Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-26 / 199. szám
„ Utaznak a tartályok Hatalmas, vegyi gyárakban használatos tartályokat készítenek csehszlovák—magyar kooperációban, melyeket a külföldi partnertől teherszállító autók szállítanak a magyar megrendelőkhöz. Nemrégiben a szomszédos Szlovákia területen levő Losonc határában találkoztunk ilyen kamionokkal, melyek a Borsodi Vegyi Kom binát részére vitték a vegyi- ipari berendezéseket. — kulcsár felv. — A tervnél kevesebb Nemcsak termelni kell Szerényen, megalapozottan z alapvető gazdasági összefüggéseket gyakran a közmondások stílusában fogalmazott mondatok, meghatározások tudatosítják, építik be a köztudatba. Ily módon lett életszínvonal-politikánk népszerű tudatosítója: „csak azt fogyaszthatjuk el, amit megtermeltünk”. Ebben a megállapításban — a közgazdasági értelemben is — minden benne van. A nemzeti jövedelem felhasználásának objektív lehetőségeit — a lakosság fogyasztását és a felhalmozást — végső soron az határozza meg, milyen értéket és árutömeget képvisel az ország nemzeti jövedelme. Nem változtat ezen az sem, ha a belföldön felhasznált nem- •zeti íövedelem egyik-másik esztendőben meghaladja az itthon előállított új érték, a nemzeti jövedelem összegét. Ilyenkor az ország külkereskedelmi mérlegében hiány mutatkozik — azaz az importált tavak értéke meghaladta az exDortét —. amit meghatározott időn belül többletexporttal kell kiegyenlíteni. Ennek viszont az a következménye, hogy a korábbi. adósságok törlesztésekor nem lehet az előállított nemzeti jövedelem egészét belföldön felhasználni, annak .egy része áruk és javak formájában az export révén külföldre kerül. Éppen ezért .hosszabb időszakot tekintve rendkívül szoros a nemzeti jövedelem és az életszínvonal növekedésének kapcsolata. Az elmúlt negyedszázadban például a nemzeti jövedelem egységnyi — 1—1 százalékos gyarapodásához a lakosság fogyasztásának 0.8— \U,9 százalékos mértékű növekedése társult. Az MSZMP Központi Bizottságának 1974. decemberi es 1975. júliusi határozatai az életszínvonal-növelés lehetősegeit a jelen és a közeljövő adottságai, realitásai figyelembevételével határozták meg. Mar az 1974. decemberi határozat is hangsúlyozta, nogy az életszínvonal növekedése szorosan kapcsolódik reális lehetőségeinkhez, az 1975. júliusi határozat pedig: csak oiyan fogyasztási célokat tűzhetünk magunk elé, amelyek minden oldalról megalapozottak, szerények, de biztonságosán szolgálják népünk életszínvonalának emelését. Mit jelent a realitások, a minden oldalról való megalapozottság kiemelése, hangsúlyozása? Talán azt, hogy az életszínvonal növelése mindmáig nem épült reális lehetőségekre, nem volt megalapozott? Korántsem, hisz’ — miként utaltunk rá — a lakosság fogyasztásának növekedését a termelés, a nemzeti jövedelem gyarapodása alapozta meg, tette lehetővé. Napjainkban azonban egyéb és új realitásokkal is számolnunk kell, a fogyasztás lehetőségeit mostanában nem egyesegyedül a nemzeti jövedelem forintban kifejezett mennyisége és gyarapodásának mértéke határozza meg. Az utóbbi években a nemzeti jövedelem két klasszikus felhasználójához — a lakosság az egyik és a felhalmozásife- vékenység a másik — egy harmadik „fogyasztó” társult. Köztudott, hogy a világpiaci áremelkedések és árarányvál- tozások következményeképpen az árucsere-feltételek — az úgynevezett cserearányok — a mi hátrányunkra romlottak, s az ebből- származó érték- veszteség elfogyasztja, megrövidíti nemzeti jövedelmünket. S bár erőfeszítéseinket igyekszünk e veszteségek ellensúlyozására összpontosítani, a meglevőnél célszerűbb termelési és exportstruktúrát kialakítani, ez a folyamat esztendők sorát veszi majd igénybe, a megváltozott és a korábbinál rosszabb cserearányok ma és holnap egyaránt behatárolják az életszínvonal- növelés reális és objektív lehetőségeit. n z elkövetkezendő esztendőkben, az V. öt- eves terv időszakában azzal, kell számolni, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása — a lakosság fogyasztása és a felhalmozás együttesen — nem növekedhet olyan mértékben, mint a megtermelt nemzeti jövedelem, amelynek néhány százalékát évről évre elfogyasztja a veszteséget okozó új cserearány, valamint az 1974-ben és 1975- ben keletkezett külkereskedelmi passzívum -törlesztése. Ebbői következik, hogy ma és holnap az életszínvonal-növelés realitásait több oldalról — elsősorban a nemzeti jövedelem növelésével — kell megalapozni; céljaink e téren nem léphetik túl a szerény, a folyamatos. a biztonságos haladás méttékét. Garamvölgyi István A huzaláruk és szénféleségek iránt megnövekedett a kereslet. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek huzalmű gyárrészlege tonnatervét a bázishoz képest 107.5. . értéktervét pedig 108,4 százalékra teljesítette. Ez a felfutás azonban a megnövekedett tervfeladathoz képest kevésnek bizonyult. Most a második fél évben a huzalmű dolgozóinak elhatározott törekvése. hogy lemaradásaikat minden vonatkozásban pótolják. A feladat a korábbi évekhez képest valóban rendkívüli. hiszen az egész harmadik' negyedévben vashuzalból több mint 26 ezer tonnát kell legyártani- Az üzem vezetősége gondosan felbontotta a neavedéves tervet, és úgy határozta meg. hogy naoonta 385 tonna vashuzalt kell előállítani, ha maradék nélkül eieeet akarnak tenni a megrendelők igényeinek. Ez a nroeram lénvegében konkrét feladatot szab a oá col ó üzem dolgozóinak is. hiszen a vashuzal-gyártás jó eredményei csakis a nácoló üzem munkájával. együtt oldhatók meg. A negyedév során tervbe vették még nvmtegv 5 ezer tonna fényes exporthuzal legyártását, de a huzalműből várnak még a külföldi partnerek 16<X) tonna horganyzott huzalt is. A huzal mű dolgozói munkájuk során figyelmet fordítanak a munka hatékonyságára és a takarékos gazdálkodásra. A szocialista brigádok között az év eddigi időszakában a Kulich Gyula dróthúzó brigád kiemelkedő teljesítményt ért el. A Kulich" brigád ez idő szerint 465 tonna többlethuzalt gyártott és ezzel nagv segítséget nvúitott a létszámgondokkal küszködő gyárrészleg munkáiéhoz. Említést érdemel még aMün- nich Ferenc lágyító szocialista brigád, .amely a takarékos gazdálkodás és önköltségcsökkentés feladatait isszorgalmazza. A lágyító brigád eddig 281 ezer forinttal csökkentette a reesianyag- fel használást. Az 1975-ös év feladatainak teljesítése során a telies sikert bizony nem adiak ingyen. Most nem egyszerűen csak termelni kell a régi felfogás szerint, de gazdálkodni, költségszintet, előírt takarékossági feladatokat teliesíteni kell és a megrendelők által elvárt tételes teljesítményesaját fuvarra Étkezéshez könnyű borok Alacsonyabb alkoholtartalmú, de jobb minőségű borok előállítására végez széles körű tudományos kutatómunkát a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet. A nehéz borok helyett ugyanis mindinkább az. étkezést kiegészítő, nagyobb elvezeti értékű, illatban, zamatban gazdagabb, harmonikusabb fajták iránt fokozódik a kereslet. A több éve tartó tudományos kutatómunka során az intézet több mint húsz fajta szőlőt vett vizsgálat alá. A szakemberek keresik azt a legkedvezőbb érési időszakot, amikor a legcélszerűbb a szüret megkezdése. Az utóbbi években több új, korszerűbb, értékesebb borfajta mutatkozott már be, amelyek várhatóan kiszorítják az elavult szőlőfajták borait, például a kadarkát, az ezerjót, a szlankát. Az újabb, alacsony alkoholtartalmú borok közé tartozik a tramini, a muskotály és a rajnai rizling. Néhány más, kedvelt fajta továbbra is megőrzi ízének, jellegének eredeti sajátosságait, minőségét, de alacsonyabb alkoholfokkal kerül forgalomba, ilyen a badacsonyi szürkebarát, melyét a korábbi 13,5 fok helyett idén 12,8 fokos alkoholtartalommal palackoztak, s a tervek szerint további 0,3 fokkal csökken majd az alkoholtartalma. (MTI) két is pontosan meg kell oldani. S eközben számolni kell a létszámgondok megoldásával, vagy az anyagellátási problémák leküzdésével is. Ügy látszik, a gyárrászleg vezetői és dolgozói erőt tudnak meríteni, hogy friss és megújított lendülettel napról napra közelítsenek a siker felé. A gépek nagyjavítása, felújítása . és karbantartása után remény van arra. hogy tovább csökkenjen a meghibásodásokból és váratlan gép- ki esésekből származó veszteségidő. Emellett elsősorban létszámra, és jól megszervezett munkára van szükség, ha szeptember végére a több miint 26 ezer tonna vashuzalon. a fényes és horganyzott- huzal-programon túl 25 tonna bútorrugót -és 36 tonna sasszeghuzalt is le akarnak gyártani. ...................................................................................................................................................................................................... A nyári betakarítási munkák végeztével örömmel állapították meg: a. mezőgazdasági üzemek' amellett, hogy teljes egészében megoldották saját szállításaikat, a munkákban részt nem vevő járműveikkel még jelentős bérfuvarozást is végeztek. Számottevő eredmény, hiszen köztudott az immáron krónikussá váló fuvarozási kapacitáshiány, amit mostanában igencsak divat — különböző fórumokon is — emlegetni. Bár úgy gondoljuk, a helyzet, legalábbis a mező- gazdaságban, így nyaranta, azért nem annyira katasztrofális, hiszen a megye termelőszövetkezeteinek hozzávetőlegesen háromszáz darabra tehető tehergépkocsijából, azért mégis csak száz- tizenkilenc végzett bérfuvarozást. Szóval, majdnem a fele... Ez eddig rendben is volna, mert tényleg: használjuk ki maximálisan a járműveket, segítsük az építőipari, kereskedelmi és útépítési szállításokat is. Természetesen, csak az ésszerűség határáig — az őszi betakarítások megkezdéséig. Márpedig ez az idő — főlég a cukorrépa szedési idejének előbbre hozásával — rohamosan közeledik. A fennakadások elkerülése végett már most lényegesen csők-, kenteni kell a bérfuvart végző mezőgazdasági szállítóeszközök számát, hogy az esetleges javítások elvégzése után részt tudjanak venni a cukorrépa, a kukorica és a burgonya fuvarozásában. Már most szükséges a gazdaságok egymást segítő szállítási feladatainak kidolgozása és — ha van ilyen — a felesleges járművek felajánlása a Volán menetirányítási szolgálatának. Az őszi, betakarítási munkák zavartalan lebonyolítására egyébként központi utasítások is várhatók, amelyek egységessé szervezik a megyei fuvarozó eszközök elosztását, felhasználását, de szükség lesz a gyors, rugalmas, helyi intézkedések megtételére is. — karácsony — A termelési tanácskozások után A TERMELÉSI tanácskozások az üzemi demokrácia legfontosabb fóruméi. Az „üzemi parlament” nemcsak a vélemény nyilvánítására, javaslattevésre szolgál, hanem bizonyos kérdésekben a munkások döntési joga is itt érvényesül. Hogy hogyan? Ez elsősorban attól függ, milyen a munkások tulajdonosi szemlélete. Ahol a vezetők nemcsak partnerként, hanem valóban tulajdonosként kezelik a munkásokat, veszik figyelembe véleményüket, javaslataikat, ott a termelési tanácskozás valóbán betölti feladatát. örvendetes, hogy a most lezajlott termelési tanácskozások többségére már ez volt a jellemző. Kétségtelen, hozzájárult ehhez a kedvező politikai légkör is. A decemberi párthatározat végrehajtását július elején értékelte a párt Központi Bizottsága és levonta a megfelelő következtetéseket. Megyénkre vonatkozólag, a megyei pártbizottság is elvégezte ezt a" munkát. Az üzemi pártszervek többsége is túl van már az elemzésen, az újabb tennivalók meghatározásán. Az előadóknak igen nagy segítséget jelentett ez. Ebből fakad az is, hogy mind kevesebb volt az olyan beszámoló, amelyben a számadatok követhetetlen halmaza kápráztatta a munkásokat. Ehelyett a megtett útról szóló reális elemzés, a gondok, bajok részletes feltárása, a kritikus légkör jellemezte a beszámolókat és ennek megfelelően alakultak a viták is. A Nógrádi Szénbányáknál szorospataki tapasztalatok nyomán már kisebb egységeknél, körletenként hívták ösz- sze a termelési tanácskozásokat. A beszámolóknak így kevesebb általános tapasztalatot kellett tükrözniük, a kisebb. egység gondjaival, feladataival foglalkozhattak bővebben. A bírálat és a feladatok meghatározása is testre szabottabban sikerült. Nem véletlen, hogy a véleményt nyilvánítók, javaslatot tevők száma megtöbbszöröződött. Nemcsak számszerű fejlődésnek lehetünk szemtanúi, hanem figyelemre méltó minőségi változásnak is. Alig akadt, aki egyéni problémáit vetette volna fel. A felszólalók többsége valóban tulajdonosként beszélt a hibákról, nem egy szenvedélyes hangon kérte számon a vezetőktől a feltételek biztosításának hiányát. Igényesebbek lettek a munkások önmagukkal és másokkal szemben is. Igényük a tájékoztatást és számon tartják a vezetők ígéreteit is. Feltétlen hasznos dolog ez, előbbre viszi a közös ügyet. A MUNKÁSOK többsége elítélte a hibákat, lazaságokat. Nem egy helyen, mint a ZIM öntödéjében, kérték a hanyagok, selejtgyártók. mulasztók szigorúbb felelősségre vonását. Sok helyen baj van a munkafegyelemmel. Maguk a munkások bátorították a vezetőket £f rend, fegyelem megteremtésére. Arra, hogy amikor szükséges, bátrabban éljenek a törvényes jogaikkal, lehetőségekkel. A viták során elhangzott szavakból, a munkások véleményéből sok tanulságot leszűrhettek a vezetők. Nem kellett különösebben odafigyelniük, hogy érezzék: minden felszólaló többé-kevésbé minősíti is a vezetés munkáját. Nem a durvaság, hanem inkább a bátor, őszinte szókimondás. bírálat jellemezte ezeket a véleményeket. Ugyanilyen őszinte tájékoztatást, választ vártak a kérdéseikre. A feladatok nagyok, amelyeket el kell végezni az ev hátralevő időszakában. A decemberi párthatározat végrehajtása, az éves tervek teljesítése, ötéves tervünk sikeres befejezése, általában mindenütt nagyobb erőfeszítéseket kíván. A vezetők részéről a feltételek jobb biztosítását — amirSl nagyon sok munkás beszélt —, szervezettebb munkát, jobb anyag- ellátási A munkásoktól viszont fegyelmezettebb helytállást. a munkaidő jobb Kihasználását. AZ ÉSSZERŰ takanékosság, a hatékonyság növelése ugyancsak sokszor szerepelt a beszámolókban. felszólalásokban. Szinte úgy tűnt, mindenki jót akart. A véleményeket egyeztették és testre szabták a tennivalókat is. a legtöbb helyen. Ha olyan lesz a lelkesedés a végrehajtásiban, amilyen élénk véleménycsere zajlott az üzemi parlamentek .ülésein, bizonyára siker koronázza a közös erőfeszítéseket. A szavak aranyalapját ugyanis a tettek jelenthetik csak. B NÓGRÁD - 1975. augusztus 26., kedd
