Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

r-n finn az országa és a világgazdasági helyzet alakulása következtében az előttünk álló évek' a- szokott­nál is nagyobb erőfeszítéseket kívánnak, de eredményeinkre alapozva, a szóéi aiista közös­ség nagy családiéban, javuló nemzetközi politikai viszo­nyok közepette, magunk mel­lett tudva népünk cselekvő támogatását, optimisták lehe­tünk. Abban a biztos tudaf- ban végezhetjük munkánkat. hogy elérjük célunkat. Kérjük a partszervezeteket, a Hazafias Népfront aktivis­táit, a szakszerveze' ekei. a Kommunista Ifjúsági Szövet­séget és valamennyi tömeg­szervezetünket, hogy törekvé­seinkhez nyútsanak segítsé­get. A kormány munkáiéhoz igényeljük az országgyűlés, a képviselők számunkra nélkö. lozhetetien támogatását, bí­rálatait és javaslatait. Kérem a tiszait ország- gyűlést vitassa meg és fogad­ja el a kormány mun.kaoroe- ramját. Köszönöm figyelmü­ket. A miniszterelnök expozéja után megkezdődött a kor­mányprogram vitája. A délu­táni ülésen szólalt fel Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB tit­kára. ISíszIím Béla beszéde Tegyünk többet a tartalékok leltárásóért Tiszáit országgyűlés! lyamatosságot. Ugyanakkor ezeket a kérdéseket, és azed­A kormány munkaprog* végigvonul rajta az a haláro- diginil is jobban támaszkod- rangjának, amelyet a Minisz- zott törekvés, hogy a munkát, janak segítőkészségükre. tertanács elnöke megvitatás a végrehajtást minden vona­és jóváhagyás céljából most Ion tovább kell javítani, fi- Ez annál is inkább néllkü- az országgyűlés elé terjesztett, gyelem.be véve a változó kö- lözhetetien erőforrás, mert különös jelentőséget ad az a nilményeket.. ha azt akarjuk, hogy a kor­tény, hogy pártunk-XI. kong- A kormányprogram vala- mányprogramfcan is felvázolt resszusa és az idei választá- mennyi feladat meghatározó- terveink valóra váljanak, sok után ez társadalmunk so- sánál az ország érdekeit és míg többet keil tennünk a ron levő tennivalóinak és a szükségleteit tartja szem előtt, gazdaságunkban rejlő tarta- kormónyzati feladatoknak az Ezeket reálisan egybeveti a Iákok, lehetőségek feltárásá- első. kőnkért körvonalazása, valóságos feltételekkel és le- ért és hasznosításáért. Meg- Mindenekelőtt megállapít- lehetőségekkel. Csak olyan győződésünk, hogy ezek a hatjuk, hogy ez a program feladatokat jelöl kú, amelyek- tartalékok és lehetőségek egészében és részleteiben egy- nek a teljesítéséhez megvan a tervezettnél is na­aránt megfelel a Hazafias az erőnk, megvannak a lene- gyobb fejlődést tesznek lehe- Népfront választási felhívá- tőségeink. tővé számúinkra! Fel kell sóban megfogalmazott ossz- A programból az is kivilág- Omolni a vezetők egy ré- nemzeti céloknak. lik, hogy a kormány a felada- 6zjnéi tapasztalható p sszív Ilyenformán, amikor a tiez- tok sikeres veg-ehajtasat ^ kezdeményező készséget telt országgyűlés megvizsgál- egész irányító tevékenysége- neiküiöző magatartást, mert ja a kormányprogramot es nek a tovabbfejlesztasevel. n a dolgozók tettre­állást foglal, vaioiaban arról még több tervszeruseggel es készi^g-t is ami nélkül nem dönt. hogyan valósítsa meg a cé-tudatossággal, még széle- tá,’aatluk fel tartaVa nkat kormány a következő években sebb körű szervező munka- Amt a pártkongresszuson kidolgo- val kívánja előmozdítani, zott és elfogadott majd a vá- Ezekben az erőfeszítéseiben a lasztásokon egész dolgozó né- kormány számíthat a Párt, a ’ pünklől egyöntetűen tómoga- Központi Bizottság teljes tá- ve££:ÍJ!.1 tott politikát. Más szóval: mosatására. n mit teszünk, mit kell ten­nünk a fejlett szocialista tár- sadalom építéséért. ItontO teríti Cl A kormányprogram benyúj- U gazdaság tása és az országgyűlésnek ez- teleket nem áll zel kapcsolatos állásfoglalása A kormányprogram tekm- kiváltképpen időszerű most, tetbe veszi, hogy a fejlett szó- amiknr nc‘o'vediir ntév6S cialista t-árs-adaloni felépítésé­Tnk finnben kva^nk és- ért végzett munka döntő te- kezmenyei. Hibát követnénk ötödik ötéves tervünk kőnk- rülete a gazdaság. Ennek tu- f azonban . ha minden aaz- rét előkészületein dolgozunk, dalában kiemelt figyelmet daaag. problémánkat erre fordít a gazdasági fejlődés vezetnénk vissza, es nem t kérdéseire néznén-k szembe a sajat Bizton építhetünk munkánk gyengeségeivel, a népünkre Azt már az előzetes adatok gazdaságpolitika megvalósí­1 is megmutatják, hogy sikere- tásában tapasztalható követ­Amennyire fontos, hogy sen teljesítjük negyedik öt- kezetlenségekkel. Világosan világos távlatok vonzásában éves tervünket. Tudjuk, hogy kell látnunk, hogy a eaoda­rakhatjuk egymásra a jövő a külső gazdasági feltételek- sagi munka színvonalának a építőköveit, éppoly nagy je- nek időközben bekövetkezett, javítása, az anyagi és szefe- lentőségű. hogy a kormány váratlan változásai nem ese- mj er5jn,kkel való ésszerűbb munkaprogramjában elő- kély mértékben megnehezí- gazdálkodás, a megváltozott irányzott feladatok megoldása tették tervszerű munkáinkat, körülményekhez való gvor- sorin bizton, építhetünk dől" A népgazdaság fejlesztésére alkalmazkodás a ked­gozó népünk cselekvő közre- fordítható anyagi foná-aink v.sz5t,ien hatások ellensúlvo- működésére. Az idei képvise-, tekintélyes részét felemészti, döntő feltétele. Még leválasztás eredményé tűk- illetve felemésztette a csere- az^ szeretném hozzátenni, rözii a dolgozó nép egységét, arányromlás. Ezek a nehezse- jj0Sy ezeket a nehézségeket a szocializmust építő társada- gek lassították ugyan gazdasá- se lebecsülnünk, sem túlbe- lom tenniakarását. A válasz- gi növekedésünk tempóját, nem szabad. Már tás eredményében is erőtel- de nem okoztak torest sem az utóbbi egy-két év taoasz- jesen megnyilatkozott a mun- gazdasági _ fejlődésünkben, is megmutatták, hogv kásosztály, a Párt politikája sem az életszínvonal alakúin- ezek megfelelő munkával és iránti egyetemes bizalom, es saban. Ez mindenekelőtt módszerekkel ellensúlyozha­ss az eltökéltség, hogy a dől; munkásosztályunk, napunk, ^ kivédhet5k. Ehhez, a kormánynak át- ^ gondolt koncepciója van. A Amint m r említettem, az előttünk álló időszakban is várható, hogy bizonyos ked­vezőtlen körülmények raes- a dolgunkat. Ter­mészetüket, várható hatásu­kat már a miniszterelnöki expozé is jellemezte. Igaz, hogv a népgazdaságunkat ne­gatívan érintő kü’ső fel té­rnéd unkban azok tőlünk független fo’várnátok követ­gőzök egyetértőén támogatják helytállásának köszönhető. pártnak és a a népszavazásra feltett poli- A kormányprogram előre tika valóraváltását. vetíti, hogy a következő cik­kormány munkaprogramja is natos fokozásához, az éssze­rű takarékosság általános ér­vényesítőiéhez szükségesek. Ezeknek a követelményeknek megfelelően teryezi meg az állam irányító, gazdaságszer­vező feladatait. Fejlődésünk megköveteli, hogy a gazdasági életben is erősítsük a központi irányí­tást, egyidejűleg nüveliük a vállalatok önállóságát és fe­le' ősSiégát. A központi iránvi­tás hatékonyságának növe­lése és a vállalati önállóság érvényesítése a gazdaság terv­szerű fejlesztésében előttünk álló feladatok megoldásának két — összetartozó és a gya­korlatban is együtt érvénye­sítendő — oldala. Az ezzel kapc.-olatos kérdések közül külön is szeretném hangsú­lyozni: a kormány helyesen és felelősen jár el, amikor a gazdasági folyamatok lyan szabályozására törekszik, ami jobban megfelel a szükségle­teknek és összhangban van a népgazdasági érdekekkel. A tapasztalatok megmutat­ták, hogy szükség van. az ál­lami gazdaságirányító mun­ka módszereinek állandó tö­kéletesítésére. Alapvető fontosságú, hogv a vállalatok reális gazdasági feltételek között dolgozzanak. Nem helyénvaló, hogv mi­közben az államháztartás ré­szesedése — erről már az előttem feiszóda'ó képzi el i- társaim is beszéltek — a tár­sadalmi tiszta jövedelemből csökkent és gondokkal is küzdve, nagy erőfeszítések árán teljesítheti feladatait, aközben egyes vállalatok ré­szesedése indo-kolatlan mér­tékben nőtt. Ezt a termelés­sel nem arányos bérnöve­lésre is felhasználták. Mind­ez összességében rontja a népgazdaság egyensúlyi hely­zetét. Az irányítási rendszer további finomításával, a sza­bályozók helyesbítésével gon­doskodnunk kell róla, hogy a vállalatok valóban lehető­ségeik arányában vegyék ki a részüket a fejlesztési beru­házásokból, a feladatok tel­jesítéséből. Nemcsak gazdasági, hanem fontos társadalompolitikai kérdés is, hogy csökkentsük, szüntessük meg az elosztás­ban még tapasztalható arány­talanságokat. Már évek óta visszatérően hangoztattuk, hogv nem engedhetjük meg a nem munkából származó, illetőleg a végzett munkával nem arányos jövedelmek szerzését. Űgv vélem, jogos követelmény, hogy az eddigi intézkedéseket újak is köves­sék. s él tömjük az ilyen jö­vedelmeknek a forrásait: egy­ben a személyes anyagi ér­dekeltségnek megfelelően to­vább ösztönözzünk a jobb munkára. Ha ezt megtesszük, ettől is nagyobb becsülete lesz a munkának, a iól meg­szolgált jövedelemnek­Tisztelt országgyűlés! A belpolitikai életben fő törekvésünk az állami munka íejlesziése, a szocialista de­mokrácia elmélyítése. Az álla­mi irányító munka minden sikján és minden láncszemé­ben növelnünk kell a haté­konyságot, hogy biztosíthas­suk céljaink, terveink, politi­kánk, társadalmi érdekeink érvényesülését. A kormány azzal teremti meg a most tár­gyait munkaprogram jó vég­rehajtásának a legfőbb bizto­sítékát. ha következetesen fe­lülvizsgálja és egvez'eti a tárcák igényeit, és minden esetben az országos éra ez szabja meg a döntéseit. Kí­vánatos. hogy az országgyűlés a kormányzati munka alkot­mányos irányítása és ellenőr­zése során ebben is segítse a kormányt. A kormány mun­kaprogramjában felvázolt fel­adatok jó megoldása megkí­vánja. hogv erősítsük a köz­ponti és a helyi szervek ösz- szehangolt tevékenységét. A kormány elnöke a szocia­lista építőmunka külső felté­teleivel. hazánk külkapcsola- taival, a nemzetközi helyzet­tel is foglalkozott. Helyzetér­tékelése ebben a tekintetben is reális és meggyőző. Külpo­litikánk célja: békés épi'ő- munkánk pilléreinek további szilárdítása, külső feltételei­nek állandó javítása azáltal, hogy erősítjük kapcsolatain­kat a Szovjetunióval, a szo­cialista országokkal, híven tel­jesítjük kötelezettségeinket, amelyeket a Varsói Szerződés­ben vállaltunk; mind teljeseb­ben részt veszünk a szocialis­ta integráció kibontakoztatá­sában, a testvér-országokkal való gyümölcsöző együttműkö­désben. Ma, a helsinki csúcstalálko­zó után megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi erőviszo­nyok kedvezően változnak a béke erői javára. Ez lehetősé­get nyújt arra, hogy a terve­zett ütemben, biztonságosabb körülmények között folytat­hassuk építőmunkánkat. A helsinki csúcstalálkozó létre­jöttében és sikerében kiemel­kedő szerepe volt az európai szocialista országoknak, első­sorban a Szovjetuniónak, akár­csak napjainkban, abban a harcban, amely a helsinki alapelvek gyakorlati érvénye­sítéséért folyik. A helsinki csúcstalálkozó­nak a történelmi jelentősége abban áll. hogy elismerte a második világháború után létrejött tényleges európai helyze'et. beleértve a határo­kat. Emellett új lehetőségeket tárt fel a béke biztosításában, a különböző társadalmi rend­szerű államok együttműködé­sében. Helsinki után a cél változat­lan:' az enyhülési folyamat továbbfejlesztése, az euróoai biztonság erősítése, az együtt­működés kiterjesztése más te­rületekre. Óvakodnunk kell azonban at*x>l, hogy illúziókban ringas­suk magunkat. Emlékezzünk rá. milyen nagy harcot kellett vívni azért, hogy a csúcsta­lálkozó egyáltalán létrejöhes­sen, majd azért, hogy a záró­okmány megszülessék. Kétség­telen. hogy az ebben elfoga­dó't elveknek a megvalósítása is további állhatatos harc árán lehetséges. Azok az erők. amelyek eleve ellenezték a csúcsta’álkozot. majd a hosz- czú viták folyamán is minden­áron, meg akarták torpedózni a legjobb szándékokat, nem te'ték le a fegyvert, hanem jelenleg is aktívan működnek. Mi a biztosítéka annak, hogv a helsinki elvek a gyakorlat­ban is mindinkább tért fog­nak hódítani? Mindenokelöt az. hogy az ott elfogado’t el­vek megfelelnek az európai nének legelemibb érdekeinek, békéjének és biztonságának. E realitással mindenkinek számolnia kell. Kifejezzük azt a reményünket, hogy az alá­író országok kormányai ennek szellemében folytatják tevé­kenységüket. A Szovjetunió és a szocialista testvérországok szoros em's^gben. a mogok ré­széről állhatatosan küzdenek az olt elfogadóit okmányok­ban foglaltak megvalósítá­sáért. A Magyar Népköztársa­ság mindent meg'esz. hogv a helsinki megállanodás szelle­mében tovább erősödjön az európai o’-s-’ágok békéje, együttműködése. Szilárd pozíció Ehhez a küzdelemhez szi­lárd pozíciót biztosi» a Szov­jetunió, a szocialista országok növekvő szerepe, befolyása, a Varsói Szerződés ereje, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában megvalósuld és napról napra bővülő együtt­működése. A helsinki csúcstalálkozó megalapozta az európai kon­tinens biztonságát, azonban a világ különböző térségeiben még számos tűzfészek parázs­lik. Állást foglalunk amellett, hogy a biztonságot teremtő és garantáló tartós békét ki kell terjeszteni a világ valamennyi övezetére. Tisztelt országgyűlés! A kormány munkaprogram, ja, amelyhez most a parla­ment jóváhagyását kéri. fele­lősen és reálisan irányozza elő a társadalom és a kor­mányzat teendőit. Ha azokat végrehajtjuk, ha tervszerűen és jól dolgozunk, ha felada­tainkat a valóságos követel­mények színvonalán teljesít­jük, akkor a következő évek­ben is elérhetjük céljainkat: Népgazdaságunk továbbra is tervszerűen, dinamikusan fej­lődik, tovább épüi szocialista társadalmunk, emelkedik az életszínvonal. A kormány munkaprogram­ját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott. sága és a magam nevében a tisztelt országgyűlésnek elfo­gadásra ajánlom. A délutáni órákban szólalt fel Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. ESaíráskor József: Terveink realizálásának lusban, az ötödik ötéves terv rémutat hoßy e2ySzerre kell legfőbb záloga, hogy tovább eveiben is szilárd alapokon. iavitanuriik népgazdaságunk SST .vSSSSSt „ . veaező^fdTsSkban^is3 nem győzMésünk, ^o^ez lehetsé- Aliid j Ilii c!Z CffV Ulli llOIltOCÜIí lalíStSÍ a kevés kedvezőtlen körülmény- fies és jobb munkává! el is ^ j e«vsé«e az értelmiséggel és vetkező időszakban is nem gvozuaesu..«,, — — a^szociálizmus minden hívével kevés kedvezőtlen körülmény- ées es jobb munkával el való szoros összefogása. Az- nyel kell számolnunk, a nép- erheto. zal a hatalmas erővel, amit gazdaság dinamikus növeke. Termékszerkezet a szocialista nemzeti egység desenek, a termelekemyseg tvrrnenmiernv»vi> képvisel a jövőben is min- emelkedésének, a gazdasági es kereskedelem den feladatunkat 'meg tud- hatékonyság szüntelen javj­juk oldani. Most, amikor a lásának az a’apján és azzal ará- Vegyük például azt a kö- kormány előterjesztése alap- nyosan az életszínvonal eme- rülményt, hogy a tőkés vi- ján a következő évek mun- lését is biztonságosan tér- lággazcipiság válsága, a fel- kaprogramját tárgyaljuk, né- vezhetjük. A kormanyiprog- gyorsult tőkés infláció követ- pünk bizalomteljes támoga- ram ilyen fejlődést irányoz keztében külkereskedelmünk- tását érezve tekinthetünk a elő, és megjelöli, azokat a |.>erL romlottak az említett jövőbe. kézzelfogható feltételeket és CSierearányok. Az ebből ere­Tisztelt képviselőtársaim! követelményeket, amelyek- db veszteségeinket azonban 1 A kormány munkaprog- nek révén elérhetjük a ma számottevően csökkenthetjük, vamjának alapvető .vonása, guruk elé tűzött célt. Nem ha m€egyorsjtjufe a.gazdasá- hofiy céltudatosan és helye- kevésbé fontos azonban, hogy ^ termékszerkezet kial kí- sen foglalja össze és önti a követelményeket a gazdáim- tósát és iobban kereskedünk! konkrét formába azokat a gi munka minden felelős te- jjjnetejjhez az szükséges, teendőket, amelyeket a kong- nyezője, minden munkahely e.37da«áei életünk rmn­resszusi határozatok tártál- kollektívája, minden hr gád és te^Sen gyors és Triss maznak. Az allami. munka minden esyes dolgozo tisztán egész területén, mind a bel- lá^sa. Arra van szükség, hogy és a külpolitikában, mind a minden szinten elmélyülten gazdasági és a kulturális épí- elemezzék a gaziálkoiás helyi tőmunkában, mind inedig az feltételeit, a termeiig és a, életszírwonaloolitikában foly- hatékonyság fejlesztésének a tatjuk az eddigi, nagy ered- lehetőségeit. Nem utolsó sor- ményeinkkél igazolt irányvo- ban pedig arra van szükség, nalat. A program ezzel biz- hogy a politikai és a gazdasá­tosítja a kormányzati tévé- gi vezető szervek őszirién .... , ,, , kenysegben a szükséges fo- beszéljék meg a dolgozókkal vitásához, a termelés szerke­zetének folyamatos ko"6zeru­[ síléséhez, a beruházások ha- tékonyiágúnak annyira kívá­információkkal rendelkezzék a piaci helyzet felől, ideje­korán kapjon jelzéseket a változásokról és ne késleked­jék az alkalmazkodással- A kormány programja he­lyesen vázolja fel azokat az intézkedéseket, amelyek a tervgazdálkodás további ia­Gazdaságosabban, olcsóbban, szervezettebben és gyorsab­ban — így összegezte a mi­niszter beszéde elején az épí­tőipar törekvéseit, majd rész­letesebben is elemezte a la­kásépítés ütemét, s az ipari nagyberuházások megvalósí­tásának helyzetét. Egyebek között elmondotta: . — Pártunk 196C-foan meg­hirdetett 15 éves lakásfejlesz­tési terve alapján, napjaink­ban adják át az egy milliomo­dik lakást. Ezzel a jelentős távlati program nemcsak tel­jesül. hanem néhány tízezer­rel több lakást is építünk. Több mint egymillió lakás felépítése mérhetetlenül nagy munka. Megvalósításához sok millió tonnányi építőanyag, berendezés és szerelvény le­gyártása, helyszínre szállítása es gondos összeszerelése kel­lett. Az egymillió lakás 56 százaléka épült a városokban, közülük 18 százalék a fővá­rosban. A fővárost egy Mis­kolc nagyságú várost megha­ladó lakásállománnyal bőví­tettük. Több mint egj harma­da állam: beruházásként épült és a lakásépítés közel 90 százalékát az állam szociálpo­litikai és hiteltámogatásban részesítette. A lakások átlagos laksűrűsége ma lényegesen kedvezőbb, mint valaha, mert a 100 otthonra jutó lakók szá­ma — országosan — 361-ről 302-re csökkent. Ugyanakkor nőtt az új lakások átlagos szobaszáma és felszereltsége. Míg 1961-ben az épített 1 szo­bás lakások aránya 36 százalék volt. ez 1974-re 8 százalékra csökkent. Másfél évtizeddel ezelőtt az épített három és többszobás lakások aránya 3.4 százalék volt, ez napjaink­ban mintegy 18 százalékra növekedett — húzta alá Bon­dor József, majd beszámolt, hogy gazdasági építőmunkánk nehézséggé leginkább a beru­házások végrehajtásában tük­röződnek. . Az elért eredmények ellené­re nyilvánvaló, hogy még na­gyon sok a tennivaló annak érdekében, hogy népgazdasági jelentőségű beruházásaink megvalósítási folyamata ma­radéktalanul megfelel j »fi azoknak a követelményeknek, amelyeket gazdasági fejlődé­sünk, gazdaságpolitikánk egésze támaszt. A kormány eltökélt szándéka, hogy nem rendkívüli intézkedésekkel, hanem a népgazdasági terv megszabott keretei között te­remti meg azokat a feltéte­leket, amelyek a beruházási folyamat egészének, ezen be­lül a nagyberuházások meg­valósításának számottevő gyorsítását a jövőben biztosít­ják. Az állami intézkedéseken túlmenően olyan szemléletnek kell érvényesülnie, hogy a beruházásokban érintettek a társadalmi érdekeknek megr­ieken végezzék munkájukat. Az építőiparban ezt a maga­tartást minden szervezettől elvárjuk — zárta beszédét Bondor József. Többen leértek még szót. A kora esti órákban szólalt fel Géczi János, a Központi Bi­zottság tagia. a megyei párt­bizottság első titkára, megyénk országgyűlési képviselője. Fel­szólalását lamink holnapi szá­mában közöljük. Az országgyűlés ma, foly­atatja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents