Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)
1975-08-17 / 193. szám
Invokáció vagy ars poetica A KÖZMŰVELŐDÉS POLI TI KAI határozat nyomán a gyárak gazdasági vezetői, politikai és társadalmi szervezeteinek aktivistái, a különböző közművelődési intézmények dolgozói széles körben ismerték fel a munkásművelődés ügyének fontosságát, a problémák megoldásának sürgető szükségességét. Korábban jobbára csak beszéltek róla; a munkásosztály egyes rétegei körében tapasztalható ideológiai, politikai tájékozatlanságot a szakmai és általános műveltség hiányosságait emlegették, esetenként kétes megbízhatóságú adatokat felsorakoztató jelentéseket készítettek, de a valóságban édeskeveset tettek a problémák lehetőségedhez mérten gyors és hatékony megoldásáért. Az MSZMP Központi Bizottságának közművelődés- politikai határozata rendet teremtett ezen a területen is, hozzásegített az olykor megoldhatatlanul bonyolultnak tűnő kulturális közművelődési kérdésekben való tisztánlátáshoz. Mindenekelőtt félreérthetetlenül tisztázódott: a közművelődés, a munkásművelődés nem magánügy, hanem közösségi és egyéni érdek,- a vele való foglalkozás politikai tett. A párt-, állami és társadalmi szervek, szervezetek fetadattervei, melyek a közművelődés továbbfejlesztését tűzték célul, már ezen az egységes elméleti és szemléleti a!apon születtek meg. Kulturális életünk fejlődése msggyorsult. tartalmasabb. színesebb, élőbb és ezáltal hatékonyabb lett a gyári. intézményi kulturális munka. Megyénk lélekszámban is legkisebb járási székhelye Rétság. A lakosság száma a társközségekkel, Bánkkal és Tolmáccsal együtt sem éri el ®z ötezret, s ipara is csak az utolsó e!!v évtizedben vált számottevővé a nagyközség életében. A MUNKÁSOK művelődésének, műveltségének kérdéseire — a csekély helyi történeti múlt ellenére — társadalompolitikai célitdü- zéseinkkel összhangban —, jelentős gondot fordítanak. A munkássá válás folyamatának segítése alapvető feladatokat jelent a nagyközség két. bázisszerepet betöltő kulturális intézménye. az Asztalos János' Művelődési Központ és a nagyközségi-járási könyvtár számára. A munkásművelődés terén a könyvtár a gyakorlatban is igazolt, kipróbált módszerekkel rendelkezik. Gondoskodnak a gazdasági egységes termelési jellegzetességeinek megfelelő szakikönyvek, szakfolyóiratok folyamatos beszerzéséről. és széles körű propagálásáról, az üzemekben elhelyezett „Űj könyvek” hirdetőtábláján könyv- és folyóirat-ajánlásokat közölnek. A nagyközségi-járási könyvtárban a televízió és a rádió műsoraihoz, a kül- és belpolitikai eseményekhez hetenkénti könyvajánlásokat készítenek könyvkiáilitás es könyvkiemelés formaiéban. A volt mezőgazdasági dolgozók figyelmét felhívjak a történelmi és szociográfiai művek olvasására, segítve ezzel is a munkássá válás, a beilleszkedés folyamatát. A munkásolvasók ezenkívül részt vehetnek író-olvasó találkozókon és egyéb színvonalas szakmai és általános műveltséget emelő rendezvényeken. A könyvtár az elmúlt két évben négy helyi üzem 19 szoci-, alista brigádjával kötött írásbeli együttműködési szerződést. erősítette kapcsolatait, növelte olvasói számát. Az Asztalos János Művelődési Központ munkásművelődési programjának kimunkálásához felmérést végzett az ipari munkások körében 'beilleszkedési problémáikra, életmódjukra vonatkozóan. Megállapították, hogy az elmúlt évben csak két üzemben, a tolmácsi Erdőkémiában és a Gránitüzemben szervezték meg a munkás- .akadémiát; az idén ősszel vj^zont már — az igényeknek megfelelő témakörökben — több gyárban szeretnék beindítani. A felmérés még néhány „fehér foltra” hívta fél a figyelmet. Például arra, hogy szervezett szakmai jellegű továbbképzés csak a már említett két gyárban folyik. a többi helyeken elégedettek a jelenlegi munkásállomány szakmai felkészüit- ségével. Az iskolázottsági szint emelésére megszervezték a dolgozók általános iskolájának 7—8. osztályát. A dolgozó nők, anyák művelődési feltételeinek, kulturális lehetőségeinek javítása érdekében a művelődési központban létrehozták a kismama klubot, ahol egészségügyi, gyermeknevelési, pszichológiai és általános műveltségi kérdésekkel foglalkoznak. A foglalkozás időtartamára gyermekmegőrzőt létesítettek. Az intézményben kazánfűtői, gyors- és gépíró, vala mint nyelvtanfolyamokat szerveztek, a nagytwrmi rendezvényekre, színházi előadásokra, kiállításokra több szocialista brigádot, munkásembert „vittek be”. A reprodukciós galéria létreho" zása a vizuális kultúra fej- lésztásét szolgálja. Néhány jellemző adat az elmúlt év illusztrálására: a művelődési küzoont 12 kiállítását 11 ezer néző tekintette meg. a komplex műszaki hét rendezvényei 700 személyt vonzottak. a 28 szórakoztató műsornak 7716 látogatója volt. A MUNKÁS MŰVELŐDÉS — a kitagadott példák is bizonyítják, — Rétságon is a közművelődési tevékenység homlokterében áll. Nemcsak az üzemi művelődés kialakítása jelenti a nagy feladatot, hanem dolgozók tömegesebb bevonása az intézmények művelődési életébe. A nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottsága által hozott határozat ezért is tette az intézmények feladatául: együtt működési megállapodások kötését a gazdasági egységekkel, s üzemi kultúrfeletö- sök kijelölését. —ok— Mai tévéajánlatunk 18.10: BARÄTSÄGFESZ- estek tarkítják a fesztivál jet és magyar gálaműsorban TIVÁL. napjait, A tévé helyszíni köz- sok a tánc. az ének, a vidám Az I. magyar—szovjet ifjú- vetítést ad a kulturális dele- jelenet, láthatunk folklór- sági barátságfesztivál nem gációü gálaműsoráról, amely- műsort, hallhatunk mozgalmi szűkölködik a kulturális ese- ró a budai Parkszínpadon és dalokat, elkápráztatnak a ményekben. Kiállítások, film- a Margitszigeti Szabadtéri színes jelmezek, a gyors lábú vetítések, színes műsoros Színpadon kerül sor. A szov- táncosok. nek a fejét emelte fel. Ismeri, sokszor látta már őket a serénykedő csapatban. — Jaj. a lábam..'. — Eltörött a karom, nem tudom emelni! Nyöszörgött a két asszony. Nem csoda, ha bajuk is esett, mert a kettétört gerenda egy részé megcsaphatta őket. Deszkák, a mennyezet gya- lulatlan, otromba fái mind lehullottak. Óvatosan, figyelmesen bontogatták a törmelékeket, üggy el-bajjal szabaddá tették a két asz- őrök. Előkerült egy asszony, szonyt. Mozdulni is alig tud- A félelemtől ájult el. Maróti tak, alaposan megnyomhatta inni adott neki, magához tért. őket a fa. Még hármat meg kell talál- Maróti Zoltán egy vaságy ni. mellett birkózott. — Ide, emeljék ezt a tör- — Mit csináls-z, Zoltán? zset — kiáltott az őrnagy és — Gyertek, fiúk, segítsetek, egy kis fejszével, a silányabb itt is van valaki, ágaktól szabadította meg a — Van hát. nyöszörgött fenyőt. Már majdnem szabad egy asszony. Rám es itt a/ bejárás volt a házba. Nagy ágy. Nem fáj semmi, csak reccsenéssel eltört egy tető- nem kapok levegőt. /a.arrJ tartó gerenda. puhaság van rajtam. JÚ, Három-négy katona kö- csak azt az ágyat emeljék vette az őrnagyot, be nyoma- tel, hogy kibújjak, kod tak a házba. Az egyik Ennek az asszonynak sze- szoba mennyezete leszakadt, rencsére nem^ esett baja, ha- Szereriese, nincs benne tégla, csak az ijedtséget nem. tekint- kő. beton. Csupa fából ké- jük. A két_ sebesültet a fiúk szült, ez a valamikori erdész- kézbe kapták, köpenybe tálak. A leszakadt mennyezet kargatták, úgy vitték ki az törmelékei között két asszony udvarra. Már-már derengett feküdt. Mindketten csendesen valamicske világosság, amijajgattak. kor megérkezett Balogn — Fáj ' valamijük, tudnak Még gurult a kocsi, amikor beszélni? — kérdezte az őr- kétségbeese'ten kiugrott, nagy és egyszerre mindkettő- •— Fiúk. Kati itt van? Nem esett baja?- " | — Ne félj. Balpgh. Kati 4 NÓGRAD - 1975. augusitus 17,, vasárnap j volt a legbátrabb Fent van 49. — Most már ne mókázzon öreg. itt a laposüveg. Húzza meg, aztán usgyi, nyissa ki a szerszámost, ha hozzáfér. Van ott egy nagy ponyva, kerítse elő. Legalább azt tartsák a fejük fölé, hogy védjék magukat. Lássan előkerült még öt asszony. Máj- csak ötöt kell meglelni. Azok közül is csak négyet, mert postás Kati felszaladt már az erdészlak- ba. — Fiúk, ide hozzám. Le a zubbonyt, itt van az enyém is. Adják oda gyorsan ezeknek a szerencsétleneknek. Fejszét, fűrészt elő. Be kell hatolni a házba. Világítsanak. Biztos vannak még benn a szobákban. Ingujjra vetkőzve, fújtatva, lihegve dolgoztak a határPásztor Ferenc FIÚKA LESHEGYEN Regény ija már a hivatalos felszólító^ is megesett egy célért tömörülni a sorba az irodalmi presztízs ügyében, — hát akkor nyisd ki most a szád, aki eddig úgy döngetted a melledet.. .1 tró, aki vagy, hogyha vagy itt, valami forro szenvedéllyel írd bele korunkba, napjainkba, s ne csak az ünnepekbe, hanem a poros, fárasztó, loholó hétköznapokba írnivalódat. a sorsod, a sorsunk. S költő, ha szólni mersz, és főleg, ha szólni tudsz, alumínium-króm-nikkel- ve atillát or-gé pkocsi-száguldás- ingerültség-súrlódásos, égnekborzolt-haj korodnak, hát akkor verset is írhatsz, ha bírsz, ha van mit, s ha van kinek...! Ne csak az idöjárásjelző jelentések migrén-panaszra nyűgös nyafkaságát, hanem a férfinek való, bátor, nyers, kemény, igazi lényeget.. .1 Háfiha olvassák politikusaink s a munkások, parasztok, meg a diákok! a verseink...! 0 Küzdeni jöjj hát. és örökösként nézd: birtokod itt ez a föld! Itt kürtölte Balassi vitézi szókkal a harcot, itt táncolta Madách Erzsivel a palotást. Mikszáth doktor úr itt cipelte hóna alatt a nagy jogi mappát, híres elődök munkálták meg a népet előtted: Bérczy, Pajor, Nagy Iván. s a szegény, szomorú költő, a hiába küzdő Komjáthy tanár úr. Itt bujdostak e savanyú földön, amely csak végvárakat, erdőt, krumplit, meg birkát ha nevelt. Itt zengette Szabó Lőrincnek a húrt az a csöpp kicsi barna tücsök valahol, s innen ment el a vihar elöl a bölcs, mosolygós írástudó, tűrő Jób. öreg rabbi barátom., a költő, s jobbágyok kései, művelt utóda c nép szlovák, magyar, sváb bábeli hangzavarában tapogatta ki mind a neme&veretű szókat, s mi. polgárai ennek a kornak vállaljuk-e a folytatóknak kijáró szenvedéseket, és a szenvedélyt...? Ilyen elődök nyomdoka vár. Ostorozni, korbácsaini van kit. s van miért. Egyet, egyeseket, a nagy mindenkiért. S ha tenye^redben kemény a kéreg, s ha ölén pihen a barna cipó: akkor erezd, hogy dolgozni jó! fis ha széplelkek itt most pallérozott formál keresnek, úgy nem értik, lényegét e versnek. Mesterségem a szó. Szó: szólni, részt venni mindabban, ami népünknek kell, s amit megtenni való minden magyarnak itt a gazdagodó palóc ég alatt. Ez az ars poetica. Az invokáció. Csikasz Isíváti Esti séta a pavilonsornál — Salgótarjánban Kulcsár József felvétele Bográcsgulyás Bochidon Tanulmány úton Horváth Sándor, a Finomkerámiaipari Művek romhá- nyi gyárának kiváló keramikus iparművésze meghívást kapott az UNESCO által, az egyesült államokbeli Tenes- see-ben megrendezésre kerülő nemzetközi kerámiai szimpozionra. A fiatal művész augusztus 19-én indul az egyhónapos tanulmányútra. Érdekességként említjük, hogy Európából a magyar keramikuson kívül még négyen kaptak meghívást, egy- egy szovjet, csehszlovák, svéd és holland iparművész. már az erdészlakban, ö riasztotta Zoli bácsit, az meg nekünk szólt. Ne ijedj meg, semmi baja Katinak — vigasztalta a sofőrt az egyik katona. Aztán előkerült az őrnagy is. Vérzett a homloka, sáros, piszkos latyak csörgött a fejéről, válláról. Az inge cafatokban lógott róla. — Balogh megjött? — Jelen. Itt vagyok, őrnagy elvtarx. — A két sebesült' asszonyt, azonnal vigye a városba, a kórházba. A rádióba szólt. — Halló őrs! Hall engem? — Jelentkezem őrnagy elvtárs. szólt vissza a törzs- őrmester. — Azonnal telefonáljon a kórházba, készüljenek fel. várják a sebesülteket. Nem tudni, mi bajuk, a gerendák alól szedtük ki őket. Zoltán. Ugorj fel a kocsira. Velük kell menni! Ha tudsz valamit, azonnal indulj vissza. Kivilágosodott, az eső elállt, a szól lecsillapodott. Az asszonyok már felmelegedtek, csivitelnek, mintha, mi sen történt volna. A szakács reg gelit adott nekik, a szolga latvezető száraz ruhaka' Ügv festettek . a katonasze- relésben, mintha komédiázás- hoz öltöztették volna be őket. Már túl vannak a forró fürdőn, .ijedtségen. Sajnos, a két asszony töréseket szenvedett. Az ásv alól k'húzottnek kutya baja. Ka i is idekerült, úev Iá*szik. húzza valami a szívét ide. az őrsre. (Folytatjuk) Ma reggel különautóbuszok- kal indulnak mátrai kirándulásra a Nógrád megyei Éleiim’szer-kiskereskedel- mi Vállalat dolgozói. A kirándulás kétszáz rész'vevője elsősorban az elárusítókból, bolti dolgozókból verbuválódott. A kirándulókat reggel Büfé várja főtt kolbásszal, virslivél, lacipecsenyével es üdítő italokkal. Ebédre bográcsgulyás készül. Bochidon. ami valószínűleg nagyon finom lesz, mert a vállalat hentesei főzik. \