Nógrád. 1975. augusztus (31. évfolyam. 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

fi magyarországi cigányság

MAGYARORSZÁGON A XIV. SZÁZAD végién jelen* tek meg az első cigánycsopor- tok. Délről, a', Balkán-félszi" getről vándoroltak hazánkba. Ennek megfelelően, kultúrájuk is nagyrészt a balkáni népek kultúrájának elemeiből épül (hiedelmek, öltözet), A Balkán-félszigetre Indiából kerültek, ahonnét az V. század táján vándórol. tak ki, ismeretlen okból. Ök maguk a régebbi történél* műkről semmit sem tudnak; « cigányság nem hagyományőrző nép. Éppen tartós nemzeti hagyományok hiányában nem alakulhatott ki önálló nemzeti kultúrájuk. Európában sokáig — tévesen — egyiptomiaknak vélték őket; innét származik a „fáraó népe” tréfás magyar elnevezés. A múlt században tisztázta a nyelvtudomány (elsőnek egy magyar református pap), hogy nyelvük indiai nyelv; a legegyszerűbb fogalmakat jelölő szavak hasonlítanak a megfelelő indiai szavakhoz. E szavak száma azonban csekély (kb, 400), s a cigányok ^éppúgy nem értik meg az indiai nyelveket, mint mi a finnt,, vagy az . észtet.

Hazánkban számukat szúlalkozó, sokszoknyás cigány asszonyok kizárólag az oláh cigányok közül kerültek (részben kerülnek)' ki, az elma- gyarosodott (ún. magyar, vagy muzsikus cigányok) megvetik az ilyen pénzkereseti lehetőséget. Magyar cigányok oláh cigányok között kölcsönös' az egymástól való idegenkedés.

Mindkét csoport tagjai megtalálhatók az országnak szín* te egész területén, változó sűrűségben, . s hol elmaradottabb, hol rendezettebb viszonyok között élnek. Különösen sűrű az ún. magyar cigá.nv- sátg a borsodi iparvidéken, ahol aránylag jó körülmények között él/mek. Mind magyar, mind oláh cigányok nagy számban laknak és elmaradott körülmények között élnek a Nyírségben és a Hajdúságban. Dél - Dutántúlra

korlátozódik egy különálló kisebb (20—30 ezer főnyi) csoport; ezek az ún. beás (egykori tekmővájó) cigányok, akik a magyar mellett románul beszélnek, cigányul nem tudinaik; az oláh cigányoktól megkülönböztetésül, a szak- irodalom román cigányoknak nevezi őket. bár ők is a hagyományos népi „oláh” elrópróba jellegű (ún. „repre- nevezést használják magukra;

zentatív”) szociológiai felmé* rés 1971-ben 320 ezerre becsülte. Valóságban talán néhány tízezerrel többen vannak. Nem tekinthetők nemzetiségnek. A cigányság többsége (2/3 része) nyelvében már teljesen elmagyaroso- dott, s csupán életmódjuk, arcvonásaik és származásuk tudata — s nem utolsósorban a környezet megítélése — bi. zonyítja őket cigányoknak. A

a dolgoz/) cigányoknak legalább tfelerésze huzamos munkavis zonyban ál,l. Elsősorban íi magyar és romáin cigányok munkába állítása ment gyorsan. A legtöbb nehézség ,-az oláh cigányokkal és adódik, -akik erősebben orz;k a rendszertelen életmód magukkal hozott cigány ..hagyományát”. Egvre növekszik az eltérés a társadalomiba beépülő (és új házakba költöző) és a hagyományőrző (telepi. Dufrilakó) cigányság között.

A lélektani fejlődésiben nem lehet egyetlen nemzedék alatt két évezredes lem,apadást behozni. A fejlődés e visszaesések , ellenére is rendkívül gyors ütemű.

A cigányság túlnyomó többsége segédmunkásként (betanított munkásként) dolgozik az iparban. A 'mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma jóval kevesebb. A cigány származású értelmiségiek csupán embertan,ilag cigányok, a többi cigány közül nemzedékek óta kiszakadtak. A felemelkedni vágyó cigányok a nemcigátnv társadalomiba való beépülésre törekednek.

A beépülés kulcstkérdése az iskolai nevelés, .ke len les még mindig csupán a tanulók kiGLMIIÓ

a mai „román” népnév késői sebb hányada végzi el az

hivatalos szakkifejezés, ami - ről a cigányság nem vett tudomást.

NYELVI SZEMPONTBÓL

általános iskola 8. osztályát, s országosan mindössze néhány, százan tanulnak tovéibb. Az általános iskola elvégzéséleszögeaendő. hogy hazánkban mák elengedhetetlen feltétele

nem élnek cigány anyanyelvű, illetve romám anyanyelvű cigányok, csupán olvan magyar anyanyelvűek, akik a magyár mellett — és annál jóval gyengébben — cigányul is. illetve románul is

cigány nyelvet gyakorlatilag beszélnek. A cigány szókészmár csak az ún. oláh cigányok beszélik, E cigányok az egykori Románia területén egészen 1857-ig rabszolgák voltak, ekkor törölték el Romániában a rabszolgaságot, s a felszabadult cigányok me. nekülésszerűen elözönlötték Erdélyt és a történelmi Magyarország egyéb területeit. Ök voltak az ún. vándor, vagy sátoros cigányok; hazánkban a két háború között telepítették őket, s azóta Magyarországon nincsenek vándor cigányok, akiknek egyetlen lakásuk a szekér, vagy a sátor volna. A koldulással, jövendőmondással stb. foglet rendkívül szegény; összesen mintegy 1200 cigány szót tartalmaz, (s e számban a romám, szláv stib. kölcsőnsza- vak is bennefoglai tatnak),

azaz az európai nyelvek mindennapi szókincsének kb. egvtized részét teszi ki. ' A többi szót a magvarból, ill. a mindenkori ország nyelvéből veszik át a cigányok.

Munkába állásuk és életkörülményeik javulása terén ugrásszerű fejlődés követke- kezett be az utóbbi évtizedekben. Ma - már legfeljebb néhány százalékra tehető a kétes alkalmi keresetből élő felnőtt férfiak arányszáma, s

lenne a cigány gyermekek óvodai nevelése.

A FELMÉRÉSEK SZÁMSZERŰLEG bebizonyították, hogy a rendezetlen családi viszonyok között élő magvar gyermekek eredményei nem jobbak, jó körülmények között felnövő cigány gyermekekéi nem rosszabbak, mint a többieké. Tekintettel arra. hogy a cigány csalódok többségében nem kielégi tő az otthoni környezet. óhatatlanul szükséges a cigány gyermekek minél hosszabb időn át iskolai környezetben való tartása a tanórákon túl. külön cigány napközi osztályokban., sőt cigány kollégiumokban,. Utóbbira még csupán néhány — eredményes — kísérlet történt, előbbi már sok helyen folyik, ahol a helvi tanácsi szervek belátták ennek! fontosságát.

Vek érdi József

Mai tévéajánlatunk

20.20: Ha kedd van. akkor három hét alatt rohanja le

Cz Belgium. Európát. Járnak Angliában,

. . Hollandiában, Belgiumban,

Amerikai film vígjáték. Svájcban. Franciaországban,

Kellemes hétvégi szórako- Olaszországban. Ügy szóaulzásit ígér a szellemes, iól Der- póznak egyik városból a magé amerikai filmvígjáték, síkba. egvik katedrálisból. amely Euróna több országé- múzeumból a másikba, mint megkerülnek. unatkoznak,

ban játszódik. az ámokfutók. Csak a - pros- szórakoznak, szóval utaznak.

Egv amerikai turistacsoport ram lapjairól azonosítják, me- turistamódra...

Ívik országban is lármák. S

közben egymással, az idegen- vezetővel barátkoznak vagy veszekednek. Különböző turistatípusokat látunk viszont a filmben, akik elvesznek.

Egyre több a szabad időnk, s a nyár, a szabadság még inkább ösztönöz valamennyiünket, hogy hasznosan töltsük el szabad óráinkat. A barkácsolni szeretők is most hódolhatnak igazán szenvedélyüknek, az ezermesterboltok nem véletlenül népesednek be ilyen. kor. Salgótarjánban, a Garzonház alatti üzletet is sokan keresik fel, fogynak a szobafestéshez, -mázoláshoz , szükséges eszközök, mások a villa ny szerelési cikkeket keresik, és sok az érdeklődő a híradástechnikai alkatrészek iránt is ' — kj —

Csengő-bongó csoda

Vaskos boríték érkezett a közelmúltban a távoli Keme- rovóból, Nógrád megyébe. A feladók Nina Szpirina újságíró és Valentytn Mahalov író, a nemrégiben megyénkben járt kulturális delegáció tagjai tudósítottak magyarországi útjuk visszhangjáról. Megírták, hogy 45 perces tv-adás. ban számoltak be nógrádi élményeikről, és mellékelték a K (JZBÄSZ című napilap azon számait, amelyekben olvashatjuk folytatásos élménybeszámolójukat. A hat részből álló sorozat főbb állomásai a következők: Csengőbongó c&oda: ezt a címet viseli az öblösüveggyárról szóló írás. A gyermekekről, a családról szóló beszámoló a Kisdobosközi ársaság címet kapta, olvashatunk . továbbá művészeti, irodalmi, életünkről. A két vendég személyes élményeit, benyomásait tartalmazó cikk címe pedig Miről szól a hegedű?

Pásztor Ferenc

FIUK A 1ESHEGYEN

Regény

:i 7. k* szófukar, inkább hallgatni.

szeret, meg bólogatni. Mel- , lette szoktam ró a beszédre.

Az ajtó előtt aludt el. ö biz- Mindig bizíatott, beszélj, már tos.n nem kap szív in fark' Laci, 'elharaptad a nyelvedet, tus Olvasom a lapokban, Kérem én a Hupkától megtahogv a sok zsír, m,eg hús okozza ez,t a népbetegséget. Hupk nak van esze, nem eszi a tnáit. A tojást is csak a cérnametéltben.

— Mondja, Bagócs elv társ, ennek a Hupkának is így felvágták a nyelvét?- Dah-igv. Hucka

csak mof vh-no n satnya ba'uszn alatt.

M?

rt satnya neki.

Mindig

hsi

nali i<e'4okur br

»rot válk

z> k

n un iát re

s

e-m

iáit csaté a baji

sza. Hup"

nultam, hogyan kell megfi- aztatni a pénzt. Hupka mindenhova bejár. Négj'száz lakónak visszük az újságot.

Négyszáz lakó, az minimum ezer ember. Ezer embertől rengeteg információ befut.

Egyiktől megtudjuk, hogv van egv eladó telke. A másiktól megtudjuk, hogv venne esv telket. Közvetítünk. egyik

sem kívánj* ingyen. Ugrik

oav kis dohánv. Egvik lakó megkér, hogv szerezzünk már

NÓGRÁD - 1975. augusztus 2., szombat

neki tengeri herkentyűt, mert hiánycikk. A másik lakótól megtudjuk, hogy van neki tengeri herkentyűje, de nem tud tőle megválni a szentnek sem, i itt rohad a nyakán. Mondjuk, hogy sebaj, adia ide bizományba, majd mi túl* adunk rajta. Nem kap érte annyit, mint a tengeriherken- tyűben szűk időkben, de nem fizet rá. AN kereslet és kínálat nagy zűi-zavarában Első Hupka tisztes polgári haszon- kulccsal bonyolítja ezt a viszonylag egyszerű árucsere- forgalmat.

Így lettem büszke csalódom szégyene, számkivetettje, és OTP-fiókja. Bezzeg most. hogy a haza szolgálatát választottam. most aztán rít'ak. szaladgáltak az ismerősökhöz: hogy kivakarjanak a seregből. Már majdnem sikerült nekik. Behívattak a kiegészítőre. hogy ugyan mond i ám már meg, ■ tényleg néni akarok katona lenni? Mondtam. Ki mondta? Ki az a Pimasz, aki engem megakadálvozma abban, hogv teljesítsem hazafias kötelességemet ? Nem azért, mintha túlságosan fül* dokiokiam volna az öntudattól. De az öreg Hupkától megtanultam egv bölcs dolgot. Soha ne a könnyebbel

kezd. vedd előre a nehezét.

Az újságot is mindig a harmadikra vittük először, nem a földszintre. Lefelé olvan kényelmes volt. ígv tehát tartottam magam a huokiz- musihoz. Essünk túl a nehezén! Igazaim van. őrnagy elvtárs?

— Jól van Bagócs! Más szokásokat nem szedett fel? Nem vált nazarénussá?

— Ugyan, az magánügye a Hupkának.

— Nem vegetáriánus ? Mert nálunk mindennap eszünk húst!

— Bolond lettem volna, imádom a jérce mellet!

— Nagy akasztófavirág maga. Bagócs!

— Ömagv elvtárs. mintha csak az anyáimat hallanám. — Ő is azt mondta, és úgy meg- siratott, amikor elhozott a fekete vonat. Mondtam, nyugi mutter. ,ntun vagvok én cukorbaba. örülj, hogv végre olyan egzisztencia lettem amit nem kell restellned a kikul Irnászolt dilis barátnőd előtt. Tudod, miiven sikkes lesz. ha azt mondod: óh. ked" >

SZOBROK A TÉREN

Augusztus 4-én ismét meg- lentőségén túl hatalmas kbz- nyílik Salgótarjánban a sza* művelődési szerepet is vállal, bad téri szoborkiállítás. Fin- lehetővé teszi a legszélesebb ta József, Állami-díjas épí- körben, a „legdemokratiku- tész nyitja meg a rangos sabb kiállítási helyen", az ut- szemlét. A téren a Belügyink cán. a müvekkel és az alkoMüvésznisztérium Duna együttese ad műsort.

Kovács Bélával, a Műcsarnok műtörténészével, a kiállítás rendezőjével beszélgetünk a szabadtéri lításról.

talal*

tóikkal való közvetlen kozást.

— Hány részből áll az idei kiállítás?

— A megyei József Attila szoborkiál- Művelődési Központ előcsarnokában Janzer Frigyes szob— Hazánk felszabadulásé- rászművész kisplasz'tikáit álnak harmincadik évforduló- Iítja ki. A téren körülbelül ján több jubileumi kiállítás huszonnégy nagyobb méretű is megnyílt az országban. A szobor, térplasztika várja Köztulajdon 1945—1975. című majd az érdeklődőket. Ezen műcsarnoki tárlat a mostani kívül az üvegcsarnokban a készülő szabadtéri tárlattal is Köztulajdon 1943—1975 című kapcsolatba hozható. Meny- kiállítás válogatott anyagát nyiben? mutatjuk be. Ezt az anyagot

— A jubileumi évben e mű- három vidéki város közönsé- íajnak, amit most csinálunk, ge ismerheti meg, Miskolc,

az ország egyik legszebb fő terén, a legfőbb ünnepe a Köztulajdon 1945—1975. című kiállítás volt Budapesten, a Műcsarnokban. Ez a tárlat salgótarjániak. Ez a az eltelt harminc év köztéri lajdon-kiállítás pedig

Salgótarján és Komárom lakói. Egyébként, a Műcsarnok országos seregszemléi közül a plakátkiállítást is láthatták a Köztu- Berlinfeladatairól kívánt számot ben is elnyerte a közönség adni. Mindenesetre tény, tetszését, felkeltette az érdekolyan képet kaphattunk a lődést.

képzőművészetnek ezen ága- — Milyen sajátosságai lesz* ről, amely még azokat a szak. nek még a salgótarjáni szaembereket is meglepte, akik ezzel foglalkoznak.

— Milyen ez a kép?

— Nemcsak arról van szó. hogy ebben az időszakban csaknem jötézer művet rendelt és kivitelezett az új mecénás, az állam. Az elmúlt harminc év alatt több képző- művészeti beruházás volt Magyarországon, mint azelőtt kétszáz éven keresztül. Ezt a párt XI. kongresszusa is nagyra értékelte, s kimondta, hogy a magyar képzőművészetben igen nagy eredményt ért el a szobrászat, ezen belül is a köztéri szobrászat. Ez idő alatt a szobrászat sokrétű, eleven lett, s gyökeresen meguadtéri szoborkiállításnak ezen a nyáron?

— Eltérő sajátosság ez évben az is, hogy láthatóbb lesz a szobrok mellett számos kerámia térplasztika is, azaz bekapcsoltuk a keramikusokat is. a szereplésbe. A kerámia térplasztikák dekorati- vitásukkal, színességükkel, remélem, még vonzóbbá teszik a bemutatkozást. A köztéri feladatok megoldásában a keramikusok jelentős szerepet vállaltak. Figuratív feladatokat is jól megoldottak. Ezt is igyekszünk érzékeltetni az idei szabadtéri szoborkiállításon. Ügy hiszem tehát, hogy ebben az évben is

változott, az új, szocialista változatos kollekciót lát majd társadalom igényeinek meg- a közönség a szabadtéri szo- felelő szintre emelkedett, szé- borkiállításon, les körűen fejtette ki hatá- — Milyen feladatot jelent sát. A magyar művészetnek a rendezőnek egy ilyen kiál. a grafika mellett ezt a legele- lítás megrendezése? venebb ágát most már hagyó- — Majdnem építészeti, térin anyósa n mutatjuk be Sál- dimenzlonális feladatot ad.

gótarjánban, a szép főtéren. Viszonylag kis térben kell

— Mi az idei bemutató jel- gondolkodni, s ez új feladat

legzetessége? számomra minden évben.

— Általában is jellemző

a

salgótarjáni szabadtéri szoborkiállításokra. s ez a jellegzetesség idén is érvényesül, hogy a kiállítási anyag

vesem. Lacikám, a naffv fiam. 1 cseréje pállandó. Ezek a szo- katona. Olvan fess. mint János Vitéz!

(Folyt aljuk)

borkiállítások már eddig is több mint harminc művész bekapcsolódását eredményezték. S a kiállítás szakmai je— Köszönöm a beszé’ge- tést. Fejezzük be azzal, hogy ennyi képzőművészeti alkotás egy időben a s-ügó'.-riáni megyei József- Attila Művelődési Központban, s közvetlen környékén még nem volt, mint amennyi most lesz.

(tótb)

/