Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-28 / 228. szám

Kata^óníai utakon (3.) I i Új utakon a gimnázium A NÓGRÁD JÜNIUS 14-1 SZÁMÁBAN cikket írtam: Válságban van-e a gimnázi­um? címen. Ebben az írásban röviden elemeztem azokat a gondokat, amelyek a legutóbbi időkig jellemezték a gimná­ziumi oktatást. Rámutattam arra a kibontakozási lehető­sségre, amelyet pártunk ok- tatás.politikai határozata a gimnáziumok számára meg­jelölt. Jelen írásomban a folyó tanévben már elkezdődött megvalósulás'-ól szeretnék rö­viden beszámolni. A (pártha­tározatot, dicséretesen rövid idő múlva követték a minisz­teri utasítások, majd azokat a gvakorlati megvalósítás az iskolákban. Ezekről szeretném tájékoztatni egyrészt a ked­ves szülőket, akik általános Iskolás gvermekeik továbbta­nulási kérdéseivel foglalkoz­nak, másrészt mindazokat, akiknek ifjúságunk pályairá­nyítása kötelessége, vagy szívügye. Sajnálatosan nagy a tájékozatlanság, még több a félreértés ezen a területen. Ennek következményeként általános iskolásaink szen­vednek károkat, mert nem kapnak kellő tájékoztatást. A szocialista tudatosság megkívánja, hogy ne csak bizonyos végrehajtási utasí­tásokat ismerjünk meg abból 4 4 nagyszabású oktatási-politi- k ai átalakulásból, amely az li'72-es oktatási párthatározat ny omán bekövetkezett. Min­den dolgozónak érteni is keli azokat a változásokat, ama 'yek nálunk nem egy pe- dagQg'ai boszorkánykonyhá­ban .készülnek, hanem követ­kezeteken átgondolt kultúr­politika részei, a társadalom szocialista idényeinek meg­felelően. A gimnáziumnak régebben kettős feladat a volt, amelyet a párthatározat megerősített. Egyrészt a továbbtanulásra (egyetem, főiskola) felkészí­tés. Másrészt a gimnáziumnak segítenie kell a tovább nem tanulókai a gyakorlati életre való fé'.készülésben is. Bi­zonyos kísérletezés után egy­értelműen. bebizonyosodott, hogy a kettős feladat teljesí­tése egyúieiűeg, mindenegyes diák vonatkozásában meg­oldhatatlan az eddigi keretek között. KI kell tehát dönteni — legkésőbb a II. évfolyam végéig —, hogy ténylegesen mire készíti fel az adott ta­nulót a gimnázium: tovább­tanulásra, vagy az érettségi utáni munkába állásra. Azzal természetesen számolni kell, hogy később reorientációra is sor kerülhet, vagyis minden tanuló számára a továbbtanu­lás és a munkába állás is le­hetséges. Ennek megfelelően az 1978- tói kezdve fokozatosan beve­zetésre- kerülő középtávú re­form a gimnáziumi 4 éves tanulmányi időt két szakasz­ra szándékozik bontani. Az első két év lenne az úgyne­vezett orientációs, pályairá­nyító szakasz. Ennek kereté­ben először kiegyenlíti a gim­názium az általános iskolából eredő különbségeket, azután alapos pedagógiai munkával, az egyéni adottságok, képes­ségek és érdeklődés megfigye­lésével és szem előtt tartásá­val úgy fejleszti a tanuló sze­mélyiségét, hogy képessé le­gyen saját jövőjéről viszony­lag önállóan felelős döntést hozni. Tovább akar-e tanulni, és ha igen, akkor milyen irányban. Vagy inkább olyan speciális . képzésben akar részt venni, amely a négy év befejezése után a közvetlen munkába állását hivatott 1 megkönnyíteni. A gimnázium III. és IV. évfolyama már bizonyos fo­kig gpeciallzáló képzés sza­kasza lesz. Bizonyos fakulta­tív (szabadon választott) tan­tárgyak, illetve tantárgycso­portok kerülnek a minden ta­nulóra egyaránt kötelező törzsanyag mellé. A tanulok heti óraszáma körülbelül 32 óra körül lesz. Ennek mint­egy negyed részét, tehát 8—9 órát a tanuló szabadon vá­lasztja meg, a II. év végén kialakult döntésének megfele­lően. A továbbtanulni akarók ’a választott felsőoktatási in­tézmény irányának megfelelő­4 NÓGRAD - 1975. en választhatnak tetszés sze­rint humán, közgazdasági, műszaki, vagy természettudo­mányos jellegű tárgyakat, he­ti 8 órában. Míg a munkába állást vá1 asztok számára ugyanebben az időben tan­folyam jellegű képzést szer­vezünk. bizonyos középfokú képesítést igénylő gyakorlati ismeretekből, amelyek mun­kába állásúikat készítik elő. De az utóbbi forma sem jelent zsákutcát, mert a fakultatív gyakorlati foglalkozáson részt vevők is szabályszerű érett­ségi vizsgát tehetnek a szak­mai záróvizsga mellett, vagy helyett, és ennek megfelelően továbbtanulhatnak. TERMÉSZETESEN AZ ILYEN nagyszabású változá­sok aíaP°s előkészítést, igé­nyelnek (új tantervek, tan­könyvek, technikai felszerelé­sek. oktató személyzet), ezért máról hplnapra történő be­vezetésükre nem kerülhet sor. Mégis az oktatásirányítás ru­galmasságát dicséri, hogy vállalva a nehézségeket a re­form előkészítéseként bizo­nyos úi formákat már most engedélyezett és lehetővé tett. Éppen azon a területen, ahol a gimnáziumi oktatás problé­mái leginkább összesűrűsöd­tek, nevezetesen a tovább nem tanuló, a munkába állni szán­dékozó területén. így a III. gimnáziumtól kezdve bizo­nyos fakultatív tantárgycso­portok bevezetése a munkába állás megkönnyítésére. Az Oktatási Minisztérium a kö­vetkező fakultatív tárgyak be­vezetését engedélyezte: gép­es gyorsírás, gépészeti műsza­ki rajz, államigazgatási isme­retek, népművelési szervezé­si ismeretek, közgyűjteményi (könyvtár, levéltár, múzeum), kezelői ismeretek, kémiai anyagvizsgálat, gépjárműve­zetői képzés, Aki csak végig' tekint ezen a már eddig is gazdag választékon, feltétle­nül érzi, hogy valóban új fejezet kezdődik gimnáziu­maink életében. Megszűnik az eddigi egyoldalú intellektu­ális képzés, és fokozatosan egy valóban életközeli iskola van kialakulóban, amely a tanulók minden rétegének igényeit kielégíti. Arról persze nem lehet szó, hogy még egy viszony­lag nagy gimnáziumban is (körülbelül 12—15 osztályt), valamennyi fakultatív tan­tárgycsoportot tanítsuk. En­nek sem személyi, sem tárgyi feltételei nincsenek meg. Sőt. még hosszú távon sem alakít­hatók ki, de szükség sincs rájuk- Egy nagyobb iskola 2—3 szakra specializálódhat, egy kisebb pedig 1—2 fakul­tatív tantárgycsoportot ve­zethet be. Figyelembe kell vennünk az adott terület munkaerő-szükségletét, vala­mint ennek dinamikus vál­tozását- Nem célszerű hosszú szériákat tervezni egy-egy szakmából, és kellő rugalmas­sággal kell az átállás lehető­ségét biztosítani. Az átállás nem jelent különösebb ne­hézséget. Hiszen például az államigazgatási. népművelői és közgyűjtemény-kezelői szakmák nem túl anyagigé­nyesek. felszerelésük egy­mással nagy hasonlóságot mu­tat. A velük társított gép­gyorsírás mindegyik kiegé­szítője- Ha tehát valahol elő­ször a gép-gyorsírás felsze­relési feltételeit kialakítjuk, a másik három szak szinte tetszés szerint hozzákapcsol­ható. illetve váltogatható. Tulajdonképpen a gépjármű- vezetői és kémiai anyagvizs­gáló szakma kíván komo­lyabb beruházást. Ennek mű­ködtetése önállóan nem cél­szerű, illetve kifizetődő egy gimnáziumnak. Gépjármű- vezetői szakmát csak megfe­lelő szakközépiskola. . vagy egyéb társintézmény együtt­működésével érdemes kiala­kítani. Kémiai anyagvizsgá­lathoz viszont elég egy ké­miai tagozatos gimnázium szakmai felszerelése. Mint említettem, megyénk csaknem minden középisko­lájában megindult a fakulta­tív tantárgycsoportos kép­zés, elsősorban gén-gyorsírás, népművelési és államigazga­tási szakmában. Már az első jelentkezések bebizonyítot­ták. hogy mind a szülők mind a tanulók körében nag' az érdeklődés az új oktatás: szeptember 28., vasárnap illetve képzési forma iránt. Jellemző példa, hogy a Ba­lassi Gimnázium 60 harma­dikos tanulója közül 15 tanu­ló gyors-gépírásra és 25 ta­nuló népművelői tanfolyam­ra jelentkezett, tehát az ál­talános tantervű osztályok kétharmad része választotta a tanfolyamszerű képzést­Messze vezetne, ha azokat a pedagógiai lehetőségeket és gondokat részletezném, amelyeket az új helyzet fel­vet. Alaposan szaporodott a régi homogén tisztaprofilú gimnázium tervezési, szerve­zési gondja- De valamennyi­en szívesen vállaljuk, mert erezhető, hogy jó ügyet szol­gálunk- Ugyanakkor jóleső érzés, hogy megnövekedett munkánkban szívesen látott segítőtársak jelentkeztek- a művelődési házak és a taná­csi hivatalok révén. Nagyon érdekesen alakulnak a dol­gok. Eddig rendeletek és ajánlások írták elő az emlí­tett intézményekkel való együttműködést- A jelen helyzetben viszont kiderül, hogy a segítségük nélkül szinte működni sem tudunk. Az eddi? gyakran erőltetett együttműködés elengedhe­tetlen létszükségletté vált. És az együttműködés kétoldalú igényből fakad: sr intézmé­nyek segítik az iskolát a kép­zőében, a feltételek megterem­tésében az iskola pedig „tér* melí” ez adott intézmények utánipótlását. BEFEJEZÉSKÉNT AZ OK­TATÁSPOLITIKAI határo­zat egy rövid utalására sze­retnék hivatkozni- Amikor felsorolja a javasolt fakulta­tív tantárgycsoportok listá­ját. megemlíti: ,.az üzemek igépyei alapján meghatáro­zandó speciáiis ismereteket” is. Az eddig bevezetett fa­kultatív .tárgyak csak a kez­detet jelentik- Az üzemeknek tehát joguk van bizonyos speciális ismeret- képzésanyag bevezetését igényelni a gimnáziumoktól, okuk is van rá, figyelembe véve jelenlegi munkás-, illetve középkáder- utánpótlási gondjaikat- Ugyan­akkor módjuk, jobban mond­va anyagi lehetőségeik is vannak, hogy bizonyos speci­ális szakmai képzés tár­gyi feltételeit megteremtsék az iskolában, illetve az is­kolával együttműködve. Ez megérné az üzemeknek gaz­dasági szempontból, de hasz­nos lenne az iskolának is pe­dagógiai, nályairányítási feladatai érdekében. Versényi György a Balassi Gimnázium igazgatója Nehezen hallani az állandó dübörgésben. Generációk dü­börögtek itt, az életet tonná- oan. öntvényben, tűzben látó vascsinálók. Akárcsak ez a nehéz testű, kesernyés arcú ember, az öreg kohász. — Megmondtam, csak az erdőt szeretem, a természetet. A következő néma öt perc­ben elszív két cigarettát. Las­san oldódik a beszélgetés. — Ha akarja, megmagya­rázhatom. Több, mint egy év­tizede gyűröm a kemence mel­lett. Füst, zaj, elviselhetetlen levegő. A tüdőm már csak roncs — emésztődik a szerve­zetem. Mésfél óra utazás na­ponta. Rámolvassák a brigád­ban. hogy visszahúzódó va­gyok. Az biztos, hogy nem já­rok a munkatársakkal moziba, színházba, nem vagyok ott a közös rendezvényeken, de a termelésben megteszem a magamét. Rám még senki nem dolgozott! Az a néhány óra szabad idő arra kell, hogy kiszellőztessem a fejem, szív­jam a friss, erdei levegőt... Szóval egyedüllétre vágyom. Rossz a szemnek a permete­ző por. akadozik a lélegzet. Röstellek tovább kérdezősköd­ni. Gyorsan távozom. * Szókimondó ember a bri­gádvezető. Nem kéreti magát: — A huta a legkeményebb munkahely. Nem könnyű az itteni emberekkel. Jelenleg még az iskoláztatás problé­májával küszködünk. Sok ->'yan dolgozónk van. akinek •'emhogy a nyolc, de még a Vit ánal-mosa sko mez. Ezért arra törekszünk, hogy l minden társunk számára ^g. i4 tAiadotmts strand részlet. Katalóniai tengerparti Flamenco-előadás a Rosa- mar klubban, korlátlan pezs­gőfogyasztással, kora reggel pedig indulás a híres montserrati hegyi kolostor­hoz. Aki az előbbit válasz­totta. rosszul tette, aki mind­kettőt, alig győzte szusszal. Montserrat csodálatosan szép. Letekintve a busz abla­kából. az ember úgy érzi, mintha repülőgépen utaz­nék. A kolostorban (a messze földön nevezetes Montserrati Madonnának építették) éppen esküvő zajlott. A spanyol es­küvő jellegzetessége, hogy nagyon sokáig tart. A pap a szertartás közben gyakran iszik a serlegből, de az ifjú párnak egy kortyot sem ad. Megnéztük a Montserrati Ma­donna színarany lemezzel bo­rított szobrát, csak az arca és keze barna az időtől. Ide­genvezetőnk elmondta. hogy egész Spanyolországból, s a világ sok tájáról zarándokol­nak ide, hogy megcsókolják a Madonna almát szorító jobb­ját. mert ettől szerencsét és boldogságot remélnek. De ezt nekünk természetesen nem javasolja, nehogy szerencse helyett valamiféle baktériu­mot vigyünk haza. Egyik útitársnőnk a Madonna szen­télyében két narancsot talált. Felemelte és megkérdezte, ki ejtette le? Senki sem jelent­kezett. Azt tanácsolták, tegye csak el jobb időkre, jól jön majd ebben a melegben. — No. ha ezzel fizet ki a Madonna, hát nem volt na­gyon bőkezű — jegyezte meg az útitársnő. Szerettük volna ott meg­hallgatni a híres, üveghangú gyermekkórust is. de az eskü­vő még nem ért véget. A pap még mindig szorgalmasan kortyolt. Közben egyre töb­ben zsúfolódtunk össze. Végre a kórusra került a sor. Spa­nyol szokás, hogy a kisgyere­ket a szülő a nyakába veszi, hogy jól lásson. Űtitársnőm pedig egyik kezében a két naranccsal — oda sem nézve — próbálja visszahúzni a vállára a kardigánt, amit egy nyakonülő csöppség húzgál le róla. A mellettünk álló fiatal apáca egyszer csak hangosan feikacag. Mert útitársnőm már rég nem a kardigánját húzta, hanem a fityulát az apácáról. Megnyugtattuk, hogy nem szándékoztunk őt kivetkőztetni a rendiből... A Montserratból levezető úton megálltunk egy likőr­gyárnál. Tíz. pezetáért — öt forint — kaptunk egy-egy mim pohárkát és végigcsapol­hattuk a különféle spanyol li­kőröket tartalmazó kis hordó­kat. A buszon aztán ugyan­csak emelkedett volt a han­gulat. A szállóban két ifjú boy—­egyik an'dalúziai. a másik granadai — üdvözölt bennün­ket: „Serbus! Serbus!” Már fejből tudták valamennyiünk „sóba sámát”. Barátságuk je­léül mindketten büszkén hordták VIDEOTON-íeliratú kulcstartóikat. Letelt a hét. Az utolsó nap megemlítettem, hogy nem ár­tana előre közhírré tenni, hogy a blanesi botanikuskert pompás délszaki növényeinek; pálmaligeteinek megtekintése kifogástalan kondíciót. követel. Kerek egy órán át felfelé ve­zet oda az út. jó sok lépcső­vel. És tűző napon. De azt is közhírré kellene tenni, hogy néhányan azért nem voltak Blanesben. de Montserratban sem, mert szünet nélkül az üzleteket járták... Igaz, joguk van hoz­zá. De azt már, hogy úgy mondjam, jellemzőnek lehet tartani: azokat, akik a lepo­rellók között válogattak —- finoman szólva — megmoso­lyogták. — Meg kell tanulni üdül­ni... László Márta (Vége) Merre haladjunk tovább? hetővé tegyük az alapművelt­ség elsajátítását. Mondom, kemény munkahely a miénk. Az egész napos fizikai meg­terhelés után nem könnyű az embereket a kulturálódásra serkenteni. Ennek talán leg­jobb módja a szocialista bri- gádmozgalom, ezen belül a kulturális vállalások. Persze, ez is csak akkor ér valamit, ha figyelembe vesszük az egyén érdeklődési körét. Vilá­gos, hogy az analfabétát — mert ilyen is van — nem za­varjuk el operaelőadásra, ne­hogy az első nekifutásra kiáb­ránduljon a színházból. Em­bereinknek fokozatosan, lé­pésről lépésre kell eljutni a magasabb szintre. ★ Saját kis könyvtárral ren­delkezik. A krimik, a Berkesi- könyvek mellett ott sorakoz­nak a világirodalom remekei: Dosztojevszkij. Zola. Thomas Mann. .. A tmk bádogosbrigád tagja, nagyon szeret olvasni. — Néha akadályokba ütkö­zöm. Mint a múltkor a szobor­kiállítással. Elmentem, körbe­jártam, megnéztem... Kavics­ból formált figurák, gólya, vörös lemezből. Jó n|éhány szobrot nem értettem. Az al­kotó befogadás valahol ott kezdődhetne, ha egy-egy kiál­lítás. színházi előadás előtt tájékoztatnának arról. hogy mit látok, milyen szemmel nézzem a szobrot, a képet. Er­re mondják, hngv irányított érdeklöd-'skeltés. Ez a kérdés ^^4 oldala. A másik: gyak. ran vádolnak minket, hogy a kulturális vállalások hátiérbe szorulnak a termelési válla­lások javára. Igazuk van! Igazuk! Nézze! A melós pénz. bói él, abból részesedik, amit megtermel. A munkát anyagi­lag ösztönzik, a kulturális vallatásokat kevésbé. Ráncolja homlokát a fiatal­asszony: — Azért nő létére, megérthetné a nőket! Meg­válogathatná a kérdéseit! — Sokat kell markolnunk. Munka, politikai, szakszerveze­ti oktatás,. termelési, kulturá­lis vállalások, család, házi­munka. Soroljam u/vább? Kü­lön gondunk a vidéki asszo­nyokkal való törődés — nem szoktak ők a városi élethez. Nehéz őket megváltoztatni. Mielőtt bármit is kezdenénk velük a kulturálódásban, .» tudatukat kell átformálni. Mert attól még senki sem lesz városi, hogy a városban dolgozik. Mondok mást. Tő­lünk még senki nem kérdezte meg, hogy milyen műsorokat, előadásokat szeretnénk. Oly­kor betoppan egy-egy előadó a vezető társaságában, végig­sétál az üzemen, ledarálja az előadást, aztán gyorsan távo­zik. Ne kísérettel jöjjön, ha­nem egyedül! Beszélgessen a dolgozókkal, mérje fel az igé­nyeket; ki. mit szeretne? És akkor a felülről jövő. meg alulról jövő igények össze­egyeztetésével meg lehet talál­ni. a ..hosvan tovább” útját. Megszűnne a bizonytalanság; eddig ezt tettük, de merre ha­ladjunk tovább? ★ Lapozgatunk. A brigádnap­lóba mindent pontosan je­gyeznek. Fényképek, társadal­mi munkaórák, százalékok.. . Az érdes tenyerű lakatos hir­telen becsukja a piros köny­vet: — Egyenrangúsítani kell a hármas jelszót. Több gondot kell fordítani a művelődésre. Mert mi a hiba? Én a kultu­rális vállalásokat két részre osztanám. Az egyik: a közös rendezvényeken, .ünnepsége, ken való megjelenés adott. Sőt, kötelesség. Nekem a má­sik részével vannak problé­máim. Nevezetesen azzal, hogy ami nem adott, azt ne­künk kell megkeresni, meg­választani. Kinek-kinek érdek­lődése szerint. Nem oszthat­juk ki a feladatot, hogy: te színházba, te moziba menj! Mert abból nem lesz énekes halott. Választási lehetőséget kell adni. s ezt figyelembe vé­ve, a pontozást is testhez szab­ni, az egyénhez igazítani! Irányított érdeklődés, igény- felmérés. testhez szabott pon­tozás. a hármas jelszó egyen- rangúsítása; megannyi javas­lat, törekvés. Igények lentről és fentről. Avagy az érem két oldala. Sokat kell még tenni azért, hogy a találkozás megtörtén­jék, és hasznos, gyümölcsöző, kapcsolat váljék belőle! Y. Kiss Mária i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents