Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-29 / 202. szám
Mai tévéajánlalimk Rárósi fák alatt í 20.05: NYITOTT KÖNYV. ILLÉS ENDRE: ÖRVÉNYEK KÖZÖTT A Nyitott könyv mai műsorában olyan fró új könyvét mutatja be, aki maga is szenvedélyesen igyekszik bemuiatni másokat. Illés Endre mesteri Krétarajzai után, amely sorozatban saját kor társairól vall, csokorba gyűjtve műveik legszebbjeit, most a novellista Illés Endrével ismerkedhetnek. A kötetből, amely örvények között címmel Jelent meg négy novella került feldolgozásra. Illés ezekben nemcsak prózaírói, hanem drámaírói erényeit is felvillantja, kikeresve az emberi élet jellemző, nagy pillanatait. A négy novella: Alvilág, A hullaszekrény, Paradicsomlé, örvények között. Ez utóbbi, a címadó novella íiőse írnok az ezredirodán, s azáltal, hogy ő kezeli a katonának behivandók kartonjait, élet-halál ura — eszköze. Maga is eltöpreng e felelősségen, s egy napon kiemel egy kartont a behívan- dók közül. A háború befejeztével azután elindul, hogy megkeresse azt, akinek az életét — talán — megmentette. * A szécsknvl járási úttörő- elnökség. a járási művelődés- ügyi osztálv. a Hazafias Neb- front járási bizottsága, a iá- rási könvvtár. valamint a járási művelődést közbont hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára eyermekrsiz- oályázatot hirdetett. A beérkezett oá'vamurtkák legiobb- jaiból kiállítási: rendeztek. A rendező szervek a húsz p’ko- tót meghívták a rárósi szaktáborba. X A gyermekek nagy szakértelemmel keverték a színeket. biztos vonalvezetéssel alakultak ki a különböző formák. A oaoíron meae’eve- nedett a gyermekek lelkivilága. Pár óra alatt minden megszületik, ami a kéozelet világában él. Csoportban dolgoznak a kis művészek. Sz. Végh Erzsébet tanárnő, a tábor szakmai vezetőié ott sétál a gyermekek között, figveli munkájukat, irányít, tanácsot ad. — Ne részletezz. Lacikám, esvütt vázold fel az egészet, ígv jobban látod, hocv mit akarsz csinálni. — Figyeld csak meg azt a növényt, mennyivel me’egeb- bek a színek, mint a te papírodon, Ebből a zöldből vigyél fel. mindjárt más lesz — tanácsolja az egyik nebulónak. — Sanvikám. egészen üeves a munkád, csak itt a fénv és az árnvék hatását lobban hozd ki — adta a szakmai tájékoztatót a tanárnő. Alfonz a következő tanácsot kanta: Jó a kén. csak ide kívánkozik egv sötét folt. ami az egyensúlyt helyrehozza. — Erzsiké, lapjával hűzd a krétát — kapja a tanácsot egv kislány. És a gyermekek megfogadva a* tanácsot. dolgoznak, hoev a kép még jobb és szebb legyen, min.t a tegnapi. A táborban a iárás legjobb rajzolói vannak — köinuimiiiiiiiii iiiiiimiiiimmnimiimiiMi iilíjliiillimimmiiímitmli l1lllilllillillimttiiiiMMllliililmiimiiiiiiiiitmiiiimiiitnillflllillilHllllliillimijiiiiii'iMM',iiiiii>iiini„iiiHiiiiiiiiiiiiHi!iimmii" Palóc föld, 1975\4 Gazdag tartalommal látott napvilágot Salgótarjánban megyei társadalompolitikai, irodalmi és művészeti folyóiratunk, a Palócföld idei negyedik száma. Mindenekelőtt a Változó valóságunk rovatról néhány szót. E rovatban ezúttal kiemelten foglalkozik a lap a műemlékvédelemmel. Schneider Miklós a ■ műemlékvédelemmel kapcsolatos szemléletről értekezik. A szerző helyteleníti az egyoldalú gazdaságossági szemléletet, s ami —■ esetenként — ebből iskö- velkezik, a műemlékek felújításával, fenntartásával kapcsolatos problémákat. Csak egyetérthetünk azzal a véleményével, hogy a szocialista bazaíiságra való nevelésben milyen fontos és sajátos szerep jut a műemlékeknek is. Dr. Somoskeőy- István dolgozata műemlékeink minőségéről és sorsáról — terjedelméhez képest — átfogó képet nvújt Nógrád megyei műemlékvédelmük legfontosabb törekvéseiről, az eddigi eredményekről. A szerző' szól arról a későbbiekben is helyesnek bizonyult döntésről, melyet az Országos Műemléki Felügyelőség és megyénk vezetősége 1968-ban hozott, s miszerint az anyagi eszközöket Nógrádban három kiemelt műemléki együttesre összpontosítják, ^a szécsényi várkörzetre, a hollókői népi építészeti rezervátumra és Pásztó történelmi - magjára. A cikkben említett kereken 300 megyei műemlékünk közül csaknem félszáz úgynevezett első osztályú műemlék, s ez még akkor js számos jő lehetőséget tartogat például a nemzetközi és hazai idegenforgalom terén is megyénk számára, ha az emlékanyag meglehetősen szétszórtan helyezkedik el. Hiszen — amint azt dr, Somoskeőy István is hangoztatja —, az idegenforgalom nálunk is erőteljesen hozzájárulhat ahhoz, hogy a múlt hagyatékából eleven örökség legyen. Vadas Andor szintén a műemlékvédelemről szól, az építész szemével. Mint írja, mai építészetünk az előző korokból ránkmaradt települések továbbfejlődése — bővítés, vagy rekonstrukció — formájában jön létre. Jó példa erre Szécsény, Balassagyarmat, Pásztó, de Salgótarján is. Mert hiszen a megyeszékhely rekonstrukciója is történelmileg örökölt településszerkezetben megy végbe, hangoztatja a szerző. Részletesen szó! arról, hogy az utóbbi időben valamennyi jelentősebb településünkre készültek rendezési tervek, amelyek hosszú távra szólnak, s egyik tényezőjük a település épületállományának értékelése. Ezáltal a műemlékek e tervekben mintegy távlati funkciót kapnak. A szerző példákat is hoz erre. A műemléki témákat mintegy kiegészítendő Leblancne Kelemen Mária dokumentumokat ad közre a megyei műemlékvédelem tárgyköréből. Szabó Ferenené időszerű kérdésről ír. amikor a pálva- választást választja cikke tárgyául. Mondandójából kiemeljük azt a részt, amelyben az iskola központi helyét elismerve a pályaválasztásban a gyárak, üzemek, a munkahelyek szerepét hangsúlyozza. Igen izgalmas képet villant fel Kiss Aurél Diplomaosztás című írása. A szerző hal ..friss” diplomással beszélget, ifjú pedagógusokkal az indulásról; a gondokról, sikertelenségről sem hallgatva. A fiatalok által felvetett problémák gondolatébresztőek. A bejáró dolgozók életmódjával, a kétlakisággal két írás foglalkozik, Kő-Szabó Imre riportja, s Jakab Ferenc írása a kétlakiság természetéről, ez utóbbi vizslási példák alapjan. Egy több cikkből álló sor első részeként olvassuk a lapban Dévényi Róbert tanulmányát az amatőr szíh- jálszás és a munkások kapcsolatáról. A Népművelési Intézet és a SZOT által meghirdetőit pályázaton első díjat nyert pályamunka tanulmányozása megyénk munkáskulturális hagyományait vizsgálva is rendkívül időszerű, s különösen hasznos a közművelődésben tevékenykedők számára. A szépjrodalmi rovatból kiemeljük a Szlovákiában élő Veres János fordításait, aki néhány sikerült versfordítással mintegy ablakot nyit a szlovák költészetre a Palócföld olvasói számára. A Körkép rovatban Csong- rúdy Béla, Kiss Aurél, Lakos György, Rásó József, Hor- pacsi Sándor tömör értékeléseit olvashatjuk. Czinke Ferenc folytatja a megyében élő iparművészek bemutatását. Mészáros Erzsébet után most Csemán Ilona keramikusművésszel beszélget: — lólh — zölte a tanárnő. — Ezeknek a evermekeknek többet kell adni a rajzóra kereknél. Az a ia nelvem az. hogv félretéve a kénvszerhatásekat. a gver- mek masa válasszon. Nyilván témairányífcásra és motiválásra szükség van. A gyermekek több »ooort- ban dolgoznak. Az (tavesep- bek mode'lt raizolnak. Van aki grafittal, míg mások krétával dolgoznak. Sztanedk István az agyagot vélasz'otta munkaeszközül, ö szobrot készít. Egv másik csooort csendéletet fest. Két tanuló a rárósi tái egy részét örökíti meg. — A több téma azért is ió. mert ígv a tanulók érdeklődési körüknek megfelelően tudnak választani. Elég széles skálán mozog a felkészültségük. ami érthető, mert van olvan gyermek, aki most maradt ki az általános iskolából és olvan Is. aki most 'esz Ötödikes. Ha már a differenciáltságról ■ beszélek, feltétlenül meg kel! említeni az endrefalvi gyermekek ió fej- készü’teénét. A . rögtönzött kiállítás nla- kátiait nézegetem. valami hasonlóságot. közös vonást fedezek fel a két munka között. — A plakát funkciójának, készítiésmódjának megbeszélése után fogtunk hozzá a munkához — mondotta Sz. Végh Erzsébet —. a témát mindenki szabadon választotta. Elindítottuk a magnószalagot. ame!ven a békéről és a barátságról polbeal-da'ok voltak. A zene érzelmi- hullámokat váltott ki a gyermekekből, ezek hatása alatt készültek a képek. Mi sem természetesebb, hogv az alkotások között ott vannak az úttörőélet élményeit megörökítek. Túra. tábortűz. zászlófelvonás, iáték, mind-mind élmény hatására készült. A gyermekek a ralzolás. festés mellett élték az úttörőtábor életét. — A túra. vetélkedő, tábortűz, játék, fürdés, ügyelet, naoirend a mi _táborunkból sem hiányzott — magvarázta Vadas Ilona táborvezefő- helyettes. — A gyermekek két részletben öt órát rajzolnak. A többi időt a tábori élet töltötte ki. Kár. hogv ílven kevesen Voltak. mert az igazi tábori hangulatot nagyobb csoporttal könnyebben ki 'ehet alakítani. Ha kicsi is volt a tábor létszáma, azért a záró tábortűz. az ilyenkor szokásos karnevál a szaktáborban sem maradt el. Amikor a táborban Jártunk* a a vermeltek már a másnapi karneválra készültek. A ie'mexek hűek voltak a rajzosokhoz. Kovács A'fonz Endreüdvá- ról jött. ígv foglalta össze vétem ón vét;-— Mi mindnyájan szeretünk rajzó1 ni és itt szakmai irányítással kié’he'tük ezt a szerctPtünket. Töhb szakmai fogással ismerkedtem meg. Az ismert technikát periig tovább töké'e'e-íiettem. Kár. hogv jövőre már nem lehetek itt. mert az idén befejeztem az általános iskolát. Alfonz barátjával. Ba’ázs Péterrel elkészítette az e’ső szaktábor lelvén vét. A hatalmas mozaikkép a többi alkotással eavü+t megőrzi a rárósi szaktábor emlékek. — Sok új ismet‘et‘e1 és él* ménnvel térek innen haza —■ mondotta Tóth Sándor szé- rsénvi pajtás, a tábor egvik leghevesebb raizolóia. Deák Ritának a ragasztási technika tetszett. — Nekem az is tetszett, hogv itt. a táborban mnde'lt is rajzoltunk, az iskolában ilyent még nem csináltunk — nvllatkoz'a Pesák Judit lu- dánvhaiászi kislánv. — Naigvon gyorsan eltelt a táborozási idő. Én na° von sokat tanultam. Ami ió volt. hoev nem tanteremben dolgoztunk. A rajzolás mellett sok úi úttörői átékot: éneket ismertem meg — vélekedett Reszlkid András, aki Rimoc* ró1 jött a táborba. Naav Sándorral, a járási úttörőelnökség elnökével már Szécséovben beszélgettünk. — A pajtások munkájából kiállítást rendezünk. A tábor aiivagi kiadásait a tárás termelőszövetkezetei fedezték.' amiért ezúttal is köszöne'et mondunk. Terveink között szerepel, hoev az elkövetkező években is rendezünk hasonló jellegű szaktábort. Sz. r. 1 Ingó villám a gyermekeken Ausztriában, Salzburg szövetségi tartományban a kisiskolás tanulókat „ingó vil- lóm”-okkal látták el, a biztonságosabb közlekedés érdekében. A kisdiákok, főleg télen, gyakran sötétségben és ködben igyekeznek az iskolába. A sötét téli ruha és a bizonytalan látási viszonyok miatt a gépkocsivezetők gyakran képtelenek felismerni az út szélén haladó gyermekeket, s emiatt számos baleset történik. A háromszögletű ingó villám olyan, mint a kerékpár macskaszéme; amikor egy gépkocsi fényszóró kévéié éri.' felvillan, és figyelmezteti a vezetőt' az előtte haladó gyermekre. A gyermek iskolatáskájáról vagy kabátjáról lógatják le, úgy, hogy elölről es hátulról egyformán érhesse a fény. E '„stoplámpa" ingaszerű mozgása a hatást még növeli. 4 NÓGRÁD - 1975. ougusitus 29., péntek — Pont te kérdezed. Samu. Mintha nem ismerné’ek. te szövegtáda! Egyébként természetes. Gondolom, nemcsak a katonaiársai vagytok Bélának, hanem a barátai is. — Látjátok, mondtam én, hogv irtó aranyos ez a Pécsi. Megmondtam, ti meg azt hittétek, hoav csak linkelek. Mert tudod — fordult a lánv felé —. legtöbbször csak rólad beszéltem, meg a kutyámról. — Jól vám, elvártam — nevetett a lány. közelebb húzta magához Bélát, mindenki előtt megpuszilhatta, hogv bizonyítson. — Kiről beszéljen az ember? Arról, akihez tartozik. Végre Golubios is hozzájutott eav-két falathoz. Gvorsan, határozottan. céltudatosan evett. Nem aprózta, nem finomkodott. Tele száiiál, révedező szemmel nyelte "a réteseket, s vizslán leste Takács kését, hoav mekkora szeletekre aorítia a mákos bei°lit. Tele szájjal is beszélt. — Milyen rendes vagy. Pécsi. pedig hogy utáltuk egymást? Soha nem hittem volna, hogy ennyire belédesek! Pásztor Ferenc r FIUK A LESHE< EN Regény Többen nevettek. Márta pedig valóban elhitte. Hihette is. Gyöngéden porolta le a porcukrot Golubics zubbonyáról. Estig együtt maradnak. Béla majdnem elpityeredett, ami- kő» felültette a lányt az autóbuszra. Keservesen majszolta befelémenet a maradék macskanyelveket. Benn a folyosón hiába várt rá a járőrmacska. Ingerülten odébb- rúgta, mint az összegyűrt lábtörlőt. Napokig ő volt a szőnyegen. Róla beszéltek, őt irigyelték. Pécsit dicsérték, magasztalták. Csak Suhajdának nem tetszett. — Kicsit gömbölyded lett a fazonja, ez pedig a mai világban korszerűtlen. Egy kissé molett, hogy úgy mondjam, dagadt hölgy már nem tud kielégíteni igényesebb férfiízlést. — Essen beléd a métely. Samu — förmedt rá Ángyas. — Savanyú neked a szőlő. Kópé! Lenne csak neked ilyen, cigánykereket hánynál mindennap. ŐSZ A szőlőhegyen már piros- lanak a fák levelei. A természetben minden, bölcs, minden a törvények szerint történik. Az itteni törvények kérlelhetetlenek. Az tér előbb pihenőre, aki korábban látott munkához. A cseresznyefák már hullatják leveleiket. a szőlők még takargatják leveleikkel a duzzadó fürtöket. Az erdőkben nagy, színes föl-. tok terebélyesednek. Egyre erőteljesebben futnak széjjel a méregzöld vásznon, mintha erősen felhígított festéket öntöttek volna rá. A falu népének java kinn tanyáz már a szőlőben, a borházakban, főzik a pálinkát, nagy üstökben rotyog már a szilvalekvár. Itt-ott csattannak a szüretelőollók is. mert a piac várja a nagy szemű csemegeszőlőt. Nägel Franci bácsi ráér. Kétszer is megnézi a gyümölcsöt. csak azután szakítja le, nagy óvatosan teszi a vessző- kosárba. Megadja a dúskalas módját Is. Miért ne? Volt türelme dédelgetni a fát, a szőlőt tavasszal, egész nyáron, miért ne lenne most? Szüretelni kell. itt az” ideje behajtani mindazt, amiért nyilis- tól idáig fáradozott. Még aranyos színe van a napnak. Ereje is hasonlít a nyárihoz, de a sapkát már nyugodtabban rábiggyesztheti egy karóra. Az sem kap ilyenkor napszúrást, aki hajlamos rá. Franci bácsi olyan fajta, hogy a fehér haj inkább fiatalítja, mint korát hangsúlyozná. Különösen itt. a birodalmában tagadhat le egykét tízesztendőt. (Folytatjuk.)
