Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-07 / 184. szám

9 [if készül a láda A Nógrádi Szénbányák kisterenyei bányaüzemében fa- feldolgozást végeznek. Az itt dolgozók — többek között — a salgótarjáni öblösüveggyár részére rakodólapokat, a ZIM- nek csomagoláshoz szükséges ládaféléket készítenek. A fér­fiak mellett leányok és asszonyok találnak itt maguknak kedvező munkalehetőséget, így a környékbeliek szívesen he­lyezkednek e. a kisterenyei bányaüzemnél. Galbács Jolán a fiatalabb korosztályt képviseli. Feladata: rekeszek készítése. Bizony nem könnyű a munkája, műsza­konként közel négyezer darab szöget kell felhasználnia a lá­dákhoz. Oravecz Zoltán korábban már dolgozott a fafeldolgozóban, azonban körülményei miatt néhány évig más munkahelyet választott magának. Most újra kérte felvételét az üzembe, mert itt találta meg számítását. Kakuk Imre, az egyik szocialista brigád tagja, kiváló mun­kateljesítményének előfeltétele, hogy karbantartott, kifogás­talan szalagfűrészgéppel dolgozzon. Műszak előtt és után: de még munka közben is gyakran ellenőrzi az őt kiszolgáló gé­pet, és ezzel nemcsak gyorsabban, jobban, hanem baleset- mentesen is tudja műnk éjit végezni. Kulcsár József képbeszámolója A tűzzel ‘ játszani A munkavédelemre, a biz­tonsági feltételek javítására évről évre jelentős összege­ket költenek a Nógrádi Szén­bányáknál. A bányászatban alkalmazott technológiai uta­sítások is mind részleteseb­bek, az előírások, szabály­zatok szigorúbbak. Mindez egyetlen célt, a dolgozó em­ber biztonságát, testi épségé­nek megóvását szolgálja. Saj­nos, a balesetek száma, sú­lyossága mégsem csökken a már említett erőfeszítéséknek megfelelően. Nem a véletle­nek, az objektív okok a jel­lemzőek, hanem a legtöbb esetben az emberi mulasz­tások, a nemtörődömség, ha­nyagság. az utasítások, előírá­sok semmibevétele, a fegyel­mezetlenség vezet a baleset­hez. Az elmúlt fél évben a mun­ka- és technológiai fegyelem, az előírások be nem tartása miatt a bányahatóság négy esetben, az üzemvezetőségek 33 esetben kényszerültek mun­kahely-leállításra. Ez azt je­lenti, hogy mindaddig szüne­teltetni kellett a termelő- munkát, amíg maradéktalanul nem pótolták a mulasztást, A tűzzel játszani veszélyes dolog. Bűn mások testi épsé­gét kockáztatni és még inkább az, ha a sajátjára sem vigyáz a munkás. Nem véletlen, hogy 9 esetben tiltottak el embere­ket a munkavédelmi szabá­lyok megsértéséért a további munkától. Fegyelmi felelősség- revonást alkalmaztak 43 esetben és 9 esetben szabálysértési eljá­rásra került sor. Volt, a™i tár­sadalmi bíróság elé került. Hat esetben, büntetőeljárásra volt szükség. Miért mindez? Talán nem volt még elegendő a már megtörtént balesetek tanulsá­ga? A vállalat fél év alatt 234 és fél ezer forint bírságot fi­zetett ki a balesetek miatt. Ezenkívül jóval több mint másfél milliót, keresetkiegészí- tés címén. Ez is kár, de az egészséget, testi épséget pénz­zel nem lehet megfizetni. Mindenkinek meg kellene már érteni végre, hogv a munkahely nem játszótér, minden ember mellett nem állhat még külön őrzőangyal. Utasítások, előírások, szabá­lyok vannak, amelyeket fe­gyelmezetten kell teljesíteni, betartani. B. J. É R T ÍJ K de nem HA SZÓLUNK NEKIK, hamar megkapjuk tőlük: mit törődsz, vele. Pedig csak azt akar­juk, hogy ne járjanak beszélgetni az egyik géptől a másikig, hogy dolgozzák ki a mun­kaidő minden percét — mondta nemrég az egyik öblösüveg gyárt munkás amikor a fe­gyelem szilárdítása került szóba egyik meg­beszélésükön. Másik társa pedig hozzáfűzte: értük is dol­gozunk, amikor többet és jobbat termelünk, de nem helyettük. Mindegyikük végezze el a reá bízott, illetve önként vállalt feladatot. Gondoljon arra, amikor a munkahelyen be­szélget. önmaga ellen is vét Nézzük meg, mit takarnak ezek a józan mértékletességre, felelős gondolkodásra, a közösség érdekeire utaló szavak a valóság­ban. Tételezzük fel, hogy a salgótarjáni öblös- üveggyár finomcsiszolójában a fegyelmezett lenkedők miatt óránként csak 10 pohárral készül kevesebb. Ennek összege 50—150 fo­rint között váltakozik. Ha kelyhet csinálnak, akkor az elveszett munkaidő '150—300 forint értéket jelent. Ha ennél drágább árut készí­tenek. akkor a bevételkiesés óránként elérhe­ti a 4—500 forintot, sőt, ennél többet is. Ha egy műszakra vetítjük a kiesett összegeket, akkor ez 1200—1400 forint között váltakozik. Egy hónapra számolva már 100 ezer fo­rintra is felemelkedhet. Mindez a látszólag néhány perces munkaidő-pocsékolás miatt következhet be. Más üzemben, ahol a termékek összeté­telében másként jelentkezik a különböző költséghányad, még nagyobbra tehető az elveszett bevétel összege. Pedig csak a na­gyobb árbevételből lesz a nagyobb nyereség, amihez több és jobb termék kell. Csak en­nek birtokában gyorsul a gyárak, üzemek fejlődése, javulnak a munkakörülmények, lesz kedvezőbb a kulturális és szociális el­látás, emelkedik szerényen az életszínvonal. Aliik ma még a bevezetőben említett mó­don válaszolnak a jó munkára serkentő ba­ráti szóra, lássák be: megrövidítik társai­kat, ugyanakkor önmaguknak is kárt okoz­nak. Nem az a jó barát, aki mellett fel lehet fordítani a gyárat, végigcsellengeni a munka­időt, hanem az,1 aki valóban tulajdonosként ügyel arra, hogy ne csak ő, hanem közvetlen munkatársai is munkával, termeléssel töltsék el az erre szánt, biztosított, előírt időt. De ne méltatlankodjon, ne sértődjön meg az, akit gyakori fegyelmezetlensége miatt kifelejtenek a béremelésben részesülők listájáról. A munkaidő — amely egyre jobban fogy —. nem trécselésre, pletykálkodásra, háta mögötti beszélgetésre való, hanem arra, ami­ből eddig is gyarapodtunk, és a jövőben is gyarapodni akarunk; a munkára. helyettük Sajnos, az utóbbi időiben összekeverednek az említett határok. Kisebb vagy nagyobb ba­ráti társaságokban egy idő után megtaláljuk azokat, akik a szórakozás helyett munkáról kezdenek beszélni. Ilyenkor általában mindig másoknak, soha se önmaguknak szabják meg a feladatokat. Sopánkodnak, hol, mi megy rosszul, ismerik az okokat is. de amikor ar­ra kerül a sor, hogy mit tesz ez ellen, ak­kor hallgatás a válasz. Egyesek annyira ki­fáradnak ez ifányú tevékenységükben, hogy pem marad erejük a másnapi, valóban erő­feszítéseket is kívánó munka kifogástalan el­végzésére. Üzemeinkben, gyárainkban, a vállalatoknál egyre erőteljesebb a kívánság, hogy mindenki becsületesen dolgozza ki a munkaidő minden percét. Ennek a jogos kívánságnak a telje­sítésére több helyütt olyan intézkedéseket hoztak, amelyek ma már jobban elősegítik a fegyelmezettebb munkát. Ezek az intézkedé­sek egyúttal lenyesegetik azokat a vadhajtá­sokat is, amelyek kárt okoztak, morálisan is zavarták a fegyelmezett munka egységes ér­telmezését és betartását. A munkaidőalap terhére a korábbi évek­ben több országos, törvényesen biztosított kedvezményt adtak. Ezzel azonban a folya­mat nem zárult le. Űjabb, törvényesen nem indokolt,- és semmivel alá nem támasztott kedvezmények kiszélesítését óhajtják néhány üzemünkben. Ugyanakkor tévesen értelmezett megértésből, a munkaerő megtartásából olyan, kedvezmények is napvilágot láttak, amelyek sajnos, nem szilárdítják, hanem valamilyen formában lazítják a fegyelmezettebb munká­ra irányuló erőfeszítéseket. Kellemetlenkedőknek tartják azokat, akik­nek valóban vérükké vált a munka, felelős­séggel állnak helyt posztjukon, mindenkor ké­szek a közösség szolgálatára, nem vonják ki magukat a nagy társadalmi munkaakcióból. Elsősorban reájuk kell gondolni, amikor hát­térbe szorítják azokat az elképzeléseket, ame­lyek a munkaidő rovására újabb, nem indo­kolt kedvezményeket találnak ki, amelyek még több terhet raknak a gyárak, a válla­latok kollektíváira és a népgazdaságra. Elég megemlíteni, hogy megyénk üzemeiben még mindig 10—20 százalékot tesz ki a különbö­ző okok miatt elveszett munkaidő. Ugyanak­kor egyik-másik termelő-, gazdálkodóegy­ségben tovább növekszik a túlórák száma. Az egyenlő teherviselés elve érvényes a fegyelmezett munka igenlésére is. Aki a ter­hekből, a feladatokból, a felelősségből keve­sebbet vállal, annak legyen kevesebb a borí­tékjában is. Mert szocialista társadalmunk­ban nem egymás ellen, hanem egymásért i« dolgozunk, de nem egymás helyett. ▼. k. A tanácselnök gondjai Zajló élet Kazáron szülési szabadságon van., az Kazár, e népművészetéről híres község már régen ka­pott helvet részletesebben., la­punk hasábjain. Legutóbb ottjártunkkor Salamon Ferenc tanácselnök sok mindenről adott számot. Feladta tokról, előttük álló gondokról is. Mindkettőből bőven akad a Kazári közös községi Tanács portáján.. A három, eav ta­náccsal irányított község: Mátra szele, Mizserfa és Ka­zár. ahol a tanács is talál­ható. Kézbentartásuk nem könnyű munka. X Elfoglalt ember a kazári tanácselnök. Alig fél óra alatt négyen keresték. Prob­lémájukkal. kérdésükkel for­dultak hozzá az emberek. — Három munkatársat vá­rok ma még a járási hivatal­ból. Felméréseket készítenek. Sok a munka, de úgv a ió. Szeretem, ha hozzám jönnek, mert akkor érzem, hogv fog­lalkoznak velünk, s nem hiá­bavaló, amit végzünk.. Ha pe- dig a laD hasáb iáin nyilvá­nosan foglalkoznak gondia- inkkal, tapasztalataink sze­rint még sohasem fordult elő. hogv ne talált volna problémánk segítő kezekre. Hogv mindjárt az eleién, a legkisebbekkel kezdiem: Az óvodai igény annyira kielé­gített Mátraszelén. hogv tel­jesen nem is tudjuk feltölte­ni. Kevés 'a gyerek. Lassan emelkedik csak a szülések száma. Egy számadat: Míg Május 20-ig Mátraszelén 8. addig kazáron 24 gyermek született. De ugyanilyen ala­csony az általános iskolás ta­nulók létszáma is. A Mátra- szelei Általános Iskola így nincs kihasználva. Szeptem­ber 1-től époen ezért körze- tesítjük az iskolát. Huszonki­lencedikén tartottunk szülői értekezletet az érdekelteknek. Mátraszelén a körzeti orvos, Mizserfám a TIT-előadó tar- tptt előadást a nő- és csa­ládvédelemről. népesedéspo­litikai kérdésekről, gyermek­nevelésről. A népesedéspoliti­kai határozatot eddigi tapasz­talatok szerint kedvezően fo­gadták a három község oen. Feltétlenül hozzájárult ehhez a kismamáknak járó számta­lan hasznos kedvezmény, de az is, hogy itt, helyben tu­dunk biztosítani számukra m unkává 11 a lási 1 eh e tőség e t. Ebből mégis adódik gondunk is: a Váci Kötöttárugyár két kazári telephelye bizonyos fo­kig munkaerőhiánnyal küzd. Bár az itt lakó nők 80—85 százaléka dolgozik, a nem dol­gozók többsége viszont szülé­si szabadságon levő. A szü­lők segítésére indítjuk be ugyancsak ettől az évtől a harmadik napközis csoportot, hog'v minél több gyereket ré­szesíthessünk napközi ottho­nos ellátásban. Iskolai prob­léma az is. hogv a növekvő tanulólétszám gondokat okoz maid a ’76/77-es tanévben tantermi , ellátottságunkban. Jelenleg nyolc tanterem­mel. egv politechnikai műhellyel. 130 négyzetméteres tornateremmel, s egv napkö­zi otthonnal rendelkezünk. Jövőre a hatodik osztályban párhuzamos osztályt kell be­indítanunk. Két év múlva me® egyet. A Mátraszelei Ál­talános Iskola megszüntetésé­vel minden pedagógust el tu­dunk helyezni, sőt egv peda­gógusra még szükségünk is lesz. A mátraszelei védőnőnk ottani körzeti orvos, pedig Salgótarjániba a KÖJÄL-hoz ment dolgozni. Mindkettő he­lyettesítése megoldott. A kör­zeti orvos , végleges biztosítá­sára pályázatot hirdetünk majd, de ezzel kapcsolatosan szomorú tapasztalataink azt bizonyítják, hogy meg kell várnunk a 76-os tanévben végző orvosokat. A 76-ban végzők közül megpróbálunk házaspárt hozni a községbe. A sokféle gond hallatán — melyek megoldására az ötö­dik i ötéves tervben kerül sor —. az olvasó mór azt hihet­ne: ez az összes. A tanács­elnök azonban megnyugtat: — Vár még más is megol­dásra — mondja. — Lesz az elkövetkezendő években mit csinálni! Folytatjuk? — kér­dezi. S meg sem várva a vá­laszt, sorolja tovább: — Egy ..vizes” téma. Probr léma a Zagyva-patak szabá­lyozása. melvben különösen a termelőszövetkezet érintett. Egv-egv nagyobb esőzés kö­vetkeztében termőterületeket tesz tönkre a víz. Ez a hely­zet a Kazár-patakkal is. Két évvel ezelőtt megkezdődött a meder építése, de abbama­radt. Ki tudia, miért. Az el­ágazóban a KPM hidat épí­tett. Leburkolták a medret, s mélyítésére nincs lehetőség. Nagyobb vízmennyiség nem tud lefolyni rajta. A kultúr- ház felújítására 517 ezer fo­rintunk van, s egymillió-száz­ezer forintra lenne szükség. Jó lenne már egv úi tanács­háza is. Tervünk van rá. pénzünk nincs. Mizserfám is felújításra szorulna a kultúr­ház. legalább 400 ezer forint kellene hozzá. A község 22(1 voltos feszültségű áramkörrel rendelkezik, mig az épület­ben a vezetékek 110 voltosak. Az épület teljes vezetékrend­szerét át kell szereltetni. Lesz- e rá keret, majd elválik. Két buszváróra is szükség lenne, a Váci Kötött előtt, s a bányatelepen. A má iu-bam, — községi vezetők ie’enláté- ben — megrendezett ifjúsági fórumon a fiatalok sok kér­désben megnyugtattak ben­nünket. Mint a fórumon ki­derült. ők is észreveszik gond­jainkat, s társadalmi munka­végzésükkel nyújtanak- seeí‘- Séget. Egv cseppet sem mel­lékes. Fontos, hogy ió kapcso­lat legyen közöttünk. S ehhez a kapcsolat-kiképzéshez 'á- rulnak hozzá a fiatalok véle­ményeikkel. munkájukkal ' ■/. e’következend 7 években ;s számítunk rójuk Szo^soi- násnvi időt vesz az e’nök. maid ígv folvta'ia. — A nemrégiben megtar­tott. területeken működő o-”-t- szervezeti taiggvűlé“eken azonban csak két mego'dat'm feladat vetődött fel. melveket méa a negyedik ötéves te,-v során kellett volna mego'őa- n.i. Ez a kettő a kazári ku’- túrház. s a mizserfai oed^eó- guslakás karbantartási mun­káinak elvégzése. S az ös-/.- szes többi munka már a kö­vetkező öt év feladatait képe­zik majd. A munka megkez­dődött. X Zajlik az élet Kazáron. Mátraszelén. Mizseríán. Gon­dok, problémák vannak me­lyek megoldása az ott élő emberek számára nem kö­zömbös, Tudják, ha gond van munka is van. Az élet pedig úgy szép, ha zajlik. —bi— t

Next

/
Thumbnails
Contents