Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-31 / 204. szám
A • ? ♦ íi i 2 ' V . 4 * * (T Kiránduló brigádol Múlik a nyár Kásánk képzőművészeti (ilkolócsnportiui váci Duna-műhely Vác; összetett valóság. A műhely tag-ág» néhány allűr mindmáig szerves folyamat, elsősorban Cs. Nagy András természet heggyel és a Duna- lommal átrendeződött (a mely éppen sokrétű eszme Mizser Pál- Hock Ferenc, val övezi az ipari környeze- szentendrei Pirk János es nye és minősége révén az uj Hídvégi Valéria és Nagy B. tét, s azzal ötvöződve új lát- Csikszenlmihályi Róbert, ki- képzőművészek új közönséget István művészete reprezen- ványt eredményez. A fejlődő vált a csoportból), de a váci neveli. J .tál. Fejlődik az üzemi tárlaipar nemcsak találkozik az központú Duna-műhely őriz- Sikerült-e a táj és a szoci- tok rendszere. melyet elsósor- aszállyal. dianem át is ala- le é* növelte Dunaóogdány, alista embereszmény ötvözé- ban a Forte gyárban és Du- kítia a vidéket. Füstporosak Zebegény, Srődliget ég Főt, se az új művekben? Ha a nakesüu forgalmaznak. E te- a fák. gyárkémények eme;- Nagyina: os hagyományait is, va asz nem is teljes- de biz- kintetben lüktető társadalmi kednek a völgyben, hajók az ott élő- és alkotó Kristóf tató. Megnövekedőit az em- mozgás figyelhető meg — a szántj .k a folyó vizét. A János. Hock Ferenc, Dániel be ábrázolás. előrehaladás Mechanikai Laboratórium- képzőművész itt egyszerre ta Kornél, Iglay József, Lőrinez történt a művelődéspolitika ban szinte az üzem minden látkozik a táj felemelő látó- Vitus és Bsrtalan Ferenc és a művészet talá'hozásában dolgozója megtekinti a kíállí másaival, és a munkáshétköz- közreműködésével. — egymást támogatják. A tásókat s a vendégkönyvbe napok sokszínűségével —. ha Emellett természetesen a társadalmi szervek azzal, hogy jegyzi véleményét, igazi frető, szobrász, grafi- váci valóság festői, szobrászi megrendel .-sekkel látják el a A . Duna-műhely évente leus _ akkor ezt a komplexi- értelmezése is felgyorsult, művészeket, s a közterek mutatkozik be váci tárlaton, t ast szükséges megragadnia. Felgyorsult, hiszen Peukert szobrászi benépesülését szór- de 1974-ben már Szolnokon Itt alakult a Duna-műhely Károly, Lipovniczky László gilmazzák. Ennek keretében is hírt adtak tevékenységük- 1987-ben azzal a szándékkal, életművéhez társult a minő- Vác Kiss István, Kerényi Je- rői. Egyenletes fejlődés ered- hogy egyaránt ápolja a helyi ségben gyorsan felívelő Mi- nő, Mikus Sándor, Marion ménye, hogy Hock Ferenc tradíciókat; művekben egye- zser Pál, Hídvégi Valéria László, Varga Imre. Csikai pannója Kiskunhalasra késit! a táj és a társadalom művészete - — és Cs. Nagy Márta plasztikáival gazda- rült. Lőrmcz Vitus tűzzománaiénlatait, figyeli az. európai András, Mohos József, Sá- godott. s kijelölték Gyurcsek caínak Becsben volt jelentős eredményeket Megíogaíma- rog András Miklós. Gyurcsek Ferenc Dózsa-szobrának a sikere. ' ‘................ ~ Ivészcsoport szellemi s zívós tér- egyre hét a környék ipari munkás- szemlélettel, friss energiák- nyezetben kívánja elhelyezni, kább hivatását. Ápolja a haságának, elsősorban a róna- kai egészítették ki a már ré- A fövő feltétlenül sürgeti a gyományakut, megteremd, a mos ütemben fejlődő Vác sebben itt festő Gaái Imre, maecénatúra és a munkását)- munldskő-őnsig és a műve* városnak a képzőművészati Mikes István működését. Egy rázolás, a váci hétköznapok szét kapcsolatát. A művek nevelésé". Államunk több vá- iáéig tagja volt a Duna-mű- festői megörökítésének együt- gondolati gyarapításával ar- ci műteremlakás építésével, helynek id. Pál Mihály, Sza-. tes felgyorsulását, reálisan ra törekszik, hogy a hazai élés festők, szobrászok iMfi- bő Edit, ifj. Pál Mihály, akik ez képezheti a csoport műn- vonal elnyerésével párhuza- hivasával.’ cselekvő szőveUe- erősségét képeztek a csoport kajának és céljainak mara* másán — a vásárhelyi, széni- gese volt a Duna-műhely •szobrász! tevékenységének, s déktalan megvalósulását. endrei, vasi, nyírségi, pécsi, többrétű feladatvállalásának, komoly szerepük van abban, örvendetes, hogy a szobrá- miskolci képzőművészekkel Ami a helyi tradíciókat il- hogy a plasztikai térnyerés is szí, grafikai alkotások minő- közösen, európai rangon adjon jeti komoly fejlődés tapäezv- megindult ebben az ipari sőge Gyurcsek Ferenc és Sá- vizuális hírt népünk és szoci* falható az alkotó munka környezetben. A hagyomá- ros András Miklós munkás- aPsta kultúránk termő erejé- mnnnviségi és minőségi ér- nyok ápolása rendszeres fi- »ágában felzárkózott a festé- rőL tőimében. Igaz. hogy a Duna- gyelemmel az Indulástól szét eredményeihez, melyet L. M/ V Sokféle távolságról beszél, tspasztala'csere is többet je- hetünk Ma már a földrajzi- lent a gyakorlatban. ..) a két hely közötti távolság győzhető le talán a legköny- — Miről szamo • nyebben. »Nehezebben meg- <v>!‘°*í a alJanüan c fogható az egyes embereket dott levelekben. ás közösségeket egymástól _ A veszprémiek számára elválasztó út hossza. h:- a brigádmozgalom eredmé- szen különbözhetnek az egye- nyej a Iegérdekesebbek, hí. dűl meg-ett út mértekében és s/en ^ zömében betanítod sok-sok minőségi tényezőben munkás<3k doig0znak, rövt- A földrajzi távolságot tehát debt> jdeje ismerik egymást, legyűrhetjük peldau) a Sál- Szinte szokatlan. amikor a gotarján es Veszprém közötti kötóg programokról beszámo- 2Í0 k.'ome^n ls _ nehezebb ]unk> h<ygy milyen öaszeíor. a tarta.mas rott a kollektívánk! A Gaaa- rin-brigád 1959 óa. a lakatos 1980 ó*a részese a szocialista brigídmozgalomnak- az &f, illetve négy arany koszorús jelvény mellett sok más jutalom, kitüntetés van a birtokunkban. Szinte mindenki itt — Tavaly nyáron kezdő- van a kezdő brigádokból! Sok doth Két brigád látogatott a a közös élményünk a szabad- gyárunkba a veszprémi • Ba- időben is: évente kirándu- kony Művek-ből. Ki fogad- lünk. több alkalommal me- ja őket a gyár kollektívái kö- gyünk együtt kulturális ren- zül? F.z nem csupán hozzáál- dezvénvekre. Mi is szerződést iás kérdése: csak ahol meg- kötöttünk a Kohász Művelő- szokott az évenkénti egy-két dési Központtal — könyvtári kirándulás, ahol van brigád- rendezvények, színházi elő- kassza, ott oldható meg az, adások, könyvismertető elő- hogy viszonozzák majd a adások és rendszeres informá- veszprémiek látogatását. Ezért ció mindenről — ezt nyújtot- esett ránk a választás, a hu- ta ez,a szerződés, zalroű GYGO két brigádjára, a lakatos- és a húzókőcsiszolö r r , vázolja az utób- Lehet 200 ezerrel a közeledés, együttműködés. a barátság terén. Az SKü két brigádja erre is kísérletet tett. Csereutazás brigádra bi közösség vezetője, Sándor a kiindulást. Bálint kevesebb ? — Amikor itt voltak, meg- _ Másról is híres a I***. torbrigád, nemcsak a veszprészerveztük számukra az eresz vény! szállást, bemutattuk Pásztor Ferenc: FIÚK A LESHEGYEM Regény jegyezte meg keserűen az retlegények, akiknek annak meg mi értelme van, hogy évente egyszer feketébe öltözik, elbújik a világ elöl, hogy ne lássák a könnyeit? — Annak? Van egy nagy differencia. Én láttam a halottakat, megjártam a pokol tornácát. Tudom, milyen, és nem tudom elfelejteni. Nekem ez belső parancs. Engedelmeskedem. — Bennünk nem szólalhatnak meg ilyen belső parancsok? Talán alkalmatlanok vagyunk arra. hogy érzelmeket is hordozzunk? Miért ne nem engedhetnék meg nekünk. 60. A következőket mondta el: „Ült voltam, amikor szegény Csik Mártont verték. Szót emeltem az érdekében Farkas István tüzér főhadnagy úrnál. Kértem, ne bántsak, mert az az ember súlyos beteg. Erre nekem estek, engem is vertek, mint egy rossz lovat. Elvesztettem az eszméletemet, hetekig nem hallottam, alig bírtam hajolni, any- nyira elverték a vesémet. Nem tudom, mi történt Mártonnal. A temetését nem lát- öreg és a papírokat nézegette, voltak gátlásaik. Minden gya- hogy magunk végezzük el a hattam, mert abban az idő- — Valamit nem értek, Fran- hús moccanásra tüzeltek, azt Kor vizsgálatát. Senkinek nem ben magam is félhalott vol- dl bácsi — húzódott az öreg pedig maguk döntötték él. szükséges vakon hinnie. Így tam. Annyit mondhatok, hogy mellé András. — Ezreket, hogy mi a gyanús. Egyébként a mi módszereinkkel jobban Farkas István tüzér főhad- tízezreket tartottak fogva, pontosan tudom, pontosan ér- tájékozódhatunk visszafelé is. nagy szadista vadállat mód- egy-egy táborban tömegek zeni én is, mit gondolsz, mit előre is. Azt pedig nagyon ját’g viselkedett. Akkoriban a voltak. Miért nem törtek ki. érzel, fiam! Bennem ez egy köszönjük, hogy segít nekünk régi Lengyelország területén, miért nem lázadtak? Hogyan kicsit veszedelmesebb idő- —■ mondta Csik inkább ma- Vlagyimir Volenszk közelében törődhettek bele ilyen szőr- szakban dolgozott. De mondd, gának, az asztallapot lesve, álltunk. Tüzérek mellé osztöt- nyű sorsba? Nem volt ez a komolyan gondolod, hogy — Csak attól akarlak meg- tak be, lövegállásokat építet- tömeg egy passzív, gyáva pontosan azt a helyet akar- óvni, drága gyermekem — tünk. Egy esetben azt a hírt anyag? játok megtalálni, ahol a ölelte magához Andrást az hozták a főhadnagy félderi- — Messzire mész. fiú! — nagyapa sírját tudhatjátok? öreg —, hogy ne akarj többet tői. hogy a településen par- pattant fel az öreg. — Azok- — Erre kevés a rémé- levenni a batyunkból, mint tizánok tanyáznak, a lakosság nak az embereknek java része nyünk. De abban biztos va- amennyinek értelme van. segíti őket. bújtatja a parti- éppen a bátorsága, tenniaka* Byok, hogy utazunk. Nekem Sötétedésig beszélgettek, zártukat. Porrá lövette a falut, rása miatt került olyan hely- is, apának is, Zsuzsának is Korabeli újságkivágásokat ra- Nem- maradt, életben egy em- zetbe. Legyengült, árnyékem- el kell jutnunk Suchába. Hi- Kosgattak össze, egykori ha- ber sem. nem maradt a tü- berek voltak. Mitől lett vol- szem. hogy olt van a nagy- dijelentések szövegeit illesz- zérségi tűz után egy ép ház na fizikai és lelki erejük? Da apa sírja. Ha. hiszem, akkor tették a túlélők vallomásai- setti. Ez a Farkas István fő- még így is sokan kitörtek, igaz. Ha igaz, akkor apa ls hoz. Végül is visszatért meg- hadnagy egy református püs- sokan fellázadtak, ellenáll- annak véli. Ezt meg kell ten- szokott jókedvük. nevettek. pök fia volt”. tak. Az esélyük szinte egyen. __ Kezdhetnénk az egész lő volt a semmivel. Mégis. n i! mókáztak, kivételesen elousz- Tisztelet érte, de értei- tftották Franci bácsi minden névsort ilyen firmákból. Ezt Képzeld csak el. ötszáz em- metlenség — motyogta fá- élelmiszer-tartalékát. Az öreg a Farkast nem Ismertem, de bérré ötven keretlegény radfan Nägel Franci bácsi. — kivelelesen lekisérte ókét a Érzelgősség. Az élőket kell taligaúton. egészen a szőlők megóvni! végéig. Ott mondta a lány— Megbocsát, Franci bá- nak. esi — csattant fel a lány, (Folytatjuk.) hozzá hasonlót többet is. — ügyelt. Méghozzá olyan ke4 NÓGRAD - 1975. augusitus 31.. vasárnap j , , , ,, miekkel kötött együttmüköSalgotarmn minden fontosabb d£sröl.. és szebb helyét, gyárlátoga'ásra és városnézésre kísér- — Egy szép kirándulás lett tök őket <js fedeztük egy fe- az eredménye ennek a másik hér asztal melletti brigádig- dolognak is. Elvállaltuk a lá’kozó költségeit. Akkor ke- Saigó patak kitisztítását tár- rült szóba először az egvüri- sadalmi munkában. Negy- működési szerződés* megköté- venöten csináltuk, a családta- sének gondolata — folvtatia gok is segítettek. A 2700 a lakatosbrigád főnöke, Tóth munkaóra jutalmául 40 ezer’ István, s forintot és egy ingyen buszt .... , _ , , , adott a vállalat. Egy cég álElmondjak, hogyan folyta- ,ít61 negyedmilliót akart todoit ez a kapcsolat .den kérnj ezért a munkáért... A februarban-marcusban pén„ből futotta b6ven a vesz- Hortobágy1 Andrással a ko- émi kirmdulás meUett. egv haszat. üzemek salgotarjam kétn miskolci ú, is. aho- gvaranak munkaverseny-fele- vá már a családtagok is elmével harmasoan elmentek jöhettek A diósgVóri- vár, Veszprémbe, megbeszéli» az Lillafüred, a miskolci Dérv- ottamakkal egy tartalmasabb, Múzeum emlékével 1öt- hosszabb tavu egyuttmuko- tün yissza Ha az elnJ.]t des lehetőségeit es elokeszu években ^ kirandulásokra u f U ,Vl" visszagondolunk, azt hiszem, szontlatogatast. Márciusban _ 7 , ,_. . . e lkészült a szerződés is. ,me2e:te />sszedobm a jutalompenzeket a közös kasszaSzerződés, tapasztalatcserére ba... / — Hogyhogy, az pénzjutalmakat is? Mutatják a másolatát, olvasgatom a pontokat. Első heegyeni mások— Igen, ez furcsa nak is, de végül a brigád .............. dolga, hogy így döntött. Volt l yen szelepei a kölcsönös ta- mar ebboi feleségével együtt jekoztalas kötelezettsége: a egyhetes beutalóval füidőhe- gazdasagi elet, a mindenna- jyen nem egy brigádtag, és pos termeles, a szocialista bri- nagyon jól jön a túrákra. gadmozgalom eredményeiről, A be.s7.élgctés végén viss'za- gondjairol. Rögtön ezt követi kanyarodunk az augusztus a művelődés, az egyűiteles cleji háromnapos veszprémi eseményeiről való folyamatos úthoz, és a folytatás, a lo- beszamolo ígérete. A továb- vábbiópés eshetőségeihez, biakban a gazdasági segítség- — Az a baj lyogy a gazdanyújtásról, a kölcsönös látosági együttműködésre nem gátasokról szól az írás. lel- sok lehetőségünk van. Másik merül bennem önkéntelenül dolog; ha {enn is marad a is a gondolat: ha ilven élő az jb Kapcsolat, minden évben igény a tapasztalatcserére, ta- nem tudunk csereu^akat szer- lalkozókra, akkor miért nem vezni_ De van olyan megol. hallhattunk arról, hogy a va- dás, amit a szerződésünk ros üzemeinek hasonló terübiztosít, hogy kibővítjük ezt létén dolgozó kollektívái köt- a kapcsolatot- más brigádok nek hasonló szerződéseket? A bevonásával. Ez járható út, gazdasági együttműködés Jtt hasznos másoknak is! még hasznosabb ■ és egyszerűbben kivitelezhető, a kulturális G. K. M. Mai tévéajánlatunk , 20.35: MESÉLŐ VÁROSOK ki szégyellné jobban niegne- — LONDON. vezni azt a kis helyiséget, A Mesélő városok sorozat amelyet felesége távozta után most Londonba kalauzol és bezárva talált, sőt még viz- a műsor hagyományai szerint csobogás zaja is hallatszott néhány egymáslól is különbö- onnan? Albert (Márkus Lász- ző irodalmi művel eleveníti ló) nyomozni kezd, ki szeme? a világváros hangulatát, retné deríteni, ki van a mel- Jelen esetben három kis lékhelyiségben, ám «z a nyo* dráma van hivatva bemutatni mozás oly áthághatatlan aka- Londont és a londoni embert, dályokba ütközik, mint az Colin Finbow: Péntek este angolok közismert szemér- van, Alan Plater: Izgalmas me... este és Tom Stoppard: Esszé- A műsort londoni képsorok rű magyarázat című műve. egészítik ki: Avar István és Közülük talán a közbülső Mensárós László pedig Lon- ,,Izgalmas este’’ hősei a leg- donról szóló verseket mond igazibb angolok. Mert vajon el.
