Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-26 / 199. szám

Setét kampány Chiléken A legutóbbi hetekben újabb letartóztatások híre érkezett; a világ minden részén meg­mozdultak Luis Corvalán meg­mentésere; a junta pedig nagyszabású kampányt kez­dett — nem először és nyil­ván nem is utoljára — ,.a nemzetközi marxizmus" ellen. különleges munkacsoport ezek­ben a napokban ül össze Géni­ben, az ENSZ európai köz­pontjában, hogy kidolgozza jelentését. MŰKÖDNEK A JUNTA ÜGYNÖKEI rzemély közül 77-et a junta börtöneiben és lágereiben tar­tottak fogva. Hivatalos iratok, családtagok és szemtanúk be­számolói is alátámasztják a közlést, min'hogy sokan jelen voltak az áldozatok letartóz­tatásánál, vagy valamelyik tá­borban látták őket. ENSZ-VIZSGÄLAT •Júliusban kellett volna Chi­lébe utaznia az ENSZ embe­ri jogok bizottsága nemzetközi munkacsoportjának, hogy a helyszínen tanulmányozza a politikai foglyok körülményeit é» általában az emberi jogok megsértését. Pinochet rendsze­re előbb hozzájárult a külön­böző nemzetiségű szakértőkből álló csoport beutazásához, majd meggondolta magát. Már javában folyt a készülődés a nem szívesen látott vendégek fogadására: sok foglyot át­helyeztek, a börtönökben és a táborokban ideiglenesen job­ban bántak a politikai fog­lyokkal. Aztán a junta kö­zölte: nincs szükség a bizott­ság jelenlétére, mert tagjai külföldön kapcsolatba léptek a Népi Egység néhány vezető­jével. Az ENSZ által megbízott személyek így kénytelenek vol­tak lemondani a helyszíni pasztalátszerzésröl, de nem mondtak le arról, amit vál­laltuk. A venezuelai főváros­ban politikai emigránsokat, volt chilei foglyokat hallgat­tak meg. és Ijőséges terhelő- bizonyíték alápján, megállapí­tották: a junla folyamatosan megsérti az emberi jogokat. A Pinochet emberei szeretnék megtéveszteni a nemzetközi közvéleményt. Saját bűneikről kitalált bűnökkel akarják el­terelni a figyelmet. Július vé­ge felé a chilei sajtó — egy Drazil napilap és egy fasisz­tabarát argentin újság nyo­mán — arról írt. hogy a chilei baloldali szervezetek „tisztogatásokat’’ kezdtek, és sajat társaikat végezték ki né­hány latin-amerikai és más országban. Ennek a sajtókam­pánynak a szervezői azt akar­ták elhitetni a chileiekkel, hogy a baloldali pártok és szervezetek az utóbbi hóna­pokban körülbelül hatvan em­berüket ölték meg Argentíná­ban, Mexikóban, Franciaor­szágban és másutt. Ez a cél- zatos rágalomhadjárat egy­úttal a junta felelősségét akarta csökkenteni, azt állít­ván, hogy eltűntnek tartott (vagyis a fasiszta fegyveresek kezébe került) sok baloldali ember valójában külföldre szökött. A valóság egészen más. A junta titkos ügyn'íkei nem egy országban aljas mo­non meggyilko'ták a Népi Egy­ség nem egy hívét. Az eltűntek családtagjainak szövetsége arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az-állító­lag külföldön meghalt 119 VILÁGMÉRETŰ SZOLID ARI. TAS CORVALÁNÉRT A rendszer belügyminiszte­re. Cpsar Bénavides tábornok július 21-én elismerte, hogy az országban 4168 politikai fogoly van. A foglyok száma pedig ál­landóan nő. Néha kiszabadul­nak baloldali gondolkodású személyek,1 esetenként ismert politikusok is, de helyükre újak kerülnek. A haladó világ szolidaritásának újabb szép példája a legutóbbi hetekben az a kampány, amely Luis Corvalánnak, a Chilei Kom­munista Párt főtitkárának megmentéséért bontakozott ki. Todero Frigyes Okmány as ideiglenes kormány (á inognia sáré I Ä válságot politikai eszközökkel kell megoldani Az ANI portugál hírügy­nökség kommentálta az el­nöki hivatal vasárnap reggel kiadott közleményét. A poli­tikailag rendkívül fontos ok­mány — hangoztatja a hír- ügynökség — támogatja az ideiglenes ' kormányt és Goncalves miniszterelnököt, akik az utóbbi napokban a kormányból kivált szocialis­ták és népi demokratikusok, az AntunesTcsoport, és más erősen jobboldali körök dü­hödt támadásának célpont­jaivá váltak. A közlemény arra mutat — állapítja meg a kommen­tár —, hogy a forradalmi be­állítottságú tisztek, akik a fegyveres erők mozgalmát képezik, felsorakoztak Gon­calves és kormánya körül. A Portugál KP Központi Bizottságának tájékoztató és agitáció« irodája ugyan­csak vasárnapi nyilatkozatá­ban megjegyezte, hogy a je­lenlegi súlyos válság a poli­tikai hatalmat és a ctemok- ratikus rendet érintő külön­féle fontos problémák együttes megoldását igény­li. A Portugál KP síkraszáll amellett, hogy a fegyveres erők mozgalma maradjon továbbra is a haladó mozga­lom és a forradalmi élcsapat. A nyilatkozat rámutat: visz- sza kell utasítani minden olyan kísérletet. amelynek célja, hogy erő alkalmazásá­val, vagy katonai puccsal va­ló fenyegetőzésekkel kor­mányváltozást erőszakolja­nak ki. A jelenleg' politikai vál­ságot politikai eszközökkel lehet és kell is megoldani, szilárdítani kell a forradalmi erőket — hangoztatja a Portugál KP nyilatkozata. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a fontos problémákat azoknak az erőknek a rész­vételévéi . kell megoldani, amelyek érdekeltek a de­mokratikus szabadságjogok és a forradalmi vívmányok védelmében. A portugál sajtó, rámuta­tott. hogy a helyzet kiélező­désében jelentős mértékben vétkes szocialista Párti ve­zetőség lépései ellenkezést váltottak ki azokból a szo­cialistákból is. akik valójá­ban érdekeltek az április irt i demokratikus és forradalmi vívmányok védelmében. A lapok ezzel összefüggésben közölték, hogy a szociális a pártból egyaránt kezdenek kilépni a vezető szervek tag­jai és az egyszerű párttagok. A legutóbbi napok esemé­nyei — állapítja meg a TASZSZ portugáliai össze­foglalójában — egyértelműen arra mutatnak, hogy a por­tugál reakciót külföldre szö­kött ellenforradalmárok tá­mogatják és irányítják. Spí- nola tábornok, volt köztársa­sági elnök az AP hírügy­nökségnek adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy a Portugália felszabadításáért indított demokratikus moz­galom. amelyet ő alapított, működik Portugáliában, és célja . a jelenlegi rendszer .megváltoztatása. A tábornok a jelenlegi rendszer erősza­kos megdöntésével fenyege­tőzött. Szöulban az amerikai liarfügymi niszfer Schlesinger,, amerikai had- közötti katonai együttműkö- ügyminisztei* 'hétfőd’ háborn- désrőí folytat tárgyalásokat napos látogatásra Szöulba és felkeresi a Dél-Koreában érkezett. Dél-koreai- tartóz- állomásozó ■ amerikai csapa­kodása során a két ország tokát is. 1975. augusztus 23-án ítéletet hirdettek az 1967. évi ka­tonai puccs végrehajtóinak perében. A vádlottak padján a megbukott katonai rendszer h alálra ítélt vezetői balról jobb­ra: Papadopulosz, Makarez ősz és Pattakosz. Azóta a kormány az ítéletet életfogy liglanra módosította. Vön fai II. ,/fífiosí Hontalanok zsákutcája „Átbeszélik a harangok a tengert. Megrendítik a tavakat Kanadában. Megrendülnek a távoli hazaiak a cethalcson­tokkal megtámasztott alko- nyi tűzfalaknál. Távoli havas táborokban karolják a haran­gok a tántorgókat....** (Nagy László: Jönnek a '>_■: harangok értem). 3 Amerikából szökött Szabó József ötesztendös volt, amikor elhagyta az or­szágot. Miről tehet egy ötéves fiúcska, illetheti-e szemre­hányás érte? — Nagyapám a hátára tett, arra emlékszem. Mentünk a bokrok között, a fák ágait csavargatta a hideg szél. Volt egy ház, katonák mulattak benne, mi meg csak róttuk az utat. Egyszer bementünk egy másik házba, ott már nem voltak katonák. Egy asz- szony vacsorát adóit, s azt mondta, hogy reggel majd felülhetek a répülőre. Az ötéves fiúcska — nagy­apával és nagyanyjával — két napig reoülőzött. meg sem álltak New Jersey-ig. ahol a láger várta őket. — Egy nagy terített asztal­hoz ültünk, finom ételek áll­tak rajta, s nagyapám egyre csak azt mondogatta nekem, hogy megé kéziünk Ameriká­ba... 1956. ősze volt ez. még nem fagytak be a vizek, s a kis­fiú emlékezett rá. hogy vö­rösbarnán integettek a fák, amikor elmentek. Szabó József tizennyolc évig élt nagyszüleivel Stot­teville-ben, New York állam­ban. Ott járt iskolába, az utolsó osztályt már nem vé­gezte el, mert nem . szeretett tanulni. Nagyapjától kapott egy öreg kocsit, s tizenhat évesein önállósította magát. Az amerikai lapok ebben az időben megdöbbenve cikkez­tek egv felháborító esetről. New York egyik lakónegye­dében 37 ember nézte végig, hogy egy gyilkos háromszor támadt a hajnaltájt hazatérő nőre. Hiába kiabált, senki nem sietett a segítségére, a rendőrségnek sem telefonál­tak. Egy másik cikk az ut­cán megerőszakolt védtelen nő jajveszékeléséről adott szá­mot, annak sem nyújtott sen­ki segítséget, közömbösen tu­domásul vették a dolgot. A gengszterektől való félelem gúzsba kötötte az embereket. Joe ebben a' világban ön­állósította magát. Az első betörést 1971. no­vember 19-én éjjel követte el Tom Zyrie-vel. Egv ruházati áruházból kétezer dollár érté­kű árut loptak. A ruhaneműt Tom értékesítette. Tehetett-e róla, hogy egyik ..vevőiük” époen a tőlük vásárolt vörös zakóban sétálgatott annak az áruháznak a kirakata előtt, amelyet kiraboltak? Az áru­ház alkalmazottai rendőrért kiabáltak.' a fiút elkapták, az mindent bevallott: kiktől vet­te a portékát.. A hudsoni bíróság mind­kettőjüket elítélte, . de 300 NÓGRÁD - 1975. augusilus 26., kedd dollár óvadék ellenében sza­badlábra helyezte őket. — Nagy szüleim bementek a bankba, kivették a pénzt, és én félórán belül szabad voltam... Másodszor 1972-ben négy hónapra ítélték. A fallsburgi munkatáborba került, ahonnét megszökött. A hudsoni rend­őrség nagyszülei lakásán ér­te utói. Hat hónapot töltött egy columbiai börtönben. Hat hónap múltán visszament a nagyszülőkhöz, bekerült egy zenekarba, csütörtökön és szombaton este a ..Bajor ház­ban” énekel Stottevilie-ben. Ez az életforma már iobban tetszett Joe-nak, aki úgy em­lékezik: egyszer már munkát is vállalt valamilyen ruha­gyárban... Michel Danny Stewensonnal 1973-ban ismerkedett meg. Csavargó volt ő is. Vele együtt terveitek ki Greenport- ban egy betörést. Kiszemel­tek egy házat, amelyet majd kirabolnak. — Mike kis termetű fickó volt, bemászott a pinceabla­kon, engem a bejárati ajtón engedett be... Tévét, lemezjátszót., tíz dol­lár készpénzt, gyűrűket, kar­órákat vittek el. A sikeren felbuzdultak. Joe-nak újabb, barátai akadlak, mint Stewart Whalers. Gary Merritt, Tony Zitto, Dpnald A’ger és David Parchnak. akik tovább vitték a leitőn. Rövid idő alatt több betörést követtek el Hudscin- ban, Catskillben. Kiogston- bao és Greenportban. Az utol­sót 1973. június 15-én. — A börtönben megkeresett két úr. Azt mondták, az ál­lami rendőrségtől iöttek. Elém tettek egy listát, az al­világ embereiről, mondjam meg. kiket ismerek közülük. Senkit nem ismertem- Akkor azt mondták, dolgozzak nekik. Minden letartóztatottért 25 dollárt kapok és nem kell a börtönben maradnom. A rendőrségnek csak addig kellett, amíg használni tudta. Újabb bűncselekménybe ke­veredett, s amikor szabad­lábra került, akkor tudta meg. hogy a volt haverok vérdíiat tűztek ki a fejére... Sürgősen menekű'iie kellett. — Meghalni nem akartam, azért jöttem el onnan. Ha­zulról kaptam a leveleket. A szüleim azt írták, jöhetsz, itthon nem bánt senki. Ha­zajöttem. — Mihez kezd itthon? — Egy jó életet akarok kezdeni — mondja tört ma­gyarságai. — Itt nincsenek bolondok az utcán, akik le- puffantják az embert. Dol­gozni akarok rendesen és megtanulni magyarul írni, olvasni. — És mit gondol, sikerül új életet, kezdenie? — Biztos. A társaság vitt rossz utakra, jó gyerek va­gyok én. Amerikában nem tudtam volna új életet kez­deni. A nagyszüleimtől ka­pok majd pénzt, lakást ve­szek, lesz családom nekem is. Szülei, testvérei megértőén fogadták az Amerikában fel­nőtt hozzátartozójukat. Hisz­nek neki. A lehetőséget, ahogy a társadalomtól, tőlük is megkapta, az úi élethez. Az üzemben, ahol d dsozik. nem sokat tudn-k Joe-ról. Csak annyit, hogy Ameriká­ból jött haza. (Folytai juh.) Saeadcst — BCisssinger megbeszélés . Heniy Kissinger amerikai külügyminiszter hétfőn Alexandriában folytatta a tárgyalásokat az egyiptomi— izraeli katonai megállapodás részleteiről. A tanácskozásokról Tahszin Basir, az egyiptomi elnöki hivatal szóvivője tájékoztatta sajtóértekezleten az újság­írókat. A Szadat elnök ve­zette egyiptomi és a Kissin­ger vezette amerikai kül­döttség a hétfő délelőtti órákban egyórás megbeszé­lést folytatott, melyen meg­állapodás született. arról, hogy az amerikai külügymi­niszter még délután vissza­utazik Izraelbe, s magával viszi a Síniai csapatvissza- vonási egyezménnyel kap­csolatos egyiptomi megjegy­zéseket Egy vasúti szerelvcuyben Tárgyú fások Rhodesia • •* rr 9 r rr ff jovojerol Hétfőn a Rhodesiát és Zam­biát elválasztó zambézi folyó egyik hídján, egy vasúti sze­relvényben megkezdődtek a Smith-rezsim és a Rhodesia fekete bőrű többségét képvi­selők közötti tárgyalások. A megbeszélésen az Af­rikai Nemzeti Tanács részé­ről Abel Muzorewa püspök, Joshuankomo és Ndaö&ningi Silhole, a fehértelepes kor­mány részéről Jan Smith miniszterelnök. John Wrat- hall miniszterelnök-helyet­tes és Wickus de Kock tá- j©koztatásügyi miniszter vesz részt. Lima, Hotel Crillon A perui főváros egyik leg­elegánsabb szállodájában meg­nyílt az el nem kötelezett or­szágok külügyminiszteri kon­ferenciája. A szálloda ne­ve: Crillon. Ez persze, vélet­len, de a név' óhatatlanul bi­zonyos gondolattársításhoz vezet. Crillonnak hívják ugyanis Párizs legelőkelőbb szállodáját is. Ez a név Euró­pában és világszerte éppúgy a kevesek gazdagságának, ra­gyogásának jelképe volt, mint mondjuk a New Yorlí-iWail- dorf Astoria. ♦ Nos, van valami furcsa jel­kép abban, hogy az el nem kötelezettek éppen egy Cril- lon-hotelben tanácskoznak. A részt vevő hetvennyolc ország közül negyvenegy ugyanis a földkerekség legszegényebb államai közé tartozik és ez az arány önmagáért beszél. A történelmi fejlődés, a szocia­lista világ megszületése, a nemzeti felszabadító mozgal­mak győzelmeinek sorozata úgy hozta, hogy ma ebben a csoportban, az el nem köte­lezettekében. foglal helyet a minapi gyarmatokon a fejlő­dő országok csaknem száz szá­zaléka. Ez jórészt eleve meghatá­rozza e csoport magatartá­sát bizonyos alapvető kérdé­sekben. Bír tagjainak poli­tikai rendszere sokban kü­lönbözik egymástól, éppúgy, mint fejlettségi foka és lehe­tőségei is. a tagállamok egyet­értenek az olyan 1 meghatáro­zó jelenségek megítélésében, mint az imperializmus és ko- lonializrnus. Ebből és helyzetük hason­lóságából köve kezik az is, hogy szinte minden Limában képviselt ország vallja: at kell javítani a tőkésvilág'ed­digi gazdasági struktúráján Meg kell szüntetni azt a lehe­tetlen állapotot, hogy a leg­fejlettebb tőkésországok fil­léres nyersanyagot és ener­giát szerezzenek a fejlődő or­szágoktól, majd az annak se­gítségével készült termékeket méregdrágán adják el ne­kik. Korunk egyik döntő dilem­mája — és nem lehet elégszer emlékeztetni arra, hogy pél­dául a sokat emlegetett olaj­válság csak egyik oldala en­nek a szerteágazó problémá­nak. Addig már eljutott a vi­lág, hogy ez a kérdés ma már megfelelő hangsúlyt kap kü­lönböző nemzetközi fórumo­kon. A limai konferencia az el nem kötelezettek alg.ri csúcsértekezletét és az ENSZ tavaly tavaszi rendkívüli kon­ferenciáját követi — és köz­vetlenül megelőzi, mintegy előkészíti. a világszervezet szeptemberi hasonló érte­kezletét, valamint a hetven­nyolcak jövőre. Co’.ombóban, Sri Lanka (Ceylon) főváro­sában várható csúcstanács­kozását. Ez pedig már olyan sorozat, amire mindenkinek oda keli figyelnie. Azoknak is. akiknek nem tetszik bizonyos régi s.truktúrák megváltozása.

Next

/
Thumbnails
Contents