Nógrád. 1975. szeptember (31. évfolyam. 205-229. szám)

1975-09-24 / 224. szám

Másképpen élni...

Telepiek

a bányavárosban

AZ EMBER megszokott életritmusán, életmódján nem könnyű változtatni. Az ember olykor mégis megteszi. Miért? Erre kerestünk választ Nagybátonyban, a bányavárosban Ferov József családjánál.

A családfő 45 éves, ősz hajú, kemény férfi. Bányász Szorospatakon. Mielőtt idekerült volna, sok mindennel próbálkozott. Kőműves szakmája van. Ért -a mozdonyvezetéshez. és minden munkát el tud látni, amit éppen kell a maga és a családja számára. Hosszú út vezetett idáig.

— Apa nélkül nevelkedtem Drégelypalánkon — kezdi a beszélgetést. — Tizenhárom éves koromban már családfenntartó voltam. Igyekeznem kellett és igyekeztem is, hogy minél több legyen nekünk. Ezt szoktam meg. .. A mai életemről csak jókat mondhatok.

Felesége a nagybátonyi Harisnyagyárban dolgozik. Most szülési szabadságon van, mert a legkisebb gyerek, a kis szőke. bozontos hajú. csak eav- éves. A legidősebb fiú Budapesten tanul, vegyipari szak- középiskolában. A középső, a kislány nyolcadik osztályba jár.

— Tizenöt évig laktunk Szorosban — mondja a pi- cinységében is erős asszony, aki árvalányként — ő így mondja — a menhelyet is megjárta. — Egy szoba-kony- hás barakképületben. Nem volt fürdőszobánk, a víz, a vécé is kint volt. Szűkös körülmények között éltünk, mégis olyan nehéz volt otthagyni azt az életet. Megszoktuk. Állatokat tartottunk, közel volt az erdő, gombázni jár1 tünk, rőzsét szedtünk. A kiskertünkben pedig minden zöldség, ami a háztartáshoz kell, megtermett. A gyerekek is sokat segítettek. Megetették az állatokat, takarítottak, bevásároltak. füvet hordtak a nyulaknak.

— Még leadásra is tenyésztettünk — jegyzi meg a férj.

— Nagyon tudom dicsérni a szorosi életet! Hozzárögződtünk. Bányász vagyok, de mindig tartottam állatokat, ebben voltam benne világéletemben. Sajnáltam otthagyni, de itt a bányavárosban jó lakást kaptunü.

— Persze igaz, nem olyat, amilyet szerettünk volna — szól az asszony.

— Milyet akartak?

— NAGY, HOSSZÚ elő- szobásat. Azt jobban kihasználtuk volna. Így bizony a fürdőszobában tartunk több minden holmit, a gyerekekét is, mert nem fér máshová. Aztán a lakásban is vannak kisebb repedések, de éppen a napokban jártak kint az ingatlantól, megnézték és megígérték, hogy kijavítják. Szóval itt is vannak hibák, de mégiscsak jobb. Egyébként az elsők között jöttünk le Szorosból. Kaptunk is az ottaniaktól egy kis fejmosást, hogy miért. Ott, ugye, jóval kevesebb a lakbér, sokan azt sem hagyják el szívesen.

Ferov József 70 százalékos kedvezményt kapott a lakásra a három gyerek után.

— Jobb szociális köröl ménvek között élünk — mondja a férj. — Igaz, nekem ott helyben volt a mimkahe'wm, de az asszonynak.. . Főleg neki. meg a gyerekeknek jó, hosv beköltöztünk. Hiába volt mindenünk, és éltünk úsv, mint az ősbányászok, otthon gazdálkodtunk. De mindenért,.

például a kenyérért, a tejért sorba kellett állni, nem volt gyógyszertár. Itt mindent megkapunk. amire szükségünk van: kenyeret is akkor veszünk. amikor akarunk, nem kell az autóra várni, hozza-e már.

— Két nazv szobánk van és konvhánk. Olajjal fűtő"k van gáztűzhelyünk, igaz. snarhe1- tünk is. . . A férjem u^vanis kan szenet a bányától. És ez 'sokat jelent, mert bizony ^ az olajnak most felment az ára,

így aztán olcsóbban kijövünk.

Zsófika, a nyolcadikos nagylány is örül az új lakóhelynek: — Itt nefn kell sorban állni órákat a boltban, az állatokat sem kell etetni.

— Az olyan kényszermunka volt amúgyis a számukra — veti közbe az asszony. — De szó nélkül és jól megcsinálták.

— Most több a szabad időm. nagy szobáink vannak, jobban elférünk — folytatja a kislány. — Az iskola is szigorúbb. Amióta itk tanulok, romlottam néhány tizedet. de igyekszem, mert Szécsényben, a mezőgazdasági szakközépiskolában szeretnék továbbtanulni. .. Csak aminek nem örülök, hogy nem pingpongozhatok úgy, mint Szorosban, Itt bezárják a terembe az asztalt. Egyéni sport... Pedig megyei versenvt is nvertem és voltam az úttörő-olimpián is.

Az ember megszokott életritmusán nem könnvű változtatni. Az ember mégis megteszi, és ha okosan változtatott, nem bánja meg.

Megyei filmbemutatók

Tarka masoehél

SZOROSPATAKON a Nagv- bátonyi nagyközségi Tanacs 1970-ben kezdte meg a bányavárosba történő, egészségesebb, korszerűbb lakás- és életkörülmények közé való beköltöztetést. A régi barakklakásokat nem szívesen hagyták el az emberek. Nem a lakásokhoz ragaszkodtak elsősorban. hiszen azok régiek, elavultak voltak, hanem az ottani, évtizedek alatt megszokott életmódhoz. Furcsa volt. hogy reggelente és esténként nem kell szöszmötölni az udvaron, az állatok között, hogy az erdőre sem mehetnek — mert nem is kell már — fű- tenivaló fáért. De aki bejött — mint Ferovék —, az nem bánta meg. Otthon érzi magát az új lakásban, és tudja, hogy kényelmesebb, korszerűbb, emberibb életet él.

Sulyok László

Kő-könyv

Vonzó, nem mindennapi ér- dekességü látnivalóval gazdagodik Tata. A Kálvária-domb oldalában hatalmas természetvédelmi parkot: földtani kiállítást, kóparkmuzeumot létesít a városi tanács segítségével a Központi Földtani Hivatal. Alapját Európa egyik legértékesebb geológiai emléke. a Kálvária-domo egykori kőbányájának faia adja. A lal különlegessége, hogy bete- (tantest nyújt a föld kialakulásába. Védetté nyilvánított, alig 40 négyzetméternyi területen mintegy 40 méter vastagságban látható Magyarország szinte egész geológiai fundamentuma. A 100—200 millió éves, változó színárnyalatú kőzetrétegek nyitott könyvként mulatják be az évmilliók alatt lezajlott földtörténeti „eseményeket”. A legrégebbi réteg az úgynevezett Triász-tengerben keletkezett, amikor hazánk területét nagy kiterjedésű sekély tenger borította. Kőzettömeg vall a hajdani tenger élővilágáról, a múltimilliárdszámra irt "élt különféle puhatestűek- röu. egysejtű lényekről. Az eLhalt tengerlakók mészváztö- redékéből keletkezett az a roppant tömegű mésziszap. amelyből a később hegyekké váló dolomit- és mészkőtömegek születtek.

A természetvédelmi terület mellett úgynevezett kőparkot létesítenek. Itt Magyarország hasznosítható ásványi nyersanyagait. a hazánk földtan: felépítésében részt vevő legfontosabb geológiai képződményeket mutatják, majd be.

A látványos parkegységben lesz annak a barlangnak a bejárata is, amely a Kálvária- domb mélyén 300 méter hosszan húzódik

Berde Mihályné

Megjelent

A Jelenkor szeptemberi száma

Gazdag, változatos tartalommal. értékes szépirodalmi és lanulmányanyaggal jelentkezik a Pécsett szerkesztett folyóirat új száma.

A Urai rovatban — többek között — Csorba Győző, Makay Ida, Mátyás Ferenc, Mellorisz Béla, Parti Nagy Lajos, Té- nagy Sándor és Toldalagi Pál költeményei kaptak helyet. A prózai írások sorában Bertha Bulcsú A kenguru című regényének befejező részét, Kolozsvári Papp László elbeszélését és Pál Rita kesztyűgyári riportjának második közleményét olvashatjuk.

A „Képzőművészek műhelyében” sorozatban a kaposvári Honty Márta művészetét niutatja be Tüskés Tibor írása. Bodri Ferenc új képzőművészei könyvekről számol be.

A Fülep Lajos emlékezete című összeállításban Marcsi Ernő és Dercsényi Dezső Fülep Lajos tudományszervező tevékenységét elemzi, Haj- nóczí Gyula pedig az építészettel kapcsolatos munkásságát vázolja.

Az irodalmi tanulmányok közül kiemelkedik Czine Mihály írása Csuka Zoltán életéről és művészi pályájáról. A kritikai rovatban — többek között — Takáts Gyula új versesköteléről és Kende Sándor regényéről olvashatunk ismertetést.

Képünkön: az Ereszd el a szakállamat főszereplője, Helycy László látható.

Csehszlovák és szovjet bűnügyi filmek, magyar filmvígjáték, jugoszláv partizán- film, olasz—francia—NSZK,

történelmi filmdráma egyaránt szerepel a hónap utolsó napjaiban megyénk filmszínházainak műsorán.

A magyar filmvígjáték Bacsó Péter filmrendező alkotása. Eddigi filmjeire is jellemző volt, hogy a társadalom egy-egy rétegének problémáit villantja fel (Nyáron egyszerű, Sz-erelme«; biciklisták, Nyár á hegyen, Fejlövés; Kitörés; Szikrázó lányok). Az Ereszd el a szakállamat című filmjében a bürokratizmust, a vezetők egymás elleni harcát veszi célba, s teszi nevetségessé. Ebben számos jeles munkatársa akad: Zsombolyai János, a film operatőrje, Major Tamás és Kállai Ferenc összeszokott színészduója, Helyey László kevés eszközzel megformált ifjú feltalálója és a kisebb szerepekben Bánsági Ildikó, Garas Dezső, öze Lajos alakítása.

Az öten, akiket leírtak című jugoszláv háborús kalandfilmet a Jugoszláv Televízió népszierű rendezője, Drágán Markovié az utóbbi években a

televízióban sugárzott hasonló témájú filmsorozatok sikere láttán alkotta meg. A film fiatalokról szól. A rendező így nyilatkozott alkotásáról: „Nemcsak filmmesének szántam, hanem megemlékezésnek, azokra a fiatal hősökre, akik 1941-b°n, szinte a gimnázium padjaiból kényszerültek a harcba r Elképzelésem az volt, hogy történetüket más formában mondjam el, mint az eddig megszokottak. Elsősorban nem a hősöket akartam láttatni, hanem az egr- szerű fiúkat, akik kicsit felelőtlenek, éretlenek, de éopén ezért igen közel fé-kőzhetnek a mai fiatalsághoz.”

Luchino Visconti a Halál Velencében és az Elátkozottak című filmjében felvetett problémakört boncolgatja a Ludwig című kétrészes alkotásában is: a német uralkodó osztály hanvatlását. Űj filmie, II Lajos bajor király élettörténete. Az uralkodó a század eleji Európa egyik legkülön- cebb alakja volt, máig is tisztázatlan körülmények között lelte halálát. Visconti ábrázolásában Ludwig tisztán látó, de kiegyensúlyozatlan, nagyzási hóbortban szenvedő személyiség, akit nem érdekel a politika, sem az udvar intrikája, a valóság elől egy látszatvilágba menekül. A főszerepeket ismert művészek — Romv cchneider, Helmut Berger, Silvana Man- gano alakítják.

Egy tajgai arany rablás a „Gyilkosság”, másodkézből című szovjet bűnügyi film témája, egv gyilkosság szálainak szétbogozása. A szép ma- neken esete — bizonyára jól szórakoznak a fordulatos, izgalmas történeteken a műfaj kedvelői.

Mai tévéajánlatunk

21.00: MIKROKOZMOSZ I.

A budapesti művészeti hetek alkalmából mutatja be a televízió új, Bartók Béláról készült ötrésze« sorozatát. Mikrokozmosz címmel

A sorozat a Kcnemerrő életének apró mozzanatait a viwsza- emlékezésels tükrében idézi fel. Emlékeznek azok, akik legközelebb álltak Bartókhoz, családtagjai, barátai, partnerei. Talán jelentéktelennek tűnő jelzések azok, amelyeikct a halványuló emlékezet megőrzött; belőlük mégis összeáll a zenéjéből jól ismert emberi portré.

A sorozat első részében Apám, Bartők Béla címmel fia mondja e! régi lakásukhoz, a rákoshegyi kertes házhoz fűződő emlékeit; a gyermekkor eseményeit felidézve. A műsorban érdekes és Ismeretlen családi ereklyéket láthatunk: portrékat, karikatúrákat. A további részekben Férjem, Bartók Béla címmel, Bartókné Pászlory Oítta emlékezését hallják; Barátom, Bartók Béla címmel három barátjáét; Bartók szonátapartnere voltam címmel Gertler Endre hegedűművészt; Az alkotó Bartók címmel pedig Dcnijs Dille zenekutató tudós idézi meg Bartók alakját. •

A P Ä C I

A páciens szélesre tárta a körzeti rendelő ajtaját és kiszólt a folyosóra:

— Kérem a következőt!

Alacsony, hajlott hátú,

idős nénike tipegett be a szobába/ A páciens barátságosan megjegyezte:

— Hogy vagyunk? Hogy vagyunk?

— Elég rosszul, kedveském. A fiam már négy hónapja nem járt nálam. Sajnos, a menyem ellenem uszítja, pedig tessék elhinni, én igazán egy rossz szót nem mondok róla senkinek.

A páciens együttérzően bólogatott:

— Ilyen az élet. Mindenkinek Van panaszk^dnivalóia. Most miről beszélgessünk? Talán az időjárásról?

NÓGRÁD - 1975. siepteinbei 24., szerda |

— Beszélhetünk, leikecském. Reggel, amikor lementem tejért, nagyon fújt a szél. Alig győztem átmelegedni. Hiába, már nem vagyok a régiA páciens továbbra is türelmesen érdeklődött:

— Miről beszélgessünk még, nénikém?

— Most inkább elmondanám, hogy oldalt, deréktól felfelé van egy tojás a hátamban!...

A páciens gyorsan közbevágott :

— Ezt már ne nekem tessék elmondani, hanem a doktor úrnak.

Gyors mozdulattal elhúzta a fehér függönyt:

— Főorvos úr, legyen szíves. Remélem, sikerült gyorsan bekapnia az ebédjét, amíg én elbeszélgettem a nénikével.

A doktor egy falat kenyérrel felitalta a pörköltszaftot, és lenyelte az utolsó falatot. Aztán a páciens fülébe súgta:

— Köszönöm a segítségét. A betegek a rendelőben az első tíz percben magánjellegű panaszaikat mondják el. Ezek meghallgatásához- nem keli orvos, megteszi egy laikus is. Ezek az improduktív tíz percek rengeteg felesleges időt jelentenek. Még egyszer köszönöm fáradozását. Most már én foglalkozom a nénivel.

A páciens udvariasan meghajolt:

— Viszontlátásra holnap öélben. Amig megeszi a töltött káposztát, szívesen rendelek ijimét.

Galambos Szilveszter

Filmkülönlegesség, szellemi totó, hatásvizsgálat

Vajon egyszerű moziláto- gató, vagy Valódi klubtag lesz abból, aki bérletet vásárol a balassagyarmati művelődési központ és a Nógrád megyei *Mozi üzemi Vállalat közösen hirdetett filmsorozatára? Bállá istvánnénál, a filmklub szervezőjénél nem én voltam az első érdeklődő, fogynak a bérletek.

— Ilyen zárt körű. archív, és MOKÉP-filmekből álló fiimelőad .sokat évek óta szervezünk. Nagy közönségsikere volt például 1972/73'ban az olasz filmsorozatunknak, vagy 1973/74-ben az NDK és az NSZK filmművészet bemutatásának. Hasznosak voltak az ismertető előadások is egy-egy sorozat előtt.

— Tudnak-e valami úját nyújtani az idei évadban? — kérdeztem Ballánét, aki nemrégiben. folytatott tárgyalást, a Magyar Filmt udományi Intézet és Filmarchívumban.

— Újdonságnak számít a

svéd filmművészet bemutatása — válaszolta. — A listára csupán legendás hírű filmrendező: Ingmar Bergman, Bo Wideberg, L. M. Lindgren, Jörn Donner tizenkét olyan alkotását vettük fel, amely külön-külön is rendkívüli művészi élményt jelent. Ha még hozzáadjuk hogy a sorozat indulására sikerült a filmarchívum egyik kitűnő munkatársát is megnyerni előadónak, aki elvi és gyakorlati segítséget ad a klub tagjainak ahhoz, hogy az archív és kot’társ filmművészetben egyaránt jól eligazodjanak, akkor különlegesen magas hatásfokban reménykedhetünk.

— így a nézőből értő és élvező filmbarátokká válhatnak mind a diákok, mind a felnőttek. Filmbarátok körét nem szervez a művelődési központ?

— A filmklub tagjait akár filmbarátoknak is tekinthetjük. Nem az elnevezés a fontos, hanem a cél: filmművészeti ismeretterjesztés, amit vállaltunk a párthatározat közművelődési feladataiból.

— Hol találkoznak a film-' klub tagjai?

— Nemcsak a moziban; szeretnénk, ha a filmvetítés után újra összejönnének és elbeszélgetnénk a látott filmről. Az új művelődési központban barátságos klubok: vannak, alkalmasak ilyen összejövetelekre. Nem tematikusán, hanem kötetlenül, esetleg parázs vitákba is bocsátkozva értékelnénk együtt a filmeket, külön az ifjúság és külön a felnőttek. Tervezzük, hogy meghívunk filmesztétákat, filmelőadókat, akik segítenek, hogy nyomon követhessük a filmművészet fejlődését. A manapság any- nyira divatos szellemi totóra is gondoltunk. Játékos formában összegeznék a klub tagjai, hogy mennyit tudnak Svédországról, annak művészetéről, majd egy_egy lejátszott filmmel kapcsolatban tennénk 'fel menet közben kérdéseket. A válaszokat már a művelődési központ filmklubjában értékelnénk, és helyben osztanánk ki a nyertesek között a stílszerű jutalmakat. Például mozijegyet, a művelődési központ rendezvényire szóló belépőket: film- művészeti lapokra, kiadvé- n'-okra szóló előfizetésekkel kívánjuk serkenteni, jutalmazni a szorgalmas és igazán figyelő, gondolkodó filmklub- tagokat.

— A sze’lemi totónak és a kérdőíveknek a népművelők is hasznát vehetik, hiszen ezek hatásvizsgálatra is felhasználhatók a továbblépés szempontjából.

— így van: „mozizás” helyett filmesztétikái, film- történeti előadásokra törekszünk. Tele vagyunk ötlettel, tervekkel, reményekkel — fejezte be a beszélgetést, és búcsú zásul számunkra is kiállított egy klubigaaolvunyt.

/