják a me­gye lakosságának a kényei mes, megbízható közlekedési eszközöket? Sokszor marasz­taljuk el őket és dicséretet érdemeikhez képest keveset mondunk.. Ök a Salgótarjáni 2. számú Volán személyforgal mi csoport szocialista javító' brigádjának dolgozói. Ponto sabban a Május 1. ifjúsági brigád 23 tagja. Beszélgetésünket egy éppen szerelés alatt álló buszban kezdtük, villanó, hegesztőfé­nyek és fúrógépek zakatolása mellett. lat A mi munkánk a válla összes személyforgalmi Szolgáltatás színvonalasan ' A KÖZGAZDÁSZOK EL­KÉSZÍTETTÉK a gazdálkodás eredményeit rögzítő féléves jelentéseket. A végzétt . mun­ka mennyiségét, minőségét tükröző tényeket termelési ta­nácskozásokon értékelték a ban nőtt az árbevétel. Sajnos, a tisztasági fürdőknél már nem ilyen kedvező a helyzet. Itt kevesen fordulnak meg. Fenntartásiukra viszont szük­ség van, mert a lakosság egy része még nem hogy fejlesztik politikai, álta­lános és szakmai műveltsé­güket. Tevékenységüket jól illusztrálják az általuk veze­tett szocialista brigádnaplók, melyeket az elmúlt napokban munkások és vezetők, majd fürdőszobás lakással. A jelen­együttes véleményük alapján légi helyzet megváltoztatása határozták meg a közös tenni- újabb intézkedésekre ösztön­valókat. zi az ágazat dolgozóit, de ha­A vállalati tevékenység tékonyabbá kell ^ tenni az reális megítélésére, a felada- egészségügyi felvilágosító, pro­fok meghatározására, a közös pagandamunkát ís. cselekvésre nagy szükség van. Kedvezően alakult a val- hiszen a hátralévő néhány hó- lalat létszám gazdálkodás a. A rendelkezik értékeltek. Kedvezően értékelhető, hogy nap jó munkájának eredmé­nyeivel bizonyíthatjuk, mi­ként sikerül teljesíteni a IV. ötéves terv célkitűzéseit, mi­lyen feltételeket teremtettünk az V, ötéves terv indulásá­hoz. • Ezeknek az alapelveknek tükrében vizsgálták meg te­vékenységüket. a közelmúlt­ban megtartott kisegységi tanácskozásokon a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói. A féléves mutatók és a ter­megnövekedett feladatok, a vízrendszerek, szivattyútele­pek biztonságosabb üzemel­tetése. a szolgáltatás színvo­nalának emelése érdekében 31 a rendelkezésre álló fejlesz­tési alapot a termelés és szol­gáltatás bővítésére, a színvo­nal emelésére, a nehéz fizi­kai munka megkönnyítésére használták fel. Ennek során megépítették Balassagyar­maton az új kutakat, Pös- tényben bővítették a meglé­vőket, Nagybátonyban kor­szerűsítették a laboratóriu­mot, az eperjesi telepen ve­ipart — lalkoztattak, mint a bázisidő­szakban. Hogy célszerűen gaz­dálkodtak a létszámmal, bi­zonyítja a műszaki alkalma­zottak és az adminisztratív dolgozók létszámának 5,1, il­letve 5,4 százalékos csökke­nése. A sokirányú munkát végző vállalatnál a dolgozók több­A műszaki színvonal emelé­sét segítik az újonnan vásá­rolt 26 turbószivattyú, te­hergépkocsik, a harántgya­lugép és az URH adó-vevő készülék. A FIGYELEMRE MÉLTÖ eredmények mellett problé­mák is gátolják a további nielési tanácskozások felszó- sége törzsgárda tag, megtalál- fejlődést. Az erőfeszítések el In ucpí tri laoncan hi7:nnvir- '. . ' u ____ _ i ' . l alásai világosan bizonyít ják, hogy az egész1 megyét átfogó, 480 fős vállalati kol­lektíva döntő többsége terv­szerűen dolgozik, teljesítették időarányos feladataikat. Az ivóvíz-termelésüket és -érté­kesítési előirányzatukat a tervhez viszonyítva 6 száza­lékkal túlszárnyalták. Salgó­tarjánban 119, Balassagyar­maton pedig 68 ezer köbmé­terrel termeltek több vizet. Ez a többlet mindkét városban biztosította az igények kielé­gítését. Növekedett az ivóvízterme­lés és -értékesítés Kazár, Mátranovák. Salgóbánya, Szé- csény, Ipolyvece, Szorospa­tak, Nagy párkány. Pásztó és Erdőkiirt községekben. Az el­múlt évi szinten maradt a termelés és fogyasztás Nagy- bátony, Eresztvériy, Etes, So­moskő, Zagyvaróna, Mohóra, Horpács, Nőtincs, Mátrave- rebély, Kisterenve, Sámson- báza, Mátraszőllős ’ és Ecseg területén. Ez a helyzet egyet­len közigazgatási egységben sem okozott vízellátási gon­dot. A TETT ERŐFESZÍTÉSEK másutt is meghozták az ered­ményt. A gondos előkészítés nyomán, nyitáskor a ftirdő- medeheék. a kabinok felújít­va. új köntösbe öltözve fogad­ták a felüdülésre vágyó ven­dégeket. A strandfürdőknél növekedett a látogatók száma, aminek következtében a ter­vezettnél 85 százalékkal job­ta számítását, nem kíván más lenére sem sikerült a terve­üzemnél dolgozni. Ezt igazol­ja a munkaerő-forgalmat rög­zítő mutató, amely nem éri el a 6 százalékot sem. Valószínű, ebben része van annak, hogy a gazdasági és politikai vezetők nagy gondot fordítanak a kollektív szer­ződésben szabályozott bér- fejlesztés ütemszerű végre­hajtására. Az ipari és építőipari mun­kásoknál a tervezettnél 4,6, il­letve 6.9 százalékkal több bért használtak fel. Nemcsak itt, hanem valamennyi állomány­csoportban emelkedett az át­lagkereset az elmúlt év ha­sonló időszakához képest. A keresetnövekedéssel együtt emelkedett a termelékenység, a kifizetett bér összhangban van a teljesítményekkel. A közös összefogás eredmé­nyeként a vállalati eredmény több mint 5 százalékkal nö­vekedett a bázishoz képest, meghaladja az 1 millió 300 ezer forintot. Ennek össze­tevői: az ivóvíz-, szennyviz­es az építésben szerzett be­vétel. A fejlődést elősegítette az a széles körű szocialista mun- kaverseny-mozgalom, amely a XI. pártkongresszus és ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére bonta­kozott ki. A brigádok vállal­ták a minőségi munkát, az anyaggal való takarékossá­got, a költségek csökkentését. Valamennyien úgy döntöttek, zett időben megkezdeni a sziráki vízmű építését. Emiatt az intézkedési tervben fog­lalt anyagkészletet időará­nyosan nem tudták csökken­teni. Elmaradt a nagybátonyi lassúszűrő bővítésére terve­zett megtakarítás. Jobbá lehet és kell tenni a tapasztalat- cserére alkalmas munkamód­szerek átadását, a szocialista munkaverseny eredményeinek propagálását. Közös cselek­vés szükséges a tisztasági fürdők kihasználásának ja­vításához A szükséges vál­tozást sürgeti a jelenleginél magasabb színvonalon törté­nő szolgáltatás igénye. M. L. járműveinek — buszainak — karbantartása. Szaknyelven, kettes szemléje, ami abból áll hogy a kocsit teljesen szét­szedjük. Átvizsgáljuk az al­vázat, kiszereljük az első hátsó futóművet, a motort, kormány- és fékszerkezetet teljesen felújítjuk — mondt Gyurcsák András, a brigád 20 éves vezetője. A brigád tagjai mind szak munkások, lakatosok, hegesz­tők, autószerelők. — Az iskolában nemcsak a gépek s kereteiét, kijavításá­nak módját tanultuk meg. hanem azt is, hogy ehhez szakmához szív kell. Minden­kinek a tudása legjavát kell adnia ahhoz, hogy egy gépet tökéletesen kijavítsunk, át vizsgáljunk, — szólt közbe Duda Attila. — Érzik munkájuk felelős­ségteljességét? — Tudjuk, és büszkék va gyünk erre. A mi munkánkat sok ezer ember veszi igénybe, mikor dolgozni megy, vagy hazautazik családjához. Na­gyon jólesik egy-két dicsérő szó, amit akkor hallunk, mi kor mi is< utazunk — adta a választ Tóth Ferenc, aki vi­dékről jár be dolgozni. ■ Jó érzés, hogy futósza lag-szerűen egymás keze alá dolgozunk. Mindenkinek bíz­nia kel a másik tevékenysé­gében, hogy a gép tökéletes műszaki állapotban kerüljön ki a kezünkből. Mi fizikai munkások vagyunk, és bár­hol, bárki előtt nyíltan ezt meg is mondjuk. Sokan nem tudják, hogy milyen felelős­ségteljes a mi munkánk. Egy­két hiba több száz ember éle­tét veszélyezteti — mondták a brigád tagjai. — Vajon miért választották munkahelyül ezt a vállalatot? — Ügy érezzük, hogy a gé­pek szeretetével párosulva dolgozótársainknak munkánk­kal kényelmesebbé, könnyeb­bé tehetjük utazásaikat. Mi így tudjuk kifejezni szérete- tünket — felelte Kovács Lász­ló autószerelő. Nagyon jó volt látni és hallani azt a lelkesedést, ahogy dolgoztak és beszéltek munkájukról azok a fiatalok, ahol az átlagéletkor 20 év. (b. zs) ri gá cl !i i rá u d u 1 á§ A nyomdaipari vállalat Tátra és Alacsony-Tátra ter­Nógrádi Sándor” Szocialista mészeti szépségeiben gyönyör- Brigádja 3 napos csehszlová- ködhe'.nek és megtekinthetik kiai kiránduláson vesz részt, a világhírű demänovai csepp- A tervszerűen összeállított kőbarlangot. Ellátogatnak a programban szerepel Szlová- besztercebányai Szlovák kia legmodernebb nyomda­üzeme, a martini nyomda megtekintése, ahol az új nyomdai technológiával a mélynyomtatással és ofszet eljárással a könyvnyomtatás technikájával ismerkednek meg. A szakmai tanasztalatcsere mellett a Nagyfáira, a Magas­Nemzeti Felkelést dokumentá­ló munkásmozgalmi múzeum­ba. ahol a testvéri szlovák nép harcait ismerhetik meg. Ütjük során nem feledkez­nek meg a névadójuk. Nógrá­di Sándor partizánparancs­nok tevékenységéről, meglá­togatják az egykori harcok színhelyét. Kondenzátorkészítők Ba lassagya rmaton Az első üzemek közé tartozott a 60-as években Balassagyar­maton a Finomkerámiaipari Művek kondenzátorkészítő te­lepe, ahol leányok és asszonyok részére biztosítottak mun­kalehetőséget. Nagy tülekedés volt akkoriban a munkahe­lyekért, hisz sok-sok asszony szeretett volna dolgozni, azon­ban szűkös volt a felvételi keretszám. Hodászi Sándorné- nak sikerült, s örömmel dolgozik itt azóta is szocialista bri­gádjában. Az asszonyok — habár sokan otthonról, a tűzhely mellől jöttek —, azonnal brigádokba szerveződtek, tudták, hogy brigádmunkában kellemesebben és hasznosabban is tudnak dolgozni. Medvegy Jánosnét azóta a Komarovról elnevezett kollektíva vezetőjévé is megválasztották, így 12 munkatárs» dolgaiért felelős. Most újabb felajánlásukért serénykednek: a normát 102 százalékra teljesítik, az importanyagokkal pe­dig jócskán takarékoskodnak. Szabó Béláné, az első itt dolgozó 25 asszony között alapítot­ta meg az üzem jó hírnevét Most a József Attila aranyko­szorús szocialista brigád tagja, s az ő érdeme is, hogy mű­helyük eluyerte a Szocialista munka műhelye megtisztelő címet. Oczot Andrásné korábban a termelőszövetkezetben kereste kenyerét, érthető, hogy nehezen barátkozott a kondenzátor- készítéssel. Most pedig? A Komarov brigád szorgalmas tag­ja, s a rádiókba, televíziókba kerülő alkatrészek előállításá­nak valóságos mestere. Az üzembe 1969-ben jött, s azóta is elégedett havi 2000 Ft-on felüli keresetével. , Kulcsár József képbesaámolója

Next

/
Thumbnails
Contents