Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-24 / 198. szám

Mai arcok — mai emberek Negyedszázad a tanácsban Akkor 30 -éves volt és mű­szaki osztályvezető a salgó­tarjáni tűzhelygyárban. Most 55 éves és termelési főmér­nök a Salgótarjáni Kohászati .Üzemekben, ahol a termelési érték már meghaladja a 2 3 milliárd forintot. Éppen ezért nagy felelősséggel végzi mun­káját Vincze János, aki ezek­ben a napokban jubi’ál- Ne­gyedszázada annak, hogy tagja a Salgótarjáni városi Tanácsnak. — Nehéz csokorba szedni egy negyedszázad történetét. Sok megoldott feladat áll már a városi tanács, illetve annak végrehajtó bizottsága mögött. . . Emlékszem, akkor még az üzemi kollektíva vá­lasztotta meg az embert, il­letve küldte a tanácsba. A fő cél az volt. hogy a pol­gármesteri hivatal után a ta­nács, mint az államhatalom, A várói* díszpolgára RflHH ....r. ■>;!,':>­m unkásoknak, akik kolóni­szerelést és más munkákat. Talán ez a javaslat lett a mai Ingatlankezelő Vállalat elődje? Ki tudja. A legutóbbi felszólalása? A végrehajtó bizottsági ülésen az egymillió forintos tanácstagi alap he­lyes felhasználásáról szólt, hogy a társadalmi munka szervezésével mind több la­kossági panasz nyerjen or­voslást, mind több jó út, jár­da, vízvezeték legyen első­sorban a peremkerületekben. — A város fejlesztése min­dig a szívügyem volt és az is marad. Néha úgy gondo­lom, hogy ebben a fejlődés­ben benne van az erőszakos­kodásom. Ez most, egy ne­gyedszázadra visszatekinteni nagy öröm. Ügy is mondhat­nám, hogy nem volt hiába­való a munkánk. Nem aka­rok leltárt készíteni, de* azért a tanácstagok, a végre­népképviselet helyi szerve ákban laktak. A jegyzőköny- bizottság tagjainak te megfeleljen hivatásának. Mega'akultak a különböző bizottságok is. Én a terv ál landó bizottságának vékenysége is benne van abban, hogy több mint 9400 lakás épült ebben a város­ban. A lakások 98 százaléka vek tömege készült, amelyek­ben rögzítették, hogy ezt is, meg azt is el kell végezni­lettem Igen ám, de hogyan? ____ __ _______ __ __________ a z elnöke. Később, 1954-tcl Azokban az években villannyal, 76 százaléka jvó­a végrehajtó bizottságba is sem a tanácsülés, sem a vég- vízzel van ellátva. A korsze­beválasztottak, s ennek a rehajtó bizottsági ülés nem rű fűtést, gázt és fpvhőszol­testületnek azóta is tagja v°lt így rendszerezve, mint gáltatást. a lakások 34 szá­vagyok-.. Nem is tudom, most. Az azonban biztos, zalékánál alkalmazzuk- De volt-e más műszaki ember, hogy harcosak voltak ezek büszke vagyok az új intéz­közöttünk. Munkához lát- ülések. Sok-sok hasznos rnényekre is. Sorolhatnánk a tunk... javaslat, jogos kérés, hangzott megyei tanáccsal, a művelő­---* .»i, ré- központtal, a szállodával. el a munkástanácstagok 'llandó sz®r°k Volt egy időszak, az iskolákat a gépiparit, a a amit mi akkor úgy nevez- Bolyai Gimnáziumot, a Május Vincze János, mint szaki ember, a terv _ ............ .......... b izottság elnöke fejlődésében tünk"( hogy nadrágszíj-politi- j úti iskolát, vagy éppen <, varost. Nem azzal ka Ez „zt jelentette, hogy Gagarint, ahová szerveztük a torodik hogy hány húzzuk beljebb a nadrágszí- társadalmi munkát. És ki ne rendeletet végiehajto biz» t- junkat egy lyukkal. vagyis lenne büszke a városközpont­»agl határozatot szavazón aHHicf nvúitrvzknriiiink' amftd- Xnrbortáknv. íe irí _ meg, inkább arról szól a be­szélgetés során: hogyan vál­tozott meg Salgótarján. addig nyújtózkodjunk, amed- ra amely önmagában is ki­dig a takaró ér. Más szóval: vívta a szakemberek elisme- voltak elképzeléseink, de rését. Vagy például a sport­megvalósításukhoz nem volt létesítmények fejlesztése, a __ Emlékszem amikor az Pénz! De az a gondolat, hogy fiatalok testkultúrájának nö­e lső lakás* építéséről kellett új várost.^ új városközpontot vetése céljából. Lassan, átadás* dönteni A vásártér szom- kell kialakítani Salgótarján- ra kerül a sportcsarnok, szédságáoan épült meg az ban> mar azokban az evek- Büszíke vagyok a strandra, első akkor nagyon korszerű ben IS felmerült megbeszele- sokat viaskodtam miatta. És otthon. Döntöttünk az épí- seinken. ha lenne végre egy fedett tésben, s abban is, hogy eze- Megszakítottam a beszél- uszodánk! Elképzelhető! két az új lakásokat munká- getést. Arra voltam kíván- Valóban sok mindenben ott sok kapják meg. Ma már esi, vajon mi is volt Vincze van Vintóe János tanácstagi szimbólum ez az épület a János első nyilvános felszó- megyeszékhelyen, emléktábla lalásának a lényege. Műsza- őrzi. hogy a felszabadulás ki emberre jellemző a vá- után hogyan indult fejlődés- lasz: az államosított lakások nek Salgótarján. Visszaemlékezésében érdé- te, hogy megmentsék a do4- kes dolgokat mond. Abban gőzök számára. Sürgette a az időben még az volt a leg- Rákóczi utca felújítását- Azt nagyobb gond, hogy salakkal javasolta, hogy _ nyugdíjasok­javítsák meg a rendkívül bői hozzanak létre egy olyan t0SítSUk a város folyamatos rossz városi utakat, járdákat, csoportot, amelynek tagjai dinamikus fejlődését Az ivóvizet is biztosítani kel- dlvégzik a lakóházak kisebb lett a bányászoknak, a gyári javítását, a víz- és villanyi­munkája. Nem véletlen, hogy a város díszpolgárává vá­lasztották. Tervei? !!tau°£!á,lÍ™I^L SÜrf!í~ életpályám legm^a^bb csára értem- Az ötvenhatodik évemet taposom. A fiatalokon a sor, őket kelj bevezetni ebbe a munkába, ezzel is biz­Somogyvári László Mélyen a Mátra alatt I Ménkesen bányajárásra in­dulunk. Várnunk kell, mert foglalt a pálya. Halk, majd egyre erősödő moraj, azután hamarosan megjelenik a bá­nem kell félni, most már van elég csille — jegyzi meg Ba­kos Zoltán, főáknász, a kísé­rőnk : Szabó Endre híres szocialis­nya szájánál az első szénnel ta brigádja dolgozik a front- rakott csille. Utána a többi, fejtésen. Nagy Pál Máté, a Számolom negyvenig, mire a délelőttös szakvezető-front- Diesel is előbújik. A másik mester. Ö ad tájékoztatást a szerelvény már készen áll. főaknásznak a frontfejtés hely­üres csillék és egy személy- zetéről. szállító kocsi Ebben foglal-. A maróhen-ger vágja a sze- tunik helyet. net, csak úgy pattog. Nagyon Lanovkán folytatjuk az utat kemény. A marófej minden lefelé. Nagy a távolság, és egyes foga nyomot hagy a nagy a szintkülönbség, A la- szénfalban, de megbirkózik a n-ovka sok, fáradságtól ki- feladattal. Fekete folyamként móli meg a bányászokat. Az fut a szén a kapa-rón. alsó szinten újra kocsiba — Csak ez a. vető ne lenne szállunk. így is egy óra elte- már. Igen sok kiesést okoz lik, mire a frontra érünk. A — sóhajt a frontmester, ki- és beszállás bizony két A 130 méter széles front- órát emészt fel a bányászok fejtés közepén vető húzódik, munkaidejéből. Hat kilomé- Ez a széntelepben mintegy térré a bejárattól mélyen a 16 méter széles meddőkőzet- Mátra alatt beágyazást jelent. Az előre­A kaparóról vastagon öm- haladás érdekében ezt is ki lik a szén a gumiszalagra. Az kell termelni. Robbantással továbbítja a föld alatti táró- lazítják a kőzetet, lóhelyre — bunkerba. — On- — Intézkedni kellene. A nan csillékbe töltik és moz- marókések cserére, pótlásra dony szálljtja a külszínre a szorulnak. Hiányzik kés is a Szabó Endre, az élenjáró frontbrigád vezetője. Fotó: Kulcsár József Az SHZ-támokkal könnyebb a biztosítás. Hétfő van, augusztus 4. In- Or hal mi napló ros ültetővel kerül a főidbe dúl a krumpli. Indul a krump- a gumó március végén, április li; ez a mondat tartja lázban 1 I ~W ~W • elején, már két hét után, hogy a falut. Megkezdődik 270 hek- W ■ á S 1 M S f M ® k m a csíra eléri a talájszintet, tárnyi burgonya nagyüzemi f ft f t I C I S\ i IaL § B C iß í V jön a talajmaró töltögető, méretű betakarítása. Az őr- ^ ^ _ kialakul a végleges fészek, halmi Hazafias Népfront Tér- , *" magház. A kikelt növényt re­melőszövetkezet országos hí- szedő gép, hogy óriási porfel- Egy zsákba 45—50 kiló — Tíz éve még egy-egy pülőgépes permetezéssel véd­rű burgonyatermelési központ, hőt csapva kiborítsa barázda- krumpli fér: 1800 zsák esetén ilyen reggel, hogy megindult jük, leginkább burgonyabo­ez idén hektáronként 230 má- ra a krumplifészeksort. Indul, úgy alakul ki a 120 forint a krumpliszedés, 130—140 gár ellen, fitoktora éllen, le­zsa átlagtermést várva, talán nak . fel-lejárni egész nap körüli napi kereset, hogy egy asszony sorakozott egymás yéltetű ellen. Négy-öt „per­a növénytermesztés legjöve- nagy iramú munkát diktálva mázsa krumpli felszedéséért 8 mellé, ma ötvenketten jöt- metezés” is lezajlik július kö­delmezőbb üzemága lesz a az asszonyoknak. Elül ahan- forintot fizetnek ezen a táh- tünk, s holnap se leszünk zepéig. Még a krumpli szá­krumpli. Hét óra van, ötven- gos vita, nincs több tréfás Ián. két krumpiiszedő aszony a csipkelődés a négyszögöleket teherautó platóján ül, ‘szóró- méricskélő egyszem-íérfi bri- san egymás ruháján, a gép- gádvezetővel, a félszáznyi kocsivezető mellett két asz- asszony a barázdára hajol, szonnyal szorongunk. Az egyi- felszedni, felkapkodni az első kük a soros vízhordó, mási- sorokat. Minden asszony ké­kük a zsákosztó lesz a mai zében lapos krumpliszedő­napon. kosár, vesszőből fonva, 8—10 — Ha 18Ö0 zsák körül ki- kiló krumpli férhet el egy- szed a nép estére — mondja egyben. A krumpli gyönyörű,' ajakítják a felvásárlási árat, szomszédom —, 120—130 fo- minden várakozást felülmu- eljöhetnének ide egy-két nap­rintot megkeressük. lön. bőséges. Az ókölnyi gu­mónál kisebbet alig' látni, a Meghökkent az összeg nagy- j•> centisnél nagyobb gyak- sága. Emlékszem, hogy két- ran kézbe akad. Jön a gép. A három éve e A brigádvezetőtől megtu­dom, hogy a téesz a 27 hek­tárnyi újburgonyán túl mind­össze 380 mázsa krumplit értékesített, eddig 2,50—2,80- as kilogrammonkénti áron a MÉK-nél. ra a krumpliba — nevet a beszélgetésünkbe egy munka­csapat-vezető fiatalasszony —. s meglátnák, hogy a ,közhi­a friss vízből, aztán folytatja: egy téeszben rossz krumplit már fölszedték a oá- . •**> “-r r°tr"£**. <*'«• -«ZSttLrsz «S * hallgatva szoba került a rakat, s ellépnek néhány lé- „...„ka a naavüzemi krumnli- krumpliásás — rossz munka, pést az űjra felvágott por- betakarítás Az első két-há élni1'dnvÍó<!dtLheöff0?ienhtos óra’ íe-lhÖ. elÖL Ar g!? ,s^besen Pe^ rom nap ' tízórás műszakja - Ez a krumpli legtöbbünk bérrel ali" keresnek valamit villái kifordítják az uj utan fáj minden csontunk az kezén átmegy még egyszer­“ ' sort, s szemben a másik so- egész napos görnyedéstől, kétszer. A burgonyatermesz­ron, a visszafelé haladó gép nekem még az ujjaim is zsib- téssel kapcsolatban negyven- a még újabbat a másik pár- hadnak, remegnek Egy óra nem telik el, meg­értem. hogy itt két különböző ügyről van szó: itt nagyüze­mi betakarítás folyik, amott krumpliásásért fizettek 5 fo­.... . .. __„___ estére a hétféle munkafolyamatot tart n ak. Az asszonyok har- szedéstől, a zsákkötözéstől. nyilván bérjegyzékén a téesz: * . - .a a, saPa • *;tl­mincöt-ötvennyolc évesek - legtöbbünk majd mindbe be- ™loszovetkezet pedlg - ter­jó kedvvel dolgoznak, a gyö- Az előttünk lévő zsák ép- lekóstol. Három részre válo- rintos órabért. Az ötvenhét nyörű termés a nehéz munka pen megtelik, a munkacsa- gatás tavasszal, vetőburgonya asszonyt tíz perc alatt eloszt- közben is örömet okoz. pat-vezető spárgát húz elő a felszedése prizmából, zsák­ja a brigádvezető. Munka- — Hát nem gyönyörűség csípőjére felkötött csomóból, ba. ültetés faros RAU-val, csapatonként, páronként be- kézbe venni? — emel' mega megemeli, megrázza a zsákot, felszedés gép után, kombáj- állva „felfogják” a tábla tel- soros zsákosztó asszony két- néhány ügyes, erőteljes moz- non és a többi. Kézi ültetés. .ies. hosszát, s már. indul is három szem óriási krumplit dulattal beköti, s ledönti, hogy gazolás, sorkapálás' inkább a jobbról-bslról mezsgyét je- a gép mögött. — Ezzel aztán leülhessen rá néhány perces múlté már: mindent géppel lölve a két BSZ 3. burgonya- telnek a zsákok.,, beszélgetésre. csinálnak. FLO—6-os hatso­jár, a főaknásznak. Ígéretet kap, hogy intézkednek. Szól­nak az iparosoknak, hogy pó- szenet. Ha minden munikahe- marófejfből, emiatt nincs meg tolják a hiányt, lyen „szeneinek”, alig győzik a kellő fogásmélység —, SHZ típusú, csehszlovák hid- csilllével a szállítást. Azért mondja Fekete Ferenc vá- raoiikus tárnokát alkalmaz­nak. Dicsérik a bányászok ezt a biztosítóeszközt. Könyebb, egyszerűbb és gyorsabb lett velük a munka, mint a ko­rábban alkalmazott acéltá- mofckal volt. — Vendégszerető emberek a bányászok, de nem itt, a frontfejtésen. Kint, a külszí­nen, amikor ráérnek, szívesen elbeszélgetnek, de itt egy cél van előttük: minél több sze­net felszínre küldeni. Ezen múlik a verseny sikere, no és a kereset is. Ezért nem is várunk marasztalást, elkö­szönünk. Kint már a délutánosok gyülekeznek. Átöltöznek, „fel­szerelnek” menekülőfcészü- lékíkel, lámpával, kulaccsal. Itt találkozunk Szabó Endré­vel, a 90 tagú szocialista frontbrigád vezetőjével. A fronton látottakról cserélünk véleményt, és eredményeiről érdeklődünk. A tavasszal egyszer azt mondta nékem Szabó Endre: ha a frontfejtésük továbbra is ilyen jó állapotban lesz, ak­kor a brigád, a Nógrádi Szén­bányáik Vállalat szénterme­lést tervének egyötödét fel­színre küldi az idén. Emlék­szik erre? , — Emlékszem rá — mond­ja mosolyogva, azután így folytatja: — Azóta bizony kaptunk négy vagy öt köze­pes méretű vetőt és egy ak­korát is, hogy ki kellett sze­relnünk. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy új fronthom- lokot kellett indítanunk.' Sok a kiesés! Most is, hiszen lát­ták a fronton, hogy vetővel kínlódunk, de remélem, már csak rövid ideig akadályoz bennünket. Bizony, ez a ve­tő legalább 25 százalékos tel­jesítménycsökkenést akozott a fronton. Így hát, ha nem is adjuk azt az egyötödös arányt, azért úgy gondolom, 170—180 ezer tonna szenet év végéig kitermel a brigádunk. — Van már előnyük? — Igen. Több mint három­ezer tonna eddig. Maróhen­gerrel dolgozunk. Nagyon jó a gép. Sajnos, a telep álján meddőréteg is van, am.it szednünk kell, és ez egy kicsit szennyezi a szenünket. Má­jusban meg SHZ-támokat kap­tunk. Nagyon jól beváltak. Csökkent a biztosításra for­dított idő, könnyebb a főteke- zelés, jobban tudjuk irányítani az omlasztást ezekkel a tá­rnokkal, és ez a teljesítménye­ken is meglátszik. Korábban a Vallent-támokkal 6,5 ton­nás műszakteljesítményünk volt. Most már elértük a 7.6 tonnát. Célunk, minél előbb elérni a 8 tonnát. Ez már igen jelentős, hiszen fejenként 12 csille szenet jelent egy mű­szakban. Ez tehát a legújabb ver­senycél? — Igen. És szeretnénk az idén is jól zárni az évet. Ha nekünk sikerül, még nagyobb előnyt szereznünk, akkor úgy gondolom, Ménkes-akna is tel­jesíteni tudja a versenylel- aján.lást .— válaszolta, majd gyorsan elköszönt és sietett a beszállók után. — Botló János — többen. Sokan nyugdíjasok rát kell „leégetni” vegyszer­lettek, sokan elmaradoztak, rel, már itt is van az augusz- Láthatja, egyetlen harminc tus, nem válik a gumó héja, éven aluli nincs itt közöt- indulhat a mi nagy munkánk, tünk, ötven éven felülj nyug- ami majd valamikor novem- díjhoz közéi álló annál több. bér végén fejeződik be ama- Jövőre már ők se igen lesz- jorban, a tárolók, 'prizmák nek itt, hiszen legtöbbjük 16 körül. Ilyen munkaráfordí- évi szorgos munkával érdem- tás mellett alacsony bizony a __ Akik ilyen színvonalon b ki a tisztességes, 1000 fo- felvásárlási ár! r int körüli nyugdíjat, élvezze ki néhány évig, ne is jöjjön. Vízzel kínál minket a víz­hordó : Elámulok a munkacsapat­vezető szakértelmén, s nézem a jobbról, balról ágaskodó zsáksorokat. Szakadatlanul folyik a munka, tizenkét óráig, az ebédszünet kezde­téig meg nem áll senki. Ek- Á munkacsapat-vezető iszik korra végig . a táblán már — Friss, hideg, most hoz­tuk a kútról a kocsival — zsákerdő: felszedtek vagy ezer zsákkal az asszonyok. A krumpli, ha lehet, még egy­re szebb a tábla belseje felé, s a nehéz munka közben en­veit alighanem ’ messze túl­szárnyalva, ezervagonnyi krumplit értékesít majd az egész közösség gazdagodásá­ra, gyarapodására. Erdős István NŐGRÁD - 1975. augusztus 24., vasárnap 3

Next

/
Thumbnails
Contents