Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-24 / 198. szám
Ä kultúra: eszköz rp’ll—'K mint egy évtizede „fedezte föl” ! ODD népművelésünk a fogalmat: komplex. Ez a szó rövid idő alatt átütő sikert aratott, olyannyira, hogy nemsokára magát a korszerű népművelést volt szokás komplex népművelésnek nevezni. Bár a kifejezés csöppet sem volt magyaros, most mar idejét múl- sa elítélni. Időközben a népművelésből is' a sokkal helyénvalóbb közművelődés lett, a komplex szó pedig mintha lassan háttérbe szorulna. Komplex közművelődésről csak a fölöttébbtudálékosok beszélnek: a közművelődés fogalma ugyanis mindazt magába foglalja, amire a komplex — magyarán: összetett. egytíPes — szó utal. Eszem ágában sincs nyelvészeti fejtegetésbe bocsátkozni, Mindössze arra akarom fölhívni a figyelmet, hogy az idézett szó múlandó divatja is a közművelődési gondolkodásmód gyors átalakulását jelzi. A múlandóság azért öi'vendeles, mert arra utal. hogy a 'fölismerés rövid idő alatt magától értetődővé vált: a művetődés valamennyi rendelkezésre'álló eszközét együttesen kell fölhasználni. nem pedig külön-külön. egymástól elszigetelten. Ez eleinte az úgynevezett komplex »műsorok formájában öltött testet. Elszaporodtak az olyan előadások, amelyek műsorában nem csupán egy-egy művészeti ág — például irodalom, zene, film stb. — alkotásai szerepeltek, hanem valamely egységes gondolát köré csoportosították a legkülönfélébb műveket. A következő lépcsőfok a hosszabb időszakra szóló, közös tervezés kialakítása volt.. Azaz valamely közművelődési intézményhez — művelődési házhoz. Ifjúsági klubhoz — tartozó, javarészt Öntevékeny művészeti együttesek foglalkozásait, nyilvános szerepléseit megpróbálták úgy összehangolni, hogy mind egymás munkáját, mind a közös köz- művelődési célkitűzéseket minél hathatósabban szolgálják. A „komplexitás” gondolatának térhódítása ezzel korántsem fejeződött be. Manapság a fogalom már messze túlhaladt az öntevékeny műkedvelés körén. Egy Bács-Kískttn megyei község, Kecel példája kitűnően érzékelteti: az összetettség lassan közművelődési szemleletünk egész rendszerét áthatja. A 10 ezer lakosú helységben fokozatosan olyan oktatá- si-művelődési-szórakoztatási és sportközpontot akarnak kiépíteni, amely minden eddiginél sokrétűbb lehetőségeket összpontosít az ember szellemiségériek kifejlesztésé számára. A 60-as években épített, szabványszerű általános iskola körül kap majd helyet ^ a művelődési klub, a napközi, a barkácsolásra és szakoktatásra egyaránt alkalmas műhelyépület, a könyvtár, a7 óvoda, a középiskola, i 1 lelve a szakiskola, valamint a konynaépü- let a hozzá tartozó étteremmel.. Lesz itt tornaterem, is, a szabadban pedig többféle sportpálya. Mindez lehetővé teszi, hogy a központ óvodájába kerülő hároméves csöppség eleinte 14, később 18 éves koráig lényegében azonos környezetben, harmonikus körülmények között tegye meg a felnőttséghez vezető utat. S ami alighanem a legfontosabb: eközben életre szóló szálak szövődjenek a kulturális- művelődési-szórakozási igényeit megalapozó és kielégítő központ és közötte: Itt ugyanis az Ifjúsági klubtól kezdve moziig, színházig, szakkörökig, tanfolyamokig szinte minden megtalálható lesz. Szükségtelen magyarázni: ezek a körülmények csak akkor kamatoznak igazán, ha a kózmüvelodes munitásai újszerű módszereket honosítanak meg. Pontosabban: a szocialista emberformálás uj eszközeit kísérletezik ki. Másképpen — szeles körübben — értelmezik a kultúra fogalmát, mint korunkban, és arnyallabban, sokrétűbben igyekeznek az embereket, a kulturális értékek birtokába juttatni. Azaz azokra az egyéni készségekre, rejtett fogékonyságokra és más, egyelőre némigen hasznosított alkati-lélektani tulajdonságokra is tekintettel lesznek, amelyekkel a jelenlegi közművelődési körülmények között nemigen tudnának mit kezdeni. Kétségtelen, hogy összehasonlíthatatlanul könnyebb lesz a dolguk. Itt ugyanis szinte „belenőnek” a fiatalok a kulturális értékeket magától értetődő természetességgel hasznosító életviszonyokba. Nem annyira megnyerni kell majd őket a művelődés ügyének. hiszen ez a szó teljes értelmében élet- szükségletükké válik. Inkább igényességük továbbfejlesztésével, érdeklődési körük szüntelen tágításával, az őket érő művészi hatások kiteljesítésével kell majd törődni. Azaz javarészt olyasmivel, amire ma nemigen futja a közművelődés munkásainak erejéből. A hiba persze, korántsem csak a körülményekben rejlik. Sokkal inkább a meglehetősen merev, mechanikus' gondolkozásmódban: napjainkban még mindig fölöttébb egy- síkúan közelítünk a művelődés különböző eszközeivel az emberekhez. Könyv, film, zene, ismeretterjesztő előadás, színház, műkedvelés, szakköri foglalkozás — nagyjából ezt kínáljuk nekik. S elégedetten nyugtázzuk, ha a fölkínállak közül legalább az egyikkel sikerül megbarátkoztatnl őket. Ez csakugyan elismerésre méltó. De az ember rendkívül összetett: szellemének harmonikus fejlesztése nem egyoldalú, hanem nyinél sokoldalúbb ösztönzést követel. S erre csak akkor van mód, ha a közművelődés nem csupán néhány művészeti ág iránti érdeklődést olt belé, hanem életmódját, életfelfogását alakítja korszerűvé. eszköz. A? K Lll i UÍU emberi élet magasabb szintre emelésének eszköze. Arra való, hogy segítségével ki-ki kora társadalmának megfelelő, értelmes éleiét küzdjön ki maga számára — az egész közösség hasznára. Veszprémi Miklós tévéajánlatunk Mai 31.30: Zelk Zoltón-portré- filin. A televízió íróportré-sorozatában, a legutóbbi Nagy László- és Nagy István-port- re után korunk egyik- jelentős költőjét és egyéniségét mulatja be a film. Zelk Zoltán 1906-ban született. Első verse 1925-ben jelent meg. Első kötete 1930-ban látott napvilágot. Innen számítja írói pályafutását. E negyvenöt év minden vihara, háborúja, társadalmi változása nyomot hagyott költészetén. A portré- filmben kérdező partnere Keres Emil, és e negyvenöt esztendős életmű által felvetett emberi és írói kérdések adják a témát. A hatvankilenc esztendős költő nemcsak nagy emberi problémákat boncolgató versei által ismert, hanem gyermekversei, a gyermeki világot mester) eszközökkel megjelenítő írásai révén is. Ugyanezen a napon, délelőtt, a Pengető műsorban, 9.30-kor a gyerekek is hallgathatják Zelk Zoltán verseit. met nyelvtanár, egy szibirják mérnökjelölt. Krakkó és Poznan között fogságba ejtettük a 350-es munkaszolgálatos maradékot. Alig száz csonttá soványodott. nyomorult maradt meg belőlük. Szándékosan Igazítottam úgy. hogy visszakerüljek oda. A keret- legények közül sokat elfogtunk. Legalább húszán a kezünk közé kerültek. Az alezredest is elfogtuk. Holtrészegen találtak rá felderítőink. Akkor a Beszkidek északi lejtőjénél, eav Sucha nevű település közelében tá- 3 í. „Német katonák, minálunk is boroztak. Még mindig azokmos,t ebédelnek a katonák! ban a barakkokban, még min- Olvan is előfordult, hogv egv Ma, babgulyást kaptak és U- dig az a falitábla állt a ka- oeháe német zsebéből csak [e"kel?t ket d'a.rab , lekváros DUban. Még mindig csak fe- az étlapot szedtük ki. Onnan buktat Vacsorára kasa lesz lig elföldelt sírokban feküd- tudtuk. hogy például pánté- f1«“1- Nektek csak az a híg tek a halottak. Űi sírok is ken szárított burgonyából ké- lotty,- az undok konzerv domborultak már. Voltak szült levest k-cipn^k 3 német krumpli leves .iut. C-ív-ik eny olyanok, skik cssk összeestek, katonák. Pontosan délben n^t értek a Führernek, hogy és meghaltak, voltak, akiket megszólaltak a mi ..Ágit- meS enm sem ad . ’ a keretlegények végeztek ki. ágyúink” EsVszerre. Két lö- ~ \ nácik tudtak, hogv a Az ai€Zredest bíróság elé vég olyan lövedéket lőtt az hírszolgálatunk. nagyon m. akartuk állítani. Nem sikerült ebédosztásra fe'sorakozott ná- de aZt nem hlt.tek f1;. ho£f mert az egvi.k munkaszol,ga- rik közé. amiben nem volt máSr a hasukba is belelátunk. latos még őrizetbevétel előtt robbanóanyag, csak papír, de — Minek szaporítsam a szíven szúrta egv törött szusz jó sok. Potyogott közéjük' szót. Nyomultunk előre. Ott ronmyal. Az őrmestert Is a oaoír. mint az eső. A hang- éltem a -két tűz között. Tár- megtaláltam. Visszavettem szórókon ned'g élőszóval íe- sa.m volt egv zombori hor- tőlo a fényképezőgépemet. Öt lentkeztünk. mondtuk nekik: vát gyerek, egy penzai né- a helyszínen agyonlőtték.--------------------------------—......................................................................1 Ennvit tudok a 350-es lábor4 NÖGRAD - 1975. augusitus 24.. vasárnap j rói. a település, Sucha, KrakPásztor Ferenc < FIÚK A LESHEGYEN Regény 3 Hogy lássák is, amit néznek... A feleség bölcsődei gondozónő, a férje autóbuszsofőr, a harmadik és a negyedik iksz között. Amikor dolgozni kezdtek a hatosztályos végzettséggel. még nem érezték hiányát a teljes alapfokú iskolának, a nyolc általános elvégzésének. De ahogy teltek az évek. szaporodtak a társadalmi megbízatások és a szakmában is egyre jobban észlelték az ismeretszerzés, a tudás bővítésének fékjévé vált a hiányos végzettség. De a családi élet, a közös tervek mellett megengedhetik-e mágusnak az esténkénti isko a- ba járást? Nem lesz-e megterhelő? Sok ismeret összegyűlt azárt újságból, könyvből, munkahelyi beszélgetésekből, baráti vitákból — érdemes újra iskolásként kezdeni? Bizonyára mindez megfordult a fejükben, mielőtt rászánták magukat a tanulásra. Segítségükre jött, nagy lökést adott az elhatározáshoz a Volán 2-es számú Válla’at balassagyarmati teledének a felhívása: nyolcvan órás. vizsgára előkészítő tanfolyamot indít dolgozóinak bent a munkahelyen. Legjobb lenne, ha közösen kezdhetnének a hetedik-nyolcadik osztályba — együtt könnyebb! Ez is sikerült. Jelentkező több volt. de végül tizenketten sikeresen be is fejezték a hetediket. Köztük ők négyen. Mert mindez két házaspárra vonatkozik. . . A balassagyarmati 2-es számú bölcsőde és a Volán a munkahely mindkettőjüknél, a feleségek és a férjek munkatársak. Közös az is, hogy egészen jó eredményt értek el. Négyük közül Ábel Jánossal és feleségével sikerült beszélgetni, éppen szabad volt a délelőttjük. — Közelebbről .mi volt az, and a tanulásra késztette önöket? — Okleveles gondozónők vagyunk a Békésinével együtt, de a mai követelmények mellett ez nem elég. — Szakmailag fontos, de nemcsak erről van szó, nem csupán a vállalat ösztönzött q \/ p-io.'f'-•■"■«*.•/•',» Szakszervezeti ^bizalmi, párttag vágyó,4. Érz.-im. jó az, ha olyan valaki szervez, olyan kér valamit a többiektől, aki képzett, ehhez kell az általános iskola befejezése. Érzem, keresgéli a szavakat, miiként tudná legjobban kifejezni. mi az a belső ösztönzőerő, ami a követelmények és a vállalat nyújtotta lehetőségek mellett olyan naev szerepet játszott abban, hogv könyvet vettek a kezükbe, és hogy hasznosnak is érzik ezt. A feleség segíti ki egy mondatával. — Voltak olyan „osztályfőnöki órák”, amikor könyvtárba, előadói estre mentünk... — Igen, eddig gyakrah kaptam rajta magam azon az érzésen. hogy csak néz-néz az ember és nem -lát. Hát ez változott meg kissé. A tanárok között ott vannak a városi művelődési osztály dolgozói —- ők nagvon sokat segítenek ebben. Mert hiába vá'n meg a joga mindenkinek ahhoz, hogy művelődjön, kell valami kimozdítóerő. — Mik voltak a kedvenc tárgyak? — A történelem., a földrajz., feleségemnek meg a biológia. — Milyen feltételeket biztosítottak a tanuláshoz? Bent, a Volánnál a mintegy negyven férőhelyes klubban voltak az órák. A buszállomáson igyekeztek kedvező munkabeosztást biztosítani — ha nem is sikerült mindig, csak egye'len egyszer. hiányoztam. A főnökség érdeklődéssel figyelte, hogy Haladunk. — A vezetőnő biztosította, hogy a tanítási napon két- három órával hamarabb eljöjjünk. Ezt a városi tanács is kérte. Ábel János 4.6-del fejezne be a hetediket. Ősszel, a nyolcadikban már nemcsak tizenketten lesznek, hi-szenlfjó páran csatlakoznak hozzájuk, akiknek már csak az utolsó év hiányzik. Többen járnak el időnként közös könyvtárlátogatásra. többem hallanak a város kulturális rendezvényeiről. a várható előadásokról, tárlatokról. Ez a nyitottabbá válás — ahogy Ábel János fogalmazta; már látják is. amit néznek —, az igazi értéke a tanfolyamnak. Ezért is lenne jó még több esetről hallani, amikor egv- esy vállalat megszervezd az általános iskolai tanfolyamot. És ha a létszámkeret engedi, csak hasznot jelent a házastársak közös jelentkezése. .. G. K. ML A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában jelent meg Gustav Jahoda munkája, A babona lélektana. A magyarországi törvények, rendeletek sorozatában látott napvilágot.. A büntetőeljárás, László Jenő és Moldoványl György tollából. A. B. Alt- suler könyve, A szocialista államok együttműködése. A kötet az elszámolás, a hitelezés, a jog terén kibontakozó együttműködés kérdéseit vizsgálja. Az iparvállalati középtávú tervek pénzügyi megalapozása Deák Anna munkája. Kövács Géza tanulmánykötetének címe: A jövő kritikus elágazási pontjai. A szervezési tennivalók feltárásának gyors módszerét mutatja be a Parányi György szerkesztette kötet. Jogszabályjegyzéket is tartalmaz az Oktatási intézmények gazdálkodásának ellenőrzése. A Munkaszervezés sorozat új köteteként látott napvilágot — Balogh László, Kápolnai György, Parányi György közös munkájaként — A munkaszervezési tartalékok feltárása és hasznosítása. A Zenemű Kiadó megjelentette Molnár Antal tanulmánykötetét, amely Zenekultúra címmel került a könyvesboltokba. Szórakoztatva ismertet meg a hanglemez „világtörténetével” Oldal Gábor érdekes könyve, A vájlfülű kutya esete. A Magyar Rádió a Hét zenemüve műsorsorozatának anyagával azonos a Kroó György szerkesztésében megjelent hasonló című kiadvány, amely a III. négyedév (július-szeptember) rádióműsor-anyagához kapcsolódik. Ismét sok érdekes könyvet jelentetett meg — a magyar —román közös könyvkiadási program keretében — az erdélyi Kriterion. Benedek Elek: Arany rnesekonyve a világ legszebb meséiből ad válogatást. Kedves gyermekverseket tartalmaz — Árkossy István illusztrációival — a Repülj, madárka! (Létay Lajos verseivel). A kiadó népszerű Téka sorozatában jelent meg Mentovich Ferenc: Az új vi_ kőtől délre fekszik. Madowice és Makow között... — Neon tudtam sokat időa- ni ezen a helyen. ' A frorit ment tovább. Számomra a Magdeburgmál. Berlintől nyugatra ért véget a háború. Május nyolcadikén sóhajtottunk egy nagyot, sírtunk, nevettünk, majdnem mégha bo- rodtumk a boldogságtól. Akkor azt mondtam az én ió szibirják barátomnak, a mérnökjelöltnek. Tudod-e Kolia, hogy mit kezdek most? Hazamegyek. Ha kell. gyalog megyek Leshegyig. Van nekem ott egy k.'s szőlőm, meg egv öreg házacskám, amit édesapám rámíratott. Amíg tart bennem a lélek, addig Ott maradok, szőlőt nevelek, gyümölcsöt termesztek. Azt megfogadom. hogy minden május- nyolcadíkán ünneplőbe öltözöm, felmegyek a hegyre, a borházba. Kirakom a legjobb bort. annyi ootha- rat teszek körbe, ahánvan most itt vagvumk. Kiiszom őket szép csendesen, rátok gondolok. Lehet, hogy sírok. Nem bai. Ebedül leszek. Azt a ti emléketeknek szentelem. Minden észt end őbep egv napot! fgv is lett. Itt vagyok, élek. nekem jó, nem szoktam beszélni róla. Évente csak egy ünnepet ülök meg. A két gyerek megszeppen- ten. ijedten nézett az öregre. A kislány borzongva .ártotta a kezében a fénykénét. Sápadtan, fél ősén húzódott Andráshoz. — Hihetetlen, hogy mindezt túlélte. Franci bácsi 1 Csoda, hogy ép elmével került haza — ne tessék rám haragudni, ha néha viccelődtem. Én nem tudhattam! — nezett az öregre bocsánatké- rően a kislány. — Mit kellene megbocsátanom? Mit kel'ene tudnod? Értelek én kislányom Bármelyikünkre nézel, mindany- nyian hordunk a hátunkon valamilyen batyut. Nem akarjuk mi azt a ti haltatokra akasztani. Most már tudjátok. mire vállalkoztok? Maidinem lehetetlenre. Én itt őrzöm a penzai nyelvtanár címét. Itt van Misa címe is. ö volt a -sofőr. Felírtam a szibirják mérnök címét is. Nem kerestem őket. Minek szaggatnám fel a régi sebeket. Van munka elég. te'e van vele mind a két kezünk. — Egy kicsit megkevert bennünket, Franci bácsi! — mo- solyodott el András—Maga eav hős volt, egy kivételes ember 1 iFolyialjuk) lágnézet című műve; sajtó alá rendezte, bevezetővel es jegyzetekkel ellátta Hajós József, Csíki László förténeteir közli Az idegen város című kötet. Kovács György regénye az Aranymező. A románok klasszikusa Ion Caragia- Te; Az elveszett levél című négyfelvonásos vígjátéka hosszú évek után ismét megjelent magyarul, Deák Tamás kitűnő fordításában és J utószavával. Ion Pillát verseiből ad -rokonszenves válogatást az Egyenes mérleg, kiváló magyar műfordítók tolmácsolásában. A Horizont könyvek sorozatában látott napvilágot Katherine Mansfield novel- láskötete, az Egy csésze tea. valamint Marcel Proust híres regényciklusa, Az eltűnt idő nyomában második kötete, a Bimbózó lányok árnyékában; fordító'ta és jegyzetekkel ellátta Gyergyaí Albert. A Mezőgazdasági Könyvkiadó a Kertünk, házunk, otthonunk sorozatban megjelentette a Kerti szerszámok című kötelet. Közérdekű, hasznos tudnivalókat tartalmaz az Engedé'vezett növényvédő szerek című összeállítás, melynek anyagát 1974. december 31-én zárták le. A fagazdaság ökonómiai alaojai című fontos tanulmánykötelet Keresztesi Béla és Márkus László szerkesztette. A halastavi pecsenyekacsa ' tenyésztésével kapcsolatos minden fontos ismeretet közöl a szerzőkollektíva tollából megjelent kötet. A Medicina Könyvkiadó újdonságai közt szerepel Katona Márta: Kismama voltam című könyve, Pap Klára illusztrációival. Megjelent Szendéi Ádám népszerű kézikönyvének 5. kiadása; az Orvos a családban sok hasznos ismeretet közöl, s valóban ott kellene lennie minden lakásban. A~ biológia aktuális problémáit ismerteti az a tanulmánykötet, amelyet Csaba György szerkesztett. A nyári vakáció időszakában sem pihen a Tankönyvkiadó. Itt jelent meg Horváth Márton: A népi demokrácia közoktatási rendszere című tanulmánykötete, amely a magyar közoktatás felszabadulás utáni első három esztendejéről ad átfogó képet. Vakációzó diákok is jól hasznosíthatják Móczár László Kis él- lalHatározatját, amely kitűnően szolgálja a biológiai ismeretterjesztés ügyét.
