Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-13 / 163. szám

Egységes értelmezés — egységes cselekvés (Folytatás az I. oldalból) ■féket, hiszen a többletterme­lésnek csak 42 százaléka, mia országosan teljes mértekben a termelékenységből szárma­zik. A megye tíz kiemelt, a ter­melés szempontjából döntő fontosságú gazdasági egysége­ben a stabilizálódás tovább folytatódott. Az itt . jelentkező termelésnövekedés nagyobb az országos átlagnál, nagyjá­ból; egybeesik az előbb em­lített iparágakban bekövet­kezett fejlődéssel. Dinamikus volt az üveg" és kerámiai üzemek termelésfelfutása. a gépipari ágazathoz tartozó gyárak közül a BRG salgótar­kent a kocaállomány. Ez a következő évek tenyésztését, értékesítését is bizonytalanná teszi és megfelelő intézkedé­seket sürget. Nem jobb a helyzet a tej­termelésben. Hosszú évek óta 2300—2400 literes évi átlagot értünk el tehenenként. Ez összefügg a takarmánybeta­karítás gondjaival, az olcsó tömegtakarmány hiányával. Az áruszállítás országi* gondot jelent, mivel a felkí­nált árumennyiséget a vasút nem tudja elszállítani. Jelen­tős torlódásokra lehet szá­mítani. Jelei már most is ta­pasztalhatók. A gondokat csökkenteni lehet a szerve­zettség fokozásával, a kap­csolatok javításával, az al­katrészellátás megjavításá­val. A megyében elégtelen a személyszállítás és annak kulturáltsága. Megoldatlan a dolgozók zavartalan szállítá­sa. A vagonhiányok Í6 zavart okoznak. Ez elsősorban a szénbányát sújtotta. Itt ked­vezőtlen hatással volt a ter­melés egyenletességére is. Termék- és gyártmáimzerkczet jani gyáregységé és a balassa­gyarmati kábelgyáré. Az át­lagot meghaladó mértékben növekedett a termelés üteme, néhány nem megyei székhelyű üzemben, illetve a tanácsi iparban. A szövetkezeti ipar termelése viszont 8,7 száza­lékkal csökkent. Bizonyos visszaesés tapasztalható a bányánál és néhány textil­ipari üzemben. A visszaesés oka több tényezőre vezethető vissza, de mindenekelőtt a gazdálkodás alacsonyabb szín­vonalával függ össze. Az üze­mek. gyárak egy részében tisztázatlan a termék-, illetve gyártmányszerkezet, ez is ne­hezíti a munkát. Az export országos szinten, a tervezett alatt maradt. a behozatal pedig jelentősen a tervezett felett van. Megyénk helyzete e tekintetben is el­lentmondásos. Egyes árukat, termékeket nagyon keresnek, sokszor a kapacitást megha­ladó mértékben, de más ter­mékek-iránt a kereslet visz- szaesett. Ennek nemcsak a kedvezőtlen piaci helyzet az oka, hanem az áruk gyen­gébb minősége, korszerűtlen­sége. Emiatt csak belföldön, vagy csak néhány országban tudják elhelyezni. A kiemelt üzemek szocia­lista exportja 1974-hez vi­szonyítva ez év öt hónapjá­ban nőtt, de a tervhez képest csak 95 százalékos. A tőkés­export a tervezettnek 77.7 százalékát éri el. Itt a hely­zet roszabb az országos át­lagnál. Ugyancsak ellentmondásos kép jelentkezik a vállalatok nyereségének alakulásánál. A termelés növekedési ütemé­től jóval nagyobb mértékben emelkedett a vállalatok nye- resége.A kiemelt tíz üzemben H nyereségnövekedés 10.7 százalék. Ez nem elsősorban a vállalatok jó munkáját di­cséri. A nagyobb nyereség zömében a kedvezőbb érté­kesítésből adódik, de nem tükrözi a magasabb nyers- anyagárakat, mivel az ott jelentkező többletet az álla­mi költségvetés vállalta ma­gára. A mezőgazdaságban a nyári munkák dandárjához érkez­tünk. A-z eredmények itt még csak kis pontossággal érté­Az ipar szerkezeti átalaku­lása az elmúlt 10 évben me­gyénkben is nagy ütemben folyt, de nem fejeződött» be. A fejlődés üteme itt is alatta van az országosnak.' Ennek döntő oka az, hogy az ipar- telepítés időszakában, a szén­bányászat visszafejlesztésének ellensúlyozása során legfőbb politikai, társadalmi gondot a foglalkoztatottság megol­dása jelentette. Kevésbé si­került elérni, hogy a legdina­mikusabban fejlődő iparága­kat telepítsük megyénkbe — folytatta Devcsics Miklós. A megyében, a meghatáro­zó iparágak fejlődése is az országos átlag alatt van, il­letve slagnál. Ezek között említhetjük a bányászatot, kohászatot és a textilipart. A gyártmányszerkezet kap­csán került szóba, hogy gyá­raink vezetői nem, vagy csak általánosságban vizsgálják ezt a területet. Emiatt magas a gazdaságtalanul előállított termékek száma. A bányánál 37.9, a kohászati üzemekben 6,1, a ZIM salgótarjáni gyá­rában 12,5, az öblösüveggyár­ban 15,1 százalékot képvisel az össztermelésben. Ennek okai összetettek. Ezek között említhetjük a népgazdasági szükségleteket, az árakat, a minőséget, az alacsony sorozatnagyságot, a korszerűtlen berendezé­seket. De van köztük olyan, amelynek a minősége nem jó ezért nem lehet eladni. Ebből az is leszűrhető, hogy a gazdaságos termékszerkezet megvalósítására irányuló ve­zetői munka még nem foglal el központi helyet a napi és távlati feladatok kialakításá­ban. Annak vizsgálatára van szükség, hogy az előbb em­lített gazdaságtalan termé­kekre és azok termelőberen­dezéseire szükség van-e? A gazdaságtalan termékek ter­melését a jövőben sem lehet szűk vállalati szemszögből vizsgálni, hanem csak a népgazdasági követelmények­kel összhangban. Megszünte­tésükhöz konkrét, alapos, át­gondolt, hosszú távú intézke­dési terv szükséges. A beruházásokról szí ki. Az ez évi első félévi tervteljesítés 31 százalékos- A lemaradás pótlására sok he­lyen alig, vagy nehezen van lehetőség. Az el nem költött pénz az 1975. évi átmenet fej­lesztési fedezetét szolgálja. Ebből kitűnik, hogy nagyobb lesz az áthúzódó beruházá­sok 6záma, mint ahogy azt ko* rabban tervezték. A beruházás elhúzódásának okai összefüggnek az előkészí­tés gyengeségével, a fejleszté­si stratégia hiányával, a gyen­ge tervezőmunkával, az épí­tőipari vállalatok fejlődésé­nek elmaradásával. Ez utóbbi azért következett be, mert a vezetés több he­lyen nem felelt meg a köve­telményeknek, kevés a kép­zett szakember, kedvezőtle­nül alakult a beruházások szerkezete, nem történt meg idejében a technológiai vál- tás. Mindezek hatására csök­kent az építőiparban a nye­reség, ennek megfelelően ke­vés pénz jutott fejlesztésre, béremelésre. Gátolta az épí­tők munkáját még a szerve­zetlenség, a beruházásoknál hiányzó jó összhang. Gazdálkodás és jövedelempolitika A KB decemberi határoza­ta az ezt követő intézkedé­sek hatására következetesebb vállalati gazdálkodás van ki­bontakozóban. A legnagyobb üzemek nyeresége lényegé­ben a terv szerint alakult, csökkent a tervezett veszte­ség, javult a pénzügyi fegye­lem, tervszerűen foglalkoznak a költséggazdálkodással, az anyag- és energiagazdálko­dás korszerűsítésével. A me­gye tíz kiemelt nagyüzeme csaknem 50 milliós megtakarí­tást tervezett. A fejlődés ellenére a gyá­rak, üzemek vezetői még nem érzékelik eléggé, hogy a mos­tani helyzetben a legfontosabb feladat a gazdálkodás haté­konyságának javítása. Töb­bek között azért nem érzik, ennek fontosságát, mert az ál­lami költségvetés a terhek je­lentős részét átvállalta és el- feledtette velük a valós hely­zetet. ke! he tők. Annyi bizonyos, hogy a jelenlegi, valamint az őszi betakarítási munkák nagy erőfeszítést kívánnak. A növénytermesztésben a központi igényeknek megfe­lelően 3,7 százalékkal növe­kedett a búza vetésterülete, 40.4 százalékkal a cukorrépáé. a híztái’ban kiesett állatok számát, örvendetesen nő a juhállomány. Csökkent vi­szont a serté'á’lomány. Min­denekelőtt a háztájiban csök­Ebben az évben három új nagyobb beruházás kezdődött el, s 19 fontosabb létesít­mény épül. Értékük megha­ladja az 1,7 milliárd forintot, s ez 360 millióval több mint az egy évvel korábbi beru­zást tesz lehetővé. Ez az ösz- szeg ^ IV. ötéves tervben biz­tosítóit pénz 32 százalékát le­Sajnos, nem sikerült az egységes szemléletet kialakí­tani. helyesen rangsorolni az érdekeket. Ebből következő­en az ésszerű gazdálkodás még nem vált általánossá, nem számoltak mindenhol kel­lőképpen az anyagellátási gon­dok növekedésével, a jelent­kező nehézségeket nem kö­vette megfelelő intézkedés. Ezért egyes gazdasági egy­ségeknél túlzottan növeked­tek a készletek. Ezeknek egy része import. Másutt viszont a termeléshez szükséges biz­tonsági tartalékok is hiányoz­tak az előbb említett anya­gokból. Késik az anyag- és energianormák felülvizsgála­ta. Nem javult kellően a mun­kaidő kihasználása sem. Az iparban másfél százalékkal romlott a munkaidő-kihasz­nálás. A vállalati felmérések Szerint az üzemen belüli vesz­teségidő 15—20 százalék kö­zött váltakozik. Az üzemek jelentős részénél a norma­karbantartás üteme a terve­zett alatt maradt, nincs erő­teljesebb törekvés a munka­erő ésszerűbb, üzemen belüii áteső port ősi tására. A munka- és üzemszerve­zésben továbbra is a részvizs­gálatoknak van központi sze­repe, ritkán vizsgálják komp­lexen a tennivalókat. Az in­dokoltnál lassúbb a müszaki­Az utóbbi a vetés gyenge mi­nősége miatt a kívántnál kisebb termést biztosít'. Csök­kent a kukorica, a lucerna és a zöldség vetésterülete. A két utóbbi nincs összhang­ban a megyei elképzelések­kel. A betakarítási munkákat viszonylag jó időjárás esetén 18—20 nap alatt befejezik megyénk közös gazdaságai. Az ehhez szükséges géppark megvan, nagyobb és korsze­rűbb mint az előző évben. A jövő biztonsága érdekében jobban kellene élni a kom- báinvásárlási hitel adta lehe­tőségekkel. Az előadó foglalkozott még a takarmánybetakarítás prob­lémáival, majd rátért az ál­lattenyésztéssel kancsolatos téma tárgyalására. Elmondta, hogy az áúattenvésztés a terveknek megfelelően alakult, a szarvasmarha-állomány nö­vekedési üteme ellensúlyozta hazasok értéké. Megyénkben az ipari beru­házásoki befejeződtek, vagy befejezés előtt állnak. Űj, jó­váhagyott jelentős fejlesztés csak kettő van. Az egyik a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek süllyesztékeg kovácsoló­gyára, a másik az Ipoly Bú­torgyár rekonstrukciója. Saj­nos több gyárban, vállalatnál még a fejlesztési stratégia sem alakult ki. A mezőgazdaságban tovább folynak a rekonstrukciós mun­kák, a beruházások' jó részét új gépek vásárlására fordít­ják. Az elmúlt év jó ered­ményei itt is nagyobb fej­lesztést tettek lehetővé, élén- kítőleg hatottak a beruházási kedvre. A megnövekedett le­hetőségekkel viszont nem min­denütt éltek jól. A megyei tá­mogatások is szétaprózódtak, nem szolgálják eléggé a me­zőgazdasági termelés szerkezeti átalakítását. a gazdaságok hosszabb távú elképzeléseit. Az ez évi tanácsi fejlesztési terv 478 millió forint beruhá­lag elavult gépek cseréje. A regi, korszerűtlen gépek sok munkaerőt kötnek le. Több üzemben nincsenek biztosít­va a folyamatos munka fel­tételei. A vállalati tervek még min­dig indokolatlanul későn ké­szülnek el. Nincs kellő törek­vés a vállalati gazdálkodást befolyásoló komplex hatások elemzésére, a termelői árvál­tozások következményeit még sok területen nem mérik fo­lyamatosan. Kevesebbet fog­lalkoznak a belső tényezők vizsgálatával. Az előbbiek mel­lett döntő változást kell el­érni a munkaerő-gazdálkodás­ban, az alkalmazotti létszám helyes kialakításában, a kü­lönböző költségekkel való ta­karékosságban. az üzem- és munkaszervezésben, a kapa­citások kihasználásában, a táppénzes állományban, a kieső műszakszám csökkenté­sében, a munkafegyelemben.. A vállalatok az állami do­táció révén kedvező helyzet­be jutottak ami lehetővé tette hogy a béreket a ter­vezettnél nagyobb mértékben emeljék. Ennek következtében a termelés üteménél jóval magasabb mértékben növe­kedtek a jövedelmek. Itt meg­haladjuk az országos átla­got, az első negyedévi 14,1 százalékos növekedéssel. Áp­rilisban pedig 19,2 százalék­kal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az OTP-betétállomány egy év alatt több mint 190 millió forinttal nőtt. jelenleg eléri az 1,3 milliárd forintot me-, gyénkben. Ezt a jelentős jövedelemnö­vekedést tükrözi a kereske­delem rekordforgalma. Egy év alatt a forgalom 12 száza­lékkal emelkedett. Ez meg­haladja az előző évi jelen­tős forgalomfelfutást. A jövedelmek megfelelő, re­ális növekedése megkívánja, hogy üzemeinkben megvaló­suljon a szocialista bérezés elve; csak oiyan munkáért fizessenek, amit el is végez­tek. Ez az egyik feltétele a lakosság jobb áruellátásának is­Vezetés, irányítás Üzemeink, gyáraink, veze­tőinek egy része jól alkalmaz­kodott az új követelmé­nyekhez, megértette, hogy 1975-ben nem lehet az előző évek módszereivel vezetni, irányítani. De vannak, akik nem, vagy nehezen igazod­nak az új követelményekhez. A vezetés, irányítás színvo­nalának emelését komplexen kell felfogni. Beletartozik a képzés — új ismeretanyag — és szemléletbeli változás. Ä Központi Bizottság de­cemberi határozata nemcsak takarékossági intézkedéseket, hanem a belső tartalékok sok­oldalú hasznosítását követeli. Egyúttal jelzi azt is, hogy a vállalati és csoportérdekeket az eddiginél jobban a népgaz­daság szolgálatába kell állí­tani. A vezetői követelményeket minden szinten emelni kell, a döntésektől kezdve a vég­rehajtásig egyaránt. Minde­nütt nagyobb figyelemre van szükség. A kommunista gazdasági vezetők felelőssége különö­sen nagy a határozat végre­hajtásában. Ezért vizsgáljak felül az intézkedési terve­ket, dolgozzák át a reális, az állandóan váltató lehetőségek­nek és a megyei pártbizott­ság határozatának megfelelő­en. Időben lássanak hozzá az újabb éves és középtávú terv előkészítéséhez, több variá­ciós lehetőség kidolgozásával készüljenek fel az ár- és köz- gazdasági szabályozók módo­sítására. A decemberi határozat vég­rehajtását a pártbizottságok, pártszervezetek aktivaülések- kel, konkrét intézkedésekkel segítették. Agitációs felvilá­gosító munkával járultak hozzá a határozat helyes ér­telmezéséhez. az egységes cse­lekvés kialakításához. A feladatok sikeres elvégzé­se megkívánja, hogy a párt- szervezetek operatív ellenőr­ző, irányító munkájuk mel- Ifett az állami irányító szer­vek is következetesen kérjék számon a határozatok végre­hajtását. A tömegszervezetek érzé- lően sajátos kezdőményezések- kelik a párthatározatból adó- kel segítsék a határozat meg- dó feladatokat, de még csak valósítását, olyan közszellem a kezdeti lépéseket tették kialakítását, amelyben a leg- meg. Szükség van arra, hogy nagyobb megbecsülést a mun- sajátos jellegüknek megfele- kaját jól végző ember élvezi. Hozzászólások, határozatok Felszólaltak, és a tanácsko- mutatásának megfelelő egy* zás vitájában részt vettek: séges szemlélet és a cselek- An*al Gyula, a Salgótarjáni vés erősítését. Kohászati Üzemek vezérigaz- A pártbizottság. szükséges- gatója, Nagy Oszkár, a Szak- nek tartja valamennyi párt- szervezetek Nógrád megyei szervezet és kommunista fe- Tanácsának titkára, Zsuffa leiősségének növelését, a kö- Miklós, a Nógrádi Szénbá- vetkezetesebb ellenőrző mun- nyák igazgatója, Herencsényi kát, a gazdasági döntések, a József, a megyei tanács el- vezetők munkájának támoga- nökhelyettese, Méhes Lajos, tását és ellenőrzését, határo- az MSZMP Központi Bízott- zottabb fellépést az előreha- ságának tagja, a Vas-, Fém- ladást gátló jelenségekkel és Villamosipari Dolgozók szemben. Szükségesnek tartja. Szakszervezetének főtitkára, hogy valamennyi pártszerve- Horvá^ József, a 2. számú zet vizsgálja felül a.z 1975-re Volán Vállalat pártbizottságé- készített intézkedési tervét, nak titkára, Kispál József, a é6 azt kiegészítve tegyen kez- Nógrád megyei Állami Építő- deményezést a gazdálkodás ipari Vállalat igazgatója, Kli- hatékonyságának további ja- mó Istvánné, Nagybátony vitására, a belső tartalékok nagyközségi pártbizottság tit- feltárására. Támaszkodjanak kára. Varga Gyula, az öblös- ebben a kongresszusi mun- üveggyár igazgatója, Kovács kaverseny. a dolgozó kollek - László, a salgótarjáni járási tívák, a kommunisták kez- pártbizottság titkára. Bár- deményezésére. mennyire is iparkodnánk, Szükségesnek tartja a me- hely hiányában megközelítő- gyei pártbizottság, hogv min- en sem tudnánk hűen visz- denütt megteremtsék az 1975- szaadni a felszólalások sok- ős tervek teljesítésének felté- rétűségét, differenciáltságát, teleit. Valamennyi gazdálko- Legfeljebb utalni lehetne a dóegységnél intézkedéseket jelzésekre.^ a javaslatokra és szükséges tenni az 1975. évi az észrevételekre. terv céljainak maradéktalan Devcsics Miklós, a megyei megvalósítására, a rendelke- pártbizottság titkára az ősz- zésre álló termelési eszközök, szefoglaló során hangsúlyozta: a munkaerő hatékonyabb a vita is arról győzte meg felhasználására, az ötödik öt- a megyei pártbizottságot, éves terv előkészítésére, hogy a kérdés napirendre A fő gazdasági célkitűzések tűzése aktuális és indokolt elérése érdekében hangsú- volt. A felszólalók más-más lyozza a határozat a népgaz- oldalról közelítették meg a dasági érdekeknek megfelelő kérdést, részletesen szóltak termelést. Kiemelten kell fog- arról, hogy a vállalatok, lalkozni a korszerű termelési pártszervezetek, illetve intéz- szerkezet kialakításával, az mények hogyan, milyen in- elavult, gazdaságtalan ter- tézkedési tervet készítettek a melég felszámolásával. A jö- gazdálkodás javítására, de védelmező tőkésexportot fo- még sokat kell tenni a Köz- kozni, a tőkésimportot C6ök- ponti Bizottság 1974. decem- kenteni kell. A szocialista bér 5-i határozatának végre- export teljesítése a megnöve- hajtásáért. Az írásbeli, a keüett minőségi követelmé- szóbeli előterjesztésből, vala-. fivek is a tervelóírások sze­mint a felszólalásokból ‘ a rint kötelező, megyei pártbizottság levonta a megye szocialista mező­a következtetést: a megye gazdaságára, a beruházások - gazdasági potenciálja alkal- -a, a munka hatékonyságának más arra, hogy még nagyobb fokozására is határozatokat eredményeket érjen el, a je- hozott a megyei pártbizottság, lenlegi kedvezőtlen körűimé- Számolni kell a követelmé­nyek között is nagyobb mér- nyék fokozódásával, a munka tékben járuljon hozzá a nép- mennyiségi és minőségi nö- gazdaság helyzetének megszi- vekedésével. Ezért szükségessé lárdításához. vált a szigorúbb bér- és lét­Mi szükséges ahhoz, hogy számgazdálkodás feltételei- még következetesebben, még nek biztosítása, a folyamatos eredményesebben megváló- normakarbantartás, a vállala- sítsuk a KB decemberi hatá- tan belüli ésszerű munkaerő- rozatát? Elsősorban az, hogy átcsoportosítás az indokolatlan helyesen, egységesen értei- alkalmazotti létszám felül- mezzük a párthatározatot, vizsgálata, a munkaerő-ki- egységesen, a valóságnak használás tervszerű elemzése, megfelelően ítéljük meg gaz- Határozatot hoztak a korsze- dasági helyzetünket. Egysé- rű munkaszervezési módsze­ges szemléletre és egységes rek terjesztésére, a nagy ér­cselekvésre, kommunista tékű termelőberendezések fo­munkastílusra, kommunista lyamatos kihasználására. Mű­hozzáállásra van szükség, szakilag megalapozott anyag- Nem sopánkodni, hanem cse- ég energianormák felülvizsgá- lekedni kell. Ne azt hangoz- latára, a gazdálkodási fegye- tassuk, hogy mit, miért nem lem szigorítására, a célok és lehet megoldani, hanem azt a rendekezésre álló eszközök bizonyítsuk, hogy mit és összhangjának megteremté- hogyan kell tenni. Ne a fel- sére van szükség, sőbb szervek felé mutogas- A KB 1974. december 5-i sunk, ne csak fentről várjuk határozatának végrehajtásá- az intézkedéseket és a segít- ban különösen nagy a kom- séget, hanem mindenki azt munista gazdasági vezetők vizsgálja, hogy a maga terű- felelőssége. Ezért a megyei létén mi a kötelessége és azt pártbizottság úgy döntött, teljesítse. A pártbizottság ér- hogy minden gazdálkodó- tékelése megfelel a Központi egységnél vizsgálják felül a Bizottság decemberi és júliusi gazdasági intézkedési terve- határozatának, de a megye két, s ahol arra szükség van, helyzetének is — mondta dolgozzák át a követelmé- Méhes Lajos elvtárs. nyéknek, a reális lehetősé­A _ megyei _ pártbizottság geknek, a megyei pártbizott- megállapította és határozat- 6ág határozatának megfelelő­ként mondta ki. hogy gaz- en. Időben lássanak hozzá az dasági, társadalmi fejlődé- éves és középtávú terv elő- sünk alapvető feltétele az készítéséhez. Több variációs 1975. évi népgazdasági terv, lehetőségek kidolgozásával a XI. kongresszus határoza- készüljenek fel a várható tainak megvalósítása. Mindez ár- és közgazdasági szabályo- a gazdaságszervező munka zók módosítására. Állandóan javításával, az ellenőrzés ío- tökéletesítsék a vezetési mód- kozásával, a KB 1974. de- szereket. Fokozottabban tá- cember 5-i határozatának maszkodjanak a munkáskol- következetesebb végrehajtá- lektívákra. Intenzívebben savai biztosítható. A megyei használják ki az üzemi de- pártbizottság fő feladatának mokrácia továbbfejlesztésé- tekinti a XI. kongresszus út- ben rejlő lehetőségeket. Az írásbeli, a szóbeli előterjesztést, a vita összefogla­lóját és a javasolt intézkedéseket a megyei pártbizottság ellenvélemény nélkül, egyhangú szavazással elfogadta. NÓGRÁD — 1975. július 13. vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents