Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-20 / 195. szám
Carol Gábor István király lovas-szobra alatt, a föld mélyén, a várfalák tövében, ősi katona-csontok nyugszanak: karok s lábak nvészváza, koponfják. cs kéz- és láb-fejek izekre hullott csonkjai; es rozsdás ember-patkók: v a talpasoknak. — kik az utak kövén lóhalálban kocogtak — kellett a bocskoron ily vasat hordani. Így hát a szobor méltó helyen áll. Mert még a végítélet harsonái serh terelhetnék össze a király hamvait úgy, hogy ráismerne bárki: Íme, a honalapító — ö az. kétségtelen. De a bocskorosok csonthalma: bizonyosság. Általuk élt és rajtuk állt az ország, s holtukat túlélte a türelem, hogy megtartja majd, aki alapozta a hazát — házat rakván a romokra... Fent a jelkép megrendülhet: lehet kiválasztott tehetség, hősiesség szobra, bölcs szigor s változó szerep emlékműve, — istenült őrület — de lent. kik az eszménynek testet adlak, testből csonttá lettek és fennmaradtak utódaikban; kik a lényeget őrzik, a megtartó titkok tudói, az örökös kezdetek folytatói, a hon folyton újjá-alapitói: rendületlenek a névtelenek. KJub és könyvtár a gyárban Romhányimindennapok VALAHÁNYSZOR Romhányban jártam, a régi névén cserépkályhagyárnak hívott üzemben, amely ma már napról napra szebb és fiatalosabb lesz, mert itt is, ott is alakítanak rajta, eszembe jutott: igaz-e mindaz, az a szép és jó, amit hallok, látok, tapasztalatok? Szokatlan volt, most már elmondhatom, az a törődés, amit kulturális kérdésekben tapasztaltam. A porta mellett új épület emelkedik. Ez az épület ad otthont az orvosi rendelőnek, meg a klubnak, könyvtárnak, melyekre itt aztán, ahol a községben alig van más lehetőség, igazán nagy szükség van. A klubszoba téli gm eddig már készen áll a látogatók fogadására. A modern asztalokat és kényelmes foteleket már elhelyezték, hamarosan beállítják a közelmúltban vásárolt új, színes televíziót is, meg a hónapok óta, annyira várt Universal szekrénysort, s akkor teljes lesz a kényelem. • Szemben a könyvtárban még nagy a felfordulás. A beállított asztalsor mellett azonban már komoly munkában találom a gyár népművelőjét, Megyeri Ilonát, aki július 15-e, kinevezése előtt még mint adminisztrátor tevékenykedett. — A közművelődés, különösen a párthatározat óta, egyre fontosabb a számunkra is — mondja Kollár József. a Finomkerámiaipari Művek romhányi gyárának fiatal igazgatója. — A gyárt- mányszerkezat átalakulása megköveteli, hogy dolgozóink művelődésére, kulturálódáséra az eddigieknél több, nagyobb gondot fordítsunk. A közeljövőben megnyíló klubunkban és könyvtárunkban biztosítjuk a feltételeket. s mindenki kedve szerint szórakozhat, az érdeklődésének megfelelően művelődhet. MEGYERI ILONA, aki megérkezésünkkor éppen A könyvtáros című folyóirat példányát tanulmányozta, elismeréssel szól a hangulatról: — A gyár vezetőitől minden támogatást megkapok. Nekik is az az egyetlen céliuk. mint nekem: minél előbb megnyissuk a klubot és könyvtárat. Az előbbire még ebben a hónapban sor kerül, az utóbbira az ősz folyamán. Ha rajtunk állna, már előbb is. De nem tudjuk korábban beszerezni a szükséges bútorokat. — Két helyiségünk van kulturális rendezvényekre. Mire használják az egyiket, mire a másikat? — A klub részben a kötetlen szórakozás helye lesz. Aki kulturált környezetben kíván társalogni, szórakozni, az itt kellemes körülményekre talál. Aztán tervezünk TIT- előadásokat. filmklubot, és a szocialista brigádok is tarthatnak itt összejöveteleket. A népművelő nem szakképzett ember, csak éppen szereti, szivvel csinálja azt a munkát, amellyel megbiz- ták, ^melyet vállalt. Jövőre szeretné elkezdeni a főiskolai tanulmányokat. — No és mi lesz addig? — Elküldjük addig Rútságra, egy hétre — mondja Kollár József —, hadd nézzen szét,, tanuljon, tapasztaljon egy kicsit. — Jó viszonyban vagyok a községi könyvtárossal is — teszi hozzá Megyeri Ilona. — Valamikor a rajztanárom volt. Megígérte, hogy mindenben, amiben csak szükségem lesz, segít. Mert nekem, mivel nincs képzettségem, nem is csináltam soha, mindent az alapoknál kell kezdenem. 'v Az ifjúsági klub — ebben már döntöttek —. mindenkit. aki a gyárban dolgozik, szívesen lát programjaira; nemcsak a KISZ-es fiatalokat. A könyvtárnak pedig olvasói lehetnek a gyáron kívüliek is, a környéken lakók mert a gyári intézmény lakóterületi funkciókat is ellát. A tervek szerint 6 ezer kötet könyvvel „gazdálkodnak” Romhányban majd. Ezek közölt megtalálhatók lesznek a szakmai, ismeretterjesztő művek, lexikonok is. Az önművelésre, melyet szorgalmazni szeretnének, tág lehetőség nyílik. Csak élni kell vele. az embereknek kérni, követelni azt, ami „jár”. A CSEMPEGYÁR igazgatója már tavaly nagy lelkesedéssel beszélt a közművelődés fejlődését elősegítő elképzeléseiről. Akkor még minden olyan megfoghatat- Larnnak, távolinak tűnt — s íme most kézzelfogható, élő valóság. Hamarosan gyári klub és könyvtár működik ott. ahol a közművelődési ellátottság ez idáig igazán mostoha volt. — sulyok — [ Mai tévéaján’alunli 1975. AUGUSZTUS 20. — SZERDA: 21.50: Hogy szaladnak a fák: Magyar film. A fák az esti szürkületben hátrafelé szaadnak. Eev idős parasztasszonv fedez, fel magának valamit a világból, amikor egynapi búcsús vidámság fáradalma után rácsodálkozik, a betegségtől már lázasan egy teherautón, a hátraszaladó fákra. Az autó visz- szaviszi a búcsúsokat a faluba. visszaviszi Simont is. az öregasszony nevelt fiát. aki tíz év után félig részesen, néhány napra hazaérkezett Simon, a városbaszakadt történész. már-már végleg elszakadt a falutól, nevelőitől, amikor a véletlen látogatás múltja vallatására készteti. Ahoav Simon elhagyta nevelőszüleit. úay hagyta el sok falusi fiatal is otthonát, szülőfaluját. Simon magára hagyta az özvegyen élő Lina nénit a falu fiataljait, a tsz-t. a falut. A film a falu elöregedésének társadalmi problémáiét Simon személyes hűtlenségén keresztül ábrázolta. A főszerepekben Kiss Ma- nvit. Iglódi Istvánt. Koltai Jánost, Pap Évát láthatjuk.1975. AUGUSZTUS 21. — CSÜTÖRTÖK Gyermekműsorral, a természettudományos ismeretterjesztő Kuckóval kezdődik a tévé csütörtöki műsora 17.20 órakor. Majd a fizika világába kalauzol a Munka és az ember című sorozat ötödik adása 18.20-kor, amelv a perpetuum mobilérői. az örökmozgóról szól. s a munka fizikai értelmezéséről, az energiaforrásokról. A ladba- rúgósport kedvelői 20 órás kezdettel az FTC—Satud ián tös La Plata mérkőzésnek lehetnek tanúi. Az izgalmasnak ígérkező népstadion beli közvetítés riportere Vitrav Tamás. Majd a jogi esetek adására kerül sor 21.50 órai kezdettel. az építőipari garanciális javításokról szóló témákkal. Pásztor Ferenc FIÚK A LESHEGYEN •Regény 51. Zsuzsa nevetni kezdett. Csengett a hangja, fuvolázott a vidámsága, hátraszegte a fejét, hogy a szél kapaszkodjon a hajába, simogassa az Teát. csókolgassa homlokát a nap. — Még a más lábán is csak tipegünk, te drága, te majom, te aranyos, te komoly, te tudós, te uram. te morgó, tapsifüles, te. András, isten bizony, szeretlek. Elhiszed ? András csak állt, nézte a tüneményt, próbált valamit nyöszörögni, de nem tudott. Csak a karját nyújtotta, ösz- szakapaszkodtak, összedugtak a felüket, s lépkedtek előre, a hegy felé. Felértek a Franci-házhoz. A borház ajtaja tárva volt. Bent- rő! bru-mmosó morgás szűrő- dött ki. Valami szomorkás dallamot lehetett belőle kiérezni. Kellemes mézillat áradt kifelé a vaspántos ajtó mögül. —■ Van itt valaki. — mókázott Zsuzsa, s bohóckodva törölgette az ajtó előtti kövön a lábát. Hadd lássák, tudja az illemet, rendre szoktatták, arra tanították, nem feledkezett meg róla. — Van, ha valakinek számítok én is — felelt az öreg jókedvűen. — Gyertek csak beljebb, már vártalak benneteket. Készitettem egy kis uzsonnát is. Andrásnak férfias ételt, neked meg gyönyörűségem. mézet hoztam, meg kalácsot. Enni kezdtek. Kolbászt, ió száraz, vékony héj út. Sonkát, meg fehér kenyeret. Zsuzsa is belenvalt a mézbe, de inkább András kezéből szedegette el a katonákat. — Honnan érdekel benneteket az én Odvsszeám? Nem kell elkezdemen ott. ahol megkereszteltek a szombathelyi hagy templomban, 1902. júliusában? Azt se kell elmondanom, hogy nem szerettem az Ovomalttn nevű gvenmektápot, mert csalános lett tőle a hátam? — Ott kezdje. Franci bácsi, ahol tetszik! Ott, ahonnan eligazodik, hogy értsünk meg mindent — felelt Zsuzsa, aztán tovább incselkedik ő is. — Űgyse tudná megmutatni az újraoltási bizonyitványát, meg a bérmálási papírt... Te András, mi is volt az a bérmálás? Erre jót nevettek, aztán az öreg komolyra fordította a szót és elővett a faragott polcról, á könyvek közül egv jó sárgára fakult borítékot. — Nem voltam paraszt soha. A háború előtt a városban éltem, nyomdász voltam. Bejártam a munkásotthonba, vezetőségi tagja voltam. Baloldalinak számítottunk. Segítséget nyújtottunk azoknak a kommunistáknak. akiket Horthyék börtönbe zártak. Szerveztük a Vörös Segély pénzalapot. Sztrájkokat kezdtünk. ha a munkaadók valamivel megrövidítették a munkásokat. Hozzájutottunk egy- egy marxista könyvhöz, brosúrához. Terjesztettük Gorkij regényét. Akkoriban jelent meg. Május elsején soha nem dolgoztunk. Vagy tüntettünk, vagy kirándulni mentünk az erdőbe. Munkásmajálist rendeztünk, énekeltek kórusaink. József Attilát, Petőfit, Advt szavaltunk. Ez még nem volt nagy dolog. Néha megkerset- tek a csendőrök, néha elvittek közülünk egyet-egyet a rendőrök, vagy detektívek, de ez nem lohasztotta le a kedvünket. Az igazi, a keményebb lecke a háborúval kezdődött. Eldugdostuk azokat az embereket, akiknek a frontra kellett volna menni. A németekkel ujjat húztunk. Ahol csak lehetett, keresztbe tettük a lábunkat. Nem akarom részletezni, nem akarok minden apróságot felsorolni, csak a nagyját. összecsomagoliat- ták a városi képtárat. Reggel vitték volna Németországba. Előtte való éjjel beosontunk, a képek helyére deszkalapokat csempésztünk. Egy hét múlva jöttek rá. Sürgönvöz- tek a birodalomból, hogy sima deszkalapok érkeztek. Máskor a megyei magtárt szállították volna a náci katonakonyhára. No, ebből nem esztek, határozott a munkás- otthon tanácsa. Valahogy úgy adódott, hogy az ellenál'ás egyik vezérkara a munkásotthonban verődött össze. Négyen voltunk. Meglocsoltuk benzinnel, petróleummal a búzát, meg a liszteszsákokat. Elkaptak. Nem is a németek, sajnos magyarok voltak. Két tábori csendőr, két légás léhűtő. Városi tisztviselők. Bevittek a rendőrségre, onnan pedig 'átszállítottak a Gesta- póra. Akkor már volt olyan is a városban. Nem sokat teketóriáztak akkoriban az ilyen esetekkel. Még arra sem adtak időt. hogy a családtól elbűcsúzkodjunk. Feldobtak egy meseautóra, vittek bennünket. Egyik fogházból ki. a másikba. be. Aztán minden magyarázat nélkül hazaengedtek. Észrevettem, hogv követnek. raitam vannak, mint az árnyékok. IFolylatjuk) 4 NÖGRAD - 1975. augusztus 20., szerda Megyei film!»pmutál 6k \fhtáppatádi Jelenet a Mr. Süket trükkjei A hét bemutatóinak sorát a'z amerikai Francis Ford Coppola nagydíjas filmiével. a Magánbeszélgetéssel illik kezdenünk. amely az Árt Kino műsorában kerül bemutatásra. Az olasz származású Coppola személyében kiváló filmrendezőt ismerhet meg a magyar közönség. Néhánv évvel ezelőrí A keresztapa című filmjével hívta fel magára az amerikai filmszakma és közönség figyelmét. A művet. amelv. példában anvagi sikert hozott az alig harmincesztendős alkotónak, a magvar nézők nem láthatták, csupán annak kevésbé sikerült olasz paród'áját. Coooo- la a Magánbeszél getéi című filmjének témájával évekig foglalkozott és öt esztendő múlt el, mire megvalósíthatta elképzelését, mivel addig nem akadt, aki finanszírozza a produkciót. Eredetileg egv lélektani horrorfilmet akart készíteni egv különös foglalkozású ember magányáról, végül azonban a felelősség motívuma lett az, erősebb. „Azt akartam — ny;latk<-zta a rendező a Cinema Tv Today cannes-i különszámaban — • hogy ez a film erkölcsi és emberi konklúziókhoz juttassa el a nézőt... Amikor a forcímű bűnügyi filmből. gatókönyvet írtam, még fogalmam sem lehetett a későbbi Walergate-ügyről és az azóta ismereiessé vált más hasonló dokumentumokról”. A film különös foglalkozású ..hősét” a Madár;j-sztő című filmben látott, többszörös Os- car-díjas színész. Gene Hack- man alakítja. A West S'de Storv nemcsak a színpadon aratott sikert, hanem a filmvásznon is. Sikere messze, felülmúlta az eddig bemutatott filmmu'űca- lokét. Robert Wise és Jerome Robbins filmjét kiemelkedő eredménnyel forgalmazták a hazai mozik is. Ügv véljük, érdemes lesz felfrissíteni a kitűnő zenés, táncos filmmel kapcsolatos emlékeinket — különösen ígv. panoráma vá 1 toza tba-n. A hét harmadik filmie is amerikai filmesek munkája. A Mr. Süket trükkjei című bűnügyi filmet Richard. A. Collá rendezte a műfai szokványos. bevált receptje szerint. Nagyobb érdeklődésre, tehát inkább a két. nálunk is ió ismert világhírű sztár szereplése jóvoltából tarthat számot: Yul Brynner meggyőzően elenszenves Mr. Süket, a gengszterfőnök szerepében, Raquel Welch viszont ellenállhatatlanul igéző, a csinos detektívnő alakjában. A Csikar hov: A szabálysértő Eles füttyszó nyomta el az utcazajt: magas, feszes tartasd rendőr főhadnagy igyekezett a közlekedési szabályi megsértő nö Jelé. — Polgártársad — mondta, és elakadt a hangja. A sáp- kaellenző felé lendülő keze megállt félúton. — No, mit füttyögsz itt, mint egy 'nádirigó? — mondta vidáman mosolyogva a szabálysértő. — Polgármesternő, most szolgálatban vagyok, és kérem, hogy ne tegezzen — mondta szigorú hangon a főhadnagy. és sóhajtva hozzátette: — Van föld alatti aluljáró is, ön pedig olt vág át az úttesten, ahol nincs kijelölt gyalogos-átkelőhely. Szabálysértési eljárást kell önnel szemben foganatosítanom, polgártársnö. — Például? — Hát, e,lső alkalommal pénzbírság. — Nocsak, olyan sok pénzed van, hogy pénzbírságra szórhatod? — Miért nekem ? Hisz ön fizeti a bírságot... — De te keresed ... — De a közlekedési szabályt ön sértette meg. — Miattad. — Miattam? — Azért siettem annyira, hogy rákot vásároljak neked vacsorára. — Ez. nem mentség, polgártársnö, mert ön veszélynek teszi ki az éleiét, bomlasztja a közlekedési rendet... — Sokáig kell még hallgatnom az ostobaságaidat? — Arra kérem, hogy ne sértegessen! Nemcsak a közlekedési szabályokat hágja át, hanem ráadásul még a hatósági közeget is sértegeti szolgálati kötelességeinek teljesítése közben . . . Vitya hazajött már az iskolából? — Haza. — Mit hozott? — Három ötöst, meg két négyest. — Ejha, egész jó jegyek. Megveszem neki az építő.. Hát magával mit csináljak, polgártársnő. — Tekintse a lehető legenyhébben. Ja, még valami: csomagod jött a rokonoktól. Tánya néni egy zoknit kötött neked, hogy nehogy megfagyjon a lábad, ha szolgálatban vagy. Szerjózsa bácsi pedig valami különleges horgot küldött, „horgászok örömének” nevezik. Ugye, elfáradtál, Ljo- senyka? — A rendőrség dolgozói azt a szót, hogy „fáradtság'’, nem ismerik ... Igen. Hát. kérem, önnel kapcsolatban úgu határoztunk, hogy első alkalommal szigorú figyelmeztetésben részesül. — Még szigorú is? — Kerüljük, kérem, az ironikus megjegyzéseket, Gyerünk. elvezetem a föld alatti aluljáróhoz. Ezek az ördöpszn. kerek úgy rohannak, mint a tűzvész!... Aljonuska, lépu óvatos ... Tehát ne feledje, polgártársnö, szigorú figyelmeztetés ... Fordította: (Juhász László)
