Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-07 / 184. szám

Értékelték az EBIi eredményeit (Folytatás az d. oídMról) Építőipar A megye szocialista építő­iparának 1973 évi szerződéssel való lekötöttsége 91 százalé­kos volt, emellett azonban építőipari szerveinknek az 1975 utáni évekre már több mint 390 millió forint értékű munkára van szerződésük. A megye szocialista építő­iparában az építési-szerelési munkáik kivitelezése a II. ne­gyedévben felgyorsult és telje­sítésére az I. negyedévi 190 millió forinttal szemben 262 millió forint volt. Ennek elle­nére, bár a két negyedev együttes teljesítése folyóáron 13*millió forinttal meghaladta a bázisidőszak szintjét, árin­dexszel korrigálva 0.9 száza­lékkal alacsonyabb annál. Mintegy 60 millió forinttal ke­vesebb a teljesítés az éves terv időarányos részénél is. A lemaradás különösen a ta­nácsi építőipari vállalatnál és a szövetkezeti építőiparnál nagy; mivel a fél év folyamán éves tervüknek csupán 38. il­letve 43 százalékát teljesí­tették. Az éves terv időarányos ré­szétől való lemaradást a taná­csi vállalatoknál részben az magyarázza, hogy a vállalat­nál — a bázisidőszakhoz vi­szonyítva — a munkások lét­száma több mint 9, ezen belül az építőipari munkásoké 13 százalékkal csökkeni, és ezt a létszámhiányt a vállalat ter­melékenységének emelésével nem tudta pótolni. Nem áll fenn ugyanakkor ez az indok a szövetkezeti építőiparban, ahol a bázisidőszakhoz viszo­nyítva az építőipari munkások léís-záma í,8 százalékkal nőtt, termelékenységük ugyanak­kor lényegében stagnált, sőt, a TÖVÁLL-oknál visszaesett. A megye szocialista építő­iparának termelékenysége összességében (folyóáron) a bázisidőszak 129 ezer forint­járól 139 ezer forintra nőtt, és — tekintve, hogy az építőipari munkások létszáma ugyan­ezen idő alatt 3,5 százalékkal csökkent —l így az 1974, I. félévi eredményekhez viszo­nyított többlettermelést me­gyénk, építőipara — az árvál­tozás mellett — lényegében a termelékenység javításával ér­te el. Az eredményt kedvezőtle­nült befolyásolta, hogy a fluk­tuáció 1974. IV. negyedéve óta ■sínét emelkedő tendenciájú és negatív irányú. Ugyancsak kedvezőtlen tényező az is, hogy az egy főre jutó teljesített munkaórák száma az 1974. I. félévi 1000-ról 98i-re (tehát közel 2 százalékkal) csökkent, a munkaidő-felhasználás te­hát romlott. Mezőgazdaság Mezőgazdasági nagyüzeme­ink földterülete a területren­dezések hatására kismérték­ben változott. Az állami gaz­daságok területe' 13,5 százalék­kal csökkent, az mg. termelő- szövetkezeteké ugyanakkor 3,6 százalékkal nőtt, a megye ösz- szes, területe azonban lényegé­ben azonos az előző évivel. To­vább nőtt az erdő és a lege­lő. ezzel szemben csökkent a többi művelési ág területe. A május 31 -i vetésterület a szán­tóterület 94 százaléka. A ga­bonafélék közül csak a búza területe nőtt, a többié kisebb, mint a múlt évben. Nagymér­tékű a csökkenés a kukoricá­nál, kisebb a zöldségféléknél, ezzel szemben nőtt a cukorré­pa és a burgonya területe. A nyári viharok és á sok csapadék jelentős károkat okoztak a gabonákban, íáy az 1974. évinél kevesebb termés várható. A betakarítás a ked­vezőtlen időjárás ellenere jó ütemben halad. Megyénk szarvasmarha-ál­lománya június 30-án 2,8 szá­zalékkal kevesebb, a tehenai- lomány ugyanakkor (előhasi üszőkkel) 0.3 százalékkal több mint a múlt év azonos idő­pontjában. Nagymértékben, több mint 25 százalékkal csök­kent a sertések száma. Az mg.'termelőszövetkezetek juh­állománya 12,8 százalékkal több az előző évinél. Ez év« I. fél évében 2988 tonna vágómarhát és 3231 ton­na vágósertést értékesítettek mezőgazdasági üzemeink, ami 6,4, illetve 10,6 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. Kisebb mértékben csökkent a tehéntej és a tyúktojás felvá­sárlása, a felvásárolt baromfi ugyanakkor 15.3 százalékkal kevesebb volt az 1974. I. fél­évi mennyiségnél. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai Megyénk lakosságának pénzbevételei 1975. I. fél évé­ben az előző év azonos idő­szakához viszonyítva 10.6 szá­zalékkal emelkedtek. Ezen be­lül a bérből és fizetésből élők jövedelme 11,1 százalékkal, a mezőgazdaságból származó pénzbevételek pedig 9 száza­lékkal nőtték. Az átlagbérek — a bértömegekhez hasonló­an — valamennyi ágazatban nőttek. Legjobban az iparban dolgozók átlagbére emelkedett az 1974. I. félévihez viszonyít­va 6,7 százalékkal, a legkisebb munkabér-növekedés ugyanak­kor a mezőgazdasági munká­soknál volt, 5 százalék. A munkabérekhez hasonlóan az átlagkeresetek is az iparban nőttek a legintenzívebben, és továbbra is a kereskedelmi dolgozók átlagkeresete a leg­alacsonyabb. (2351 forint.) A tárgyfélévben kifizetett családi pótlékok összege 29 százalékkal haladta meg az 1974. I. félévit, és ez elsősor­ban a születésszám nagyará­nyú (19 százalékos) növekedé­sével függ össze. A társada­lombiztosítási járulék közel 18 százalékos növekedését ugyancsak befolyásolta a ter­hes nők megnövekedett szá­ma, jelentős részük ugyanis a terhesség időszakában — ve­szélyeztetett terhesként — táppénzes állományban van. A lakosság takarékbetét-ál­lománya 1975. I. fél évében az 1974 azonos időszakával lé­nyegében azonos mértékben. 11.3 százalékkal nőtt és meg­haladta az 1360 millió forintot. (1974. június 30-hoz képest a növekedés 19,5 százalék volt.) Kedvező. hogy a hitelállo­mány az előbbivel ellen1 ét­ben, lényegében alig válto­zott és az 1975. június 30-i állomány (1001 millió forint) csupán 0,8 százalékkal halad­ta meg a január 1 -it, de 1974. június 30-hoz viszonyítva is csak 10,7 százalékkal emel­kedett. Nógrád megye lakossága 1975. I. fél évében 1934 mil­lió forint értékű árut vásá­rolt. 13 százalékkal többet, mint az előző év I. fél évé­ben. és így az egy lakosra ju­tó eladási forgalom 8266 fo­rint volt. Legnagyobb mér­tékben a szövetkezeti, kereske­delem forgalma nőtt (14 szá­zalékkal). legkevésbé pedig a tanácsi kereskedelemé, de még ez is 10 százalékkal megha­ladta az elmúlt év I. félévi ér­tékesítést. Az árufőcsoportok közül leg­intenzívebben a vendéglátás eladási forgalma nőtt (17 szá­zalékkal), de lényegében az előbbihez hasonlóan alakult a vegyesiparcikk-forgalom is, amely 16 százalékkal maga­sabb, mint 1974. I. fél évében. Legkevésbé az élelmiszer-for­galom nőtt (9 százalékkal) és ennél csak valamivel nagyobb mértékű a ruházati forgalom emelkedése, ami 10 százalék­kal haladja meg az előző év azonos időszakáét. A vegyesiparcikkek forga­lomemelkedését pozitívan be­folyásolta a tartós fogyasztási cikkek megélénkült értékesí­tése. Továbbra is jelentősen nőtt a vilanytűzhely, a mag­netofon, ,a centrifuga, a rádió, a személygépkocsi, az elekt­romos hűtőszekrény és még számos tartós fogyasztási cikk forgalma. Az előző évekhez vi­szonyítva a bútorok értékesí­tése stagnált. Megyénkben a szolgáltatá­sok teljesítményértéke 5 szá­zalékkal meghaladta az előző év I. fél évét. Legintenzíveb bpn a szállítási szolgáltatások nőttek (18 százalékkal), míg az építési szolgáltatások terén jelentős (9 százalékos) vissza esés volt. Csökkenés volt a személyi szolgáltatások telje­sítményértékénél is, ahol 1975. I. fél évében az előző év azo­nos'időszakáénak 96 százalékai teljesítették. (Folytatás az 1. oldalról) lesek és legyőzöttek, nyerte­sek és vesztesek. A konfe­rencia a józan ész diadala nyereség mindazoknak, akik­nek drága földünk békéje és biztonsága. A konferencia eredménye­ként elért megállapodások megfeleinek a békés egymás mellett élés és a nemzetközi együttműködés a béke és a ■ népek szabadsága elveinek, amelyeket Lenin dolgozott ki, és amelyeket a szovjet á'larn egész történelme során védelmezett, és továbbra is védelmez. A Szovjetunió vezető tes­tületéi hangsúlyozzák . Leo- nyid Brezsnyev kiemelkedő szerepét. tevékenységét az állam külpolitikái iránvvona* Iának megvalósításához, a békeprogram kidolgozásához, és valóra váltásához. Ez a hozzájárulás óriás; szerepet töltött be az enyhülés eléré­sében. Leonyid Brezsnyev céltudatos és a béke ügye iránti fáradhatatlan gondos­kodással telített tevékenysé­ge nagy jelentőségű az eu'ró- nai konferencia összehívása és sikere szempontjából. Pár­tunk és a szovjet nép nagyra értékelj ezt az aktív és ön­feláldozó tevékenvséget. s le1- jes mértékben helyesli Leo- nyid Brezsnyevnek p helsin­ki konferencián elhangzott felszólalását. Az értekezlet lehetővé te­szi az európai béke és bizton­ság jelentős megszi! ordítá­sát. Az államközi kapcsola­toknak a konferencia rész­vevői által kidolgozott elvei arra hivatottak, hogy megfe­lelő a'apul szolgáljanak az ag­resszió és mindenfajta eiő- szak kizárásához az európai országok közötti kapcsolatok­ból, Ezek az elvek megerősí­tik azoknak a tételeknek már meglévő jogi hatályát, ame­lyeket korábban iktattak be kétoldalú államközi szerző­désekbe, s más olyan okmá­nyokba. amelyeket az utób­bi években írt alá a Szov­jetunió Franciaországgá', az NSZK-val, az Egyesült Álla­mokkal. Nagy-Britanmával, Olaszországgal, Kanadával és amelveket számos más ország írt alá harmadik országgal; A konferencia záróokmá­nyában meghirdetett elvek — az államok szuverén egyen­lősége és az államok szuve­rén jogai, beleértve a maguk politikai, társadalmi, gazda­sági és kulturális rendszere szabad megválasztásának és fejlesztésének jogát, -jz erő­szak, vagy az erőszakkal va’ó fenyegetés elutasítása, a ha­tárok sérthetetlensége, az ál­lamok területi épsége, a viták békés rendezése, az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás, az emberi jogok és az „A iiemzetUrt/,! fesziiltsá* enyhülése, azért vált lehetsé­gessé, mert a világon új erő­viszonyok alakultak ki. A burzsoá világ vezetői most már nem számíthatnak komo­lyan arra, bopy a kapitaliz­mus és a szocializmus közötti történelmi vitát a fegyverek Politikai enyhülés - katonai enyhülés erejével dönthetik el.” (I.convid Brezsnyev beszéde moszkvai választókerületében 1975. június 13-án.) A nemzetközi feszültség enyhülése korunk egyik alap­vető követelménye. A légkör további élezésének és az erő­szakkal való fenyegetésnek értelmetlensége nyilvánvaló olyan körülmények között, amikor a lehetséges eUenfe- 1 elmek mindkét oldalon meg­semmisítő erejű fegyverek a 1 Inak (rendelkezésére. Például: Európa A legutóbbi világháború pusztításaitól a mai éurópai szocialista országok szenved­tek a legtöbbet. A második világháború méa mindig élén­ken él a népek emlékezeté­ben és még ma is hatással van a jövőről alkotott elkép­zeléseikre. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az itt élő em­berek ébredtek elsőként tuda­tára olvan eszközök ie’enlé- tének. amelyek a „korlátlan háború'' veszélyeit rejtik ma­gukban. És, miután történel­mi ' tapasztalataik szerint a világháborúk egyben mindig Európa-közpon.tú háborúk voltak, érthető az az érzé­kenység, amellyel a béke ügyét kezelik. A múlt években Európában alakultak ki először azok a feltételek, amelyek segítsé­gével kontinentális méretek­ben olyan biztonsági rend­szer létrehozását határozták el és rögzítették 35 ország által aláírt okmányokban, ahol az államközi kapcsola­tokban (az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása mellett) lemondanak az erőszak alkal­mazásáról. Az enyhülés fo­lyamatának politikai akadá­lyai ígv számottevő mérték­ben csökkentek. Bizalom, türelem Közismert, hogy az arány­lag dinamikus politikai eny­hülés tartósan csak a kato­nai enyhülésben elért ered­ményekkel biztosítható. Az enyhülésnek e két tónvezőie — a politikai enyhülés elsőd­legessége mellett —, szoros kapcsolatban áll egymással: az egyik általában kedvező feltételeket teremt a másik számára. A kölcsönös megértés és bi­zalom. mint a nemzetközi ka pcsol a tok á ta,l aki fásának feltétele, nem tekinthető eléggé tartósnak mindaddig, amíg kontinensünkön a ka­tonai szembenállás ie’en’egi magas szintje változatlanul fennáll. Ebből következik: az európai népeknek azt a lét­fontosságú érdekét, hosv a politikai enyhülés elmélyül­jön. megszilárduljon és visz- szaf ord í th a tatlamná váljék, tartós katonai enyhülés nél­kül nem lehet biztosítani. A katonai enyhüléshez — amelv az államok biztonságának alapjait érinti — a biza’om- építő intézkedések és a köl - esönös kompromisszumok hosszú útja vezet. ígv időben ;s nagyobb türelemre van szükség. mint a politikai megoldásoknál. Érdemes idézni az euróoai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányából a következő sorokat; „A részt vevő államok elis­merik. hogy valamennyiem ér­dekeltek a katonai szemben­állás enyhítésében és a lesze­relés i előmozdílását célzó erő­feszítésekben. amelyeknek az a rendeltetése, hogy kiegészít­sék a politikai enyhülést. Eu­rópáiban és erősítsék bizton­ságukat. Meggyőződésük, ho.gv olyan hatékony intézkedések szükségesek e területeken! amelyek méretüknél és ter­mészetüknél fogva úiabb lé­péseket jelentenek az általá­nos és teljes leszerelés vég­leges megvalósítása felé. szi­gorú és hatékony nemzetközi el'enőrzés mellett, és ame­lyeknek a béke és biztonság megerősödését kell maid eredményezniük az egész vi­lágon”. Európában a katonai eny­hülést. illetve az envhülés ütemét a két katonai szerve­zet. az Észak-atlanti Szövet­ség és a Varsói Szerződés kö­zötti viszonv nagymértékben meghatározza. A NATO a hidegháború terméke, kinyil­vánított cália az úgynevezett atlanti közösség védelme, a valóságban viszont főként a Szovjetunió és az európai alapvető szabadságjogok tisz­teletben tartása, a népek egyenjogúsága és önrendel­kezési joga, az államok kö­zötti együttműködés és a nemzetközi joggal kapcsola­tos kötelezettségek lelkiisme­retes tejesítése — arra hiva­tottak. hogy előmozdítsák a kölcsönös bizalom légköré­nek az egyes cfl'szágok szabná független és békés fejlődése biztonságos légkörének kiala­kulását Európában. Az európai béke és bizton­ság megsziládításában ugyan­csak fontos szerepet kell ját­szaniuk a bizalom megerősí­tésével kapcsolatos, a feevve- res konfliktusok kialakulása veszélyének csökkentésére irányuló összehangolt intéz­kedéseknek. A tanácskozás eredményei megteremtik a feltételeket az európai államok közötti esvüttiműködiés lényeges kibő­vítése és aktivizálása számá­ra a gazdaság, a tudománv. a technika. környezetvédelem terén, a gazdasági tevékeny­ség egyéb szféráiban. vala­mint az emberiességi kérdé­sek. mint például a kulturá­lis. oktatási és információcse­re. Az emberek közötti kap­csolatok terén. Az együttmű­ködés fejlesztése össz-euróoai méretekben, minden ország törvényeinek és hagyományai­nak tiszteletben tartásával, elő fogja segíteni az- euróoai béke és biztonság alapjainak megerősítését, az európai ál­lamok és népek közötti köl­csönös megértés megszilárdí­tását. Az együttműködés fejlődé­se másrészről lehetővé leszi a földrész valamennyi népe számára, hogy eredményeseb­ben és ésszerűbben használ­ja fel a rendelkezésre álló anyagi és szellemi értékeket. A nemzetközi enyhülés eav- re nagyobb mértékben telítő­dik konkrét an vagi tartalom­mal. Az enyhülés kézzelfog­hatóvá tétele a lényege mind­annak, amit a valóban tartós és megingathatatlan euróoai béke érdekében meg kell ten­ni. Magától értetődik. hoav rendkívül fontos kidolgozni az államok közötti kapcsola­tok helves és igazságos elve­it. Nem kevésbé fontos azon­ban, hogy ezeket az elveket megszilárdítsuk korunk nem­zetközi kapcsolataiban, átül­tessük a gyakorlatba és a nemzetközi é’et normáivá te­gyük, amelyeket, senki sem sérthet meg. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága. a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Szov­jetunió Minisztertanácsa ab­ból indul ki. hogy a tanács­kozáson képviselt valamennvi ország megvalósítja a kidol­szocialista országok elleni ka­tonai erők tömörítése. A Varsói Szerződés a NATO ellensú­lyozáséira jött létre- * Űj lehetőségek Miután a két katonai szer­vezet vezető hatalma, a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok egyúttal a világpolitika í meghatározó ténvezőie is. ket­tőjük kapcsolatának alakulá­sa egyebek között szintén fi­gyelemreméltó hatást gvako- 'rolhat a kontinens politikai és katonai arculatára. Ilyen összefüggésben a két vezető hatalom közötti SALT- tárgyalásokon, illetve a stra­tégiai fegyverrendszerek kor­látozásában elért sikerek igen nagy mértékben hozzájárul­hatnak a katonai envhülés ütemének gyorsulásához, A Szovjetunió és az Egyesül! Államok közötti kapcsolatok további normalizálódása meg­könnyíti azoknak az elvek­nek az érvénvsülését. ame­lyeket Helsinkiben, az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet záródoku­mentumában megfogalmaztak. A növekvő bizalom léeköré- ' ben könnyebb lesz elhárítani azokat az akadályokat, ame­lyek ma még Bécsben. a had erő- és f eg w erze (csökkenté- tárgyalásokon a megállapc dások útjában állnak. Tolnay László gozott és elfogadott megálla­podásokat. Ami a Szovjetuni­ót illeti, a maga részéről így fog eljárni. A-z említett elvek és meg* állapodások megvalósítása újabb komoly erőfeszítéseket,, a békét és az enyhülést • el­lenző erők által okozót ne­hézségek és akadályok le* győzásét követeli a S'.-vie'- uniótól és minden békeszere- tő országtól. Az európai biztonsági érte­kezlet azoknak a pozitív lé* péseknek az eredménye, ame* lyeket eddig tettünk földré­szünkön a hidegháborúról az enyhülésre, a békés egymás mellett élés elveinek megva­lósítására való áttérés ügyé­ben,. A tanácskozás ugyanak­kor kiindulási ,pont ahhoz, hogy Európát hozzásegítsük az előrelépéshez, a tartós bé­kéhez. a háború kiküszöbö­léséhez vezető úton. Jelenleg legfontosabb kér* dés a politikai .enyhülés ki­egészítése katonai enyhülés­sel. E téren egyik elsőrendű feladatunk, hogy megtalált juk a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzetek csök­kentéséhez vezető utat, bár­mely érdekelt fél biztonságá­nak károsítása nélkül, sőt. el­lenkezőleg — mindegyikük ja­vára. Korunk legfontosabb köve­telményei, hog/ elérjük a, fegyverkezési hajsza csök­kentését. majd kiküszöbölé­sét, előrehaladjunk az álta­lános és teljes leszereléshez vezető úton. csökkentsük a katonai szembenállást Euró­pában, s felszámoljuk Euró­pa kettéosztását egymással szemben álló katonai lom- bőkre. Az értekezleten elfogadott záróokmány nemcsak az eu­rópaiak számára nagy jelen­tőségű. Bolygónkon minden embernek joga van a békére. A feszültség enyhülésén'-k el kell mélyülnie, ki kell ; erjed­nie a világ minden térségé­re. A Szovjetunió kötélessé­gének tartja, hogy ilyen irányi­ban segítse elő a nemzetközi helyzet fejlődését. A béke megszidárdulá*» kedvező lehetőségeket teremt minden nép gazdasági és tár­sadalmi haladásának biztosí­tására. Az SZKP KB Politikai Bi- zetsága, a Legfelsőbb Tárnáé* Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa felhív min­den párt- és tanácsi szervet, felhívta minden szovjet em­ber figyelmét arra. hosv az euróoai enyhülés megerősíté­se és fejlesztése, az országok és népek közötti együttműkö­dés bővítése lankadatlan erő­feszítéseket követel, amelyek­nek célja a szovjet népgazda­ság. tudomány és kultúra to­vábbfejlesztése. az ideológiai munka kibontakoztatása a szovjet emberek kommunista öntudatának nevelése, aktivi­tásuk emelése. A szovjet emberek határo­zottan és feltétel nélkül tá­mogatják az SZKP kül- és belpolitikáját, s ennek iegvé- ben fokozzák munkájuk ak­tivitását. Űjabb munkasike- rekkel készülnek az SZKP XXV. kongresszusának foga­dására. Ezzel erősítik a béke. a népek biztonsága és sza­badsága érdekében folytatott lenini politika alaoiát. amelv- hez rendíthetetlenül hű ma­rad az SZKP és a szovíet ál­lam”. (MTI) Gáspúr Sándor Párixsbo n Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára szerdán délben Párizsba érkezett, hogy az MSZMP és a SZOT kép­viseletében részt vegven Be­noit Frachonnak az FKP Po­litikai Bizottsága tagiának, a CGT díszelnökén.ek temetésén. Gáspár Sándor szerdán dél­után díszőrságet állt Benoit Fraction ravatala mellett a Fémipari Munkások Szak- szervezetének Párizs' székha­zában. (MTI) Já NÖGRÁD - 1975. augusztus 7., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents