Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-13 / 163. szám

I

Táborozó tanulók Rétságon

Akik nyáron is tanulnak...

Akik nyáron is tanulnak.

Hetven középiskolással, s gőzösünkkel zötyögünk tíz percig a „rétsági expressizen” míg végre megérkezünk.

Fürdés, napozás, csőnaká- zás a délutáni program.. Résztvevői Rétságon táborozó középiskolás diákok.

A 2 hetes szak tó l»orba Salgótarjánból, Pászlóról, Balas- sagyar mattol, s Nógiád megye valamennyi középiskoto'- jából érkeztek a fiúk es lányom. Székhely. Ki lián-telep; Nyirjes, Szeged és sok Kellemes környezet után egy újabb' kellemes, «sende« hely. a rétsági általános iskolai kollégium'. A tábor, mely a sorban körülbelül aK ötödik, minden évben más-más helyen kerül megrendezésre, a megyei művelődésügyi osztály kitűnő szervezésében. Hogy mit csinálhatnak itt nyáron, a diákok? Sok mindent, de legfőképpen tanulnak.

A szaktábor célja, hogy a vs1 amilven tárgyból kiemelkedő diákok számára hasznos ismereteket nyújtson az óva anyagában, nem szereplő ismereteken kívül. Egyetemi előkészítőül, országos közép- iskolás tanulmányi versenvre, röviden OKTV-re való felkészítőként, s nem utolsósorban ipihenésként szolgál az arra érdemes dákok számára.

— A táborban, — tájékoztat J'n's József, a' salgótanr jáíi; Bolyai János Gimnázium tanára a tábor vezetője — elsőso-ban a fizikai dolgozók gyerekeit igyekeztünk előnyben részesíteni. A tárgyak. me'ye'.-kel foglalkozunk, a következő': mag-var. történelem, bio’ógia. f ö' dm íz. nate- mat’ks: kémi°; fizika. Ami a légi-nyelesebb: nem iskols- rmdszerű a« oktatás. Törekedünk arra. h°?v a lehető '«g- kevestohct ül jenek a gyerekek a ps-’bian, álljanak * táVánál. tgy a biológiával, földrajzzal a természet 'agv fi'én: a magy-ifal a körmr tárban és a szabadban, de ijgvan.ísv a többi tánggval is 1 pTts?0ii*lnf a 71,6

fal köröt1 foglalkozunk. A kémiát pé’dáúl még iizemiá- tngat-s-al :s közérthetőbbé, köpvebb0 ttotok tenni. Szé nné! a „kérni -s-k” rmKfwnW* ban a romhányi kerátnis.gy'r.

py er-totom'gi ipartelep, Vácott pedig a eementmű és a< FORTE filmgyár megtekintése.

Tíz-tizenöt tanuló képvisel egy-egy iskolát. Tantárgyan- ként egy tanulót küldhet.ek a középiskolák igazgatói, azt a diákot, aki tanulmányai alapján megérdemli, hogy csekély térítés mellett két nagyon kellemes hetet töltsön játszva, tanu'va; saóraköerva a járást- székhelyen,

Tantárgyanként csoportosulva cíz-fizenkét tan.u'ó nyd- vi a könyvtárakból összieg.yűj- tött érdekre és hasznos sza1 irmai könyveket, s a tanárokat, kiket minden valószínűség szerint alaposan „kikészítenek’’', a két hét alatt számtalan, kíváncsiskodó ée mindent tudni atkarő kérdéseikkel. Jól érzik magukat Dg ezt ők sokkal 'i ékessaól óbban bizonyítják o<tt helyben is, maid itthon is elbeszéléseikben. Figyelnek, fülelnek az ..órákon” melyek sokkal inkább konzultációk, kötetlen beszélgetések.

— Ezt hiányoljuk otthon. Ezt a felszabadultsáíot, kö'- tef lens éget, — mondják..

S bár a különbség érthető, de nem nevezhető természetesnek. Miért ne lehetne közvetlen. kötetlen kapcsolatot kialakítani iskolákban is, ez órákon tanár és diák között ? Nem p mindennapi fürdést hiányolják a felvetők, habár az sem1 egy megvetendő dőlő?.

Ki-ándulás Diósjen Őn, a DUna-kanyarban, Dobogókőn', mozit áéogatás. csillagvizsgáló e’őad'ása, Tölcs-vgy- koncert. tv-nézés. sport — a kikapcsoló :á°ra. S, hogy mindez gördülékenyen menjen, abfc»,n sokat segit a já- tosi pártbizottság, a művelődési oszfálv, a gimnázium, és mindenki, aki kéznél vart.

Kedvezőek az előző táborok tanaeztalstai. A sikeresen szereplő tanulók bizonyítják, hogy megéri a?, áldozatot, a befektetést a 'tábor. S mintha érem % seri‘ők ennek a jelentőségét, N?*n szuperegvé ti - ségek, vagv zsenik nevelődnek a táborban, de ol van eV, akiknek megvan a lehetőségük. tudásuk, képessé ?ük ahhoz. hogv fflh többet, még jobb-t nyújtsanak, i^mro?.- tas-«áV megszerzett ismereteiket.

S az ő véleményük sem lcö- zöntoos:

— Kellemes- körülmények között sokat tanulunk, p-kenünk és szó,akozunk, —.summázták valamemnyiük véleményét négyen, Nagyfáinál Edit. Német Margit IV. osztályos boJyaisok, és Fehér Gi.zel.a,, Tési iVlarta Hf-os miksizátiiosok, akik biológiából. jöttek.

— S míg valami — folytatták csaknem egyszerre- — nagy ovi örülünk, hogy részt vehetünk a táborban s nagyon jó dolognak taa-ijuk. De <vzt is tudjuk, hogy soko-a kerülünk. Most úgy érezzük, hogy sokat tudunk majd szeptemberben, s a továbbiakban is hasznosítani az itt tanultaikból, a megszerzett ismeretekből. Az- élményünk már most sok. S ütem is akármilyenek,

— Lelőg 3 lábunk az ágyakról — Sörré j* az élményeket Begvi Zsolti, !II-os madáehos. De mi. van akkor? Széket teszünk az ágy elé. Na bumm...

Czegény Sanyinak a tábor OKTV-re való felkészülést és egyetemi felvételre való készülést is, jelent A Bolyaiból jött.

— Jó dolgokat tanulunk, finom a koszt csak kevés. „Szomszéd meggyel” pótoljuk a szükséges energiát — mondja, s mire még kérdezhetnék valamit, eltűnik a vízben.

— Van ám e-ty lelkes tagunk is., akt mikor mi délután fürödni indulunk, beül a szobájába, gaz iskolájában kapott feladatokat oldja meg szép »-.r'äbon, — mondja ismét Jónás József.

X

Július torig tanulnak. ,.gyöt**"k” magukat a fiúk és lányok. De ezzel nincs még vége a nyaralásának. Exru-esz- és építőtáborokban, vezetőképzőben töl1 ik ,q, nyár .hátralévő bő másfél hónapját.

Ok azok, akik nyáron 'miamiinak. — bi ,—

20.

Csattognak a metsizőollók, kopognak a szekercék. kalapácsok. így van ez minden tavasszal. Amit a tékozló tél

Mliuleu kezdet nehéz, »négyzet ibénégyzel—céllégy zel.

gorombán összetör, azt ilyenkor újjáteremtik. Kicserélnek egy szolgaiét, egy korhadt meätergeiendat, egy szúette küszöböt, egy-egy megtépett lécet a zsalugáteres ablakon.

Akad munka ilyenkor az asszonyoknak ía. Friss mész- sael, rikító kék festékkel új- rapingálják a borház falát. Hadd lássák az erre tévedek, hogy takaros asszony van a háznál, nem ül ölbe tett rézzel. A gyerekek száját is be lehet fogni. A poros aszu- fürlöket ilyenkor szede»elik le a gerendáról. Az apróságok elmajszolják. elnyammog- nak rajta. Egy-egv szakajtóra való dió, mandula, mogyoró, is kerülközik a súlyodban. Hogy mj az a sutyori ? En cs°v akkor tudtam meg. amikor b?i.n» ültem é- -ringattam a mes°t. a jóízű adomákat, a vaskos tréfákat. A

A flucIoiMáiíjpolitikai irányelvek

szellemeken

Az 1975-ös esztendő

' “ nemcsak a gazdasági építőm unka. hanem a kulturális nevelés középtávú értékelésének és az elkövetkezendő 5. ölévé« terv előkészítésének eve is. Az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának 1969' évi határozatában. majd az toes'—1972. és az 1972—75-ös évekre szóló, a Magyar Tudományos Akadémia és a Művelődésügyi Minisztérium által jóváhagyott tudományos középtávú tervekben a megyei múzeumi szervezet számára, főleg a társadalomtudományok néhány területére, fontos feladatot szab meg. Ezek sorából kiemelném az uj- és. Legújabb kori irodalmi, néprajzi. régészeti kutatások intenzitásának növelését, a feltárt eredmények közkimecsé tételét. az egészséges lokálpatriotizmus erősítését, a helyi kutatások kapcsolatát az országos programokhoz.

Emellett fontos feladatként kezelik a dokumentumok a tudományos műhelymunka kialakításához szükséges

tárgyi és személyi feltételek biztosítását. Ha mindezeket a múzeumi szervezet vonatkozásában vizsgáljuk, arról tudunk számot adni. hogy alapjaiban jól teljesítette a tudománypolitikai irányelvekből származó feladatok megoldás ást.

A legszámottevőbb eredmények az út- és és legújabb kor helyi vonatkozásainak feltárásában, feldolgozásában. publikálásában jelentkeztek. Több éves kutatómunka eredményeképpen — ács MSZMP megyei vb határozata alapján, a megyei tanács anyagi támogatásával, a múzeumi szervezet gondozásában és nagyrészt tudományos munkássága eredményeképpen — jelent meg 1970 végén Nógrád megye története a Horthy-korszakban; 1972-ben a felszabadulástól u szocializmus alapjai lerakásáig tartó kötet; 1973- ban pedig sor került a me- gyetörtérnetuek a honfoglalástól az 11148-a« polgári forradalom és szabadságharcig terjedő időszak kiadására. Még ISoU-ben a dicsőséges Tanácsköztársaság 5ű. évfordulójának tiszteletere és a megyeszékhely felszabadulásának negyedszázados évfordulójára készülve adtuk ki a megye történetét feldolgozó könyvet 1849-től az első proletárdiktatúra leveréséigA monográfia elkészítése során számos, eddig nem publikált, de a kötetek megírásában felhasznált résztanulmány is készült, amelyek egy része a Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum adattárába került, má« része a Múzeumi Közleményekben nyert publicitást. A megyetörténet mellett részt vállal-» tunk Salgótarján várossá nyilvánítása 50. évfordulója alkalmából készített Salgótarján története című monográfia megírásában is. j Ugyancsak kapcsolódunk a I most szerkesztés alatt álló 1 Balassagyarmat története

elek észi t éséhez.

1974-ben a Múzeumi Közlemények keretében több önálló: cikk jelent meg, többek között a bányamunkás- ság életmódja a XIX. század második felében, az üvegipar kezdetei, az 1848—4.0-es forradalom és szabadságharc eseményei. Ezek a tanulmányok jól egészítik ki a monográfiákban tömören megfogalmazottakat. Hasonlóan jó szolgálatot tettek a munkásmozgalom témaköréből kiadott. dokumentumkötetek is. Eddig 3 kőiét került a nyilvánosság elé. a negyediket a múzeumi és műemléki hónapra szeretnénk kibocsátani.

A korábbi időszakhoz képest jobb eredmények születtek az országos kutatási programokhoz kapcsolódás vonatkozásában. Eddigi feltárásaink közül elkészült a megye szakszervezeti mozgalmának feldolgozása.

<1919—1948) és publiká'ása folyamatban van. Feldolgozásokat készítettünk — ezek többségét publikáltuk is — a Nógrád megyei nagyipar kialakulásáról, a felszabadulást követően az iparszerkezet megváltozásáról, a munkásság kialakulásának. életmódjának jellemzőiről a XIX. századra vonatkozóan.

A múzeumi szervezet legszámottevőbb gyűjteménye és legnagyobb múltra visszatekintő tudományága a régészet. A régészeti gyűjtemény mostoha elhelyezési viszonyai. rendezetten á'Iapota és több éven keresztül régész szakember hiánya nem telte lehetővé, hogy e fontos tudomány ■ területéről rész- vagy átfogó jellegű, országos témákhoz kapcsolódó tudományos feldolgozások készüljenek. Az elmúlt két évben csupán arra volt lehetőségünk, hogy a gyűjteményt optimális körülmények közé helyezzük, rendszerezzük, a szükséges szakmai revíziót elvégezzük, ég fentiek alapján a Magyar Nemzeti Múzeum segítségével önálló kiállítást készítsünk Széesény- ben.

ógrád megye igen gaz- 1 ^ öag népi hagyományokban. Nem véletlen tehát, hogy viszonylag korán már tudománvos igényű gyűjtőtevékenység kezdődött meg Balassagyarmaton. A kialakult gyűjtemény alapján jogosan gondolhattak objektum építésére is. A múzeumi célra épült Palóc Múzeum tudományos tevékenysége már a 30-as években megkezdődött, - teljesebb kibontakozása csak a felszabadulást követő években a tárgyi és személyi feltételek javulásával, és főleg a tanácsi kezelésbe vétel eredményeként bontakozott ki. A feldolgozó publikációs tevékenységben az 50-es évek eredményeire alapozva lényeges előrelépés az elmúlt 5 évben következett be. A néprajozos muzeológusok

rendszerezett gyűjteményük alapján a központi szervek álltai meghatározott témák közül a parasztság anyagi és szellemi kultúrájának feltárásában, feldolgozásában tevékenykedtek eredményesen. A tapasztalatokat az

űj állandó kiálMtás forgató- könyvénél« összeáll búsakor is hasznosították. Önálló feldolgozások készültek a cserháti állattartás. Nógrád megye népi építkezése Ú70O—

185ft); A gyermekekre vonatkozó preventív és produktív mágikus szokások az Ipoly nenti néphagyományokhan címmel. Az, 1975. évi múzeumi évkönyvben jelennek meg többek között Az állattartással kapcso'atos építmények az Észak-Cserhát falvaiban, A keresztelő szokásai az Ipoly menü falvakban című tanulmányok.

Irodalmi hagyományaink ápolása nem csupán a tudománypolitikai feladatok

megvalósítása. hanem az egészséges lokálpatriotizmus elmélyítése érdekében is rendkívüt hasznos. E fontos tevékenységet aláhúzza, hogv megyénk irodalmi mútria igen gazdag Tárgyalt időszakunkban két évforduló kínál lehetőséget a kutató es publikációs munkához. 1972- ben ünnepeltük Mikszáth Ká'mán születésének 12.3., 1973-ban Madách Imre születésének 150. évfordulóját. Mindkét alkalommal tanulmánykötetet állítottunk ösz- sze, amelyben a két országos, sőt az utóbbi világhírnévre szert tett író, illetve köl- teór s életével és munkásságával kapcsolatos űj kutatásokon alapuló tanulmányokat tettünk közzé. 1974-beri kezdtünk hozzá egy, a megye irodalmi múltiát összefogó monográfia előkészítéséhez. Művelődéstörténeti kutatásaink eredményeképosn a Nógrádi Művelődés 1971. évi különszámaként megírtuk az általános iskolák megyei történetét.

A helytörténeti, néprajzi, irodalom- és művelődéstörténeti kutatásaink eredményeinek a szocialista nevelésben történő felhasználása még nem éri el a kívánt szintet. Ebben az is közreműködik, hogy a monográfia terjesztését tudtuk csak intézményesen megoldani. Történtek eredményes kísérletek a magyar munkásmozgalom oktatása kapcsán a helytörténeti kutatások eredményeinél« felhasználására. A különböző vetélkedők — rádió, televízió, szocialista brigádok veté'kedő.ie — témáinak összeállításánál ugyancsak figyelembe vették a megjelent helyi feldolgozások adatait, megállanításait. Szükséges azonban egész nevelési rendszerünkben a folyamatos felhasználást megoldani.

\ tervidőszak végén azt is szükséges hangsúlyozni. hogy nőtt a társadalomtudományok múzeumi

művelőinek anyagi és erkölcsi megbecsülése; Ugyanakkor az e tevékenységet folytatók köre alig bővült. Ügy látjuk, hogy megindult az egészséges irányú fejlődés a szervezeten be’ül az alkotóműhellyé váláshoz. Tevékenységünk csak akkor lesz azonban gyümölcsözőbb. ha az érdekelt helyi kutatóeg ségakkel az eddiginél intenzívebb kapcsolat épülne ki. Dv. Molnár Pál.

Pásztor Ferenc

FIUK A LESHEGYEN

Regény

sutyori olyan szobaféle, olyan betyáitanyafele férfimmé' dék. Illendő, hogy legyen benne egy valamirevaló nyoszo- lya. de a legfőbb bútordarab a nagy asztal, , s körülötte nyolc-tíz szák. Egy tisztességes sutyorlban feltétlen lehet találni egy jő darab füstölt szalonnát, tavalyi sódart, né-, hány fej vöröshagymát, nyitott bicsakot. s megannyi poharat. lopó’t, csatos üveget, kukoricacsutkát — dugó helyett — és legalább egy árva citerát. Mondják az itteniek,

hogy a sutyori, az attól sutyori, hogy a jó barátok, cimborák itt jönnek össze a másra nem használható napokon, aztán sutyorognak, kibeszélik , magukból az örömöt, a bánatot, megitatják a barátokkal a^t a bort, avul másra már nem lehet használni, A sutyori amolyan politikai fórum, ez a leshegyi parlament.

A sutyori arra is jó. hogy az ember idemenekítse a múltját. Ezekben a kicsi zugolyokban Ulullialy u legtöbb

száz-, meg kétszáz esztendős kakukkos óra, faragott almárium, szúette tulipános láda, egy-egy legendás hírű vadkan agyara, no meg a dédapa díszes, szépen megrajzolt díszoklevele arról, hogy ezernyolcszáz-valahány környékén legjobb borát ebben a borházban érle'ték. Mindben van ilyen legalább egy. Mindnek gazdája úgy tartja számon. hogy nála terem a borok királya.

A Leshegynek ezer legendája van, s ezek' nemcsak ránk maradtak, hanem születnek is a szemünk láttára. Még az ősszel, szabadnapon, félrehú toltam az őrs mögött, a cserjés szé'én. Lefeküdtem a napra tanulni. Nem messze tőlem asszonyok., lányok dolgoztak. Maróti Zoltán fóer- dész dirigálta őket. Két újonc arra sü.ndörgött a nők felé. Leültok mellettük, beszélgetlek. Nagyokat nevettek, hangoskodtak, é'celődtek.

Egyszer aztán ezt hallom kj a szóváltásból:

(1 ulylaijalíl

(