Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

filáírfiák biztonsagának: okmányát (Folytatás az 1. oldalról) ban csökkentse fegyveres erőit”. A Becsben folyó haderő- csökkentési ‘ tárgyalásokról úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kész hoz­zájárulni e tárgyalások előbb- reviteléhez, majd leszögezte: f.A kölcsönös biztonságot megszilárdító megállapodás nemcsak megvalósítható. ha~ nem alapvető fontosságú’. Bejelentette, hogy az Egye­sült Államok erőteljesen igyekszik majd hozzájárulni a hadászati fegyverrendsze­rek további korlátozásáról szóló újabb megállapodás te­tő alá hozásához, ez szavai szerint változatlanul „az ame­rikai politika elsőrendű cél­ja marad”. Ford elengedhetetlennek minősítette a béke megőrzé­sére irányuló erőfeszítéseket. Hangsúlyozta, hogy az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési konferencia szélesít­heti a kelet—nyugati enyhü­lésben részt vevő országok körét. „Európában és másutt legyen mindenki szívügye az enyhülési folyamatban való részvétel — hangoztatta. — Ám az enyhülés csak akkor lehet sikeres, ha mindenki megérti, mit jelent jelenleg az enyhülés”. Az amerikai elnök emlé­keztetett arra, hogy a hel­sinki csúcstalálkozón kéovi- selt államoknak Európában 30 év óla sikerült megőriz­niük az általános békét. Mint mondotta, ez annak köszön­hető. hogy az elmúlt 30 esz­tendő tapasztalatából vala­mennyien megtanulták: a bé­ke olyan folyamat, amely köl­csönös mértéktartást és gya­korlati intézkedéseket köve- tel. ,.A pénteken aláírandó do­kumentumok újabb előrelé­pést jelentenek az eurÓDai enyhülés és megbékélés fo­lyamatában — mondotta be­fejezésül Ford elnök —. na- gyonis lehetséges, hogy a kon­frontáció időszaka, amely a második világháború befeje­zése ó(a megosztotta Euró­pát, egyszer és mindenkorra befejeződik. Ma az együttmű­ködés új érzése dominál. Ezt itt valamennyien ismételten hangsúlyoztuk. Jómagam is osztom ezeket a világ jövö- jéhez fűzött reményeket. Anion Butii^ieg Ezután Anton Buttigleg máltai miniszterelnök-helyet­tes. a máltai delegáció vezető­je mondotta el beszédét. Amint az várható volt. túl­nyomó részt a Földközi.tenger medencéjének helyzetével foglalkozott. Megelégedéssel állapította meg. hogy az euró­pai biztonsági értekezlet pén­teken Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmánya külön foglalkozik a mediterrán tér* s -ggel és ezt küldöttsége gen­fi tevékenységének tudta be. Joop den Uyl A következő szónok, Joop den Uyl holland miniszterel­nök, egyebek között hang­súlyozta : A biztonsági értekezlet be­fejeződése nem egyéb, mint va’ami újnak a kezdete. Egy olyan korszaknak a kezdete, amelyben eleget kell tennünk a Helsinkiben c’áfrási'a kerülő z ír jdokumentum rendelke­zéseinek. Egyúttal valóra kell váltanunk az európai népek várakozásait és reményeit, amelyeket a dokumentumban foglaltakhoz fűznek. Ha a záróokmányban foglalt elveket és szándékokat átül­te* lük a gyakorlatba. akkor tő lég' ör fog kialakulni Eu ró­nában. mulatott rá a holland Vip-mányfŐ. maki kijelentette: Amikor felmérjük ennek az í '«kéziéinek az eredményeit, sajnálkozva kell megállapíta­nom, hogy a katonai vonatko­zások egyike azoknak a terű- leieknek-. amelyekben az eu­rópai biztonsági értekezlet a legkevésbé mondható eredmé- 'p'ísn-*k — annak ellenére —, 1- y\y bi/cmycs blzuloménítű intézkedéseket sikerű't közös megegyezéssel kidolgozni, Amire szükségünk van most, az konkrét döntések a lesze­relés terén, őszintén remélem- fűzte hozzá —, hogy az európai biztonsági konferencia sikeres befejeződése lehetővé teszi a haladást ,a bécsi had- erőcsökkentési tárgyalásokon. Andoré Saint-Mleux Andoré Saint-Míeux mona­cói miniszterelnök rövid be­szédében kormánya nevében üdvözölte az aláírásra kerülő dokumentumot és azt a tartós béke biztosítása újabb lehető­ségének minősítette. Trygve Bratteli Ezután Trygve Bratteli nor­vég miniszterelnök szólalt fel. Bevezetőül hangsúlyozta: en­nek a konferenciának az ösz- szehívását az tette lehetővé, hogy előnyös javulás követke­zett be az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyában, továbbá pozitív fejlődés ment végbe Európában a kelet és a nyugat közötti kapcsolatok­ban. A norvég kormányfő a to­vábbiakban utalt arra. hogy a nagyhatalmaknak különösen fontos szerepet (cell játszaniuk és sajátos felelősséget viselnek a nemzetközi béke fenntar­tásában és biztosításában. Ahhoz, hogy Európában fennmaradhasson a béke és a biztonság, döntő jelentősége van annak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió ké­pes legyen folytatni az éssze­rű és konstruktív együttmű­ködést. A Nyugat-Berlinre vo­natkozó négyoldalú megálla­podásnak és az NSZK. vala­mint a kelet-európai országok között létrejött szerződések­nek továbbra is nagv jelentő­ségük van az európai helyzet alakulása szempontjából.. Norvégia — jelentette ki a továbbiakban Bratteli — is­mételten hangsúlyozta, hogy az enyhülés folyamatét ki kel) terjeszteni katonai- területre is. Véget ért a Helsinki konferencia A záródokumentumnak a részvevő országok legmaga­sabb szintű politikai vezetői által történt ünnepélyes alá­írásával pénteken, Helsinki­ben, a Finlandia-palota nagy' termében véget ért az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet harmadik sza­kasza. Helmut Schmidt bonni kan­cellár után Erich Honeckér. a Német Szocialista Egységűért Központi Bizottságának első titkára, az NDK küldöttsé. gének vezetője, majd Gerald Ford, az Egyesült Államok el­nöke írta alá az okmányt. Ez­után a francia ábc szerint / következtek tovább az alá­írások. Tizenegyediknek ír­ta ala Urho Kekkonen, a Kinn Köztársaság elnöke, ti­zenötödiknek Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar delegáció vezetője, és harmincnegyediknek Leonyíd Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a szovjet küldöttség vezetője. Az utolsó aláírás az okmányon Joszip Broz Tito jugoszláv elnöké. A harmincöt államférfi kö­zül egyedül Ford amerikai el­nök írta alá bal kézzel a do­kumentumot. A feltűnő öltözködéséről közismert Trudeau kanadai minlszterernflk ezúttal is bű maradt önmagához, zakójá­nak gomblyukában halaim: s vörös szegfűvel jelent meg. Minden aláíró előtt külön toll feküdt az asztalon, és min­denki külön oldalon írta alá a dokumentumot. A záróokmány eredeti pél­dányát aláírásra Joel Pekuri, az európai biztonsági konfeó rencia szervező titkára nyúj* tóttá át minden egyes állam- férfiúnak. Az ünnepélyes aláírás után a konferencia Urho Kekko­nen finn köztársasági elnök rövid zárazavával ért véget, 0.00 'óra előtt néhány perccel. ÍVicolac Gcausescu Kekkonen záróbeszédé Kekkonen elnök záróbeszé- záróokmányának világos ak- politikának, amelyet mi folvJ . , / ... .. . ; ' dében többek között kijelen- ciótervet kell tartalmaznia tatunk, és szeretném erről a A délelőtti ules utolso szono- szervek. de minden egyes arra vonatkozóan, hogy mi- helyről kijelenteni, hogy or­, . * . . t . v Íven eszközökkel lehet bizto- szagom a jövőben is ezt *a Népeink, amelynek oly so §1^anj ennek a folyamatnak politikát kívánja folytatni, tragédiát kellett átélniük. továbbviteiét. Az értekezlet A , f , . , . , , végre a mai napon hatat tor- á részvevő országoknak A konferencia vege ért. de díthatnak a múltnak es előre- , d tólük telhetőt el kell az ut képviselt országok ko­tanjtflro». kiemelte: .irt STS6Ä*35 teklnthe.nek , jobb tort UM. EÄ* ‘ SS&SrtS ff», «*-*-* ««itmúkf­ízben történt meg. hogy az fe, Beszédében a biztonsági Tudjuk hogy milyen tőré- foglaltak megvalósítására. Két dlís folytatódik. Végül szeret­europai kontinens országai- él.tekezlet sikere, befejezését kény lehet a béke. és hogy a egzlendő eU,llével pedig is- "«» megragadni az alkalmat. nak vezetői egy ilyen koníe- ü) kors2ak kezdeténék” ne- haladást csak lépésről lépesre mé(. talalküzunk majd, 'hogy hogy őszinte megelégedésemé, rencian találkoztak annak veri» F.nrónu töriénplmehm lehet elemi. meavitnssuir eövmás.sHl az eu- fejezzem ki afelett, hogy az ka Nicolaedeausescu, a Román ember feladata is. Kommunista Párt főtitkára, a _, • . n Román Szocialista Köztársa- (jl8D Liliül Bérli ság elnöke, az európai bizton- Eiután Gian Luigi ße. d sa0i konierencig jelentősegét sanrrLarinói külügyi «UafliMt­érdekében, hogy egyetértésre jussanak. jövőjüket, az együttműködés jövőjét. Euró­pa biztonságát és békéjét il­letően. vezte Európa történelmében. lellel eiernl' megvitassuk egymással az eu­„ A bal napon véget ért ez a rópai biztonság és cgyüttmü­GaslOD I horn konferencia. Mindazokból a ködés Javításával kapcsolatos k®f° f ^c!^',aní?k hU™5fii" Tasion Thom luxembu-l beszédekből, melyeket itt. e létfontosságú kérdéseket. da a Jugoszlávia lesz. amelv. Ga.bton inorn luxemou.yi ,, . lf '■ u * nek kormánya olyan határozod miniszterelnök beszédének kyal * a wfvjtkezie- A rinn allarnfö ezután meg- tan összeforrott a mi közös „Fordulat történi — foly- alaphangja az volt, hogy tób- .. ° hoav a. rávevő kÖ!,zönte' MU' «a értekezlet célkitűzéseinkkel. latíM Ceausescu _ a hide&há" bet várt az értekezlettől, obs.es íes.ve o r£szvcv<$j Helsinkit választót* , , b orú időszakáról a feszült- mint amennyit ea valójában “Wf, o isménk anna a t£k konferencia első és her- Ezennel bezartnak nyilvání- ooiu időszakai ól a ieszua- j j sokoldalú folyamatnak az tr- dj. „„.-„helvé lorn az európai biztonsági és seg e_s a konfrontacio nőim- ” lékét, ső, a szükségszerűségéi, ™.adlk aunhelyé cgyüUműködé8i értekezlet kajaio. az egyuttmu-kodés po e lam , ’■ ..„,.bok amelyet ezzel a konferencia- harmadik szakaszát — fejezte litt kéj a fele, es ez a fordu.at lesszu^ra alapuló zaiook. va) elindítottunk. Természe- Kijelentette: ezt úgy tekint- be beszédét Urho Kekkonen, elindította az enyhülés fo./n. .... y , 88iím-vSl KiT les tehát, hogy a konferencia jük, mint elismerését annak a a Finn Köztársaság elnöke. matát a nemzetközi politika- rulhataroljuk az 1975 ben el- * ban. Nem szabad azonban érhető enyhülés lehetőségeit említés nélkül hagynunk, és határait.* hogy még csak a kezdetén vagyunk az együttműködés és az enyhülés időszakának, a péntek délutáni ülés, * hogy még mindig sok a egyben a konferencia utolsó konfliktus és vannak feszült- szónoka, Agostino Casaroli A biztonság! konferencia felhívásban intéztek Európa beszédében megtalálható von segek a világ különböző lei - érsek, « Vatikán küldöttségé- péntek délelőtti ülésének népeihez, és e gondolat lea- a közös alapvető segeiben, mindig .1 nek vezetője, az eEyházi ko^- szünetében Kádár János, az let öltött és megvalósult Agosiiuo Casaroli Kádár János találkozója újságírókkal tős erők működnek, amelyek ügyek tanácsának titkára MSZMP KB első titkára mondani­való, vagyis az, hogy érdekel­veszélyeztethetik az enyhü- Volt. lést és újbői súlyosabbá te­tt Az elért eredményeket ér- tek vagyunk az európai béke- - -»-A.. . , , . konferencián részt vevő ma- tékelve emlékeztetett azon- megszilárdulásában, abban, , esa helvtetöt Elöljáróban felolvasta VI. gyar küldöttség vezetője új. ban arra is, hogy azokért ke- hogy a békés egymás mellett . fal .papnak az európai biz- ságlrókkal találkozott, és vá. ményen meg kellett dolgozni élés valósággá váljék. Ez pe­Wzfnnaáaát Ebből ki , k?nfe^nC'“ ^rosza- Oszolt kérdéseikre. az értekezlet ellenzőivel szem* dig sokoldalú együttműködést mdPuíva Románia úíy v5' Ä 1 »Ähiü a A SZOVjet televízió tudósí* ben «, hogy ez a jövőben jelent az országok között. hoev „„ öss-e<i országoknak i Üt ^ífí’,v tóJanak adoH nyilatkozatá- sem lesz másként, mert elő- A továbbiakban hangsú­f okozni ok5 kell' erőfeszítései- '%*!•«' ban méltatta a heisinki ta' rehaladás magától nem szüle- lyozta: a tanácskozás elosz­ket annak érdekben hogy f°£ vK és remélt “ff jelentősfét f em* ^ún jobb feltételek tattá azt a félreértést, hogy megszilárdítsák és elmélyít- fe1ei ki, hogy a béke m*g- ,ekefte ett-arra ? hoaszu útra, között fogunk küzdeni. az értekezlet sikerében csalva az enyhülés folyamait, szi’árdul Európában és kT*ér- arn^et ve8^ kellett 3?rn** A Szovjetunió viUgpoliti- szocialista országok lenné­elősegitsék egv új fajta nem- jed a „,é viiáara amíg 8 konferencii4n kepvi- kai szerepet méltatva kiemel- nek érdekeltek. Hiszen min­zetközl politika kialakításit, Ca*aroM érsek beszédében fU osfae,í fur°Pai allam* az te, h«>gy milyen nagy megelé- den felszólaló hangsúlyozta: amelyben minden egyes nem. többek között hangsúlyozta ESyesult Allamok es Kanada gedéssel hallgatta valameny- érdekelt a békés egymás mel­zet képes lesz arra, hogy hogy az európai biztonsági’ allaf íü»lait a koegzisztencia nyl küldöttség Leonvid lett élésben, anyagi és emberi erőforrásait konferencia a legnagyobb kol- niellett. Amint említette, eb- Brez^nyevnek. az SZKP KB független gazdasági és társa- lektív erőfeszítés, amelyet az ben az alapvető kérdésben főtitkárának beszédét. Nagy dalmi fejlődésre, n jfüétre európai országok eddig vala- annak ellenere egyetértés ala- biztatás volt ez a jövőre néz- _ ................ ........... é s a boldogságra fordítsa. ha is tettek. Kiemelte, a zá- !f!!l f'* bo®y, .a k°níerencián ve Is, mert kifejeződött benne haladás megkönnyíti az eiő­Kád.úr János végül kifejez­te azt a meggyőződését, hogy a Helsinkiben elért politikai A záróokmányban fojial takat e'emez'.e Ceauscscu '«1- róokmányban foglallak jelen- különböző világnézetű embe- a szovjet n scu tőségét.. és azok gyakorlati rek> különböző politikai rend- keíörekvése. nép közismert bé- A szovjet kül­relépést a katonai enyhülés, a fegyverkezés csökkentése többek közt kijelentette: ..Ro- megvalósításának fontossá- szerek képviselői vetlek részt, döttség vezetője ezzel nzórlá- {elé is Ezt a gondolatot húz mánia megitáláee szerint gab Emlékeztetett arra, hogy si háttérrel léphetett fel Hel- la aja' a 'jUoószláv televízió­rendkívül nagy jelentőséggel A vatikáni küldöttség veze- s°k évvel ezelőtt a Szovjet- sinldben. bír az a tény, hogy közös tőjének felszólalásával de!- unió, a Magyar Népköztársa- A Newsweek című amerl­egyetéftéssel olyan rendel ke- u^an 435 órakor (helyi idő) és a többi szocialista or- kai magazin moszkvai tudó- zéseket fogadtunk el, ame- véget ért az euróoai biztonsá- sza§ kezdeményezésére fogai- sítójának kérdésére válaszol­lyeknek cál;a a kölcsönös bi- gj es együttműködési értekez- mazódott meg az a gondolat, va Kádár János elmondta, zalom fokozása, továbbá az, ]e, utolsó munkaülése. ! amelyet az 1969-es budapesti hogy valamennyi felszólaló hogy megnyissuk az utat r újabb lépések előtt a lesze­relés problémájának megol­dása felé Európában. Jóllehet nem teljes m;rlékben kielégí- tőek, p záróokmányban a hadgyako-Vok e1ő"eielaésé- re voprtkozóan kHolgozott rends'k’zések jelentős szere­pet töbenek be e> eurónai bíz'onság rriegszilárdítáaá- ban”. A r'é'előt'l ül4* kevéssel 13.00 óra előtt (helyi Idő) ért véget. Ha "old Wilson Hi*it fc'tí" món'’fő elnökletével pán'“km rié'után, 13.19 órakor (hélvi idő) megm'í't az eurónji biz!on«ás*l és earüít-működési éríekezlet ulolsó munkaülé­se. Waller Kleber A délutáni ülés első szóno­ka. Walter Kisbér liechtens­teini miniszterelnök hang" súb oz a. hegy az aláírás« ke­rülő záróekmlny hosszú íá- radö/á-ok eredménye, a dip­lomaták munkája most vé­get ért. « következő feladrt a gyakorlati megvalósítás, ami a kormányok, a kormányzati rénlek délután aláírták Helsinkiben az európai bizlon'lgi konferencia záróokmányát. Ké­pünk: (balról jobbra) Erich Honecker és Gerald Ford nak adott nyilatkozatában is. X A Béke-világtanúes elnök­ségének irodája nagy megelé­gedéssel igdvözli az európai biztonsági és együttműködé­si értekezleten elfogadott el­veket és kötelezettségvállalá­sokat. Az értekezlet záróaktu­sa új utat rak le Európa tör­ténelmében — hangzik a BVT irodájának Helsinkiben köz­zétett nyilatkozata. A helsinki értekezlet há­rom napja — példa nélkül ál­ló esemény. Megszilárdult az enyhülés, amelyért követke­zetesen harcol a Béke-világ- tanács. Ma minden eddiginél több lehetőség nyílik a<-ra. hogy visszafordíthatatlanná le- gyék ezt a folyamatot — hangzik a nyilatkozat. A BVT nyilatkozata rámu­tat, hogy a hidegháború erői az utóbbi években vereségei; szenvedtek ugyan, de nem hagytak fel tevékenységük­kel. és ma is minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy le­kicsinyeljék. eltorzítsák mind­azt, ami létrejött Helsinki­ben. A világ közvéleményé­nek tevékenyen kell elősegí­tenie a Helsinkiben vállalt kötelezettségek valóra váltá­sát. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents