Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

Már tíz esztendeje is elmúlt, get, de maradt az eszterga- hegy Imrik András szakmun- gépnél. ..Nem azért érettsé- kásoklevelet szerzett a Sál- giztem, hogy íróasztalt adja- ezüst fokozatot, de nyughatar gotarjáni Kohászati Üzemek- nak!” — mondja meggyőző- lanok: most az aranyért küz- ben. Gépi forgácsoló szakma- en. ..Amit csinálok, azt sze- ban kapta képesítését, s tét' retnóm állandóan tökéletesl" *zett is neki a munka az ejső teni. Rámbízhatnak így akár- pilLanattól, azonban mindig milyen komoly feladatot.” tanulni szer tett volna, így Imrik András nemcsak a * gépipari technikumban géppel, a vassal, acéllal tud vei, 3 esztendős Csaba fiával folytatta tanulmányait. 1972- bánni. Szeretik brigádtársai, már csak az otthon kényei­ben szerezte meg az általános az ifjúsági szocialista brigád- mesebbé tétele jeleni kelie- gépéssstechnikusi végztttsé- ban, akiknek már második mes gondokat. — kulcsár — MEDDIG ES MIBŐL ? esztendeje vezetője, irányí­tója. Nemrég nyerték el az deriek A fiatal szakmunkást elisme­ri^ a tarjáni gyárban. Nem­régen kapott lakást az üzem­től, így családjával, feleségé­KÖZÉRPEKLÖDÉSÜNK az utóbbi években — akarva­fel — ebben az évben várha­tóan a költségvetés összkiadá­akaratlanul — kiszélesedett, sálnak legalább 10 százalékát Ma már aligha akad felnőtt, —, s a józan gondolkodás azt dolgozó ember az országban, sugallja, ennek is van határa, aki ne tudna egyet-mást a amelyet már nem lehet átlép- határokon túli gazdasági fej- ni. leményekről, a tőkésországok­ban és a világpiacon érvénye sülő inflációról, az árrobba­ERRE a következtetésre ju­minden kiadását a gazdaság, a dolgozó, az értékalkotó tár­sadalom finanszírozza. Ha a költségvetés, a gazdaság és a társadalom valamilyen célra a tervezettnél, a lehetségesnél többet áldoz, annak fedezetét másmilyen társadalmi-gazda­tunk akkor is, ha a miből? sági céljaink, kiadásaink szű xtásról, a nyersanyagok és összefüggését vizsgáljuk. A kítésevel, avagy a közös kasz­iipari késztermékek megvál­tozott árarányairól, azokról a gondokról, / és nehézségekről közvélemény a költségvetési, szába való befizetéseink nö- amolyan „harmadik személy- velésével lehet megteremteni, nek” tekinti, amelynek az a Tehát nemcsak a meddig-’ amelyeket a világméretekben d°lSa, hogy előteremtse a hanem a miből? kérdésben is érvényesülő gazdasági jelen­ségek, tendenciák okoztak, váltottak ki. Mindezekről ma már sokan tudnak, de tűnik, hogy nem eleget. AMIKOR a világpiaci ár­robbanás kibontakozott, gaz­daságpolitikánk azt az állás­pontot képviselte —.se tekin­tetben azóta sem változott —, hogy minden lehetséges mó­don és eszközzel óvni, védel­mezni kell a magyar gazda­ságot a káros hatásoktól. A védelem fő eszköze a költség- vetésből / folyósított importár- támogatás, amelynek összege 'polgárok" adó­pénzt a szükséges kiadásokra, mindannyian — a vállalatok a beruházásokra, a társada- és a szövetkezetek, az állam lombiztosításra, az oktatásra, polgárok pedig termelő és fo- úgy s ha kell, a belső árrendszer gyasztói mivoltukban egyaránt védelmére. A miből? és hon- — érdekeltek vagyunk. Fo nan? gondjának megoldását a galmazhatunk úgy is, hogy a társadalom nem firtatja, azt világpiaci árváltozások anyagí- a költségvetés, a pénzügymi- pénzügyi terheit tulajdonkép niszter gondjának, feladatának pen eddig sem az államkasz­véli. A nem költségvetés „harmadik azonban sza, hanem gazdaságunk- társadalmunk egésze viselte — amelynek a kasszát rend­avagy olyan valami, amely független a gazdaságtól, társadalomtól. Bevételei szem^y ’’ szeresen meg kell töltenie, y hogy amikor szükséges, kive- ,a hessen belőle —. s nincs olyan i csodaszer, pénzügyi megó'dás. lünk származnak, a vállalatok. ame]y ez bennünket men­rövid néhány , esztendő alatt — szinte hihetetlen — huszon­nyolcszorosára! emelkedett. Bár az idei év kezdetén rész­leges termelői árrendezés tör­tént, a költségvetés 1975-re majd 20 százalékkal volt kénytelen növelni a támogatás összegét, amelynek előirányza­ta — korántsem biztos, hogy elegendő — most már 33 mil­liárd forint. Ez a hatalmas összeg arról tanúskodik, hogy a januári részleges terme'ói árrendezés csak egyes ár­arányváltozásokat érvényesí­tett. az importanyag- és 3z energiafelhasználás a népgaz­daságnak változatlanul többe kerül, mint ahogy azt a fel­használók, a vállalatok és a fogyasztók érzékelik. HA NINCS BAJ realitás- érzékünkkel, ha nem akarjuk eltompítani azt. kell, hogy fog­lalkoztasson bennünket a kér­dés: meddig és mibői finan­szírozhatja'a költségvetés a hazai árak védelmét? Ennek a funkciónak és eredményének — az árszínvonal viszonylagos stabilitásának — óriási a társadalmi, gazdasági jelentő­sége, bár hátrányai is jócskán vannak. A meddig? — kér­désnek az az alapja, hogy a belső árak védelmezése évröl- évre nagyobb összegei emészt szövetkezetek és az állam- tesíthetne árok ariá. és illetékbefi- költségvetés zetéseiből; Garamvölgyl István Felkészültség, , utánpótlás A KÁDER- ÉS SZEMÉLY­ZETI MUNKÁRÓL szóló párthatározat végrehajtása állandó, folyamatos feladatot jelent.'A lépésről lépésre va­ló előrehaladás, sok helyen szemléletváltozást is igényel. Olyan tennivaló ez. amiről egy pillanatra sem szabad megfeledkezni. A Nógrádi Szénbányáknál, megyénk még ma is legnagyobb létszámot foglalkoztató vállalatánál is légyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a káder- és sze­mélyzeti munkának. A közel­múltban a vállalatnál. ezt követően az üzemeknél is el­végezték az ezzel kapcsolatos számvetést, és meghatározták a soron következő tennivaló­kat. A vállalatnál hat és fél ezer embert foglalkoztatnak. Kö­zöttük 132 az egyetemi. 528 a teéhinikumol végzett szakem­ber. Még ma is gyakran em­legetik. hogy a szénbányászat visszafejlesztésekor sok olvan. nagy tapasztalattal. gyakor­lattal rendelkező szakember is elkerült a vállalattól, akik­re még ma is szükség lenne, ugyanakkor helyettük kevés fiatal szakember érkezett. A szénbányászat helyzetének tisztázása, a párthatározat megjelenése óta azonban már ie'entös fejlődés történt a káder- és személyzeti mun­kában. Felkészültség és kor- összetétel szempontjából a vezetői állomány hosszabb időre joiztosított — ahogy a vállalat vezetői nyilatkoznak. Ezt sok mindennel bizonyíta­ni is lehet. Azzal Déldául. hogy a vezetők általában he­lyesen élnek a beosztással együtt járó hatalmi eszközök­kel. Intézkedéseik megfelel­nek a társadalmi, népgazda­sági érdekeknek. Esetenként azonban tapasztalható, hogy üzemi, csoport-, vagv arz egyé­ni érdek kerül előtérbe. Ha egyre kevesebb számban is. de még esetenként lehet ta­lálkozni a vállalat területén hatalommal való visszaéléssel, a vezetői magatartást érintő erkölcsi problémáikkal, Eg vés helyeken hiányzik a nyilt, őszinte légkör. Megtalálható az anyagi előnyök hajszolá­sa. a haráosolás. az elvtelen kapcsolatok tartása és a stá­tusz szimbólumok megszerzé­sére való törekvés. A sze­mélyzeti és kádermuntoával foglalkozó értekezleteken ezek a hibák is általában felszín­re kerültek. Bár az ilven torz jelenségek száma nem nagy. de a környezetre gyakorolt hatása rendkívül káfcs —ál­lapították meg. A nem kívá­natos példák közölt meg le­het említeni még a túlzott lakásigényeket, a jelenlegi eszközökkel összhangban nem álló irodai berendezést, in­dokolatlan reprezentál ást. ajándékozást, a több mellék­állást. ami csak nehezíti a munkakör ellátását. Egyes vezetők túlzott mértékben ve­szik igénybe a gépkocsikat, a vállalat anyagi eszközeit, és akadnak, akik az anyagiak hajhászása mellett, a társa­dalmi munkából kivonják magukat. Ezekről a jelensé­gekről sem szabad megfeled­kezni, hanem ahol észlelik, ott bizony időben szóvá is kell tenni. A vezetők fele­lősségét így is szükséges erő­síteni. A SZAKMAI FELKÉSZÜLT­SÉGBEN általában tapasztal­ható a vállalatnál az egész­séges fejlődés. A felsőbb szin­tű vezetők kivétel nélkül egyetemi végzettséggel ren­delkeznek. A középszintű ve­zetők tiO százaléka egyetemet, 10 százaléka főiskolát, a töb­bi középiskolát végzett. Az alsótbb szintű vezetők csaknem 7 és fél százaléka egyetemet, főiskolát, több mint 78 szá­zaléka középiskolát vég­zett. A kedvező összkép mel­lett azonban gondok is van­nak. Alacsony a közgazdászok aránya. Az egyetemet, főisko­lát végzettek közül csak 6.8 százalék a közgazdász. A köz- gazdasági szemlélet erősítése, a munka színvonalénak javí­tása ennél sokkal többet igé­nyel. A gondot csak súlyos­bítja. hogy a közgazdaságii területen dolgozók kőiében a magasabb Viokú végzettség megszerzésére alig tapasztal­ható törekvés. Nagy részük ma is csak számviteli, pénzügyi tevékenységet folytat, az elő­relátó közgazdasági. elemző munkára kevésbé fordít, fi­gyelmet Kétségtelen, hogv a személyzeti és kádermunká­nak ez igen fontos területé ma és lesz még a iövőben is. Továbbra is szorgalmaz­zák. hogy minél több műsza­ki szakember szerezzen köz- gazdasági végzettséget. A ká­derutánpótlási tervben 'pedig az szerepel, hogy egyetemet. főiskolát végzett fiatalokkal kell . javítani a helyzeten. Egyébként a fiatal szakember- hiány állandó téma. A szak­mai képzés. továbbképzés ugyancsak. A szakmai kép­zésben. továbbképzésiben az utóbbi időben jelentős az előrelépés. A-/, országos veze­tőképzőn. a NIM továbbkép­ző központjában a műszaki egyetemek adta lehetőségek­kel élve az idén mintegv 40- en vesznek részt a vezetők közül továbbképzésen. Az alsóbb szintű vezetők számára saját hatáskörben szervezték meg a továbbképzés lehetősé­gét. Művezetők, főművezetők, aknászok vesznek részt két­hetes bentlakásos tanfolya­mon. A szocialista brigádve­zetők továbbképzését szak- szervezeti keretek között szer­vezték meg. A vezetőkkel szemben mindinkább követel­mény lesz a megfelelő politi­kai végzettség. Ehhe-z talán egv kicsit több lehetőséget is kellene teremteni. A vezetői utánpótlás a sze­mélyzeti és kádermunkának ma még gyenge területe. A fejlődés ellenére sem sikerült kellő előrehaladást elérni a fiatalok, a nők és fizikai munkások vezető funkcióba állításába. A felmérések sze­rint 119 technikusi végzettsé­gű fiatal dolgozik fizikai ál­lományban. Elsősorban iá­juk számítanak. Szorgalmaz­zák a beiskolázásokat, élnek az ösztöndíjrendszer lehető­ségeivel. Jelenleg öt főisko­lás. illetve egyetemista ösz­töndíjasuk van. Négy munkást küldenek 8 általánossal szep­temberben egyetemi előké­szítőre. Élnek a kapott lehe­tőséggel. A vezetői utánpótlás folya­matosságát egyébként iól le­hetne biztosítani a 1 úgyneve­zett helyettesi funkciói rend­szerrel. Éppen ezért a veze­tők megítélésénél a jövőben még fontosabb szerepet kan. hogv kénes-e a megfelelő he­lyettes kinevelésére. A PÁRTHATÁROZAT VÉGREHAJTÁSA tehát még igen sokat kíván a Nógrádi Szénbányáknál is. A személy­zeti- és a káderm unkát més tervszerűbbé, céltudatosabbá kell tenni, hiszen feltétele ez a jövőre szóló feladatok va­lóra váltásának. B. J. Testuerkapcsolot Megyénknek immár kilenc éve van kapcsolata a nyugat- szibériai Kemerovo területtel. Nem sokkal azután, hogy a területileg illetékes pártbi­zottságok megállapodtak a testvérmegyei kapcsolat kiala' látásában, a KOMSZOMOL megalakulásának félévszáza­dos évfordulójára mesvei KISZ-küIdöttség utazott Ke- merovóba. Ezt követően több­ször jártak nálunk a kuz- nyecki föld ifjúkommunistái­iiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiitiMiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiminiiiiiiiiininiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiii,mini,um,min mimmmmmmimiiiii / óra múltán levált a cipő tal­pa. Kicsit rosszul állították NEHEZTELNEK, (imiiiiimiiiiiiiiiiimiiiMiiiiiKiiiiiiiiiiiiiiiiimiiii megütköznek egyes dolgo­zók. ha értésükre adják, hogy a kifizetett bérért kifogásta­lan termékeket kell gyártani. mi9 visszük, akkor végül ar vetkpztében használatkor egy mint a példák mutatják, sok­ba kerül egy-egy kollektívá­nak, népgazdaságnak, de be a darut, s ez több ember gyakran visszaüt a hibát el. halálát okozta. De sorolhat­nunk a példákat. Ha az előb­bi gondolatot az abszurdu­illetve a rájuk bízott rész­munkafolyamatot elvégezni. Furcsa ez a magatartás, mert korábban a jogtalan ész­revételek és kifogások bán­tották az emberek önérzetét. Most viszont többször talál, kozunk olyan dolgozókkal, akik kisebb, vagy nagyobb a közhellyel hozakodnak elő: Csak az az ember követ el hibát, aki dolgozik. Tetszetősen hangzanak, de ra lyukadunk ki, hogy ne dől. gozzunk, mert úgyis hibát követünk el. Az előbb említett furcsa felfogást és gyakorlatot tá­mogatja a tévesen értelme­felháborodott zett. együttérzés. Ennek meg- nytlvanulasi formája: nem szólok a hibát vétő társam. nézőre is. Előadódik, hogy a barátja által készített kis hi­bás termék éppen őt sújtja. A budapesti Finomkötött­árugyár balassagyarmati 3- as számú gyárának példája bizonyítja, hogy csak a kifo. güstalanul végzett munka ve­zet a célhoz. Itt a többi kö­zött az idén megszigorították a gyártásközi ellenőrzést, ami hozzájárult ahhoz, hogy a gyár 530 ezer forinttal nö­velje eredménytervét. Sajnos, egyik.másik gyá­runkban, annak egyes üzem­részeiben, egyes brigádoknál, mulasztásaik fele- . , .... . , lösségre vonásakor ezzel a ™k’ egyutt erzek vele: Minek sértsem meg, hisz’ jo baráutom, kollégám, ismerő­söm. illetve dolgozóknál a selejt- blagyon gyenge lábakon áll kimutatások sierint még nem hamisak ezek a szavak, az a barátság, munkatársi vált vérükké a kifogástalanul Mert mit is jelentenek a va- kapcsolat, amely az őszinte, végzett munka igénye. Pedig de jószándékú igaz örömet a munkában csak. lóságban, a gyakorlatban. Te- egyértelmű. gyük fel, hogy a kis hibát vé­tő dolgozó rosszul rakta he­korholó szó, illetve észrevétel nyomán, lyére az egyik csavart a gép- összedől. Az ilyen kocsiban, emiatt súlyos bal- lést inkább cinkosságnak, felismerés: a eset következett be. Ugyan- rossz barátságnak kell telein- végzett munka teni. Az említett módon tör. lénő büráli kötelékerösités, csak kis hibát köveitek el a cipő készítésénél, minek kö­kritikai a jól végzett tevékenység je- nyomban lent, De csak akkor, ha a magatar- hibát vétőkben is tudatosul a kifogástalanul a legbiztosabb takarékosság. V. IC nak küldöttei, és számos al­kalommal utaztak Szibériába nógrádi fiatalok. Elsősorban a tanuló fiatalok között leve­lezés kezdődött. Rendszeressé vált gyermekszervezeteink kapcsolata, amely elsősorban az éves váltásban történő út­törőcsoportok fogadásában, és a hajítások levelezésében nyilvánul meg. A két ifjúsági szervezet kezdettől fogva törekszik egy­más munkájának minél ala­posabb megismerésére. Le­nyűgöznek bennünket azok a számok és méretek, amelyek­ben barátainknak gondolkod­niuk. cselekedniük kell. Mi. ifjúsági vezetők rengeteget tanulunk testvérszervezetünk munkájából, a KOMSZOMOL történelmi tapasztalataiból, de ebtől talán sokkal fontosabb, hogy Szibéria fiataljaiban mindig igaz barátokra talá­lunk. Élénken érdeklődnek eredményeink. gondjaink iránt. Nagyon gyorsan tud­nak emberközelbe kerülni, megértőén, együttérzéssel fi­gyelik munkánkat, a KIS^. tevékenységét, Nógrád me?ve sajátosságait. Alaposan isme­rik ■> megyénket. történelmi múltját, munkásmozgalmi ha­gyományait. A jelennel kap­csolatban pedig érdeklődésük szinte kielégíthetetlen. Talál­kozásaink során gyorsan ol­dott lesz a hangulat, amikor a személyes ismerősök, bará­tok iránt érdeklődünk. Aki csak egyszer is lattá, hogy a pionírok és az úttörők, milyen gyorsan megtanullak egymás dalait, játékait, mi­lyen felszabadultan, önfeled­ten tudnak együtt tevékenv- kedni a táborokban, aki csak egyszer is érezte az üzemek, intézmények látog 31 ásónak' közös eszmecseréknek a lég­körét, úgy hiszem, meggyő­ződhetett arról, hogv kapcso­latunk lényege az igazi, őszin­te barátság. Sokszor kimond­ták. sokszor leírták, hogv a fiatalok mindenütt a világon érzelem v Ragukban • gondol ­kodásmódjukban hasonlítanak egymáshoz. Amiben viszont példát vehetünk a távoli föld fiataljaitól: az elvhűsóg. a ki­tartás. a szülőföld szeret«!e! Emiatt csodálatosak az ered­ményeik, csak ezzel magya­rázható. hogv a zord vidéken .virágzó ipart, mezőgazdasá­got, kultúrát tudtak terem­teni és szinte napról napra leigázva a természet erőit, változtatják környezetüket. Találkozásaink során sok szó esett már kapcsolatunk­ról, a továbbfejlesztés kérdé­seiről. Kölcsönösen egyetér­tünk abban, hogy elsősorban a személyes kapcsolatokat kell erősítenünk. Ennek érde­kében az idén szeptemberben 30 fiatal utazik megyéikből Kemerovóha egy hétre, a me­gyei KISZ" bizottság és az Express szervezésében.. Nem­rég utazott el hazánkból a kemerovói úttöröde’es 'ció. amely 20 naoot töltött Zán- kán. illetve Nógrádiban. Fel- szabadulásunk 30. évforduló- ián fogadtuk megyénkben a Kemerovo területi KOMSZO­MOL Bizottság küldöttségét. NÖGRÁD — 1975. augusztus 2., szombat 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents