Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

Se&íÉheti a pályaválasztást, a miinkaerö-ut ást pótlást G ondul Máig. emlékszem, milyen nagy űrömet okozott ai édes­anyámtól nagynehezen ki­csikart engedély: inthetek dolgozni! Mert illőnek* jutt-i: van munka a ház körül is, jönnek a befőzések, lehet dol­gozni a kertben is-, 'no, .meg, hogy éppen most jöttem '-meg az építőtáborból es már rue- gint el ákarok menni hazad­ról. Végül mégiscsak enge­dett, hiszen a pénzre és eg? kis élettapasztalatra bizony* szükségem volt. Azontúl min" den nyaramból pár hét mun­kával telt el. Azon az emlékezetes, leg­első munkásnyáron az erdé­szetnél facsemetét kapáljam. Aki próbálta már, igazolni tudja: nehéz mesterség. Dél­utánra súlyos-dorongnak érez­tem a köves- talajon ugyan­csak kicsorbult élű kapát. Más alkalommal istállót me­szeltem, később, már egye­temista koromban gyapjúhul­ladékot válogattam egy pesti gyárban. Ötszáz és másfél ezer forint közötti összegek ütötték a markomat, sokszor elfáradtam, de sose bántam meg a munkavállalást. A pá­lyaválasztásban egyik. mun­kahely sem befolyásolt. de mindegyik, sokat adott: meg­tanította. a jól végzett munka értékét, a munkás kezek tisz­teletét. * Mindez a napokban jutott újra eszembe, egy beszélge­tés akaratlan ..lehallgatása" alatt. A „szünidős gyerekek­ről" folyt a vita két szak­munkás között. A középpont­ban ez a kérdés állt: Van-e haszna, értelme a pár napos, hetes nyári munkának, fo­ntok a szünidei fogdáikon vábbá az, érdeke-e a vállala­toknak. hogy komolyan ve­gyék ezt a feladatot, vagy csak elkerülhetetlen, nyűg­nek számító dolog... Erre a nvárra megyénk üze­meiből, Vállalataiból 3WJ2 fő­re jelentették be igényt. Ter­mészetesen a foglalkoztatott­ság ennél jóval szélesebb kö­rű — de csak ősszel, az ada­tok összegezésekor lesz teljes a kép. Sokat mondanak a ta­valyi és az előrejelzésben megadott számok is —, hiszen aslapveto változásokra nem le­het számritani. Sajnos, ez jellemző a mun­káltatás módjára is: csak a fiatalok .egynegyede dolgozott szerveseit formában, ' peda­gógus-felügyelet mellett. Miiért nem terj ed jobban ez a fog­lalkozta! ás? Az üzemek és az iskolák szorosabb együttmű­ködésére-. a pedagógusok be­vonásán! lenne szükség eh­hez. A pályaválasztásban, a tudatos pályairányításban fel­becsülhetetlen a haszna an­nak, ha szervezett, irányított tevékenységgel töltik a nyári munkát a diákok, nem pedig ténfergéssel. Sok gyárban, ahol égető munkaerőgondok­kal küzdenek, a leendő szak­munkások beiskolázás«. is több hiányszakmában megol­datlan. nem fordítanak még kellő figyelmet a nyári fog­lalkoztatásban rejlő lehető­ségekre ! A munkaerő-utánpótlás ér­dekéiben az eddiginél is több általános iskolás diáknak kel­lene megfelelő munkát adni. Igaz. 20ßl:15f!7 az arány ja­vukra a középiskolásokkal szemben, de még jobb lehet­ne!... A pályák megismerte­tését, a munka megszeretteté­‘Hlá&VÓl sét a megfelelő időben kell elkezdeni. Vannak persze jó. példák is: a pásztói járásban például a terület üzemeinek betanított és szakmunkás- igényét szem előtt tartva sok általános iskolást fogadtak. Tavaly 881:373 volt az arány, erre a nyárra a 354 fő igény­ből 204 általános iskolás, kö­zülük 248-an lányok, ami kü­lönösen jól segítheti a „női üzemek" munkaerő-utánpót­lását. Az ellenőrzések során, a vállalati értékelő jelentések­ből az derült ki tavaly is. hogy a diákok nyári munká­jukkal hozzájárultak a csúcs­időszak m uakaei'ö.-'sz ükségl e- tének kielégítéséhez, jól meg­álltak helyüket a toermető- murcltá ban. m unkategy eleim­mel kapcsolatos problémák nem voltak. A nagy mezőgaz- d;asági munkák sikeres elvég­zésében, a nyári szabadságok miatt keletkező üres helyek betöltésében idén is sokat várnak tőlük.. Ahol tudatos a káderfejlesztés, az után­pótlás biztosítása, ott a mun­káltatók arra törekednek, hogy a fiatalokat a választás szempontjából számba vehető életpályákhoz közel álló mum- k akörben fog 1 a tkoztassák. Közel ötezer diák tevé­kenykedik ezekben a napok­ban is szerte a megyében. Nem könnyű a nagy meleg­ben, a komoly termelési fel­adatok mellett velük is fog­lalkozni. de megéri! Túl kell látni a nyáiron,. a rövid szün­időn az iskola befejezéséig, a pályaválasztásig. Akkor nem nyűg, hanem segítség lesz a nyári foglalkoztatás. G. K. M. Könyvtárról — Rétságon A rétsági Asztalos János Müvelődésii Központ - könyv­tárosával. Csáthy Albertnéval beszélgettünk a nyári idény­ről. — A nyár a könyvtárosok számára „uborkaszezon”. Ke­vesebb a látogató, mint az őszi-téli időszakiban. Igaz. né­hány hétig elég sok dolgunk akadt, mivel a járás terüle­tén működő történelem, ké­mia és biológia szaktábor ta­nulói sokszor felkerestek ben­nünket. Rajtuk kívül eev nap a Hágáiban. 25—30 gyermek-' és 50 felnőttől vasónk van. A gyerekek és a nyugdíiasok kölcsönzik a legtöbb köny­vet. — Hány olvasója van ösz- saesen a könyvtárnak? — Több könyvtári egviség- ból áJiunkN Nemzetiségi bá­ziskönyvtár vagyunk. A rét­sági olyasó 885. A rétsági já­rás. Bánk és. Tolmács olva­sóinak száma együttvéve 1101 fő, Ez a lakosság 33 százalé­ka, ami számottevő az or­szágos 25 százalékhoz viszo­nyítva. — Mi szerepel a könyvtár programjában? Milyen mű­sorokkal teszik változatossá az intézmény életét? — Két író-olvasó találkozót rendeztünk. Az egyiket Rétsá­gon. a másikat Tolmácson. Czakó Gábor az ünnepi könyvhét alkalmából iött és nálunk járt Tamás Menyhért is. — Ezenkívül nyolc könyv­ismertetés. 44 könyvkiállítás. égy mesédéi,utóin, 18 könyv- tárlátogatás. 4 vetélkedő — melyet a közeli üzemekben működő szocialista brigádok­kal az együttműködési szer­ződés keretében rendeztünk — szerepelt. Ezek inkább az őszi-téli időszakra jellemző programok. — A könyvtárban az álta­lános iskolák alsó és felső ta­gozata számára Kincskereső klub működik. Az írás fejlő­dését, a könyv történetét ta­nulmányozzák. Ismerkedhet­nek a könyvtárral. A kincske­resők programját mindig kapcsolatba hozzuk az évfor­dulókkal és. az úttörő-expedí­cióval. — A klubod irányítása mel­lett jelenleg minden erőinket a vasárnapi nemzetiségi nap előlcészületeire fordítjuk. Az érdeklődőknek elmondlhati uk, hogy a műsor változatos lesz, Ozsvár Lívia Pásztor Ferenc FIÚK A LESHEGYEN Regény ;j#>. — Kát nem ártana egv kis hazai víz. Isten bizony, végig­szaladnék Pasaréten, ha most h i oo- ho,po haza ugor hatn ék. Hej. de lenne taps. móka. ka­cagás! Gyorsan, táviratoznék an vámnak, kezdjen hozzá a sombóccsi náláshoz. Elmen­nénk egvütt eav nagyot kó­szálni. Csakúgy feszítenének mellettem. Mert anva még olvan csin-i. hogy csak. Egy­szer meglátott egy vele. -* Karonfogva M(ásnan majdnem Hogy ki volt. az*a Mondtam neki. le- anyukám volt. liven 4 még. nem olyan kis nvúvasz- tott. mint te. Kész lett. töb­bé nem láttam.. — No, mama kedvence, ma­ga. mar a második gombóc* vitéz. Látom el kell küldeni a. szakácsunkat tanfolyamra, mert. maguk megeszik majd a tejemet. De most mái* en­gedjék szóhoz jutni ezt a csendes embert is. Mondja csak. hogy hívják, honnan jött? — Bagócs László határőr. Korom, tapasztalatom, szár­mazásom ellenére, szinte mindentudó vagyok. Minden­evőnek mondanának, ha ál­la,(fajta tennék. Ugyanis jár­taim rendes gimnáziumba, de csak két év:«, mert Freisinger tanár úr felismerte bennem a lusta kutyát, a evidert, a jég hátán, is megélőt, és maxi­malista lett velem szemben. Csak a minimumot teljesítet­tem, s úgy rúgtak ki a gim­náziumból, mint a tisztes úri házból a szopornyicás. macs­kát. Aggódó szüleim bekönyö­rögtek a papokhoz. Egy évig jártam lesütött szemmel, halk csendességgel, a bencések is­kolájában, aztán nagy ívben letaposiam onnan. Beálltam egy Hupka nevű furfangos úrhoz újságkihordónak. A család szégyene, a család al­ja és OTP-fiókja lettem. Az­tán Hupka úr bevezetett a •kertészkedés meghitt, u-öl'ői világába. Az kérem nagyobb üzlet, mint a maszek kötös. Mert a piacon még híre sincs a paradicsomnak, de a mi újságolvasóink már kap­hatnak tőlünk. Drágán, mint­ha aranyat vennének, de hát februárban friss paradicso­mot, jó paradicsomot csak Hupka úr szolgáltat, no meg én. Bagócs László. Első Kup­ica adjutánsa. — Ijesztgetni! akar? Nekem már van egy Jcupecem! A műkkor a. denevér kulát alcarLi aranyra, váltani! — Tudom, ez-en az őrsön, van Suhajda? — sóhajtott fel Bagócs, nagyon jól titkolt csaiom mentünk, meglépett. ió baba. dinnye, szép NÖGRÁD - 1975. augusztus 1., péntek Naponta együtt a művészettel Elég gyakran hallani meg­alapozatlan általánosításo­kat. Amikor egyetlen esetből von le, vagy vonnak le vala­kik következtetéseket, és rá­húzzák annak jellemzőit a többi másra, a hozzá hasonló­ra is. És milyen érdekes: a rpsszat könnyeben által áno- sítják. mint a jót. Miért? Ezt könnyebb elhinni talán? — Mindenesetre gyakran va­gyunk így a fiatalokkal,, is. Egy-egy nem kívánt, visszás eset kapcsát® „elássuk” vala­mennyit,. persze, az átlagot tekintve, mindig igazságtala­nul. Pedig a fiatalok, mint az akácfa, vagy bármely más fa, levelei úgy különböznek egymástól — holott lénye­gük ugyanaz. A balassagyarmati Nagy Agnes, amikor 1.9T2-ben a Ba­lassi. Bálint Gimnáziumban leérettségizett, a vasutat vá­lasztotta. Szükség 'tolt admi­nisztrátorra. s ő pedig szeret­te az utazást, hát jelentkezett szolgálatra. — Nem bántam meg, hogy a vasúthoz jöttem — meséli a barna, életvidám kislány. — Pedig sok fiatal nem szíve­sen vállalja az itteni munkát. Én jó brigádba kerültem, megértő emberek közé, — Értem, A munkában le­het egymásra számítani. De mi van azon kívül? — Ott sincsenek problé­mák. Ka valakinek segítségre van szüksége, nyugodtan szólhat akármelyikünknek, biztos, nem marad egyedül. De nemegyszer még szóra­kozni is közösen megyünk; moziba, színházba, múzeum­ba. — Ide azért mégis — anél­kül. hogy in diszkrét lennék — leginkább' kivel jár? — Helyesebb, ha ebben az esetben kiket mondunk. A barátnőimmé!. Egyediül soha­sem megyek, csak kettesé- vel, hármasával. így a leg­jobb. Előadás után mindjárt meg is beszélhetjük, amit lát­tunk. Közösen nagyobb, mé­lyebb az élmény ... Moziba egy héten kétszer is elme­gyek; persze, minden attól függ, hogy milyen filmet ját­szanak és milyen a hangula­tom. Vart, araikor a könnyű kikapcsolódást szeretem, más­kor meg a komolv téma érde­kel, Ha választani kellene a kettő közül:, végül Is az utób­bit választanám.. — Mit tud mondani a szín­házról ? — Oda ritkábban jártam. Ezután, viszont már többet fogok. A szocialista brigádok vetélkedőjén ugyanis a könyv- és hanglemezutalványok mel­lett színházi bérletet is nyer­tünk. Igaz. hogy ezek a Jó- zsef Attila Megyei Művelődé­si Központba szólnak, de ki­cserélhetjük az itteniekre. — Milyennek találja a szo­cialista brigádok kulturális te­vékenységét ? — Nehéz kérdés. Minden bizonnyal lehetne színvonala­sabb, rendszeresebb is. A kö­rül menyekhfez képest azonban ahhoz, hogy külön műszakion, járunk, hogy némelyik tag­napokig nem találkozik a töb­biekkel, elég jó. Ez főként ak­kor mtiltakozik meg. amikor valamilyen nagy megmozdu­láson. vagy vetélkedőn kell helytállni. Nem vallunk szé­gyent sosem, mert a részvétel­ből lelkiismereti kérdést csi­nálunk. Nagy Agnes szívesen olvas, műveli, magát otthon is. Há­zi könyvtára több száz köte­tet számlái. A szépirodalmi művek mellett főleg életraj­zi könyveket, főleg festők es zeneszerzők biográfiáit gyűjti. — A művészetek még a gimnáziumban ragadták meg az érdeklődésemet. A festé­szetet Farkas. Bandi bácsitól szerettem, meg a zenét a ne­met nyelvtan árnőmtől. aki­nek óráin nagyon. sokszor hallgattunk zenét. Az ember különösen fogékony az ifjú­korban, ilyenkor szinte min­den érdekli,, mindent tudni akar, tudásszomja határta­lan, Én már annyira meg­szoktam az olvasást, a mozi­ba járást egy szóval a mű­vészetek élvezetét, hogy nél­külük szegényebbnek éijezr nem önmagamat, sivárabb- nak az életem.. —ok— Napközisek nyara — nyári napközisek Még jó, hogy egy-egy frot­tírtörölköző „élőkét” kaplak a versenyzők, mert pár pil­lanattal a nagy lekvárecető verseny elkezdés« után, nőm. lokuklól a derekukig lekvár borítja őket. Nem néznek ki különbül a liasstfüjők sem... Szűnni nem. akaró derültség kíséri aiz esatevgomi és a sal­gótarjáni pajtások ügyességi vetélkedőjét. Az úttörő váltó« tábor ?4 lakója a salgótar­jáni tóstrandi napközás tábor 130 tagja állított ki egy-egy csapatot a közelmúltban egy vidám dáielőttön. X — Azok a gyerekek, akik év közben ritkán szerepelnek, vagy talán vissza is húzód­nak a szereplési lehetőségek­től, ilyenkor nyáron, az isko­lai környezettől távol nagyon fel tudnak szabadulni, öröm nézni ókét!... Bucskó A! adómé, a városi napközis munkaközösség ve­zetője, a Bartók Béla úti iskola nevelője látogatásunk­kor a táborvezetői tisztség betöltője. Elmondja, hogy a táibor indulásakor kétszáz— kétszázötven fős létszámú volt, de mióta betört a valódi nvár, a szabadságok időszaka, sokan elmentek a szülőkkel örömmel. No, még egy du­dás! — Ügy látom, nvár csak Hupka hiányzik! — nevetett az őrnagy. — öt nem csem­pészték ide magukkal?' — Ó, őrnagy elvtárs. Hup­ka már régen obsitott kapott, öreg cserkész az. Megrögzött agglegény, .nazarénus, vagy bicsérdista, vagy vegetáriánus vagy micsoda. Nem eszik húst. pacifista, nem iszik bort. és még ruhára is csak akkor ad ki pénzt, ha már kilóg a fara a nadrágjából. Van ogy biciklre, lehet vagy száz­éves. Még a kispesti sógorá­hoz is azzal jár. Nem fizet villamosra, inkább gyalogol. De az üzleti életben rendkí­vül korrekt. Ha egyszer Hup­ka azt mondja, ezért a mun­káért ennyi, akkor arra mér. get lehet, venni. Kérem az a Hupka mindig csak mosolyog káposztát eszik, sá’-garéoát. a'mat,, meg mindenféle füvet, mint a kecske, de olyan, szí­vós, mint egv öszvér Hajnrli kettőkor kel, este tízkor fek­szik és kezdi elölről. Én még egyszer sem láttam ásítani. Tgaz, egysze- bementünk a, tanácshoz. várni k-llett. El­aludt a folyosón állva. Akkor vettem észre, boev alszik, amikor beesett a titkárságra. (Folytatjuk) üdülni, a különböző táborok­ba. De van olyan napközis, aki „törzsvendég" elejétől a végéig igénybeveszi a napkö­zis tábort. Sok a hátrányos helyzetű tanuló, legtöbben egészen kis térítési díjért töl­tik, tartalmasán és 'kellemesen a nyarat. Mert mindkettőre lehetősé­gük van itt! Színes, gazdag program várja minden nap a diákokat. A táborrertd apró eseményeitől a strandolási#, a városkörnyék felfedezésétől a „nagy túrákig” (Balassa­gyarmat, Eger) sok minden igazolja ezt. Kilenc pedagógus — mind a hét rajnál egy-egy nevelő, a laborvezető °s a testnevelő dolgozik itt. van aki szinte egész nyáron. Ap­ropó: szeretnék jövőre meg­valósítani azt, hogy valaki elejétől a végéig ellássa ezt a tisztet. Gerléi Amdömé me­gyei napközis felügyelő sze­rint az még zökikenőmente- sebbé tenné a táborvezetést. Mert egyébként nagy önöm­mel látta, komolyan veszik azt a célt. hogy ne csak gyer­mekmegőrzés legyen a nyári napközis foglalkozás, hanem nevelő- munka. A vetélkedő vége usán Nagy Sándor testnevelőt is megkérdeztük a tábori felada­tairól. Hallottuk, hogy a sportszövetség megbízásából úszás-ktatást is vezet. a raj­nai»! ókba be’«lapozva p“dig láttuk, egy napon sem hiá­nyozhat a testmozgástól játék, a sportfog'alkozás.-— A testnevelés is segít abban, hogy igazi táborjelle- get ad'unk ennek a nyári napközis foglalkozásnak. Szívesen csinálom. Én is ta­pasztalom. hogv az év közben ügyetlenebb, félszegebb tanu­lók is bátrabbakká, talpra* esettebfcekká válnak. Ez ren­geteget jelent maid az őszi munkánkban!... Az úszások­tatássá 1 kapesol atban sokszor megkérdezik: van-e értelme, mennyi idő alatt lehet ered­ményt . elérni. Állítom, hogy van, hiszen a legfőbb célunk: eléírni a víziszonyok léküzdé­sét. Az. a gyerek, aki nem fél a víztől és egy kicsit is ügyes,, könnyén megtanulhat úszni. Persze, kell még eh­hez aZ állandó gyakorlás, amire sajnos, kevés a lehe­tőség. De itt most megvan! Az, hogy sfz őszre, a gyere* kék személyiségének formá­lására is gondolnak, több te­rületem érződik. A rajok összeállításánál ügyeltek or­ra, hogy a testvérek, barátok egy csoportba kerüljenek. Ha zordabbra fordul az idői a társasjátékok, a rajzolás, a diavetítés mellett olvasni is lehet. Jövőre a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának könyvtárából még tovább bővítik majd az olvasásai le. hetőséget. El kell mondani, hogy a tábor jelenlegi felsze­reltsége, korszerűsödése a tanácsi támogatás mellett a 'salgótarjáni üzemek szocialis­ta brigádjainak sok-sok i ti- töl.tött társadalmi munkaórá­jának köszönhető! „Megtérü­lő”. jó munka volt! Minderről a szülők saját masuk is meggyőződhetnek: a tábo'.-vezetés- péntekenként „nyitott napot” tart. Ilyenkor várják a szülőik látogatását, hogy elbeszélgethessenek arról hogyan lehetne a nevelést még jobban összehangolni, a család és a pedagógusok mi­ben tudnak segíteni, egymás­nak. X Búcsúzunk a tábortól, mely már a számi®'b)rú'ők zsivaja­iéi. hangos. Nemsokára meg­érkezik a tóstrandi vendég­lőből az ebéd — ami a sza­kács,nénik és a gyerekek s”g- rin.t is finom, bőséges. To­vábbi jó táborozást, sok él­ményt kívánunk! G. Kiss Magdolna Mai tévéarán Satunk 20.50: Csontváry. Kovásznál György tévé látó­ké,nsk alcíme: ..Jelenések egv festő életéből”. Jelenések — és nem jelenetek, vagv epi­zódok: a-/ író látomásai mv látomásos erejű nagv művész­ről. A tévéjáték őt. élesen el­különülő részre tagozódik: mindegyik rész más-más stí­lusban íródott — a zenei kvadrofónia mintájára külön­féle hamgeffektusokból áll össze az egységes ha-nsaáskéo. Az első részben megismer­jük a művészkor társak és C'son.tvárv viszonyai. A má­sodik részben eav kiállításá­nak kudarcát látjuk: a har­madikban a Tarrócsk óz ság kapcsolatkeresését a *'és- tővel: a negyedekben halé--* pillanatának vízióit: s az ötödikben azt az árverést, amelyen Csontvárv kéoei majdnem szekértakaró' Pony­vává váltak. de egv fiatal építész — a, ina is élő Gerló- czv Gedeon, — megmenti az öi'ükkév ailósá gmak. Főszereplők: Öze Laios. Sztankav István. linké László. Benkü Gyula.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents