Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
/ Tanácskozik az európai biztonsági konferencia (Folytatás a 2 oldalról) Az a/. erőteljes impulzus, amelyet a tanácskozáson résztvevő 35 állam vezetőinek ez a találkozója ad, arra hivatott. hogy elősegítse a békés életet Európában es azon kívül. Befejezésül szeretnék mély elismeréssel adózni a finn népnek és kormánynak, személy szerint Urho Kekkonen finn elnöknek a hamadik szakasz munkájának nagyszerű megszervezéséért, a rendkívüli szívélyességért és vendégszeretetért. A délelőtti ülés Barabás Miklós, az MTI ülésének első szónoka, Gustáv kiküldött tudósítója jelenti: Husák. a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági el- Az európai biztonsági kon- nők: többek között kijelen- ferencia csütörtök délelőtti tette: Gu§fáv Hiesúk felszólalása Ez az első alkalom a történelemben, amikor Európa megragadta a lehetőséget arra, hogy megteremtse a béke, a biztonság és a békés együttműködés reális feltételeit, annak ellenére, hogy továbbra is fennáilanak politikai, gazdasági, ideológiai és társadalmi különbözőségek. Különösen nagyra értékeljük azt a szerepet, amelyet a konferenciát megelőző tát" gyalásokon a Szovjetunió betöltött, nagyra értékeljük a Szovjetunió békepolitikáját. Ugyanakkor elismeréssel adózunk azoknak a reálisan, gon- . dolkodó erőknek, valamint a nyugat-európai, az amerikai és a kanadai politikusoknak, akik az európai országok közötti megértés megvalósítására törekednek. A történelem megmutatta — folytatta Gustáv Husák —. hogy Európa , földjén számtalan agresszió származott abból, hogy visszaéltek a hatalommal, erőszakoskodtak és népeket nyomtak el. A müncheni diktátum, Csehszlovákia hitleri megszállása, Lengyelország lerohaná' sa, a Franciaország, Jugoszlávia, a Szovjetunió és más európai országok elleni fasiszta támadás, a második világháborúnak mindezek a borzalmai bizonyítják ezt. A béke és biztonság szavatolása megköveteli, hogy mindezeket a módszereket elutasítsuk és kiiktassuk az európai országok közötti kapcsolatokból. Mi ebből a szemszögből ítéljük meg ennek a konferenciának jelentőségét, különösen azt a tényt, hogy megfogalmazza és megerősíti azokat az alapelveket, amelyek szabályozzák az európai országok közötti kapcsolat©" kát, a területi integritás és a politikai realitások elismerésének alapján. Azt, hogy a konferencia ezeket az alapelveket egyhangúlag jóváhagyta, kontinensünk, népeink nagy sikerének tekintjük. Ezután Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondotta el beszédét. A Kádár János vezette magyar küldöttség az európai biztonsági és együttműködési konferencia Helsinki zárószakaszán. Képünkön: Lázár György miniszterelnök (középütt) és Púja Frigyes külügyminiszter (bal oldalt.) Edward Gierek felszólalása Helsinkiben, az európai biztonsági értekezlet záró szakaszának csütörtöki napján elhangzott felszólalásában Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, a lengyel küldöttség vezetője a többi között a következőket mondotta: A béke — rendkívül fontos kérdés a lengyel nép számára, amely hosszú és nehéz utat tett meg függetlensége én szabadsága kivívásáig. Országunk, szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt komoly erőfeszítéseket tesz a béke megszilárdítása érdekében. Népünk rendkívüli megelégedéssel üdvözli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét, mivel a tanácskozás munkájában kezdettől fogva aktívan részt vettünk. Nagyra értékeljük a résztvevő országok által közösen elért eredményeket, s különösen . nagy jelentőséget tulajdonítunk az aláírásra kerülő dokumentumoknak. A' tanácskozás megrendezésében és alapvető állásfoglalásaiban a különböző • társadalmi rendszerű országok békés .egymás mellett élése elvének alátámasztását látjuk. 1 »Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat bizonyítja az államhatárok és az államok területi épsége sérthetetlenségének fontosságát. A dokumentum elfogadása azt jelenti, hogy a résztvevő államok egyszer s mindenkorra lemondanak min' denféle területi követelésről. A gazdasági kapcsolatokra vonatkozó határozatok elősegítik a béke anyagi alapjának kibővítését — a kereskedelem szabad fejlődését, az ipari és tudományos-műszaki együttműködést. A tanácskozásnak a kulturális cserére és egyéb kapcsolatokra vonatkozó döntéseit mindenekelőtt a jóakarat és a kölcsönös bizaiom érdekében kell alkalmaznunk. Ahhoz, hogy tovább léDiünk — mondotta —, pozitívan kell viszonyulnunk a záróokmányban foglaltaikhoz. A francia köztársasági elnök után Leonyid Brezsnvev. az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mondotta el beszédét, amit fentebb ismertettünk. Liam Crosgave Leonyid Brezsnyevet követően Liam Grosgave miniszterelnök. az Ír Köztársaság küldöttségének vezetőie emelkedett szólásra. Beszédében úgy jellemezte a biztonsági konferencia záródokumentumát. mint „a kapcsolatok megjavítására és a résztvevő államok közötti együttműködés továbbfejlesztésére szóló programot Európa és a világ javára”. Mabariosz értek Ezt követően Makariosz érsek, ciprusi elnök szólalt feL Makariosz érsek a biztonsági konferencia Európa határain túl ható jelentőségét méltatta, elsősorban az államok közötti kapcsolatok alap- elveinek megfogalmazását. Ezek közül is különösen az erőszakról és az államok szuverenitásának megsértéséről való lemondást emelte ki. Mint mondotta, ezeknek az alapelveknek a csorbítatlan megvalósítása szabad utat nyithat a ciprusi probléma megoldására. Makairiose érsek felszólalása aliatt. amelyben elítélte Törökország ciprusi katonai intervencióját. a török küldöttség kivonult a konferenciateremből. A ciprusi államfő után Ká-. dár János, az MSZMP KB első titkára, magyar küldöttség vezetője emelkedett szólásra. Beszédét az 1—2. oldalon ismertetjük. Kádár János beszédének elhangzása után, az elnök berekesztette a délelőtti ülést. A délutáni ülés Joszip Broz Tito VaSéry Giscard d’Estalng A délelőtti ülés következő szónoka Valéry Giscard, d’Es- taing francia köztársasági elnök, a brit és a , nyugatnémet kormányfőhöz hasonlón úgy értelmezte a Helsinki záróokmányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyugat-Ber- linre is. Állást foglalt a francia „védelmi erő” fenntartása mellett, de ugyanakkor kinyilvánította, hogy Francia- ország továbbra is távolmarad a NATO integrált katonai szervezetétől. Mint mondotta, a cél Európa biztonsága. Ez azt jelenti — folytatta —, hogy elsősorban Európával kell foglalkozni. Ezután feltette a kérdést: vajon realisták és őszinték vagyunk-e, amikor Európáról és az enyhülésről beszélünk? Válaszolva a sajátmaga által feltett kérdésekre, hangsúlyozta: pusztán az a tény és az a mód, ahogyan ezt az értekezletet megszervezték, bizonyítja az enyhülés szellemét, amely mindnyájunkat előbbre visz. A konferencia legnyilvánvalóbb jelentőségé az, hogy a Finlandia-palota nagytermében harminchárom részvevő ország legfelsőbb szintű politikai vezetői vannak jelen. A konferencia bebizonyította, hogy általános az óhaj a dialógusra — mutatott rá a francia államfő, majd így folytatta: Az értekezlet azonban, nemcsak ’ az enyhülés szellemben fogant, hanem a záróokmányban rögzítette is az enyhülésnek bizanvos szabályait. Két-, ségtelen, hogy ez a záróokmány önmagában még nem biztosítéka a békének. Ez nyilvánvaló és nem szorul külön hangsúlyozásra. A továbbiakban a francia államfő hangsúlyozta: eddig példa nélkül álló. nagyon ie- lentős tény, hogy az európai országok legfőbb vezetői ösz- szegyűltek Helsinkiben, megismerkedtek egymással, szívélyesen elbeszélgetnek és eszmecserét folytatnak problémáikról. Befejezésül Giscard d’Es- taiing hangsúlyozta, hogv az európai biztonsági és együttműködési értekezlet az enyhülés több mint tízesztendős folyamatát koronázza meg. Tito jugoszláv elnök az EBK zárószakasza csütörtök délutáni ülésén elhangzott felszólalásában annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani konferencia nem egy folyamat végét, hanem éppen kezdetét jelzi. Az EBK nem egyszerűen az európai nemzetek valamilyen egyetértésének eredménye, hanem a nemzetközi, politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatokban a második világháború óta lezajlott változások és új irányzatok kifejeződése. A jugoszláv államfő az új fejlemények között nagy hangsúllyal szólt az el nem kötelezettség irányvonaláról, ami Jugoszlávia külpolitikájának is alapelve. Rámutatott, hogy „az aktív békés együttélés elvei áthatották e konferencia előkészületeit és megmutatták, hogy milyen mélyen gyökeret vert a népek tudatában az a törekvés, hogy új módokat keressenek a nemzetközi problémák megoldására”. Tito elnök az európai biztonsági értekezlet egyik jeg- kiemelkedőbb eredményének azt nevezte, hogy a részvevő államok általános egyetértéssel elfogadták a határok sérthetetlenségének elvét. Jugoszlávia nevében ünnepélyesen kijelentette, hogy hazája ezt az elvet kötelezőnek ismeri el. A jugoszláv államfő elismeréssel méltatta az enyhülési és a tárgyalási politika eredményeit, rámutatva, hogy maga az EBK is jelentős mértékben ennek a folyamatnak terméke és egyik legjelentősebb eredménye. Az új kapcsolatok kialakítása Európában, a fokozott együttműködés állandó bővülése — mondotta — feltételezi a tömbökre oszlás megszüntetését, „Mély meggyőződésünk, hogy ez a tartós biztonság és béke létfontosságú feltétele Európában és a világon” — mondotta. Süleyiaau Demirel A Tito jugoszláv elnök után felszólaló Süleyman Demirel török miniszterelnök — amint az várható volt y- beszéde nagy részében a ciprusi kérdéssel foglalkozott, és elutasította Karamanlisz görög miniszterelnök előző napi kijelentéseit. — Tartjuk magunkat az európai biztonsági konferencia valamennyi határozatához, de Ciprus kérdésében fenntartással élünk. Mivel csak a ciprusi görög közösség van képviselve Helsinkiben, s jogilag képtelenség, hogy egy két közösséget tömörítő államot csak az egyik, vagy a másik közösség képviseljen, ezért a ciprusi állam képviselete ezen a konferencián nem tekinthető jogosnak és törvényesnek. Következésképpen Törökország a záróokmány rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek Ciprus vonatkozásában, s erről hivatalos közleményben értesítette a biztonsági konferencia titkárságát — hangsúlyozta Demirel. A török' kormányfő ezután részletesen elemezte a záróokmányban foglaltakat. Anker Jorgensen A következő szónok Anker Jörgensen dán miniszterelnök, a biztonsági értekezlet jelentőségét méltatva, és az előkészítő tanácskozástól számított három év mérlegét megvonva hangsúlyozta: véleménye szerint igenlő választ lehet adni arra a kérdésre, hogy a konferencia eredményei jónak mondha- tók-e. Hozzátette, az egyetértéssel kidolgozott megállapodások természetesen aligha lehetnek tökéletesek. de véleménye szerint a külügyminiszterek által 1973-ban Helsinkiben elfogadott ajánlásokhoz képest többet értek el, mint amennyire számítani lehetett. A dán kormányfő a továbbiakban a közös piaci országok tevékenységének jelentőségét emelte ki, majd csatlakozott az előtte felszólalt nyugati küldöttségvezetőkhöz, amennyiben keveselte a „harmadik kosár” területén elért eredményeket. „Az európai biztonsági konferencia .befejezését történelmi jelentőségű eseménynek tekintem. Hogy fordulópont lesz-e az újkori történelemben, art majd a jövő mutatja meg” — mondta végül a dán kormányfő. Leo Tindemans Leo Tindemans belga miniszterelnök arról beszélt, hogy a politikai enyhülés iránti óhaj csak akkor lesz őszinte, ha kiegészül a katonai enyhüléssel is. A záróokmány élvben elismeri a kettő összefüggését, de Géniben mégsem tárgyaltak a katonai biztonság tényleges problémáiról — mondotta —, s hozzáfűzte: az igazi enyhülés csak akkor következhet be, ha a szovjet—amerikai tárgyalások a hadászati fegyverzetek csökkentéséről, és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások kielégítő eredményt hoznak. Tindemans is elégedetlenségét fejezte ki a „harmadik kosár”-hoz tartozó kérdésekben elfogadott szövegrészekkel, majd az 1977-re Belg- rádba tervezett szakértői értekezletről szólva kijelentette: ott nem szövegekről fogunk tárgyalni, mint mostitt Helsinkiben, hanem konkrét lépésekről, amelyekért mi valamennyien felelősek leszünk. Olof Palme Ezután Olof Palme svéd miniszterelnök felszólalása következett. A svéd kormányfő hangoztatta: a munka, amelyet Helsinkiben és Géniben közösen végeztünk az elmúlt években, azon a közös meggyőződésen alapult, hogy a háborút nem szabad és nem lehet a nemzeti célkitűzések elérésének eszközéül felhasználni. Felhívta a figyelmet a fegyverkezés változatlanul magas színvonalára, a még megoldatlan helyi konfliktusokra és erőfeszítéseket sürgetett a katonai biztonság megteremtése érdekében. A tárgyalásokon félreérthetetlenül leszögeztük, hogy a jelenlegi határokat sérthetetlennek tartjuk. De nem láthatunk a jövőbe, s ezért azt is leszögeztük, hogy ezek a határok, a nemzetközi joggal összhangban, békés eszközökkel, megállapodás révén megváltoztathatók — hangoztatta Palme, majd hosszasan fejtegette: nem feltétlenül törvényszerű, hogy minden időkben „a két katonai tömb közötti egyensúlynak kell a békét biztosítania Európában”. Bruno Kreisky Bruno Kreisky osztrák kancellár felszólalásában hangoztatta, hogy az aláírásra kerülő okmány — amelynek tartalma, a benne érintett kérdések köre és jellege egyedülálló —, az államok közötti magaviseleti kódex a jelenkorban. De bármilyen átfogó és nagyszerű munkát végzett is az értekezlet — folytatta —, minden attól függ, hogy mennyire reális tartalommal tudjuk megtölteni az okmányban foglaltakat. Az európai biztonsági konferencia egy szakaszt zár le és egyszersmind új szakasznak a kezdete is, és ezért jelentős, eredményeket kell hoznia. Az osztrák kancellár — több előző szónokhoz hasonlóan — az enyhülés oszthatatlanságát hangsúlyozta, és sürgette a közel-keleti kérdés i békés rendezését. Urho Kekkonen A délutáni ülés következő szónoka Urho Kekkonen köztársasági elnök, az értekezleten résztvevő finn delegáció vezetője volt. Kekkonen elnök többek közt hangsúlvoz- ta: ,35 ország legmagasabb szintű politikai vezetői érkeztek Helsinkibe, az európai biztonsági értekezlet záróokmányának aláírására. Ez azt mutatja, hogy megvan a közös akarat a még rendezetlen kérdések megoldására összhangban a konferencián kidolgozott elvekkel. A Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmány kifejezi az egymástól történelmüknél, társadalmi célkitűzéseiknél és politikai rendszerüknél fogva különböző országoknak azt a közös óhaját, hogy leküzdjék &7. egymást elválasztó tényezőket, és arra helyezzék a súlyt, ami egyesíti őket: a biztonság fokozására, az emberek jólétének növelésére. A szónok ezután áttekintette a záróokmány főbb rendelkezéseit. majd a biztonsági értekezleten végzett munkáról kijelentette: — A jövőben további együttműködésre lesz szükség, hogy az itt elfogadott elveket átültessük a gyakorlatba. A jövőben is szükség lesz rá. hogv egyesítsük erőfeszítéseinket a jelen elvek alapján. Carlos Arias Navarro A portugál felszólalás elmaradása miatt a péntek délelőtti ülés első szónokaként feltüntetett Carlos Arias Navarro. spanyol miniszterelnök szólalt fel ezután, mint a csütörtök délutáni ülés utolsó szónoka A spanyol miniszterelnök beszédével kevéssel 6.00 óra előtt véget ért a b.iztonsáigi értekezlet csütörtök délutáni ülése. A konferencia pénteken délelőtt folytatja munkáiét.
