Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-17 / 193. szám

\

Nyári szabadtéri műsorok

Békés megyéből érkezett az egvik lány. Győr mellől a másik. Két hétre szobatársak lettek egy üdülőben, amely az egyik hegynek futó budai utca maga&áliól néz le a fővárosra. A Győr mellől érkezett lány. aki korábban is gyakran járt színházba. a második héten azt javasolta. hogy üljenek be valamelyik , szabadtéri színoad nézőterére. Az üdülőhöz legközelebb található Városmajori Színpadot választották. A békési lány korábban csak a televízióban látott színházi előadást. Mindez tavaly történt, maga a békési lány mesélte ez év tavaszán, a békéscsabai Jókai Színház előcsarnokában. A budapesti élmény óta ugyanis színházbérlete van.

Számos hasonló példát sorolhatnék annak igazolására, hogy a nyári szabadtéri műsorok nemcsak a pillanatnyi időtöltés, az egy estre szóló szórakozás eszközei lehetnek, hanem művészi kisugárzó erejükkel —. ha színvonalasak! —. íziésformáió hatásukkal segíthetik közművelődési céljaink mielőbbi valóra váltását is.

Gondolatban sorra veszem az idén nyáron örvendetesen megszaporodott szabad’éri műsorokat. A hangversenyek — köztük növekvő arányban a komolyzeneiek — száma olyan nagy, hogy a puszta fölsorolásukra sem vállalkozhatok. Egyre jobban kihasználjuk az amatőr művészeti együttesek kínálta lehetőségeket is. Mindez, továbbá a nagyszínpadi produkciókra alkalmas játékhelyek szaporodása, no meg a fajsúlyosabb művek válogatása azt eredményezte, hogy az utóbbi két-három évben a nyár megszűnt a ..haknik évada” lenni.

Gyulán Veress Dániel történelmi drámáiéval, a ;.Vé- res farsang”-gal kezdtek. Szentendre utcakövei a ..La Mancha lovagja” hangjait verik vissza. Az előbbinél a mű erősebb, a színpadra állítás gyengébb. Az utóbbinál ismert a téma. nem hat újdonság ereiével, az előadás viszont — a szabadtéri produkciókra rendkívül alkalmas környezetben — remek. A fertőrákosi Barlangszinházbsn magasra emelték a mércét a két Iohigeneia-előadással. Űi nyári szabadtéri színpadunk is született. Egerben. Soha alkalmasabb környezetet régi iskoladrámák, népi színjátékok. passiók felújításához! A helv kiválasztása telitalálat. dicséretes a szándék is., hogy az imént sorolt műfajok rangosabb darabjait közel hozzák a mai nézőkhöz. Az idén látható ..András kovács k:rá!vságá”-nál még jobb műveket kívánok az egri közönségnek.

Szeged idei bemutatói rangosak, de úi szellemi izgalmat alig kaptak a Dóm tér rendszeres látogatói. Több „új”, azaz a Dóm téren még nem látott művet kellene műsorra tűzni. Budapest nyári szabadtéri színházi életére is inkább az egy helyben állás jellemző, mint a haladás.

Nem rosszabb az idei összeállítás a tavalyinál és a tavalyelőttinél, de nem is jobb, nem is más, nem is érdekesebb. A rutin, és a kényelem az ilyen produkciók szervezésénél ellenséggé válik.

Nagyon fontos a főváros nyári szabadtéri műsorrendje. Nem feledhetjük, hogv a vidéken élők közül nagyon sokan ^Budapestet keresik fel országjárásaik során. A fővárosi üdülőkben is sok ezer ember tölt két-két hetet hazánk minden tájáról. A budaoesti színpadokon ezen a nyáron jábbára a látványra építő, egy estére szóló műsorok dominálnak. Látható továbbá az ..Aida” (sokadszor). a ..Pillangókisasszony” (nem éppen szabadtérre való), az „Agyagtáblák üzenete’’ (rangos szöveg; vitatható színházi produkció), a ..Bolond vasárnap” (a Városmajorban még mindig csak ez) és néhány táncos-zenés ösz* szeállítás.

Több kimondottan szabadtéren érvényesülő művet kellene találni (vagy akár íratni!), ha azt akarjuk, hogv a főváros nyári szabadtéri műsorai kimozduljanak az állóhelyből,» S ami ugyancsak fontos; a mostaninál iob- ban ki kell használni a meglevő szervezési kapacitást, a színházi kultúra megismertetése és terjesztése érdekében. Szinte szólni is röstellek arról, hogy miiven alapvető * dolgok hiányoznak. A fertőrákosi nyári évadnak még mindig nincs megfelelő írásos propagandaanyaga. Olyan amely a közművelődési-ismeretterjesztési követelményeknek is eleget tesz. És Budapesten? A Fővárosi Szabadtéri Színpadok egyik munkatársától olyan tájékoztatót kértem, amely a teljes nyári. műsorrendet — az Aidától a Múzeum kerti hangversenyekig — tartalmazza. Azt a választ kaptam, hogy ilyen az idén nem készült. Próbáliam ösz- szeszedni több helvTől. összeszedtem. De állítom, hogv, akit még ezután kell megnyernünk a színművészetnek az nem fog vesződni az" öss2eszedássel. Miért nem segítünk neki? E lehetőség elmulasztása antipropaganda.

Nem holtszezon már a nvár. nem is haknik uralják, mondhatjuk ismételten és összegezésül. De még sokat kell tenni, hogv a szabadtéri produkciókat jobban a közművelődés céljainak szolgálatába állítsuk. Kiválasztásuktól a közönségszervezésig. A nyári szabadtéri évadot olyan egységben kell látni, mint az ősztől tavaszig tartó közművelődésit. Esv-esy városiban is és országosan is. Erről az oldalról nézve egyszerre biztatók és figyelmeztetők az idei nyár szabadtéri műsorai. Biztatók, mert lám lehet másképp és jobban csinálni, mint öt-hat éve. És figyelmeztetők, mert a kivívott rang kötelez a továbblépésre.

, , *- (mátyás)

Nemrégiben vidám írásom Jelent meg, melynek negatív hőse egy Branyiga nevű, maradi, gyáva, , részeges fickó volt. Ezenfelül még dadogott is. Azért választottam ezt a nevet, mert úgy véltem, ha létezik is egy Branyiga nevű ember, Branyiga Előd biztosan nincs. De volt,.,,

A cikk megielenése után ugyanis látogatóm érkezett es így mutatkozott be:

— Branyiga Előd vagyok..

— Lehetetlen •— csodálkoztam.

— Tessék, itt a személyazo nossági igazolványom.

— Foglaljon helyet. Ha óhajtja, megírom, hogy nem azonos az általam elképzelt Branyigával.

— Kérem, az kevés! Én elégtételt akarok. Én nem vagyok gyáva, részeges, maradi és nem is dadogok.

B á t o

— De mondom, hogy...

— Ne igyekezzék meggyőzni. A maga Branyigája is szarukereles pápaszemet viselt.

— Tudja mit, új írásom főszereplőjévé teszem és hősnek ábrázolom. Azt is megírom, hogy nem maradi, hiszen a mai fiatalok divatja szerint váriig érő hajat visel. Az úi Branyiga csak vizet fog inni és lendületesen beszél, mint egy szónok. Hősi mivoltának jellemzéséül megemlítem,

hogy 1944-ben pofon ütött egy SS-tisztet.

— De kérem, én 1944-ben

még csecsemő voltam...

— Persze, persze. Van bejárónőjük?

— Van.

r s á g,

— Na, akkor megírom, hogy lehordta a bejárónőt, mert porosán hagyta az íróasztalát.

—■. Hogyne, hogy a bejárónő faképnél hagyjon bennünket? A feleségem inkább elviselné, ha én hagynám el őt.

— Akkor megment egy fiatal lányt két huligán támadásától.

— Kérem, én csak ötvenegy kiló vagyok.

— Kiment egy csecsemőt az égő házból.

— Ez jó, de kevés.

— Két csecsemőt ment ki.

— Jó, de ott van a többi negatív vonás.

— Józan lesz! Messzire elkerüli az italboltokat.

— Nem bánom, de talán mégis jó lenne még valamit a hősiességemről.

— Alaposap megmondja a véleményét az igazgatónak.

— Elgondolni is gyönyörű. Hogy én jól a diri szemébe! Hiszen még a csoportvezetőm is remeg tőle.

— Akkor megegyeztünk. Mindjárt lediktálom a karcolatot... És ha egy órán belül eszébe jut valami jó hősiesség, akkor telefonáljon.

— Egy órán belül? Lehetetlen! Most vissza kell mennem az irodába és a csoportvezetőnk is a mi szobánkban dolgozik.

— Na és?

— Nem merek kikezdeni vele. Mindig nagyon murizik, ha valaki magánügyben telefonál.

Palásti László

BALETTISKOLA

WEÖRES SÁNDOR:

Tündérkert

Tündérkertben jártams körülveszi bodza, kerítése kristály, mint jég behavazva, egy napi ]áróföld minden szélte-hossza, nem is tudom kié, nincsen benne gazda. Bent magas fenyőfák gyantát illatoznak, sövények, bozótok szépen virágoznak, nagy fűben fácánok, őzek játszadoznak, fölöttük madarak égen sátoroznak. Közepében fakad tiszta forrás habja, árjának sudarát négyfelé fölcsapja, majd tizenkét ágra bomlik áradatja, mely az egész kertet harmattal itatja. Bizony nem is tudom, hogy kerültem ide, hol minden napsütött, mégis habtól üde, hol ijedtség nélkül sétálgat a csibe, kár', hogy el kell mennem a föld közepibe.

Madách-emlékek között, Alsósztegován

A

z alsósztregovai Madách- múzeum (hivatalos nevén: körzeti irodalmi múzeum, Dolná Slrehová) szépen gyarapodó vendégkönyvi bejegyzései bizonyítják. hogy az autós tuHstáfor- galom fellendültével mind több magyar látogató keresi tel Az ember tragédiája költőjének szülő-, lakó-, • alkotóhelyét a kastélyban és síremlékét a parkban.

Ezúttal azonban nem a gyakorta ismertetett kastély és kiállítás leírása és méltatása a célunk, hanem magában a

kb. 1200 lakosú községben te; kintünk körül: olyan Madách- emlékeket keresünk, amelyek — jellegüknél fogva — nem kerülnek a nyilvánosság elé, vagy a felületesebb látogatás általában elkerüli őket. A kastélytól a falu végén szenes sátraival tarkálló kemping és a fürdő felé indulva, először a Nemzeti Bizottság helyi irodáját (a községi tanácsot) érjük el. Itt őrzik az állami anvakönvvezés' megindulása (1895) előtti évtizedeié egyházi anyakönyveit, közöttük azt a kötetet is. amelyben a Ma- dáchok családi életének legfontosabb adatai sorakoznak. Hivatalos iratok lévén, megtekintésükhöz kutatási engedély szükséges.

A költő születésének és hala'ának bejegyzését piros ceruzavonal keretezi. A latin nyelvű adatokból megtudjuk, hogy Madách Imre császári- k:rá!vi kamarás és Maithénvi Anni Tmre nevű gyermeket, aki 1823. január 21-én szü'«'- tett. még aznap m°”keres-/tpl

ték a kastélyban. A szertartást Hliniczky Gáspár helybeli plébános végezte. A keresztszülők kiválasztását az alkalom szabta kényszer és az elsőszülött fiú jövőjét tervezgető szülői nagyralátás egyaránt igazgatta: keresztapaként Bukva György, a helység evangélikus lelkésze szerepel, a keresztanya azonban arisztokrata. Czetvicz Antónia bárónő. Ugyancsak pirossal keretezett az életút végpontja. 1864. október 5-én halt meg (mint a latin bejegyzés fordítása mondja) „tekintetes nemes Madách Imre űr, ki Fráter Erzsébettel lépett házasságra, az alsósztregovai egyházközség kegyura, a Kisfalu- di Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.” Két nap múlva, október 7_én temette a ,.vízkórban (hydrops)” elhunyt költő- gondolkodót Trsztyánszky Alajos litkei esperes.

1823—1864. Ebbe a majdnem negyvenkét évbe nemcsak a magyar irodalom egyik csúcsteljesítményét hordozó-érlelő életmű sű rí födött, háttérként a feudalizmusból kilépő, forradalmasodó, majd önkényuralmat szenvedő Magyarország gyorsulva változó kénével — hanem (anvakönyVi bejegyzések formájában) a Madách-család két nemzedékének élete is. amely — mint cseppben a tenger — tükrözte a társadalom változásait., C!«qk ponet'«^ példát erre. 1R34. ia- nuár 3-án halt meg idősebb Madách Imre, akinek adatai

kétszer is tartalmazzák a császári-királyi kamarási címet. Tizenöt évvel később pedig a költő nemzedékének legfiatalabb férfitagját temették, Madách Pált, 22 esztendősen. A politikai üstököspályát befutott ifjú, aki előbb, a forradalom évében Nógrád vármegye első aljegyzője, utóbb pedig, a trónfosztó Függetlenségi Nyilatkozat után 1849-ben alispán volt, .száraz mélytesti sorvadásban” halt meg: a tüdő- gyulladást még a tavaszi hadjáratban szerezte, Kossuth futárjaként. Halálát október 1- én anyakönyvezték, a megtorlástól forradalmi tetteiért csak ezen az áron menekedett meg.

Valaha a falu szélén állott Alsósztregova katolikus temploma. amelyet 1811-ben alakíttatott át a Szuibszky család udvarházából Majthénvi Anna — ma persze már utcányi, zömében új ház sorjázik túl rajta a fürdő felé. Madách-emléke- ket itt is láthatunk, s Trizna Béla plébános szívesen kalauzol közöttük. 26 cm magas ezüst kézikeresztet mutat, hátán a felírás Madách— Majthénvi Anna az (A’só) Sztregovai templomnak 1863.” — még a költő életében. Ä" helyi hagyományok szerint további négy. ezüstlemezbő1 készült szépmívű gyertyatartó is a család ajándéka.

Balogh Károlv. Madách lm re án/án maradt unokaö^^e írja emlékezéseiben, hogv 18R’ tavaszán költő-nagybátyja a

sztregovai templomban feste- gelett, őt véve segédül, és ennek a munkának csak a megélénkült politikai élet, a követválasztási harc és Madách képviselői teendői vetettek véget, amikor útrakelt Pestre, hogy — úrrá léve betegségén — a határozati, Ferenc Józsefet királynak el nem ismerő ’48-as párt padsoraiban képviselje a balassagyarmati választókerületet. Madách Imre festőként élete végéig megmaradt műkedvelőnek, bárha egyetemi tanulmányai idején rajzórákat vett is Pesten. Képeit szögletesség jellemzi, bizonyos naiv szemlélet hatja át, a képzőművészeti próbálkozásokhoz a fiatalkori versek és drámák adnak visszarímelő irodalmi párhuzamot: a meglátott és ábrázolni kívánt gondolat, ötlet nem talá’ja meg könnyen formáját, képi mivoltát. Jól példázza ezt a sztregovai oltárkép, amelyet Madách csak felújított, a Mária mennybemenetelét ábrázoló festmény mozgalmas barokk kompozícióját készen kapva. Erre most, mintegy kézjegyül rákerült a festőnek műkedvelő költő-titán ecset- kezelésének nyoma a részletek kidolgozásában. a kezek és arcok újrafestésében. A jobb oldalon látha*ó szent arcvonásai pedig a jól ismert Ma- dách-portrék sajátosságait hordozzák,

A sztregovai látogatóra azonban a templom sekrestyéjében vár mégis az igazi felfedezés. A Szent Imrét, névadóját ábrázoló festmény esetében Madáchot nem vezette előkép: hacsak a glóriát, a liliomot és a kegyesen jobbra billentett fejet nem tekintjük kötelező ábrázolási hagyománynak, Imre herceg ugyanis kék honvédtiszti, arannyal zsinórozott ‘ zubbonyt visel, még kardkötője sem hiányzik! A 100x75 cm nagyságú olaj- .festmény modelljét nagy valószínűséggel Madách Pálban kereshetjük, a család hozza legközelebb álló eszmetársnak is kiváló tagjában. Rá- vallanak a képen némely arcvonások, a tojásdad arc, a vékony bajusz, a szomorú tekintet — a kérdést azonban egyértelműen nem dönthetjük el, minthogy a költő öccsének arcképét máshonnan eddigelé nem ismerjük. Bárhogy is van: Madách a szabadságharc bukása után 12 évvel, a politikai fellendülés küszöbén szent öltözékké avatja a honvédsereg egyenruháját. Újabb szép. ezúttal képzőművészeti emléke ez a közéleti Madách felfogásának. amelyet keletkezésében néhánv hét választ el csupán a „Politikai hitvallomás” szavakba foglalt meggyőződésétől : ..Ez alaDelveket én. ki szerencsés voltam sokak bizalma á’tal a népképviselői nehéz. de éppen ezért d:cső pályára kilűzefni. három szóban foglalom össze, s e három szó:

Szabadság, egyenlőség, testvériség!’’

A

lsósztregova és környéke, ma a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykürtösi járásában természetesen alaposan átalakult az elmúlt évszázadban. Magában a községben hiába keresnénk pé'wlául a Madáchoií középkori fészkének, a „régi kastélyának akár romjait is. Kövei beépültek a házakba, pincéjének boltívein is új épület magasodik. A hajdani Ma* dách-birtok pusztái, tanyái előbb ónálló falvakká terebélyesedtek. Tnogy azután az utóbbi két-három évtizedben fiatal lakosságukat elvonzza az iparosodó környék. Nagykürtös bányája, Losonc ipara, az építkezések. De a távolságok is csökkennek: az autóval érkező látogató számára már csak jó iramodás, 25 perces út Paróca (mai nevén: Pravica), a hegyekké eme’ke- dő dombhátba ékelve. Ezen az akkori pusztán, birtoka legtávolabbi sarkaban rejtegette a költő távoli rokonát és közeli elvbarátját, Rákóczy Jánost, Kossuth halálraszánt titkárát. A falucska felett, a dombtetőről pompás kilátás nyílik a Sztrecova-pa’ak völgyére, arra a vidékre, amely nem pató- pálokaf táplált javaival. ha- 'tiem 1848, és 1861. tisztaszándék ű po'itikusát. a nógrádi föld nagyszerű költő-fiát küldte a magyar művelődés történetébe: M’dá«h Imrét. ,

Dr. Herényi Ferenc

NÓGRAD - 1975. augusztus 17., vasárnap 5