Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-28 / 228. szám

£& SsE«sS«!5s©spM©^©t©S€ Meggyei ’E’« sich ©sorsai« (Folytatás a 2. oldalról) dett a szakszervezeti demok­rácia, erősödött a vezető szer­vek és a tagság kapcsolata, fejlődött az aktivisták felké­szültsége. Az SZMT-elnökség tevékenységében is érvénye­sült a tervszerűség, a követ­kezetesség. Üléseinken a me­gyei feladatok megvalósítását célzó döntések szerepeltek. A fejlődés ellenére az elnökség munkájában több lehetőség maradt kihasználatlanul. Ezek között szükséges említeni a saját határozatokra való visz- szatérést, a végrehajtás kV/et- kezetesebb számonkérését, a tagság cselekvő mozgósítását; az önállóbb arculati szakszer­vezeti munkát, a sajátosság erősítését. Az SZMT elnöksége irányí­tásával működő társadalmi bi­zottságok többsége a határo­zatokban előírtaknak megfele­lően segítette a testületi te­vékenységet. A szakmai me­gyebizottságok központjaik irányításával, az SZMT-dönté- sek állásfoglalásainak figye­lembe vételével végezték munkájukat. Célkitűzéseink­nek megefelelően egyre job­ban érvényesült a szakági ha­tározatok. valamint a terület­politikai követelmények össze­hangolása. A megye 39 közsé­gében működő szakmaközi bi­zottság többsége “ is eredmé­nyesen tevékenykedik, részese a helyi politika kialakításá­nak. Az SZMT elnöksége a hatá­rozatban megjelölt céloknak megfelelően szervezte a tisztségviselők képzését. Ele­get tett a küldöttértekezet határozatának, amikor a me­gyében megoldotta a tisztség- viselők továbbképzését. Az alapszervezetek munkája Az SZMT és elnöksége több intézkedést tett az alapszerve­zeti munka segítésére és fej­lesztésére. A szakszervezeti munka minőségének fejlődé­sét továbbra is az alapszerve­zeti munka javításában lát­ja. Mindenekelőtt szükséges­nek tartja a szakszervezeti demokratizmus fejlesztését. . a napirendek körültekintőbb megválasztását, annak jó elő­készítését, a tagság aktivitásá­nak növelését. A szakszervezeti alapszer­vezetek többsége az alapsza­bályokban előírtak szerint tartotta taggyűléseit, de a témák megválasztása sokszor nem érte el a kellő haté­konyságot. Ezeken a megbe­széléseken.. valamint a szak- szervezeti bizottsági és válla­lati szakszervezeti tanácsülé­seken nem szerepeltek kellő mélységben a neveléssel ösz- szefüggő kérdések, és más olyan közérdeklődésre szá- mottartó témák, amelyek az aktivitást fokozták volna. Egyes alapszervezeteknél nem tűztek niprendre olyan témákat, amelyek hatásköri- lég az alapszervezet. illetve a testület elé tartoztak. Jó politikai légkörben zaj­lottak le a szakszervezeti választások- Az ezzel kapcso­latos rendezvényeken tovább fokozódott a választók akti­vitása, cselekvő részvétele a napi feladatok megvalósítá­sában. a párt határozatainak végrehajtásában- Minden szinten erősödött a szakszer­vezeti vezetők és a tagság kapcsolata. A vezető testüle­tekbe olyan aktivisták kerül­tek- akik eddig végzett mun­kájukkal bebizonyították, hogy készek és képesek a párt politikáját, a szakszerve­zet határozatait végrehajta­ni. akik alkalmasa^ az egy­re növekvő feladatok megöl" dására. A választott szervekben a káderpolitikái elveknek meg­felelően kaptak helyet a fi­zikai dolgozók. Számuk 10 százalékkal több mint az el­múlt időszakban- Ez a növe­kedés megfelel a tagságon belüli arányuknak- A válasz­táskor több nő került funk­cióba, számuk meghaladja a tagságon belül; arányukat. Valamelyest növekedett a fiatalok részvétele a válasz­tott testületekben. Azonban nem sikerült teljesíteni a célkitűzéseket. Ez arra figyel­meztet. hogy a különböző szakszervezeti szervekben az aktivisták és a tagság felfogásában. szemléleti problémák vannak, ami a fiataloktól való bizonyos fo­kú idegenkedésben nyilvánul meg. Ezért a jövőben a KISZ-szervezetekkel együtt, megkülönböztetett figye­lemmel segítjük a választott szervekben tevékenykedő fia­tal tisztségviselőket- Segítünk nekik abban- hogy bizonyít­sanak, megállják a helyüket és tevékenységük alapján el­nyerjék az idősebb dolgozók elismerését­A választások során a tag­ság nagy politikai aktivitást mutatott.' Idő hiányában töb­ben nem jutottak szóhoz, akik felszólaltak, azok hasz­nos javaslatokat tettek a szo­cialista brigádmozgalom- a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésére, a veze­tés és tagság kapcsolatának erősítésére. Szóvá tették a terv és munkafegyelem hiá­nyosságait. a rapszódikus anyagellátást, a folyamatos munka gátló tényezőit, javas­latot tettek azok megoldásá­ra. Sokan felvetették a túl­óráztatást, kérték ennek mérséklését, Voltak. akik sürgették a szakszervezetek belső életének fejlesztését, a szakszervezeti munka gyen­geségeinek felszámolását, a rendszeresebb tájékoztatást, a határozatok gyorsabb is­mertetése mellett szálltak síkra­A választásokon elhangzott beszámolók és viták eszmei­leg és politikailag megalapo­zottak voltak- A párt XI. kongresszusának határoza­taira építve fogalmazták meg a feladatokat, saját munka­helyükbe vonatkoztatva. Jó dolog, hogy a választások nem jelentettek befelé for­dulást. hanem a cselekvésre, a gondok megoldására, a jobb munkára mozgósítottak. A különböző szinteken megvá­lasztott vezető szerveknek, az a feladatuk, hogy segítsék a vitában elhangzott jó ja­vaslatok megvalósítását. Az írásos és a szóbeli be­számoló foglalkozott még a szociálpolitikai intézkedések, kedvező hatásával, az egész­ségügyi és orvosi ellátás javulásával, az üdüléssel és az itt jelentkező kívánságok­kal, a munkavédelemmel a nők és a fiatalok körében végzett szakszervezeti politikai mun­kával valamint az SZMT, a tanácsi szervek, a népfront és a KISZ megyebizottsággal való kapcsolattal. Ez utóbbi­val kapcsolatban a követke­zőket hangsúlyozta a beszá­moló: a társadalompolitikai, területpolitikai feladatainkat, a megyei társadal­mi és állami szervekkel együtt végeztük az elmúlt időszakban- Ennek kialakítá­sában, végrehajtásában fej­lődött az együttműködés, kü­lönösen a megyei tanáccsal. Az együttes munka hatására növekedett az az erőforrás melynek eredményeként több szociálpolitikai kérdést sike­rült megoldani. Ezek között említhetjük a munkás lakás- építési akciót az óvodai, böl­csődei férhőhelyek növelését. A területpolitikában tovább­ra is fő törekvésünk az, Hogy a szakszervezetek jól étlás­sák a bérből és fizetésből élők képviseletét- Az eredmé­nyesebb munka céljából a szakszervezeteknek min­denekelőtt a középtávú és, éves feladatok kialakításá­ban kell jobban együttmű­ködni a különböző megyei szervekkel. A munka során fel kell használni a szakszer­vezetek tapasztalatait, a dol­gozók támogatására alkalmas kérdéseit, javaslatait­Ezután Bökő Pálné, a man­dátumvizsgáló bizottság el­nöke terjesztette elő jelenté­sét. majd megkezdődött a vi­ta. munkájáról tartott beszá­molót. Megemlítette: sok­rétű munkájuk közben is rendkívül nagy figyelmet szenteltek a munkakörülmé­nyek javítására, a politikai képzés és oktatás színvonalá­nak emelésére, a kulturális igények kielégítésére, feltéte­leinek megvalósítására. A ta­nács és a szakszervezeti bizal­miak az SKÜ egész állomá­nyát mozgósították a minőség javítására, az anyaggal, ener­giával, élőmunkával történő takarékoskodásra, az inten­zívebb munkavégzésére, va­lamint az üzem- és -munka- szervezési feladatok megoldá­sára. A szakszervezet támo­gatta és segítette a szocialista munkaversenyt — amelyben a gyár dolgozóinak 90 százaléka Gészl János Felszólalása bevezető részé­ben üdvözölte a küldöttérte­kezlet" résztvevőit, a megye csaknem 80 ezer szervezett dolgozójának képviselőit, s megköszönte azt a fáradságos munkát, amelyet a szakszer­vezetek a megye gazdasági és politikai céljai megvalósítá­sáért tettek az utóbbi évek­ben. Megállapította: a szak. szervezetek eredményesen te­vékenykedtek az élet minden területén, s ennek is nagyban köszönhető, hogy sikeresen valósulnak meg a kormány és a párt ifjúságpolitikai, nőpoli­tikái és egyéb határozatai. Tovább fejlődött, s mélyebb értelmet kapott a szakszer­vezeti munka, s ennek jelen­tős eredményeiről is beszá­molhatunk, de akadnak még tennivalók a gazdasági, poli­A küldöttértekezlet v§fá]a A szünetet követően vitával folytatta munkáját a megyei küldöttértekezlet, amelyben elsőként Király Attila, a Nóg- rád megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bi­zottságának titkára emelkedett szólásra. Beszédében hangsú­lyozta: a IV. ötéves terv so­rán vállalatuk jelentős mér­tékben fejlődött, viszont az el­múlt ^és az idei évben is je­lentkeztek olyan kedvezőtlen tendenciák, amelyek veszé­lyeztetik a IV. ötéves terv cél­kitűzéseinek megvalósítását, s nem biztosítják V a folyama­tos átmenetet a következő öt­éves tervbe. E tény ismereté­ben vizsgálta' felül a vállalat tevékenységét a megyei párt- végrehaj tóbizottság, s hozott határozatot a hibák megszün­tetésére. Ennek következmé­nyeként készült el a vállalati intézkedési terv. Az szb-titkár szólt a további teendőikről, amelyekben elsődleges a mun­kafegyelem javítása, a kedve­ző munkahelyi légkör kialakí­tása, további szervezési intéz­kedések megtétele, s szükség van a párt-, a KISZ- és a szakszervezet további, hatha­tós támogatására. Czikora Györgyné, a Nógrá­di Szénbányák szakszerveze­ti bizottságának nőfelelőse a dolgozó nők helyzetéről, gond­jaikról beszélt, s ugyanez volt a témája a következő felszó­laló, Janusek Istvánná, a ZIM salgótarjáni gyára szo­cialista brigádvezetöjének is. Mindketten hangsúlyozták: az utóbbi években a nőpoliti­kái és népesedéspolitikai hatá­rozatok eredményeként két­ségtelen, sokat változott a dolgozó nők helyzete, javultak élet- és munkakörülményeik, nőtt keresetük, s egyre na­gyobb részt vállalnak maguk­ra a szocialista munkaver­senyben, a mozgalmi életben. Az elért eredmények ellenére azonban még mindig jelentős a sürgősen megoldandó fel­adatok száma. Kevés a szak­képzett nő — a szénbányáknál számuk az összlétszámnak alig 5 százalékát teszi ki —, sokan nem rendelkeznek álta­lános iskolai végbizonyítvány­nyal, még mindig elenyészően csekély a gazdasági munka irányításában résztvevő nők száma. sok vonatkozásban még mindig nem kielégítő a harminc éven aluliak érdeké­ben hozott ifjúsági törvény vállalati végrehajtása. Ezt követően szólalt fel Merlálc Ervin, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szakszerve­zeti tanácsának titkára, aki a vállalati szakszervezet; tanács tikai, társadalmi és kulturális élet területén, valamint a szakszervezeti munka belső életében Is. Beszélt a válasz­tási munka tapasztalatairól, s mint elmondotta. ezek leg­főbb eredményének tekinthe­tő, hogy a szakszervezeti tag­ság kifejezte egyetértését a XI. pártkongresszus határoza­tával, az új programnyilatko­zattal, részt vállalt a politikai célok megvalósításából. He­lyeslik azokat a célkitűzése­ket, amelyeket megyénk ipari, mezőgazdasági és különböző szolgáltatásainak fejlesztése érdekében határoztunk el. A megyei pártbizottság első titkára a továbbiakban az előttünk álló legfontosabb fel­adatokról szólt, melyek kö­zött is legszámottevőbb a gazdasági élet hatékonyságá­nak és tervszerűségének javí­tása. Megállapította: hang­súlyozni kell a IV. ötéves terv során, valamint az MSZMP KB 1974 decemberi határoza­tát követően elért eredmé­nyeinket, de szóvá kell tenni a fejlődést gátló tényezőket is. Hiszen, nem lehetünk elége­dettek az 1975-ös félévi ter­A szakmai kongresszusok kül dötlei: (balról jobbra) Jankó László, Romhányi Istvánné, Gyurcsán Erzsébet és Mcrlák Ervin. vesz részt —, ösztönözte az újítómozgalmat — az idén várhatóan csak újításokból 10 millió forintos megtakarítást érnek el —, és tevékenyen részt vett a DH-munkarend- szer elterjesztésében. Termé­szetesen, további célok megol­dását tűzték maguk elé. A vita további részében még felszólalt Bonivárt Ferenc, az OBV salgótarjáni bányagép­gyárának munkaversenyfele- lőse, Géczi Pál, a salgótarjáni síküveggyár küldötte. Laukó László, a nézsai TÖVÁLÜ szb-titkára, Kmetyi Ferenc, a pedagógusok megyei bizottsá­gának elnöke, majd Géczi Já­nos, a Központi* Bizottság tag­ja. az MSZMP Nőgrád megyei Bizottságának első titkára kért szót. fe3szó!a9ása vek teljesítésével, tovább kell javítani a termékek minősé­gét, nagyobb figyelmet kell szentelni a munka hatékony­ságára és a munkafegyelemre. Több gazdálkodó egységben nem tárták még fel kellő mér­tékben a belső tartalékokat, nem adtak helyet a dolgozók véleményének. További fontos feladat fellépni azok ellen, akik a helyi érdeket szembe helyezik a népgazdaság érde­kével, szükségszerű a helyi lehetőségek maximális ki­használása, az új üzemek ter­melésének felfuttatása, a korszerű gépesítés — főleg az anyagmozgatás területén — s a megkezdett rekonstruk­ciók további folytatása, főleg a kohászat, a gépgyártás, az üveg és, kerámiaipar megyei termelőegységeiben. A megyei pártbizottság el­ső titkára hangsúlyozta: az V. ötéves terv során előbbre kell lépnünk az ipari és kereske­delmi szolgáltatások fejlesz­tésében, kiemelt programként kell kezelni a lakásépítéseket, a gyermekintézmények bővíté­sét, a vízgazdálkodást, s ez egyértelműen sürgeti a társa­dalmi, üzemi és állami lehe­tőségek összehangolását, a megvalósítás koordinálását, a beruházások hatékonyságának jelentős növelését. Géczi János elvtárs ezután így folytatta felszólalását: — Azt kérjük önöktől: uta­sítsák el a realitásokat figyel­men kívül hagyó követelése­ket éppúgy, mint a közösség ügyei iránti közömbösséget, kényelmességet és tehetetlen­séget! A továbbiakban szólt a szakszervezetek előtt álló fel­adatokról, amelyek során na­gyobb figyelmet kell szentelni a vezetői munkára és maga­tartásra. a politikai, az általá­nos és szakmai műveltség gyarapítására, a szocialista életmód és gondolkodás kiala­kítására, hiszen a megnöve­kedett igények műveltebb, kultúráltabb embert kívánnak meg napjainkban. Kérte a küldötteket: növeljék szak­szervezeteikben a választott testületek szerepét, felelőssé­gét, éljenek jobban lehetősé­geikkel, legyenek aktívabbak, s vállaljanak nagyobb szere­pet a helyi politika alakításá­ból, az ellenőrzésből és a végrehajtásból. Legyenek ér­zékenyebbek a gondok iránt. A megyei pártbizottság első titkára befejezésképpen továb­bi eredményes tanácskozást és jó munkát kívánt a megyei küldöttértekezlet résztvevői­nek. Géczi János elvtárs után Boros Györgyné, a Nőgrád megyei Textilipari Vállalat szocialista brigád vezetője felszólalásában érzékeltette hogy a vállalat dinamikus fejlődésében milyen szerepet töltenek be a szocialista bri­gádok. Náluk a verseny irá­nyítása folyamatos, a szüksé­ges segítséget megkapják. Te­vékenységüket .rendszeresen értékeli a munkaversenyt ér­tékelő bizottság. Előtte azon­ban a kollektívák önmaguk megvizsgálják eredményei­ket. A szocialista brigádveze­tőket bevonják a vezetésbe. Részt vesznek a tervkonzul­tációkon, ahol véleményt mondanak. Tóth Faragó József, a 2. sz. Volán Vállalat gépkocsi- vezetője elmondta, hogy ná­luk a gazdasági vezetők igénylik a dolgozók javaslata­it, amennyiben jók, azokat megvalósítják. Á középveze­tőknél is erősödik az a felfo­gás és gyakorlat, hogy az üzemi demokrácia csak elő­nyös lehet a gazdálkodás ha­tékonyságára. A vállalatnál is vannak olyan dolgozók, akik nem értelmezik helyesen az üzemi demokrácia fogalmát, csak a jbgokat hangoztatják, a kötelességekről elfeledkez­nek. Velük szemben nagyobb tudatformáló munkára van szükség. Kiss Sándorné, a KPVDSZ küldötte a kereskedelemben dolgozó nők helyzetéről és vezető posztokba, való állítá­sának nehézségeiről, az ide­genkedésről, a női bátorta­lanságról szólt, hangsúlyozva a nők sokrétű elfoglaltságát, és családon belüli egyenjo­gúságának hiányát. Vas János, a SZOT káder- és szervezési osztályának ve­zetője a szakszervezeti moz­galom előtt álló kettős fela­datról; a fejlett szocialista társadalom építésével, és a tagság növekvő igényével kapcsolatos tennivalókról be­szélt a párthatározatok alap­ján. Ez azt jelenti, hogy az új követelményekhez ' kell igazítani a szakszervezeteknek a termelést és gazdálkodást segítő munkáját. A rutin ma már kevés, számos olyan új kezdeményezésre van szükség, amelyek kedvezően formálják a dolgozók szemléletét, ugyanakkor kibontakoztat­ják sokiránvű , tevékenységű­it. A jövőben a jelenleginél nagyobb feladatokat kell megoldani. Ennek kapcsán utalt arra, hogy több olyan intézkedés lát majd napvilá­got. amelyik tovább segíti a szakszervezeti munkát. Fel­hívta a figyelmet, hogy a tes­tületi döntéseik meghozatalá­nál _ a tisztségviselők a dol­gozókat érintő fontos kérdé­sekben tárgyalják me" a kialakítandó álláspontot. Be­jelentette, hogy a jövőben a bizalmiaknak nagyobb lesz a szerepük, a jog- és hatáskörük mint eddig. Jászai Nagy József, a ids- terenyei vasútállomás szak- szervezeti bizottságának tit­kára konkrétan ismertette, mit tettek a bizalmiak mun­kájának megjavításáért, mi­lyen feladatokat bíztak rájuk. Bakos Pál. a Társadalom- biztosítási Igazgatóság igazga­tója elismerte. hogy nem do’goztak hibátlanul, majd ismertette azokat az elképze­léseket. amelyeket a táppén­zes állomány csökkentése ér­dekében tesznek. Szólt a nyugellátással kapcsolatos tennivalókról, kérve az üze­mek. vállalatok nagyobb se­gítőkészségét. A vitában huszonheten kér­tek szót. .Időhiányra való te­kintettel csak tizenöten mond­hatták el véleményüket. A felvetődött kérdésekre Lipták József válaszolt, maid a kül­döttgyűlés egyhangúlag elfo­gadta az írásos és szóbeli beszámolót, a felszólalásokkal és a válaszadással együtt. Ezt követően megválasztot­ták az 51 tagú Szakszerveze­tek Megyei Tanácsát és a héttagú számvizsgáló bizottsá­got. Az újjáválasztott SZMT megtartotta alakuló ülését, ahol titkosan megválasztották a 19 tagú elnökséget, az elnö­köt, a vezető titkárt és a tit. károkat. Nyílt szavazással döntöttek a titkárság és a társadalmi munkabizoMságok vezetőiről. Kinevezték az SZMT osztályvezetőit. Az SZMT vez.ető titkára Linták József. titkárok: Vadkerti Lóránt és Nagy Oszkár. A tudósítást készítették Venesz Károly és Kará­csony György. Fényképez te: Bábel László. _______________J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents