Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-24 / 198. szám

Mai arcok — mai emberek

Negyedszázad a tanácsban

Akkor 30 -éves volt és műszaki osztályvezető a salgótarjáni tűzhelygyárban. Most 55 éves és termelési főmérnök a Salgótarjáni Kohászati .Üzemekben, ahol a termelési érték már meghaladja a 2 3 milliárd forintot. Éppen ezért nagy felelősséggel végzi munkáját Vincze János, aki ezekben a napokban jubi’ál- Negyedszázada annak, hogy tagja a Salgótarjáni városi Tanácsnak.

— Nehéz csokorba szedni egy negyedszázad történetét. Sok megoldott feladat áll már a városi tanács, illetve annak végrehajtó bizottsága mögött. . . Emlékszem, akkor még az üzemi kollektíva választotta meg az embert, illetve küldte a tanácsba. A fő cél az volt. hogy a polgármesteri hivatal után a tanács, mint az államhatalom,

A várói* díszpolgára

RflHH

....r. ■>;!,':>m

unkásoknak, akik kolóniszerelést és más munkákat. Talán ez a javaslat lett a mai Ingatlankezelő Vállalat elődje? Ki tudja. A legutóbbi felszólalása? A végrehajtó bizottsági ülésen az egymillió forintos tanácstagi alap helyes felhasználásáról szólt, hogy a társadalmi munka szervezésével mind több lakossági panasz nyerjen orvoslást, mind több jó út, járda, vízvezeték legyen elsősorban a peremkerületekben.

— A város fejlesztése mindig a szívügyem volt és az is marad. Néha úgy gondolom, hogy ebben a fejlődésben benne van az erőszakoskodásom. Ez most, egy negyedszázadra visszatekinteni nagy öröm. Ügy is mondhatnám, hogy nem volt hiábavaló a munkánk. Nem akarok leltárt készíteni, de* azért a tanácstagok, a végrenépképviselet helyi szerve ákban laktak. A jegyzőköny- bizottság tagjainak te

megfeleljen hivatásának.

Mega'akultak a különböző bizottságok is. Én a terv ál landó bizottságának

vékenysége is benne van abban, hogy több mint 9400 lakás épült ebben a városban. A lakások 98 százaléka

vek tömege készült, amelyekben rögzítették, hogy ezt is, meg azt is el kell végeznilettem Igen ám, de hogyan? ____ __ _______ __ __________

a

z elnöke. Később, 1954-tcl Azokban az években villannyal, 76 százaléka jvóa végrehajtó bizottságba is sem a tanácsülés, sem a vég- vízzel van ellátva. A korszebeválasztottak, s ennek a rehajtó bizottsági ülés nem rű fűtést, gázt és fpvhőszoltestületnek azóta is tagja v°lt így rendszerezve, mint gáltatást. a lakások 34 szávagyok-.. Nem is tudom, most. Az azonban biztos, zalékánál alkalmazzuk- De

volt-e más műszaki ember, hogy harcosak voltak ezek büszke vagyok az új intézközöttünk. Munkához lát- ülések. Sok-sok hasznos rnényekre is. Sorolhatnánk a tunk... javaslat, jogos kérés, hangzott megyei tanáccsal, a művelő---* .»i, ré- központtal, a szállodával.

el a munkástanácstagok

'llandó sz®r°k Volt egy időszak, az iskolákat a gépiparit, a a amit mi akkor úgy nevez- Bolyai Gimnáziumot, a Május

Vincze János, mint

szaki ember, a terv _

............ ..........

b

izottság elnöke fejlődésében tünk"( hogy nadrágszíj-politi- j úti iskolát, vagy éppen <,

varost. Nem azzal ka Ez „zt jelentette, hogy Gagarint, ahová szerveztük a

torodik hogy hány húzzuk beljebb a nadrágszí- társadalmi munkát. És ki ne

rendeletet végiehajto biz» t- junkat egy lyukkal. vagyis lenne büszke a városközpont»agl határozatot szavazón aHHicf nvúitrvzknriiiink' amftd- Xnrbortáknv. íe irí _

meg, inkább arról szól a beszélgetés során: hogyan változott meg Salgótarján.

addig nyújtózkodjunk, amed- ra amely önmagában is kidig a takaró ér. Más szóval: vívta a szakemberek elisme- voltak elképzeléseink, de rését. Vagy például a sportmegvalósításukhoz nem volt létesítmények fejlesztése, a

__ Emlékszem amikor az Pénz! De az a gondolat, hogy fiatalok testkultúrájának nöe

lső lakás* építéséről kellett új várost.^ új városközpontot vetése céljából. Lassan, átadás* dönteni A vásártér szom- kell kialakítani Salgótarján- ra kerül a sportcsarnok, szédságáoan épült meg az ban> mar azokban az evek- Büszíke vagyok a strandra, első akkor nagyon korszerű ben IS felmerült megbeszele- sokat viaskodtam miatta. És otthon. Döntöttünk az épí- seinken. ha lenne végre egy fedett

tésben, s abban is, hogy eze- Megszakítottam a beszél- uszodánk! Elképzelhető! két az új lakásokat munká- getést. Arra voltam kíván- Valóban sok mindenben ott sok kapják meg. Ma már esi, vajon mi is volt Vincze van Vintóe János tanácstagi szimbólum ez az épület a János első nyilvános felszó- megyeszékhelyen, emléktábla lalásának a lényege. Műsza- őrzi. hogy a felszabadulás ki emberre jellemző a vá- után hogyan indult fejlődés- lasz: az államosított lakások nek Salgótarján.

Visszaemlékezésében érdé- te, hogy megmentsék a do4- kes dolgokat mond. Abban gőzök számára. Sürgette a az időben még az volt a leg- Rákóczi utca felújítását- Azt nagyobb gond, hogy salakkal javasolta, hogy _ nyugdíjasokjavítsák meg a rendkívül bői hozzanak létre egy olyan t0SítSUk a város folyamatos rossz városi utakat, járdákat, csoportot, amelynek tagjai dinamikus fejlődését Az ivóvizet is biztosítani kel- dlvégzik a lakóházak kisebb lett a bányászoknak, a gyári javítását, a víz- és villanyimunkája. Nem véletlen, hogy a város díszpolgárává választották. Tervei?

!!tau°£!á,lÍ™I^L SÜrf!í~ életpályám legm^a^bb

csára értem- Az ötvenhatodik évemet taposom. A fiatalokon a sor, őket kelj bevezetni ebbe a munkába, ezzel is bizSomogyvári László

Mélyen a Mátra alatt

I

Ménkesen bányajárásra indulunk. Várnunk kell, mert foglalt a pálya. Halk, majd egyre erősödő moraj, azután hamarosan megjelenik a bánem kell félni, most már van elég csille — jegyzi meg Bakos Zoltán, főáknász, a kísérőnk :

Szabó Endre híres szocialisnya szájánál az első szénnel ta brigádja dolgozik a front- rakott csille. Utána a többi, fejtésen. Nagy Pál Máté, a Számolom negyvenig, mire a délelőttös szakvezető-front- Diesel is előbújik. A másik mester. Ö ad tájékoztatást a szerelvény már készen áll. főaknásznak a frontfejtés helyüres csillék és egy személy- zetéről.

szállító kocsi Ebben foglal-. A maróhen-ger vágja a sze- tunik helyet. net, csak úgy pattog. Nagyon

Lanovkán folytatjuk az utat kemény. A marófej minden lefelé. Nagy a távolság, és egyes foga nyomot hagy a nagy a szintkülönbség, A la- szénfalban, de megbirkózik a n-ovka sok, fáradságtól ki- feladattal. Fekete folyamként móli meg a bányászokat. Az fut a szén a kapa-rón. alsó szinten újra kocsiba — Csak ez a. vető ne lenne szállunk. így is egy óra elte- már. Igen sok kiesést okoz lik, mire a frontra érünk. A — sóhajt a frontmester, ki- és beszállás bizony két A 130 méter széles front- órát emészt fel a bányászok fejtés közepén vető húzódik, munkaidejéből. Hat kilomé- Ez a széntelepben mintegy térré a bejárattól mélyen a 16 méter széles meddőkőzet- Mátra alatt beágyazást jelent. Az előreA kaparóról vastagon öm- haladás érdekében ezt is ki lik a szén a gumiszalagra. Az kell termelni. Robbantással továbbítja a föld alatti táró- lazítják a kőzetet, lóhelyre — bunkerba. — On- — Intézkedni kellene. A nan csillékbe töltik és moz- marókések cserére, pótlásra dony szálljtja a külszínre a szorulnak. Hiányzik kés is a

Szabó Endre, az élenjáró frontbrigád vezetője.

Fotó: Kulcsár József

Az SHZ-támokkal könnyebb a biztosítás.

Hétfő van, augusztus 4. In- Or hal mi napló ros ültetővel kerül a főidbe

dúl a krumpli. Indul a krump- a gumó március végén, április

li; ez a mondat tartja lázban 1 I ~W ~W • elején, már két hét után, hogy

a falut. Megkezdődik 270 hek- W ■ á S 1 M S f M ® k m a csíra eléri a talájszintet,

tárnyi burgonya nagyüzemi f ft f t I C I S\ i IaL § B C iß í V jön a talajmaró töltögető,

méretű betakarítása. Az őr- ^ ^ _ kialakul a végleges fészek,

halmi Hazafias Népfront Tér- , *" magház. A kikelt növényt remelőszövetkezet országos hí- szedő gép, hogy óriási porfel- Egy zsákba 45—50 kiló — Tíz éve még egy-egy pülőgépes permetezéssel védrű burgonyatermelési központ, hőt csapva kiborítsa barázda- krumpli fér: 1800 zsák esetén ilyen reggel, hogy megindult jük, leginkább burgonyaboez idén hektáronként 230 má- ra a krumplifészeksort. Indul, úgy alakul ki a 120 forint a krumpliszedés, 130—140 gár ellen, fitoktora éllen, lezsa átlagtermést várva, talán nak . fel-lejárni egész nap körüli napi kereset, hogy egy asszony sorakozott egymás yéltetű ellen. Négy-öt „pera növénytermesztés legjöve- nagy iramú munkát diktálva mázsa krumpli felszedéséért 8 mellé, ma ötvenketten jöt- metezés” is lezajlik július ködelmezőbb üzemága lesz a az asszonyoknak. Elül ahan- forintot fizetnek ezen a táh- tünk, s holnap se leszünk zepéig. Még a krumpli szákrumpli. Hét óra van, ötven- gos vita, nincs több tréfás Ián. két krumpiiszedő aszony a csipkelődés a négyszögöleket teherautó platóján ül, ‘szóró- méricskélő egyszem-íérfi bri- san egymás ruháján, a gép- gádvezetővel, a félszáznyi kocsivezető mellett két asz- asszony a barázdára hajol, szonnyal szorongunk. Az egyi- felszedni, felkapkodni az első kük a soros vízhordó, mási- sorokat. Minden asszony kékük a zsákosztó lesz a mai zében lapos krumpliszedőnapon. kosár, vesszőből fonva, 8—10

— Ha 18Ö0 zsák körül ki- kiló krumpli férhet el egy- szed a nép estére — mondja egyben. A krumpli gyönyörű,' ajakítják a felvásárlási árat,

szomszédom —, 120—130 fo- minden várakozást felülmu- eljöhetnének ide egy-két naprintot megkeressük. lön. bőséges. Az ókölnyi gumónál kisebbet alig' látni, a Meghökkent az összeg nagy- j•> centisnél nagyobb gyak- sága. Emlékszem, hogy két- ran kézbe akad. Jön a gép. A három éve e

A brigádvezetőtől megtudom, hogy a téesz a 27 hektárnyi újburgonyán túl mindössze 380 mázsa krumplit értékesített, eddig 2,50—2,80- as kilogrammonkénti áron a MÉK-nél.

ra a krumpliba — nevet a beszélgetésünkbe egy munkacsapat-vezető fiatalasszony —. s meglátnák, hogy a ,közhia friss vízből, aztán folytatja:

egy téeszben rossz krumplit már fölszedték a oá- .

•**> “-r r°tr"£**. <*'«• -«ZSttLrsz «S *

hallgatva szoba került a rakat, s ellépnek néhány lé- „...„ka a naavüzemi krumnli- krumpliásás — rossz munka, pést az űjra felvágott por- betakarítás Az első két-há

élni1'dnvÍó<!dtLheöff0?ienhtos óra’ íe-lhÖ. elÖL Ar g!? ,s^besen Pe^ rom nap ' tízórás műszakja - Ez a krumpli legtöbbünk bérrel ali" keresnek valamit villái kifordítják az uj utan fáj minden csontunk az kezén átmegy még egyszer“ ' sort, s szemben a másik so- egész napos görnyedéstől, kétszer. A burgonyatermeszron, a visszafelé haladó gép nekem még az ujjaim is zsib- téssel kapcsolatban negyven- a még újabbat a másik pár- hadnak, remegnek

Egy óra nem telik el, megértem. hogy itt két különböző ügyről van szó: itt nagyüzemi betakarítás folyik, amott krumpliásásért fizettek 5 fo.... . .. __„___ estére a hétféle munkafolyamatot tart

n

ak. Az asszonyok har- szedéstől, a zsákkötözéstől. nyilván bérjegyzékén a téesz: * . - .a a, saPa • *;tlmincöt-ötvennyolc évesek - legtöbbünk majd mindbe be- ™loszovetkezet pedlg - terjó kedvvel dolgoznak, a gyö- Az előttünk lévő zsák ép- lekóstol. Három részre válo- rintos órabért. Az ötvenhét nyörű termés a nehéz munka pen megtelik, a munkacsa- gatás tavasszal, vetőburgonya asszonyt tíz perc alatt eloszt- közben is örömet okoz. pat-vezető spárgát húz elő a felszedése prizmából, zsákja a brigádvezető. Munka- — Hát nem gyönyörűség csípőjére felkötött csomóból, ba. ültetés faros RAU-val, csapatonként, páronként be- kézbe venni? — emel' mega megemeli, megrázza a zsákot, felszedés gép után, kombáj- állva „felfogják” a tábla tel- soros zsákosztó asszony két- néhány ügyes, erőteljes moz- non és a többi. Kézi ültetés.

.ies. hosszát, s már. indul is három szem óriási krumplit dulattal beköti, s ledönti, hogy gazolás, sorkapálás' inkább a jobbról-bslról mezsgyét je- a gép mögött. — Ezzel aztán leülhessen rá néhány perces múlté már: mindent géppel lölve a két BSZ 3. burgonya- telnek a zsákok.,, beszélgetésre. csinálnak. FLO—6-os hatsojár, a főaknásznak. Ígéretet kap, hogy intézkednek. Szólnak az iparosoknak, hogy pó- szenet. Ha minden munikahe- marófejfből, emiatt nincs meg tolják a hiányt, lyen „szeneinek”, alig győzik a kellő fogásmélység —, SHZ típusú, csehszlovák hid- csilllével a szállítást. Azért mondja Fekete Ferenc vá- raoiikus tárnokát alkalmaznak. Dicsérik a bányászok ezt a biztosítóeszközt. Könyebb, egyszerűbb és gyorsabb lett velük a munka, mint a korábban alkalmazott acéltá- mofckal volt.

— Vendégszerető emberek a bányászok, de nem itt, a frontfejtésen. Kint, a külszínen, amikor ráérnek, szívesen elbeszélgetnek, de itt egy cél van előttük: minél több szenet felszínre küldeni. Ezen múlik a verseny sikere, no és a kereset is. Ezért nem is várunk marasztalást, elköszönünk.

Kint már a délutánosok gyülekeznek. Átöltöznek, „felszerelnek” menekülőfcészü- lékíkel, lámpával, kulaccsal. Itt találkozunk Szabó Endrével, a 90 tagú szocialista frontbrigád vezetőjével. A fronton látottakról cserélünk véleményt, és eredményeiről érdeklődünk.

A tavasszal egyszer azt mondta nékem Szabó Endre: ha a frontfejtésük továbbra is ilyen jó állapotban lesz, akkor a brigád, a Nógrádi Szénbányáik Vállalat széntermelést tervének egyötödét felszínre küldi az idén. Emlékszik erre? ,

— Emlékszem rá — mondja mosolyogva, azután így folytatja: — Azóta bizony kaptunk négy vagy öt közepes méretű vetőt és egy akkorát is, hogy ki kellett szerelnünk. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy új fronthom- lokot kellett indítanunk.' Sok a kiesés! Most is, hiszen látták a fronton, hogy vetővel kínlódunk, de remélem, már csak rövid ideig akadályoz bennünket. Bizony, ez a vető legalább 25 százalékos teljesítménycsökkenést akozott a fronton. Így hát, ha nem is adjuk azt az egyötödös arányt, azért úgy gondolom, 170—180 ezer tonna szenet év végéig kitermel a brigádunk.

— Van már előnyük?

— Igen. Több mint háromezer tonna eddig. Maróhengerrel dolgozunk. Nagyon jó a gép. Sajnos, a telep álján meddőréteg is van, am.it szednünk kell, és ez egy kicsit szennyezi a szenünket. Májusban meg SHZ-támokat kaptunk. Nagyon jól beváltak. Csökkent a biztosításra fordított idő, könnyebb a főteke- zelés, jobban tudjuk irányítani az omlasztást ezekkel a tárnokkal, és ez a teljesítményeken is meglátszik. Korábban a Vallent-támokkal 6,5 tonnás műszakteljesítményünk volt. Most már elértük a 7.6 tonnát. Célunk, minél előbb elérni a 8 tonnát. Ez már igen jelentős, hiszen fejenként 12 csille szenet jelent egy műszakban.

Ez tehát a legújabb versenycél?

— Igen. És szeretnénk az idén is jól zárni az évet. Ha nekünk sikerül, még nagyobb előnyt szereznünk, akkor úgy gondolom, Ménkes-akna is teljesíteni tudja a versenylel- aján.lást .— válaszolta, majd gyorsan elköszönt és sietett a beszállók után.

— Botló János —

többen. Sokan nyugdíjasok rát kell „leégetni” vegyszerlettek, sokan elmaradoztak, rel, már itt is van az augusz- Láthatja, egyetlen harminc tus, nem válik a gumó héja, éven aluli nincs itt közöt- indulhat a mi nagy munkánk, tünk, ötven éven felülj nyug- ami majd valamikor novem- díjhoz közéi álló annál több. bér végén fejeződik be ama- Jövőre már ők se igen lesz- jorban, a tárolók, 'prizmák nek itt, hiszen legtöbbjük 16 körül. Ilyen munkaráfordí- évi szorgos munkával érdem- tás mellett alacsony bizony a

__ Akik ilyen színvonalon b ki a tisztességes, 1000 fo- felvásárlási ár!

r

int körüli nyugdíjat, élvezze ki néhány évig, ne is jöjjön.

Vízzel kínál minket a vízhordó :

Elámulok a munkacsapatvezető szakértelmén, s nézem a jobbról, balról ágaskodó zsáksorokat. Szakadatlanul folyik a munka, tizenkét óráig, az ebédszünet kezdetéig meg nem áll senki. Ek- Á munkacsapat-vezető iszik korra végig . a táblán már

— Friss, hideg, most hoztuk a kútról a kocsival —

zsákerdő: felszedtek vagy ezer zsákkal az asszonyok. A krumpli, ha lehet, még egyre szebb a tábla belseje felé, s a nehéz munka közben enveit alighanem ’ messze túlszárnyalva, ezervagonnyi

krumplit értékesít majd az egész közösség gazdagodására, gyarapodására.

Erdős István

NŐGRÁD - 1975. augusztus 24., vasárnap 3