Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-05 / 208. szám

/ Alvaro Cunhal interjúja Sürget© ex keloldal összefogása Simó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára szerdán délután fogadta Si­mó Endrét, az MTI lisszabo­ni tudósítóját és a Magyar Filmhíradó két kiküldött ope­ratőrjének kamerája előtt válaszolt kérdéseire. „Ügy vélem, hogy, noha, a politikai helyzet általában romlik, az erőviszonyok még kedveznek a forradalmi erők­nek. Persze, az ellentmon­dások igen nagyok, ha azon­ban a forradalmi erők egye­sülnek, és meg tudják őrizni leglényegesebb szervezetei­ket, akkor képesek biztosíta­ni a szocializmus felé mutató forradalmi fejlődést” —mon­dotta Alvaro Cunhal. A fő­titkár hangoztatta, hogy a kommunistáit azokkal az erőkkel akarnak összefogni, amelyek érdekeltek a forra­dalomban. Utalva a PKP Po­litikai Bizottságának arra a javaslatára, melyben politi­kai tárgyalásokra szólította fel a Fegyveres Erők Mozgal­mának forradalmi csoport­jait, az Antunes-féle jobb­szárny képviselőit, a forradal­mi baloldal pártjait és a szo­cialistákat, elmondta, bár a PKP nem tart ja baloldalinak a szocialista pártot, fontosnak tartja, hogy a PSZP részt vegyen a válság megoldásá­nak felkutatásában. „Nem szövetséget javaslunk a PSZP- nek, hanem olyan találkozót, amelyen mindenki szabadon kifejtheti . véleményét és konstruktívan hozzájárul a válság megoldásához. A ta­nácskozás már elkezdődött. Mi azt akarjuk, hogy ne a kulisszák mögött folyjék, ha­nem nyilvánosan, minden olyan erő bevonásával, amely érdekelt a forradalomban”. A tudósítónak arra a kér­désére, vajon a PKP új kor­mánykoalícióra törekszik-e. Cunhal így válaszolt: „nem akarunk szükségszerűen koa­líciós kormányt, de minden­képpen ú] kormányt, Olyan megoldást keresünk, amely- lyel megszerezh ejtjük egy­mástól nagyon különböző erők támoga*ását az új kor­mánynak. Most nem olyan kormányért küzdünk, amely­ben helyet foglalnak a poli­tikai pártok képviselői, ha­nem olyanért, amely számít­hat a pártok támogatására és együttműködésére —vagy­Fejlődik India gazdasága Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök hadiipari állami vállalatok vezetői előtt mon­dott beszédében élesen bírál­ta a nyugati propagandaoraá- numokat' amiért ,’hamis, ki­talált” állításokat közölnek arról, hogy „az indiai nép el­veszítette szabadságát”. Az indiai kormány hosszú ideig igyekezett elkerülni az összecsapást az ellenzékkel. Amikor azonban az ellenzé­ki akciók az ország fejlődé­sét kezdték veszélyeztetni- In­diában bevezették a rendkí­vüli állapotot- A kormányfő rámutatott, hogy „az ország gazdasági helyzete az utóbbi időben jelentős mértékben ja­vult- bár még nincs túl a ne­hézségeken”. (MTI) , Különös nem... A militarista Japán felett aratott győzelemnek és a má­sodik világháború befejezé­sének 30. évfordulója alkal­mából a szovjet háborús ve­teránok bizottságához sok le­vél érkezett, amelyekben a csaták, egyebek között a Kí­na felszabadításáért vívott harcok egykori részvevői, va­lamint az elesettek hozzá­tartozói kérték: a bizottság és más szovjet szervek képvise­lőt koszorúzzák meg a kínai területen elesett szovjet ál­lampolgárok sírjait. A megfelelő kínai szervek­hez továbbították a szovjet háborús veteránok bizottsá­gának azt a kérését, hogy az Északkelet-Kína felszaba­dításának résztvevőiből ala­kult küldöttség a Kínai Nép­köztársaságba utazzon és ko­szorút helyezhessen a közös ellenség ellen vívott harcban kínai földön elesett szovjet katonák emlékműveire. Egy­idejűleg kínai illetékes szer­vekkel közölték, hogy az északkelet-kínai tartomá­nyokkal határos szovjet ha­tárterületek és területek ta­nácsai a kínai hatóságok hozzájárulása esetén a Kínai Népköztársaság képviselőivel együtt szeretnék megkoszorúz­ni a szovjet harcosok emlék­műveit. Augusztus 29-én a Kínai Népköztársaság külügyminisz­tériuma útján megérkezett a kínai hatóságok válasza, amely durván elutasítja azt a ké­rést, hogy megkoszorúzhas­sák a kínai földben nyugvó szovjet harcosok sírját. is nem koalíciós a szó szo­ros érteimében. Ahhoz, hogy Portugáliában kormányozni lehessen, olyan kabinetre van szükség, amely támasz­kodik a baloldali pártokra, a PKP-ra és a PSZP-re” — fűzte hozzá. Arra vonatkozólag, hogy vajon a PSZP és a demokra­tikus néppárt (PPD) támo­gat-e egy ilyen összefogást, Alvaro Cunhal rámutatott: „ha nem támogatják, azt kockáztatják, hogy a jobb­oldali reakció jármába ke­rülnek és, vagy áldozatul es­nek az ellenforradalmi of- fenzívának, vagy maguk is részt vesznek benne. Nem akarjuk feltételezni a PSZP- ről, hogy ez utóbbit tenné”. „Az ellenforradalom való­ban »az utcán van« — je­lentette ki a továbbiakban a PKP főtitkára. — Ami or­szágunk 'északi részén végbe megy, nyílt ellenforradalmi támadás.” Politikai síkon is egyre több olyan vélemény hangzik el, amelyet nyíltan ellenforradalmi nézetek „elő­szeleként” lehet értékelni. A forradalomban érdekelt erők közötti súlyos ellentmondá­sok és konfliktusok azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy elősegítik a fasiszta és a fa­sisztabarát erők támadását: ezek a szélsőjobboldali erők teret nyertek az utóbbi idők­ben. A szocializmus felé mutató forradalmi fejlődés kilátá­sairól szólva Cunhal a kö­vetkezőket mondta: „Át kell alakítani a társa­dalmi és politikai erők szö­vetségi rendszerét; át kell hidalni az olyan konílikTuso- kat, amelyek teljesen megosz­tották a politikai és katonai erőket; össze kell fogni min­den forradalmi erővel. Szük­séges, hogy mindenki egy lépéssel közeledjék a másik­hoz. Tehát kompromisszu­mos megoldás: ez enged­ményt követel mindenkitől a többiekkel szemben. Nagy erőfeszítést kell tennünk an­nak érdekében, hogy szek- tásságtól mentesen, kompro­misszumos alapon összefog­junk különböző pártállása erőkkel azért, hogy megvéd- jük a szabadságot a reakció­val, az ellenforradalommal, a fasisztákkal szemben, bizto­sítsuk a forradalom alapvető vívmányait, s előmozdítsuk a fejlődést a kizsákmányolás­tól mentes szocialista társa­dalom távlata felé.” „Véleményünk szerint még mód nyílik egy olyan széles társadalmi és politikai front újjászervezésére, amely hoz­zájárulhat a politikai, a ka­tonai és a társadalmi helyzet stabilizálásához és lehetővé teszi a forradalom folytatá­sát” — fejezte be nyilatkoza­tát Alvaro Cunhal. Á latin országokban van egy szó, aminek a kimondása főtér a legsúlyosabb becsü­letsértéssel. Akit elkap az indulat- az azt mondja: te f ölszarvazott! A közelmúlt­ban egy spanyol pap vasár­napi szentbeszédében hang­zott el ez a szó- és nem is akárkit sértegetett a plébá­nos- Szerinte ugyanis Spa­nyolország kormányzói a fölszarvazottak. Ez a kis epi­zód a maga komikumával is jelzi, hogy milyen változások érlelődnek egy idő óta a spanyol katolikus egyházban- Franco hatalmának majd­nem négy évtizedig három bástyája volt: a hadsereg- az egyház és a hivatalos szak- szervezetek. Az utóbbi évek­ben a szakszervezetek foko­zatosan átalakultak a dolgo­zók érdekeit komolyan védő szervezetekké; a hadseregben mozgolódni kezdtek a demok­ratikus gondolkodású tisztek; az egvház pedig egy idő óta elhatárolja magát a fasiszta rendszertől- A spanyol püs­pöki kar nemcsak egyénileg 2 NÖGRÁD - 1975. Spanyolországi változó Lázadó támogatta a fölkel őket- ha­nem 1937-ben közös pásztor- levélben adta áldását a „ke­resztes hadjáratra”- amelyet Franco és társai folytattak a köztársasági kormány ellen. Az idén áprilisban pedig a püspökök ugyancsak közös pásztorlevélben foglaltak ál­lást a demokratikus szabad­ságjogok helyreállítása- álta­lában az emberi jogok tiszte­letben tartása mellett­A mai Spanyolországban már senkit sem lep meg, ha arról olvas, hogy papokat bírságoltak meg vagy ítéltek elzárásra- mert prédikációik­ban támadták a rendszert. A közelmúltban állították az úgynevezett közrendvédel­mi bíróság elé a madridi egy­házmegye egyik papját- akit azzal vádolnak, hogy .-illegá­lis politikai csoportokkal” állt kapcsolatban- Augusztus szeptember 5., péntek sok (2.) papok elején négy papot tartóztat­tak le- ugyancsak Madridban. Mivel nem voltak hajlandók kifizetni a rájuk kirótt bír­ságot- börtönbe kell menni­ük- Barcelonában pedig há­rom apácát vettek őrizetbe „politikai” okok miatt. A Franco-rendszer és az egyház kapcsolatainak rom­lását jelzi az is, hogy a nyolcvan püspök közül ma már mintegy hatvan a fasiz­mus ellenfele- Az egyház po­litizál Spanyolországban is. Minél fiatalabbak a oapok- minél közelebb vannak a munkásokhoz, a parasztok­hoz — általában a munkából élőkhöz —, annál kevesebb közük van a polgárháború nyomán kialakult társadalmi és politikai rendhez- A nem­zetiségek gondjai* nehézségei is táplálták az egyház i'n'.u- dátra ébredését. Köztudomá­sú, hogy Baszkföldön a pap­ság kezdettől fogva az ellenállók pártján állt, Kata­Közel-Vele<- Mentés Kissinger beszámolt — Israeli támadások — Aláírás Genjben Közel-keleti tárgyalókörút- jának befejeztével szerdán éjjel visszatért Washington­ba Henry Kissinger amerikai külügyminiszter. A repülő­téren Ford elnök fogadta. Mindkettep derűlátóan nyi­latkoztak az elért sínai ka­tonai megállapodásról. Az elnök és külügyminisz­tere csütörtökön reggel meg­beszélést folytatott az ameri­kai törvényhozás vezetőivel és innen Kissinger a szená­tus külügyi bizottságának ülé­sére ment, ahol a törvényho­zók kérdéseire kellett vála­szolnia diplomáciai misszió­jának eredményeivel kapcso­latban. A szenátorokat első­sorban az érdekli, hogy mi­lyen mértékben terheli meg politikailag és anyagilag a kormányt a Sinai-félszigeten felállítandó radarállomáso­kon vállalt szerep, továbbá, ho^y az amerikai szakértők jelenléte a térségben meny­nyiben válhat egy Vietnam- típusú amerikai beavatkozás forrásává. A megállapodás aláírására Mordechai Gazit párizsi nagykövet, vezetésével csü­törtökön utazott izraeli kül­döttség Genfbe. Egyiptom katonai képviselőjeként Mag- dub vezérezredes, diplomá­ciai képviselőként pedig El Eiran, Egyiptom genfi ENSZ- nagykövete írja majd alá az okmányokat. Izraeli tengerészgyalogo­sok partraszállást kíséreltek meg csütörtökön hajnalban, a dél-libanoni Szidón váro­sa közelében. A partvédel­met ellátó palesztin gerillák felvették a harcot a betola­kodókkal. majd heves tűz- párbaj után visszafordulásra kényszerítették őket. Az izraeliek tüzérségi elő­készítés után ágyú- és gép­fegyvertűz támogatása mel­lett próbáltak egy palesztin menekülttábor közelében part­ra szállni. A lövöldözés során palesztin részről négy harcos megsebesült. Izraeli katonai egységek és palesztin kommandók csütörtö­kön reggel Tirusz libanoni város közelében tűzharcot vív­tak. A Tel Aviv-i katonai pa­rancsnokság szerint a város­tól délre az izraeli, katonák úttorlaszokat emeltek esetle­ges palesztin beszivárgás megakadályozására. Az ellen­fél nyomására azonban nem sokkal később kénytelenek voltak visszavonulni. Sebe­sülésekről nem érkezett je­lentés. ★ Szerdán éjjel lövöldözés kezdődött Bejrútban, az Arab Emirátusok Szövetségének- nagykövetsége előtt. Az épület őrei és néhány járókelő kö­zött Vita támadt, amely vere­kedéssé, majd tűzpárbajjá fajult. Az egyik fegyvert vi­selő polgári személy, aki —• mint később kiderült —, egy nasszerista politikai csoport tagja volt, a lövöldözés során halálos sebet kapott. w * \ Csütörtökön délután Géni­ben, a Nemzetek Palotájá­ban aláírták az új egyiptomi —izraeli megállapodást. Az ENSZ égisze alatt megrende­zett 12 perces ünnepségen a világszervezet nevében Ensio Siilasvuo finn tábornok, az ENSZ közel-keleti haderői­nek főkoordinátora üdvözöl­te a megjelenteket. Az egyip­tomi és az izraeli megbízot­tak ezután három dokumen­tumot írtak alá, az egyipto­mi—izraeli megállapodást, a hozzácsatolt függeléket és a függelékhez csatolt térké­pet. Egyiptomi részről a doku­mentumokat Taha el-Magdub vezérezredes, a hadsereg ösz- szekötőirodájának vezetőia és Ahmed Oszmán, az ENSZ genfi székhelyénél akkredi­tált egyiptomi nagykövet, izraeli részről Mordechai Gazit, a miniszterelnöki hiva­tal igazgatója és Herzl Safir tábornok írta alá. Az ENSZ nevében Ensio Siilasvuo tá­bornok tanúként írta alá a dokumentumokat. (MTI) fö Stíriai ifi3 illFCÉifC! a me§gci5Sgsg»g$c9«i®t Sonres követelései Mario Soares, a Portugál, Szocialista Párt főtitkára Costa Gomes köztársasági el­nökhöz intézett levelében részletesen kifejtette azokat a követeléseket, amelyeket pártja feltételül szab az Azevedo tengernagy vezette kormány támogatásáért­A követelések hosszú sorá­ból a szociáldemokrata min­tájú polgári demokrácia képe bontakozik ki. Soares köve­teli az ideiglenes kormány feloszlatását, munkamódsze­rének megváltoztatását, és „a nemzeti üdv egységkor­mányának” létrehozását- A támadás éle Vasco Goncalves volt kormányfő ellen irányul, akinek vezérkari főnöki kine­vezését Soares elfogadhatat­lannak tartja. A szocialisták vezére levélben követeli a népi ébereégi bizottságok fel­oszlatását, „a tájékoztatási eszközök pluralizmusának” bevezetését- valamint olyan új gazdaságpolitikát, amely >,de­mokratikus és önigazgató szocializmusra” irányul­Soares végül feltételül szabja törvényhozó nemzet- gyűlési választások kiírását, amelynek eredményeként új kormány alakulna. (MTI) Ióniában pedig az ' egyházi támogatást élvező keresziénv- demokrata csoportok és más katolikus szervezetek évek óta kapcsolatot tartanak fenn a munkásság marxista párt­jaival­A Madridban megjelenő -.Posible” című lap a közel­múltban tette közzé egy ré­gebben végzett szociológiai vizsgálat legfontosabb adata­it. A több mint tizenötezer pap körében folytatott köz­vélemény-kutatásból megtud­juk, hogy a választók többsé­ge nem helyesli az állam és az egyház összefonódását- egyharmaduk p-ed:g egyene­sen úgy véli, hogy az káros és veszélyes az egyházra nézve- A politikai rendsze­rekkel kapcsolatos rokon- szenvük alapján csak a pa­pok harmincöt százaléka mi­nősíthető jobboldalinak, míg a többi hatvanöt százalék baloldali vagy középbaioída- li. Az általános helyzet ''sze­rétében aligha lehet kétség afelől- hogy Spanyolország fordulat előtt áll­Todcro Frigyes A Szíriái Kommunista Párt Központi Bizottságának Poli­tikai Bizottsága nyilatkoza­tot tett közzé, és ebben bírál­ta az újabb egyiptomi—izrae­li katonai megálapodást. A Szíriái Kommunista Párt állásfoglalása rámutat, hogy az egyezmény parafálásával Egyiptom elszigetelődött a megszállt arab területek fel­szabadításáért vívott harc­tól. A megállapodás újabb akadályokat gördített az elé, hogy egy átfogó békeérte­kezlet keretében rendezzék meg a közel-kdleti problé­mát, és helyreállítsák a Pa­lesztinái arab nép törvényes nemzeti jogait. 1 Kísérletek történtek arz-a, hogy az Egye­sült Államokat közvetítő­ként tüntessék fel, de ez nem változtat azon a tényen, hogy az USA Izrael oldalán áll, és ellensége az arab ügynek. A nyilatkozat végül támo­gatja a Szíriái kormánynak és a PFSZ vezetőségének ál­láspontját, amely elutasítja a különálló részrendezéseket, és az összes izraeli megszállás alatt álló arab terület fel­szabadítását, valamint a pa­lesztin nép törvényes nemzeti jogainak helyreállítását kö­veteli. (MTI) Variáció!* egy irmára Földrajzilag egymástól nem is túlzottan távol. New Yorkban és Washingtonban kát fontos gazdasági tanácskozás folyik. Sok eltérő vonás, ám lényegében egy közös téma jellemzi a két fontos értekezletet: a fejlett tőkésállamok és a fejlődő országok újszerű kapcsolatainak keresése. New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés hetedik, rendkívüli ülésszakán éppúgy erről beszélnek a szónokok, mint ahogy — a kapitalista világ gazdasági és valutáris-pénzügyi vál­sága mellett —, ez a legvitatottabb téma Washingtonban a Nemzetközi Valuta Alap és' a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 30. közgyűlésén. Ügy is mondhatnok: va­riációk egy témára. Persze.- bonyolult hangszerelésben, oly­kor kirívó tííszharmóniábar... Az ENSZ-pa.lotában főleg az ázsiai, afrikai és Latin- amerikai., népek új gazdasági világrend megalakítására irá­nyuló törekvése jellemzi az általános vitát. Érthető módon sok szó esik a rendkívüli ülésszakon a monopóliumok elleni küzdelemről, a kizsákmányolás elleni harcról. S akad tel­jesen „egyéni” hang is, igaz hogy az sem megjepetést nem keltett, sem különösebb érdeklődést nem váltott ki. Hova­tovább, megszokottá válik, hogy a kínai küldött nemzetkö/.i fórumon hivatlan prókátorként a fejlődő országok szószóló­jának szerepében tetszeleg így történt ez most New York­ban is, ahol a pekingi szónok hevesen támadta a Szovjet­uniót, s vele egy kalap aiá vette az Egyesült Államokat, ám mélyen hallgatott a harmadik világ országainak tár­sadalmi problémáiról. Az ENSZ-fórumon természetesen a tőkésországok is hal­latták szavukat. Az olasz, a nyugatnémet és a japán kül­dött például a nyugati világ energiagondjain kesergett. Az NSZK külügyminisztere és olasz kollégája, aki egyben a Közős Piac nevében is szólt, semmi jóval nem kecsegtette a fejlődő országok.it: egyelőre nem oldják fel a diszkrimi­nációs kereskedelmi intézkedéseket és nem könnyítik meg áruik értékesítését a nyugati piacokon. Washingtonban túlzottan sok időt pazarolnak az USA és Franciaország vitájára a valutáris reform módozatairól, s ezzel elvonják a figyelmet a lényegről; a fejlődő országok problémáinak megvitatásától. Pedig a harmadik világ képvi­selői gyakorlati példák sokaságával bizonyították: őket sok­kalta jobban sújtja a nyugati világ válsága, mint a fejlett tőikésországokat. Variációk egy témára Igaz, sok még a díszharmónia, hiányzik még az összhang, de egy bizonyos: mindkét tanács­kozás alapmotívuma az igazságosságon, a kölcsönös előnyö­kön alapuló, egyenlőségen nyugvó, új gazdasági világrend kialakítására irányuló törekvés. Ebben a fejlődő országok egységesek, támogatják őket a szocialista országok, s mind töbló tőkésállam is lelismeri igazukat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents