Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-03 / 181. szám

Ü| uiSag ígérete

„A nagy nap” — eat a elmet adta tudósításának a Moszkvai Pravda az európai biztonsági értekezlet Helsinki befejező szakaszáról szólva. Tömő ebben aligha lehet megfogalmazni azt, ami •> helsinki csúcson ezekben a napokban történt. Nagy iy;p volt ez, nemcsak Európa, hanem a világ történetében is. Már a Helsinki értekezlet ősz. szehívása előtt egész sor, töb- bé-kevéobé pontos történelmi párhuzam látott napvilágot. A kommentátorok a XIX. század derekának nagy nemzetközi kongresszusaihoz nyúllak vissza — a párhuzamok iránti hiábavaló kutatásban, a kutatás azért volt törvényszerűen hiábavaló, mert a helsinki csúcs párját ritkítja Európa és a v‘lág történőiében.

Bármilyen széles körűek voltak is a múlt század nemzetközi tanácskozásai. szükségszer üen egy azonos társ 1- da'mi renden belüli megá.ia- podást szentesítitek. Most először fordul elő, hogy leg. magasabb szinten különböző társadalmi rendszerű országok szentesítsenek egy nemzetközi magatartási kódexet. Olyant, amely történelmileg mindeddig páratlan résziéi es. seggel, a politikai, gazdasági, katonai és kulturális kapcsolatokra kiterjedően megszánja az együttműködés alaje!- veit.

Te más zetes, hogy egy ilyen megegyezés önmagában Hordja az okos, minden résztvevő alapvető érdekeit tiszteletben tartó kompromisszum szellemét. Megragadóan egyszerű szavakkal fogalmazta ezt meg Leonyíd Biezsnyev, a szovict küláöt'ség vezetője: „ahoDszú tárgyalások eredményei olyanok. hogy nincs győztes és legyőzött, nyertes és vesztes. F.z a jó an ész diadala. Mindenki nyert, akinek drága, bolygónk békéje ég biztonsága.”

Az, hogy mindenki nyerjen, természetesen feltételezte, bogy a tanácskozás eredménye valamennyi résztvevő állam érdekeinek pontosan kimért egyensúlyát tükrözze. Ezen az egyensúlyon belül azonban vannak olyan megállapít ások a maga tartási kódexben amelyek különlegesen fontosak. Az értekezlet summája az, hogv a nemzetközi enyhülés mindinkább konkret tartalommal telik meg. Az enyhül s megtestesítése,

kőnkre1 izálása a lényege minc’an rak. ami a békét Európában valóban tartóssá és

megingathatatlanná teszi, fezzel összefüggésben az értekezlet elsőrendű jelentősége a jövő szempontjából az, hogy megkönnyíti a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről, a reális leszerelési intézkedések kidolgozásáról párhuzamosan folyó nemzetközi tárgya. 1 ásókat. Itt a gyakorlatban egyrészt a szovjet—amerikai SALT-tárgyalások újabb i szakaszáról van azó, amely a stratégiai mkétarendsaerek mennyiségi és minőségi Korlátozását hívatott megszabni, másrészt arról, hogy a becsi tanácskozásokon az eddiginél kedvezőbb légkörben tehet keresni a közép-európai haderőcsökkentés olyan módozatait, amelyek egyetlen résztvevő biztonságát sení csorbítják.

Természetesen bármilyen óriási, éveken át tartó erőfeszítés gyümölcse legyen is a helsinki csúcstalálkozó — a lényeg a jövő. Brezsnyev rendkívüli tömörséggel úay fogalmazott, hogy „Ami ran maximum, az holnap kiindulópont". Tehát a helsinki eredmények nem lezárását jelentik egy szakasznak, hanem kitárják a kaput, számos nehéz nemzetközi probléma megoldása előtt.

Magyarország álláspontját és érdekeltségét megragadó szavakkal vázolta a Finlandia nagytermében Kádár János, a '"magyar, küldöttség vezetője, amikor emlékeztetett arra, hogy múltunk és jövőnk egyaránt az Európában elő népek so*sáh0z kötődik. Jogos büszkeséggé! beszélt arról. hogy hazánk a Szovlet- unióval és mis szocialista országokkal eívütt egvlk kezdeményezője, és aláírója volt az 19Ö0-1 budapesti felhívásnak, amely javasolta az európai biztonsági érte-keTet összehívását. ' Kivettük vészünket abból a több mint hatesztendős munkából, amely végül az előbb rendkívül neves. majd egyre gyengülő ellenállás leküzdése után a Finandia.palota nagytermébe vezetett. Európa népeinek várakozását fejezték ki Kádár János befejező szavai: „Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új. jobb békésebb világ korsaakjelző- jóké ni: kerülhet a történelembe. Ha az itt képviselt országok felelősen folytatják a megkezdett munkát, és a népek állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért-, akkír a holnap feladatait is meg. oldjuk”.

Kádár János

(Folytatás az l. oldalról)

Hozzá kell lennem, hogy — s ezt felszólalásomban is próbáltam megfogalmazni —, ha a kormányok a helsinki értekezlet szellemében folytatják tevékenységüket, és a népek, továbbra is támogatják a jó ügyet, akkor a holnap Európa népei számára, s így a magyar nép számára is szebb, ragyogóbb és boldogabb lesz!

Az értekezlet figyelmét —- ha csak rövid utalás formájában is — felhívtam a magyar nép nehéz történelmi útjára, hogy még értehetőbb legyen: ha a magyar pép a békére a biztonságra adja le szavazatát, ebben a legőszin- tébb óhaj és a legigazibb éritek, a nép érdeke fejeződik ki.

Még egy megjegyzést tennék: a jövőt illetően tudni kell. hogy mi, népünk kúp- viseletével és szavazatával — ahogyan Helsinkiben is tettük — mindig a béke ügyét fogjuk erősíteni. A józan ész, a reális politika mellett vagyunk. Mindig a szocialista és a kapitalista országok békés egymás mellett élésére szavaztunk és a jövőben is ezt fogjuk tenni. Népünk szavazatának súlya azonban döntően attól függ, hogy miképpen

nyilatkoznia

végezzük hazai munkánkat.

Azok az eredmények, amelyeket az utóbbi 10—15 évben szocialista demokráciánk fejlesztésében a gazdasági és kulturális építőmunkában, nemzetközi kapcsolataink szélesítésében elértünk, jelentősen megnövelték szavazatunk súlyát. A jövőben is csak ezen az úton tudjuk a magyar nép hangját erősíteni a népek kórusában. Bízom abban, hogy népünk, amelynek elsőrendű érdeke a béke, a békés szocialista építőmunka, mindent meglesz azért, hogy a nevében fellépők szavának megfelelő súlya legyen a nemzetközi életben, miként — állíthatom — Helsinkiben is volt.

Engedjék meg, hogy befejezésül megköszönjem a magyar sajtó közreműködőinek tevékenységét, amellyel népünket folyamatosan és megfelelően tájékoztatták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájáról. Köszönöm közvéleményünk figyelmét is. mert nekünk nagy erőt ad, ha olyan fórumon, mint ez az értekezlet is volt, abban a tudatban szólhatunk, hogy népünk támogat bennünket — fejezte be nyilatkozatát Kádár János.

(MTI)

T

fiz európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya

„Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amely 1975. július 3-án kezdte meg munkáját Helsinkiben', majd 1973. szeptember lö-tól 1975. július 21-ig folytatódott Géniben, 1975. augusztus 1-én Helsinkiben befejezést nyert az Egyesült Államuk.. Ausztria Belgium, Bulgária. Ciprus. Csehszlovákia, -Dánia, Finnország; Franciaország, Görögön, szag, Hollandia, Írország, Izland, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Magyarország, Málta Monaco, Nagy-Btilannia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Törökország és a Watikán magas képviselői részvételével.”

Ezzel 'a bekezdéssel kezdődik a finn fővárosban augusztus l’én aláírt több mint százoldalas záróokmány, amelynek angol, francia, dómét, olasz, orosz es spanyol nyelvű eredeti példányát a Finn Köztársaság kormánya vette ét levéltári megőrzésre, egy-egy hiteles másolatát pedig a finn kormány valamennyi résztvevő állam rendelkezésére bocsátotta.

A záróokmány négy fő — illetve a „mediterrán fejezettel” öl — fejezetre tagozódik. Ezek a következők:

f. A* európai biztonságra vonatkozó kérdések.

II. Együttműködés a gazdaság, a, tudomány, a technika

és a környezetvédelem területén.

III. A földközi-tengeri biztonsággal és együttmüködéssel-Összefüggő kérdések.

IV. Együttműködés emberiességi és egyéb területeken.

V. Aj értekezlet követő intézkedések.

A záródokumentum első fejezetének bevezetőjében a .résztvevő államok megerősítik azt a célkitűzésüket, hogy elősegítik egymás között a'jobb kapcsolatok kialakulását és .biztosítják azokat a feltételeket, amelyek között népeink valódi és tartós békébén, a biztonságukat fenyegető bármely veszélytől vagy kísérlettől mentesen élhetnek. ^ További erőfeszítéseket tartanak szükségesnek, hogy az enyhülés állandó és egyre életerősebb, átfogóbb és egyetemes méretű folyamattá váljék,

A bevezető hangsúlyozza továbbá, hogy az európai biztonság oszthatatlan, s hogy az európai béke és biztonság szorosan összefügg az egész világ békéjével és biztonsága, val. Kimondja végezetül, hogy „minden országnak hozzá kell járulnia a világ békéjének és biztonságának megszilárdításához és valamennyi nép alapvető jogainak szavatolásához, gazdaság; ás társadalmi haladásának ,s jólétének előmozdításához.”

Az első fejezet és az egész záróokmány alapvető politikai fontosságú része a „nyilatkozat a részvevő államok kapcsolatait szabályozó elvekről", melynek előszavában a részvevő államok „ünnepélyesen kinyilvánítják azt az el. tökéltségüket, hogy' mindegyik .résztvevő állam valameny- nyi többivel fennálló kapcsolataiban tekintet nélkül politikai, gazdasági vagy szociális rendszerükre, továbbá nagyságukra, földrajzi helyzetükre vagy gazdasági fejlettségi szintjükre, tiszteletben tartja és megvalósítja az alábbi elveket, melyek kök: >önös kapcsolataik szabályozásában elsődleges fontosságúak.”

Ezután következik #a dokumentumban a „tíz elv” kifejtése.

Az első elv szerint a részvevő államok (alattuk itt és a következőkben is a 33 európai állam, továbbá az Egyesült Államok- és Kanada értendő) tiszteletben tartják egymás szuverén egyenlőségét, a területi épségre, a szabadságra és politikai függetlenségre való Jogát, a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszer szabad megválasztásának és fejlesztésének jogát.

Ebben az elvben foglaltatik az az utalás, hogy az államok határai a nemzetközi joggal' összhangban, békés

eszközökkel es megállapodással megváltoztathatók.

A második elv alapján az államok egymás közötti és általában nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől bármely állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen.

A harmadik elv a határok sérthetetlenségét, a negyedik az államok területi épségének tiszteletben tartását mondja ki.

Azyötödik elv a vjtás kérdések békés rendezése, ezen belül gyors és igazságos- megoldása felől intézkedik, egyebek között olyan eszközök alkalmazásával, mint a tárgyalás. a vizsgálat, a közvei ítés. a bákítés. a döntőbíráskodás.

A hiftodik elv szerint ,.a résztvevő államok, tekintet nélkül egymás közötti kapcsolataikra, tartózkodnak attól, hogy bármi módon, közvetlenül vagy közvetve, küiön'kü- lön vagy együttesen beavatkozzanak egy másik részvevő állam belső .törvényhozásába tartozó belső vagy külső ügyekbe.”

A hetedik elv rögzíti az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás vagy meggyőződés szabadságát.

A nyolcadtk elvben a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga kapott megfogalmazást.

A kilencedik elvben a részvevő államok vállalják, hogy az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel összhang- bán minden területen fejlesztik együttműködésüket egymással „és az összeg többi állammal.” Ez az együttműködés a kölcsönös megértést és bizalmat, a baráti és jószomszédi kapcsolatokat, a nemzetközi békét, a biztonságot és az igazságosságot hivatott szolgálni.

A tizedik elv a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítését írja elő.

A következőkben a részvevő államok megállapítják, hogy „a jelen nyilatkozat nem érinti jogaikat és kötelezettségeiket. sem a vonatkozó szerződéseket és más egyezményeket és megállapodásokat.”

Az erőszakról való lemondásról és a viták békés rendezéséről szóló „bizonyos elvek megvalósításává} összefüggő- kérdések” zárják le a dokumentum első fejezetének első részét.

Az első fejezet második része „bizalomerősítő intézkedésekről, a biztonság és leszerelés néhány vonatkozásáról szóló okmány,” Ennek keretében szó van az olyan nagyobb hadgyakorlatok előrejelzéséről, amelyeken a részvevő csapatok teljes létszáma meghaladia a 23 900 főt, amelyeket bármely részvevő állam területén Európában, valamint értelemszerűen a hozzátartozó tengeri térségben és légtérbe^ tartanak. Az előrejelzést nem később, mint 21 nappal a hadgyakorlat kezdete előtt adták.

..A részvevő államok felhívlak a többi részvevő államokat, hogy önként és kétoldalú alapon, n kö'esönösség és valamennyi részvevő állam iránt tanúsított jóakarat szellemében. küW*en«V mee'teve’őkcf a hadevakreialoUri»”.

„A részvevő államok elismerik, hogy saját belátásuk

szerint előre jelezhetik nagyobb katonai mozgásaikat is az. zal a céllal, hogy hozzájáruljanak a bizalomerősítéshez.”

A záróokmány a leszerelés kérdésében a Következőképpen foglal'állást:

„A részvevő államok elismerik, hogy valamennyien érdekeltek a katonai szembenállás enyhítésében és a lesre, v- lés előmozdítását célzó erőfeszítésekben, amelyeknek az i rendeltetése, hogy kiegészítsék a politikai enyhülést Euni- * pában és erősítsék biztonságukat. Meggyőződésük, hogy olyan hatékony intézkedések szükségesek e területeken, amelyek méretüknél és természetüknél fogva újabb lépéseket jelentenek az általános és teljes leszerelés végleges megvalósítása felé, szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett, és amelyeknek a béke és a biztonság megerősödését kell majd eredményezniök az egész világon.”

Az EBK záródokumentumának második fejezete igen részletesen és konkrétan tárgyalja az együttműködés fontosságát és lehetőségeit a gazdaság, a tudomány, a tecnb ka éss a környezetvédelem területén, általános irányelveket és tárgyi ajánlásokat ad. \

A kereskedelmi együttműködésről szóló általános rendelkezések egyebek között megemlítik, hogy a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása kedvezően hathat a kereskedelem fejlődésére.

A továbbiakban szó van a nemzetközi üzleti kapcsolatokról a gazdasági óe kereskedtem! információcseréről, a marketingtevékenység hatékonyabbá tételéről, az ipari kooperációról és a közös érdeklődésre szémottártó európai regionális és szubregionális tervekről, a szabványok összehangolásáról.

Ugyanez a fejezet a következő területekre bontva tárgyalja a tudományos-műszaki együttműködés lehetőségeit: mezőgazdaság, energetika, új technológiák, fizikai, kémiai, meteorológia és hidrológia, óceán,kutatás, szeizmikus kutatások, glaceológiai, elektronikus számítástechnika, távközlés és információs technika, űrkutatás. orvostudomány, köz- egészségügy, végül környezeti kutatások.

A környezetvédelmi együttműködés fejlesztése Európában különösen kívánatos olyan területeken, mint a levegő- ás vízszennyezés korlátozása, az édesvizek hasznosítása, a tengeri környezet védelme, a talajvédelem, természetvédelem, a környezeti feltétetek javítása lakott területeken, végül a környezeti változások figyelése, előrejelzése és értékelése.

A második fejezetben kapott helyet olvan kérdés.' mint az idege"’forgalom fejlesztése, a külföldi munkások es alkalmazottak gazdasági éa szociális problémai, továbbá a szakemberképzésben megvalósítandó nemzetközi együttműködés,

A záróokmányban viszonylag rövid fejezet foglalkozik a földközi-tengőin térség biztosítóséval, és az ott szóba lövő együttműködés kérdéseivel, különös tekintettel arra. hogy a térségben nemcsak európai államok vannak. Ezek némelyike, így Algéria, Egyiptom, Izrael, Marokkó. Szíria és Tunézia lehetőséget kapott arra. hogy az európai biztonsági és együttműködés, értekezlet második szakaszában —• képviselői révén — ismertethesse véleményét a napirenden szereplő kérdésekről.

„Együttműködés cinbe' iességt és egyéb területeken” — ez a címe a záróokmány következő fejezetének, amely az EBK úgynevezett „harmadik kosarának” témáit foglalja maga ban. Bevezetőben a( részvevő államok tolmácsolják azt áz óhajukat, hogy hozzájáruljanak a báke és a népek közötti megértés erősítéséhez, az emberi személyiség szellemi gazdagodásához, faji. nemi, nyelvi és vallási megkülönböztetés nélkül. Hangot adnak annak a véleményüknek, hogy a fokozódó csereakciók a kultúra, valamint az oktatás területén, a tájékoztatás bővítése, az emberek közötti kao- csolaiok és a humanitárius .kérdések megoldása Jiozzáiárul az említett célok eléréséhez. Együttműködnek egymással, fejlesztik és erősítik a meglevő együttműködési formákat, Igyekszenek új módokat és eszközöket is kimunkálni, de hangsúlyozzák azt a meggyőződésüket, hogy „ennek ak együttműködésnek a részvevő államok közötti kapcsolatokat szabályozó elvek teljes tiszteletben tartásával kell megvalósulnia, amelyeket a vonatkozó dokumentum rögzít”.

Az ..emberi ka peso1 a tok” alfajaiét olyan kérdésekre

tér ki, mjnt a családi kötelékek alapján megvalósuló kapcsolatok és találkozók a családegyesítés, a különböző államok állampolgárai közötti házasságkötések, személyi és szakmai rendeltetésű utazás-ok. íoortkapcsgiéltok, — természetesen mindezek nemzetközi- vonatkozásban.

Külön aífejezet foglalkozik a szóbeli és nvomUtptt információk. a filmre rögzített, a rád ér és te-1 eV'zió-információk cseréiével, a nemzetközi táiékozialáitigyi együttműködéssel, a külfölden dolgozó újságírók munkafeltételeinek megjavításával, maja ugyancsak külön alfeiezetet kapott ez okmányban a nemzetközi kulturális, illetve nevelésügyi kapcsolatok fejtesztésének kérdése. A részvevő államok „ösztönzik az idegen nyelvek és civilizációk tanulmányozását.. ami fontos eszköz a népek közötti érintkezés bővítéséhez, minden egves őrs aás kuHúi'áiának infok megismeréséhez, s a nemzetközi együttműködés erősítéséhez is”.

Az értekezlet záróokmányának zárófejezete a konferenciát követő intézkedéseket foglalia össze. A részvevő államok itt hango. adnak annak a szándékuknak, hoav megvalósítják az értekezlet záróokmányának rendekre tereit, újafob egyo'dalú. kétoldalú és sokoldalú erőfeszítéseket tesznek, hogv folytassák „az értekezlet által megkezdett sokoldalú folyamatot'''. •, *

E célból eszmecseréket fo’vtatnak, megszervezik képviselőik találkozóit, e’g-cként a külügyminiszterek állal kijelölt képviselők értekeztetek

„Ez az értekezlet, részletesen k'dTgT'zi a mésfe’^ö módozatokat, amelvek hasonló találkozók mrT gpdezire- e vonatkoznak, és amelyek magukban foglalhatták az úte'fo hasonto találkozók valammt egy új értekezlet megrendezésének tehetőségét,

Az első Hven találkozóra 1977-ben kerül sor Beterád- ham. Ezt' az értekezletet 1977, junto» 15-én tote'.íEk e'ő etsv belgrádi találkozó alkalmával, ahol döntenek a külügym- nis?,te'”§k által kinev^tot! képviselők értekeztete'-’ek időpontjáról, időtartama!ól- napirendjéről és egtféfo körülményeiről”.

Az európai hí/,tornáéi és együttműködés! érto'rev'e' /á- róokmlovában az aláírásokat a következő szövegű bekezdő* előzi meg:

„A fentiek hiteléül a részvevő áltom% atotoríU masa» képviselői, tudatéban erűtek, how ó’lámáik kiem»'k"- dő politikai fontosságot tutejdnnítenck az értekezlet eredményeinek. kinyilvánítják el'öké'.ltegüke1. brev a fend szövegekben foglalt re:rte'lre1'Íreknek msitetelően cselekedni, e z-kóokm inyl al'áfr-.Wukkni látlak el”. (MTI)

2 t'ÓGRAD - 1975. augusztus X, vasárnap