Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-26 / 199. szám

Képernyő elolt

fyajoft me€§lMt$ák?e ?

A szabadtéri

szoborkiállításról

Hagyományos. időnként felfelbukkanó műsora a televíziónak a „Riporter kerestetik”, akár csak a Ki mit tud? A közönség is szívesen vésig- kíbieel a kutatásnak és szurkol a számára rokonszenvesebb pályázónak. A riporterkutatás idei sorozata sem fo- Ivik a nézők részvét lensége mellett, amit az aktív részvétel (a szavazatok száma!) is élénken igazol. Tekintélye is van ennek a műsornak, hiszen számos fiatal riportert indított el már a siker útién, akikkel ma is szívesen találkozunk a • képernvőn. Am de a korábbi versengések némi összehasonlítási alaoot is nyújtanak, s mi a mai felelők hallatán akarva-akarat- lanul a régebbiekre emlékezünk. Vagy legalábbis: a régebbiekre is!

Ez az emlékezés azzal iár. hogy észre kell vennünk óhatatlanul is. hogy a legutóbbi vetélkedő óta további ficamok tetézték nyelvünk korábbi sérüléseit. vagy ha nem. hát akkor a, jelenlegi garnitúra áll hadilábon a magyar nyelvvel. A lámpaláz számos nyelvbotlásra adhat okot, de olvan ismétlődő nvelvtani hibákra. amelvek sorozatosan megütik a fület, semmiesetre sem. Nem lehet baki a „Nem-e” és ba-be. valamint a ban-ben fe'eserélt fordított használata. Már az általános iskola alsó osztályaiban besulykolják az ifjú koponyákba, hogy hol kérdésre ban-ben és hová kérdésre ba-be ragot használunk. Véleményünk szerint a középdöntőkben sem lehetünk elnézőek a nvelvi helvtelen- ségekkel szemben, sőt a zsűrinek fokról fokra szigorúbban kell vennie a riportereknél azt a tényt is. hogy egyáltalán tudnak-e maavarul. A

legutóbbi „összecsapás” is számos alkalmat adhatott volna erreNagyon fontos lenne, hogy a szervezők 'és szerkesztőid is legalább akkora ötlebessésael rendelkezzenek a vetélkedő feladatainak kiszabásánál, mint amekkorát a vetélkedőn kapaszkodó újoncoktól, a riporter-jelöltektől elvárnak. Nem eléggé érdekes, amellett nem is tú'sáao«an reális a próbatéte’ek felállítása. Gondoljunk például arra a feladatra. amikor a riporternek egy váratlanul bekövetkezett üres két percet kellett kitöltenie. Ez esetiben minden pályázónak meg kellett volna szabni, hogy milyen eseményről közvetít. Nem mindegy ugyanis, hogv a Fradi labdarúgó-csapatának tiszteletére rendezett tábortűzről vagy a legújabb ÁLlami-díia- sok díszvacsorájáról hirdették meg a műsort, vagv éppenséggel a szálloda földrengés utáni helyreállításáról szól a riport, amelyben két perc kényszerszünet állott be. Igyekezzünk csak elképzelni egy reális műsor (egv konkrét műsor!) ' keretében a Holdhoz szóló monológot, vagv a kedélyes beszé'fietést a fiatalokkal, vagy éppenséggel a szálloda bemutatását. — bizony komikus helyzet adódhat elő.

A zsűrinek is nehezebb a dolga az efféle levegőben lógó feladatok esetében. S bár semmi célunk a zsűritagok szubjektivitását. önállóvá gát kiküszöbölni, mégis a lazán megszabott felad".-1 tette, hogy a zsűri tagjai sorában értelmezési különbségek támadtak. Hiszen a gvakorló tévériporternek nyomban fet tellett fedeznie, hogy a helyszíni riportok nagv1 része olvan komoly esemény, ahol nem lehet elfecsegni a Politikai és Központi Bizottság tagiéival arról, hogy milyen szép is az a Ferihegy, s úgy száll-e a Boeing—707-es, mint a darumadár az égen. Itt a riporter nem mozoghat, nem rögtönözhet mozgalmas közjátékot. hanem igenis szóval, beszéddel kell kitöltenie a váratlanul támadt időrést. ígv következhetett be. hogv a zsűri tévétől távolálló tagiai egyidejűleg a mozgalmas, úgynevezett tévészerű megoldásokat dicsérték. Egyébként is: elvi. szakmai kérdésekben sem egységes a zsűri álláspontja. Márpedig irreálissá válik, a pontozás. ha nem egyforma elveket alkalmaznak a zsűri tagjai.

Mindezt azért mondtuk el, mert a Riporter kerestetik túlságosan népszerű ahhoz, hoev elsikkadjanak benne akár a csekélyebb hibák is. Szereplők, szerkesztők, zsűritagok nagyon is reflektor- fényben állanak. Szükséges, hogy a döntőig a kirívóbb hibákat megszüntessék, s még élvezetesebbé tégvék az élénk tévénézők óráit és még reálisabbá a küzdelem kimenetelét. Most ugyan s egv- u gyanazért szurkolunk: minél tehetségesebb egyéniséggel (egyéniségekkel!) gazdagodjék a tévériporterek tiszteletre méltó tábora.

Reméljük, a közös érdek közös erőfeszítéseket és szoros összefogást szül.

(b. t)

tévéajánlatunk

Mai

18.05 és 19.25: Belépés csak

tévénézőknek. A hírforrástól a híradásig.

A „Belépés csak tévénézőknek” sorozat közel évitizede sok olyan helyre vitte a nézőt, ahova „idegeneknek tilos a bemenet.” A mai műsor, amely két adásban, helyszíni Uözvetíiés formájában kerül képernyőre, először az MTI,

azaz a Magyar Távirati Iroda telexgépei közé kalauzol, ahova a világ különböző tájairól beérkeznek a friss hírek. A Magyar Hírlap szerkesztőségébe éppen lapzártakor érkezik a kamera, hogy kövesse az imént érkezett hír útját. Köve'kező állomás: az Athenaeum nyomdagépeinél, amelyek a másnapi újságot nyomják. A hírek készülésébe, a kommentárok előkészületeibe, sőt a magán-híresere sajátos „börzéjére” is bepillanthatnak a nézők, a Hungária kávéház újságíró törzsasztalánál. Utolsó állomás: a TV Híradó stúdiója — a TV Híradó megkezdődése előtti percekben, ahova ugyancsak ritkán jut el a nézd.

Pásztor Ferenc

FIÚK A LESHEGYEN

Regény

tld*

0 %

— Frász vpltam en, nem hős. Ügy féllem, hogy majdnem kiráaott a hideg a gatyától. Dolgozott bennem egy nagyobb erő is.. A becsület. Szerettem volna valamit jóvá tenni abból, amit azok a vadállatok műveltek a táborban. Ennyi volt az egész.

— Feljönne egyszer az őrs-, re? Beszélne egyszer erről a fiúknak?

— Nem, dehogy. Nagyon felkavarnak a dolgok. Annyifélét összehordtak már filmekben, regényekben, méghozzá olyan bután. Úgy ábrázolták ezeket az embereket, mintha kőből lettek volna, mintha szobrász faragta volna őket lovas szobornak. Majdnem minden filmből hiányzott ezeknek az embereknek a félelme, borzongása, vívódása, az, hogy senki se viszi derűs kedvvel vásárra a bőrét. Vittük, az igaz, de milyen lelkiállapotban. milyen erők hatottak, amik legyűrték bennünk a kishitűséget? Ezeket nem tudták mindig' pontosan érzékeltetni. Én sem tudnám már pontosan elmondani. Menjetek csak, keressetek, kutassatok, biztosan sok emberi értékkel gyarapodtok. De ebből elég. gyertek megmutatom nektek a szőlőmet.

Nehezen, lassan engedett ki belőlük a szorongás. Már leáldozóban volt a nap. Már érkeztek az alkonyati párák, idehallatszottak az este távoli

zajai. Itt-ott tüzek gyúlladtak, a szőlőhegy apró jelzőlámpái.

Szótlanul ballagtak visszafelé, A taligaút keskeny, csak összekapaszkodva lehet rajta elférni.

Az okmányellenőrző járőr csinos, fiatal lányt kísér az őrsre. Az udvaron téblábolók azonnal abbahagyják még a semmittevést is, kocsányon lógó szemeket meresztenek a jövevényre. Jól látta ezt a lány is, éles nyelvét nem fogta gyeplők közé.

— Mi az, nem láttatok még fehér embert? Ez a két buzgó mócsing úgy kísér ide, mintha gonosztevő lennék. Pedig megmondtam nekik, hogy látogatóba jövök és kész!

— Az nem elégséges, kérem, — felelt az egyik katona és nagyon udvariasan tessékelte beljebb az iroda felé. — Kértük, mondja meg. kihez jött, hogy hívják az illetőt, nem volt hajlandó. Lehet. hogy nincs is olyan nevű katona,

akihez állítólag látogatóba jön, biztos azért nem volt hajlandó nyilatkozni. Majd a parancsnok elvtárs eldönti, hogy mi újság.

Suhajda és Faludi a kút körül szorgoskodtak. Mint olyan sokszor, most is a nadrágjukat sikálták. Valamilyen társadalmi tevékenység salakját igyekeztek eltávolítani a szolgálati öltözet eme fontos darabjáról.

— Gerswin, — suttogta Suhajda —, ne lássam meg az Egei-tengert, ha ez nem Pécsi, a Golubics csaja.

— Bolond vagy? Hogy került volna az ide? Attól tartok, tisztelt Samu úr, . hogy újabban a látóidegeiddel van valami zavar. Ha megengeded, én is olvastam egy elég vastag könyvben, hogy bizonyos elmebetegségek szimptómái a kettőslátással kezdődnek, később ezek kényszerképzetekké fajulnak. Mert: ha Pécsi Márta csak az elhatározás stádiu- mábaA l<mne. akkor Golubics már egy héttel ezelőtt elkezdte volna a díszkapu építését, kölcsön kérte volna a kimenö4 NÓGRAD - 1975. augusilus 26., kedd

HA VALAKI AZ idei nyár meleg napjaiban felkapaszkodott Balatonbogláfon a Kápolna-, vagy Temető- domb enyhet adó fái alá, s megtekintette az elé táruló belső-somogyi táj panorámája uLán az itt látható szabadtéri szoborkiállítást, „régi ismerősöket” is felfedezhetett az alkotások között. Akadt itt olyan alkotás, amely korábban Salgótarján beton főterén hívta fel magára a figyelmet valamelyik korábbi augusztuson, valamelyik korábbi salgótarjáni szabadtéri szoborkiállításon.

Csak azért említem ezt. mert ma már nyilvánvaló: a salgótarjáni szabadtéri szoborkiállítások évről évre kitűnő és érdekes műveket vonultatnak fel a város főterén, az országot járva örömmel fedez fel közülük egvet- egyet az érdeklődő Veszprémben, Tihanyban, Balatontóg- láron, vagy másutt.

Az idei szabadtéri szoborkiállítás lassan záráshoz közeledik. Ideje tehát, hogy ezúttal néhány szót ejtsünk közművelődési és művé&zetpo- litikai jelentőségéről.

A mostani tárlatnak különös jelentőséget adott az a tény is, hogy hazánk felszabadulásának jubileumi évében nyílt meg. Amint azt a kiállítás rendezője, Kovács Béla művészettörténész, szobrászművész hangoztatta, köztéri szobrászatunk az elmúlt évtizedekben hatalmas eredményeket ért el: ......közel öte

zer mű született a 30 év alatt, több mint azt megelőző 200 évtíen Magyarországon. Az új mecénás, a szocialista állam 30 millió forinttal járult hozzá a művek megszületéséhez. A művek megvalósulása a gyors iramú ipari fejlődés és társadalmi váltások lázában született. Ebben az együttműködésben monumentális művészetünk nemcsak formájában, de tartalmában is gyökeresen. megváltozott. A dolgozó emberről, a dolgozó embernek szóló művészet született Magyarországon.”

Pártunk XI. kongresszusa is nagy jelentőséget tulajdonított a művészeteknek, szólott szerepéről a szocialista embertípus kialakításában, a közművelődés-politikai határozat célkitűzéseinek megvalósításában. Elismerte a képzőművészet, ezen belül a köztéri szobrászat eredményeit a szocialista eszmeiség formálásában. Valóban, a köztéri szobrászat azon művészeti ágak közé tartozik, amely jellegénél fogva rendkívül szeles körben fejti ki hatását mind eszmei, mind pedig formai tekintetben.

Külön öröm a Nógrádban és Salgótarjánban élők számára, hogy városunk, amely híven őrzi haladó hagyományait., dicső munkásmozgalmi múltját, a munkásosztály múltbeli harcainak emlékét, s természetesen a munkásk ült urai is

hagyományokat is, idén már ötödik alkalommal teremtett lehetőséget éppen e dinamikus köztéri szobrászat újabb alkotásainak bemutatására. Salgótarján méltán érdemli ki a hasonló nagyságrendű magyar városok között a .szobrok városa” megtisztelő címet is. örülünk ennek, különösen azért, mert hiszen e szabadtéri tárlatok is eredményesen töltik be szerepüket a munkásművelődés színvonalának emelésében, a maguk sajátos módján, járulnak hozzá a szocialista eszmeiség terjesztéséhez, a szocialista művészet megismertetéséhez és megszerettetéséhez. Dicséret illeti a rendező Megyei Művelődési Központot azért is, hogy több alkalommal szocialista brigádok tagjai, s fiatalok számára „tárlatvezetéseket” rendezett, tudatosítandó a látottakat.

A kiállítás idén három tételből áll. az eddigi tárlatokkal összehasonlítva a művek mennyiségét tekintve is a 'leggazdagabb, amelyet valaha js láthattunk Salgótarján főterén, a Tanácsköztársaság téren és a Megyei József Attila Művelődési Központ előterében, illetve üvegcsarno- kában. A központ bejárata előtt Janzer Frigyes szobrászművész kam ara tárlata várja az érdeklődőket. Janzer Frigyes 1939-ben Budapesten született. 1966 óta minden jelentősebb kiállításon részt vesz. Számos magyar és külföldi városban van köztéri alkotása.

Janzer Frigyes művei szimpatikus törekvésekről, fontos

eredményekről adnak hírt, kisplasztikái, portréi stb. tag érdeklődési körről, felelős mondandók megfogalmazásara való törekvésről, érzékeny művészi alkotó tevékenységről vallanak. Különösen szívesen láttuk portréit, közlük például Nagy Balogh Jánosét, Dózsáét.

A KÖZTULAJDON 1915—

1975 című műcsarnoki kiállítás ielszabadulásunk harmincéves évfordulója alkalmából tjíg képet nyújtóit köztéri szobrászatunk fejlődéséről az elmúlt három évtizedben. Salgótarján közönsége e kiállítás válogatott anvagával ismerkedhetett meg a Megyei Művelődési Központ livegcsarnokában. Ez az anyag külföldön is sikerrel szerepeit. E válogatás erénye — többi között — az, hogy megközelítően bemutatja a magyar köztéri szobrászat legfontosabb állomásait, alkotásait az elmúlt harminc évben.

Az idei salgótarjáni szabadtéri szoborkiállításon új kezdeményezés, hogy keramikusok térplasztikáit js láthatjuk. A keramikusok az elmúlt időszakban a monumentális feladatok megvalósításától is igyekeztek kivenni részüket, fontos eredményeket mondhatnak magukénak. A tárlaton való szereplésük nyeresége az idei kiállításnak. Garányi- József, Gádor István, Kiss István, Kiss Nagy András. Kovács Ferenc, Majoros Hedvig, Marisa István, Szlávics László, s a többiek alkotásai heteken * át mindennapi tárnáinkká váltak Salgótarjánban. Megyénk művésze, idős Szabó István Kossuth-díjas érdemes művész Benczűrfalváról ismét küldött újabb müveiből, ő a szabadtéri tárlatok hagyományos szereplői közé tartozik; Az idős művész ma is állandóan dolgozik, újabb megbízatásoknak tesz eleget.

AZ ÜTtiDIK salgótarjáni szabadtéri szoborkiállítás a megyei képzőművészeti kiállítási program kiemelkedő eseménye, reméljük, hatásában is maradandónak bizonyul.

T. E.

Újdonságok az ifjúsági szövetség politikai képzésében

zubbonyomat, s három nappal

ezelőtt elkezdte volna kenni a képét tinédzser flastrommal, hogy eltűnjenek hűségének undorító pattanásai. Ez egy másik szédült tyúk, aki biztosan elnavigálta magát.

— Nekem ne mondd, — tiltakozott Suhajda. — Ez a kosár, ez a parancsoló hang, teljesen Pécsi. Majd meglátod, Samu bácsi mindent meg- érez, mint a macska az esőt.

— Mondom, hogy nem vagy magadnál, a macska nem érez meg semmiféle esőt.

ök ketten ebben maradtak, várakozó álláspontra helyezkedtek. A két nadrágot mindenesetre kiterítették a kerítés korlátjára, elrendelték az általános munkaszünetert,

mert:

— Ilyen jóféle portéka je-i lenlétében nem alacsonyodha- tunk le odáig, hogy lássák: magunk mossuk a saját nadrágunkat. Ez, hogy úgy mondjam, egy kissé dehonesztáló — szögezte le Suhajda és földhöz vágta a súrolókefét.

— Mihonesztál? — húzta fel az orrát Faludi.

— Dehon, te vidéki! —sújtotta megvető pillantással Faluéit Suhajda.

— Én vagyok vidéki, ki az isten dicsekszik azzal, hogy az ősei megszokták a vidék fensőséges nyugalmát. Azért vannak benned neurotikus hailamok, mert a zajos fővárosban vagy kénytelen el'ölte- ni legszebb éveidet.

Hamarosan megkezdődik az új tanév a KlSZ-oktatás- ban, az ifjúsági szövetség politikai képzésében is. Az 1975/1976-os tanesztendő számos újdonságot tartogat — erről kérdezte az MTI munkatársa Barsi Tomajt, a KISZ KB politikai képzési osztályának vezetőjét.

— A KISZ Központi Bizottsága az elmúlt év végén hosszabb távra fogalmazta meg a politikai képzés fejlesztésének feladatait — mondotta. A tervezett változások előkészítésén túl vagyunk, ezek már érvényesülnek az új tanévben. Politikai képzésünk továbbfejlesztésének legszembetűnőbb vonása az. hogy a korábban különálló politikai oktatás, tömegpropaganda, illetve a vezetőképzés egységes politikai képzési rendszerré alakul. Így a KISZ- tagok. a fiatalok részvétele és fejlődése a politikai képzésben áttekinthetőbbé válik. Az egységes rendszer lehetővé teszi, hogy a képzés alsóbb fokain kiemelkedően helytálló fiatalok — megfelelő gyakorlati KISZ- munkával eavidőben — aktivistákká váljanak, mind nagyobb fe'adatok megoldására képes ifjúsági vezetőkké nevelődjenek. :

A KISZ-en belül folvö munkát jobban beillesztjük a nevelés társadalmi munka- megosztásába. Az új nemzedék politikai képzésében számítunk és építünk a párt-, az állami és a társadalmi szervezetek által folytatott világnézeti,-' politikai nevelésre is.

— A társadalmi munkatatáshoz Való kapcsolódásunk lehetővé tette, hogy a szükséges, de erőnket ' meghaladó korábbi vállalkozásunkról — a marxizmus—lgni- nizmus tételes tanításáról — lemondjunk. Ez igen lényeges eltérés az eddigi gyakorlattól. Persze a KISZ- aktivisták. -vezetők felkészítéséből nem maradt ki az ideológiai képzés, ezért minden KISZ-szervezetünknek kötelessége, hogy messzemenően igényelje, kihasználja, a párttan folyamok adta lehetőségeket.

— A politikai képzés most kialakuló rendszere lényegesen áttekinthetőbb az eddiginél. Tulajdonképpen 3 lépcsője van: az ifjúsági vitakörök. az aktivisták körei és a vezetőképzés. A különböző képzési formák feladatait, a KISZ nevelő munkájában betöltött funkcióit Központi Bizottságunk határozata tisztázta, egyértelművé tette. A tömegpolitikai feladatokat az elmúlt oktatási évben még több KISZ-oktatósi kör (Szabad hazában. Politikai vitakör. Marxista vitakör, Ifjúsági előadássorozat stb.) szervezésével oldottuk meg. A jövőben e feladatokat az ifjúsági vitakörökben kell elvégezni. Arra törekszünk, ho?v ez“k a vitakörök érdeklődést keltsenek a politika iránt.

Kétségtelen, hogv ezú'tal a KISZ Központi Bizottsága részletesebben és mélyebben szabályozta ezt ■ a területet, mint eddig bármikor. Hangsúlyozzuk azonban. hogv amit akarunk, abban — az eredményes végrehajtás é"megosztásban elfoglalt he- nőkében (Folytatjuk.) lyünk tisztázása és a pártok- lennünk.

egységesnek kell