Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-03 / 181. szám

Ileszélgcíiiink a múl író! Kegyetlenül Idénybe vette «z ember, erejét az aratás — mondja Balázs Béla, régi ara­tóéin cer. Tíz éven keresztül minden aratásnak, cséplésnek részese volt. Nyolcvanegy eves, 1962-ben ment nyugdíj­ba. A cserhátszentiváni ha­tár manapság népes. Vasár­nap délelőtt van. A kombáj- nosok megfeszített munkával dolgoznak a gabonatáblákon. A faluban Béla bácsival árnyékbe húzódvg beszélge­tünk a múltról, a már múlt­tá vált aratás nehézségeiről. Igaz, az időjárás mostanában is- gyakran mostoha hozzánk, s ha kell, ha megkívánja a jövő kenyerének a biztonsága, elővesszük a kaszákat is. De hát a gépek — mondja 3é!a bácsi — már végleg levették az ember válláról az aratás terheit. X A szikár, napbarnította ba­rázdákkal telj arc nehéz, megpróbáltatásokkal teli 81 évről árulkodik de a beszéd Fiatalok és a beilleszkedés — 1967-ben alakult a Vá­ci Kötöttárugyár kazári te­lepe. Dolgozóinknak több mint a fele fiatal volt. Elé­gedettek vagyunk a fiatalok­kal. Jól. pontosan dolgoznak, néha még az idősebbeket is lepipálják. — Nincs olyan, hogy ván­dorolnak a fiatalok! Aki egyszer idejött, itt is marad. Nem hagyja itt a tiszta, könnyű munkát — mondja György Zoltánné műszak- vezető! Magyar Erika dicsekedhet azzal, hogy 2000 forinton felül keres! A nor­mát minden nap túlteljesít­jük. Magyar Erika: — Júniusban volt egv éve. hogy a-z üzem­ben dolgozom. Izgalmas az élet. Most szervezünk eev ifjúsági brigádot, mely a 20 éven aluliakat fogná össze. Versenyben állunk a másik telephelyünkkel. Nem lehet unatkozni. Szalai Teréz, a telephely közbeni, barátságosan csillo­gó szem, a nyugodt tekintet a régi. — Már 13 éves koromtól, apám mellett dolgoztam a határ ban, de az állatok őrzé­se — ez volt apám mindene, slz állat — az én feladatom volt. Segítettem a szénarakő- dásnál, markot szedtem apám után az aratásban. Dolgoz­tunk haj na! tói. késő estig. A megélhetésért, a mindenna­pokért. harcoltunk. Apám r.a- lála után egyedül gazdálkod­tam. Feleségemmel ketten -nem bírtuk a nehéz munkát. 1951 óta gépállomáson dol­goztam. ..Körmősre'* kerül­tem. Erős. megbízható gép volt akkoriban, csak kirázta az emberből a lelket is. Dol­goztam a géppel reggeltől es­tig. szántottam a határt. Reg­gel még a Rákóezi-dűlőben voltunk, de már délben a szőlők alá hozta az ebédet a feleségem. Gép- •. Nagv szó volt ez akkoriban. Kevesen voltunk. Berkó Elek. szegény Szilassy Ferdi. aki éooen a traktor alatt lelte halálát, és én. Hárman voltunk akkori­ban > traktorosok. Szükség volt a munkánkra minden­hol. Dolgoznunk kelleti, sok­szor esőben, sárban. — Minden aratásban — 10 évén keresztül, amíg trak­toros voltam — részt vettem. Ilyenkor, aratáskor lázban égett az egész falu. Készül­tek a kaszások, és a marok- szedők a nagy munkára. A le­aratott gabonát, szérűkbe gyűjtötték, hatalmas gabona- kazlakból állt egy-egy szérű. — Hajnali négykor keltünk, hűvösön kezdtük a munkát,* délben hosszabb pihenőt tar­tottunk, és utána késő es^'.g meg sem álltunk. Nyeltük a sok port: a kévevágók, a tö- rekhordók. Ez a munka külö­nösen nehéz volt. Voltunk vagy 20—25-en. A cséplés be­fejeztével megkaptuk a bért, a kicsépelt gabona öt száza­lékát. Ezt mi úgy né v ezrük: megkaptuk a „részünket”. Ilyenkor, aratási időben még több helyen, más szérűkben is csépeltük a gabonát. X Kinn, a határban zúgnak a kombájnok, ömlesztik drága terheiket a gépkocsikra. Bé­la bácsival, a múltról beszél­gettünk. Cs. Szabó Gyula ÉRTŐ BUl€tEE§fSH MANAPSÁG EGYRE többször kerül szó­ba. hogy értik-e, érzik-e a megye üzemeinek, vállaltainak, gyárainak munkásai, az őket szolgáló alkalmazottak, hogy mit jelent va­lójában számukra a Központi Bizottság ta­valy decemberi határozatának végrehajtása. Tudják-e, hogy a különböző fórumokon, tö­megkommunikációban ' használt, sokatmondó kifejezés: egységes értelmezést és cselekvést a végrehajtásban, milyen új követelménye­ket ír elő minden vezetőnek és dolgozónak egyaránt? Nem tükrözné a valóságot az egyértelmű igen, vagy a nem kimondása, mivel folya­matról van szó. Ez azt jelenti, j hogy a veze­tők között is vannak, akik, mintha értetle­nül állnának az új helyzet előtt, átmeneti tanácstalanság, tétovázás, esetleg más fogja le aktív gondolkodásukat, dolgos és cselek­vő kezüket. Ugyanakkor a munkások között is szép számmal akadnak, akik gazdasági helyzetünk reális értékelését másként fog­ják fel, mint ahogy azt a decemberi hatá­rozat, illetve az ezt megerősítő júliusi köz­lemény az ország közvéleménye elé tárta. Pedig alapvető változást a gazdálkodás ha­tékonyságában és a határozatban foglalt ösz- szes területeken továbbra is csak a munká­sok és alkalmazottak összefogásával, cse­lekvőkészségének növelésével lehet elérni. -Nekik is ugyanúgy kell látni, megítélni a helyzetet, mint a vezetőknek, s ennek szel­lemében cselekedni. Sajnos, nem mindig így van. A salgótar­jáni öblösüveggyár finomcsiszolójában meg­tartott termelési tanácskozáson az egyik munkás felszólalásában a minőségi követel­mények csökkentését kérte. Ugyanakkor az őt követő szocialista brigádvezefo az ellen­kezőjét erősítgette, mondván: a vállalattal kapcsolatban álló kereskedők közül többen kijelentették, hogy csak minőségi árut haj­landók továbra is átvenni. íme a bizonyíték: Az egyikvmunkás még mindig úgy vélekedik, mintha nem is létez­ne a tavaly decemberi párthatározat, mint­ha a világban az alapanyagok árában sem­miféle változás, gyors növekedés nem tör­tént volna, mintha nem hallott volna arról, hogy számunkra kedvezőtlenül alakult a vi­lágpiaci helyzet, többet, jobbat kell adnunk fejlődésünk biztosítása érdekében. A másik munkás viszont érzékeli a megváltozott hely­zetet. , Miből adódik ez a kétféle magatartás? Ne­héz volna minden részkérdést felsorolni. Za­varja a megértést, hogy a tavalyi decemberi párthatározat után kicsit késtek a felsőbb szervek a gazdálkodás szigorúbb feltételeit megszabó intézkedésekkel. Beszéltünk a vi­lágpiaci árak robbanásszerű növekedéséről,' de mindebből az üzemek, vállalatok igen keveset éreztek, mert az állam az áremel­kedések döntő részét • magára vállalta. Mind­ez egyesekben olyan illúziót kelthetett, hogy továbbra is így lesz majd. Arra a kérdésre, hogy meddig, miből és hová vezet ez az út, adósak maradtak. Ilyen körülmények között az idén tovább növekedett a kifizetett nye­reségrészesedés Összege. A határozat kimond­ta, hogy az életszínvonal emelése szerényebb lesz, mint az elmúlt évben. Ennek ellenke­zője történt: a tervezettnél nagyobb mér­tékben emelkedtek a bérek, sőt néhány üze­münkben a .munkaerő megtartása érdekében a délutáni műszak dolgozói részére pótlékot biztosítanak. A fegyelem megszilárdítását szorgalmaztuk, amikor üzemeink jó részé­ben tovább növekedett a kikérések száma, munkaidőben bonyolítják le az ebédelést, né­hol a bevásárlást, és sok más egyéb olyan dolgot, ami a munkaidő utáni időre, tarto­zik. A munkafegyelem lazaságait tükröző külsődleges megnyilvánulások mellett még ma is sokan/ vannak olyanok, akik lázas semmittevéssel töltik el munkaidejük nagy részét. Az előbb említett negatív [jelenségek visz- szatetszést szülnek a jóérzésű, becsületes, munkájukat szerető, dolgozni akaró embe­rekben, mondván: miért késnek a határoza­tot megvalósító helyi intézkedések, a fegyel­mezett ■ munkában, az üzem- és munkaszer­vezésben, a létszámgazdálkodásban, a mű­szaki fejlesztési terveknél stb. Ügy néz ki, mintha bizonyos űr lenne a központi elképzelések gyorsabb realizálása, és a helyi erőfeszítések, illetve intézkedések között. Hiányzik a kellő összhang, az együtt­gondolkodás és együttdolgozás igénye, a gaz­dálkodás különböző területein. Mindez nem­csak zavarja, hanem fékezi is az aktívabb, körültekintőbb cselekvést. Ezt példázza a salgótarjáni öblösüveggyár példája, ahol az egyik brigádvezető a következőket mond­ta: — ne csak tőlünk várják .a fegyelme­zést, hanem fent is ennek szellemében cse­lekedjenek. Hiába agitálunk mi a szilárdabb munkafegyelem mellett, ha az egész napos távolmaradáshoz elég egy olyan papír az orvostól, hogy az illető rendelésen megje­lent. Régen azt is ráírták, hogy meddig volt ott a beteg. A többi időt le kellett dolgozni a gyárban. De nemcsak a fegyelemben, hanem a gazdálkodás számos njás területein is ellent­mondások jelentkeznek, a határozat elvi út­mutatásai, a megnövekedett követelmények, és az azokat segítő intézkedések között. Az egészséges folyamatot, gondolkodást tarkító ellentmondásos jelenségekből nem lenne célszerű olyan következtetést levonni, hogy a gyorsabb siker érdekében meggon­dolatlan, megfontolatlan intézkedésekre van szükség. Ugyanis a munkások csak a körül­tekintő, a kitűzött célt valóban jól szolgáló intézkedésekhez adják cselekvő támogatá­sukét. Régen is, most is tisztelik és becsülik azt a vezetési stílust, amelyik következetes, céltudatos a határozatok végrehajtásában. ERRE VAN MOST szükség, ez a feltétéi ahhoz, hogy a. munkások és alkalmazottak a gyakorlatban győződjenek meg a gazdál­kodás mai követelményeinek szükségességé­ről. Csak ennek birtokában ismerik fel, hogy a mai helyzet tőlük is új felfogást és gya­korlatot követel meg. Minél előbb, annál ha­marabb sikerül a népgazdaság egyensúlyi helyzetét tovább szilárdítani, ami alapvető feltétele az életszínvonal további, de sze­rény emelésének, egész fejlődésünknek. ▼. k K\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^ Gyümölcs, zöldség, tojás És miként vélekednek a fiatalok? Sulc Éva: — Általános is­kolás voltam, mikor hirdet­ték. hogy lehet idejönni dol­gozni. Gondoltam, megpróbá­lom. Nem bántam meg! Sze­retem a munkát, nőknek va­ló. A gárda is nagyon jó. megértjük egymást. Tözsér Erzsébet: — Varró­nő vagyok három éve. Az általános iskola után még egy évig tanultam, úgy ke­rültem ide. Közel lakom a munkahelyemhez, mes az­tán a keresetem sem utolsó. Nem minden 18 éves lány Tözsér Erzsébet KISZ-szervezeténck titkára: — Egy éve vagyok KISZ- tttkár. Alapszervezetünk 26 fővel működik. Ismerem a fiatalok véleményét a mun­kahelyről. Többször elbeszél­getünk. szívesen elmondják bánatukat, örömüket. Ügy ér­zik. megtalálták a helyüket. X "Nyolc évvel ezelőtt meg­alakult egv gárda. Az em­berei: azóta itt formálják, alakítják sorsukat. Közben — szinte észrevétlen — mun­kájuk által maguk is formá­lódnak. (ozsvár) Szalai Terez Sál »ótarján hűtőszek rényc — Nem állom én ezt a meleget! — mondta isme­rősöm nagyokat fújtatva. — Legszívesebben bemász­nék a hűtőszeKrénybe, ha beférnék. Ilyenkor tele van pakolva mindennel, lusta vagyok kii'ámolni... — „Ha nem lennél lusta, . akkor se bujnatnál bele, lévén, a hűtőszekrényed 70 literes, te meg túl kerültél mar a mázsán tekintély­ben”, gondoltam magam­ban, A' háztartási hűtőszek­rények valóban nem alkal­masak ilyen műveletre, oe az eset kapcsán eszembe - jutott, jó lenne megnézni, milyen az „időjárás” egy hűtőházban, ilyenkor nyá­ron. A MÉK salgótarjáni hű­tőházában Stevlik István kirendeltségvezető kalau­zol. — összesen 70 vagonnyi a hűtőkapacitásunk. Jelen­leg két helyiség kivételé­vel, ahol felújítás folyik, minden hűtőterem dolgozik — mondja miközben oda­érünk az első különleges ajtóhoz. A nagy karikán el­válik egy kulcs a többitől, felpattan a lakat, nyitható az ajtó. Ez egy külön mes­terség. Egy emelőrendszert kell lehajtani, amitől az egész nyílászáró megemel­kedik, s görgős pályán odébb tolható. Mögötte ásító sötétség, melyből erős zúgás hallik ki. Belépünk. A hőség után borzon’aman kellemes a hűvös. Villany gyúilad. — Itt raktározzuk a to­jást. Körülbelül 750 ezer darab fér el, most, valami­vel nevesebb van. Ez a leghidegebb hűtőszobánk, plusz fél fok, mindössze a hőméi séklete. A zaj set ventiilátorpár- tól származik, melyek a iégciiKulációt és "a hideg levegő széiáramlását bizto­sítják. A mennyezettől 4 méter magasságban titok­zatos tárgy lóg, egy mű­holdra nasonlít. — Ez a párásító, 75 —80 százalékos nedvességtar­talom az előírás itt. Hasonló a többi hűtöhe- lyiség, legfeljebb valami­vel „melegebb” van bennük, általában 6—8 Celsius -.ok, ami az őszibaracknak, a zöldségféléknek, papriká­nak, káposztának megfelel. — Nyáron sokféle »tut hűtünk, télen tojás és alma tölti meg a helyiségeket. A rakodás gépesített, tulaj- donkéopen csak a targonca- kezelők dolgoznak a hideg­ben, bár néha nagy ritkán előfordult, például legutóbb a málnaidénynél, hogy hu­zamosabb előkészitő mun­kát is a hűtőtérben kell vé­gezni. Ilyenkor jól felöltöz­tetjük a dolgozóinkat. A kérdésre a válasz a szomszédos épületben talál­ható. IrógéD-asztainyi elektromotorok állnak kom*- nresszorhoz kapcsolva. Ket­tő van belőlük, az egyik jár. a m ásik a tartalék. — 1968-tól működik a hű'őház, azóta még nem volft olyan fennakadás, hogy mind a két kompresszor megnibásodott volna. Az­előtt egy elmaradott készü­lékünk volt, többet állt mint hűtött. A kompresszorok — a háztartási hűtőszekrények­hez hasonlóan — ammóm- ásot Keringetnek a hűtő- rendszerben. jA hűtőtermek - ben elhelyezett, úgyneve­zett bateri élik. hűtik a hőszi­getelt heiyiség levegőiét, ezek mellett forognak a ventilláiorkerekek, /szívják, keringetik a hideg levegőt. — A szomszéd, helyiség­ben automatikus kapcsolók vannak, melyek a ther- moszráton beállított hő­fokot, állandóan ellenőrzik, így nem fordulhat elő túi- melegedés. — Van itt hidegebb is — mondja a telepvezető. — A MAVÁD tart fenn a te­lephelyen egy hűtőkamrát, mi kezeljük, ott hűvösebb van. Orosz Mihály, a kis hű­tőkamra gondozója, amíg nyitja az ajtót a berende­zést dicséri. — Ez teljesen önellátó egység, független a nagy hűtőháztól. Szeretik is, még Eger környékéről is .hoznak ide vadat. A szürke ajtó kinyílik, és sarkvidéki fuvallat dől ki rajta. Odabent vaddisznók halomban, őzek felakasztva sorban. Orosz Mihály oda­lép az egyikhez és mcgüiö- geti. * Kong mint az üveg. A hőmérséklet mínusz 25 fok. A menyezeten jég. Há­rom mondattal ' bepárásit- juk az egész helyiséget. Ez azért még a kánikulában is túl hideg. — A kamrában pont egy kamionra való áru fér — mondja Orosz Mihály—, ha megtelik, jön az autó, viszi a teldolgozó helyre. , Szinte jólesik a hőség az irodában. — Mit tudna tanácsolni a szakember a háztartási hűtőszekrények tulajdono­sainak. — Nemcsak a méretek­ben van különbség — mondja — Stevlik István. :— A háztartási hűtőszekré­nyekben vegyesen tárolnak húsárut, tejterméket, gyü­mölcsöt, s ami jó az egyik­nek, nem jó a másiknak. Tán a zöldségfélékről. 85— 95 százalék páratartalom mellett uborkát, plusz 7 —19 fokon 19 napig, görögd: av- nyét plusz 5—10 fokon, pa­radicsomot. plusz 8—10 fo­kon 3 hétig, fejessalátát 0 fokon 2 hétig, kajszibarac­kot, őszibarackot, és szil­vát mínusz 1—0 fokon, il­letve 0+1 fokon 2—4 hétig lehet eltartani. Nyáron sincs tele a hű­tőház, Csak vésztartaléjv lapul a hűtőtermek ládái­ban. hiszen szeretnék a vásárlókat a lehetőség ha­tárain belül friss áruval ellátni a MÉK boltjai. — B- — NÓGRÁD — 1975. augusztus 3., vasárnap 3 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents